Áht. — mi változott? 2012. március 31.

- m) költségvetési maradvány: a költségvetési év során az alaptevékenység bevételeinek és kiadásainak különbözete, amely az államháztartás központi alrendszerében a módosított bevételi és kiadási előirányzatok és azok teljesítésének különbözeteként megjelenő előirányzat-maradvány, az államháztartás önkormányzati alrendszerében a teljesített bevételek és kiadások különbözeteként megjelenő pénzmaradvány,

- n) költségvetési támogatás: a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételével az államháztartás központi alrendszeréből ellenérték nélkül, pénzben nyújtott támogatások, ide nem értve az adományokat, segélyeket, felajánlásokat, a pártok és pártalapítványok támogatását, a tanulóknak, hallgatóknak biztosított ösztöndíjakat, a fogyatékos és a súlyos mozgáskorlátozott személyeknek ezen élethelyzetére tekintettel nyújtott pénzbeli ellátásokat, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokat, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerinti foglalkoztatást elősegítő képzési támogatásokat, a jogszabály alapján nyújtott családtámogatásokat, korhatár alatti ellátásokat, jövedelempótló és jövedelelmkiegészítő szociális támogatásokat, az apákat megillető munkaidő-kedvezményekkel összefüggő költségek megtérítését, az energiafelhasználási támogatásokat, a helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok és ezek társulásai normatív hozzájárulásait, támogatásait, a települési önkormányzatok jövedelemkülönbségének mérséklését szolgáló támogatást, a közfoglalkoztatási támogatásokat, valamint a fogyasztói árkiegészítést,

- q) zárolás: a kiadási előirányzatok felhasználásának időlegesen, feltételhez kötötten történő korlátozása, felfüggesztése.

(2) A költségvetés a költségvetési évben pénzforgalmilag teljesülő költségvetési bevételek és költségvetési kiadások előirányzott összegét tartalmazza (a továbbiakban bevételi előirányzatok és kiadási előirányzatok). A bevételi előirányzatok azok teljesítésének kötelezettségét, a kiadási előirányzatok azok felhasználásának jogosultságát jelentik.

(5) A központi költségvetésről szóló törvény elkészítéséhez a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet, valamint a besorolás szempontjából statisztikai módszertani vizsgálat alá vett állami, helyi önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati tulajdonban álló jogi személy adatszolgáltatást teljesít az államháztartásért felelős miniszternek.

(4) Az általános és céltartalék felett a képviselő-testület rendelkezik, amely e jogát a polgármesterre vagy a képviselő-testület bizottságára átruházhatja.

(4) Az (1) és (3) bekezdés alapján folytatott gazdálkodásról a képviselő-testület részére a polgármester beszámol. A képviselő-testület az új költségvetési rendeletet az (1) és (3) bekezdés szerint beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat az új költségvetési rendeletbe beépítve fogadja el.

26. § (1) A nemzetiségi önkormányzatra, a többcélú kistérségi társulásra, a jogi személyiségű társulásra, valamint az általuk irányított költségvetési szervekre a 23–25. § rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy költségvetési rendeleten költségvetési határozatot kell érteni, a képviselő-testület hatáskörét a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, illetve a társulási tanács gyakorolja, a polgármester részére meghatározott feladatokat a nemzetiségi önkormányzat elnöke, illetve a társulási tanács elnöke, a jegyző részére meghatározott feladatokat – a helyi nemzetiségi önkormányzatok kivételével – az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalvezetője, illetve a többcélú kistérségi társulás munkaszervezetének vezetője látja el.

(4) A többcélú kistérségi társulás bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a társulási tanács munkaszervezete gondoskodik.

(5) A jogi személyiségű társulás bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a társulási megállapodásban megjelölt, ennek hiányában a jogi személyiségű társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatala gondoskodik.

(2) A 14. § (3) bekezdés és (4) bekezdés b) és c) pontja szerinti fejezetek, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételével a fejezetet irányító szerv a fejezetre vonatkozó bevételi és kiadási tervszámokat a fejezetbe sorolt költségvetési szervekre, központi kezelésű előirányzatokra, fejezeti kezelésű előirányzatokra, illetve az elkülönített állami pénzalap bevételi és kiadási előirányzataira lebontja.

(3) A bevételi előirányzatok – a 31. §-ban meghatározott kivételekkel – kizárólag azok túlteljesítése esetén növelhetők, és a költségvetési bevételek tervezettől történő elmaradása esetén azokat csökkenteni kell.

34. § (1) A helyi önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő bevételek és kiadások módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a képviselő-testület dönthet.

(2) A helyi önkormányzati költségvetési szerv bevételi és kiadási előirányzatai a Kormány rendeletében meghatározott esetekben saját hatáskörben módosíthatók, a kiadási előirányzatok egymás között átcsoportosíthatók. A polgármester a költségvetési szerv saját hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosításokról, átcsoportosításokról a képviselő-testületet harminc napon belül tájékoztatja.

(3) Ha a helyi önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, e tényről a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja.

(4) A képviselő-testület a (2) és (3) bekezdés alapján – az első negyedév kivételével – negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét. Ha év közben az Országgyűlés – a helyi önkormányzatot érintő módon – a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetben meghatározott hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.

(5) A nemzetiségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiségű társulás, a térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szervek előirányzatainak módosítására, átcsoportosítására az (1)–(4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, azzal, hogy a képviselő-testület hatáskörét a nemzetiségi önkormányzat testülete, közgyűlése, a társulási tanács, illetve a térségi fejlesztési tanács tagjai gyakorolják, polgármesteren a nemzetiségi önkormányzat elnökét, a társulási tanács elnökét, illetve a térségi fejlesztési tanács elnökét kell érteni.

35. § Az előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok között a Kormány rendeletében foglalt esetekben, a költségvetési szerv vagy az irányító szerv hatáskörében hajtható végre átcsoportosítás.

42. § (1) Az önálló szabályozó szerv kivételével az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv által kiszabott és beszedett bírság a költségvetési szervnél és területi szerveinél nem használható fel. A beszedett bírság a 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fejezet javára elszámolandó költségvetési bevételt képez.

(3) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a bíróság, ügyészség által kiszabott eljárási bírság és rendbírság kivételével az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv által jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság, valamint a meg nem fizetett bírság miatt jogerősen kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.

(6) Ha a költségvetési támogatás részben vagy egészben az Európai Unió valamely közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott feltételek szerint kerül nyújtásra, a költségvetési támogatás az (1)–(5) bekezdéstől eltérően akkor biztosítható, ha a támogatási igény benyújtója megfelel az uniós jogi aktusban foglalt feltételeknek. Jogszabály további feltételeket csak abban az esetben állapíthat meg, ha azt az uniós jogi aktus kifejezetten lehetővé teszi.

(7) A nyilvántartásba vétel, valamint a nyilvántartásból való törlés szabályait az államháztartásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. A nyilvántartásból törölt természetes személyek adatait a nyilvántartásba vételt végző szervezet a törlést követő tíz évig köteles megőrizni.

72. § Az államháztartás alrendszereiben a költségvetési bevételeken és költségvetési kiadásokon kívül a bevételek és kiadások lehetnek

- a) finanszírozási bevételek és finanszírozási kiadások (a továbbiakban együtt: finanszírozási célú pénzügyi műveletek), és

- b) letéti, függő, átfutó, kiegyenlítő bevételek és kiadások (a továbbiakban együtt: aktív és passzív pénzügyi műveletek), és továbbadási célú bevételek.

- bf) a 79. § (4) bekezdése szerinti megelőlegezések és azok visszatérítése.

#### 54. Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési kszervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok finanszírozása

(3) A megyei önkormányzat önkormányzati hivatala és a térségi fejlesztési tanács munkaszervezete kivételével az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv fizetési számláját az irányító szerv által választott számlavezető vezeti.

(4) A belföldi hitelintézet által az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak szerint vezetett fizetési számlán lévő szabad pénzeszközök a fizetési számlához kapcsolódó alszámlán betétként leköthetők.

(3) A nemzetiségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, és a jogi személyiségű társulás zárszámadásának megalkotására az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy zárszámadási rendeleten zárszámadási határozatot kell érteni, a képviselő-testület hatáskörét a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, illetve a társulási tanács gyakorolja, a polgármester részére meghatározott feladatokat a nemzetiségi önkormányzat elnöke, illetve a társulási tanács elnöke, a jegyző részére meghatározott feladatokat – a helyi nemzetiségi önkormányzatok kivételével – az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalvezetője, illetve a többcélú kistérségi társulás munkaszervezetének vezetője látja el.

(8) A kincstár a közoktatási, szociális, valamint gyermekvédelmi és gyermekjóléti önkormányzati és nem állami intézményfenntartók, intézmények részére a központi költségvetésből folyósított hozzájárulások, támogatások igénylése, elszámolása, elbírálása és jogszabályban meghatározott feltételei fennállásának ellenőrzése céljából jogosult az intézményfenntartók támogatással érintett intézményeinek, szolgáltatóinak ellátotti körébe tartozó személyek neve, születési helye és ideje, anyja neve, lakóhelye, tanulói azonosítója, társadalombiztosítási azonosító jele, az ellátás jogcíme és összege kezelésére. A kincstár ezen személyes adatokat a támogatással való elszámolási határidejének lejártát követő öt évig, vagy – ha az későbbi – a jogerős közigazgatási határozat ellen benyújtott keresetet elbíráló peres eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedésének napjáig kezelheti.

107. § (1) A költségvetési szervek, a központi kezelésű előirányzatok és fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervei, a helyi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, a többcélú kistérségi társulások, a jogi személyiségű társulások, a térségi fejlesztési tanácsok, valamint a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek e törvényben és a Kormány rendeletében meghatározott adatszolgáltatásokat teljesítenek.

(3) A Stabilitási tv. 2. §-a szerinti államadósság, államadósság-mutató számításához, valamint az Európai Unió felé teljesítendő évközi költségvetési és adósságállományi monitoringjelentések összeállításához a (2) bekezdésben megjelölt szervezet, a tulajdonosi joggyakorló szervezet, valamint a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet adatszolgáltatást teljesít az államháztartás információs rendszerébe.

- 9. a költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat többletbevétele felhasználása engedélyezésének eseteit, az engedélyezés szempontjait, eljárási szabályait, az engedélyezők körét, az engedély megadása, megtagadása esetén a többletbevétel további rendeltetését, a 33. § (2) bekezdése szerinti eseteket, valamint az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának eseteit, feltételeit, részletes szabályait, az arra jogosultakat,

- 35. a központosított illetményszámfejtés szabályait.

(8) A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek megnevezését az államháztartásért felelős miniszter a Hivatalos Értesítőben és a Kormány honlapján közzéteszi.

(13) A kincstári körön kívüli számlatulajdonos – a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap kivételével – e törvény hatálybalépését követő hatvan napon belül köteles a kincstárnál – ha azzal még nem rendelkezik – fizetési számlát nyitni, a nem a kincstárnál forintban vezetett fizetési számláit – az általa foglalkoztatott személyek lakásépítésének, lakásvásárlásának munkáltatói támogatására szolgáló, valamint törvény szerint hitelintézetnél vezethető számlái kivételével – megszüntetni, és azok egyenlegét a kincstárnál vezetett fizetési számlájára átutalni. Ha a kincstári körön kívüli számlatulajdonos kincstáron kívül vezetett fizetési számláját e törvény hatálybalépése napján folyószámlahitel terheli, a kincstári körön kívüli számlatulajdonos esetén a határidő a fizetési számla negatív egyenlegének megszűnését követő napon kezdődik.

(14) E törvény hatálybalépését követően – a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap kivételével – a kincstári körön kívüli számlatulajdonos forint fizetési számláját vezető hitelintézet – a kincstári körön kívüli számlatulajdonos által foglalkoztatott személyek lakásépítésének, lakásvásárlásának munkáltatói támogatására szolgáló számla kivételével – a fizetési számlára új folyószámlahitel igénybevételét nem biztosíthatja. Ha a kincstári körön kívüli számlatulajdonos a (15) bekezdés szerinti kötelezettségének határidőig nem tesz eleget, a fizetési számlát vezető hitelintézet a határidő leteltét követő harminc napon belül köteles az érintett fizetési számlákat megszüntetni és azok egyenlegét a számla felett rendelkezni jogosult, ennek hiányában a kincstár által közölt fizetési számlára átutalni.