2011. évi CXCIX. törvény — mi változott? 2014. június 6.

A 2014. május 16. és 2014. június 6. között hatályba lépett módosítások. 51 sor került be, 37 sor került ki.

← Előző módosítás (2014. május 16.)Következő módosítás (2014. július 1.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 11 változatlan sor ⋯

1. § E törvény hatálya

- a) a Miniszterelnökség, a minisztérium, a kormányhivatal, a központi hivatal (a továbbiakban: központi államigazgatási szerv),

- a) a minisztérium, a kormányhivatal, a központi hivatal (a továbbiakban: központi államigazgatási szerv),

- b) a kormányhivatal és a központi hivatal területi, helyi szerve, a megyei, fővárosi kormányhivatal, továbbá a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv,

- c) a rendőrség, a büntetés-végrehajtás és a hivatásos katasztrófavédelemi szerv központi és területi szervei (a továbbiakban a)–c) pont együtt: államigazgatási szerv) kormánytisztviselőjének és kormányzati ügykezelőjének kormányzati szolgálati jogviszonyára, továbbá

- d) a minisztérium közigazgatási államtitkárának és helyettes államtitkárának, és a Miniszterelnökség helyettes államtitkárának (a továbbiakban: szakmai vezető) kormányzati szolgálati jogviszonyára, valamint

- d) a minisztérium közigazgatási államtitkárának és helyettes államtitkárának kormányzati szolgálati jogviszonyára, valamint

- e) a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatala, közterület-felügyelete, a közös önkormányzati hivatala (a továbbiakban: képviselő-testület hivatala) köztisztviselőjének és közszolgálati ügykezelőjének közszolgálati jogviszonyára

terjed ki.

⋯ 60 változatlan sor ⋯

- 26. napi munkaidő: a felek vagy a törvény által meghatározott teljes napi munkaidő vagy részmunkaidő;

- 27. pályakezdő kormánytisztviselő, köztisztviselő: az, aki a besorolása alapjául szolgáló iskolai végzettségének megszerzését követően egy éven belül első foglalkoztatási jogviszonyként kormányzati szolgálati, illetve közszolgálati jogviszonyt létesít;

- 28. pártfogó felügyelő: aki pártfogó felügyelői véleményt, környezettanulmányt készít, büntetőügyben közvetítői eljárást folytat le, szervezi és ellenőrzi a közérdekű munka végrehajtását, az egyéni pártfogó felügyelői terv szerint végrehajtja a pártfogó felügyeletet, pártfogói tevékenységet lát el a büntetés-végrehajtási intézetben, végzi az utógondozást, valamint ellátja a jogszabályban meghatározott más feladatait;

- 29. szakmai vezető: a minisztériumban kinevezett közigazgatási államtitkár, valamint helyettes államtitkár, továbbá a Miniszterelnökségen kinevezett helyettes államtitkár;

- 29. szakmai vezető: a minisztériumban kinevezett közigazgatási államtitkár, valamint helyettes államtitkár;

- 30. szakszervezet: munkavállalói érdek-képviseleti szerv. A közszolgálati tisztviselők minden olyan szervezete, amelynek elsődleges célja a közszolgálati tisztviselők kormányzati szolgálati, illetve közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése;

- 31. személyügyi központ: e törvény szerinti kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv;

- 31a. szülő:

⋯ 41 változatlan sor ⋯

(10) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, Magyarország diplomáciai és konzuli képviseletein, a nemzetközi szervezetek mellett működő állandó képviseleteken, valamint más állami képviseleteken ügyviteli feladat ellátására nem kizárólag kormányzati szolgálati, illetve közszolgálati jogviszony létesíthető.

(11) A (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően abban az esetben is köthető megbízási, illetve vállalkozási szerződés, ha a Külügyminisztérium folyamatos működéséhez szükséges feladatellátás indokolja.

(11) A (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően abban az esetben is köthető megbízási, illetve vállalkozási szerződés, ha a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium folyamatos működéséhez szükséges feladatellátás indokolja.

### II. Fejezet — KÖZÖS SZABÁLYOK

⋯ 204 változatlan sor ⋯

(4) A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter ellenőrzi – a fővárosi és megyei kormányhivatalok közreműködésével – a kormányzati szolgálati és a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó jogszabályok végrehajtását.

(5) A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter felel az egységes alapokon megvalósuló személyügyi nyilvántartás és integrált emberi erőforrás-gazdálkodási rendszer működéséért a minisztériumokban és a Miniszterelnökségen.

(6) A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter képviseli a Kormányt a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumban.

⋯ 212 változatlan sor ⋯

(5) A munkáltató akkor hivatkozhat arra, hogy képviselője jogkörét túllépve járt el, ha a kormánytisztviselő a körülményekből nem következtethetett alappal az eljáró jogosultságára.

(6) A Miniszterelnökséget vezető államtitkár gyakorolja a munkáltatói jogokat a Miniszterelnökség állományába tartozó kormánytisztviselők felett.

(6)

(7) Ahol e törvény „munkáltatót” említ, azon „államigazgatási szervet” kell érteni.

⋯ 5 változatlan sor ⋯

(2) Kormányzati szolgálati jogviszony – ha törvény eltérően nem rendelkezik – tartósan távollevő kormánytisztviselő helyettesítése céljából vagy esetenként szükségessé váló feladat elvégzésére, illetve tartós külszolgálat ellátására létesíthető határozott időre.

(3) A határozott idejű kormányzati szolgálati jogviszony időtartamát naptárilag vagy más alkalmas módon – így különösen meghatározott munka elvégzéséhez, feladat ellátásához vagy esemény bekövetkeztéhez kötődően – kell meghatározni. A kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésének időpontja nem függhet kizárólag az államigazgatási szerv, illetve a kormánytisztviselő akaratától, ha a felek a kormányzati szolgálati jogviszony időtartamát nem naptárilag határozták meg. Ez utóbbi esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója tájékoztatja a kormánytisztviselőt a kormányzati szolgálati jogviszony várható időtartamáról.

(3) A határozott idejű kormányzati szolgálati jogviszony időtartamát naptárilag vagy más alkalmas módon – így különösen meghatározott munka elvégzéséhez, feladat ellátásához vagy esemény bekövetkeztéhez kötődően – kell meghatározni. A kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésének időpontja – tartós külszolgálat megszüntetése kivételével – nem függhet kizárólag az államigazgatási szerv, illetve a kormánytisztviselő akaratától, ha a felek a kormányzati szolgálati jogviszony időtartamát nem naptárilag határozták meg. Ez utóbbi esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója tájékoztatja a kormánytisztviselőt a kormányzati szolgálati jogviszony várható időtartamáról.

(4) A kormányzati szolgálati jogviszonyt határozatlan idejűnek kell tekinteni, ha a határozott időre történő kinevezés nem felel meg a (2) bekezdésben foglaltaknak.

⋯ 40 változatlan sor ⋯

40. § (1) Ha a központi államigazgatási szerv alaptevékenysége körében felsőfokú iskolai végzettségű pályakezdő kormánytisztviselőt kíván alkalmazni, a kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséhez a 39. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeken túlmenően a kormánytisztviselőnek angol, francia vagy német nyelvből államilag elismert nyelvvizsgával kell rendelkeznie. Ha a központi államigazgatási szervnél betöltendő munkakör ellátásához az előbbiekben felsoroltakon kívül más idegen nyelv használata szükséges, akkor az e nyelvből meglévő, államilag elismert nyelvvizsgát az angol, francia vagy német nyelvből meglévő nyelvvizsga helyett alkalmazási feltételnek kell tekinteni.

(2) Központi államigazgatási szerv alaptevékenysége keretében – ide nem értve a funkcionális tevékenységet – középiskolai végzettségű kormánytisztviselőt nem alkalmazhat. Az államigazgatási szerv alaptevékenységének az alkalmazási és a képesítési követelmények szempontjából az minősül, amit jogszabály a szerv feladatkörébe utal, továbbá amit a miniszter, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, kormányhivatal vagy központi hivatal vezetője e körben alaptevékenységként határoz meg.

(2) Központi államigazgatási szerv alaptevékenysége keretében – ide nem értve a funkcionális tevékenységet – középiskolai végzettségű kormánytisztviselőt nem alkalmazhat. Az államigazgatási szerv alaptevékenységének az alkalmazási és a képesítési követelmények szempontjából az minősül, amit jogszabály a szerv feladatkörébe utal, továbbá amit a miniszter, kormányhivatal vagy központi hivatal vezetője e körben alaptevékenységként határoz meg.

41. § (1) A hivatásos szolgálati, illetve katonai szolgálati jogviszonyban állók a tartalékállomány (73. §) útján kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíthetnek

⋯ 271 változatlan sor ⋯

(7) Az ideiglenes (három hónapot meg nem haladó) külföldi kiküldetés e §-tól eltérő szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

### Tartós külszolgálat

54/A. § (1) A külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium kormánytisztviselője – ideértve az ágazati szakmai feladat ellátására e szervhez meghatározott időre áthelyezett kormánytisztviselőt is – a hivatali szervezet vezetőjének döntése alapján kihelyezhető külképviseleten teljesített közszolgálatra (a továbbiakban: tartós külszolgálat). A tartós külszolgálat tervezett időtartama – megszakítás nélkül – a három hónapot meghaladja.

(2) A kormánytisztviselő tartós külszolgálatra hozzájárulásával helyezhető ki.

(3) Nem kell a kormánytisztviselő beleegyezése a kinevezés módosításához, ha a munkakör megváltoztatását a tartós külszolgálatra történő kihelyezés visszavonása indokolja.

(4) Ha a tartós külszolgálatra kihelyezés visszavonására vonatkozó döntés közlésétől számított öt napon belül a kormánytisztviselő írásban úgy nyilatkozik, hogy nem kíván a megváltoztatott feltételek szerint munkát végezni, a nyilatkozatát lemondásnak kell tekinteni azzal, hogy a lemondási idő tartamára a munkavégzés alól mentesíteni kell. A lemondási időre járó illetmény összegének, valamint az egyéb kifizetések összegének meghatározása szempontjából a munkakör megváltozatása előtti illetményt kell figyelembe venni.

54/B. § (1) Ha a tartós külszolgálat megszűnése esetén a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya nem szűnt meg, a kormánytisztviselő a kihelyező szerv vagy a kihelyező szerv irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi költségvetési szerv állományába – annak vezetője egyetértésével – is visszahelyezhető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a 48. § (4)–(6) bekezdését alkalmazni kell.

### Kormányzati érdekből történő kirendelés

55. § (1) A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter döntése alapján – az érintett hivatali szervezet vezetője véleményének kikérését követően – kormányzati érdekből a központi államigazgatási szerv kormánytisztviselője határozott időre kirendelhető másik központi államigazgatási szervhez.

⋯ 962 változatlan sor ⋯

(7) Ha a 38. § (2) bekezdése alapján határozott időre létesített kormányzati szolgálati jogviszony időtartama az egy évet meghaladja, a kormánytisztviselő előmenetelére e törvény rendelkezéseit alkalmazni kell. Ha a kormánytisztviselő ismételten határozott idejű kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít, az egyéves határidő számítása szempontjából a határozott idejű jogviszonyok időtartamát össze kell számítani.

123. § A Miniszterelnökség és a minisztériumok kivételével a központi államigazgatási szervek esetében jogszabály a kormánytisztviselő tevékenységének jellegére utaló – a besorolási fokozatot nem érintő – munkaköri megnevezést állapíthat meg.

123. § A minisztériumok kivételével a központi államigazgatási szervek esetében jogszabály a kormánytisztviselő tevékenységének jellegére utaló – a besorolási fokozatot nem érintő – munkaköri megnevezést állapíthat meg.

124. § (1) A pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtó és áldozatsegítő szolgálatként, valamint kárpótlási hatóságként kijelölt szervnél működő pártfogó felügyelő, kormánytisztviselő a kinevezéstől számított két éven belül az igazságszolgáltatási ismeretekről is számot adó ügyviteli vizsgát tesz. A külön jogszabály meghatározott iskolai végzettségű kormánytisztviselő részére a vizsga alól részben vagy egészben felmentést adhat.

⋯ 1 változatlan sor ⋯

### A címek

125. § (1) A Miniszterelnökségen a Miniszterelnökséget vezető államtitkár miniszterelnökségi főtanácsadói, miniszterelnökségi tanácsadói, a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban a miniszter kormány-főtanácsadói és kormánytanácsadói, a miniszteri kabinetben a miniszter miniszteri főtanácsadói, miniszteri tanácsadói (a továbbiakban együtt: főtanácsadó, tanácsadó) munkaköröket létesíthet.

125. § (1) A kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban a miniszter kormány-főtanácsadói és kormánytanácsadói, a miniszteri kabinetben a miniszter miniszteri főtanácsadói, miniszteri tanácsadói (a továbbiakban együtt: főtanácsadó, tanácsadó) munkaköröket létesíthet.

(2) A főtanácsadói, tanácsadói munkakör betöltésére szóló kinevezés határozatlan időre szól. A főtanácsadói vagy tanácsadói munkakörben foglalkoztatott kormánytisztviselő – tekintet nélkül a kormányzati szolgálati jogviszonyban eltöltött idejére – vezető-főtanácsosi vagy főtanácsosi besorolást kap. A vezető-főtanácsosi besorolású kormánytisztviselő főosztályvezetői, a főtanácsosi besorolású kormánytisztviselő főosztályvezető-helyettesi illetményre jogosult.

⋯ 110 változatlan sor ⋯

- a) költségvetési fejezetet irányító szervnél – ideértve a társadalombiztosítási költségvetési szerveket is – a szerv vezetője tekintetében a kinevezésre jogosult, egyéb esetben – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – a hivatali szervezet vezetője,

- b) egyéb esetben – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – a szerv vezetője.

(5) A (3) és (4) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni a minisztériumok, Miniszterelnökség esetében, hogy az eltérítés maximum mértéke 30% lehet.

(5) A (3) és (4) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni a minisztériumok esetében, hogy az eltérítés maximum mértéke 30% lehet.

(6) A (3) bekezdés szerint megállapított alapilletmény-eltérítés a tárgyévben akkor módosítható, ha a tárgyévben a kormánytisztviselő vezetői kinevezést kap, vagy azt tőle visszavonják, illetve miniszterelnökségi főtanácsadói, miniszterelnökségi tanácsadói, kormány-főtanácsadói, kormánytanácsadói, miniszteri főtanácsadói, miniszteri tanácsadói munkakörbe helyezik, vagy e munkakörét módosítják, illetve címadományozásra, vagy annak visszavonására, vagy a 119. § szerinti átsorolásra vagy tartós külszolgálatra történő kirendelésre kerül sor. A módosítás eredményeként az alapilletmény nem lehet alacsonyabb, mint e törvény alapján az eltérítés nélkül meghatározott összeg.

(6) A (3) bekezdés szerint megállapított alapilletmény-eltérítés a tárgyévben akkor módosítható, ha a tárgyévben a kormánytisztviselő vezetői kinevezést kap, vagy azt tőle visszavonják, kormány-főtanácsadói, kormánytanácsadói, miniszteri főtanácsadói, miniszteri tanácsadói munkakörbe helyezik, vagy e munkakörét módosítják, illetve címadományozásra, vagy annak visszavonására, vagy a 119. § szerinti átsorolásra vagy tartós külszolgálatra történő kirendelésre kerül sor. A módosítás eredményeként az alapilletmény nem lehet alacsonyabb, mint e törvény alapján az eltérítés nélkül meghatározott összeg.

(7) A kormánytisztviselő év közben történő végleges áthelyezése esetén – eltérő megállapodás hiányában – a korábbi munkáltató által megállapított eltérítés mértékére jogosult az áthelyezést kérő szervnél is.

⋯ 3 változatlan sor ⋯

134. § (1) Az illetménykiegészítés mértéke

- 1. a Miniszterelnökségen,

- 1.

- 2. a minisztériumban és – a Központi Statisztikai Hivatal területi szervezeti egységei és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kivételével – a költségvetési fejezetet irányító más szervnél,

- 3. az államháztartásról szóló törvény alapján kijelölt kormányzati ellenőrzési szervnél,

- 4. a kincstár központi szervénél, valamint Budapest és Pest megye területére kiterjedő illetékességű területi szervénél,

⋯ 544 változatlan sor ⋯

- i) a személyes adatok kezelésével összefüggésben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke,

- j) a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül, e törvény 2. mellékletének I/A., I/B., II., IV., V., VII., VIII. és X. pontokban foglalt adatkörökből a kormánytisztviselő illetményének számfejtése, illetve annak ellenőrzése céljából,

- k) a közszolgálati statisztikai adatgyűjtéssel összefüggésben a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter és a fővárosi, megyei kormányhivatal kormánytisztviselője feladatkörében,

- l) a feladatai ellátásához szükséges mértékig adategyezés, adatösszevetés, adatkorrigálás érdekében a minisztériumokra, illetve a Miniszterelnökségre vonatkozó adatok tekintetében, valamint az államigazgatási szervek kormánytisztviselőinek képzésével, továbbképzésével, vizsgáztatásával kapcsolatos feladatai ellátásához a személyügyi központ vezetője, valamint az általa meghatározott körben, az általa feljogosított, személyügyi központnál alkalmazásban álló személy.

- l) a feladatai ellátásához szükséges mértékig adategyezés, adatösszevetés, adatkorrigálás érdekében a minisztériumokra vonatkozó adatok tekintetében, valamint az államigazgatási szervek kormánytisztviselőinek képzésével, továbbképzésével, vizsgáztatásával kapcsolatos feladatai ellátásához a személyügyi központ vezetője, valamint az általa meghatározott körben, az általa feljogosított, személyügyi központnál alkalmazásban álló személy.

(2) A kormánytisztviselő jogosult a róla nyilvántartott helytelen adat helyesbítését, a jogellenesen nyilvántartott adat törlését kérni, a jogellenesen kért adat közlését megtagadni. Az adatkezelő köteles a helytelen adatot haladéktalanul helyesbíteni, illetve törölni.

⋯ 65 változatlan sor ⋯

(4) A személyi anyagot – kivéve, amelyet a (3) bekezdés alapján átadtak – a jogviszony megszűnésétől számított ötven évig meg kell őrizni.

### A minisztériumokban és a Miniszterelnökségen foglalkoztatottak jogviszonyával összefüggő adatkezelés egyes szabályai, a közszolgálati nyilvántartás

### A minisztériumokban és foglalkoztatottak jogviszonyával összefüggő adatkezelés egyes szabályai, a közszolgálati nyilvántartás

185. § (1) A minisztériumokban és a Miniszterelnökségen foglalkoztatottakra a 176–184. §-ban foglalt rendelkezéseket a 185–188. §-ban foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

185. § (1) A minisztériumokban és foglalkoztatottakra a 176–184. §-ban foglalt rendelkezéseket a 185–188. §-ban foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

(2) A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter jogosult a minisztériumokban és a Miniszterelnökségen foglalkoztatottak esetében a kormányzati tevékenység összehangolásának biztosítása céljából az általuk vezetett közszolgálati alapnyilvántartásba betekintetni.

(2) A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter jogosult a minisztériumokban és foglalkoztatottak esetében a kormányzati tevékenység összehangolásának biztosítása céljából az általuk vezetett közszolgálati alapnyilvántartásba betekintetni.

(3) A minisztériumok és a Miniszterelnökség közszolgálati alapnyilvántartását, mint adatfeldolgozó a személyügyi központ üzemelteti. A minisztériumok – a (2) bekezdésben foglalt estet kivéve – és a Miniszterelnökség a személyügyi központ elektronikus nyilvántartásában tárolt adatok esetében csak a vele kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselő adataiba tekinthet be. A személyügyi központ – az adatfelhasználás dokumentálásával – jogszabályban meghatározott feladatai ellátása érdekében statisztikai adatfeldolgozást végezhet. A minisztériumok és a Miniszterelnökség állományába tartozó, illetve velük jogviszonyt létesítő kormánytisztviselőtől nem követelhető meg olyan adat igazolása vagy okiratmásolat szolgáltatása, amelyet a személyügyi központ által üzemeltetett közszolgálati alapnyilvántartás tartalmaz.

(3) A minisztériumok közszolgálati alapnyilvántartását, mint adatfeldolgozó a személyügyi központ üzemelteti. A minisztériumok – a (2) bekezdésben foglalt estet kivéve – a személyügyi központ elektronikus nyilvántartásában tárolt adatok esetében csak a vele kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselő adataiba tekinthet be. A személyügyi központ – az adatfelhasználás dokumentálásával – jogszabályban meghatározott feladatai ellátása érdekében statisztikai adatfeldolgozást végezhet. A minisztériumok állományába tartozó, illetve velük jogviszonyt létesítő kormánytisztviselőtől nem követelhető meg olyan adat igazolása vagy okiratmásolat szolgáltatása, amelyet a személyügyi központ által üzemeltetett közszolgálati alapnyilvántartás tartalmaz.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott adatfeldolgozást a személyügyi központ az egységes alapokon megvalósuló személyügyi nyilvántartás és integrált emberi erőforrás-gazdálkodási rendszer keretén belül látja el.

⋯ 1 változatlan sor ⋯

(6) A Kormány által meghatározott államigazgatási szervnél foglalkoztatottak közszolgálati alapnyilvántartására a minisztériumra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

186. § (1) A személyügyi központ által vezetett minisztériumi, miniszterelnökségi közszolgálati alapnyilvántartásból – kormányrendeletben meghatározott módon – kormányzati szolgálati jogviszonnyal összefüggő adatkezelés céljából, személyazonosításra alkalmas módon a minisztériumok, illetve a Miniszterelnökség részére a vele kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselők adatai tekintetében adatszolgáltatás végezhető.

186. § (1) A személyügyi központ által vezetett minisztériumi közszolgálati alapnyilvántartásból – kormányrendeletben meghatározott módon – kormányzati szolgálati jogviszonnyal összefüggő adatkezelés céljából, személyazonosításra alkalmas módon a minisztériumok részére a vele kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselők adatai tekintetében adatszolgáltatás végezhető.

(2) Az állami vezetők esetében a közszolgálati alapnyilvántartásban kell nyilvántartani a 2. mellékletben meghatározott adatokon túl az állami vezetői igazolvány számát, az EÜ VIP kártya számát, a diplomata útlevél számát, az állami vezetők és az államigazgatási szervek kormánytisztviselői számára biztosított juttatásokról és azok feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti juttatások adatait is.

(3) A tartós külszolgálatot teljesítő kormánytisztviselő esetében a 2. mellékletben meghatározott adatokon túl a közszolgálati alapnyilvántartásban kell nyilvántartani a külképviselet (állomáshely) megnevezését, a rangot (diplomáciai és konzuli), az ellátmányra, ellátmánypótlékra vonatkozó adatokat is.

(4) A szakmai vezetők és a kormánytisztviselők önéletrajzát a minisztériumok és a Miniszterelnökség a 185. § (4) bekezdésében meghatározott rendszerben tartják nyilván és kezelik.

(4) A szakmai vezetők és a kormánytisztviselők önéletrajzát a minisztériumok a 185. § (4) bekezdésében meghatározott rendszerben tartják nyilván és kezelik.

187. § (1) A minisztériumok, valamint a Miniszterelnökség az illetmény és egyéb juttatás, valamint az ezekhez kapcsolódó adó-, társadalombiztosítási és egyéb, az államigazgatási szervet terhelő fizetési kötelezettségek teljesítése céljából külön törvényben meghatározott adatokat szolgáltatnak a kincstár részére. A kincstár számfejtett adatokat szolgáltat a 185. § (4) bekezdésében meghatározott rendszer útján – a díjazással kapcsolatos jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése céljából – a minisztériumok és a Miniszterelnökség részére.

187. § (1) A minisztériumok az illetmény és egyéb juttatás, valamint az ezekhez kapcsolódó adó-, társadalombiztosítási és egyéb, az államigazgatási szervet terhelő fizetési kötelezettségek teljesítése céljából külön törvényben meghatározott adatokat szolgáltatnak a kincstár részére. A kincstár számfejtett adatokat szolgáltat a 185. § (4) bekezdésében meghatározott rendszer útján – a díjazással kapcsolatos jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése céljából – a minisztériumok részére.

(2) A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériummal kormányzati szolgálati jogviszonyban állók esetében az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a Költségvetés Gazdálkodási Információs Rendszer (a továbbiakban: KGIR) részére kell továbbítani, illetve a KGIR biztosítja a 185. § (4) bekezdésében meghatározott rendszer útján a számfejtett adatok átadását.

(3) A minisztériumok és a Miniszterelnökség a működésükhöz szükséges gazdasági, informatikai, műszaki és elhelyezési feltételek biztosítása céljából adatot szolgáltatnak a kormánytisztviselő nevéről, neméről, születési idejéről, valamint szervezeti és munkaköri adatokról a Szolgáltatási és Ellátás Alapadat Tár (a továbbiakban: szolgáltatási adattár) rendszer részére. A szolgáltatási adattár a 185. § (4) bekezdésében meghatározott rendszer útján adatokat szolgáltat a minisztériumok és a Miniszterelnökség részére a kormánytisztviselő elhelyezésének adatairól.

(3) A minisztériumok a működésükhöz szükséges gazdasági, informatikai, műszaki és elhelyezési feltételek biztosítása céljából adatot szolgáltatnak a kormánytisztviselő nevéről, neméről, születési idejéről, valamint szervezeti és munkaköri adatokról a Szolgáltatási és Ellátás Alapadat Tár (a továbbiakban: szolgáltatási adattár) rendszer részére. A szolgáltatási adattár a 185. § (4) bekezdésében meghatározott rendszer útján adatokat szolgáltat a minisztériumok részére a kormánytisztviselő elhelyezésének adatairól.

188. § (1) Az állami vezető és a kormánytisztviselő 2. melléklet szerinti nyilvántartásban kezelt adatai közül a (2) bekezdésben meghatározott személyes adatait a személyügyi központ a kormánytisztviselői kártya kiállítása céljából továbbítja a kártya kiállítását végző szerv részére.

⋯ 11 változatlan sor ⋯

189. § (1) A Kormány ellenőrzi – a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter és a fővárosi, megyei kormányhivatal közreműködésével – a kormányzati szolgálati jogviszonyra vonatkozó jogszabályok végrehajtását. Ennek keretében a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter javaslatára évente meghatározhatja a vizsgálati tárgyköröket (célvizsgálat), valamint a vizsgálat alá vont 1. §-ban meghatározott szerveket (a továbbiakban: vizsgált szervek). A célvizsgálatot a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter folytatja le, amelynek tapasztalatairól a Kormányt évente tájékoztatja.

(2) A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter jogosult -– a cél- és témavizsgálatok keretében – a Miniszterelnökségen, a minisztériumokban, a kormányhivataloknál és a központi hivataloknál:

(2) A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter jogosult -– a cél- és témavizsgálatok keretében – a minisztériumokban, a kormányhivataloknál és a központi hivataloknál:

- a) a munkáltatói intézkedést tartalmazó iratokba betekinteni,

- b) jogszabálysértés vagy célszerűtlen intézkedés esetén intézkedést kezdeményezni az államigazgatási szerv vezetőjénél vagy – vita esetén – annak felettes szervénél,

⋯ 212 változatlan sor ⋯

### Politikai tanácsadó, politikai főtanácsadó

203. § (1) A Miniszterelnökséget vezető államtitkár miniszterelnökségi főtanácsadói és miniszterelnökségi tanácsadói munkakört politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörré minősíthet a miniszterelnök tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására.

203. § (1) A kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter kormány-főtanácsadói és kormánytanácsadói munkakört politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörré minősíthet a miniszterelnök tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására.

(2) A kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter kormány-főtanácsadói és kormánytanácsadói munkakört politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörré minősíthet az általa vezetett minisztériumban a Kormány döntéseinek előkészítéséhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására.

⋯ 11 változatlan sor ⋯

(9) A politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó felett a munkáltatói jogokat

- a) az (1) bekezdés esetében a Miniszterelnökséget vezető államtitkár,

- a) az (1) bekezdés esetében a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter,

- b) a (2) bekezdés esetében a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter,

- c) a (3) bekezdés esetében a miniszter,

- d) a (4) bekezdés esetében az államtitkár gyakorolja.

⋯ 119 változatlan sor ⋯

- a) megrovás,

- b) hivatalvesztés.

(4) A szakmai vezető kormányzati szolgálati jogviszonyára e törvény rendelkezéseit a 37–38. §, 40. §, 45. § (1)–(3) és (6) bekezdése, 46. §, 48. § (2)–(7) bekezdése, 50. §, 53. §, 55–57. §, 60–67. §, 68. § (1), (3)–(6) bekezdése, 69–73. §, 100. § (1) bekezdés, 101. §, 116–130. §, 133–142. §, 155. § (2)–(4) bekezdése, 181–182. §, 183. § (2) bekezdése, 203–205. § kivételével megfelelően kell alkalmazni.

(4) A szakmai vezető kormányzati szolgálati jogviszonyára e törvény rendelkezéseit a 37–38. §, 40. §, 45. § (1)–(3) és (6) bekezdése, 46. §, 48. § (2)–(7) bekezdése, 50. §, 53. §, 54/A. §, 54/B. §, 55–57. §, 60–67. §, 68. § (1), (3)–(6) bekezdése, 69–73. §, 100. § (1) bekezdés, 101. §, 116–130. §, 133–142. §, 155. § (2)–(4) bekezdése, 181–182. §, 183. § (2) bekezdése, 203–205. § kivételével megfelelően kell alkalmazni.

### A közigazgatási államtitkár

⋯ 67 változatlan sor ⋯

220. § (1) Helyettes államtitkárrá minden büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választható személy kinevezhető, aki egyetemi szintű végzettséggel és jogász vagy közgazdász, vagy közigazgatási menedzser szakképzettséggel, vagy felsőfokú végzettséggel és a feladat- és hatáskörének megfelelő szakirányú szakképzettséggel rendelkezik.

(2) A helyettes államtitkárt a miniszter javaslatára a miniszterelnök határozatlan időre nevezi ki. A Miniszterelnökségen működő helyettes államtitkárt a Miniszterelnökséget vezető államtitkár javaslatára nevezi ki a miniszterelnök.

(2) A helyettes államtitkárt a miniszter javaslatára a miniszterelnök határozatlan időre nevezi ki.

(3) A miniszter javaslatát – a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter kivételével – a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára útján terjeszti a miniszterelnök elé.

(4) A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára a javaslat megküldésétől számított tizenöt napon belül kifogással élhet vagy továbbítja azt a miniszterelnöknek.

(5) A (3)–(4) bekezdés rendelkezéseit a Miniszterelnökségen működő helyettes államtitkárra nem kell alkalmazni.

(5)

(6) A helyettes államtitkár a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép.

(7) A helyettes államtitkár kormányzati szolgálati jogviszonyával kapcsolatos munkáltatói jogokat – az e tisztségbe való kinevezés és az abból való felmentés kivételével – a közigazgatási államtitkár gyakorolja. A Miniszterelnökségen működő helyettes államtitkár kormányzati szolgálati jogviszonyával kapcsolatos munkáltatói jogokat – az e tisztségbe való kinevezés és az abból való felmentés kivételével – a Miniszterelnökséget vezető államtitkár gyakorolja.

(8) A kinevezett helyettes államtitkár a miniszterelnök előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel esküt tesz.

⋯ 11 változatlan sor ⋯

- b) tisztségéről történő lemondással,

- c) tisztségéből történő felmentéssel.

222. § (1) A helyettes államtitkár e tisztségéről a miniszter útján a miniszterelnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat. A Miniszterelnökségen működő helyettes államtitkár a Miniszterelnökséget vezető államtitkár útján juttatja el lemondását a miniszterelnökhöz.

222. § (1) A helyettes államtitkár e tisztségéről a miniszter útján a miniszterelnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat.

(2) A helyettes államtitkár lemondása esetén a megbízatás megszűnésének időpontját a miniszter javaslatára a miniszterelnök határozza meg azzal, hogy az nem lehet későbbi a lemondásnak a miniszterelnökkel való közlését követő harmincadik napnál. A lemondási idő a megbízatás megszűnését követő napon kezdődik.

(3) Ha a helyettes államtitkár e tisztségét legalább három évig betöltötte, a lemondási idő a megbízatás megszűnésétől számított három hónap, ha e tisztsége három évnél hamarabb szűnt meg, de azt legalább egy évig betöltötte, a lemondási idő negyvenöt nap, ha e tisztségét egy évnél rövidebb ideig töltötte be, a lemondási idő tizenöt nap. A lemondási idő időtartama alatt a helyettes államtitkár a munkavégzési kötelezettség alól mentesül.

223. § (1) A miniszter bármikor javaslatot tehet a miniszterelnöknek a helyettes államtitkár e tisztségéből történő felmentésére. A Miniszterelnökségen működő helyettes államtitkár e tisztségből történő felmentésére a Miniszterelnökséget vezető államtitkár tehet javaslatot. A felmentést nem kell megindokolni. A helyettes államtitkár felmentésére egyebekben a 218. § (2)–(5) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

223. § (1) A miniszter bármikor javaslatot tehet a miniszterelnöknek a helyettes államtitkár e tisztségéből történő felmentésére. A felmentést nem kell megindokolni. A helyettes államtitkár felmentésére egyebekben a 218. § (2)–(5) bekezdését kell alkalmazni.

(2) Ha a helyettes államtitkár az összeférhetetlenségét a kinevezésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, a miniszterelnök a miniszter javaslatára az indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül dönt az összeférhetetlenség kérdésében.

(3) Ha a helyettes államtitkár kormányzati szolgálati jogviszonya a 221. § (1) bekezdés a)–b) vagy d) pontja, illetve (2) bekezdés a)–b) pontja alapján szűnik meg, a megbízatás megszűnésének tényét a miniszter előterjesztésére a miniszterelnök állapítja meg; a Miniszterelnökségen működő helyettes államtitkár esetében az előterjesztést a Miniszterelnökséget vezető államtitkár teszi meg.

(4) A helyettes államtitkár kormányzati szolgálati jogviszonyának megszűnésével vagy megszüntetésével kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket a miniszterelnök határozata alapján a közigazgatási államtitkár – a Miniszterelnökségen működő helyettes államtitkár esetében a Miniszterelnökséget vezető államtitkár – teszi meg.

(5) A miniszter köteles kezdeményezni a miniszterelnöknél a helyettes államtitkár felmentését, ha a helyettes államtitkár az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és rendelkezik az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel.

⋯ 5 változatlan sor ⋯

(3) A helyettes államtitkár vezetői illetménypótléka az alapilletmény 65%-a.

(4) A helyettes államtitkár alapilletményét minisztériumban a miniszter, a Miniszterelnökségen a Miniszterelnökséget vezető államtitkár át nem ruházható hatáskörében legfeljebb 30%-kal megemelheti.

(4) A helyettes államtitkár alapilletményét minisztériumban a miniszter át nem ruházható hatáskörében legfeljebb 30%-kal megemelheti.

(5) A helyettes államtitkár jutalmazásáról a közigazgatási államtitkár és a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkárának együttes javaslata alapján a miniszter dönt. A Miniszterelnökségen működő helyettes államtitkár jutalmazásáról a Miniszterelnökséget vezető államtitkár dönt.

(6) A helyettes államtitkár részére a közigazgatási államtitkár és a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztérium közigazgatási államtitkárának együttes javaslata alapján a miniszter célprémiumot állapíthat meg. A Miniszterelnökségen működő helyettes államtitkár részére a Miniszterelnökséget vezető államtitkár célprémiumot állapíthat meg.

225. § A hivatalvesztést a fegyelmi tanács javaslatára a miniszter vagy – a Miniszterelnökségen működő helyettes államtitkár esetében – a miniszterelnök mondja ki.

225. § A hivatalvesztést a fegyelmi tanács javaslatára a miniszter vagy mondja ki.

## NEGYEDIK RÉSZ — KÖZSZOLGÁLATI JOGVISZONYBAN ÁLLÓK

⋯ 867 változatlan sor ⋯