2011. évi CXCIV. törvény — mi változott? 2020. január 1.

- e) strukturális egyenleg: a kormányzati szektor gazdaság ciklikus hatásaitól és egyedi tételektől megtisztított egyenlege,

- f) államadósság: az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 2009. május 25-i 479/2009/EK tanácsi rendeletben meghatározott módon számított adósság.

#### 1. Az államadósság mutató számítására vonatkozó rendelkezések

2. § Az Alaptörvény 36. cikk (4) és (5) bekezdésében, valamint 37. cikk (2) és (3) bekezdésében foglaltak végrehajtása során figyelembe veendő mindenkori államadósság mutatója (a továbbiakban: államadósság-mutató) olyan, százalékban kifejezett, egy tizedesig kerekített hányados, amely

- a) számlálójában az államadósságnak,

- b) nevezőjében a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló tanácsi rendeletben meghatározottak szerint számított bruttó hazai terméknek

e törvény szerinti értéke szerepel.

#### 3. §

4. § (1) A központi költségvetésről szóló törvényben meg kell határozni a költségvetési év utolsó napjára tervezett államadósság-mutató értékét.

(2)

(2a) A központi költségvetésről szóló törvényben az (1) bekezdésben foglalt értéket oly módon kell meghatározni, hogy az államadósság-mutatónak a viszonyítási évhez viszonyított csökkenése, az államadósság csökkentésre vonatkozó európai uniós szabályok érvényesítése mellett legalább 0,1 százalékpontot érjen el.

(3a) A központi költségvetésről szóló törvény végrehajtása során az Alaptörvény 37. cikk (2)–(3) bekezdése szerinti kölcsön felvételekor, pénzügyi kötelezettség vállalásakor az államadósság-mutatónak az (1) bekezdés szerint meghatározott értékét, az 5. § (1) bekezdése szerinti féléves felülvizsgálat elkészítését követően az államadósság-mutatónak a felülvizsgálatkor számított várható értékét kell számításba venni.

6. § (1) A 4. § (3a) bekezdése alkalmazásakor az alábbi tényezők hatását nem kell figyelembe venni, amennyiben az államadósság-mutató kizárólag e tényezők együttes hatása miatt növekedne:

- a) az európai uniós források utólagos visszatérítésének időigényéből, az Európai Unió költségvetésének esetleges likviditáshiányából vagy bármely egyéb olyan okból keletkező államadósság többlet, amely miatt a felmerült kiadásra jutó európai uniós támogatás nem kerül elszámolásra a központi költségvetésben,

- b) a 44. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kölcsönnyújtás, illetve annak visszafizetése miatt kialakuló többletfinanszírozási igényből, illetve finanszírozási igény csökkenésből következő államadósság többlet,

- c) a 2. § szerinti államadósság-mutató számlálójának vagy nevezőjének számítási módszertanában bekövetkező, a központi költségvetési törvény elfogadása utáni változásából eredő államadósság többlet,

- d) a külföldi pénznemben fennálló adósságot keletkeztető ügyleteknél az árfolyam változásából eredő államadósság többlet.

(2) A 4. § (1) bekezdése alkalmazásakor az (1) bekezdés szerinti tényezőket nem lehet figyelmen kívül hagyni.

8. § (1) Az állam nevében kötött (2) bekezdésben felsorolt adósságot keletkeztető ügylet érvényesen csak törvény felhatalmazása alapján köthető.

(2) Adósságot keletkeztető ügylet és annak értéke:

- a) hitel, kölcsön felvétele, átvállalása a folyósítás, átvállalás napjától a végtörlesztés napjáig, és annak aktuális tőketartozása,

- b) a számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatala a forgalomba hozatal napjától a beváltás napjáig, kamatozó értékpapír esetén annak névértéke, egyéb értékpapír esetén annak vételára,

- c) váltó kibocsátása a kibocsátás napjától a beváltás napjáig, és annak a váltóval kiváltott kötelezettséggel megegyező, kamatot nem tartalmazó értéke,

- d) az Szt. szerint pénzügyi lízing lízingbevevői félként történő megkötése a lízing futamideje alatt, és a lízingszerződésben kikötött tőkerész hátralévő összege,

- e) a visszavásárlási kötelezettség kikötésével megkötött adásvételi szerződés eladói félként történő megkötése – ideértve az Szt. szerinti valódi penziós és óvadéki repóügyleteket is – a visszavásárlásig, és a kikötött visszavásárlási ár,

- f) a szerződésben kapott, legalább háromszázhatvanöt nap időtartamú halasztott fizetés, részletfizetés, és a még ki nem fizetett ellenérték,

- g) hitelintézetek által, származékos műveletek különbözeteként az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nél (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) elhelyezett fedezeti betétek, és azok összege.

9. § (1) A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet a 8. § (2) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletet érvényesen az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulásával köthet. E rendelkezést nem kell alkalmazni a naptári éven belül lejáró futamidejű adósságot keletkeztető ügylet igénybevételére, valamint az olyan adósságot keletkeztető ügyletre, amelyben valamennyi fél az államháztartás valamely alrendszerébe tartozó jogi személy, illetve kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet.

(4) A Kormány legkésőbb a költségvetési évre vonatkozó költségvetési törvényjavaslat Költségvetési Tanács számára, a 24. § (1) bekezdés a) pontja szerint történő benyújtásáig meghatározza azt az összeget (a továbbiakban: keretszám), amelyet a kormányzati szektorba sorolt pénzügyi intézmény költségvetési év utolsó napján fennálló, az államháztartás központi alrendszerével, az államháztartás önkormányzati alrendszerével, és a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetekkel szemben fennálló követelései és kötelezettségei kiszűrésével konszolidált adósságállománya nem haladhat meg. A Kormány a költségvetési év során – az államháztartásért felelős miniszter kezdeményezésére – az államadósság-mutató e törvény szerint meghatározott alakulásának veszélyeztetése nélkül módosíthatja az előző évben meghatározott értéket.

(5) A Kormány a (4) bekezdés szerinti keretszámot a kormányzati szektorba sorolt pénzügyi intézmény a 8. § (2) bekezdés a)–e) pontjai szerinti adósságállománya, és a pénzügyi intézmény által elfogadott betétekből eredő adósságállománya együttes összegére határozza meg.

(9) Az önkormányzat az Áht. 96. § (1) bekezdésében és a 10/B.–10/D. §-ban foglaltaktól eltérően is vállalhat a Kormány előzetes hozzájárulásával kezességet és garanciát a többségi tulajdonában álló gazdasági társaság által vállalt kötelezettségek biztosítására, amennyiben e kötelezettségek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás megvalósításához kapcsolódnak és nem minősülnek a 8. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti adósságot keletkeztető ügyletnek. A Kormány előzetes hozzájárulása során a beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánításának indokait és annak az önkormányzat gazdálkodási helyzetére gyakorolt várható hatásait vizsgálja.

- b) a módosított vagy az új szerződés az eredetihez képest hosszabb futamidejű, megváltozik az adósságot keletkeztető ügylet célja, az új adósságot keletkeztető ügylet keletkeztetésének ütemezése az eredetihez képest bármely évben meghaladja az eredeti ütemezés szerint az adott év végéig keletkező kumulált adósságösszeget, az önkormányzatot terhelő fizetési kötelezettség a futamidő lejártáig bármelyik évben meghaladja az eredeti szerződés szerinti értéket, a módosított szerződés az eredetihez képest nagyobb ügyletértékű vagy a kezesség, illetve a garancia összege nő.

- a) adósságot keletkeztető ügyletét – a naptári éven belül lejáró futamidejű adósságot keletkeztető ügylet és az 50 millió forintot el nem érő ügylet kivételével, figyelemmel a 10. § (4) bekezdés a) pontja szerinti egybe számítási szabályra is – az önkormányzat olyan adósságot keletkeztető ügyletének kell tekinteni, amely a 10. § (1) bekezdése szerint,

10/F. § (1) A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek nem minősülő, 100%-nál kisebb önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság és a 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság 100%-nál kisebb tulajdonában álló gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: részben önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság) esetében a tulajdonos önkormányzatot – a Kormány (2) bekezdés szerinti előzetes hozzájárulása hiányában – a gazdasági társaság által kötött adósságot keletkeztető ügylettel összefüggésben nem terhelik fizetési kötelezettségek és ilyen kötelezettséget az önkormányzat önként sem vállalhat.

(2) A részben önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság adósságot keletkeztető ügylete kapcsán a tulajdonos önkormányzat a Kormány előzetes hozzájárulását kérheti. A hozzájárulás kérelmezésére és elbírálására a 10/E. §-ban foglaltak alkalmazandóak.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti szabályozás nem vonatkozik az olyan részben önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok adósságot keletkezető ügyleteire, amelyek cégformája nyilvánosan működő részvénytársaság.

11. § (1) Az államháztartás központi alrendszere finanszírozási igényének teljesítése és a 8. § (2) bekezdés a), b), e) és g) pontja szerinti adósságának kezelése érdekében végzett pénzügyi műveletekről az államháztartásért felelős miniszter az ÁKK Zrt. útján gondoskodik.

- a) az államháztartás központi alrendszere adósságának a 8. § (2) bekezdés a), b), e) és g) pontja szerinti adósságot keletkeztető ügyletből származó része kezelésével összefüggésben a központi költségvetésről szóló törvényben e célra megállapított előirányzat, amelyet havi egyenlő részletekben kell az ÁKK Zrt. rendelkezésére bocsátani,

- a) a központi költségvetésről szóló törvény felhatalmazása alapján szervezi az államháztartás központi alrendszere adósságának a 8. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti adósságot keletkeztető ügyletből származó része terhére elszámolandó állampapír-kibocsátást, hitelfelvételt és adósság-átvállalást,

- c) gondoskodik az államháztartás központi alrendszere adósságának a 8. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti adósságot keletkeztető ügyletből származó része terheinek kifizetéséről,

- h) közreműködik az államadósság számításában, tájékoztatást ad az államháztartás központi alrendszere adósságának a 8. § (2) bekezdés a), b), e) és g) pontja szerinti adósságot keletkeztető ügyletből származó része alakulásáról, az állampapírpiac folyamatairól,

38. § A gazdálkodó szervezetet az elért eredménye alapján terhelő fizetési kötelezettség mértékét az adóalap összegétől függetlenül, az adóalap azonos arányában, egységesen kell megállapítani.

49. § E törvény 10/F. §-át a 2020. január 1-jét követően megkötendő adósságot keletkeztető ügyletekre kell alkalmazni.