2011. évi CXCIV. törvény — mi változott? 2016. június 18.
A 2016. január 1. és 2016. június 18. között hatályba lépett módosítások. 10 sor került be, 5 sor került ki.
← Előző módosítás (2016. január 1.)Következő módosítás (2016. július 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 107 változatlan sor ⋯
10. § (1) Az önkormányzat érvényesen kizárólag a Kormány előzetes hozzájárulásával vállalhat a Polgári Törvénykönyv szerinti kezességet és garanciát, valamint köthet adósságot keletkeztető ügyletet.
(2) Települési önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletet csak abban az esetben köthet, ha a hatályos helyi adó rendelete alapján a helyi iparűzési adót vagy a helyi adókról szóló törvény szerinti vagyoni típusú adók közül legalább az egyiket vagy a magánszemélyek kommunális adóját bevezette. E rendelkezést nem kell alkalmazni a települési önkormányzat olyan adósságot keletkeztető ügyletére, amelyhez nincs szükség a Kormány hozzájárulására, illetve amelynek célja meglévő adósság visszafizetése, ha annak összege megegyezik az adósságot keletkeztető ügylet összegével.
(2) Települési önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletet csak abban az esetben köthet, ha a hatályos helyi adó rendelete alapján a helyi iparűzési adót vagy a helyi adókról szóló törvény szerinti vagyoni típusú adók közül legalább az egyiket vagy a magánszemélyek kommunális adóját bevezette. E rendelkezést nem kell alkalmazni a települési önkormányzat olyan adósságot keletkeztető ügyletére, amelyhez nincs szükség a Kormány hozzájárulására, illetve amelynek célja meglévő adósság visszafizetése, ha annak összege nem haladja meg az adósság összegét.
(3) Nincs szükség a Kormány hozzájárulására az önkormányzat
⋯ 34 változatlan sor ⋯
- b) az adósságot keletkeztető ügylet az önkormányzat törvényben meghatározott feladatának ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi, azzal, hogy a működési kiadások folyamatos teljesítése biztosított, és
- c) teljesül a 10. § (2) és (5) bekezdése szerinti feltétel.
(2) Az önkormányzat kezesség-, illetve garanciavállalásához a Kormány abban az esetben járul hozzá, ha teljesül a 10. § (5) bekezdésében meghatározott feltétel, azzal, hogy e feltétel alkalmazása során az adósságot keletkeztető ügylet futamidejének vége alatt a kezesség, illetve garancia érvényesíthetőségét kell érteni.
(2) Az önkormányzat kezesség-, illetve garanciavállalásához a Kormány abban az esetben járul hozzá, ha
- a) teljesül a 10. § (5) bekezdésében meghatározott feltétel, azzal, hogy az adósságot keletkeztető ügylet futamidejének vége alatt a kezesség, illetve garancia érvényesíthetőségére rendelkezésre álló határidő lejártát kell érteni, és
- b) a kezesség-, illetve garanciavállalás megfelel az Áht. 96. §-ának.
(3) A Kormány az önkormányzat olyan adósságot keletkeztető ügyletéhez, amelynek célja azzal megegyező összegű meglévő adósság visszafizetése, abban az esetben járul hozzá, ha teljesül a 10. § (5) bekezdésében meghatározott feltétel. Kivételes vagy az önkormányzat működését veszélyeztető esetben a Kormány a 10. § (5) bekezdésében meghatározott feltétel alkalmazásától eltekinthet.
(4) A Kormány az egyes ügyletekhez részben is hozzájárulhat vagy azokat elutasíthatja. A Kormány a több fejlesztési cél megvalósítását szolgáló ügyletek esetében a fejlesztési célok vizsgálata alapján fejlesztési célonként hozhat döntést. A Kormány a fejlesztési cél figyelembevételével dönthet úgy is, hogy az annak teljesülését szolgáló ügylethez az önkormányzat által tervezettnél alacsonyabb összegben járul hozzá.
(5) A Kormány az (1)–(3) bekezdés szerinti hozzájárulást megtagadhatja, ha az ügylet nem kötelező önkormányzati feladat ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi.
(6) A Kormány hozzájárulása az adósságot keletkeztető ügylet tárgyévben történő megkötésére, illetve a tárgyévben történő kezesség-, illetve garanciavállalásra vonatkozik.
10/C. § (1) Az önkormányzat a tárgyévre vonatkozó költségvetési rendeletében, határozatában szerepeltetett adósságkeletkeztetési szándékáról, az adósságot keletkeztető ügyletéhez – kivéve az adósságrendezési eljárás során a hitelezői egyezség megkötéséhez igénybe vett reorganizációs és a 10/B. § (3) bekezdése szerinti adósságmegújító ügyleteket, valamint a naptári éven belül lejáró futamidejű adósságot keletkezető ügyleteket – kapcsolódó fejlesztési céljáról és az ügylet várható értékéről a Kormányt előzetesen tájékoztatja.
(2) Az önkormányzat a hozzájárulás iránti kérelméhez
⋯ 9 változatlan sor ⋯
10/D. § (1) A megkötött adósságot keletkeztető ügyletekre, valamint a kezesség-, illetve garanciavállalásra vonatkozó szerződésmódosításokhoz a Kormány engedélyét kell kérni, ha
- a) a szerződésmódosítást követően előálló kondíciók mellett kötött ügylet a szerződésmódosítás időpontjában engedélykötelesnek minősül, és
- b) a módosított szerződés az eredetihez képest hosszabb futamidejű vagy nagyobb ügyletértékű, vagy az önkormányzatot terhelő fizetési kötelezettség az új futamidő lejártáig valamely évben meghaladja az eredeti szerződés szerinti értéket, vagy a kezesség, illetve garancia összege nő.
- b) a módosított szerződés az eredetihez képest hosszabb futamidejű, nagyobb ügyletértékű, megváltozik az adósságot keletkeztető ügylet célja, az önkormányzatot terhelő fizetési kötelezettség az új futamidő lejártáig valamely évben meghaladja az eredeti szerződés szerinti értéket, vagy a kezesség, illetve garancia összege nő.
(2) A szerződésmódosításra vonatkozó, az (1) bekezdés szerinti ügyletekre a 10/B. § (3) bekezdése szerinti ügyletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
10/E. § (1) A 100%-os önkormányzati tulajdonban álló olyan gazdasági társaság, amely nem minősül a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek, adósságot keletkeztető ügyletét – a naptári éven belül lejáró futamidejű adósságot keletkeztető ügylet kivételével – az önkormányzat olyan adósságot keletkeztető ügyletének kell tekinteni, amely a 10. § (1) bekezdése szerint a Kormány hozzájárulásához kötött. A hozzájárulás iránti kérelmet az adott gazdasági társaságban legnagyobb tulajdoni részesedéssel vagy hányaddal rendelkező önkormányzat nyújtja be. Egyenlő tulajdoni részesedés vagy hányad esetén a kérelmet az érintett önkormányzatok megállapodása szerinti önkormányzat nyújtja be.
10/E. § (1) A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek nem minősülő, 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság és az ilyen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság, adósságot keletkeztető ügyletét – a naptári éven belül lejáró futamidejű adósságot keletkeztető ügylet kivételével – az önkormányzat olyan adósságot keletkeztető ügyletének kell tekinteni, amely a 10. § (1) bekezdése szerint a Kormány hozzájárulásához kötött. A hozzájárulás iránti kérelmet az adott gazdasági társaságban legnagyobb tulajdoni részesedéssel vagy hányaddal rendelkező önkormányzat nyújtja be. Egyenlő tulajdoni részesedés vagy hányad esetén a kérelmet az érintett önkormányzatok megállapodása szerinti önkormányzat nyújtja be.
(2) A Kormány a hozzájárulást abban az esetben adja meg, ha az adósságot keletkeztető ügylet visszafizetése
⋯ 54 változatlan sor ⋯
- a) jogszabály felhatalmazása alapján állami kezességgel, állami garanciával biztosított, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok forgalomba hozatalát szervezheti, ezzel kapcsolatos tanácsadási feladatokat láthat el,
- b) a (2) bekezdésben meghatározott mértékű díj ellenében közreműködhet az állam, az önkormányzat, valamint ezek többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezete hitelfelvételével, kölcsönfelvételével, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjának kibocsátásával kapcsolatos feladatok – ideértve az üzleti stratégiával kapcsolatos tanácsadást is – ellátásában,
- c) közreműködhet az Országos Betétbiztosítási Alap és a Szanálási Alap szabad pénzeszközeinek kezelésében, valamint annak hitelfelvételével, kölcsönfelvételével, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak kibocsátásával kapcsolatos feladatok – ideértve az üzleti stratégiával kapcsolatos tanácsadást is – ellátásában,
- d)
- d) jogszabály felhatalmazása alapján az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság számára az állam nevében nyújtott, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott beruházást finanszírozó tőkeemelés megvalósításához kapcsolódó fizetési kötelezettségeket (beleértve az Oroszországi Föderáció Kormánya és Magyarország Kormánya között a Magyarország Kormányának a magyarországi atomerőmű építésének finanszírozásához nyújtandó állami hitel folyósításáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló 2014. évi XXIV. törvénnyel kihirdetett Megállapodás 1. cikk 2. pontja szerinti fizetéseket is) teljesíthet az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló szervezet által meghatározott módon, összegben és ütemezés szerint;
- e) közreműködhet a Befektető-védelmi Alap pénzeszközeinek kezelésében.
(5) Az ÁKK Zrt. (1) bekezdés szerinti tevékenysége körében az állam által kibocsátott, vagy állami kezességgel, állami garanciával biztosított, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, továbbá a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 6. § a)-d), h), i), j) és k) pontjában meghatározott pénzügyi eszközök tekintetében a Bszt. 5. § (1) bekezdésében meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet, valamint a Bszt. 5. § (2) bekezdés a), b), d), g) és h) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást végezhet.
⋯ 416 változatlan sor ⋯