2011. évi CXCIV. törvény — mi változott? 2015. június 19.

- b) kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet: az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 1. § 12. pontja szerinti szervezet,

- c) kormányzati szektor egyenlege: az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló 2009. május 25-i 479/2009/EK tanácsi rendelet alapján számított egyenleg,

- d) középtávú költségvetési cél: a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendelet szerint készített aktuális konvergencia programban meghatározott célérték, ami összhangban van a stabilitási és növekedési paktum követelményeivel,

- e) strukturális egyenleg: a kormányzati szektor gazdaság ciklikus hatásaitól és egyedi tételektől megtisztított egyenlege.

(2)

3/A. § (1) A központi költségvetés tervezése során a kormányzati szektor egyenlegét az Alaptörvénnyel és az Európai Unió jogával összhangban, e törvény rendelkezéseinek megfelelően kell meghatározni.

(2) A kormányzati szektor egyenlegét úgy kell meghatározni, hogy

- a) összhangban legyen a középtávú költségvetési cél elérésével, és

- b) annak hiánya ne haladja meg a bruttó hazai termék 2. § (1) bekezdés b) pontja szerint számított mértékének 3%-át.

(3) Az Alaptörvényből és az Európai Unió jogából következő egyenleg számítási módját, – különös tekintettel a strukturális egyenleg számítására – és az ahhoz szükséges paramétereket az államháztartásért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi.

4. § (1) A központi költségvetésről szóló törvényben összegszerűen meg kell határozni az államháztartás adósságának a költségvetési év utolsó napjára tervezett értékét.

(2) Ha a költségvetési évre előrejelzett infláció és a bruttó hazai termék reál növekedési üteme egyaránt meghaladja a 3%-ot, a központi költségvetésről szóló törvényben az (1) bekezdésben foglalt értéket oly módon kell meghatározni, hogy annak alapján az államadósság megelőző évhez (a továbbiakban: viszonyítási év) viszonyított növekedési üteme ne haladja meg a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott, a költségvetési évre várható infláció és bruttó hazai termék reál növekedési üteme felének a különbségét.

(2a) Ha a költségvetési évre előrejelzett infláció és a bruttó hazai termék reál növekedési üteme közül legalább az egyik nem haladja meg a 3%-ot, a központi költségvetésről szóló törvényben az (1) bekezdésben foglalt értéket oly módon kell meghatározni, hogy az államadósság-mutatónak a viszonyítási évhez viszonyított csökkenése legalább 0,1 százalékpontot érjen el.

(2)

5/A. § (1) A Kormány évente legalább két alkalommal, az aktuális és a következő három évre vonatkozóan makrogazdasági és költségvetési előrejelzést készít, és azt, valamint annak módszertanát nyilvánosságra hozza. A 3/A. §-ban és az Áht. 29. §-a szerinti középtávú tervezésnek az így készült legfrissebb előrejelzésen kell alapulnia.

(2) Az (1) bekezdés szerinti makrogazdasági és költségvetési előrejelzést a Kormány a zárszámadáshoz kapcsolódóan értékeli. Ha az értékelés alapján a tényleges makrogazdasági és költségvetési folyamatok az (1) bekezdés szerinti előrejelzéstől négy egymást követő évben lényegesen eltérnek, a makrogazdasági és költségvetési előrejelzést alátámasztó módszereket, felvetéseket és vonatkozó paramétereket felül kell vizsgálni, és azt közzé kell tenni.

(3) Az előrejelzések, a felülvizsgálat részletszabályait és a közzététel módját a Kormány rendeletben határozza meg.

(2) A központi költségvetésről szóló törvényben az államadósság-mutató számításakor nem kell figyelembe venni

- a) az államadósság olyan növekedését, amely az európai uniós források utólagos visszatérítésének időigényéből, az Európai Unió költségvetésének esetleges likviditáshiányából vagy bármely egyéb olyan okból keletkezik, amely miatt a felmerült kiadásra jutó európai uniós támogatás nem kerül elszámolásra a központi költségvetésben,

- b) a 44. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kölcsönnyújtás, illetve annak visszafizetése miatt kialakuló többletfinanszírozási igényből, illetve finanszírozási igény csökkenésből következő adósságváltozást.

7. § (1) Az Alaptörvény 36. cikk (6) bekezdésében foglalt nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaeséseként kell értelmezni minden olyan esetet, amikor az éves bruttó hazai termék reál értéke csökken.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a 3/A. § (2) bekezdés b) pontját és a 4. § (2a) bekezdését nem kell alkalmazni. Ha az (1) bekezdés szerinti eset a költségvetési év során következik be, a központi költségvetésről szóló törvény 5. § (1) bekezdése szerinti módosítása a 4. § (1) bekezdése alapján a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott érték teljesítési kötelezettségének felfüggesztésére irányul.

14/A. § (1) Az államháztartás központi alrendszerének finanszírozásával és adósságának kezelésével kapcsolatos, a 13. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adat megismerése iránti igényt központi pénzügyi érdekből az adat keletkezésétől számított 2 évig el kell utasítani, ha az adat megismerése Magyarország pénzügyi érdekeit vagy az államháztartás finanszírozásának, illetve adóssága kezelésének külső befolyástól mentes ellátását veszélyezteti. Az e bekezdés szerinti igény teljesíthetőségéről Magyarország pénzügyi érdekeit és az államháztartás finanszírozásának, illetve adóssága kezelésének külső befolyástól mentes ellátásához fűződő érdeket mérlegelve az államháztartásért felelős miniszter dönt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozás nem terjed ki a 13. § (1) bekezdés h) pontja szerinti tájékoztatásra, valamint az éves finanszírozási tervről, illetve annak egyes részeiről és a finanszírozási stratégiáról az ÁKK Zrt. által nyilvánosságra hozott tájékoztatásra.

(3) A központi költségvetés tervezése során keletkező adat – ide nem értve az Áht. 22. § (3)–(5) bekezdése szerinti adatokat – megismerése iránti igényt központi pénzügyi érdekből a központi költségvetésről szóló törvény tervezetének Kormány általi elfogadását követően az elfogadástól számított 10 évig el kell utasítani, ha az adat megismerése Magyarország pénzügyi érdekeit vagy az államháztartás finanszírozásának, illetve adóssága kezelésének külső befolyástól mentes ellátását veszélyezteti. Az e bekezdés szerinti igény teljesíthetőségéről az államháztartásért felelős miniszter a megtagadást megalapozó központi pénzügyi érdek mérlegelésével dönt.

- d) a 10/E. § (1) bekezdése szerinti gazdasági társaság adósságot keletkeztető ügyletéhez történő kormányzati hozzájárulás, valamint az erről benyújtandó önkormányzati kérelem részletszabályait,

- e) a 3/A. § szerinti feladatok végrehajtásának, valamint a makrogazdasági és költségvetési előrejelzések részletes szabályait és azok közzétételének módját.

(5) A 38. § 2020. január 1-jén lép hatályba.

#### 16. Az Európai Unió jogának való megfelelés

54. § Az 1. § d)–e) pontja, a 3/A. § és az 5/A. § a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011. november 8-i 2011/85/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.