2011. évi CXCIV. törvény — mi változott? 2014. július 21.
A 2014. május 6. és 2014. július 21. között hatályba lépett módosítások. 16 sor került be, 10 sor került ki.
← Előző módosítás (2014. május 6.)Következő módosítás (2014. december 30.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 197 változatlan sor ⋯
- a) jogszabály felhatalmazása alapján állami kezességgel, állami garanciával biztosított, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok forgalomba hozatalát szervezheti, ezzel kapcsolatos tanácsadási feladatokat láthat el,
- b) a (2) bekezdésben meghatározott mértékű díj ellenében közreműködhet az állam, az önkormányzat, valamint ezek többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezete hitelfelvételével, kölcsönfelvételével, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjának kibocsátásával kapcsolatos feladatok – ideértve az üzleti stratégiával kapcsolatos tanácsadást is – ellátásában,
- c) közreműködhet az Országos Betétbiztosítási Alap szabad pénzeszközeinek kezelésében, valamint annak hitelfelvételével, kölcsönfelvételével, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjának kibocsátásával kapcsolatos feladatok – ideértve az üzleti stratégiával kapcsolatos tanácsadást is – ellátásában.
- c) közreműködhet az Országos Betétbiztosítási Alap és a Szanálási Alap szabad pénzeszközeinek kezelésében, valamint annak hitelfelvételével, kölcsönfelvételével, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak kibocsátásával kapcsolatos feladatok – ideértve az üzleti stratégiával kapcsolatos tanácsadást is – ellátásában,
- d) közreműködik a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap eszközeinek kezelésében és értékesítésében,
- e) közreműködhet a Befektető-védelmi Alap pénzeszközeinek kezelésében.
⋯ 285 változatlan sor ⋯
43. § Az időskori jövedelembiztonság megteremtésében viselt egyéni felelősség és az öngondoskodás érvényre juttatása érdekében a tagok önkéntes részvételével – törvényben meghatározott feltételek szerint – kiegészítő nyugdíjintézmények működhetnek.
### VII. Fejezet — A PÉNZÜGYI RENDSZER STABILITÁSÁNAK MEGŐRZÉSE ÉRDEKÉBEN HITELINTÉZETEKNEK NYÚJTHATÓ KÖLCSÖN
### VII. Fejezet — A PÉNZÜGYI RENDSZER STABILITÁSÁNAK MEGŐRZÉSE ÉRDEKÉBEN HITELINTÉZETEKNEK VAGY A SZANÁLÁSI ALAPNAK NYÚJTHATÓ KÖLCSÖN
44. § „(1) A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását potenciálisan veszélyeztető helyzetben az állam a szabad pénzeszközeinek kezelése keretében
44. § (1) A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását lehetségesen veszélyeztető helyzetben az állam a szabad pénzeszközeinek kezelése keretében
- a) a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott kötvényt szerezhet,
- b) Magyarország területén székhellyel rendelkező hitelintézetnek kölcsönt nyújthat.
- b) Magyarország területén székhellyel rendelkező hitelintézetnek kölcsönt nyújthat, valamint
- c) a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvényben meghatározott Szanálási Alapnak kölcsönt nyújthat.
(2) Az e §-ban foglaltak teljesítése során az állam nevében az államháztartásért felelős miniszter az ÁKK Zrt. útján jár el.
⋯ 1 változatlan sor ⋯
(4) Az államháztartásért felelős miniszter az értékpapírkölcsön-ügyletről vagy a kölcsönnyújtásról szóló döntését megelőzően javaslatot kér a Magyar Nemzeti Bank elnökétől, amely tartalmazza
- a) a hitelintézet pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása szempontjából történő értékelését, a más szabályozott intézményre, pénzügyi piacra, pénzügyi infrastruktúrára és a reálgazdaságra gyakorolt hatásának vizsgálatát,
- b) a hitelintézet rövid távú likviditási helyzetének értékelését,
- c) a legfontosabb pénzügyi piacok helyzetéről, a rendelkezésre álló likviditásról szóló elemzést,
- d) a hitelintézet szavatolótőke-helyzetéről szóló értékelést,
- e) a hitelintézet közép- és hosszú távú likviditási helyzetéről szóló értékelést, és
- f) összevont alapú felügyelet vagy kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet esetén a csoportszintű közép- és hosszú távú likviditási és szavatoló tőke helyzet megítéléséről szóló értékelést.
- a) az (1) bekezdés a) és b) pontja esetben
- aa) a hitelintézet pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása szempontjából történő értékelését, a más szabályozott intézményre, pénzügyi piacra, pénzügyi infrastruktúrára és a reálgazdaságra gyakorolt hatásának vizsgálatát,
- ab) a hitelintézet rövid távú likviditási helyzetének értékelését,
- ac) a legfontosabb pénzügyi piacok helyzetéről, a rendelkezésre álló likviditásról szóló elemzést,
- ad) a hitelintézet szavatoló tőke-helyzetéről szóló értékelést,
- ae) a hitelintézet közép- és hosszú távú likviditási helyzetéről szóló értékelést, és
- af) összevont alapú felügyelet vagy kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet esetén a csoportszintű közép- és hosszú távú likviditási és szavatoló tőke helyzet megítéléséről szóló értékelést;
- b) az (1) bekezdés
- c) pontja esetben a Szanálási Alap kölcsönfelvételi szándékának MNB által értékelt indokoltságát.
(5) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti kölcsönnyújtáshoz kapcsolódóan az államháztartásért felelős miniszter a kölcsönfelvevő kötelezettségeként olyan feltételek teljesülését írja elő, amelyek biztosítják, hogy a kölcsön a Magyarország területén székhellyel rendelkező vállalkozások finanszírozási forrásainak bővítését szolgálja.
⋯ 4 változatlan sor ⋯
(7) Az (1) bekezdés b) pontjában és a (3) bekezdésben meghatározott ügylet az államháztartásról szóló törvény szerinti finanszírozási célú pénzügyi műveletnek minősül, amely költségvetési előirányzatként, illetve annak teljesítéseként nem számolható el.”
(8) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti kölcsönnyújtáshoz kapcsolódóan az államháztartásért felelős miniszter a Szanálási Alap kötelezettségeként olyan feltételeket ír elő, amelyek biztosítják a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvényben meghatározott fiskális semlegesség elvének teljesülését.
### VIII. Fejezet — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
#### 12. Felhatalmazó rendelkezések
⋯ 60 változatlan sor ⋯