2011. évi CXCIV. törvény — mi változott? 2013. január 1.
A 2012. december 1. és 2013. január 1. között hatályba lépett módosítások. 13 sor került be, 7 sor került ki.
← Előző módosítás (2012. december 1.)Következő módosítás (2013. április 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 9 változatlan sor ⋯
- a) fejlesztés: olyan – alapvetően felhalmozási kiadásokban megtestesülő – tevékenység, amely új, vagy a korábbinál műszaki, technikai szempontból korszerűbb tárgyi eszközök létrehozására, vagy meglevő tárgyi eszközök műszaki, technikai paramétereinek javítására irányul,
- b) kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet: az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 2. § (1) bekezdés l) pontja szerinti szervezet,
- c) likvid hitel: a naptári éven belül visszafizetendő hitel, ideértve a pénzforgalmi számlához kapcsolódóan nyújtott hitelt is.
- c) likvid hitel: a naptári éven belül lejáró futamidejű hitel.
### II. Fejezet — AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSE
⋯ 30 változatlan sor ⋯
(3) A központi költségvetésről szóló törvény előkészítése során a viszonyítási év államadósság-mutatóját a viszonyítási év utolsó napján várható államadósság és a viszonyítási év várható bruttó hazai terméke, a költségvetési év államadósság-mutatóját a költségvetési év utolsó napján várható államadóság és a költségvetési év várható bruttó hazai terméke alapján kell számításba venni.
(3a) Nem érinti az Alaptörvény 37. cikk (3) bekezdése szerinti kölcsön felvételére, pénzügyi kötelezettség vállalására irányuló szerződés érvényességét, ha a kölcsön felvételekor, a pénzügyi kötelezettség vállalásakor nem ismert okból a költségvetési év utolsó napján az államadósság-mutató meghaladja az (3) bekezdés szerinti tervezett értéket.
(3a) A központi költségvetésről szóló törvény végrehajtása során az Alaptörvény 37. cikk (2)–(3) bekezdése szerinti kölcsön felvételekor, pénzügyi kötelezettség vállalásakor a költségvetési év várható bruttó hazai terméke és az államadóság költségvetési év utolsó napjára tervezett, az (1) bekezdés szerint meghatározott értékét kell számításba venni.
(3b) Nem érinti az Alaptörvény 37. cikk (3) bekezdése szerinti kölcsön felvételére, pénzügyi kötelezettség vállalására irányuló szerződés érvényességét, ha a kölcsön felvételekor, a pénzügyi kötelezettség vállalásakor nem ismert okból a költségvetési év utolsó napján az államadósság-mutató meghaladja a viszonyítási év mutatójának értékét.
(4) Az (1) bekezdés által érintett szervezetek kötelesek a törvényben foglaltak végrehajtásához szükséges adatokat az államháztartásért felelős miniszter rendelkezésére bocsátani.
5. § (1) A Kormány a féléves adatok alapján felülvizsgálja az adósság-szabály érvényesülését, melynek eredményéről tájékoztatja az Országgyűlés illetékes bizottságát és a Költségvetési Tanácsot. A felülvizsgálat eredményeként a Kormány a központi költségvetésről szóló törvény módosítására törvényjavaslatot nyújt be az Országgyűlésnek, ha
⋯ 34 változatlan sor ⋯
(3) Az önkormányzat 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi összes fizetési kötelezettsége az adósságot keletkeztető ügylet futamidejének végéig egyik évben sem haladja meg az önkormányzat adott évi saját bevételeinek 50%-át.
(4)
(4) Az önkormányzat működési célra csak likvid hitelt vehet fel.
(5) A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása és az önkormányzatok egyéb, jogi személyiséggel rendelkező társulása adósságot keletkeztető ügylethez kapcsolódó kötelezettségeinek teljesítését a társulásban résztvevő önkormányzatok kezességvállalása biztosítja.
⋯ 287 változatlan sor ⋯
35. § A fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, a kedvezmény, mentesség körét és mértékét, valamint az új fizetési kötelezettséget megállapító törvényt kizárólag ezzel azonos vagy hasonló életviszonyokat szabályozó törvényben lehet módosítani vagy hatályon kívül helyezni.
#### 36. §
36. § (1) A természetes személy munkaviszonyból, munkaviszonnyal egy tekintet alá eső jogviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelme (a továbbiakban együtt: munkával megszerzett jövedelem) után, annak alapul vételével teljesítendő olyan fizetési kötelezettséget, amely a központi költségvetés – ide nem értve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait és az elkülönített állami pénzalapokat – bevételét képezi, a jövedelem összegétől függetlenül, a jövedelem azonos arányában egységesen kell megállapítani.
(2) A munkával megszerzett jövedelem alapján a magánszemély, illetve a munkáltató, kifizető által teljesítendő fizetési kötelezettség terhének növelését, vagy a munkával megszerzett jövedelem alapján új fizetési kötelezettséget csak akkor lehet megállapítani, ha a munkával megszerzett jövedelem után a magánszemély, illetve ez alapján a munkáltató, kifizető által teljesítendő fizetési kötelezettség együttesen nem haladja meg a magánszemély munkával megszerzett jövedelmének az ez után a természetes személy által teljesítendő fizetési kötelezettségekkel csökkentett összegét.
(3) Az olyan fizetési kötelezettség, ami természetes személy munkával megszerzett jövedelme után, annak alapul vételével a munkáltató, kifizető által teljesítendő, a természetes személyt társadalombiztosítási ellátásra sem közvetve, sem közvetlenül nem teszi jogosulttá, az ilyen fizetési kötelezettség mértékétől a természetes személy által igénybe vehető társadalombiztosítási ellátások mértéke nem tehető függővé.
37. § (1) A 36. § (1) bekezdése szerinti fizetési kötelezettség megállapításakor a gyermekvállalás és -nevelés költségeit családi kedvezmény formájában kell figyelembe venni.
(2) A családi kedvezmény gyermekenkénti mértékét a gyermekszámtól függően eltérően kell megállapítani, azzal, hogy magasabb mértékű családi kedvezményt három- vagy több gyermek nevelése, gondozása esetén kell nyújtani.
⋯ 100 változatlan sor ⋯
(5) A 2012. évben a 9. § (2) bekezdés a) pontját és a 10. § (8) bekezdés a) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hozzájárulás feltétele, hogy az adósságot keletkeztető ügylet a (4) bekezdésben foglalt feltétel teljesítését ne veszélyeztesse.
(6) A 4. § (2) bekezdésének hatálybalépéséig a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban a költségvetési egyenleget a bruttó hazai termék arányában csak úgy lehet meghatározni, hogy az 2013-2015 években nem lehet kisebb, mint a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendelet 7. cikke alapján a Kormány által 2011 áprilisában közzétett konvergencia programban meghatározott költségvetési egyenleg.
(6) A 4. § (2) bekezdésének hatálybalépéséig a központi költségvetésről szóló törvényt úgy kell megalkotni, hogy annak alapján az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 2009. május 25-i 479/2009/EK tanácsi rendelet szerint számított hiány-mutató értéke nem lehet nagyobb, mint a bruttó hazai termék 3%-a.
(7) E törvény rendelkezéseit a 2012. január 1-jét követően kihirdetett jogszabályok esetében kell alkalmazni.
⋯ 3 változatlan sor ⋯
(3) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a hatálybalépését követően megkötött és a hatálybalépésekor fennálló ügyletekre, a (2) bekezdés rendelkezéseit a hatálybalépésekor fennálló ügyletekre kell alkalmazni.
#### 49. §
49. § A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló törvény alapján átvállalással érintett önkormányzati adósságot keletkeztető ügyletekre vonatkozó, az átvállalás miatt szükségessé vált szerződésmódosításokhoz nem szükséges a Kormány 10. § (13) bekezdés szerinti hozzájárulása.
#### 50. §
50. § Az önkormányzat 2013. január 1. és március 31. között – a 10. § (2) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti ügyletek, valamint a 10. § (10) bekezdése szerinti adósságmegújító hitel kivételével – nem köthet adósságot keletkeztető ügyletet.
#### 51. §
⋯ 9 változatlan sor ⋯