2011. évi CXCI. törvény — mi változott? 2014. január 1.

A 2013. július 1. és 2014. január 1. között hatályba lépett módosítások. 111 sor került be, 17 sor került ki.

← Előző módosítás (2013. július 1.)Következő módosítás (2014. január 2.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 18 változatlan sor ⋯

- 7. munkaadó: az Flt. 58. § (5) bekezdés c) pontja szerinti munkaadó;

- 8. öregségi nyugdíjkorhatár: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. § (1) bekezdése szerinti öregségi nyugdíjkorhatár;

- 9. rehabilitáció: orvosi, szociális, képzési, foglalkoztatási és egyéb tevékenységek komplex rendszere, amelynek célja a megváltozott munkaképességű személy munkaerő-piaci integrációja, megfelelő munkahelyen történő foglalkoztatásra való felkészítése, továbbá a munkaképességének megfelelő munkahelyen történő elhelyezés biztosítása;

- 10. rendszeres pénzellátás: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátások, ide nem értve a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásait, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, az ápolási díjat, a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátásokat, a gyermekgondozási segélyt, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátásokat.

- 10. rendszeres pénzellátás: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátások, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások, ide nem értve a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásait, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, az ápolási díjat, a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátásokat és a gyermekgondozási segélyt.

#### 2. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai

2. § (1) Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű (a továbbiakban: megváltozott munkaképességű személy), és aki

- a) a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított volt,

- a) a kérelem benyújtását megelőző

- aa) 5 éven belül legalább 1095 napon át,

- ab) 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy

- ac) 15 éven belül legalább 3650 napon át

a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított volt;

- b) keresőtevékenységet nem végez és

- c) rendszeres pénzellátásban nem részesül.

⋯ 2 változatlan sor ⋯

- a) aki iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és a kérelem benyújtását megelőzően 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt, vagy

- b) aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti 1095 nap biztosítási időbe be kell számítani

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítási időbe be kell számítani

- a) a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, álláskeresési támogatás folyósításának az idejét,

- b) a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, egészségkárosodott személyek szociális járadékai és megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának idejét.

⋯ 49 változatlan sor ⋯

(2) Amennyiben a rehabilitációs ellátásra jogosult azon a napon, amelytől az (1) bekezdésben foglaltak alapján a rehabilitációs ellátás megállapításra kerülne rendszeres pénzellátásban részesül, a rehabilitációs ellátás a rendszeres pénzellátás megszüntetésének napját követő naptól állapítható meg.

(3) A rehabilitációs ellátás időtartama keresőtevékenységet folytató ellátott esetén meghosszabbodik a keresőtevékenység időtartama alatt bekövetkezett keresőképtelenség (a továbbiakban: keresőképtelenség) időtartamával. A rehabilitációs ellátásban részesülő személy keresőtevékenység folytatása esetén a keresőképtelenségére tekintettel – a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényben meghatározottak szerint – táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.

(3) A rehabilitációs ellátás időtartama keresőtevékenységet folytató ellátott esetén meghosszabbodik a keresőtevékenység időtartama alatt bekövetkezett keresőképtelenség (a továbbiakban: keresőképtelenség) időtartamával. A rehabilitációs ellátásban részesülő személy keresőtevékenység folytatása esetén a keresőképtelenségére tekintettel – a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Ebtv.) meghatározottak szerint – táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.

(4) A rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását szüneteltetni kell arra az időtartamra, amikor az ellátott

- a) keresőtevékenységet végez vagy közfoglalkoztatásban vesz részt, ha a munkaszerződés szerinti heti munkaideje a 20 órát meghaladja, vagy

- a) keresőtevékenységet végez vagy közfoglalkoztatásban vesz részt, ha a heti munkaideje a 20 órát meghaladja, vagy

- b) keresőképtelen.

(4a) A szüneteltetés időtartamára folyósított rehabilitációs pénzbeli ellátást az ok bekövetkezéséről való tudomásszerzést követő hónaptól járó ellátásból le kell vonni, vagy azt a rehabilitációs ellátás megszüntetése esetén vissza kell követelni. A levonás legfeljebb a rehabilitációs pénzbeli ellátás 50%-áig terjedhet.

⋯ 63 változatlan sor ⋯

- a) kérte,

- b) más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt,

- c) egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn,

- d) keresőtevékenységet folytat és jövedelme 3 egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát,

- d) keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát,

- e) foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor,

- f) az értesítési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, vagy

- g) a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt.

(2a) A (2) bekezdés d) pontjának alkalmazása során, a biztosított egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt a Tbj. 4. § s) pont 2. alpontjában foglaltakat kell érteni.

(3) A rokkantsági ellátást a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kérelemben megjelölt időponttól, ennek hiányában a kérelem benyújtását követő hónap első napjával, a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a rendszeres pénzellátás megállapítását megelőző nappal, a (2) bekezdés c)–g) pontja szerinti esetben a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjával kell megszüntetni.

(4) A (2) bekezdés c) pontjában foglaltak fennállását a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés alapján kell megállapítani.

⋯ 19 változatlan sor ⋯

(5) A rehabilitációs hatóság megkeresésére – az ellátás megállapítása céljából – az egészségbiztosítási szerv

- a) tizenöt napon belül közli a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának időtartamára,

- b) 45 napon belül közli az uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy esetén az EGT-államban, a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén az egyezményben részes államban biztosításban töltött időtartamra

- a) tizenöt napon belül közli a táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának időtartamára,

- b)

vonatkozó adatokat.

⋯ 36 változatlan sor ⋯

(3) Amennyiben a felülvizsgálat során a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy állapotváltozás nem következett be, a korábbi ellátást kell továbbfolyósítani.

20. § A jogosulatlanul felvett rehabilitációs pénzbeli ellátás és rokkantsági ellátás visszafizetésére, a megtérítési kötelezettségre, az ellátások késedelmes kifizetésére, a követelés érvényesítésére, a tartozás elengedésére, mérséklésére és a részletfizetés engedélyezésére – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai alatt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, az egészségbiztosító alatt a rehabilitációs hatóságot kell érteni.

20. § (1) A jogosulatlanul felvett rehabilitációs pénzbeli ellátás és rokkantsági ellátás visszafizetésére, a megtérítési kötelezettségre, az ellátások késedelmes kifizetésére, a követelés érvényesítésére, a tartozás elengedésére, mérséklésére és a részletfizetés engedélyezésére – ha e törvény vagy jogszabály másként nem rendelkezik – az Ebtv. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai alatt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, az egészségbiztosító alatt a rehabilitációs hatóságot kell érteni.

(2) A jogalap nélkül felvett rehabilitációs pénzbeli ellátást és rokkantsági ellátást – a felróhatóságtól függetlenül – akkor is vissza kell fizetni, ha a felvételtől számított kilencven nap eltelt, és a jogalap nélküli felvételre azért került sor, mert az ellátott EGT-államból ugyanazon időszakra azonos típusú ellátásban részesült.

20/A. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő halála esetén a fel nem vett pénzbeli ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki végzés jogerőssé válása napjától számított egy éven belül.

(2) Aki a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő személy halála esetén a kiutalt pénzbeli ellátást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni.

20/B. § (1) A foglalkoztatónak az Ebtv. 67. § (1) bekezdése szerinti megtérítési kötelezettsége olyan arányban áll fenn, amilyen az üzemi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből eredő egészségkárosodás és az össz-szervezeti egészségkárosodás mértékének egymáshoz viszonyított aránya.

(2) Ha a rehabilitációs pénzbeli ellátás vagy rokkantsági ellátás több foglalkoztatónál elszenvedett üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés együttes következménye alapján került megállapításra, a foglalkoztatókat olyan arányban kell kötelezni az ellátás megtérítésére, amilyen az egyes üzemi balesetekből, foglalkozási megbetegedésekből eredő egészségkárosodások mértékének egymáshoz viszonyított aránya.

(3) Az Ebtv. 67. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti megtérítésre egy összegben kerül sor, ha

- a) a megtérítésre kötelezett azt kéri, vagy

- b) a megtérítésre kötelezett gazdálkodó szervezet (foglalkoztató vagy egyéb szerv) felszámolással vagy végelszámolással jogutód nélkül megszűnik.

(4) Az egyösszegű megtérítés esetén a megtérítési kötelezettség alapjául szolgáló összeg meghatározásakor

- a) rehabilitációs pénzbeli ellátás esetén azt az időtartamot kell alapul venni, amelyre az ellátást megállapították,

- b) rokkantsági ellátás esetén azt az időtartamot kell alapul venni, amely az ellátás megállapítása alapjául szolgáló minősítésben, komplex minősítésben megjelölt felülvizsgálat időpontjáig, végleges minősítés esetén az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig tart.

(5) Az egyösszegű megtérítés összegét a megtérítendő ellátásnak

- a) a (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kérelem benyújtását megelőző hónapban,

- b) a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a felszámolást, végelszámolást elrendelő végzés közzétételét megelőző hónapban érvényes összege alapulvételével kell meghatározni.

(6) A kötelezett az egyösszegű megtérítési kötelezettségnek a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles eleget tenni.

20/C. § Az Ebtv. 68. § (1) bekezdése szerinti megtérítési kötelezettség esetén az, aki a megváltozott munkaképességű személyek ellátására jogosult egészségkárosodásáért felelős, olyan arányban köteles az ellátást megtéríteni, amilyen az ebből eredő egészségkárosodás és az össz-szervezeti egészségkárosodás mértékének egymáshoz viszonyított aránya.

20/D. § Az Ebtv. 70. § (1) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a rehabilitációs hatóság a követelését

- a) az Ebtv. 66. §-a szerinti visszafizetésre kötelező határozattal vagy megtérítésre kötelező határozattal, továbbá

- b) az Ebtv. 67. és 68. §-a szerinti megtérítésre kötelező határozattal érvényesíti.

#### 6. Adatkezelés

21. § (1) A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés elvégzése, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása megállapításának és ellenőrzésének, a Kormány által kijelölt szerv az ellátás folyósítása céljából társadalombiztosítási azonosító jel alapján, társadalombiztosítási folyószámlaszámon, vagy nyugdíjfolyósítási törzsszámon

⋯ 44 változatlan sor ⋯

(3) A felhasználó (1) bekezdés szerinti adatait a hozzáférési jogosultság megszűnését követő 5 évig kell megőrizni.

21/B. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek számára történő rehabilitációs szolgáltatások biztosítása céljából a rehabilitációs hatóság nyilvántartást vezet

- a) a megváltozott munkaképességű személyről, ha

- aa) rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesül vagy

- ab) önként kéri a nyilvántartásba vételét, továbbá

- b) az akkreditált munkaadókról, valamint

- c) az akkreditált munkaadók megváltozott munkaképességű munkavállalók számára felajánlott betöltetlen álláshelyeiről.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:

- a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti megváltozott munkaképességű személy

- aa) természetes személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét,

- ab) állampolgárságát, bevándorolt, letelepedett, menekült vagy oltalmazott jogállását,

- ac) lakó- és tartózkodási helyét, értesítési címét, telefonszámát, elektronikus levélcímét,

- ad) a komplex minősítés során megállapított körülményekre vonatkozó adatokat, ha a megváltozott munkaképességű személy rendelkezik komplex minősítéssel,

- ae) iskolai végzettségét, szakképzettségét, egyéb végzettségét, jártasságát,

- af) betöltött munkaköreit, tevékenységeit,

- ag) által megjelölt azon területeket, amelyek tekintetében a betöltetlen álláshelyekről értesítést kér;

- b) az akkreditált munkaadó

- ba) nevét,

- bb) székhelyét,

- bc) telephelyét,

- bd) gazdálkodási formáját,

- be) elérhetőségét,

- bf) adószámát;

- c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti betöltetlen álláshely tekintetében

- ca) a munkakör megnevezését, tartalmát,

- cb) a munkakör betöltéséhez szükséges képesítési és egyéb követelményeket,

- cc) a várható kereset összegét, a foglalkoztatási jogviszony típusát,

- cd) a munkavégzés helyét,

- ce) a bejelentés időpontját.

(3) Törölni kell az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból

- a) az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján nyilvántartásba vett személy adatait az ellátás megszüntetését követően, amennyiben ezt kéri, de legkésőbb az ellátás megszüntetését követő 5 év elteltével,

- b) az akkreditált munkaadó adatait az akkreditált munkaadói minősége megszűnését követő 5 év elteltével,

- c) a nyilvántartásba vételét önként kérő megváltozott munkaképességű személynek az adatait, amennyiben ezt kéri, de legkésőbb az adatfelvételt követő 5 év elteltével.

(4) Az állami foglalkoztatási szerv munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása céljából a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott adatokat közvetlen hozzáféréssel átveheti.

(5) Az akkreditált munkaadó az Flt. 8. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott – a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására irányuló – munkaerőigény bejelentésével kapcsolatos kötelezettségét a rehabilitációs hatóság felé teljesíti.

(6) E § alkalmazása során megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni a fogyatékossági támogatásban részesülő személyt is.

#### 7. A rehabilitációs hozzájárulás és a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása

22. § A 23–24. § alkalmazásában megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt,

⋯ 7 változatlan sor ⋯

23. § (1) A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (a továbbiakban: kötelező foglalkoztatási szint).

(1a) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor a több munkáltató által létesített munkaviszonnyal érintett

- a) munkavállalót az adózás rendjéről szóló törvény szerint az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkáltatónál foglalkoztatottak létszámánál,

- b) megváltozott munkaképességű személyt az adózás rendjéről szóló törvény szerint az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkáltatónál foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek számának megállapítása során

kell figyelembe venni.

(2) A munkaadó létszámának megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni

- a) a közfoglalkoztatási jogviszonyban, valamint a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló kormányrendelet szerint támogatott munkaviszonyban foglalkoztatott személyeket,

⋯ 27 változatlan sor ⋯

- a) támogatást nyújthat a munkahely rehabilitációs célú átalakításához,

- b) bér- és költségtámogatást nyújthat,

ha a munkáltató a rehabilitációs hatóság komplex minősítése szerinti megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatását biztosítja.

ha a munkáltató a rehabilitációs hatóság komplex minősítése szerinti megváltozott munkaképességű személy vagy fogyatékossági támogatásban részesülő személy foglalkoztatását biztosítja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás jogosulatlan igénybevételéből fakadó köztartozást adók módjára kell behajtani.

(3) A megváltozott munkaképességű személy határozott idejű munkaviszonya – a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény 192. § (2) bekezdésétől eltérően – az (1) bekezdés alapján támogatott foglalkoztatása időtartamára meghosszabbítható.

(3) A megváltozott munkaképességű személy, illetve a fogyatékossági támogatásban részesülő személy határozott idejű munkaviszonya – a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény 192. § (2) bekezdésétől eltérően – az (1) bekezdés alapján támogatott foglalkoztatása időtartamára meghosszabbítható.

26. § A rehabilitációs hatóság komplex minősítése szerinti megváltozott munkaképességű személy külön törvényben meghatározott Rehabilitációs kártyára jogosult, ha a komplex minősítés alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy tartós foglalkozási rehabilitációt igényel.

⋯ 56 változatlan sor ⋯

28. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy

- a) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai megállapításával, folyósításával, szüneteltetésével, megszüntetésével kapcsolatos eljárási szabályokat,

- a) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai megállapításával, folyósításával, szüneteltetésével, felülvizsgálatával, megszüntetésével, továbbá a jogosulatlanul felvett ellátás visszafizetésével és a megtérítéssel kapcsolatos eljárási szabályokat,

- b) a komplex minősítésre vonatkozó részletes eljárási szabályokat,

- c) a rehabilitációs szolgáltatásokra, a rehabilitációval kapcsolatos eljárási szabályokra, az együttműködésre, továbbá a rehabilitációs tervre vonatkozó szabályokat,

- d) a megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató munkaadók akkreditációjának és ellenőrzésének szabályait,

- e) a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható bér- és költségtámogatás feltételeit, mértékét, a támogatás megállapításával, folyósításával, nyilvántartásával, megszüntetésével, visszakövetelésével és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokat, valamint az európai uniós források felhasználásával nyújtható foglalkoztatást elősegítő támogatások szabályait,

- f) a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alóli mentesülés e törvényben nem szabályozott eseteit és részletes feltételeit rendeletben állapítsa meg.

- f) rendeletben állapítsa meg.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a rehabilitációs hatóságot, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait folyósító szervet, a rehabilitációs szakértői szervet, az orvosszakértői szervet, a foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzéket és a rehabilitációs orvosszakértői névjegyzéket vezető szervet, valamint a foglalkozási rehabilitációs szakértők, rehabilitációs orvosszakértők továbbképzésével kapcsolatos feladatokat ellátó szervet rendeletben jelölje ki.

⋯ 71 változatlan sor ⋯

(1a)

(2) Az (1) bekezdés alapján rokkantsági ellátásban részesülő személy ellátását meg kell szüntetni, ha keresőtevékenységet folytat és a jövedelme 3 egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát. E bekezdés alkalmazása során a 2012. július 1-jétől szerzett jövedelem vehető figyelembe.

(2) Az (1) bekezdés alapján rokkantsági ellátásban részesülő személy ellátását meg kell szüntetni, ha keresőtevékenységet folytat és a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát. E bekezdés alkalmazása során a 2012. július 1-jétől szerzett jövedelem vehető figyelembe.

(3) Az (1) bekezdés szerint megállapított rokkantsági ellátást a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelni kell.

⋯ 57 változatlan sor ⋯

(4) Más törvény alkalmazása során a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai alatt a rehabilitációs járadékot is érteni kell.

(5) Ha a 2011. december 31-én rehabilitációs járadékban részesülő személy részére 2014. január 1-jét követően megváltozott munkaképességű személyek ellátása kerül megállapításra, az ellátás összegének meghatározása során, ha az számára kedvezőbb, havi átlagjövedelemként a megszűnést megelőző hónapra járó rehabilitációs járadék összegének 140 százalékát kell figyelembe venni.

(6) Ha a 2011. december 31-én rehabilitációs járadékban részesülő személy részére 2014. január 1-jét megelőzően megváltozott munkaképességű személyek ellátása került megállapításra, a rehabilitációs hatóság az ellátás összegét, ha az számára kedvezőbb, az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével 2014. május 31-éig – 2014. január 1-jére visszamenő hatállyal – hivatalból módosítja.

35. § A 2011. december 31-én bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában részesülő személy 2012. január 1-jétől az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló 23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet alapján bányászok egészségkárosodási járadékára jogosult.

36. § A 2011. december 31-én mezőgazdasági szövetkezeti tag munkaképtelenségi, növelt összegű munkaképtelenségi járadékában, munkaképtelenség címén megállapított özvegyi, növelt összegű özvegyi járadékban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított rendszeres rokkantsági segélyben részesülő személy a továbbiakban is jogosult az ellátásra.

⋯ 9 változatlan sor ⋯

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti személy komplex minősítését kérelmére a rehabilitációs hatóság elvégzi, és ennek eredményéről hatósági bizonyítványt állít ki.

(3) A 25. § alkalmazásában megváltozott munkaképességűnek kell tekinteni

(3) A 25. § alkalmazásában rehabilitációs hatóság komplex minősítése szerinti megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni

- a) azt a személyt is, aki a 30. § (4)–(5) bekezdése vagy a 32. § (1) bekezdése alapján rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban részesül, a felülvizsgálat alapján hozott döntés jogerőre emelkedésének napjáig, de legkésőbb a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig,

- b) a rokkantsági járadékban részesülő személyt is a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig,

- c) a 33. § (1) bekezdése alapján rehabilitációs ellátásban részesülő személyt is a felülvizsgálat alapján hozott döntés jogerőre emelkedésének napjáig, de legkésőbb a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig,

- d) azt az a)–c) pont alá nem tartozó személyt is, akinek a foglalkoztatása alapján a munkáltató 2012 decemberében megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott költségvetési támogatásban részesült, a 26/A. § szerinti hatósági bizonyítvány kiállításának napjáig, de legkésőbb 2013. december 31-éig.

- e) a rehabilitációs járadékban részesülő személyt is.

38/A. § E törvénynek a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvénnyel megállapított 23. § (2) bekezdés e) pontját 2013. január 1-jétől kell alkalmazni.

⋯ 75 változatlan sor ⋯

90. § (1)

(2)

(2) Hatályát veszti a Met. 8/C. § (8) bekezdése.

#### 27. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása

⋯ 129 változatlan sor ⋯