2011. évi CVIII. törvény — mi változott? 2014. január 1.

A 2013. november 30. és 2014. január 1. között hatályba lépett módosítások. 17 sor került be, 15 sor került ki.

← Előző módosítás (2013. november 30.)Következő módosítás (2014. február 25.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 1509 változatlan sor ⋯

120. § E törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő

- a) tankönyv beszerzésére, amennyiben arra a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint, az iskolai tankönyvellátás keretében kerül sor és a tankönyv szerepel a tankönyvjegyzékben;

- a) tankönyv beszerzésére, amennyiben arra a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló törvényben meghatározottak szerint, az iskolai tankönyvellátás keretében kerül sor és a tankönyv szerepel a tankönyvjegyzékben;

- b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján gyermekotthonban, illetve lakásotthonban elhelyezett gyermekek teljes ellátására, illetőleg utógondozói ellátásban részesülők, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 59–85/A. §-aiban szabályozott szociális szolgáltatások körében ellátottak teljes ellátására szolgáló árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén;

- c) a 4. melléklet szerinti szállodai és éttermi szolgáltatásokra, szórakoztató, kulturális és sportszolgáltatásokra;

- d) külügyi segélyezés keretében humanitárius segítségnyújtás céljából, válságkezelés során történő beszerzésre, amelynek vonatkozásában az Országgyűlés illetékes bizottsága e törvény alkalmazását kizáró előzetes döntést hozott;

⋯ 3 változatlan sor ⋯

- h) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 3. § 5., 7. és 9. pontjai; valamint szükség- vagy veszélyhelyzet esetén az állatok járványos megbetegedése, a súlyos ipari vagy közlekedési baleset okozta kár, vízkár, illetve vízminőségi kár közvetlen megelőzése, elhárítása, védekezési készültség vagy az azt közvetlenül követő helyreállítás érdekében történő beszerzésre;

- i) fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított áruk vagy teljesített szolgáltatások, illetve építési beruházás beszerzésére.

- j) közfoglalkoztató által közfoglalkoztatási jogviszony keretében előállított áruk, vagy teljesített szolgáltatások, illetve építési beruházások beszerzésére;

- k) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti hitel és pénzkölcsön, valamint pénzforgalmi szolgáltatás igénybevételére;

- k) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti hitel és pénzkölcsön, valamint pénzforgalmi szolgáltatás igénybevételére;

- l) a 114. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott szolgáltatást nyújtó szervezet beszerzései vonatkozásában;

- m) kulturális javak körébe tartozó tárgyak vételére és a rájuk vonatkozó egyéb jogok megszerzésére.

⋯ 681 változatlan sor ⋯

167. § (1) Az e törvényben meghatározott célok érvényesülésének biztosítása érdekében Közbeszerzési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) működik, amely csak az Országgyűlésnek van alárendelve.

(2) A Hatóság az Országgyűlés felügyelete alatt álló, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv, amely az e törvényben meghatározott feladatkörében általános hatáskörrel rendelkezik. Székhelye Budapest.

(2) A Hatóság az Országgyűlés felügyelete alatt álló központi költségvetési szerv, amely az e törvényben meghatározott feladatkörében általános hatáskörrel rendelkezik. Székhelye Budapest.

(3) A Hatóság költségvetését az éves központi költségvetésben elkülönítetten kell előirányozni. Előirányzatának terhére az Országgyűlés jóváhagyása nélkül év közben nem hajtható végre átcsoportosítás.

### A Hatóság keretében működő Tanács tagjai, tisztségviselői

168. § (1) A Közbeszerzési Hatóság keretében Tanács (a továbbiakban: Tanács) működik, amely tíz tagból áll. A Tanácsban az egyes közérdekű célokat, az ajánlatkérőket és az ajánlattevőket azonos számú tag képviseli.

168. § (1) A Közbeszerzési Hatóság keretében Tanács (a továbbiakban: Tanács) működik, amely tizennégy tagból áll. A Tanács tagjai az egyes közérdekű célokat, az ajánlatkérőket és az ajánlattevőket képviselik.

(2) A törvény alapelveinek és egyes közérdekű céloknak az érvényesítése a Tanácsban a következő szervezetek vagy személyek által kijelölt személyek feladata:

(2) A törvény alapelveinek, az egyes közérdekű céloknak, az ajánlatkérők, valamint az ajánlattevők érdekeinek az érvényesítése a Tanácsban a következő személyek feladata:

- a) a Gazdasági Versenyhivatal elnöke;

- b) az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter;

- c) a gazdaságpolitikáért felelős miniszter.

- a) az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter által kijelölt személy;

- b) a gazdaságpolitikáért felelős miniszter által kijelölt személy;

- c) az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter és a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara elnöke által közösen kijelölt személy;

- d) az építésügyért felelős miniszter által kijelölt személy;

- e) a Miniszterelnökséget vezető államtitkár által kijelölt személy;

- f) az Állami Számvevőszék elnöke vagy az általa kijelölt személy;

- g) a Gazdasági Versenyhivatal elnöke vagy az általa kijelölt személy;

- h) a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke vagy az általa kijelölt személy;

- i) a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság vezetője vagy az általa kijelölt személy;

- j) a helyi önkormányzatok országos szövetségei által együttesen kijelölt személy;

- k) a munkáltatók országos érdekképviseletei és az országos gazdasági kamarák által kijelölt három személy.

(3) A közbeszerzési eljárás ajánlatkérőinek általános érdekeit a Tanácsban a következő szervezetek vagy személyek által kijelölt személyek képviselik:

(3)–(4)

- a) a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kijelölt személy;

- b) a helyi önkormányzatok országos szövetségei által együttesen kijelölt személy;

- c) az építésügyért felelős miniszter által kijelölt személy.

(4) A közbeszerzési eljárás ajánlattevőinek általános érdekeit a Tanácsban a munkáltatók országos érdekképviseletei és az országos gazdasági kamarák által kijelölt három személy képviseli.

(5) A Tanács elnöke a Tanács tagjává válik akkor is, ha nem a tagok közül választották. Ha a Tanács elnökét a Tanács tagjai közül választották, az elnök a továbbiakban nem képviseli az őt kijelölő (kijelölők) szerinti általános célokat vagy érdekeket, a kijelölő (kijelölők) pedig jogosult a Tanácsba új tagot kijelölni. A kijelölő (kijelölők) a Tanács elnökével szemben nem élhet a 170. § (6) bekezdésének b) pontjában és (7) bekezdésében biztosított jogával.

(6) A Tanács tagja évenként köteles beszámolni az őt kijelölőnek (kijelölőknek) az általa érvényesítendő célok, illetőleg képviselendő általános érdekek, továbbá e törvény céljainak megvalósulása érdekében a Tanácsban folytatott tevékenységéről, valamint ezeknek a közbeszerzések terén való érvényesüléséről.

⋯ 512 változatlan sor ⋯