2011. évi CLXXXVII. törvény — mi változott? 2018. július 1.
A 2018. május 18. és 2018. július 1. között hatályba lépett módosítások. 25 sor került be, 10 sor került ki.
← Előző módosítás (2018. május 18.)Következő módosítás (2019. január 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 1209 változatlan sor ⋯
(2) A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter
- a) ellátja a képzési alaprésszel kapcsolatban a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben meghatározott feladatokat,
- b) létrehozza és működteti a Nemzeti Képesítési Bizottságot,
- b)
- c) az állami szakképzési és felnőttképzési szerv vezetője útján összeállíttatja a szakképesítésért felelős miniszter ágazatába tartozó szakképesítések modultérképei alapján az országos modultérképet (a továbbiakban: országos modultérkép) és gondoskodik annak nyilvánosságra hozataláról,
- d) létrehozza a megyei önkormányzatokkal, a főváros érintettsége esetén Budapest Főváros Önkormányzatával együttműködő, a fővárosi, megyei szakképzési feladatellátást koordináló, a szakképzés minőségi fejlesztését segítő – a 81. §-ban meghatározott – fővárosi, megyei fejlesztési és képzési bizottságokat (a továbbiakban: megyei fejlesztési és képzési bizottság), és a gazdasági kamarával együtt gondoskodik működési feltételeiknek biztosításáról,
- e) kidolgoztatja és kiadja
⋯ 18 változatlan sor ⋯
73. § (1) A szakképesítésért felelős miniszter az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében meghatározza
- a) a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit,
- a) a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit az illetékes ágazati készségtanács véleményének kikérésével,
- b) a szakmai vizsgáztatás és a komplex szakmai vizsga szakmai ellenőrzésének részletes szabályait,
- c) a 3. § (3) bekezdés a) pontja szerinti mestervizsga követelményeit,
- d) a vizsgaszervezési engedély megszerzésének és a szakmai vizsgaszervezési tevékenység folytatásának speciális szakmai, tárgyi és személyi feltételeit, valamint
⋯ 119 változatlan sor ⋯
79. § (1) A Tanács tagjainak megbízatása hároméves időtartamra szól.
(2) A Tanács huszonegy tagból áll.
(2)
(3) A Tanács
- a) a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter képviselőjéből,
- b) az ágazati készségtanácsok elnökeiből,
- c) a szakképzés, a felnőttképzés és a felsőoktatás területén elismert egy-egy (összesen három) szakértőből,
- d) a szakképzés és felnőttképzés területén működő szakmai társadalmi és érdek-képviseleti szervezetek összesen hat képviselőjéből,
- c)
- d) a szakképzés és felnőttképzés területén működő szakmai társadalmi és érdek-képviseleti szervezetek összesen két képviselőjéből,
- e) az NGTT-ben képviselettel rendelkező országos munkaadói és munkavállalói szövetségek egy-egy (összesen kettő) képviselőjéből,
- f) az országos gazdasági kamarák egy-egy (összesen kettő) képviselőjéből,
- g) a nem állami intézményfenntartók kettő, valamint állami intézményfenntartóként a 4/A. § (2) bekezdése szerinti miniszter, a honvédelemért felelős miniszter, a rendészetért felelős miniszter és az oktatásért felelős miniszter egy-egy (összesen négy) képviselőjéből
⋯ 8 változatlan sor ⋯
(7)
#### 48. A Nemzeti Képesítési Bizottság
#### 48. Az ágazati készségtanács
80. § (1) A Nemzeti Képesítési Bizottság a szakképzés tartalmi szerkezetének folyamatos fejlesztését és korszerűsítését szolgáló szakmai javaslattevő, véleményező testület.
80. § (1) Az egyes gazdasági ágazatok gazdálkodó szervezeteinek a szakképzés és felnőttképzés tartalmi szerkezetének folyamatos fejlesztését és korszerűsítését, a munkaerő-piaci igények és a képzési kínálat összehangolását szolgáló szakmai javaslatait a Kormány rendeletében meghatározott ágazati készségtanácsok képviselik.
(2) A Nemzeti Képesítési Bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri a szakképzési szerkezet fejlesztését, a gazdasági, munkaerő-piaci, technikai-technológiai folyamatokat, és ennek alapján javaslatot tehet – az OKJ módosításának rendjéről szóló kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően – az OKJ módosítására.
(2) Az ágazati készségtanács taglétszáma – beleértve az elnököt – legalább hét, legfeljebb tizenkilenc fő.
(3) A Nemzeti Képesítési Bizottság létszáma harminc fő, tagjai a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, az oktatásért felelős miniszter, a gazdasági kamara, az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetek, valamint az ágazat egészében érdekelt szakmai kamarák által delegált képviselők. A Nemzeti Képesítési Bizottság szakmacsoportonként albizottságokat hoz létre.
(3) Az ágazati készségtanács tagjait és elnökét – a (4) bekezdés szerinti kivétellel – az ágazat gazdasági szereplői választják két évre az ágazati készségtanács saját ügyrendje szerint. Az ágazati készségtanács ügyrendjét egyszerű szótöbbséggel maga határozza meg, amely a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter jóváhagyását követően válik hatályossá.
(4) A Nemzeti Képesítési Bizottság működtetéséről az állami szakképzési és felnőttképzési szerv gondoskodik.
(4) Az ágazati készségtanács tagjai közé összesen egy főt a munkavállalói érdekképviseletek delegálnak.
(5) Az ágazati készségtanács működésének koordinálását és a működés feltételeinek biztosítását az országos kereskedelmi és iparkamara – az agrárpolitikáért, az erdőgazdálkodásért, az élelmiszeriparért, a halgazdálkodásért felelős miniszter hatáskörébe tartozó ágazatok esetében az agrárkamara bevonásával – látja el.
(6) Az országos kereskedelmi és iparkamara az egyes ágazati készségtanácsok szakmai munkájának, a gazdasági szereplők széles köre szakmai véleménye közvetítésének, kölcsönös megismerésének elősegítése céljából elektronikus felületen, az érintett ágazatok gazdasági szereplői részére hozzáférhető szakmai fórumot működtet.
(7) Az ágazati készségtanács folyamatosan figyelemmel kíséri a saját ágazatában a szakképzési szerkezet fejlesztését, a gazdasági, munkaerő-piaci, technikai-technológiai folyamatokat, és ennek alapján
- a) javaslatot tehet
- aa) – az OKJ módosításának rendjéről szóló kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően – az OKJ módosítására,
- ab) az OKJ-ban szereplő szakképesítések képzési tartalmainak korszerűsítésére,
- ac) az iskolai rendszerű szakképzés képzési rendszerének működtetésére, valamint
- b) előrejelzést készít a rövid- és középtávú képzésfejlesztés irányainak, céljainak tervezése, meghatározása érdekében.
#### 49. A megyei fejlesztési és képzési bizottság
81. § (1) A megyei fejlesztési és képzési bizottság (a továbbiakban: bizottság) a szakképzés fejlesztése és a munkaerő-piaci igények érvényesítése céljából létrehozott konzultációs, véleményező, javaslattevő és tanácsadó fővárosi, megyei testület. Budapest és Pest megye területére vonatkozóan a bizottság feladatait kizárólag a fővárosi testület látja el.
⋯ 173 változatlan sor ⋯
- g) a pályaorientációval és az egész életen át tartó életpálya-tanácsadással kapcsolatos szolgáltatások részletes szabályait, valamint a pályaorientációval és az egész életen át tartó életpálya-tanácsadással kapcsolatos szolgáltatásokat koordináló szervezetet, továbbá az életpálya-tanácsadást nyújtó szervezetek feladatait,
- h) a pályakövetési rendszer működtetésének részletes szabályait, a pályakövetési rendszer részére történő adatszolgáltatás eljárási rendjét, továbbá kijelöli a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szervet,
- i) a szakmai vizsgaszabályzatnak a választható mellék-szakképesítés megszerzésével összefüggő speciális szabályait,
- j) az ágazati készségtanácsok számát, az általuk képviselt ágazatokat, valamint működésük szabályait.
(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
⋯ 186 változatlan sor ⋯
(4) A 22/A. § (1) bekezdése szerinti írásbeli nyilatkozattételi kötelezettség a szakgimnáziumi tanulmányokat a 2016/2017. tanévben kilencedik évfolyamon, valamint a 2017/2018. tanévben 9. évfolyamon megkezdett tanulókra is kiterjed.
(5) Az ágazati készségtanács tagjait és elnökét első alkalommal az országos kereskedelmi és iparkamara javaslatára a szakképzésért és felnőttképzésért miniszter jelöli ki.
#### 56. Az Európai Unióra vonatkozó és nemzetközi vonatkozású rendelkezések
93. § (1) Ez a törvény
⋯ 15 változatlan sor ⋯