2011. évi CLXXXVII. törvény — mi változott? 2018. január 1.

- 11. gyakorlati képzés: a szakmai képzésnek az iskolai tanműhelyben, az ágazati képző központban vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult gazdálkodó szervezetnél, egyéb szervnél vagy szervezetnél folyó azon része, amelynek célja a szakképesítéshez kapcsolódó munkatevékenységek gyakorlatban történő elsajátítása és a tanulónak a komplex szakmai vizsga gyakorlati részére való felkészítése, amelyet iskolai rendszerű szakképzés esetén a szakképzési kerettanterv határoz meg;

- 20a. kamarai gyakorlati oktatói képzés: a gazdasági kamara által, az iskolai rendszerű szakképzésben gyakorlati képzést folytató szervezetnél kötelező szakmai gyakorlatukat töltő tanulókkal gyakorlati oktatóként foglalkozó, meghatározott szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező szakemberek számára szervezett képzés;

- 20b. kamarai gyakorlati oktatói vizsga: a kamarai gyakorlati oktatói képzést lezáró, a gazdasági kamara által szervezett, tanúsítvány kiadásával záruló vizsga;

- 24a. mellék-szakképesítés: a szakgimnázium középiskolai évfolyamai tananyagának keretében a tanuló választása alapján tanulható és megszerezhető, az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, az adott szakgimnáziumi ágazathoz és az érettségit követő szakképzési évfolyamon megszerezhető szakképesítéshez kapcsolódó szakképesítés vagy részszakképesítés, amelynek tananyagát a szakképzési kerettanterv tartalmazza;

- 50. kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely: kifejezetten erre a célra létrehozott vagy átalakított, a termeléstől, szolgáltató tevékenységtől térben vagy időben teljesen elkülönített, a nyilvántartást vezető szerv által a gyakorlati képzés időtartama alatt kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhellyé minősített, állandó tanműhely-vezetői felügyelettel működő, legalább nyolc tanuló képzésére alkalmas, iskolán kívüli gyakorlati képzőhely, ahol a tanulók tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás alapján vesznek részt a gyakorlati képzésben;

- 51. ágazati képző központ: több gazdálkodó szervezet által létrehozott, a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által rendeletben kiadott feltételeknek megfelelő gyakorlati képzést szervező;

- 52. ágazaton belüli specializáció: a szakgimnáziumi ágazati képzés esetén az adott ágazaton belül egyes szakképesítések vagy azok csoportjának sajátos ágazati szakmai tartalma.

3. § (1) E törvény hatálya az iskolai rendszerű szakmai képzésre (szakképzésre), valamint az iskolarendszeren kívüli szakmai képzések esetén – a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: a felnőttképzésről szóló törvény) alapján folyó – az állam által elismert szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzésre terjed ki. Az iskolarendszeren kívüli szakképzés vonatkozásában a további szabályokat a felnőttképzésről szóló törvény határozza meg.

- d) a komplex szakmai vizsgára, a komplex szakmai vizsgát szervező intézményre, valamint a komplex szakmai vizsgán és a szakmai vizsgáztatásban résztvevőre,

- e) a kamarai gyakorlati oktatói képzésre és a kamarai gyakorlati oktatói vizsgára.

- a) az ágazati képző központban, és

(6) Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv a szakképzési centrum feletti fenntartói jog gyakorlásában az állami szakképzési és felnőttképzési szerv kijelöléséről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint vesz részt. Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv vezetőjét az e bekezdés szerinti feladatellátás keretében a szakképzési centrum közalkalmazotti jogviszonyban teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatóival szemben a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 30/A. § szerinti munkakör-felajánlási kötelezettség abban az esetben is terheli, ha az oktató munkáltatójánál megszűnnek az oktató teljes munkaidős foglalkoztatásának feltételei.

- c) a szakképesítések szakmacsoportját és szakgimnáziumi ágazat szerinti besorolását,

(4) Szakképesítést igazoló bizonyítványt az kaphat, aki a komplex szakmai vizsgán teljesítette a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott valamennyi követelményt. Ha a komplex szakmai vizsga olyan mellék-szakképesítés megszerzésére irányul, amelynek a szakmai és vizsgakövetelménye iskolai előképzettségként érettségi végzettséget ír elő, úgy a szakképesítést igazoló bizonyítvány csak az érettségi végzettség megszerzését követően adható ki.

(2a) A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételeként el kell fogadni azt az eredményes vizsgát is, amelyet az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben a felnőttképzésről szóló törvény szerinti felnőttképzési szakmai programkövetelmény alapján, egyéb szakmai képzésként megvalósított képzés alapján szerveztek, ha

- a) a felnőttképzési szakmai programkövetelmény

- aa) felépítése modulrendszerű, a modulzáró vizsgával érintett szakmai követelménymodul teljes átvételével került a felnőttképzési szakmai programkövetelmények nyilvántartásába és

- ab) tartalmazza a modulzáró vizsgával érintett szakmai követelménymodulra vonatkozó, a felnőttképzésről szóló törvény 12. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő vizsgáztatási szabályokat, és

- b) a felnőttképzést folytató intézmény az a) pont szerinti szakmai követelménymodul tekintetében jogosult a modulzáró vizsga a felnőttképzésről szóló törvény 11/A. § szerinti szervezésére.

(2b) A (2a) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott szakmai és vizsgakövetelményben foglaltak szerint a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott vizsgaidőpontokban központi tételsor vagy központi írásbeli feladatlap alapján lefolytatott modulzáró vizsga esetében.

(9) A (7) bekezdésben meghatározott törvényességi kérelmet a kormányhivatal a beérkezést követő naptól számított öt napon belül bírálja el. A benyújtásra meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak helye nincs.

22/A. § (1) A tanuló a szakgimnázium tizedik évfolyamán legkésőbb április 30-ig írásbeli nyilatkozatban választ a tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamok kerettantervi irányáról a szakgimnázium által biztosított lehetőségek közül.

(2) A szakgimnáziumi tanuló a szakgimnázium pedagógiai programjában meghatározottak szerint – legkésőbb a tizenkettedik évfolyam első félévét követő, a tanév rendjéről szóló rendeletben meghatározott február-márciusi vizsgaidőszakra – jelentkezhet a mellék-szakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgára, ha a mellék-szakképesítés szakképzési kerettantervben meghatározott tanulmányi követelményeinek eleget tett.

23. § (1) Kizárólag szakmai elméleti és gyakorlati oktatás akkor folyhat a szakközépiskola szakképzési évfolyamain, ha a szakközépiskola olyan tanulót készít fel a komplex szakmai vizsgára, aki a szakközépiskolai kilencedik-tizenegyedik évfolyamra vonatkozó közismereti kerettantervben előírt követelményeket vagy a gimnázium vagy a szakgimnázium tizedik évfolyamát eredményesen teljesítette.

(6) Az ágazati képző központ a szakképző iskola fenntartójával kötött megállapodás alapján részt vehet az iskolai rendszerű gyakorlati képzésben is.

(6a) A tanuló a megismételt évfolyamon akkor is köteles teljesíteni az összefüggő szakmai gyakorlatot, ha azt korábban már teljesítette.

- c) a szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló részére a 24. § (1) bekezdésében meghatározott kétéves, érettségire történő középiskolai felkészítésben három tanév,

(7) Harmadik és további szakképesítés támogatása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az OKJ-ban szereplő, államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli szakképzésben szereztek. Nem számít második vagy harmadik szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben szerezhető – a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott körbe tartozó, kapcsolódó – szakképesítés, valamint a mellék-szakképesítés birtokában, iskolai rendszerű szakképzésben szerzett érettségi végzettséghez kötött szakképesítés.

30. § (1) A szakképző iskolában folyó szakmai elméleti és gyakorlati képzési feladatokat a nemzeti köznevelésről szóló törvényben előírt képesítésű pedagógusok és szakemberek láthatják el az e törvényben foglalt eltérésekkel.

(2) A szakképzési kerettanterv a szakképző iskolában az egyes tantárgyak oktatása tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló törvényben előírt végzettségen, szakképzettségen túl további végzettséget, szakképzettséget is előírhat.

(3) A szakképző iskolában közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban vagy óraadóként elsősorban pedagógus vagy szakoktatói szakképzettséggel rendelkező gyakorlati oktatót kell alkalmazni.

(4) A nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott állandó saját alkalmazotti létszámra vonatkozó feltétel teljesítésének vizsgálatakor a szakképző iskola alapfeladatának ellátásához szükséges számított alkalmazotti létszámból – legfeljebb harminc százalékos mértékben csökkentve – le kell vonni a szakképző iskolában szakmai elméleti tárgy oktatására óraadóként határozott időre foglalkoztatott szakemberek létszámát.

(5) A pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező szakembernek a munkakör betöltéséhez előírt felsőfokú végzettség megszerzése után munkavégzésre irányuló jogviszonyban szakirányú, nem pedagógus-munkakörben szerzett gyakorlatot be kell számítani a pedagógus-életpálya előmeneteli és illetményrendszerébe történő besorolásánál. Ha a pedagógus végzettséggel nem rendelkező szakember a munkakör betöltéséhez előírt felsőfokú végzettség megszerzése után munkavégzésre irányuló jogviszonyban legalább két év szakirányú, nem pedagógus-munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkezik, minősítési eljárás nélkül a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott pedagógus I. fokozatba kell sorolni.

(6) A szakképző iskolában szakmai elméleti, gyakorlati tárgyat oktató szakember munkáját két éven keresztül a szakképző iskola által kijelölt szakmai mentor pedagógus módszertani kérdésekben segíti és értékeli, amennyiben a szakember pedagógus szakképzettséggel, szakoktatói szakképzettséggel vagy legalább két év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal nem rendelkezik. A mentorok feladatait a szakképző iskola pedagógiai programjában szabályozza.

(7) A szakképző iskola a beiskolázási terv szerint továbbképzés céljából elsősorban

- a) a pedagógus szakképzettség megszerzése érdekében a pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező, pedagógus munkakörben alkalmazott szakmai elméleti és gyakorlati tárgyat oktató tanárait, valamint

- b) legalább hatvanórás, felsőoktatási intézmény által szervezett módszertani továbbképzés elvégzése érdekében a pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező gyakorlati oktatóit

iskolázza be.

- b) rendelkezik kamarai gyakorlati oktatói vizsga letételét igazoló tanúsítvánnyal,

(3) Mentesül az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott követelmény alól az a gyakorlati oktató, aki

- a) azon szakképesítések tekintetében, amelyekben a szakképesítésért felelős miniszter kiadta a mestervizsga követelményeit, szakirányú mestervizsgával rendelkezik,

- b) az oktatott, állam által elismert

- ba) szakképesítés szakirányának megfelelő felsőfokú végzettséggel és legalább kétéves szakirányú szakmai gyakorlattal, vagy

- bb) szakirányú szakképesítéssel és felsőfokú végzettséggel, valamint legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlattal

rendelkezik,

- c) a Vendéglátóipar ágazatba tartozó szakképesítést olyan gyakorlati képzőhelyen oktatja, amely – a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által rendeletben meghatározott – vendéglátóipari egységben folytat gyakorlati képzést, vagy

- d) a hatvanadik életévét betöltötte.

34/A. § (1) A 4/A. § (2) bekezdése szerinti miniszter – a 4/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel –, a honvédelemért felelős miniszter és a rendészetért felelős miniszter által fenntartott szakképző iskola a nappali rendszerben kizárólag általuk oktatható szakképesítések és azokat megalapozó szakgimnáziumi ágazatok tekintetében kizárólagos jogosultsággal végezhet felnőttoktatást.

37. § (1) Kiskorú tanuló esetében a gyakorlati képzési idő a napi hét órát, nagykorú tanuló esetében pedig a napi nyolc órát nem haladhatja meg.

(3) Kiskorú tanuló napi képzését hat óra és huszonkét óra között, folyamatosan kell megszervezni. A tanuló részére a gyakorlati képzés befejezése és a következő napi gyakorlati képzés megkezdése között legalább tizenhat óra folyamatos pihenőidőt kell biztosítani.

(1a) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben – az (1b) bekezdésben foglalt kivétellel – az elméleti és a gyakorlati képzési órák együttes száma kiskorú tanuló esetén a napi hét, nagykorú tanuló esetén a napi nyolc órát nem haladhatja meg, és a gyakorlati képzési órákat lehetőleg egymást követően kell megszervezni.

(1b) Az (1a) bekezdésben meghatározott óraszámtól eltérően az Előadóművészet ágazaton belüli specializációk, és a Képző- és iparművészet ágazat esetében a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti párhuzamos művészeti oktatás szabályait kell alkalmazni.

(6) Amennyiben a foglalkozási napló vezetését a gyakorlati képzést folytató szervezet csak valamely képzőhelyén mulasztotta el, az eltiltás csak a mulasztással érintett képzőhely tekintetében áll fenn.

(2) Tanulószerződés a tanulóval – a 29. § (1b) bekezdésében foglalt kivétellel – az adott képzés első szakképzési évfolyamának kezdetétől kezdődő hatállyal, a harmadik és további szakképesítésnek nem minősülő szakképesítésre történő felkészítés céljából vagy a szakgimnázium tizenegyedik vagy tizenkettedik évfolyamának kezdetétől kezdődő hatállyal a szakgimnázium szakképzési évfolyamán megszerezhető szakképesítésre irányuló, a szakképzési kerettantervben meghatározott – tanévenként átlagosan legalább kétszázötven órát meghaladó idejű – gyakorlat teljesítése céljából folyó, költségvetési támogatásban részesíthető képzésre köthető. A szakképzési évfolyam vagy a szakgimnázium tizenegyedik vagy tizenkettedik évfolyamának kezdetén a keresztfélévben induló évfolyam kezdő időpontját is érteni kell.

(2a)

(6)

- a) a Szociális és a Pedagógia ágazatba, valamint a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló gyakorlati képzést szervező, továbbá a köznevelési intézmények kivételével az Egészségügy, az Egészségügyi technika, a Képző- és iparművészet, és a Hang-, film- és színháztechnika ágazatba tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló gyakorlati képzést szervező

- ac) ab) alpontban meghatározottak fenntartásában működő intézmény,

- b) a központi költségvetési szervként működő állami ménesgazdaság,

(7) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerinti egyéni vállalkozó, valamint a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerinti mikro- vagy kisvállalkozás – az ágazati képző központ kivételével – egyidejűleg legfeljebb tizenkettő hatályos tanulószerződéssel rendelkezhet, kivéve, ha a nyilvántartást vezető szerv igazolást állított ki számára arról, hogy más gyakorlati képzést szervező szervezet nem tud gyakorlati képzőhelyet biztosítani. A hatályos tanulószerződések számába nem számít bele a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulóval kötött tanulószerződés.

- a) a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet megnevezését, székhelyén vagy telephelyén lévő gyakorlati képzési helyszínét vagy helyszíneit, adószámát, statisztikai számjelét, cégjegyzékszámát vagy egyéni vállalkozó, egyéb szervezet nyilvántartási számát, képviselőjének és a gyakorlati képzésért felelős személy nevét, valamint azt, hogy az ágazati képző központok körébe tartozik-e,

(3)

(5)

47/A. § (1) Az első szakképzési évfolyamot megelőző évfolyam október-április időszakában a tanulószerződéssel nem rendelkező tanuló tanuló-előszerződést köthet a nyilvántartásban szereplő gyakorlati képzést szervező szervezettel. A gyakorlati képzést szervező szervezet és a tanuló a tanuló-előszerződés megkötésével – a 26. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – arra vállalnak kötelezettséget, hogy a gyakorlati képzés céljából tanulószerződést kötnek.

(2) A gyakorlati képzést szervező szervezet a tanuló-előszerződés megkötésére vonatkozó szándékát a megelőző tanév első félévének végéig jelenti be írásban az érintett szakképző iskola igazgatójának és a nyilvántartást vezető szervnek.

(3) Kiskorú tanuló esetén a tanuló-előszerződés megkötéséhez, a tanuló részéről történő felmondásához be kell szerezni a szülő (törvényes képviselő) írásbeli hozzájárulását is. A tizennégy év alatti tanuló esetében a tanuló-előszerződést a szülő (törvényes képviselő) köti.

(4) A tanuló-előszerződést – annak megszűnéséig – a nyilvántartást vezető szerv nyilvántartásba veszi.

(5) A nyilvántartásba vett tanuló-előszerződéssel rendelkező tanulót azonos eredmény esetén előnyben kell részesíteni a szakképző iskola által meghirdetett képzésekkel kapcsolatos felvételi eljárásban.

(6) A tanuló-előszerződés megszűnik a tanulószerződés megkötésekor, valamint – amennyiben nem került sor tanulószerződés megkötésére – a 49. § (1) bekezdés b)–h) pontja szerinti esetekben.

(2)

(5) A területileg illetékes gazdasági kamarának a gyakorlati képzést szervező vagy folytató szervezet szakképzési tevékenységének ellenőrzése során meghozott döntésével összefüggésben a felügyeleti szerv számára az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott jogköröket a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter gyakorolja.

(3) A gyakorlati képzés folytatásától eltiltó határozat esetén a gyakorlati képzést jogellenesen nyújtó köteles maradéktalanul visszatéríteni – a jogsértést megállapító döntés közlésétől számított tizenöt napon belül – a gyakorlati képzéssel összefüggésben a szakképzési hozzájárulási kötelezettsége terhére elszámolt csökkentő tétel teljes összegét az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) önellenőrzésre vonatkozó szabályainak megfelelően az állami adóhatóságnál vezetett számlára.

(9) A szakgimnázium tizenegy-tizenkettedik évfolyamán megkötött tanulószerződés esetén a tanuló számára tanulószerződés alapján kifizetett pénzbeli juttatás havi mértéke az ugyanazon szakképesítés megszerzésére irányuló, nappali rendszerű iskolai oktatás szerinti képzésben a szakképzési évfolyamokra megkötött tanulószerződés alapján kifizetett tanulói pénzbeli juttatás havi mértékének ötven százaléka.

(3a) A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az (1)–(3) bekezdésben foglalt feladatai, továbbá a 85. § (1) bekezdésében foglalt életpálya-tanácsadási feladatok ellátásának elősegítésére kutató és fejlesztő-szolgáltató intézetként működő szervet jelölhet ki.

- e) működteti a szakképzési centrumok pedagógiai-szakmai tevékenységeit kiszolgáló egységes elektronikus tanügy-igazgatási nyilvántartó és adatszolgáltatási rendszert,

- f) központi szakmai-módszertani feladatkörében kutató és fejlesztő-szolgáltató feladatokat lát el, valamint koordinálja a 72. § (3a) bekezdése szerinti szerv és a 73. § (4) bekezdésében meghatározott feladatokban részt vevő intézetek munkáját,

- c) szervezi a mesterképzést és -vizsgáztatást,

- d) kidolgozza a kamarai gyakorlati oktatói képzés és vizsga – a tanulók gyakorlati képzéséhez és az oktatott szakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgára történő gyakorlati felkészítéséhez szükséges alapvető adminisztrációs, pedagógiai, szociálpszichológiai és kommunikációs ismereteket tartalmazó – képzési- és vizsgakövetelményeit, amelyet a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter hagy jóvá, és

- e) szervezi a kamarai gyakorlati oktatói képzést és vizsgát.

- bd) szakmai követelmények, tananyagok, valamint új eljárások kifejlesztésére,

- b) az ágazati készségtanácsok elnökeiből,

(3) A bizottság az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében javaslatot tesz a gazdaság igényeit és a munkaerő-piaci kereslet adatait, valamint az országos, regionális, fővárosi és megyei beiskolázásait figyelembe véve a szakképzés fővárosi, megyei szükségleteire. A bizottság javaslatot tesz az adott megyében vagy a fővárosban folytatott szakképzésben indított, állami költségvetési hozzájárulásban részesíthető és a nem támogatott szakképesítésekre (a szakképzés irányaira) és a megyében és a fővárosban indítható szakképesítések nappali rendszerű oktatás, valamint elkülönülten a felnőttoktatás szerinti keretszámaira (beiskolázási arányaira), továbbá az iskolarendszeren kívüli szakmai képzések közül az állam által elismert szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzések vonatkozásában a felnőttképzésről szóló törvény alapján támogatható szakképesítésekre. A bizottság javaslattételi jogköre nem terjed ki a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által rendeletben meghatározott, munkaerő-piaci relevanciával nem rendelkező művészeti, kulturális, kézműves, hagyományőrző, valamint a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti párhuzamos oktatásban is szervezhető, továbbá a honvédelmi és rendészeti szakképesítésekre.

- b) javaslatot tesz az adott megyében a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjról szóló kormányrendeletben meghatározott ösztöndíjra jogosító szakképesítésre (hiány-szakképesítés),

(3) A bizottság elnökét, és tagjait a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter kéri fel hároméves időtartamra a bizottság munkájában való közreműködésre. A bizottság elnökére a bizottság tagjai közül az országos kereskedelmi és iparkamara tesz javaslatot.

(4a)

(5) A Kormány rendeletben hozza meg azon szakképesítésekre vonatkozó döntését, amelyekkel kapcsolatban a szakképző iskola fenntartója költségvetési hozzájárulásra jogosult. A Kormány a döntésében megyénként és a fővárosra tekintettel meghatározza azon szakképesítések és szakgimnáziumi ágazatok körét, amelyekre a szakképző iskola fenntartója

- c) költségvetési hozzájárulást korlátozott keretszámok alapján igényelhet, ezen belül meghatározza a Kormány az adott megyében és a fővárosban iskolai rendszerű szakképzést folytató intézmények fenntartói tekintetében, fenntartónként a szakképesítésekre és szakgimnáziumi ágazatokra vonatkozóan a nappali rendszerű oktatás, valamint a felnőttoktatás keretszámait.

(5a) Azon szakképesítésre és szakgimnáziumi ágazatra, amelyre a bizottság javaslattételi jogköre a 81. § (3) bekezdése szerint nem terjed ki, az érintett szakképesítésért felelős miniszter – a honvédelemért felelős miniszter kivételével – megyénként és a fővárosra tekintettel tesz a 81. § (3)–(5) bekezdése szerinti tartalmú javaslatot az érintett tanévet megelőző év március utolsó munkanapjáig.

(5c) A keretszámok fenntartók közötti elosztásáról a 4/A. § (2) bekezdése szerinti miniszter felelősségi körébe tartozó szakképesítések és ezeket megalapozó szakgimnáziumi ágazatok, továbbá a rendészeti szakképesítések és szakgimnáziumi ágazatok tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter – az (5b) bekezdés szerinti tartalommal – tesz javaslatot megyénként és a fővárosra tekintettel az érintett tanévet megelőző év április utolsó munkanapjáig.

(6) A nem állami fenntartó a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszterrel – az OKJ-ban meghatározott, agrárágazathoz tartozó szakképesítések és az azokat megalapozó szakgimnáziumi ágazatok esetében a 4/A. § (2) bekezdése szerinti miniszter egyetértésével – kötött szakképzési megállapodás alapján vehet részt az iskolai rendszerű szakképzési állami feladatok megvalósításában.

(7) Az iskolai rendszerű szakképzésben ellátott feladatok után a szakképző iskola nem állami fenntartója akkor jogosult költségvetési hozzájárulásra, ha az adott feladatra szakképzési megállapodást kötött, vagy ha a fővárosban vagy a megyében e törvény vagy a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján szakképzési feladatellátási kötelezettsége van.

(8) A (7) bekezdés szerinti fenntartó költségvetési hozzájárulásra csak az (5) bekezdés szerinti döntéssel érintett tanévtől kezdődő képzés tekintetében, az ingyenes képzésben való részvételre jogosult tanulói után jogosult.

(9) Amennyiben a szakképző iskola szakképzési megállapodással rendelkező nem állami fenntartója a szakképző iskolának a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti átszervezéséről dönt, a fenntartó kezdeményezésére a szakképzési megállapodást a döntést követő harminc napon belül felül kell vizsgálni, és szükség esetén módosítani kell.

(4) Az életpálya-tanácsadás feladatainak ellátásában részt vesz az alapfokú iskolai oktatást nyújtó intézmény, a szakképző iskola, az iskolafenntartó, a gazdasági kamara, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek, a megyei fejlesztési és képzési bizottság, valamint az állami foglalkoztatási szerv. Az életpálya-tanácsadási szolgáltatást valamennyi érintett részére elérhetővé kell tenni.

(7) Az életpálya-tanácsadási szolgáltatás feladatainak ellátását az állami foglalkoztatási szerv koordinálja.

- a) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az Art. 1. melléklet 7. pontjában,

(3) A 46. § (1a) bekezdésében meghatározott igazolás kiállítása és a tanulószerződés megkötésének, valamint a szintvizsga megszervezésének elősegítése céljából a szakképző iskola minden évben legkésőbb március utolsó munkanapjáig – a szintvizsga megszervezésével kapcsolatban a szintvizsga tanévében október 15-ig – továbbítja a tanulóira vonatkozóan az illetékes gazdasági kamara részére

(4) A szakképző iskola a (3) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változást követő öt munkanapon belül tájékoztatja az illetékes gazdasági kamarát a megváltozott adatokról, különösen arról, hogy a tanuló tanulói jogviszonya megszűnt.

- f) a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által a nem állami intézményfenntartóval kötött szakképzési megállapodás tartalmát és megkötésének részletes szabályait,

- h) a pályakövetési rendszer működtetésének részletes szabályait, a pályakövetési rendszer részére történő adatszolgáltatás eljárási rendjét, továbbá kijelöli a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szervet,

- i) a szakmai vizsgaszabályzatnak a választható mellék-szakképesítés megszerzésével összefüggő speciális szabályait,

(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megyénként és a fővárosra tekintettel rendeletben határozza meg azon szakképesítések és szakgimnáziumi ágazatok körét és a nappali rendszerű oktatásra és a felnőttoktatásra vonatkozó keretszámait, a keretszámok átadásának lehetőségét és szabályait, a fel nem használt keretszámok felhasználásának, valamint a fenntartók keretszámokkal összefüggő – személyes adatot nem tartalmazó – adatszolgáltatásának a szabályait, amelyekre vonatkozóan a szakképző iskola fenntartója a 84. § (5) bekezdése szerint költségvetési hozzájárulásra jogosult, valamint azon szakképesítéseket, amelyekre a bizottság a 82. § b) pontja alapján tesz javaslatot.

- j) a Szakképzési Hídprogram megszervezésének feltételeit, a Szakképzési Hídprogramban folytatott képzéshez szükséges szakképzési kerettanterveket, valamint a Szakképzési Hídprogramba történő bekapcsolódás részletes szabályait az oktatásért felelős miniszter egyetértésével és a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter véleményének kikérésével,

- k) a szakképzési centrumok felnőttoktatási tevékenységének normatív támogatásával összefüggésben a támogatás mértékére, feltételeire, folyósítására, valamint a támogatás felhasználásáról történő elszámolásra és ellenőrzésre vonatkozó szabályokat,

- l) a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásába ágazati képző központként történő felvétel feltételeit.

(5) A (4) bekezdés szerinti vagyonkezelés részletes szabályairól, továbbá a térségi integrált szakképző központ feladatellátását biztosító ingóvagyon átadás-átvételéről 2015. január 1-jei állapot szerint a szakképzési centrum és az ingatlan, illetve ingó vagyon tulajdonosa legkésőbb 2015. október 31-ig megállapodást köt. A megállapodás megkötésének hiánya nem akadálya az ingatlan, illetve ingó vagyon használatbavételének. Ha a megállapodás a felek között az e bekezdésben meghatározott határnapig nem jön létre, vagy nem teljeskörűen jön létre, a vagyonkezelői jognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter közigazgatási hatósági határozata alapján kerül sor. A szakképzési centrum és az ingatlan, illetve ingó vagyon tulajdonosa a megállapodást a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által hozott határozatnak megfelelő tartalommal, a határozat véglegessé válásától számított 5 napon belül köti meg.

92/E. § (1) A szakképzési megállapodások szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszterrel történő megkötése először a 2019/2020. tanévre vonatkozóan lehetséges 2018. július 1-jétől.

(2) A 43. § (7) bekezdésében meghatározott maximális tanulószerződés-számba nem számít bele a 2018. január 1. előtt kötött tanulószerződés.

(3) A gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként – azon szakképesítések tekintetében, amelyekben a mestervizsga követelményeit a szakképesítésért felelős miniszter nem adta ki – 2019. szeptember 1-jéig olyan személy is részt vehet, aki kamarai gyakorlati oktatói vizsgával nem rendelkezik, de a 31. § (1) bekezdésében foglalt egyéb követelményeknek megfelel.

(4) A 22/A. § (1) bekezdése szerinti írásbeli nyilatkozattételi kötelezettség a szakgimnáziumi tanulmányokat a 2016/2017. tanévben kilencedik évfolyamon, valamint a 2017/2018. tanévben 9. évfolyamon megkezdett tanulókra is kiterjed.