2011. évi CLXXXVII. törvény — mi változott? 2015. június 12.

### I. Fejezet — ALAPELVEK

(2) A szakképzés teljes folyamatában érvényesítendő az egyenlő bánásmód követelménye. Az egyenlő bánásmód követelményét megszegő, e törvény hatálya alá tartozó szervezet – a 61. § (3) bekezdésében foglaltak szerint – eltiltható a szakképzésben való részvételtől.

- 3. életpálya-tanácsadás (pályaorientáció): a tanácskérő támogatása az életpálya-tanácsadási szolgáltatás keretében az érdeklődésének, képességének, személyiségének és a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő pályaterv kialakításában és megvalósításában, amelynek keretében a tanácskérő a pályaválasztáshoz vagy a pályamódosításhoz kap segítséget;

- 4. az életpálya-tanácsadás formája: az egyéni tanácsadás, a csoportos tanácsadás, a távtanácsadás és az elérő program az életpálya-tanácsadási szolgáltatás keretében;

- 5. előírt gyakorlat: a szakképesítés megszerzéséhez szükséges, meghatározott munkaterületen, munkakörben korábban megszerzett gyakorlat, amelynek időtartamát a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (a továbbiakban: szakmai és vizsgakövetelmény) tartalmazza;

- 7. eszköz- és felszerelési jegyzék: a szakmai és vizsgakövetelményben szakképesítésenként meghatározott, a képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök, gépek, szerszámok, alapanyagok, helyiségek és felszerelések minimuma;

- 8. feladatprofil: a szakképesítéssel ellátható legjellemzőbb foglalkozás, tevékenység, valamint a munkaterület rövid leírása;

- 9. foglalkoztatási, munkába állási tanácsadás: a munkavállalással, munkahely-megtartással kapcsolatos problémák feltárása, a problémák megoldásának, a sikeres elhelyezkedés megvalósítási tervének kidolgozása az életpálya-tanácsadási szolgáltatás keretében;

- 11. gyakorlati képzés: a szakmai képzésnek az iskolai tanműhelyben, az állami felnőttképzési intézmény tanműhelyében vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult gazdálkodó szervezetnél, egyéb szervnél vagy szervezetnél folyó azon része, amelynek célja a szakképesítéshez kapcsolódó munkatevékenységek gyakorlatban történő elsajátítása és a tanulónak a komplex szakmai vizsga gyakorlati részére való felkészítése, amelyet iskolai rendszerű szakképzés esetén a szakképzési kerettanterv határoz meg;

- 12. gyakorlati képzést szervező: a gyakorlati képzés feltételeinek biztosításáért felelős szakképző iskola vagy e törvény szerint nyilvántartásba vett gyakorlati képzést folytató;

- 13. gyakorlati képzést szervező székhelye: az a hely, ahol a gyakorlati képzést szervező képviseleti jogának gyakorlására jogosult vezető munkahelye található;

- 14. gyakorlati képzést folytató: gyakorlati képzési tevékenységét iskolai tanműhelyben, vagy együttműködési megállapodás, tanulószerződés alapján ténylegesen folytató, a gyakorlati követelményekre való felkészítést végző szerv, amely lehet a gyakorlati képzést szervező is;

- 15. iskolai előképzettség: a szakképzés megkezdéséhez szükséges iskolai végzettség;

- 17. iskolai tanműhely: olyan szakképző iskolai feladatellátási helyen lévő gyakorlati képzőhely, amely a szakképesítés jellegétől függően lehet műhely, tangazdaság, tanbolt, tankórterem, tankert, tanudvar, tankonyha, laboratórium, taniroda, demonstrációs terem, gyakorló- és szaktanterem stb;

- 18. iskolai pályaválasztási tanácsadás: a pályaválasztási döntés elősegítése az életpálya-tanácsadási szolgáltatás keretében, a tanulmányok iskolai rendszerű vagy iskolarendszeren kívüli szakképzésben történő folytatása érdekében, olyan tanulási-képzési lehetőség, iskolatípus, szakképesítés kiválasztása, amely a tanácskérő igényeinek és a munkaerő-piaci keresletnek megfelel;

- 19. iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzés: jogszabályban szabályozott tartalmú és célú olyan, az OKJ-ban nem szereplő képesítés megszerzésére irányuló képzés, amelynek eredményeként dokumentum kiadására kerül sor, és e dokumentum hiányában jogszabályban meghatározott tevékenység, munkakör nem folytatható, nem tölthető be, vagy tevékenység, munkakör a képzést megelőző szakmai szinthez képest magasabb követelményeknek megfelelően folytatható, tölthető be, vagy a dokumentum a képzésben résztvevő számára a képzést megelőző állapothoz képest többletjogosultságot biztosít jogszabályban meghatározott tevékenység, munkakör végzésével, betöltésével összefüggésben;

- 21. komplex szakmai vizsga: az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanuló és az iskolarendszeren kívüli szakképzésben részt vevő felnőtt szakmai elméleti és gyakorlati tudásának, képességeinek, készségeinek, ismereteinek mérése, amely az OKJ-ban meghatározott szakképesítés megszerzéséhez szükséges, a szakképesítéshez tartozó feladatprofil szerinti tevékenységek ellátásához meghatározott ismeretek elsajátítását tanúsító, jogszabályban meghatározott bizonyítvány kiadására irányuló eljárás;

- 22. költségvetési hozzájárulás: a központi költségvetésből a nem állami köznevelési intézmények működéséhez nyújtott, a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott támogatás;

- 23. költségvetési támogatás: a szakképző iskolai feladatok ellátására a központi költségvetés terhére nyújtott és önkormányzati forrásból nyújtható – a költségvetési hozzájárulást is tartalmazó – támogatások összessége;

- 25. mesterképzés: olyan képzési forma, amelynek során meghatározott szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező szakembereket mestervizsgára készítenek fel a szakmai tevékenység mester szintű gyakorlásához szükséges szakmai elméleti és gyakorlati, a vállalkozás vezetéséhez szükséges gazdasági, jogi és munkaügyi, továbbá a tanulók képzéséhez szükséges alapvető pedagógiai ismeretek elsajátításával;

- 27. modultérkép: az egyes szakképesítések – szakmai és vizsgakövetelményeiben meghatározott – szakmai modulját vagy moduljait, valamint azok egymáshoz történő kapcsolódásait tartalmazó dokumentum;

- 28. modulzáró vizsga: az iskolarendszeren kívüli képzésben a komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételeként a szakképzést folytató intézmény által megszervezett vizsga, olyan kompetenciamérés, amellyel az intézmény meggyőződik arról, hogy a képzésben részt vevő elsajátította a szakmai és vizsgakövetelmény egyes követelménymoduljaiban előírtakat;

- 29. munkahelyi gyakorlat: a szakképesítés megszerzése keretében folyó gyakorlati képzésnek a munkahelyen (a munkavégzéshez hasonló feltételek között, életszerű szituációban) megvalósuló része, amelynek feltételeit a gyakorlati képzés szervezője biztosítja, és amelynek során a szakképzésben részt vevő elsajátítja a munkaerőpiac által is igényelt gyakorlati tudáselemeket, kompetenciákat;

- 47. vizsgafeladat: tartalmazza az írásbeli, interaktív (számítógépes), gyakorlati, szóbeli vizsgatevékenység(ek) célját és a teljesítés meghatározó körülményeit, amelyhez legalább egy vizsgatevékenységet kell hozzárendelni;

- 48. vizsgáztatási díj: a vizsgabizottság tagjait megillető díjazás;

- 49. WorldSkills és EuroSkills: nemzetközi szakképzési versenyek, amelyeket 1954 óta szervez a WorldSkills International nemzetközi nonprofit szervezet, tagjai az adott ország szakképzésért felelős szervezetei. Mindkét verseny megrendezésére felváltva, páros és páratlan években kétévente kerül sor a tagországok legjobb ifjú szakmunkásai részvételével.

## MÁSODIK RÉSZ — A TÖRVÉNY HATÁLYA ÉS A SZAKKÉPZÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE

#### 1. A szakképzés intézményei

(6) A térségi integrált szakképző központ a szakképzési feladatellátás olyan együttműködési rendszere, amelynek feladata az állami, önkormányzati feladatellátásban a szakképzés térségi feladatainak összehangolása, a képzés és a forrásfelhasználás hatékonyságának növelése, a szakképzési feladatellátás optimalizálása, a párhuzamos képzések és fejlesztések kiküszöbölése, valamint a munkaerő-piaci igények iskolai rendszerű szakképzésben való érvényesítése. A térségi integrált szakképző központ tagjai egyéb feladatok végrehajtásában is együttműködhetnek.

(8)–(9)

(10) A térségi integrált szakképző központ – a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározottak szerint – részt vehet az iskolarendszeren kívüli szakképzésben.

(12)–(13)

(16) A honvédelemért felelős miniszter által fenntartott, kizárólag a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítésekre való felkészítést folytató szakképző iskola esetében a térségi integrált szakképző központ keretében történő működés nem kötelező.

- b) a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés képzés-szervezési formától függő adott időtartamát (az iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok számát, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszámot),

- c) a szakképesítések szakmacsoportját és szakközépiskolai ágazat szerinti besorolását,

- d) annak a megjelölését, hogy a szakképesítés az esti, a levelező, a távoktatás vagy egyéb sajátos munkarend szerinti képzésben oktatható,

(5) A Központi Statisztikai Hivatal elnöke hatáskörébe tartozó szakképesítésekre vonatkozó, e törvényben meghatározott rendeletalkotási és egyetértési jogokat a Központi Statisztikai Hivatal elnöke véleményének kikérésével a Központi Statisztikai Hivatal felügyeletét ellátó miniszter gyakorolja.

(9) A komplex szakmai vizsgán kiadott bizonyítványok központi elektronikus nyilvántartásáról a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter gondoskodik.

#### 7. A modulzáró vizsga

10. § (1) Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a szakképzést folytató intézmény a képzési szakaszok lezárásaként a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott moduloknak megfelelő modulzáró vizsgát szervez. A modulzáró vizsga a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározottak szerint összevontan is megszervezhető.

12. § (1) Az iskolai rendszerű szakképzésben – a 13. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve – a szakképző iskola

- a) a vele tanulói jogviszonyban állók tekintetében a szakképző iskola által oktatott szakképesítések vonatkozásában,

- c) a vele vagy a vele ugyanazon térségi integrált szakképző központ tagjaként működő másik szakképző iskolával tanulói jogviszonyban álltak tekintetében a korábbi tanulói jogviszony keretében tanult, a szakképző iskola által oktatott szakképesítések vonatkozásában

külön engedély nélkül szervezhet komplex szakmai vizsgát.

- d) az állami felnőttképzési intézmény az államháztartás vagy az európai uniós források által támogatott, állam által elismert szakképesítésekre irányuló szakképzés tekintetében,

- e) az a) pontban meghatározott eljárás alapján kiadott vizsgaszervezési engedély nélkül is a szakképző iskola a vele a felnőttképzésről szóló törvényben szabályozott felnőttképzési szerződést kötöttek számára a szakképző iskola által iskolai rendszerben oktatható szakképesítésre (és ezek részszakképesítéseire) irányuló szakképzés tekintetében

13. § (1) A komplex szakmai vizsga helyét és időpontját – az iskolai rendszerű szakképzésben a tanév rendjében meghatározott keretek között – a komplex szakmai vizsgát szervező intézmény jelöli ki, egyúttal gondoskodik a szükséges feltételek biztosításáról, és vezeti a komplex szakmai vizsgákkal kapcsolatos nyilvántartásokat.

(6) Az állami felnőttképzési intézmény a szakképző iskola fenntartójával kötött megállapodás alapján részt vehet az iskolai rendszerű gyakorlati képzésben is.

26. § (1) A szakiskolai képzésben a kilencedik évfolyamon a szakmai gyakorlati képzést – az összefüggő szakmai gyakorlat kivételével – a szakképző iskolában vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében kell megszervezni.

(2) Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésből és a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésből áll.

(4) A gyakorlati képzést lehetőleg a szakmai elméleti képzéssel egy héten belüli váltakozással kell megszervezni. Ettől a gyakorlati képzést folytató szervezet és a szakképző iskola közötti megállapodással lehet eltérni.

#### 19. A szakmai képzés ingyenessége

- b) a tanuló részére a szakközépiskolában a szakmai érettségire történő felkészítés hat tanéven keresztül,

- d) a tanuló részére szakközépiskolában a szakmai érettségi vizsga és első alkalommal a javító- és pótló érettségi vizsga,

(1b) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően minden esetben ingyenes az iskolai rendszerű szakképzésben való részvétel a halmozottan hátrányos helyzetű és – az enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló kivételével – a sajátos nevelési igényű tanuló részére. Ingyenes az iskolai rendszerű szakképzésben való részvétel az enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló részére a második szakképesítés megszerzéséig.

(5) A tilalmat megszegő gyakorlati képzést folytató szervezet nevét a gazdasági kamara nyilvánosságra hozza a honlapján a területileg illetékes gazdasági kamara eltiltó határozatától számított öt munkanapon belül.

### X. Fejezet — A SZAKMAI ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI TÁRGYAT OKTATÓK

#### 20. A szakmai elméleti és gyakorlati tárgyat oktatókkal szembeni követelmények

- a) a pedagógus végzettség megszerzése érdekében a pedagógus végzettséggel nem rendelkező, pedagógus munkakörben alkalmazott szakmai elméleti és gyakorlati tárgyat oktató tanárait,

- b) valamint legalább hatvan órás, felsőoktatási intézmény által szervezett módszertani továbbképzés elvégzése érdekében a pedagógus végzettséggel nem rendelkező gyakorlati oktatóit iskolázza be.

31. § (1) A gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként olyan személy vehet részt, aki

- b) azon szakképesítések tekintetében, amelyekben a szakképesítésért felelős miniszter kiadta a mestervizsga követelményeit, mestervizsgával rendelkezik,

- c) büntetlen előéletű, és

- d) nem áll a gyakorlati képzési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(2) Gyakorlati oktatóként elsősorban a szakoktatói képesítéssel rendelkező személyt kell alkalmazni.

#### 21. A szakoktató büntetlen előéletének igazolása

32. § (1) A gyakorlati oktató, valamint a gyakorlati képzést és felügyeletet ellátó személy (a továbbiakban: szakoktató) a gyakorlati oktatói tevékenység, valamint a gyakorlati képzési és felügyeleti tevékenység (a továbbiakban: a gyakorlati képzési tevékenység) megkezdését megelőzően hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, és nem áll a gyakorlati képzési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

33. § (1) Az iskolai rendszerű szakképzés a jelen alcímben foglalt eltérésekkel felnőttoktatás keretében is folyhat. A felnőttoktatás keretében folyó szakképzés a részt vevő tanuló sajátos elfoglaltságához, egyedi életkörülményeihez igazodó képzési forma, amely képzési-szervezési formától függően a nappali, az esti, a levelező oktatás munkarendjében és az oktatás egyéb sajátos munkarendjében folyhat.

(3) Az OKJ meghatározza azokat a szakképesítéseket, amelyek felnőttoktatás keretében az esti, a levelező oktatás munkarendjében és az oktatás egyéb sajátos munkarendjében oktathatóak.

(7) Az a tanuló, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvény 60. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott életkort megelőzően kezdi meg a tanulmányait szakképző évfolyamon a nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban, a nemzeti köznevelésről szóló törvény 60. § (2), (4) és (7) bekezdésének előírásaitól eltérően – kizárólag folyamatos képzésben, évfolyamismétlés és szüneteltetés nélkül – befejezheti a megkezdett tanulmányait azonos munkarendben.

(2) Az esti, a levelező oktatás munkarendje és az oktatás egyéb sajátos munkarendje szerinti felnőttoktatás keretében folyó teljes gyakorlati képzésre is köthető együttműködési megállapodás, azon gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezettel vagy egyéb szervvel, szervezettel, amellyel az adott szakképesítés gyakorlati képzésére tanulószerződés köthető.

(3) A (2) bekezdés szerinti együttműködési megállapodást megkötő gyakorlati képzést folytató szervezet költségeinek megtérítésére a 84. § (4) bekezdésének szabályait kell alkalmazni.

### XII. Fejezet — A TANULÓ GYAKORLATI FOGLALKOZTATÁSA

#### 22. A tanuló védelme és a gyakorlati képzés elvei

38. § (1) A gyakorlati képzést folytató szervezetnél a tanuló gyakorlati képzésére nem kerülhet sor

- b) a szakképző iskola által szervezett olyan rendezvény napján, amelyen minden tanuló részvétele kötelező,

- c) a tanuló tanulmányok alatti vizsgája napjain és a tanulmányokat befejező komplex szakmai vizsgája napjain, továbbá

- d) minden olyan esetben, amikor a munkajogi szabályok szerint a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.

41. § (1) A gyakorlati képzést folytató szervezet a tanuló gyakorlati képzéséről köteles foglalkozási naplót vezetni.

(3) A foglalkozási naplót a tanuló tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskola felkérése alapján betekintésre rendelkezésre kell bocsátani. Amennyiben a gyakorlati képzést folytató szervezet a foglalkozási naplót nem tudja bemutatni, a szakképző iskola értesíti a gazdasági kamarát, amely az értesítés alapján – a 60. §-ban meghatározottak szerint – soron kívül ellenőrzi a gyakorlati képzést folytató szervezetnél a foglalkozási napló vezetésére vonatkozó előírások betartását.

#### 25. A tanulószerződés kötésére jogosult tanuló

(3) Tanulószerződés a (2) bekezdésben meghatározott időponttól kezdődő hatállyal azzal a tanulóval köthető, aki a szakképesítésre jogszabályban előírt egészségügyi feltételeknek, pályaalkalmassági követelményeknek megfelel.

- ab) alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy,

- ac) ab) alpontban meghatározottak fenntartásában működő intézmény, továbbá

- b) a Mezőgazdaság, a Kertészet és parképítés, valamint az Élelmiszeripar ágazatba tartozó gyakorlati képzést szervező őstermelő,

#### 27. A nyilvántartás tartalma

44. § (1) A nyilvántartás tartalmazza

- c) a nyilvántartásba vétel időpontját,

(2) A nyilvántartás – a tanulószerződés és az együttműködési megállapodás kivételével – nyilvános, azt a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium, valamint a gazdasági kamara a saját honlapján közzéteszi. A közzétett adatokat a nyilvántartást vezető szerv döntését követő nyolc napon belül frissíteni kell. A tanulószerződést és az együttműködési megállapodást is tartalmazó nyilvántartáshoz a nyilvántartást vezető hozzáférést biztosít a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és az állami szakképzési és felnőttképzési szerv részére.

(6) A gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartása tartalmának és a nyilvántartásba vételi eljárás részletes szabályait kormányrendelet állapítja meg.

#### 29. A tanulószerződés megkötése

46. § (1) A gazdasági kamara feladata a tanulószerződés megkötésének elősegítése. Ha a gazdasági kamara közreműködése eredményeként nem kerül sor tanulószerződés megkötésére, a gazdasági kamara tájékoztatja erről a tanuló jogviszonya szerinti szakképző iskolát. Ebben az esetben a szakképző iskola gondoskodik a tanuló gyakorlati képzéséről.

47. § (1) A tanuló gyakorlati képzését vállaló szervezet a tanulószerződés megkötésére vonatkozó szándékát a tanév megkezdése előtti május hó tizenötödik napjáig jelenti be a nyilvántartást vezető szervnek és a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskolának. A megkötött tanulószerződést a gyakorlati képzését szervező szervezet öt napon belül megküldi a nyilvántartást vezető szerv részére ellenjegyzés céljából.

(3) A tanulószerződés, a tanulószerződés módosítása az ellenjegyzéssel válik érvényessé, és a tanulószerződésben, a tanulószerződés módosításában megjelölt naptól hatályos.

48. § (1) A tanulószerződés tartalmazza

- c) a szakmai elméleti képzést nyújtó szakképző iskola adatait (nevét, székhelyét, elérhetőségét, oktatási azonosítóját, törvényes képviselőjének nevét),

- d) az OKJ-val azonos módon a szakképesítés megnevezését és a képzési időt,

- g) az f) pontban meghatározott tanulói juttatás emelésének, csökkentésének a gyakorlati képzést szervező szervezetnél képzésben részt vevő valamennyi tanulóra érvényes egységes feltételeit és szempontrendszerét, továbbá

(2) A tanulószerződés tartalmazza a gyakorlati képzést szervező szervezet arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a tanuló számára – egészségvédelmi és munkavédelmi szempontból biztonságos munkahelyen – a szakképzési kerettantervnek megfelelő gyakorlati képzésről és nevelésről gondoskodik.

49. § (1) A tanulószerződés megszűnik

- b) a szakképző iskolából való kizárással, vagy a tanulói jogviszonynak a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozott esetekben történő megszűnésének napján, amennyiben a tanuló az iskolai tanulmányait harminc napon belül más szakképző iskolában nem folytatja,

- c) a gyakorlati képzést szervező szervezet jogutód nélküli megszűnésének napján,

- d) a gyakorlati képzést szervező szervezetnek a gyakorlati képzésben való részvételtől eltiltó határozata jogerőre emelkedésének napján, azonnali végrehajtás elrendelése esetén a határozat közlésének a napján,

#### 32. Az együttműködési megállapodás feltételei

- a) a szakmai és vizsgakövetelményben a gyakorlati képzésre előírt képzési idő negyven százaléknál kevesebb,

(2) Az együttműködési megállapodást írásba kell foglalni. Az együttműködési megállapodásra a Polgári Törvénykönyvnek a megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Az együttműködési megállapodás és annak módosítása a területileg illetékes gazdasági kamara ellenjegyzésével válik érvényessé, az ellenjegyzésre a 47. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Az együttműködési megállapodás megküldésére a 46. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(3) Együttműködési megállapodás a fenntartóra vonatkozóan többletkötelezettséget csak a fenntartó előzetes jóváhagyásával állapíthat meg.

(5) Ha a tanuló gyakorlati képzése részben vagy egészben együttműködési megállapodás alapján folyik, a gyakorlati képzés szervezője a szakképző iskola.

(7) Az együttműködési megállapodás alapján folyó gyakorlati képzésen ténylegesen részt vevő tanuló nevét és oktatási azonosítóját tartalmazó függelék az együttműködési megállapodás részét képezi. A függelék valamennyi példányát az együttműködési megállapodást kötő szakképző iskola legkésőbb a gyakorlati képzés megkezdését megelőző tizenötödik napig küldi meg a nyilvántartást vezető szervnek.

- a) az együttműködési megállapodást kötő felek nevét (cégnevét), székhelyét, elérhetőségét, adószámát, statisztikai számjelét, cégjegyzékszámát vagy egyéni vállalkozói nyilvántartási számát, törvényes képviselője nevét, egyéb szervezet nyilvántartási számát és a szakképző iskola oktatási azonosítóját,

- b) a gyakorlati képzést folytató szervezetnél gyakorlati képzésben részt vevő tanulók szakképesítésenkénti és évfolyamonkénti létszámát,

- c) a szakképző iskola szakmai programjában szereplő gyakorlati képzés időtartamát, valamint a gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó kiegészítő gyakorlati képzés arányát tanévenként,

- e) a szakképző iskola feladatait és kötelességeit a gyakorlati képzés megszervezésével kapcsolatban,

- f) a gyakorlati képzést folytató szervezet feladatait és kötelességeit a szakmai gyakorlati képzés megszervezésével kapcsolatban,

### XV. Fejezet — AZ ELLENŐRZÉS

(2) A kormányhivatal pedagógiai-szakmai ellenőrzési feladatai ellátása során a szakképző iskolákat ellenőrző háromtagú szakértői csoport legalább két tagja a szakértői névjegyzékben szereplő szakértő.

(4) A (2) bekezdés szerinti szakmai ellenőrzés tapasztalatairól a kormányhivatal évente országos és megyei szintű összegzést készít, amelyet az oktatásért felelős miniszter megküld a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszternek és az ágazatába tartozó szakképesítés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszternek.

#### 36. A gazdasági kamara komplex ellenőrzése a gyakorlati képzés során

(2) A gyakorlati képzés ellenőrzését a nyilvántartásba vételi eljárásra irányadó szabályoknak megfelelően kell lefolytatni azzal, hogy az ellenőrzés alapján a területileg illetékes gazdasági kamara által hozott határozat ellen fellebbezést az ellenőrzésben részt vevő szakképző iskola is benyújthat.

63. § (1) Pénzbeli juttatást köteles fizetni

- a) a gyakorlati képzést szervező szervezet a tanuló részére a tanulószerződés alapján, továbbá

(2) Tanulószerződés alapján kifizetett tanulói pénzbeli juttatás havi mértékének legkisebb összege annak a szakképzési évfolyamnak az első félévében, amelyben a tanuló tanulószerződés alapján vesz részt szakképzésben, ha – a szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott elméleti és gyakorlati képzési idő arányát figyelembe véve – a gyakorlati képzési idő eléri

- f) a harminc százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 0,8-szerese,

- g) a húsz százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 0,7-szerese.

(4) Ha a tanuló elégtelen tanulmányi eredménye miatt évismétlésre köteles, pénzbeli juttatásának havi mértéke a megismételt szakképzési évfolyam első félévében az előző félévre megállapított pénzbeli juttatás fele. A megismételt évfolyam második félévében fizetendő tanulói juttatást a (3) bekezdés alapján kell megállapítani. A további félévekben – az újabb tanévismétlés esetét kivéve – a pénzbeli juttatás mértékének megállapítására a (2) és (3) bekezdés az irányadó. A szakképző iskola az évfolyamismétlő tanulószerződéses tanuló nevét és oktatási azonosítóját minden év szeptember 15-éig megküldi a nyilvántartást vezető szervnek.

(7) A tanulószerződéses tanuló pénzbeli juttatását a tanuló részére csak banki átutalással vagy a fizetési számlára történő befizetéssel lehet teljesíteni. Amennyiben a tanuló nem rendelkezik saját fizetési számlával, a banki átutalás, befizetés teljesíthető a tanulói pénzbeli juttatásnak a tanuló szülőjének, gyámjának a bankszámlájára történő átutalással, befizetéssel is.

64. § (1) A tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulószerződés alapján – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a tanulószerződés hatálybalépésének napjától, teljes hónapra illeti meg. A tanulói pénzbeli juttatás összegét a tanuló igazolatlan mulasztásával arányosan – a tanulókat megillető juttatások részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározottak szerint – csökkenteni kell.

(2) Ha a tanulószerződés a tanév megkezdése után, hónap közben jön létre vagy szűnik meg, a tanulót a tanulói pénzbeli juttatás időarányos része illeti meg.

(4) A tanulót a 67. § (1) bekezdése alapján megillető betegszabadság időtartamára tanulói pénzbeli juttatásának hetven százaléka illeti meg.

(6) A tanuló részére járó tanulói pénzbeli juttatásból levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a tanuló hozzájárulása alapján van helye. A levonásra a munka törvénykönyvéről szóló törvénynek a munkabérből történő levonásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(2) Az együttműködési megállapodás alapján fizetendő tanulói pénzbeli juttatás az összefüggő szakmai gyakorlaton töltött, valamennyi megkezdett hét után jár. Az együttműködési megállapodás alapján fizetendő tanulói pénzbeli juttatás heti összege az (1) bekezdés alapján fizetendő pénzbeli juttatás havi összegének egynegyed része.

(4) A 63. § (7) bekezdésében foglaltakat a gyakorlati képzésen együttműködési megállapodás alapján részt vevő tanuló részére kifizetett tanulói pénzbeli juttatásra vonatkozóan nem kell alkalmazni.

79. § (1) A Tanács tagjainak megbízatása hároméves időtartamra szól.

(3) A Tanács

- b) a szakképzésben érdekelt civil szervezetek által javasolt összesen egy személyből,

- c) a szakképzés, a felnőttképzés és a felsőoktatás területén elismert egy-egy (összesen három) szakértőből,

áll.

(5) A Tanács ügyrendjét egyszerű szótöbbséggel maga határozza meg. Az ügyrendet az ügyrendet elfogadó üléstől számított harminc napon belül a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter hagyja jóvá az elfogadás időpontjára visszamenőleges hatállyal.

(2) A Nemzeti Képesítési Bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri a szakképzési szerkezet fejlesztését, a gazdasági, munkaerő-piaci, technikai-technológiai folyamatokat, és ennek alapján javaslatot tehet – az OKJ módosításának rendjéről szóló kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően – az OKJ módosítására.

(4) A Nemzeti Képesítési Bizottság működtetéséről az állami szakképzési és felnőttképzési szerv gondoskodik.

(4) A szakképzés irányaira és a beiskolázási arányokra vonatkozó javaslatot a bizottság a felnőttoktatást is magába foglaló iskolai rendszerű szakképzésben az állam által elismert szakképesítésekre, és a szakközépiskolák ágazati képzéseire vonatkozóan a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által meghatározott formai követelményeknek megfelelően teszi meg.

(6) A bizottság a szakképzést érintő (3) bekezdés szerinti javaslatát az állami szakképzési és felnőttképzési szerv készíti elő a Kormány 84. §-ban meghatározott döntésének meghozatala céljából.

(5a) Azon szakképesítésre és szakközépiskolai ágazatra, amelyre a bizottság javaslattételi jogköre a 81. § (3) bekezdése szerint nem terjed ki, az érintett szakképesítésért felelős miniszter – a honvédelemért felelős miniszter kivételével – megyénként és a fővárosra tekintettel tesz a 81. § (3)–(5) bekezdése szerinti tartalmú javaslatot az érintett tanévet megelőző év március utolsó munkanapjáig.

(6) A Kormány (5) bekezdés szerinti döntése kiterjed minden olyan szakképző iskolai fenntartóra, amelynek a fővárosban vagy a megyében e törvény vagy a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján szakképzési feladatellátási kötelezettsége van, továbbá amely szakképzési megállapodást kötött a szakképzési feladatok ellátására. A szakképző iskolai fenntartó a Kormány (5) bekezdés szerinti döntése alapján a döntéssel érintett tanévtől kezdődő képzés tekintetében az adott képzés kifutásáig jogosult költségvetési hozzájárulásra.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg

- b) a gyakorlati képzést folytató szervezetek szakképzési tevékenysége ellenőrzésének és a komplex szakmai vizsga ellenőrzésének részletes szabályait,

- c) a gyakorlati képzést folytató szervezetek szakképzési tevékenysége ellenőrzése során kiszabható bírság mértékét.

- e) a komplex szakmai vizsgával kapcsolatos adatszolgáltatásnak a szabályait, és a komplex szakmai vizsga szoftveres támogatásának eljárási szabályait,

- f) a komplex szakmai vizsgán kiadott szakmai bizonyítványok központi elektronikus nyilvántartásának szabályait.

(6) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a szakképesítéseknek az Európai Képesítési Keretrendszerhez kapcsolódó Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti szintjeinek meghatározását és besorolását.

89. § Felhatalmazást kap a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, hogy – a b), e), f) és g) pont tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével – rendeletben határozza meg

- a) a tanulókat a 63–65. §-ok és a 68. § alapján megillető juttatások részletes szabályait,

- e) a szakiskolai képzésben szakképesítésenként a szakmai elméletre és a szakmai gyakorlati képzésre vonatkozó kötelező szakképzési kerettanterveket,

- f) a szakközépiskolában ágazatonként a kilencedik-tizenkettedik évfolyamra a szakmai elméletre, továbbá a szakmai gyakorlatra vonatkozó kötelező szakképzési kerettanterveket, valamint

- g) a szakközépiskolában szakképesítésenként az érettségi vizsgát követő szakképzési évfolyamokra a szakmai elméletre, továbbá a szakmai gyakorlatra vonatkozó kötelező szakképzési kerettanterveket,

90. § Felhatalmazást kap a szakképesítésért felelős miniszter, hogy az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében rendeletben határozza meg

(2) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) és az Szt. szabályai szerinti szakiskolai és szakközépiskolai képzés utoljára a 2012/2013-as tanévben indulhat. A 2013/2014-es tanévtől kizárólag a nemzeti köznevelésről szóló törvényben és az e törvényben meghatározott szakiskolai és szakközépiskolai képzés indítható. Ahol e törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezésére utal, azon a nemzeti köznevelésről szóló törvény vonatkozó rendelkezésének hatálybalépéséig a Kt. azonos kérdést szabályozó rendelkezését kell érteni.

(4) Nem állami fenntartó és az általa fenntartott szakképző iskola, a gyakorlati képzés szervezésében részt vevő gazdálkodó szervezetek vagy a felsőoktatási intézmények saját döntésük alapján együttműködnek az 5. § (7) bekezdése vagy a (3) bekezdés szerinti térségi integrált szakképző központtal az 5. § (6) bekezdésében meghatározott, valamint az egymással megkötött együttműködési megállapodásban vállalt feladatok megvalósításában.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott jogi személy lehet a térségi integrált szakképző központ valamely tagja, vagy a térségi integrált szakképző központ által alapított (létrehozott) nonprofit jogi személy.

(10) Az e törvény hatálybalépése előtti napot megelőzően az Szt. 2. § (5)–(6) bekezdése szerint megalakult térségi integrált szakképző központ 2013. augusztus 31-ig az Szt. e törvény hatálybalépése előtti napon hatályos 2. § (5)–(6) bekezdése és a Kt. e törvény hatálybalépése napján hatályos 89/B. §-a szerint működhet tovább, de 2013. szeptember 1-jét követően csak abban az esetben minősül térségi integrált szakképző központnak,

(10a) 2015. augusztus 31-ig e §-nak a (3) bekezdés szerint működő térségi integrált szakképző központra vonatkozó rendelkezéseit a (10) bekezdés bc) pontja szerinti térségi integrált szakképző központra is alkalmazni kell.

(14a) Egy szakképző iskola több térségi integrált szakképző központnak nem lehet tagja.

(15) A szakképző iskolában szakmai elméleti és gyakorlati tárgyat oktatóra vonatkozóan a 30. §-ban a pedagógus-életpálya előmeneteli és illetményrendszerével összefüggő szabályokat a nemzeti köznevelésről szóló törvény pedagógus-életpályára vonatkozó szabályainak hatálybalépésétől kell alkalmazni.

(16) A 29. § (1) bekezdésében meghatározott térítésmentes szolgáltatásokra vonatkozó szabályokat első ízben a 2013/2014-as tanévben a szakképző iskolában tanulmányokat megkezdő tanulók képzése során kell alkalmazni.

(18) A szakképesítésért felelős miniszter az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében 2013. december 31-ig dolgoztathatja ki azok központi programjait (tanterveit), és gondoskodhat nyilvánosságra hozatalukról. A gazdasági kamara 2013. december 31-ig gondoskodik az iskolai rendszerű szakmai képzés keretében oktatott, a 75. § (1) bekezdésében meghatározott megállapodásban szereplő szakképesítések központi programjainak kidolgozásáról. Az e törvény hatálybalépését megelőzően kiadott és az e törvény hatálybalépését követően a gazdasági kamara által kidolgozott központi programokat a 2014/2015-ös tanévben megkezdett képzésekben lehet utoljára alkalmazni felmenő rendszerben azzal, hogy az e törvényben meghatározott szakképzési kerettanterv kiadását követően induló képzésekben már csak a szakképzési kerettanterv alapján folyhat képzés.

(20) A 43. § (2) bekezdésében meghatározott, tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szerv, szervezet 2013. január 1-jétől köthet tanulószerződést.

(24) A szakközépiskola az Szt. alapján felsőfokú szakképzésben képzést utoljára a 2012/2013-as tanévben indíthat.

(27) A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter – az OKJ alapján a hatáskörébe utalt szakképesítések körében – 2012. augusztus 31-ig közleményben szakképzési tantervi ajánlást adhat ki, amely a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján a szakképesítés követelményei átadásának tartalmát és menetét szakképesítésenként tartalmazza. A szakképző iskolában szakképzési évfolyamon a 2012/2013-as tanévben szakképesítésre történő felkészítés céljából e törvény szerint – kizárólag az e bekezdés szerint kiadott szakmai és vizsgakövetelmény, az e bekezdés szerinti szakképzési tantervi ajánlás alapján, a fenntartó döntése szerint és a Kt. rendelkezéseinek figyelembevételével – akkor indítható szakképzés, ha

- a) a szakképesítés szerepel az e törvény szerint kiadott OKJ-ban és a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményét 2012. július 31-ig a szakképesítésért felelős miniszter kiadja,

(28) Az Szt. alapján szakmai vizsgát az iskolai rendszerű szakképzésben utoljára a 2012/2013-as tanévben az Szt. alapján indított képzésben, de legkésőbb 2017. július 31-ig, javító- és pótló vizsgát legkésőbb 2017. december 31-ig lehet tenni. A 2012. szeptember 1-jét megelőzően hatályos OKJ-ban szereplő szakképesítések megszerzésére irányuló iskolarendszeren kívüli szakképzések szakmai vizsgáinak az Szt. alapján történő megszervezésére és lebonyolítására legfeljebb a képzésnek a felnőttképzési szerződésben rögzített befejezését követő egy évig, a javító-, pótlóvizsgák megszervezésére és lebonyolítására a szakmai vizsgát követő egy évig kerülhet sor. Az e törvény hatálybalépését követően az Szt. szerint kiadott szakmai és vizsgakövetelmények alapján indult képzések szakmai vizsgáit az Szt. szakmai vizsgáztatásra vonatkozó rendelkezései szerint kell megszervezni és lebonyolítani az e törvény alapján kiadott vizsgaszabályzatban foglalt eltérésekkel. A szakmai vizsgát szervező intézmény a 16. § (2) bekezdése szerinti törzslapokat 2013. augusztus 31-ig papír alapon állítja ki, amelyeknek egy-egy eredeti példányát az utolsó vizsganapot követő harminc napon belül köteles az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek megküldeni. Ha az állami szakképzési és felnőttképzési szerv a beküldött törzslapok hibás vagy hiányos kitöltését észleli, akkor a törzslapok visszaküldésével egyidejűleg felhívja a beküldőt az észlelt hibák harminc napon belüli kijavítására. Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv a 16. § (3) bekezdés szerint jár el az e bekezdés alapján papír alapon is kiállított törzslapokkal kapcsolatban is.

(31)–(32)

(33)

92/A. § (1) A Kt. és az Szt. szabályai szerint induló szakiskolai képzésben szervezett szintvizsgát az e törvény hatálybalépése előtti szabályok és a képzésre vonatkozó szakmai és vizsgakövetelményben meghatározottak szerint kell megszervezni. Az e bekezdésben meghatározott szakiskolai képzésben részt vevő tanuló a tizedik évfolyamtól az e bekezdésben meghatározott szakmai és vizsgakövetelményben előírt szintvizsga teljesítését megelőzően is részt vehet – tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás keretében folyó – gyakorlati képzésben olyan gyakorlati képzőhelyen is, amely nem minősül kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelynek. Az e bekezdésben meghatározott szakiskolai képzésben részt vevő kilencedik évfolyamos tanulóra alkalmazni kell a 26. § (1) bekezdésében foglaltakat.

#### 56. Az Európai Unióra vonatkozó és nemzetközi vonatkozású rendelkezések

93. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

- b) az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról (9–11. cikk),

- c)

94. §

#### 58. Hatályon kívül helyező rendelkezések

95. §