2011. évi CLXXXVII. törvény — mi változott? 2013. szeptember 1.

- 3. életpálya-tanácsadás (pályaorientáció): a tanácskérő támogatása az életpálya-tanácsadási szolgáltatás keretében az érdeklődésének, képességének, személyiségének és a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő pályaterv kialakításában és megvalósításában, amelynek keretében a tanácskérő a pályaválasztáshoz vagy a pályamódosításhoz kap segítséget;

- 4. az életpálya-tanácsadás formája: az egyéni tanácsadás, a csoportos tanácsadás, a távtanácsadás és az elérő program az életpálya-tanácsadási szolgáltatás keretében;

- 9. foglalkoztatási, munkába állási tanácsadás: a munkavállalással, munkahely-megtartással kapcsolatos problémák feltárása, a problémák megoldásának, a sikeres elhelyezkedés megvalósítási tervének kidolgozása az életpálya-tanácsadási szolgáltatás keretében;

- 18. iskolai pályaválasztási tanácsadás: a pályaválasztási döntés elősegítése az életpálya-tanácsadási szolgáltatás keretében, a tanulmányok iskolai rendszerű vagy iskolarendszeren kívüli szakképzésben történő folytatása érdekében, olyan tanulási-képzési lehetőség, iskolatípus, szakképesítés kiválasztása, amely a tanácskérő igényeinek és a munkaerő-piaci keresletnek megfelel;

- 19. iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzés: jogszabályban szabályozott tartalmú és célú olyan, az OKJ-ban nem szereplő képesítés megszerzésére irányuló képzés, amelynek eredményeként dokumentum kiadására kerül sor, és e dokumentum hiányában jogszabályban meghatározott tevékenység, munkakör nem folytatható, nem tölthető be, vagy tevékenység, munkakör a képzést megelőző szakmai szinthez képest magasabb követelményeknek megfelelően folytatható, tölthető be, vagy a dokumentum a képzésben résztvevő számára a képzést megelőző állapothoz képest többletjogosultságot biztosít jogszabályban meghatározott tevékenység, munkakör végzésével, betöltésével összefüggésben;

- 31. pályaalkalmassági követelmény: a szakképzésbe történő bekapcsolódás – szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott – azon feltétele, amely alapján megállapítható, hogy a szakképzésben részt venni szándékozó személy képességei, készségei alapján sikeresen fel tud készülni a választott szakképesítés komplex szakmai vizsgájára és a választott tevékenység, foglalkozás ellátására;

- 32. pályainformáció-nyújtás: az életpálya-tanácsadási szolgáltatás keretében a foglalkoztatási, munkavállalási, közgazdasági, pénzügyi, jogi, társadalombiztosítási, migrációs – az információkérőt az adott helyzetben a döntéshozatalhoz segítő – információkat magában foglaló olyan pályainformációs tanácsadás, amely felöleli a teljes egyéni életút támogatását a kisiskoláskortól a munkaerőpiac elhagyásáig, ötvözi a képzések teljes világáról szóló információnyújtást és a munkaerőpiac megismertetését, a képzés és munka világának kapcsolódását;

- 33. pályakorrekciós tanácsadás: a nem piacképes szakmai végzettséggel rendelkező tanácskérő támogatása új képzési irány vagy foglalkozás megtalálásában az életpálya-tanácsadási szolgáltatás keretében, amelynek alanya minden olyan szakképesítéssel rendelkező személy, akinek a pályaválasztása nem volt megalapozott, vagy szakképesítése nem piacképes;

- 45. továbbtanulási tanácsadás: a tanuló adottságainak, tanulási képességének, irányultságának szakszerű vizsgálata, és ennek alapján továbbtanulási irány ajánlása az életpálya-tanácsadási szolgáltatás keretében;

(3) A szakképző iskola létesítésére, fenntartására és működésére – e törvény rendelkezéseinek figyelembevételével – a nemzeti köznevelésről szóló törvény, a térségi integrált szakképző központ létesítésére, fenntartására és működésére e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(14) Az OKJ-ban meghatározott, agrárágazathoz tartozó szakképesítésben államilag támogatott iskolai rendszerű szakképzés kizárólag a vidékfejlesztésért felelős miniszter által alapított és fenntartott szakképző iskolában, vagy nem állami fenntartó esetén – a vidékfejlesztésért felelős miniszter egyetértésével kötött – szakképzési megállapodás alapján folyhat.

(15) A szakképző iskola (14) bekezdés szerinti fenntartója szakképzési feladatait egyetlen szakképző iskola fenntartásával látja el, kivéve, ha a szakképző iskolai tanulói létszám az adott fenntartó esetében meghaladja a tízezret. Ebben az esetben az állami fenntartó több szakképző iskola fenntartásával is elláthatja a szakképzési feladatokat úgy, hogy valamennyi szakképző iskola tanulói létszáma az ötezer főt meghaladja. A létszám számítására a (3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(9) A komplex szakmai vizsgán kiadott bizonyítványok központi elektronikus nyilvántartásáról a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter gondoskodik.

(1a) Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a szakképzést folytató intézmény biztosítja a modulzáró vizsga vizsgafeladatait a szakmai és vizsgakövetelményekben, valamint a képzési programban foglaltaknak megfelelően.

16. § (1) A Kormány gondoskodik a komplex szakmai vizsgák lebonyolításának és az adatszolgáltatásnak az informatikai támogatásáról.

29. § (1) Az állam által költségvetési hozzájárulásban részesített iskolai rendszerű szakképzésben – e törvény rendelkezéseinek figyelembevételével, függetlenül az oktatás munkarendjétől – ingyenes

- a) a tanuló részére az első szakképesítésre történő felkészítés keretében az elméleti és a gyakorlati képzés a szakiskolai képzésben öt tanéven keresztül, az érettségi végzettséggel rendelkező tanulók esetén a szakközépiskolai képzésben három tanéven keresztül, valamint egy szakképesítés-ráépülésre történő felkészítés az OKJ-ban előírt képzési időnél egy tanévvel hosszabb ideig,

- b) a tanuló részére a szakközépiskolában a szakmai érettségire történő felkészítés hat tanéven keresztül,

- c) szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló részére a 24. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott kétéves, érettségire történő középiskolai felkészítésben három tanév,

- d) a tanuló részére szakközépiskolában a szakmai érettségi vizsga és első alkalommal a javító- és pótló érettségi vizsga,

- e) szakközépiskolában az érettségi végzettséggel rendelkező tanuló részére egy szakmai érettségi vizsgatárgyból tett érettségi vizsga és első alkalommal a javító- és pótlóvizsga,

- f) a tanuló részére az iskolai rendszerű szakképzésben az első komplex szakmai vizsga és első alkalommal a javító- és pótlóvizsga.

(1a) Az (1) bekezdés d)–f) pontjában meghatározott javító-, pótlóvizsga ingyenes a volt tanuló részére első alkalommal a tanulói jogviszony megszűnése után is.

(1b) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően minden esetben ingyenes az iskolai rendszerű szakképzésben való részvétel a halmozottan hátrányos helyzetű és – az enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló kivételével – a sajátos nevelési igényű tanuló részére. Ingyenes az iskolai rendszerű szakképzésben való részvétel az enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló részére a második szakképesítés megszerzéséig.

(1c) A kormányhivatal méltányosságból, a hátrányos helyzetű tanuló – kiskorú tanuló esetén szülője, gyámja – kérelmére, valamint tartós betegség vagy egyéb, méltányolható körülmény esetén a tanuló – kiskorú tanuló esetén szülője, gyámja – kérelmére és a szakképző iskola javaslatára engedélyezheti az (1) bekezdés szerinti időtartam legfeljebb két tanévvel történő meghosszabbítását.

- b) a Mezőgazdaság, a Kertészet és parképítés, valamint az Élelmiszeripar ágazatba tartozó gyakorlati képzést szervező őstermelő,

- c) a vidékfejlesztésért felelős miniszter az általa fenntartott szakképző iskola tanulója tekintetében, amennyiben a tanuló a szakképző iskola termelői tevékenységet folytató saját tangazdaságában, tanüzemében – az 5. § (14) bekezdése szerinti szakképesítésre történő felkészítés keretében – vesz részt gyakorlati képzésen.

- h) kidolgoztatja és működteti a 16. § szerinti, a komplex szakmai vizsgák lebonyolításának és az adatszolgáltatásnak az informatikai támogatását és a 9. § szerinti, a komplex szakmai vizsgán kiadott bizonyítványok központi elektronikus nyilvántartását.

- e)–f)

76. § (1) A gazdasági kamara – a pályaorientáció részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint – közreműködik a pályaorientációval összefüggő, e törvényben meghatározott feladatok ellátásban.

(3) A bizottság az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében javaslatot tesz a gazdaság igényeit és a munkaerő-piaci kereslet adatait, valamint az országos, regionális, fővárosi és megyei beiskolázásait figyelembe véve a szakképzés fővárosi, megyei szükségleteire. A bizottság javaslatot tesz az adott megyében vagy a fővárosban folytatott szakképzésben indított, állami költségvetési hozzájárulásban részesíthető és a nem támogatott szakképesítésekre (a szakképzés irányaira) és a megyében és a fővárosban indítható szakképesítések keretszámaira (beiskolázási arányaira), valamint az iskolarendszeren kívüli szakmai képzések közül az állam által elismert szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzések vonatkozásában a felnőttképzésről szóló törvény alapján támogatható szakképesítésekre. A bizottság javaslattételi jogköre nem terjed ki a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által rendeletben meghatározott, munkaerő-piaci relevanciával nem rendelkező művészeti, kulturális, kézműves, hagyományőrző, továbbá a honvédelmi és rendészeti szakképesítésekre.

(4) A szakképzés irányaira és a beiskolázási arányokra vonatkozó javaslatot a bizottság a felnőttoktatást is magába foglaló iskolai rendszerű szakképzésben az állam által elismert szakképesítésekre, és a szakközépiskolák ágazati képzéseire vonatkozóan a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által meghatározott formai követelményeknek megfelelően teszi meg.

(5) A bizottság a szakképzést érintő (3) bekezdés szerinti javaslatát a javaslattal érintett tanévet megelőző évben március utolsó munkanapjáig teszi meg elsősorban a munkaerő-piaci kereslet, a hiány-szakképesítések és a 82. § a) pontjában meghatározott szakképzés-fejlesztési koncepciója alapján, a fenntartók által részére megküldött javaslatok figyelembevételével.

(6) A bizottság a szakképzést érintő (3) bekezdés szerinti javaslatát az állami szakképzési és felnőttképzési szerv készíti elő a Kormány 84. §-ban meghatározott döntésének meghozatala céljából.

(7) A bizottság az iskolarendszeren kívüli szakmai képzéseket érintő (3) bekezdés szerinti javaslatát a szakképesítésekre vonatkozó munkaerő-piaci kereslet és a hiány-szakképesítések figyelembevétele alapján, de évente legalább egy alkalommal teszi meg.

- h) közreműködik a pályaorientációs és a pályakövetési feladatok megvalósításában.

85. § (1) Az életpálya-tanácsadási (pályaorientációs) szolgáltatás magában foglalja a pályainformáció-nyújtást, a pályaválasztási tanácsadást, a továbbtanulási tanácsadást, a professzionális pályatanácsadást, a foglalkoztatási és munkába állási tanácsadást, a pályakorrekciós tanácsadást és a kompetenciák fejlesztését, amely segíti a szolgáltatást igénybe vevő pályaválasztását, továbbtanulását, az egész életen át tartó tanulását és a munka világába történő bekapcsolódását az alapfokú iskolába történő felvételtől a munkaerőpiac elhagyásáig.

(2) Az iskolai rendszerű szakképzésbe történő beiskolázást az életpálya-tanácsadási szolgáltatás segíti.

(3) Az életpálya-tanácsadási szolgáltatás megvalósulhat egyéni tanácsadás, csoportos tanácsadás, távtanácsadás, valamint elérő program formájában.

(4) Az életpálya-tanácsadás feladatainak ellátásában részt vesz az alapfokú iskolai oktatást nyújtó intézmény, a szakképző iskola, az iskolafenntartó, a gazdasági kamara, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek, a megyei fejlesztési és képzési bizottság, valamint a nemzeti foglalkoztatási szerv. Az életpálya-tanácsadási szolgáltatást valamennyi érintett részére elérhetővé kell tenni.

(5) Az iskolai rendszerű oktatásban és szakképzésben tanulók – kiskorú tanuló esetén a szülő (gyám) – részére egyenlő hozzáférést kell biztosítani az életpálya-tanácsadási szolgáltatásokhoz. Ennek keretében biztosítani kell, hogy a tanuló az iskolai előmenetele során, a továbbtanulási, iskolaváltási, iskolatípus-váltási, továbbá szakmaválasztási vagy szakmaváltási döntését megelőzően legalább egyszer személyre szabott életpálya-tanácsadási szolgáltatásban részesüljön.

(6) Az életpálya-tanácsadási szolgáltatás a pályakövetési rendszer által szolgáltatott adatokon, valamint az alapfokú iskolai oktatást nyújtó intézmények és a szakképző iskolák pályaorientációs feladatellátásán alapul.

(7) Az életpálya-tanácsadási szolgáltatás feladatainak ellátását a nemzeti foglalkoztatási szerv koordinálja.

(8) Az életpálya-tanácsadási szolgáltatás feladatai ellátásának részletes szabályait kormányrendelet állapítja meg.

86. § (1) Az iskolai rendszerű képzésben részt vevő tanuló a komplex szakmai vizsgája sikeres befejezését követő három éven belül – a pályakövetésről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint – adatot szolgáltat a pályakövetési rendszernek az iskolában megszerzett, államilag elismert szakképesítése hasznosulásával kapcsolatban, feltéve, hogy nem létesített foglalkoztatási jogviszonyt.

(2) A szakképző iskola a pályakövetésről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint jelentés megküldésével szolgáltat adatot a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv részére a vele tanulói jogviszonyban állt tanulók komplex szakmai vizsgájával kapcsolatban. A jelentés tartalmazza a vizsgázó nevét, oktatási azonosító számát, a megszerzett szakképesítés megnevezését, a vizsga helyét és időpontját. Az adatok személyazonosításra alkalmatlan módon feldolgozhatók, iskolánként csoportosíthatók és nyilvánosságra hozhatók. Az adatok a megküldéstől számított harminc évig tárolhatók.

(3) A szakképző iskola a honlapján – egyedi azonosításra alkalmatlan módon – nyilvánosságra hozza a szakképzési évfolyamon tanulmányaikat befejezők munkaerő-piaci helyzetével kapcsolatos, a pályakövetési rendszerben keletkezett adatokat, információkat.

(4) Az iskolarendszeren kívüli képzésben a felnőttképzési intézmény az államháztartás vagy európai uniós források által támogatott képzése tekintetében a pályakövetésről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint szolgáltat adatot a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv részére.

(5) Az iskolarendszeren kívüli, az államháztartás vagy európai uniós források által támogatott képzésben részt vevő felnőtt a képzés befejezését követő három éven belül – a pályakövetésről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint – szolgáltat adatot a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv részére a képzéssel megszerzett szakképesítés vagy egyéb kompetencia hasznosulására vonatkozóan.

(6) Ha a volt tanuló vagy iskolarendszeren kívüli képzésben részt vett felnőtt az adatszolgáltatás időpontjában vállalkozó vagy önfoglalkoztatóvá vált, közli a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv felé, hogy milyen vállalkozást, tevékenységet végez.

(7) Ha a volt tanuló vagy az iskolarendszeren kívüli szakképzésben részt vett felnőtt foglalkoztatási jogviszonyt létesített, a foglalkoztató szolgáltat adatot a pályakövetési rendszer részére. Az adatszolgáltatás keretében közölni kell, hogy a volt tanulót milyen munkakörben foglalkoztatják, illetve milyen tevékenységet lát el.

(8) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal – a pályakövetésről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint – a pályakövetési rendszer működtetéséhez szükséges adatokat szolgáltat a foglalkoztatottakról a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szervnek. A pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv az adatokat kezelheti, feldolgozhatja és konkrét személyhez kapcsolás nélkül összekapcsolhatja a komplex szakmai vizsgákról kiadott bizonyítványok és az oktatási azonosítók adatbázisával.

(9) A pályakövetési rendszer működésére, az adatszolgáltatás rendjére, továbbá a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv feladataira vonatkozó részletes szabályokat kormányrendelet állapítja meg.

87. § (1) A szakképző iskolákban az alkalmazottak, továbbá a tanulók nyilvántartott és kezelt adatairól a nemzeti köznevelésről szóló törvény, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben részt vevők kezelt adatairól a felnőttképzésről szóló törvény rendelkezik.

- c) a szakmai vizsgaszabályzatot, a komplex szakmai vizsgák szakmai ellenőrzésének általános szabályait, a komplex szakmai vizsgák – személyes adatok körét nem érintő – adatait tartalmazó központi nyilvántartás vezetésének szabályait, valamint a modulzáró vizsgák szervezésének és lebonyolításának részletes szabályait,

- g) a szakközépiskolában szakképesítésenként az érettségi vizsgát követő szakképzési évfolyamokra a szakmai elméletre, továbbá a szakmai gyakorlatra vonatkozó kötelező szakképzési kerettanterveket,

- h) az e)–g) pont alapján kiadott szakképzési kerettanterv bevezetésének és alkalmazásának szabályait.

(36) Az 5. § (14) bekezdésében meghatározott szakképző iskola fenntartója a 2013/2014-es tanév előtt indult képzéseket és a 2013/2014-es tanévre 2013. szeptember 1. előtt beiskolázott tanulókat érintő képzéseket a szakképző iskola fenntartói jogainak a vidékfejlesztési miniszternek történő átadása és az 5. § (14) bekezdésében meghatározott szakképzési megállapodás megkötése nélkül is befejezheti. Ahol e § az 5. § (1)–(4) bekezdése szerint létrehozott vagy működő szakképző iskolát említ, azon az 5. § (15) bekezdése szerint működő szakképző iskolát is érteni kell.

92/A. § (1) A Kt. és az Szt. szabályai szerint induló szakiskolai képzésben szervezett szintvizsgát az e törvény hatálybalépése előtti szabályok és a képzésre vonatkozó szakmai és vizsgakövetelményben meghatározottak szerint kell megszervezni. Az e bekezdésben meghatározott szakiskolai képzésben részt vevő tanuló a tizedik évfolyamtól az e bekezdésben meghatározott szakmai és vizsgakövetelményben előírt szintvizsga teljesítését megelőzően is részt vehet – tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás keretében folyó – gyakorlati képzésben olyan gyakorlati képzőhelyen is, amely nem minősül kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelynek. Az e bekezdésben meghatározott szakiskolai képzésben részt vevő kilencedik évfolyamos tanulóra alkalmazni kell a 26. § (1) bekezdésében foglaltakat.