2011. évi CLXXXVII. törvény — mi változott? 2013. január 1.

- 17. iskolai tanműhely: olyan szakképző iskolai feladatellátási helyen lévő gyakorlati képzőhely, amely a szakképesítés jellegétől függően lehet műhely, tangazdaság, tanbolt, tankórterem, tankert, tanudvar, tankonyha, laboratórium, taniroda, demonstrációs terem, gyakorló- és szaktanterem stb;

- 22. költségvetési hozzájárulás: a központi költségvetésből a nem állami köznevelési intézmények működéséhez nyújtott, a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott támogatás;

- 23. költségvetési támogatás: a szakképző iskolai feladatok ellátására a központi költségvetés terhére nyújtott és önkormányzati forrásból nyújtható – a költségvetési hozzájárulást is tartalmazó – támogatások összessége;

- 37. szakképzési kerettanterv: a szakmai és vizsgakövetelmény alapján kidolgozott, a szakképesítés követelményei átadásának tartalmát és menetét leíró egységes, kötelezően alkalmazandó dokumentum, amelyet a szakiskolai képzésben szakképesítésenként, a szakközépiskolákban ágazatonként és szakképesítésenként a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter rendeletben ad ki az oktatásért felelős miniszterrel és az adott szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben;

- 40. szakmai érettségi végzettség: a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyakból és a szakközépiskola ágazata szerinti kötelező szakmai vizsgatárgyból álló érettségi vizsgával megszerezhető végzettség, amely az OKJ-ról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint munkakör betöltésére képesít. Az ágazat szerinti kötelező szakmai vizsgatárgy teljesítése magasabb követelmények szerint teljesített érettségi vizsgatárgynak minősül;

- 50. kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely: kifejezetten erre a célra létrehozott vagy átalakított, a termeléstől, szolgáltató tevékenységtől teljesen elkülönített, a nyilvántartást vezető szerv által kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhellyé minősített, állandó tanműhelyvezetői felügyelettel működő, legalább nyolc tanuló képzésre alkalmas, iskolán kívüli gyakorlati képzőhely, ahol a tanulók tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás alapján vesznek részt a gyakorlati képzésben.

(2) A szakképző iskola a szakképzési feladata hatékonyabb ellátása érdekében – az e törvényben meghatározott esetekben – térségi integrált szakképző központ keretében működik.

5. § (1) A szakképző iskola állami fenntartója szakképzési feladatait megyénként egyetlen szakképző iskola fenntartásával látja el, az e §-ban foglalt kivételekkel.

(2) Ha az állami fenntartónként számított szakképző iskolai tanulói létszám az adott fenntartó megyei, fővárosi hatáskörű szervezeti egysége esetében meghaladja a tízezret, akkor az állami fenntartó több szakképző iskola fenntartásával is elláthatja a megyei, fővárosi szakképzési feladatokat úgy, hogy valamennyi szakképző iskola tanulói létszáma az ötezer főt meghaladja.

(4) Ha a megyében az állami fenntartású szakképző iskolai tanulólétszám a tízezret nem éri el, a megyei szakképző iskolai feladatok legfeljebb két – legalább kétezer tanulóval működő – állami, önkormányzati fenntartású szakképző iskola keretében láthatóak el.

(5) Kizárólag művészeti szakmacsoportba tartozó szakképzési feladatok, valamint a speciális szakiskolai és a készségfejlesztő speciális szakiskolai feladatok, valamint a (12) bekezdés a) pontja szerinti szakközépiskolai feladatok önálló szakképző iskola keretében is elláthatóak, amely szakképző iskolára a (2)–(4) bekezdésben foglalt létszámfeltételeket figyelmen kívül kell hagyni.

(7) Térségi integrált szakképző központ az állami fenntartó (1)–(5) vagy (14)–(15) bekezdés szerint működő szakképző iskolája, ha a (3) bekezdésben meghatározott számítás szerinti tanulói létszáma meghaladja a kétezret, és a szakképző iskola (tagintézménye és telephelye) más térségi integrált szakképző központnak nem tagja.

(8)–(9)

(12) A szakképzési feladatellátásban a települési önkormányzat működtetőként részt vehet azzal, hogy

- c)

(13) A (12) bekezdésben meghatározott fenntartó részt vehet a speciális és a készségfejlesztő speciális szakiskolai feladatellátásban. A (12) bekezdés a) pontja szerinti létszámarányt a működtető vagy a fenntartó változásakor kell vizsgálni azzal, hogy az iskola hivatalos októberi statisztikai adatai alapján három tanítási év átlagában a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő iskolai tanulóinak létszámát kell figyelembe venni.

(16) A honvédelemért felelős miniszter által fenntartott, kizárólag a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítésekre való felkészítést folytató szakképző iskola esetében a térségi integrált szakképző központ keretében történő működés nem kötelező.

5/A. § A Kormány az állami intézményfenntartó központ szakképzéssel kapcsolatos feladat- és hatáskörét az állami intézményfenntartó központról szóló rendeletében szabályozza.

- d) annak a megjelölését, hogy a szakképesítés az esti, a levelező, a távoktatás vagy egyéb sajátos munkarend szerinti képzésben oktatható,

(4) A szakképesítésért felelősként a Központi Statisztikai Hivatal elnöke és a Közbeszerzési Hatóság elnöke is megjelölhető, amennyiben a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményének kidolgozása az ő feladatkörébe tartozik.

(6) A Közbeszerzési Hatóság elnöke hatáskörébe tartozó szakképesítésekre vonatkozó, e törvényben meghatározott rendeletalkotási és egyetértési jogokat a Közbeszerzési Hatóság elnöke véleményének kikérésével az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter gyakorolja.

- b) a szakképesítés jellegétől függően a képzés megkezdéséhez szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek (a továbbiakban: bemeneti kompetencia), az iskolai és szakmai előképzettség, annak előírása, hogy a képzés megkezdéséhez szükséges-e egészségügyi alkalmassági követelmények, pályaalkalmassági követelmények teljesítése, valamint az előírt gyakorlat,

- e) az elméleti és gyakorlati képzési idő aránya, szakképző iskolában a szakképzési évfolyamok száma, az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat mérő szintvizsga (a továbbiakban: szintvizsga) szervezésének legkésőbbi időpontja,

- f) a szakképesítéshez (a részszakképesítéshez, szakképesítés-ráépüléshez) tartozó, kormányrendeletben meghatározott szakmai követelménymodul(ok) azonosító száma,

- j) az iskolai rendszerű oktatásban, a szakképzésben, a felsőoktatásban, a nonformális és informális tanulással, továbbá a munkavégzés során szerzett kompetenciáknak, a 27. § (2) bekezdésében meghatározott szakirányú gyakorlati idő, a szakmai előkészítő érettségi tantárgyi vizsgának vagy az ágazati szakmai érettségi vizsgának a szakmai követelmények teljesítésébe történő beszámíthatósága,

(3) A szakmai és vizsgakövetelmény és a szakképzési kerettanterv alapján a szakképző iskolában a pedagógiai program részeként szakmai programot, az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézményben a szakmai és vizsgakövetelmény szerint, valamint a szakképzési kerettanterv tartalmi előírásának figyelembevételével a felnőttképzésről szóló törvényben szabályozott képzési programot kell kidolgozni.

(5) Az adott szakképző iskola típusára és évfolyamára – a nemzeti köznevelésről szóló törvényben – a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező összes óraszám szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének legalább kilencven százalékának tartalmát a szakképzési kerettanterv állapítja meg. A szabadon hagyott időkeret szakmai tartalmát a szakképző iskola szakmai programja határozza meg.

9. § (1) Az OKJ-ban meghatározott szakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgára történő felkészítés a szakképző iskola évfolyamain és az iskolarendszeren kívüli szakképzésben folyik.

(2) A komplex szakmai vizsga a szakmai elméleti és gyakorlati képzés során átadott és megtanult, a szakmai és vizsgakövetelményben előírt szakmai követelményeknek az – iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési kerettanterv szerinti, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a képzési program szerinti – elsajátítását egységes eljárás keretében méri.

(7) A szakmai vizsgabizottság a javítóvizsgán a tanulónak a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján részszakképesítést igazoló bizonyítványt állíthat ki, ha a tanuló a komplex szakmai vizsgán eredménytelen vizsgát tett vagy csak a komplex szakmai vizsga követelményeinek egy részét teljesítette, és a vizsgázó által teljesített követelmények megfelelnek valamely részszakképesítés vagy részszakképesítések követelményeinek.

- b) a vele ugyanazon – a 4. § (2) bekezdésében meghatározott – térségi integrált szakképző központ tagjaként működő másik szakképző iskolával tanulói jogviszonyban állók tekintetében az általa oktatott szakképesítések vonatkozásában,

- c) a vele vagy a vele ugyanazon térségi integrált szakképző központ tagjaként működő másik szakképző iskolával tanulói jogviszonyban álltak tekintetében a korábbi tanulói jogviszony keretében tanult, a szakképző iskola által oktatott szakképesítések vonatkozásában

- e) az a) pontban meghatározott eljárás alapján kiadott vizsgaszervezési engedély nélkül is a szakképző iskola a vele a felnőttképzésről szóló törvényben szabályozott felnőttképzési szerződést kötöttek számára a szakképző iskola által iskolai rendszerben oktatható szakképesítésre (és ezek részszakképesítéseire) irányuló szakképzés tekintetében

(5) A szakmai vizsgabizottsági tagságra vonatkozó megbízás – a képzést folytató intézmény által javasolt, a képzésben részt vett oktató vizsgabizottsági tag kivételével – az országos szakképzési névjegyzék részét képező vizsgabizottsági névjegyzéken (a továbbiakban: vizsgabizottsági névjegyzék) szereplő személynek adható.

(3) Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés – az összefüggő szakmai gyakorlat és az összefüggő szakmai gyakorlaton keletkezett mulasztás pótlása kivételével – csak a tanév szorgalmi időszakában szervezhető meg. Az őszi, a téli és a tavaszi szünet ideje alatt gyakorlati képzés nem szervezhető.

(5) A tanuló a szakképzési kerettanterv alapján készített szakmai programban a szorgalmi időszakra meghatározott gyakorlati óraszámon és az összefüggő szakmai gyakorlatra meghatározott óraszámon felül – a szakmai gyakorlaton keletkezett mulasztás pótlása kivételével – gyakorlati foglalkozáson való részvételre nem kötelezhető.

(7) A szakközépiskola és a szakiskola tanulóját a szakképzési évfolyamokon tanulószerződés alapján folyó gyakorlati képzés keretében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében megilletik mindazok a jogok, amelyeket a munka törvénykönyvéről szóló törvény biztosít a munkavállalók részére. A tanuló foglalkoztatására – e törvény eltérő rendelkezésének hiányában – alkalmazni kell továbbá a munkavédelemre vonatkozó jogszabályokat. A tanuló a gyakorlati képzéssel kapcsolatos igényeinek érvényesítése érdekében – a munkaügyi jogvitára vonatkozó rendelkezések szerint – jogvitát kezdeményezhet. E rendelkezések alkalmazásában munkavállalón a tanulót, munkáltatón a gyakorlati képzés szervezőjét, munkaviszonyon a tanulószerződéses jogviszonyt, szakszervezeten a tanulói szakszervezetet kell érteni.

(3) A szintvizsga minden, a (4) bekezdésben meghatározott tanuló számára kötelező, amelynek eredménye a tanuló év végi szakmai érdemjegyébe nem számít bele. A szintvizsgát nem teljesítő tanuló részére a gazdasági kamara pótló, javító szintvizsgát szervez. A szakiskolai tanuló szakmai gyakorlati képzésére – a 26. § (1) bekezdésben meghatározottakon túl – a tizedik-tizenegyedik évfolyamon a szintvizsga teljesítéséig kizárólag a szakképző iskolában vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében kerülhet sor.

(4) Szintvizsgát annak a szakiskolai tanulónak kötelező tennie, aki nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban vesz részt a szakmai képzésben és nem rendelkezik érettségi végzettséggel.

(5) A szintvizsga követelményét a szakképesítés szakképzési kerettanterve alapján a gazdasági kamara a (2) bekezdésben megjelölt szervezet közreműködésével dolgozza ki. A szakiskola a felvételkor ismerteti a szintvizsga követelményeit a tanulóval, valamint a honlapján folyamatosan biztosítja a szintvizsga követelményeinek nyilvánosságát.

(2) Azon tanulótól, aki a képzésben való ingyenes részvételre jogosult, a gyakorlati képzést folytató szervezet a gyakorlati képzés megszervezéséért, végzéséért és a gyakorlati képzés feltételeinek a biztosításáért a tanulótól vagy a tanuló szülőjétől (gyámjától) nem kérhet és nem fogadhat el, a tanuló vagy a tanuló szülője (gyámja) pedig a gyakorlati képzést folytató szervezetnek nem adhat semmilyen pénzbeli, anyagi, természetbeni hozzájárulást vagy költségtérítést.

(7) Az a tanuló, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvény 60. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott életkort megelőzően kezdi meg a tanulmányait szakképző évfolyamon a nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban, a nemzeti köznevelésről szóló törvény 60. § (2), (4) és (7) bekezdésének előírásaitól eltérően – kizárólag folyamatos képzésben, évfolyamismétlés és szüneteltetés nélkül – befejezheti a megkezdett tanulmányait azonos munkarendben.

(3) Tanulószerződés csak a képzés szakmai vizsgáig tartó, hátralévő teljes időtartamára köthető, de a gyakorlati képzést szervező szervezet az e §-ban meghatározott kötelessége teljesítéséhez igénybe veheti a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény 8. § (5) bekezdésében meghatározott teljesítési megbízott közreműködését.

(2) A gyakorlati képzést folytató szervezet a heti pihenőnapokon és a munkaszüneti napokon, valamint az őszi, a téli és a tavaszi szünet időtartama alatt a tanulót gyakorlati képzésre csak a rendeltetése folytán e napon is működő gyakorlati képzési helyen és a szakképző iskola hozzájárulásával veheti igénybe vagy abban az esetben, ha a tanuló mulasztását pótolja. Az igénybe vett idő helyett – a mulasztás pótlásának esetét kivéve, lehetőleg a következő gyakorlati képzési napon – ugyanolyan mértékben kell szabadidőt biztosítani.

(3) A szakképző iskola az (1)–(2) bekezdés esetén a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló rendeletnek a mulasztás következményeire vonatkozó szabályai szerint jár el.

(4) A gyakorlati képzést szervező szakképző iskola a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló rendelet szerint meghatározott iskolai mulasztásokról haladéktalanul értesíti a tanuló gyakorlati képzését folytató szervezetet.

(2) Tanulószerződés a tanulóval – a 29. § (1b) bekezdésében foglalt kivétellel – az adott képzés első szakképzési évfolyamának kezdetétől kezdődő hatállyal, az első, állam által elismert szakképesítésre történő felkészítés céljából folyó, költségvetési támogatásban részesíthető képzésre köthető. A szakképzési évfolyam kezdetén a keresztfélévben induló évfolyam kezdő időpontját is érteni kell.

(5) A tanuló egyidejűleg csak egy hatályos tanulószerződéssel rendelkezhet. A tanulószerződéssel rendelkező tanuló gyakorlati képzésen kizárólag tanulószerződés keretében vehet részt.

- a) a köznevelési intézmények kivételével az Egészségügy, az Egészségügyi technika, a Szociális, a Pedagógia, a Képző- és iparművészet, a Hang-, film és színháztechnika ágazatba tartozó, valamint a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló gyakorlati képzést szervező

- b) a Mezőgazdaság, a Kertészet és parképítés, valamint az Élelmiszeripar ágazatba tartozó gyakorlati képzést szervező őstermelő.

- a) a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet megnevezését, székhelyét, gyakorlati képzési helyszínét vagy helyszíneit, adószámát, képviselőjének és a gyakorlati képzésért felelős személy nevét,

(2) A tanulószerződést a nyilvántartást vezető szerv tartja nyilván. A tanulószerződést, a módosított tanulószerződés valamennyi példányát a gyakorlati képzést szervező szervezet a tanulószerződés megkötését, módosítását követő öt munkanapon belül megküldi a nyilvántartást vezető szervnek. A gyakorlati képzést szervező szervezet a tanulószerződés megszűnését öt munkanapon belül bejelenti a nyilvántartást vezető szervnek és a tanuló jogviszonya szerinti szakképző iskolának.

(3) A tanulószerződés, a tanulószerződés módosítása az ellenjegyzéssel válik érvényessé, és a tanulószerződésben, a tanulószerződés módosításában megjelölt naptól hatályos.

- e) a gyakorlati képzés helyét, a tanuló gyakorlati képzéséért felelős személy nevét, és – szakiskolai tanuló esetén – azt, hogy a gyakorlati képzés helye kizárólag gyakorlati képzési célt szolgál-e,

- f) a tanulót e törvény alapján megillető pénzbeli juttatás összegét, és – figyelemmel a 63. § (7) bekezdésében foglaltakra – azt a fizetési számlaszámot, amelyre a pénzbeli juttatás átutalásra vagy befizetésre kerül,

(4) A tanulószerződésre az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvnek a megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

- f) felmondás esetén a felmondás közlésétől számított tizenötödik napon,

- g) azonnali hatályú felmondás esetén a felmondás közlésének napján,

50. § (1) A tanulószerződés felmondással való megszüntetése – az 51. és 52. §-ban meghatározottak szerint – felmondással vagy azonnali hatályú felmondással történhet.

51. § (1) A tanuló a tanulószerződést a nyilvántartást vezető szervvel történt egyeztetést követően, jogszabálysértésre hivatkozva a jogszabálysértés pontos megjelölésével azonnali hatályú felmondással felmondhatja. Az egyeztetésnek ki kell terjednie a gyakorlati képzést szervező szervezettel kapcsolatban a tanuló által megjelölt jogszabálysértés körülményeinek tisztázására.

(2) A tanulószerződést azonnali hatályú felmondással bármelyik fél megszüntetheti, ha a másik fél

(3) A gyakorlati képzést szervező szervezet azonnali hatályú felmondással abban az esetben is megszüntetheti a tanulószerződést, ha a szakképző iskola a tanulót elégtelen tanulmányi eredmény miatt a képzési idő alatt másodszor utasította a szakképzési évfolyam megismétlésére.

(4) Bármelyik fél felmondással akkor mondhatja fel a tanulószerződést, ha más gyakorlati képzést szervezőnél a tanuló tanulószerződéssel történő foglalkoztatása biztosított.

52. § (1) A gyakorlati képzést szervező szervezet az azonnali hatályú felmondást indokolni köteles. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén az azonnali hatályú felmondás indokának valódiságát és okszerűségét a gyakorlati képzést szervező szervezetnek kell bizonyítania.

(2) A felek az azonnali hatályú felmondással szemben a felmondás közlésétől számított tizenöt napon belül bírósághoz fordulhatnak.

(3) A keresetnek az azonnali hatályú felmondás végrehajtására – az 51. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével – halasztó hatálya van.

54. § (1) A tanulói jogviszonynak a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján történő szüneteltetése, továbbá a tanuló szülési szabadsága alatt a tanulószerződésből eredő jogok és kötelezettségek nem illetik meg és nem terhelik a feleket (a tanulószerződés szüneteltetése). A tanulószerződés szüneteltetése alatt a tanuló tanulói pénzbeli juttatásra és az e törvényben meghatározott egyéb juttatásra nem jogosult.

(2) Az együttműködési megállapodást írásba kell foglalni. Az együttműködési megállapodásra a Polgári Törvénykönyvnek a megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Az együttműködési megállapodás és annak módosítása a területileg illetékes gazdasági kamara ellenjegyzésével válik érvényessé, az ellenjegyzésre a 47. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Az együttműködési megállapodás megküldésére a 46. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(7) Az együttműködési megállapodás alapján folyó gyakorlati képzésen ténylegesen részt vevő tanuló nevét és oktatási azonosítóját tartalmazó függelék az együttműködési megállapodás részét képezi. A függelék valamennyi példányát az együttműködési megállapodást kötő szakképző iskola legkésőbb a gyakorlati képzés megkezdését megelőző tizenötödik napig küldi meg a nyilvántartást vezető szervnek.

- h) azt, hogy a gyakorlati képzési idő egyes szakaszaiban hol valósul meg a gyakorlati képzés, és – szakiskolai tanuló esetén – azt, hogy a gyakorlati képzés helye kizárólag gyakorlati képzési célt szolgál-e, továbbá ki gondoskodik a tanulók felügyeletéről.

(4) A (3) bekezdés szerinti határozatot a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és a gazdasági kamara honlapján közzé kell tenni.

(3) A gyakorlati képzés folytatásától eltiltó határozat esetén a gyakorlati képzést jogellenesen nyújtó köteles maradéktalanul visszatéríteni – a jogsértést megállapító döntés közlésétől számított tizenöt napon belül – a gyakorlati képzéssel összefüggésben a szakképzési hozzájárulási kötelezettsége terhére elszámolt csökkentő tétel teljes összegét az adózás rendjéről szóló törvény önellenőrzésre vonatkozó szabályainak megfelelően az állami adóhatóságnál vezetett számlára.

63. § (1) Pénzbeli juttatást köteles fizetni

- a) a gyakorlati képzést szervező szervezet a tanuló részére a tanulószerződés alapján, továbbá

- b) a gyakorlati képzést folytató szervezet az 56. §-ban foglaltak szerint a gyakorlati képzésben szakképzési évfolyamon együttműködési megállapodás alapján, nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanuló részére az összefüggő szakmai gyakorlat idejére.

(3) A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatását a szakképzési évfolyam további féléveiben a tanulószerződésben meghatározott szempontok figyelembevételével emelni kell, a tanuló tanulmányi előmenetelének, a gyakorlati képzés során nyújtott teljesítményének és szorgalmának figyelembevételével.

(4) Ha a tanuló elégtelen tanulmányi eredménye miatt évismétlésre köteles, pénzbeli juttatásának havi mértéke a megismételt szakképzési évfolyam első félévében az előző félévre megállapított pénzbeli juttatás fele. A megismételt évfolyam második félévében fizetendő tanulói juttatást a (3) bekezdés alapján kell megállapítani. A további félévekben – az újabb tanévismétlés esetét kivéve – a pénzbeli juttatás mértékének megállapítására a (2) és (3) bekezdés az irányadó. A szakképző iskola az évfolyamismétlő tanulószerződéses tanuló nevét és oktatási azonosítóját minden év szeptember 15-éig megküldi a nyilvántartást vezető szervnek.

(6) A 48. §-ban foglaltakon túl a tanulói pénzbeli juttatás kifizetésének legkésőbbi időpontját, a tanulói pénzbeli juttatásból történő terhek levonására vonatkozó tájékoztatás módját és a tanulói pénzbeli juttatással kapcsolatos valamennyi lényeges körülményt a tanulószerződésben kell rögzíteni.

(7) A tanulószerződéses tanuló pénzbeli juttatását a tanuló részére csak banki átutalással vagy a fizetési számlára történő befizetéssel lehet teljesíteni. Amennyiben a tanuló nem rendelkezik saját fizetési számlával, a banki átutalás, befizetés teljesíthető a tanulói pénzbeli juttatásnak a tanuló szülőjének, gyámjának a bankszámlájára történő átutalással, befizetéssel is.

(5) A tanulói pénzbeli juttatást utólag, a munka törvénykönyvéről szóló törvény szabályai figyelembevételével kell kifizetni a tanuló részére.

(6) A tanuló részére járó tanulói pénzbeli juttatásból levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a tanuló hozzájárulása alapján van helye. A levonásra a munka törvénykönyvéről szóló törvénynek a munkabérből történő levonásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(7) Jogalap nélküli kifizetés esetén a tanulói pénzbeli juttatást a tanulótól a munka törvénykönyvéről szóló törvényben szabályozott módon lehet visszakövetelni.

(4) A 63. § (7) bekezdésében foglaltakat a gyakorlati képzésen együttműködési megállapodás alapján részt vevő tanuló részére kifizetett tanulói pénzbeli juttatásra vonatkozóan nem kell alkalmazni.

67. § (1) A tanulót a tanulószerződés alapján a betegsége idejére a munka törvénykönyvéről szóló törvény alapján tíz nap betegszabadság illeti meg. A tanuló a betegszabadságot meghaladó betegsége idejére a társadalombiztosítási jogszabályok szerint táppénzre jogosult. A betegszabadságra egyebekben a munka törvénykönyvéről szóló törvény szabályait kell alkalmazni.

(3) A tanulószerződés alapján a terhes és a szülő tanulót a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti szülési szabadság illeti meg.

68. § (1) A tanulót a gyakorlati képzésével összefüggésben – az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló miniszteri rendelet rendelkezései szerinti – kedvezményes étkeztetés, útiköltség-térítés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha), tisztálkodási eszköz és kötelező juttatások illetik meg. A tanuló részére a gyakorlati képzést szervező szervezetnél a tanuló által választott szakképesítéssel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatások is adhatók.

70. § (1) A tanuló és a gyakorlati képzést folytató szervezet kártérítési felelősségére tanulószerződés esetén – a (2) bekezdés kivételével – a munka törvénykönyvéről szóló törvény kártérítési felelősségi szabályait kell alkalmazni.

- b) meghatározza a képzés időtartamát, a szakképesítés tananyagegységeit, szakmai követelménymoduljait és az ehhez tartozó modultérképet,

(5a) Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerzett szakképesítésről az (5) bekezdés alapján készült bizonyítványmásodlat kiállítására alkalmazni kell a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló rendelet bizonyítványmásodlatra vonatkozó rendelkezéseit.

(3) A bizottság az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében javaslatot tesz a gazdaság igényeit és a munkaerő-piaci kereslet adatait, valamint az országos, regionális, fővárosi és megyei beiskolázást figyelembe véve a szakképzés fővárosi, megyei szükségleteire. A bizottság javaslatot tesz az adott megyében vagy a fővárosban folytatott szakképzésben indított, állami költségvetési hozzájárulásban részesíthető és a nem támogatott szakképesítésekre (a szakképzés irányaira) és a megyében és a fővárosban indítható szakképesítések keretszámaira (beiskolázási arányaira). A bizottság javaslattételi jogköre nem terjed ki a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által rendeletben meghatározott, munkaerő-piaci relevanciával nem rendelkező művészeti, kulturális, kézműves, hagyományőrző, továbbá a honvédelmi és rendészeti szakképesítésekre.

(5) A bizottság a (3) bekezdés szerinti javaslatát a javaslattal érintett tanévet megelőző évben március utolsó munkanapjáig teszi meg elsősorban a munkaerő-piaci kereslet, a hiány-szakképesítések és a 82. § a) pontjában meghatározott szakképzés-fejlesztési koncepciója alapján, a fenntartók által részére megküldött javaslatok figyelembevételével.

- e) részt vesz az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésével összefüggő, a decentralizált kerettel kapcsolatos és az egyéb szakképzési pályázatok elkészítésében, javaslatot tesz a decentralizált keret megyék közötti keretére és prioritásaira, részt vesz a pályázat kiírásában és értékelésében, javaslatot tesz a decentralizált keret pályázatainak nyerteseire és az általuk elnyert összeg nagyságára,

84. § (1) A szakképző iskolában a szakmai elméleti és a szakképző iskolában szervezett gyakorlati képzés költségeit – a nemzeti köznevelésről szóló törvény és a mindenkori költségvetési törvény alapján – az állami költségvetés és a fenntartó hozzájárulása biztosítja. Az egyéb gyakorlati képzés költségeit az e törvényben meghatározottak szerint a gyakorlati képzést szervező biztosítja.

(2) A gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezetnek a gyakorlati képzéshez való hozzájárulási kötelezettségét a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény szabályozza.

(3) Amennyiben az 56. §-ban szabályozott együttműködési megállapodás alapján gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezet szakképzési hozzájárulásra kötelezett, a szakképző iskola a költségvetési támogatás terhére további forrásokat nem adhat át részére.

(4) Amennyiben a gyakorlati képzést részben vagy egészben folytató szervezet nem szakképzési hozzájárulásra kötelezett, a szakképző iskola fenntartója a gyakorlati képzés együttműködési megállapodás alapján folyó időarányos részére az iskolai tanműhelyben folyó gyakorlati képzés finanszírozási feltételei szerint jogosult a költségvetési támogatásra és a gyakorlati képzésben részt vevő tanuló költségeit – részben vagy egészben – megtérítheti a gyakorlati képzést részben vagy egészben folytató szervezet részére a költségvetési támogatása terhére. A költségek viselésének, megosztásának és átadásának módját a felek az együttműködési megállapodásban rögzítik.

(5) A Kormány rendeletben hozza meg azon szakképesítésekre vonatkozó döntését, amelyekkel kapcsolatban a szakképző iskola fenntartója költségvetési hozzájárulásra jogosult. A Kormány a döntésében megyénként és a fővárosra tekintettel meghatározza azon szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok körét, amelyekre a szakképző iskola fenntartója

- a) korlátozás nélkül beiskolázhat,

- b) költségvetési hozzájárulásra nem jogosult,

- c) költségvetési hozzájárulást korlátozott keretszámok alapján igényelhet, ezen belül meghatározza a Kormány az adott megyében és a fővárosban iskolai rendszerű szakképzést folytató intézmények fenntartói tekintetében, fenntartónként a szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok keretszámait.

(5a) Azon szakképesítésre és szakközépiskolai ágazatra, amelyre a bizottság javaslattételi jogköre a 81. § (3) bekezdése szerint nem terjed ki, az érintett szakképesítésért felelős miniszter – a honvédelemért felelős miniszter kivételével – megyénként és a fővárosra tekintettel tesz a 81. § (3)–(5) bekezdése szerinti tartalmú javaslatot az érintett tanévet megelőző év március utolsó munkanapjáig.

(5b) Az állami intézményfenntartó központ a bizottságnak a megyénként és a fővárosra tett, 81. § (3)–(5) bekezdése szerinti javaslatában és a szakképesítésért felelős miniszter (5a) bekezdés szerinti javaslatában foglalt keretszámoknak a megyén, a fővároson belüli, fenntartók közötti elosztására – az (5c) bekezdés szerinti szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok kivételével – tesz javaslatot az érintett tanévet megelőző év április utolsó munkanapjáig.

(5c) A keretszámok fenntartók közötti elosztásáról az 5. § (14) bekezdése szerinti, továbbá a rendészeti szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter – az (5b) bekezdés szerinti tartalommal – tesz javaslatot megyénként és a fővárosra tekintettel az érintett tanévet megelőző év április utolsó munkanapjáig.

(5d) A Kormány (5) bekezdés c) pontja szerinti, a keretszámok fenntartónkénti elosztására vonatkozóan megyénként és a fővárosra tekintettel hozott döntését az iskolai rendszerű szakképzés tekintetében az (5a)–(5c) bekezdés alapján tett javaslatok alapján hozza meg az érintett tanévet megelőző év július utolsó munkanapjáig. A Kormány (5) bekezdés szerinti döntése nem terjed ki a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítésekre.

(6) A Kormány (5) bekezdés szerinti döntése kiterjed minden olyan szakképző iskolai fenntartóra, amelynek a fővárosban vagy a megyében e törvény vagy a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján szakképzési feladatellátási kötelezettsége van, továbbá amely szakképzési megállapodást kötött a szakképzési feladatok ellátására. A szakképző iskolai fenntartó a Kormány (5) bekezdés szerinti döntése alapján a döntéssel érintett tanévtől kezdődő képzés tekintetében az adott képzés kifutásáig jogosult költségvetési hozzájárulásra.

(7) Az iskolai rendszerű szakképzésben ellátott feladatok után a szakképző iskola nem állami fenntartója akkor jogosult költségvetési hozzájárulásra, ha a fővárosi, megyei kormányhivatallal szakképzési megállapodást kötött.

(8) A fővárosi, megyei kormányhivatal – a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter egyetértésével – legfeljebb öt évre szakképzési megállapodást köthet a szakképző iskola azon nem állami fenntartójával, amelynek nincs jogszabály alapján feladatellátási kötelezettsége az e törvény szerint ellátott vagy ellátni kívánt feladatok tekintetében az adott megyében vagy a fővárosban. A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter egyetértési jogát az állami szakképzési és felnőttképzési szerv vezetője útján gyakorolja. A szakképzési megállapodás alapján a szakképző iskola nem állami fenntartója költségvetési hozzájárulásra csak az (5) bekezdés szerinti döntésnek megfelelő képzések után, az ingyenes képzésben való részvételre jogosult tanulói után jogosult.

(9) Amennyiben a szakképző iskola szakképzési megállapodással rendelkező nem állami fenntartója a szakképző iskolának a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti átszervezéséről dönt, a fenntartó kezdeményezésére a szakképzési megállapodást a döntést követő harminc napon belül felül kell vizsgálni, és szükség esetén módosítani kell.

(10) A költségvetési hozzájárulást folyósító szerv, valamint a kormányhivatal hatósági ellenőrzése keretében ellenőrzi a szakképzési megállapodásban foglaltak és az (5) bekezdésben foglalt döntés betartását.

(11) Az állam az e törvény értelmében ingyenesen biztosítandó képzésekhez költségvetési hozzájárulást biztosít.

(12) A szakképző iskola térítési díjat szedhet a 29. § (1) bekezdésében meghatározottak után, amennyiben kizárólag költségvetési hozzájárulásra jogosult. A térítési díjat a tanulói jogviszony kezdete előtt kell megállapítani és a tanuló tudomására hozni. A szakképző iskola nem szedhet térítési díjat a gyakorlati képzés tanulószerződés keretében folyó része után.

- c) a gyakorlati képzést folytató szervezetek szakképzési tevékenysége ellenőrzése során kiszabható bírság mértékét.

89. § Felhatalmazást kap a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, hogy – a b), e), f) és g) pont tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével – rendeletben határozza meg

- b) az országos szakképzési névjegyzék elkészítésének és kiadásának szabályait,

- d) a megyei fejlesztési és képzési bizottság működésének, tagjai delegálásának szabályait, a javaslattételének elveire, szempontjaira és módszereire vonatkozó előírásokat, továbbá azon művészeti, kulturális, kézműves és hagyományőrző szakképesítéseknek a körét, amelyekre a megyei fejlesztési és képzési bizottság javaslattételi jogköre a 81. § (3) bekezdése alapján nem terjed ki,

- e) a szakiskolai képzésben szakképesítésenként a szakmai elméletre és a szakmai gyakorlati képzésre vonatkozó kötelező szakképzési kerettanterveket,

- e) a komplex szakmai vizsga szervezésére kijelölt, irányítása alá tartozó intézményt, felügyelete alá tartozó szerv által irányított intézményt,

- f) az állam által elismert egyes szakképesítések tekintetében megszerzett jogosultságoknak a módosult OKJ-ban szereplő szakképesítésekre vonatkozó érvényességét.

- a) egy vagy több állami fenntartónak az 5. § (1)–(4) bekezdése szerint, azonos megyében vagy a fővárosban működő összesen legalább kettő szakképző iskolája, vagy

(4) Nem állami fenntartó és az általa fenntartott szakképző iskola, a gyakorlati képzés szervezésében részt vevő gazdálkodó szervezetek vagy a felsőoktatási intézmények saját döntésük alapján együttműködnek az 5. § (7) bekezdése vagy a (3) bekezdés szerinti térségi integrált szakképző központtal az 5. § (6) bekezdésében meghatározott, valamint az egymással megkötött együttműködési megállapodásban vállalt feladatok megvalósításában.

(8) A (3) bekezdés a) pontja szerinti azonos térségi integrált szakképző központ tagja lehet egy vagy több állami fenntartó és egy vagy több állami fenntartónak az 5. § (1)–(4) bekezdése szerint, a fővárosban és Pest megyében működő legalább kettő szakképző iskolája.

(11) Amennyiben a kedvezményezett az e törvény hatálybalépése előtti napot megelőzően az Szt. 2. § (5)–(6) bekezdése szerint megalakult térségi integrált szakképző központ létrehozására vagy továbbfejlesztésére szolgáló olyan uniós támogatásban részesült, amelyben a térségi integrált szakképző központ fenntartási kötelezettségének előírására került sor, azonban az uniós támogatás visszafizetési kötelezettsége nélkül nem teljesíthetőek az 5. § (1)–(4) bekezdésében előírt feltételek, úgy az állami fenntartó 2017. június 30-ig azon szakképző iskolája tekintetében mentesül az 5. § (1)–(4) bekezdésében és az 5. § (8) bekezdésében előírt feltételek teljesítésének kötelezettsége alól, amely vonatkozásában az 5. § (1)–(4) bekezdésében előírt feltételek teljesítése visszafizetési kötelezettséget eredményezne.

(12) A (11) bekezdésben meghatározott esetben a szakképző iskola állami fenntartója 2013. május 31-ig vagy legkésőbb a térségi integrált szakképző központ létrehozására vagy továbbfejlesztésére szolgáló uniós támogatással érintett projekt lezárását követő három hónapon belül megvizsgálja az 5. § (1)–(4) bekezdésében előírt feltételek teljesítésének lehetőségét, és kezdeményezi az érintett uniós támogatásban illetékes irányító hatóságnál a támogatási szerződés módosítását. A szakképző iskola állami fenntartója az 5. § (1)–(4) bekezdésében előírt feltételek teljesítésének kötelezettsége alól részben vagy egészben az irányító hatóság megállapítása alapján mentesülhet, köteles azonban az 5. § (1)–(4) bekezdésében előírt feltételeket az irányító hatóság mentesítő határozatában nem érintett szakképző iskolái tekintetében teljesíteni.

(13) A (11) bekezdésben meghatározott esetben a (3) bekezdés b) pontja szerinti térségi integrált szakképző központ tagja lehet az állami intézményfenntartó és szakképző iskolája. A szakképző iskola állami fenntartója több térségi integrált szakképző központ tagja is lehet.

(14a) Egy szakképző iskola több térségi integrált szakképző központnak nem lehet tagja.

(14b) A térségi integrált szakképző központ az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek a kérésére adatot szolgáltat a tagjai neve, székhelye, telephelye és az ezekben bekövetkezett változások időpontja, valamint az 5. §-ban meghatározottak szerint számított tanulói létszámok tekintetében.

(26) A szakképesítésért felelős miniszter az e törvény szerint meghatározott tartalmú szakmai és vizsgakövetelményeket, továbbá a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az e törvény szerint meghatározott szakképzési kerettanterveket legkésőbb 2013. március 31-ig adja ki.

(28) Az Szt. alapján szakmai vizsgát az iskolai rendszerű szakképzésben utoljára a 2012/2013-as tanévben az Szt. alapján indított képzésben, de legkésőbb 2017. július 31-ig, javító- és pótló vizsgát legkésőbb 2017. december 31-ig lehet tenni. A 2012. szeptember 1-jét megelőzően hatályos OKJ-ban szereplő szakképesítések megszerzésére irányuló iskolarendszeren kívüli szakképzések szakmai vizsgáinak az Szt. alapján történő megszervezésére és lebonyolítására legfeljebb a képzésnek a felnőttképzési szerződésben rögzített befejezését követő egy évig, a javító-, pótlóvizsgák megszervezésére és lebonyolítására a szakmai vizsgát követő egy évig kerülhet sor. Az e törvény hatálybalépését követően az Szt. szerint kiadott szakmai és vizsgakövetelmények alapján indult képzések szakmai vizsgáit az Szt. szakmai vizsgáztatásra vonatkozó rendelkezései szerint kell megszervezni és lebonyolítani az e törvény alapján kiadott vizsgaszabályzatban foglalt eltérésekkel. A szakmai vizsgát szervező intézmény a 16. § (2) bekezdése szerinti törzslapokat 2013. augusztus 31-ig papír alapon állítja ki, amelyeknek egy-egy eredeti példányát az utolsó vizsganapot követő harminc napon belül köteles az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek megküldeni. Ha az állami szakképzési és felnőttképzési szerv a beküldött törzslapok hibás vagy hiányos kitöltését észleli, akkor a törzslapok visszaküldésével egyidejűleg felhívja a beküldőt az észlelt hibák harminc napon belüli kijavítására. Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv a 16. § (3) bekezdés szerint jár el az e bekezdés alapján papír alapon is kiállított törzslapokkal kapcsolatban is.

(31)–(32)

(35)

92/A. § (1) A Kt. és az Szt. szabályai szerint, utolsó alkalommal a 2012/2013-as tanévben induló szakiskolai képzésben szervezett szintvizsgát az e törvény hatálybalépése előtti szabályok és a képzésre vonatkozó szakmai és vizsgakövetelményben meghatározottak szerint kell megszervezni. A szakiskolai tanuló nem kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben – tanulószerződés keretében – folyó gyakorlati képzésben az e bekezdésben meghatározott szakmai és vizsgakövetelményben előírt szintvizsga teljesítését követően vehet részt.

(2) A 25. § (1) bekezdése alkalmazásában a maximális csoportlétszám 2013. augusztus 31-ig tizenkettő fő.

(3) Az 5. § (14) bekezdésében meghatározottak megvalósításához szükséges intézmény-átadást legkésőbb 2013. augusztus 1-jei hatállyal végre kell hajtani a vidékfejlesztési miniszter és az oktatásért felelős miniszter által – a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter egyetértésével – 2013. március 31-ig megkötött megállapodás szerint, az abban rögzített szakképző iskolákat és feladatellátási helyeket érintően, a 2013. május 31-ig – az e bekezdés szerinti megállapodás végrehajtására – meghozott fenntartói döntések figyelembevételével. A vidékfejlesztési miniszter a fenntartásában lévő szakképző iskolákat fenntartja és működteti az átadás napjától. Az állami intézményfenntartó központ a megállapodás szerint a vidékfejlesztési miniszternek átadásra kerülő szakképző iskolák feladatellátását szolgáló vagyont – legalább a 2013. január 1-jei állapot szerint – maradéktalanul rendelkezésre bocsátja az átadás napjától.

(4) Az állami intézményfenntartó központ dönt a szükséges átszervezésekről, ha olyan szakképző iskolának a vidékfejlesztésért felelős miniszter fenntartásába való átadásáról születik a (3) bekezdés szerinti megállapodásban döntés, amely a nemzeti köznevelésről szóló törvény 7. § (5) bekezdése alapján meghatározott szakképesítésekre való felkészítésen kívül más feladatokat is ellát. A vidékfejlesztésért felelős miniszternek átadásra kerülő szakképző iskola az állami intézményfenntartó központ döntése szerint kifutó rendszerben elláthat a nemzeti köznevelésről szóló törvény 7. § (5) bekezdésében foglalt szakképesítésekre való felkészítésen kívül más szakképzési feladatot is.

(5) A 2013/2014. tanév előtt megkezdett képzés kifutó rendszerben befejezhető anélkül, hogy alkalmazni kellene a szakképző iskolára az 5. § (1)–(4) bekezdéséből következő intézményátszervezési kötelezettséget, ha az állami intézményfenntartó központnak a 92. § (9) bekezdésében foglalt határidőig meghozott döntése alapján a szakképző iskolában kifutó rendszerben a 2013/2014. tanévtől megszűnik a szakképzés vagy a szakképző iskola a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben kizárólag a művészeti szakmacsoportba tartozó szakképzési feladatokat lát el.

(6) Ha az önkormányzat az állami intézményfenntartó központ számára történő fenntartói és működtetői feladatok átadásával kapcsolatban önkormányzati fenntartású szakképző iskolai célokat szolgált vagyon vagyonkezelői vagy – a (8) bekezdés szerinti esetben – ingyenes használati jogát nem biztosítja az állami intézményfenntartó központnak, beleértve a vagyoni értékű jog révén rendelkezésre álló vagyont is, helytáll az ebből keletkező kötelezettségekért, és kártérítési felelőssége áll fenn az állami intézményfenntartó központnál emiatt felmerülő költségekkel kapcsolatban.

(7) A Kt. 89/B. § (2) bekezdése szerint létrejött szakképzés-szervezési társulás 2012. december 31-én megszűnik, tulajdonát és az e napon fennálló kötelezettségeit a társulás tagjai az általuk ezen időpontig megkötött megállapodásban megosztják egymás között. A társulás mindazon vagyonát, amely 2012. december 31-éig szakképzési feladatellátási célokat szolgált, a társulás tagjai 2013. január 1. napjával vagyonkezelésbe átadják az állami intézményfenntartó központnak mindaddig, amíg ez az állami szakképzési feladatellátáshoz szükséges. Az állami intézményfenntartó központ a szakképzési feladatellátáshoz és az azt szolgáló vagyonhoz kapcsolódó uniós támogatási jogviszony tekintetében a szakképzés-szervezési társulás jogutódja.

(8) Az önkormányzat tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaság a tulajdonában levő vagy vagyoni értékű joga alapján rendelkezésre álló, szakképzési célt szolgáló ingó és ingatlan vagyon arányos, 2012. december 31-ig az átadott szakképző iskolák használatában álló részének – de legalább a 2012. december 31-ei állapot szerinti önkormányzati tulajdonrész arányában – az ingyenes használati jogát köteles biztosítani az állami intézményfenntartó központnak. A gazdasági társaság tulajdonosai kötelesek lehetővé tenni az e bekezdés szerinti kötelezettség teljesítését.

(9) Ha a (8) bekezdés szerinti gazdasági társaság tulajdonosai 2013. január 31-éig jelzik az állami intézményfenntartó központnak, hogy nem tudják vállalni a gazdasági társaság fenntartásával együtt járó költségeket, akkor a gazdasági társaságot a tulajdonosai megszüntetik az Szt. 2. § (7) bekezdésében foglaltak betartásával, és az önkormányzati tulajdonosok az általuk átvett, a szakképzési feladatellátást szolgáló vagyont vagyonkezelésbe átadják az állami intézményfenntartó központnak. A térségi integrált szakképző központ tagjai 2013. március 31-ig kötelesek írásba foglalni megállapodásukat a térségi integrált szakképző központ további működésével kapcsolatban. A gazdasági társaság megszűnése esetén az állami intézményfenntartó központ nem tagadhatja meg a fenntartási kötelezettség teljesítéséhez szükséges költségviselésben való, az állami feladatellátási kötelezettséggel arányos részvételét.

(10) Ha az Szt. 2. § (6) bekezdése szerint vagy a Kt. 89/B. § (13) bekezdése szerint létrejött gazdasági társaság az uniós támogatás kedvezményezettje és legalább egy tulajdonosa olyan önkormányzat, amely 2012. december 31-ig szakképző iskola fenntartója volt, úgy – eltérő megállapodás hiányában – 2013. január 1-jét követően is a gazdasági társaság a 92. § (6) bekezdése szerint kijelölt jogi személy. Ebben az esetben az állami intézményfenntartó központ köteles együttműködni a fenntartási kötelezettség teljesítése érdekében az e bekezdés szerinti gazdasági társasággal és a térségi integrált szakképző központ tagjaival, azonban az uniós támogatásban részesült projekt fenntartási kötelezettségével összefüggésben költségviselésre nem kötelezhető. Az állami intézményfenntartó nem szerez tulajdonrészt a gazdasági társaságban, azonban ingyenes használati jog illeti meg a (8) bekezdésben foglaltak szerint.

(11) A szakképző iskola fenntartója a 2013/2014-es tanév előtt indult képzéseket a szakképzési megállapodás megkötése nélkül is befejezheti, a szakképzési megállapodás megkötése, tartalma vagy annak hiánya a szakképző iskolai fenntartónak a 2013/2014-es tanévben vagy ezt követően indított szakmai képzéseivel kapcsolatos jogosultságaira vonatkozik.

- c)