Mötv. — mi változott? 2024. február 22.

(4a) A fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (2b) bekezdés b) pontja szerinti támogatás fedezete céljából megtervezett támogatási összeg közgazdasági megalapozottsága megállapítása érdekében – vizsgálatot kezdeményezhet a helyi önkormányzattal szemben, ha a helyi önkormányzat adott évi költségvetési rendeletében elfogadott, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (2) bekezdés g) pontja szerinti saját bevétele meghaladja az előző évi jóváhagyott költségvetési rendeletében szereplő saját bevétel összegét. A fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal a vizsgálat során a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, illetve a Magyar Államkincstár bevonásával járhat el. A fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal a vizsgálat során felkérheti az Állami Számvevőszéket az eljárásban történő részvételre.

(4b) A (4a) bekezdés szerinti eljárás során a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal vezetője az érintett helyi önkormányzattól – legfeljebb 8 napos határidő tűzésével – további információkat, adatokat kérhet.

(4c) Ha a helyi önkormányzat adott évi költségvetési rendeletében meghatározott, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (2) bekezdés g) pontja szerinti saját bevételének mértéke legalább 20%-kal, és legalább 1 milliárd forinttal meghaladja az előző évi jóváhagyott költségvetési rendeletében szereplő saját bevétel összegét, úgy a megtervezett támogatási összeg saját bevétel közgazdasági megalapozottságát a helyi önkormányzatnak szükséges alátámasztania a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal részére.

(4d) A (4a) és (4c) szerinti eljárás lefolytatása az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (2b) bekezdés b) pontja alapján mellékelt üzleti tervre is kiterjed a közgazdasági megalapozottság megállapításához szükséges mértékben.

(4e) A fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal vezetője a helyi önkormányzat jogszerű gazdálkodásának helyreállításáig, de legfeljebb az önkormányzat tárgyévi költségvetésének végrehajtásáról szóló rendeletének elfogadásáig törvényességi felhívás kibocsátása nélkül önkormányzati csődbiztost jelölhet ki, ha

- a) a képviselő-testület a költségvetési rendeletét a költségvetési évben legkésőbb március 15-ig nem fogadja el, vagy az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 111/P. §-ában foglalt rendelkezésnek nem tesz eleget,

- b) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (2a) és (2b) bekezdésében foglaltakat megsérti,

- c) a (4) bekezdésében foglaltakat megsérti,

- d) a (4b) vagy (4d) bekezdésben foglalt adatszolgáltatást nem teljesíti, vagy

- e) a (4a) és (4c) bekezdés szerinti vizsgálat eredménye alapján indokolt.

(4f) A (4e) bekezdés szerinti önkormányzati csődbiztosnak

- a) a pénzügyi gondnok névjegyzékében szereplő,

- b) a felszámolók névjegyzékében szereplő, vagy

- c) közgazdász végzettséggel és legalább öt éves pénzügyi szakmai gyakorlattal rendelkező

természetes személy jelölhető ki, akivel szemben a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Hartv.) 9. § (3) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi ok nem merül fel.

(4g) Az önkormányzati csődbiztos

- a) figyelemmel kíséri a helyi önkormányzat gazdálkodását, a jogszabályokban kötelezően előírt feladatainak és hatáskörének ellátását;

- b) véleményezi a képviselő-testületi ülésre készült költségvetést érintő előterjesztéseket, amelyekhez a véleményét csatolni kell;

- c) ellenjegyzésével teljesíthetőek kötelezettségvállalások és kifizetések;

- d) áttekinti a helyi önkormányzat gazdálkodását, és feltárja, hogy milyen okok vezettek a közgazdaságilag nem megalapozott költségvetés elfogadásához;

- e) a helyi önkormányzat vagyonával kapcsolatos valamennyi iratba betekinthet;

- f) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a bizottságok – a helyi önkormányzat vagyonával kapcsolatos – nyilvános és zárt ülésén.

(4h) Az önkormányzati csődbiztos a (4g) bekezdésben foglalt jogköröket a kijelölésről szóló döntés hatályosulását követő naptól megfelelően gyakorolhatja. Az önkormányzati csődbiztos a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal vezetőjének kérésére köteles a tevékenységéről beszámolni.

(4i) Az önkormányzati csődbiztosnak a (4g) bekezdés szerinti jogköre által elsődlegesen a helyi közösségi közlekedési feladatellátásnak, továbbá a Hartv. 1. mellékletében felsorolt, és a helyi önkormányzat számára külön törvényben kötelezően előírt feladatok működési kiadások finanszírozásának teljesítését kell biztosítania.

(4j) A (4e) bekezdés szerinti kijelölés annak közlését követő 15 napon belül a Kúria előtt támadható meg. A keresetlevelet az önkormányzati csődbiztost kijelölő kormányhivatalnál kell benyújtani. Az önkormányzati csődbiztost kijelölő kormányhivatal a keresetlevelet 8 napon belül terjeszti fel a Kúria részére. A keresetlevél benyújtásának az önkormányzati csődbiztos kijelölésének hatályosulására nincs halasztó hatálya.

(4k) A bíróság a (4j) bekezdés szerinti keresetlevél benyújtásától számított 60 napon belül határoz. A bíróság döntése ellen nincs helye perújításnak.

- i) az önkormányzati csődbiztos kijelölésére, tevékenységére, eljárására díjazására vonatkozó szabályokat

146/K. § (1) E törvénynek a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával összefüggő törvények módosításáról szóló 2023. évi CXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv1.) megállapított 111. § (4a)–(4k) bekezdését első alkalommal a 2024. évi önkormányzati költségvetési rendelet megalkotása, módosítása során kell alkalmazni.

(2) A Módtv1.-gyel megállapított 111. § (4a)–(4k) bekezdését akkor is alkalmazni kell, ha a képviselő-testület a Módtv1. hatályba lépését megelőzően elfogadott 2024. évi költségvetési rendeletét az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 25. § (1) bekezdés szerinti határidőig az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (2a) és (2b) bekezdés szerinti tartalommal nem módosítja.