2011. évi CLXXX. törvény — mi változott? 2012. szeptember 1.

6. § A Vht. a 35. §-t követően a következő alcímekkel és 35/A–35/D. §-okkal egészül ki:

„Végrehajtási iratok elektronikus kézbesítési rendszere

35/A. § (1) Az önálló bírósági végrehajtó (a 35/A–35/D. § alkalmazásában: végrehajtó) az e törvényben meghatározott egyes végrehajtói iratok kézbesítése és iratbetekintés biztosítása során a kamarának a végrehajtók, valamint a felek és az eljárásban részt vevő egyéb személyek részére rendelkezésre álló, az interneten elérhető, országosan egységes számítástechnikai rendszere (a továbbiakban: kézbesítési rendszer) használatával, gépi adatfeldolgozással jár el.

(2) Az e törvényben meghatározott végrehajtási iratok adattartama és egyes eljárási cselekmények megtételének ténye a kézbesítési rendszerbe kerül bevitelre, illetve rögzítésre. A kézbesítési rendszerben – a felek eljárási jogainak érvényesülése, azok gyakorlásának egyszerűsítése, gyorsítása érdekében – rögzített adatokat a végrehajtó és a kamara kezeli.

(3) A kézbesítési rendszer titkosítással biztosítja, hogy az adott ügyben keletkezett és a kézbesítési rendszerben kezelt adatokat csak az ismerhesse meg, akinek az eljárás irataiba való betekintést törvény biztosítja. E törvény alkalmazásában titkosítás a közölt információ, adat hozzáférhetetlenné tétele azzal, hogy az csak valamely előre meghatározott vagy meghatározható műszaki megoldás alkalmazásával válik elérhetővé. Az iratbetekintés keretében megismert iratokról vélelmezni kell, hogy azok adatai megegyeznek a kézbesítési rendszerben kezelt iratok adataival.

(4) A kézbesítési rendszer a felhasználók számára fenntartott műveletek elvégzését a felhasználók azonosítását követően teszi lehetővé, és naplózza. A kézbesítési rendszerben a beadványok adatainak rögzítését – azonosítását követően – a végrehajtó (végrehajtói iroda) alkalmazottja is végezheti.

(5) A kamara 30 napig őrzi a kézbesítési rendszerben rögzített, kézbesítendő és kézbesített iratokat, 10 évig pedig a feladás és a kézbesítés igazolásához szükséges elektronikus tértivevényeket, valamint a kézbesítendő és kézbesített iratok adatainak leírását, tulajdonságaik rögzítését szolgáló adatokat (metaadatok).

(6) A kézbesítendő iratokat a kézbesítéstől, illetve a kézbesítési vélelem beálltától számított 30 nap elteltével törölni kell. A kézbesítési rendszer útján előállított elektronikus iratokat archiválni kell, a kamara az archivált elektronikus iratokat 10 évig megőrzi.

(7) A kézbesítési rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy

a) a végrehajtó által meghatározott címzettek részére kézbesítendő elektronikus közokiratot a kézbesítési rendszer felhasználói felületén keresztül, hivatalos elektronikus aláírással és időbélyeggel ellátva, meghatározott formátumban, a meghatározott címzetti kör tagjai részére küldje meg;

b) az a) pont szerinti címzettek által a végrehajtónak kézbesítendő iratot a kézbesítési rendszer felhasználói felületén keresztül és minősített elektronikus aláírással és időbélyeggel ellátva, meghatározott formátumban, a címzett végrehajtó részére küldje meg.

(8) A kézbesítési rendszernek alkalmasnak kell lennie a (7) bekezdés szerint kézbesítendő iratok informatikai megfelelőségének ellenőrzésére, és annak során a hibák megjelölésével a kijavításra történő automatizált felszólításra.

35/B. § (1) A kézbesítési rendszer – kivéve az üzemszerű karbantartás idejét – folyamatosan elérhető.

(2) A kézbesítési rendszer működésében keletkezett üzemzavarról és annak megszűnéséről a kézbesítési rendszer a végrehajtókat elektronikus levélben, az üzemzavar idején szolgáltatást igénybe venni kívánó, egyéb felhasználókat pedig a kamara rendszere igénybevételének megkísérlésekor elektronikus üzenetben értesíti.

(3) A törvény által meghatározott határidőbe nem számít bele az a nap, amely során legalább négy órán át fennálló, a kézbesítési rendszerben felmerült üzemzavar akadályozta a kézbesítési rendszer működését.

(4) E törvény alkalmazása során üzemzavarnak kell tekinteni a kézbesítési rendszerben végzett olyan karbantartásokat, tervezett leállításokat is, amelyek a kézbesítési rendszer szolgáltatásainak igénybevételét korlátozzák vagy megakadályozzák.

Elektronikus kapcsolattartás a végrehajtás foganatosítása során

35/C. § (1) A végrehajtó a kézbesítési rendszer igénybevételével, elektronikus úton tart kapcsolatot a féllel, a végrehajtási eljárás egyéb résztvevőjével, más végrehajtóval, a kamarával, bírósággal, megkeresett hatósággal, személlyel vagy szervezettel (a továbbiakban ezen alcím alatt: fél), ha azt a fél igényli és a kézbesítési rendszer felhasználási szabályzatát írásban elfogadta, vagy ha azt a fél számára törvény kötelezővé teszi.

(2) A fél, illetve, aki a végrehajtóval való kapcsolattartásra jogszabály alapján köteles, a kézbesítési rendszer igénybevételével, elektronikus úton jogosult kapcsolatot tartani a végrehajtóval, a törvényben meghatározott, elektronikus kapcsolattartásra köteles felhasználó pedig a kézbesítési rendszer igénybevételével, elektronikus úton tart kapcsolatot a végrehajtóval.

(3) Az elektronikus kapcsolattartás során a feladó felhasználó az iratot a kézbesítési rendszer igénybevételével kézbesítteti a címzett felhasználónak.

(4) A kézbesítési rendszer felhasználási szabályzata a kamarára, a végrehajtóra, és az elektronikus kapcsolattartásra köteles felhasználóra külön elfogadás nélkül kötelező, egyéb felhasználóra pedig annak kifejezett, írásbeli elfogadásával válik kötelezővé.

(5) Nem tartozik e § hatálya alá az elektronikus árverési rendszer, valamint a fizetési meghagyás alapján kiállított végrehajtható okiratok végrehajtónak történő megküldésére szolgáló elektronikus rendszer útján történő kapcsolattartás.

35/D. § (1) Az elektronikus kapcsolattartás igénylése iránti, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott, elektronikus iratba foglalt kérelmet és annak jogszabályban meghatározott mellékleteit a kézbesítési rendszer felhasználói szabályzatának elfogadása mellett bárki előterjeszthet a végrehajtónál. A végrehajtó a kérelem teljesítéseként rögzíti a kézbesítési rendszerben az elektronikus kapcsolattartásra jogosult fél:

a) természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, személyazonosítás céljából bemutatott okmányának típusát és számát, valamint törvényes képviselőjének nevét, lakóhelyét és személyazonosítás céljából mellékelt okmányának típusát, számát; szervezet esetében elnevezését, székhelyét, a nyilvántartását vezető hatóság elnevezését, nyilvántartási számát, valamint a képviselőjének nevét, lakóhelyét és személyazonosítás céljából mellékelt okmányának típusát, számát;

b) kézbesítési rendszer használatához szükséges felhasználói nevét és jelszavát;

c) kézbesítési rendszer által küldött értesítések fogadására szolgáló elektronikus levelezési címét.

(2) A végrehajtó a kérelem teljesítése előtt a 47/A. § szerint ellenőrzi a személyazonosság és a lakóhely igazolására mellékelt okirat érvényességét és adatainak valódiságát. Ha a fél nem szolgáltatja az (1) bekezdésben meghatározott adatokat és az azok igazolására szolgáló iratokat, vagy a személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, a végrehajtó a kérelem teljesítését megtagadja.

(3) A kézbesítési rendszer használatához szükséges, hogy a felhasználó rendelkezzen a legalább az elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti fokozott biztonságú aláírás létrehozásra képes aláírást létrehozó eszközzel, időbélyegzővel, továbbá titkosító és hitelesítési tanúsítvánnyal.

(4) A fél köteles az (1) bekezdésben meghatározott adataiban bekövetkezett változást haladéktalanul bejelenteni.

(5) A végrehajtó kérelemre rögzíti a kézbesítési rendszerben annak tényét, ha a fél nem kíván a továbbiakban elektronikus kapcsolattartást igényelni.

(6) Az elektronikus kapcsolattartást igénylők (1) bekezdésben foglalt adatait az ügyben eljáró végrehajtó ismerheti meg; az adatok pedig annak a bíróságnak, nemzetbiztonsági szolgálatoknak és büntetőügyben eljáró hatóságnak továbbíthatók, amely minden egyes igényelt adat tekintetében a törvényi rendelkezés megjelölésével igazolja, hogy törvény az ügy elbírálásához, továbbá jogosultság, illetve kötelezettség fennállásának ellenőrzéséhez feljogosította az adat kezelésére és megjelöli annak az eljárásának az ügyszámát és tárgyát, amelyben az igényelt adatok megismerésére törvény alapján jogosult.

(7) A végrehajtó tájékoztatja a felet az első kapcsolatfelvétel alkalmával az elektronikus kapcsolattartás és az elektronikus kapcsolattartás igénylése iránti kérelem előterjesztésének lehetőségéről.

(8) A végrehajtó a fél kérelmére az elektronikus kapcsolattartási szabályok alkalmazása esetén is engedélyt adhat a papír alapú írásbeli kapcsolattartásra, ha az iratok kézbesítése – az iratok nagy terjedelme miatt – más módon nem vagy csak jelentős költségráfordítással lenne lehetséges.”

8. § A Vht. „Kézbesítés” alcíme a következő 37/C. §-sal egészül ki:

„37/C. § (1) A végrehajtó a végrehajtás foganatosítása során keletkezett iratokat – ha a kézbesítési rendszer használata e törvény szerint kötelező – a kézbesítési rendszer igénybevételével elektronikus úton kézbesíti.

(2) A kézbesítési rendszer az irat feladásának tényéről elektronikus okirati formában

a) a feladó számára a feladást tanúsító elektronikus tértivevényt állít ki a jogszabályban meghatározott tartalommal és megküldi a feladó elektronikus levélcímére;

b) a címzett számára elektronikus tértivevényt állít ki a jogszabályban meghatározott tartalommal és megküldi a címzett elektronikus levélcímére.

(3) A kézbesítési rendszer az irat átvételének tényéről elektronikus okirati formában a feladó számára az átvételt tanúsító, elektronikus tértivevényt állít ki a jogszabályban meghatározott tartalommal és megküldi a feladó elektronikus levélcímére.

(4) A kamara a kézbesítési rendszer működtetése során

a) a kézbesítési rendszerben kézbesítendő és kézbesített elektronikus iratoknak,

b) a feladás és a kézbesítés igazolásához, a feladásról szóló értesítéshez szükséges elektronikus tértivevényeknek, valamint

c) a kézbesítendő és kézbesített elektronikus iratok metaadatainak

elkülönített elhelyezésére szolgáló tárhely fenntartásával biztosítja a felhasználók számára a kézbesítési rendszerben rögzített iratok és értesítések megismerésének lehetőségét.

(5) Az irat átvételének napja az a nap, amikor a címzett az iratot tartalmazó dokumentumnak a kézbesítési rendszerből való letöltésének feltételéül szolgáló tértivevényen az átvételt igazoló tértivevényt kitölti és elektronikus aláírásával, valamit időbélyegzővel látja el.

(6) Ha a címzett az iratot a kézbesítési rendszerben részére fenntartott tárhelyen való elhelyezésétől és az erről szóló értesítés elektronikus levélcímére történő elküldésétől számított ötödik munkanapon sem veszi át, a következő munkanapon az iratot kézbesítettnek kell tekinteni (kézbesítési vélelem). A kézbesítési vélelem beálltáról a kézbesítési rendszer a címzett és a feladó részére értesítést helyez el a részükre fenntartott tárhelyeken, valamint a címzett részére a titkosított küldeményt közvetlenül is megküldi.

(7) A címzett a neki szóló iratot a kézbesítési rendszerben az őrzési időn belül nyithatja meg.

(8) A végrehajtó az elektronikusan kézbesítendő, de papír alapon rendelkezésre álló iratok másolatát hivatalos elektronikus irattá alakítja és intézkedik azok a kézbesítési rendszeren keresztül történő elektronikus kézbesítéséről; illetve a papír alapon kézbesítendő, de elektronikusan rendelkezésre álló iratok másolatát a kézbesítési rendszerből a végrehajtó egyedileg nyomtatja ki és intézkedik azok papír alapú kézbesítéséről.

(9) A kézbesítési rendszer üzemeltetési költségei a kamarát terhelik, a felhasználók számára annak használata ingyenes.”

16. § A Vht. a következő 79/G. §-sal egészül ki:

„79/G. § (1) A bank és a takarékszövetkezet az adós pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegeinek a felkutatása iránti végrehajtói intézkedések fogadása és a végrehajtói megkeresések megválaszolása érdekében e törvény szerinti elektronikus kapcsolattartásra köteles.

(2) Az (1) bekezdés szerinti végrehajtói intézkedést tartalmazó, több címzett megjelölésével feladásra kerülő irat, valamint a megkeresésre adott válaszokat tartalmazó iratok tekintetében a kézbesítési rendszer a 35/A. § (7) bekezdése szerinti szolgáltatást nyújtja.”

20. § Vht. 120. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az árverést a végrehajtó árverési hirdetménnyel tűzi ki, és ebben feltünteti:)

„c) az árverésre kerülő ingóságokat és becsértéküket, valamint a becsérték 2%-ának megfelelő, ötszázezer Ft-ot meg nem haladó becsérték esetén száz forintra, egymillió Ft-ot meghaladó becsérték felett pedig ezer forintra kerekített licitküszöböt,”

21. § (1) A Vht. 122. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A végrehajtó az árverési hirdetményt – legalább a (2) bekezdésben foglalt időtartamban – közzéteszi az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában is; az elektronikus árverési rendszer az árverést követő napon automatikusan törli a hirdetményt az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából.”

(2) A Vht. 122. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az árverés közhírré tételéhez fűződő jogkövetkezmény az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételhez kapcsolódik.”

24. § A Vht. 124. § (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A vételi ajánlat akkor érvényes, ha az legalább a licitküszöb összegével meghaladja az előzőleg tett vételi ajánlatot.”

27. § A Vht. 132/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A végrehajtó elektronikus árverés útján értékesíti

a) a végrehajtást kérő kérelmére a 100 ezer Ft-ot elérő becsértékű ingóságot, ha a szállítási és tárolási költségeket a végrehajtást kérő megelőlegezte,

b) az ingóságot, ha annak őrzése vagy tárolása egyébként biztosított,

c) az üzletrészt és

d) az értékpapírt, ha e törvény az értékpapír értékesítésére árverés tartását írja elő.”

28. § A Vht. 132/D. § (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában a hirdetmény mellett közzé kell tenni az ingóságnak a rendelkezésre álló adatok szerinti leírását és a 132/B. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti ingóságról készült képfelvételt.”

30. § (1) A Vht. 132/F. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az árverést lefolytató végrehajtó kérelemre aktiválja az elektronikus árverési rendszer árverezőként történő használatához szükséges felhasználói nevet és jelszót, ha az árverezők nyilvántartásában szereplő személy vagy szervezet)

„c) – előárverezési jog gyakorlására is lehetőséget adó felhasználói jogosultság igénylése esetén – igazolta azt, hogy az árverésen e törvény szerint előárverezésre jogosult.”

(2) A Vht. 132/F. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A vételi ajánlatot az elektronikus árverési rendszer automatikusan rögzíti, és egyidejűleg közzéteszi az árveréshez tartozó licitnaplóban. Nem teszi közzé a vételi ajánlatot az elektronikus árverési rendszer, ha az nem haladja meg legalább a licitküszöb összegével az előzőleg közzétett vételi ajánlatot, és akkor sem, ha nem éri el a becsérték 35%-át vagy a 124. § (5) bekezdésében meghatározott összeget.

(4) Ha az árverező vételi ajánlatának közzétételét követően az elektronikus árverési rendszer újabb vételi ajánlatot tesz közzé a licitnaplóban, az árverező kérelmére a végrehajtó 3 munkanapon belül intézkedik az árverési előleg átutalási költséggel csökkentett részének visszautalásáról; kérelem hiányában az árverési vevőn kívüli többi árverezőnek az előleget az árverés befejezése után kell visszautalni.”

(3) A Vht. 132/F. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az árverés az árverési hirdetmény közzétételét követő 30. napnak a végrehajtó által meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órájáig tart, azzal, hogy ha az árverés befejezését megelőző öt percen belül újabb vételi ajánlat érkezik, az árverés időtartama ezen vételi ajánlattételtől számított öt perccel automatikusan meghosszabbodik az utolsó vételi ajánlat megtételét követő ötödik perc végéig. Az árverés befejezésének időpontjában az elektronikus árverési rendszer a licitnaplót automatikusan lezárja és közzéteszi abban a lezárás időpontját, azt, hogy az árverési hirdetmény a közzétételi időtartam hány százalékában volt elérhető a felhasználók számára, és azt a kezdő és befejező időpontot, melyek között a hirdetmény nem volt elérhető a felhasználók számára.”

31. § (1) A Vht. 132/G. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az előárverezési jog jogosultja – a 132/F. § (1) bekezdés c) pontja szerinti aktiválást követően – az aktivált felhasználói nevének és jelszavának megadásával gyakorolhatja előárverezési jogát. Az előárverezési jogot gyakorló nyilatkozatot az elektronikus árverési rendszer az előzőleg közzétett, legmagasabb összegű, érvényes vételi ajánlattal megegyező összegű vételi ajánlatként teszi közzé automatikusan a licitnaplóban.”

(2) A Vht. 132/G. § (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az árverési vevő letétbe helyezett előlegét be kell számítani a vételárba.”

(3) A Vht. 132/G. § (6) bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az árverés sikertelensége esetén a második árverést az első árverésre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kell megtartani azzal, hogy a második árverésen az első árverésen legmagasabb ajánlatot tett, de a vételár fizetését elmulasztó árverező nem árverezhet.”

(4) A Vht. 132/G. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha a második árverésen az ingóságot alacsonyabb áron adták el, mint amelyet az első árverésen a legmagasabb ajánlatot tett árverező felajánlott, a különbözetet a korábbi legmagasabb ajánlatot tevő és a vételár fizetését elmulasztó árverező a végrehajtó felszólítására 15 napon belül köteles megtéríteni. Ha ezt elmulasztja, a végrehajtó az erről szóló iratokat beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz, amely végzéssel kötelezi a fizetést elmulasztó árverezőt a különbözet megtérítésére; a megtérítendő összegbe az elvesztett előleget be kell számítani. Az elvesztett előleg és a fizetést elmulasztott árverező által megtérített különbözet a végrehajtás során befolyt összeget növeli.”

32. § A Vht. 134. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a második árverés az árverési vételár megfizetésének elmulasztása [132/G. § (5) bekezdés] miatt volt sikertelen és az ingóságot alacsonyabb átvételi áron vették át, mint amelyet az árverésen a legmagasabb ajánlatot tevő és a vételár fizetését elmulasztó árverező felajánlott, a 132/G. § (7) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fizetést elmulasztó árverező által megtérítendő különbözet az általa felajánlott vételár és az átvételi ár különbségének – az elvesztett előleggel csökkentett – összege.”

33. § A Vht. 135. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az ingóságot nem sikerült elektronikus árverésen értékesíteni, és azt a végrehajtást kérő nem vette át, a végrehajtó olyan ingóság esetében, amelynek őrzése vagy tárolása biztosított – immár a kikiáltási ár korlátlan leszállítása mellett – újabb elektronikus árverést tarthat. Egyéb ingóságok esetében, vagy ha az utóbb kitűzött elektronikus árverés is sikertelen maradt, a végrehajtó felhívja az adóst, hogy az ingóságot 30 napon belül vigye el.”

34. § A Vht. 138. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A végrehajtó az ingatlan lefoglalása végett megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, hogy a végrehajtási jogot jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba, egyúttal felhívja az ingatlanügyi hatóságot, hogy a végrehajtási jog bejegyzésével kapcsolatos határozatának megküldésével együtt tájékoztassa a végrehajtót azoknak a nevéről és lakóhelyéről (székhelyéről), akiknek az ingatlanra vonatkozólag az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van, valamint a lefoglalt ingatlant érintően a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználat jogcíméről és időtartamáról. A foglalás a végrehajtási jog bejegyzésével valósul meg.”

35. § (1) A Vht. 139. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A végrehajtó a lefoglalt ingatlan értékesítése iránt a végrehajtást kérő kérelmére akkor intézkedhet, ha a 7. § (2) bekezdése szerint a követelés viszonylag rövidebb időn belüli behajtása másképpen nem lehetséges, és a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozatnak a végrehajtó részére történt kézbesítésétől számított 45 nap eltelt.”

(2) A Vht. 139. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A végrehajtó az ingatlan árveréséről szóló hirdetményt a becsérték megállapításától, végrehajtási kifogás előterjesztése esetén a becsérték tárgyában hozott jogerős bírósági határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles közzétenni az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában.”

36. § A Vht. 140. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha a közléstől számított 15 napon belül végrehajtási kifogást terjesztettek elő, a becsértéket a bíróság – szükség esetén szakértő közreműködésével – állapítja meg. A becsérték megállapításával szemben előterjesztett, a becsérték bíróság általi megállapítására irányuló végrehajtási kifogás előterjesztésével együtt letétbe kell helyezni az igazságügyi szakértő díjának fedezésére szolgáló, az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott összeget.

(8) Ha a becsérték megállapítása (kifogás esetén bíróság általi jogerős megállapítása) óta három év eltelt, és az ingatlan még nem került értékesítésre, a végrehajtó bármelyik fél kérelmére az árverés kitűzése előtt a becsértéket az (1) és (2) bekezdésben foglaltak alkalmazásával ismételten megállapítja.”

37. § A Vht. 141. § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A (3) bekezdés c) pontjában foglalt esetben is beköltözhetően kell értékesíteni az adós tulajdoni hányadát, ha a tulajdonostársak ingatlan használatára vonatkozó megállapodása vagy bíróság határozata alapján az adós a nem adós tulajdonostárs által használt ingatlan- vagy épületrésztől elkülönülten használható ingatlan- vagy épületrész használatára jogosult.”

38. § A Vht. 142. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„142. § Az ingatlan árverése során az elektronikus ingóárverés szabályait a jelen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

39. § A Vht. 143. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„143. § (1) Az árverést a végrehajtó árverési hirdetménnyel tűzi ki, és ebben feltünteti:

a) nevét, hivatali helyiségének címét, telefonszámát, letéti számlájának számát,

b) a felek nevét, a főkövetelések jogcímét és összegét,

c) az ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatait [helyrajzi szám, művelési ág, a fekvés helye, tulajdonos, a 137. § (1) bekezdése szerinti terhek] és a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználat jogcímét és időtartamát,

d) az ingatlan tartozékait, jellemző sajátosságait,

e) az ingatlan lakott vagy beköltözhető állapotban történő értékesítését,

f) az ingatlan kikiáltási árát,

g) az árverési előleg (a továbbiakban: előleg) összegét,

h) az árverésen a 147. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak alapján tehető legalacsonyabb vételi ajánlat összegét, és azt, hogy a lakóingatlanra van-e a lakóingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatnak előárverezési joga,

i) az árverés kezdő és befejező időpontját, az ingatlan megtekintésének időpontját,

j) 10 millió Ft-ot meg nem haladó becsérték esetén a becsérték 2%-ának megfelelő, de legalább 1000 Ft összegű, 10 millió Ft-ot meghaladó becsérték felett a becsérték 1%-ának megfelelő összegű, ezer forintra kerekített licitküszöböt,

k) tájékoztatást arról, hogy az árverezőkre vonatkozó törvényi rendelkezésekről, az elektronikus ajánlattétel feltételeiről és határidejének lejártáról, a vételár megfizetéséről, második árverés tartásáról szóló tájékoztatás az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában érhető el.

(2) A kamara az (1) bekezdés k) pontjában foglaltakról szóló általános tájékoztatást folyamatosan közzéteszi az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában.”

40. § A Vht. 145. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az árverési hirdetményt az árverésnek a hirdetményben feltüntetett időtartamára kell a hirdetőtáblán kifüggesztve tartani.”

41. § A Vht. 145/A. §-a és 145/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„145/A. § Az árverési hirdetménynek az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételére a 132/D. §-t azzal kell alkalmazni, hogy a hirdetmény mellett az ingatlanról készült képfelvételt is közzé kell tenni az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában.

145/B. § A 132/F. § (6) bekezdésének az árverés időtartamára vonatkozó rendelkezését az ingatlanárverés során azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az árverés az árverési hirdetmény elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételét követő 60. napnak a végrehajtó által meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órájáig tart; ha az árverés befejezését megelőző öt percen belül újabb vételi ajánlat érkezik, az árverés időtartama ezen vételi ajánlattételtől számított öt perccel automatikusan meghosszabbodik az utolsó vételi ajánlat megtételét követő ötödik perc végéig.”

42. § A Vht. 147. § (1)–(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az ingatlan kikiáltási ára a becsérték összege.

(2) Az ingatlanra – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – legalább a kikiáltási ár felének megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat.

(3) Lakóingatlanra legalább a kikiáltási ár 70%-ának megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat, ha az adósnak ez az egyetlen lakóingatlana, lakóhelye ebben van, és a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt.”

43. § A Vht. 149. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az árverési vevő köteles a teljes vételárat az árverési jegyzőkönyv aláírásának napjától – ha pedig az árverést jogorvoslattal támadták meg, a jogorvoslatot elbíráló határozat rendelkezése szerint annak jogerőre emelkedésétől – számított 15 napon belül befizetni vagy átutalni a végrehajtói letéti számlára; ha ezt elmulasztja, előlegét elveszti.”

44. § (1) A Vht. 152. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az árverésről a végrehajtó árverési jegyzőkönyvet készít, és ebben – a 35. §-ban említetteken kívül – feltünteti:)

„a) az elárverezett ingatlannak az ingatlan-nyilvántartási adatait, lakott vagy beköltözhető állapotban történt értékesítését, a kikiáltási árat, azt, hogy a legalacsonyabb érvényes vételi ajánlat összegére mely szabályok vonatkoztak (147. §), és az árverési vételárat,”

(2) A Vht. 152. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A végrehajtó felhívja az árverési vevőt, hogy az árverési jegyzőkönyv aláírása céljából a végrehajtó irodájában a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül jelenjen meg; ha ezt elmulasztja, előlegét elveszti.

(3) A végrehajtó az árverési jegyzőkönyv aláírásával egyidejűleg adhat az árverési vevő részére halasztást – a 149. § (2) bekezdése szerinti feltételekkel – a vételár megfizetésére.”

45. § A Vht. a 154/A. §-t követően a következő 154/B. §-sal egészül ki:

„154/B. § (1) Ha az adós a kiköltözési kötelezettségének a 154/A. § (1) és (5) bekezdésben foglalt határidőben eleget tett, és az ingatlant kiürített állapotban, az árverési hirdetményben feltüntetett tartozékokkal együtt átadja az árverési vevőnek, az ingatlan kiürítését, de legkésőbb a kiköltözési határidő lejártát követő 8 napon belül előterjesztett kérelmére megilleti

a) az 5 millió forint alatti árverési vételár esetén annak 1%-ának,

b) 5 millió forint és azt meghaladó összegű árverési vételár esetén 50 000 forint és az 5 millió forint feletti rész 0,5%-ának,

c) 10 millió Ft és azt meghaladó összegű árverési vételár esetén 75 000 forint és az a 10 millió forint feletti rész 0,25%-ának

megfelelő összeg.

(2) A végrehajtó a kifizetés feltételeinek fennállását jegyzőkönyvben rögzíti, melyet a feleknek kézbesít; az összeg kifizetése iránt a jegyzőkönyv kézbesítését követő 15. nap elteltével, kifogás esetén a jogerős elbírálásáról szóló végzés alapján, annak kézhezvételét követő 15 napon belül intézkedik. A kifizetés után fennmaradó összeg minősül végrehajtás során befolyt összegnek, ez használható fel a végrehajtási költségek és a követelés kielégítésére.”

46. § A Vht. 155. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„155. § (1) Az árverés sikertelen, ha

a) nem tettek vételi ajánlatot, vagy a felajánlott vételár nem érte el az ingatlan becsértékének felét vagy lakóingatlan esetében a 147. § (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén a 70%-át;

b) az árverési vevő az árverési jegyzőkönyvet nem írta alá; vagy

c) az árverési vevő nem fizette be vagy nem utalta át a teljes vételárat az árveréstől számított 15 napon belül, illetőleg a végrehajtó által a vételár megfizetésére adott határidőn belül.

(2) Az árverés sikertelenségének megállapításával egyidejűleg a végrehajtó az ingatlannak a 143. § (1) bekezdés c)–h) és j) pontban foglalt adatait és az ingatlanról készült képfelvételt – az árverés későbbi kitűzéséről szóló tájékoztatással együtt – közzéteszi az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában.”

47. § (1) A Vht. 156. § (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az elektronikus árverési rendszer a második árverés kitűzésével egyidejűleg automatikusan törli az ingatlan 155. § (2) bekezdése szerint közzétett adatait az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából.”

(2) A Vht. 156. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A vételi ajánlatok összegére, a kikiáltási árra és annak leszállítására – a 140. § (8) bekezdésének figyelembevételével – az első árverésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”

48. § A Vht. 158. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„158. § (1) Ha a 156. § alapján megtartott második árverés is sikertelen volt, úgy a végrehajtást kérő veheti át az ingatlant a becsérték felének, a 147. § (3) bekezdése szerinti ingatlan esetében pedig 70%-ának megfelelő átvételi összegben. Ha több végrehajtást kérő van, az ingatlant az veheti át, aki a becsérték felét vagy 70%-át meghaladó legmagasabb összegű árajánlatot tette.

(2) Az árverés sikertelenségének tényéről a végrehajtó 15 napon belül értesíti a végrehajtást kérőt és

a) 15 napos határidőt biztosít részére az átvételre vonatkozó nyilatkozat megtételére,

b) több végrehajtást kérő esetében tájékoztatást ad arról, hogy elektronikus átvételi eljárás tartására kerül sor.

(3) Több végrehajtást kérő esetén a végrehajtó elektronikus átvételi eljárást tart, amelyre az ingatlanárverés szabályait kell alkalmazni az e §-ban foglalt eltérésekkel Az elektronikus átvételi eljárást a végrehajtó hirdetménnyel tűzi ki; a hirdetményt csak az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában kell közzétenni és a feleknek kell kézbesíteni. A hirdetmény a következő adatokat tartalmazza:

a) a 143. § (1) bekezdés a)–f) pontjában foglalt adatok,

b) a minimális átvételi ár és az ahhoz tartozó licitküszöb,

c) az átvételi eljárás kezdő és befejező időpontja és

d) az átvételi ajánlattétel feltételei és módja.

(4) Az ingatlanra a végrehajtást kérők a vételi ajánlatok megtételére vonatkozó szabályok szerint tehetnek átvételi ajánlatot. Az átvételi ajánlatot az elektronikus árverési rendszer az átvételi ajánlat összegével, a közzététel időpontjával és az átvételi ajánlatot tevő végrehajtást kérő nevének (elnevezésének) feltüntetésével teszi közzé a licitnaplóban.

(5) Az elektronikus átvételi eljárás az átvételi hirdetmény közzétételétől számított 15. napnak a végrehajtó által meghatározott 8 és 20 óra közé eső órájáig tart azzal, hogy ha az átvételi eljárás befejezését megelőző öt percen belül újabb átvételi ajánlat érkezik, az átvételi eljárás időtartama ezen ajánlattételtől számított öt perccel automatikusan meghosszabbodik az utolsó átvételi ajánlat megtételét követő ötödik perc végéig.

(6) Az ingatlan átvevője az automatikusan lezárt licitnaplóban utolsóként közzétett átvételi ajánlatot tevő végrehajtást kérő. Az átvétel jogkövetkezménye azonos az árverési vétel jogkövetkezményével.

(7) Az átvételi ár 50%-ának megfelelő összeget be kell számítani a végrehajtást kérő követelésébe. A végrehajtást kérő az átvételi ár fennmaradó 50%-át, továbbá ha a követelésének összege nem éri el az átvételi ár 50%-át sem, úgy az 50%-áig terjedő különbözetet is köteles az árverési vevőre nézve irányadó szabályok szerint befizetni, melyből a végrehajtási költségek és több végrehajtást kérő esetén a többi végrehajtást kérő követelésének kielégítését követően részesülhet. A 171. § (2) bekezdését az átvételi ár felosztása során is alkalmazni kell.

(8) Ha a második árverés a 155. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában foglalt okból volt sikertelen és az ingatlant alacsonyabb átvételi áron vették át, mint amelyet az árverésen a korábbi árverési vevő felajánlott, a 132/G. § (7) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a korábbi árverési vevő által megtérítendő különbözet a felajánlott vételár és az átvételi ár különbségének – az elvesztett előleggel csökkentett – összege.”

49. § A Vht. 159. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„159. § (1) Ha a végrehajtást kérő nem vette át az ingatlant, a végrehajtó az átvételi ajánlatok megtételére nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől számított 15 napon belül közzéteszi az ingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetményt, valamint az ingatlanról készült képfelvételt az árverési hirdetmények elektronikus nyilvántartásában. A hirdetmény a 143. § (1) bekezdés a)–h) és j) pontjában foglalt adatokat tartalmazza.

(2) Az ingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetménynek az árverési hirdetmények elektronikus nyilvántartásában történő közzétételétől az árverés mindaddig szünetel, amíg az ingatlanra vételi ajánlatot tenni kívánó árverező nem kéri felhasználói nevének és jelszavának aktiválását, vagy a végrehajtást kérő a hirdetmény közzétételétől számított 3 hónap elteltével újabb árverés kitűzését nem kérte.

(3) Az ingatlanra az árverési vételi ajánlatra vonatkozó szabályok szerint tehető vételi ajánlat.

(4) A vételi ajánlat közzétételével az elektronikus árverési rendszerben automatikusan közzétételre kerül az újabb árverés árverési hirdetménye, valamint a hozzátartozó licitnaplóban a vételi ajánlat, a végrehajtó pedig az általános szabályok szerint intézkedik az újabb árverés közhírré tételével kapcsolatos egyéb intézkedések megtétele iránt. Az árverés befejező időpontja – a 145/B. §-ban foglaltak figyelembe vételével, valamint azzal, hogy az árverés ebben az esetben 30 napig tart – automatikusan kerül meghatározásra azzal, hogy ha a közzétételt követő 30. nap nem munkanapra esik, akkor a következő munkanap meghatározott óráját kell befejező időpontként meghatározni.

(5) Ha az újabb árverés kitűzését a végrehajtást kérő kérte, a végrehajtó az általános szabályok szerint intézkedik az árverés közhírré tétele és lefolytatása iránt.

(6) Az újabb árverésre a második árverés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(7) A becsérték ismételt megállapítása iránti kérelem beérkezését követő munkanapon a végrehajtó törli az ingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetményét az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából, a becsérték ismételt megállapításától – végrehajtási kifogás előterjesztése esetén pedig a becsérték tárgyában hozott jogerős bírósági határozat kézhezvételétől – számított 30 napon belül pedig közzéteszi az ismételten megállapított becsérték alapján elkészített, folyamatos árverezés iránti új hirdetményt. Ha a kérelem beérkezésének időpontjában az árverési hirdetmény már közzétételre került, a végrehajtó az árverés befejezését követően sikertelen árverés esetén intézkedik a becsértéknek a 140. § (8) bekezdése szerinti ismételt megállapítása iránt.”

50. § A Vht. 160. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„160. § (1) Ha az újabb árverés is sikertelen volt, a 159. § szerint kell eljárni.

(2) Az (1) bekezdésben említett árverést követően tartott újabb árverésekre is a második árverés szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a kikiáltási árat lakóingatlan esetén is a becsérték feléig lehet leszállítani.

(3) Ha a (2) bekezdés alapján tartott utolsó eredménytelen árverést követően 5 év eltelt és nincs folyamatban újabb kitűzött árverés, vagy egyébként a végrehajtás érdemi befejezésére került sor, végrehajtó intézkedik az ingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetménynek az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából történő törlése iránt.”

51. § (1) A Vht. 162. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A végrehajtást elrendelő bíróság állapítja meg)

„a) az ingatlan becsértékét, és azt a 140. § (8) bekezdésének megfelelő alkalmazásával az első árverési hirdetmény elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételéig bármelyik tulajdonostárs kérelmére módosíthatja,”

(2) A Vht. 162. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az első árverési hirdetmény elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételét követően a végrehajtó a 140. § (8) bekezdése szerint módosítja az ingatlan becsértékét bármelyik tulajdonostárs kérelmére.”

68. § A Vht. a 253/F. §-t követően a következő 253/G. §-sal egészül ki:

„253/G. § (1) A kamara naplót készít a kézbesítési rendszer működéséről a következő adatokkal:

a) üzemben tartási idő,

b) a felhasználók adatbevitelének és adatrögzítésének ténye az adatbevitel, illetve adatrögzítés időpontjának, valamint az azt végző személy nevének megjelölésével,

c) a rendszer által automatikusan elvégzett műveletek, a művelet és az időpontja feltüntetésével,

d) az üzemzavar terjedelme és időtartama,

e) az iratbetekintés iránti kérelem vagy megkeresés teljesítése az iratokba betekintő nevének és címének, az iratbetekintés jogalapjának, időpontjának, az érintett iratnak, valamint az iratbetekintést engedélyező személy nevének feltüntetésével,

f) a naplóból történt adatszolgáltatás a szolgáltatott adatok körének, az adatigénylő nevének és címének, az adatigénylésben feltüntetett adatigénylési jogalapnak, az adatszolgáltatás időpontjának, valamint az adatszolgáltatást végző azonosító adatainak feltüntetésével.

(2) A napló adatait azok keletkezésétől számított 10 évig kell megőrizni, és biztosítani kell az azok megismeréséhez szükséges technikai eszközöket.

(3) A napló adatairól megkeresésre annak a bíróságnak, ügyésznek, nyomozó hatóságnak, terrorizmust elhárító szervnek, nemzetbiztonsági szolgálatnak, továbbá a végrehajtó tevékenységének felügyeletét ellátó szervnek továbbítható adat, amely törvényi rendelkezés megjelölésével igazolja, hogy törvény az ügy elbírálásához, továbbá jogosultság, illetve kötelezettség fennállásának ellenőrzéséhez feljogosította az adat megismerésére. Az adatigénylőnek a megkeresésben meg kell jelölnie annak az eljárásának az ügyszámát és tárgyát, amelyben az igényelt adatok megismerésére törvény alapján jogosult.

(4) A kamara a felhasználók számára az interneten közzéteszi a kézbesítési rendszer működésének és felhasználóként történő igénybevételének technikai feltételeit (felhasználási szabályzat); a felhasználási szabályzatot a miniszter hagyja jóvá.”

(3) A Vht. 307. § (2) bekezdés n) és o) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg)

„n) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az árverezők elektronikus nyilvántartásába történő bejegyzés díját, a közös tulajdonban lévő ingatlan árverése esetén a tulajdonostárs tulajdoni hányadának értékesítéséért felszámítható díjat, az önálló bírósági végrehajtó által a felvilágosításra jogosult részére kiadott másolatért felszámítható költségtérítést, a végrehajtási kifogás előterjesztésével egyidejűleg letétbe helyezendő szakértői díj előlegének összegét, valamint ezek megfizetésének módját,

o) az elektronikus árverési rendszer és a kézbesítési rendszer informatikai alkalmazásának működtetésére, biztonsági követelményeire és felhasználói szabályzatának kötelező tartalmi elemeire vonatkozó részletes szabályokat.”

- i) 127/A. § (3) bekezdésében az „egynegyedére” szövegrész helyébe a „35%-ára” szöveg,

- j) 131. § (2) bekezdésében és 132. § (2) bekezdésében az „elővásárlási jog” szövegrész helyébe az „előárverezési jog” szöveg,

- k) 132/B. § (4) bekezdésében az „árverés” szövegrész helyébe az „ingóárverés” szöveg,

- l) 134. § (1) és (3) bekezdésében az „egynegyedének” szövegrész helyébe a „35%-ának” szöveg, 134. § (2) bekezdésében az „egynegyedét” szövegrész helyébe a „35%-át” szöveg,

- m) 140. § (1) bekezdésében a „szakértő becsüs véleménye” szövegrész helyébe az „igazságügyi szakértő szakvéleménye szöveg”, a „szakértő becsüs véleményének” szövegrész helyébe az „igazságügyi szakértő szakvéleményének” szöveg,

- n) 150. § (1) bekezdésében és 151. § (2) bekezdésében a „visszatarthatja” szövegrész helyébe az „– a kiköltözési kötelezettségének a 154/B. § szerint eleget tevő adóst megillető összeg kivételével – visszatarthatja” szöveg,

- p) 153. § (4) bekezdésében az „árverést” szövegrész helyébe az „árverés befejezését” szöveg,

- q)

- d) 132/F. § (8) bekezdésében a „; de az utolsóként közzétett vételi ajánlatokat megelőzően közzétett vételi ajánlatokat csak az elektronikus árverési rendszer árverezőként történő használatára jogosult felhasználók tekinthetik meg” szövegrész,

- f) 145/C. § (2) bekezdés második mondata, (3) bekezdés b) pontjában a „vagy annak többszörösével” szövegrész és (4)–(6) bekezdése,

- g) 146. §-a,

- h) 147. § (5) bekezdése,

- i) 148. §-a,

- j) 152. § (4) bekezdése,

- k) 156. § (3) bekezdése, valamint (5) és (6) bekezdése,

90. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 156. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az adóhatóság a Vht. 125. § (2) bekezdése, valamint 132/G. § (7) bekezdése szerinti vételár-különbözet megfizetésére az árverési vevőt határozattal kötelezi. Az árverési vevő fizetési kötelezettségét megállapító jogerős határozat az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat.”

(2) Az Art. 156. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az ingóság árverése során az adóhatóság a Vht. 120. § c) pontjának második fordulatát, 122. § (4) bekezdését, 132/B–F. §-át, 132/G. § (1)–(6) bekezdését, 133. § (4) bekezdését nem alkalmazza.”

(3) Az Art. 156. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ingatlan árverése során az adóhatóság a Vht. rendelkezéseit a következő eltérésekkel alkalmazza:)

„a) nem alkalmazható a Vht. 143. § (1) bekezdés j) pontja és k) pontjának az „elektronikus ajánlattétel feltételeiről és határidejének lejáratáról” szövegrésze, 145/A–C. §-a, 153. § (4) bekezdése, 154/B. §-a, 155. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése, 157. § (5) bekezdése, 158. § (2) bekezdés b) pontja és (3)–(8) bekezdései;”

91. § (1) Az Art. 156/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az elektronikus árverés során a Vht. 120–129. §-ait, 132. §-át, 132/A. §-át, 141–156. §-ait kell alkalmazni az e §-ban szabályozott eltérésekkel. Nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény igazolási kérelemre vonatkozó szabályait, a Vht. 38. § (1) bekezdését, 124. § (1)–(4) bekezdéseit, 125–126. §-ait, 146. § (1) bekezdését, 147. § (1)–(3) bekezdéseit, 149. § (2) bekezdését, valamint 154/B. §-át.”

(2) Az Art. 156/A. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) A második sikertelen elektronikus árverést követő hat hónap elteltével a végrehajtó, ha azt a körülmények indokolják, az árverést ismételten kitűzheti. Ha az ismételten kitűzött újabb elektronikus árverés is sikertelenül zárul, az árverés kitűzése az adó végrehajtásához való jog elévülési idejének lejártáig, legfeljebb hat hónaponként megismételhető. A Vht. folyamatos árverezésre vonatkozó szabályai az elektronikus árverés során nem alkalmazhatók.”

106. § A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 124. §-ában a „123. §-ban foglaltak” szövegrész helyébe a „bírósági végrehajtási eljárás szabályai” szöveg lép.

107. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2008. évi XXXIX. törvény 44. § (2) bekezdése a hatályát veszti.