2011. évi CLXXX. törvény — mi változott? 2012. március 15.

1. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 10. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A bírósági végrehajtást (a továbbiakban: végrehajtás) végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni. A végrehajtható okiratok a következők:]

„e) a bíróság bűnügyi költségről, elővezetési és kísérési költségről, valamint az alapos kifogás esetén a végrehajtót az állam felé terhelő befizetési kötelezettségről szóló értesítése, továbbá a bírósági gazdasági hivatalnak a közjegyző által kiszabott pénzbírságról, az ügyészség által kiszabott rendbírságról, megállapított bűnügyi költségről, az ügyészség és a nyomozó hatóság által megállapított elővezetési és kísérési költségről, valamint a pártfogó felügyelői szolgálat által a közvetítői eljárásban megállapított, az állam által előlegezett és visszatérítendő költségről szóló értesítése,”

2. § (1) A Vht. 12. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A végrehajtási kérelmet – a 18. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – a kellő példányban, megfelelően kitöltött végrehajtható okirat nyomtatványon kell előterjeszteni.

(2) A bíróság a végrehajtási kérelmet nyomban, de legkésőbb a beérkezését követő 15 napon belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nincs-e helye az áttételének vagy érdemi vizsgálat nélküli elutasításának, illetve azt – a jogi képviselővel rendelkező fél kivételével – nem kell-e hiánypótlásra visszaadni, és a szükséges intézkedéseket megteszi. Ha a jogi képviselővel nem rendelkező végrehajtást kérő a kérelmét nem a nyomtatványon terjesztette elő, a nyomtatványt nem a kellő példányban nyújtotta be, vagy nem megfelelően töltötte ki, a bíróság a hiányokat saját hatáskörben, a bírósági iratokban rendelkezésre álló adatok alapján is pótolhatja. A jogi képviselővel rendelkező fél hiányos kérelmét a bíróság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.”

(2) A Vht. 12. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A bíróság a kérelem beérkezésétől, hiánypótlás esetén a hiányok pótlásától számított 15 napon belül dönt a végrehajtási kérelemről.”

3. § A Vht. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § (1) Tartásdíj behajtása érdekében a végrehajtási lapot a jövőben lejáró tartásdíjrészletekre nézve is ki lehet állítani. Ilyenkor csak a végrehajtási eljárás befejezéséig lejárt tartásdíjrészleteknek megfelelő összeget lehet behajtani és a végrehajtást kérőnek kifizetni.

(2) Egy összegben előre vállalt tartásdíj behajtása esetén a végrehajtási lapon – naptári nap szerinti megjelöléssel – meg kell határozni azt, hogy mely időszakra történt kötelezettségvállalás alapján fizetendő tartásdíj végrehajtására kerül sor.

5. § A Vht. 32. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A végrehajtást kérő kérelmére az egyik adóstárssal szemben elrendelt végrehajtás foganatosítására az (1) vagy (2) bekezdés szerint illetékes végrehajtó részére kell megküldeni az egyetemlegesen felelős többi adóstárssal szemben kiállított végrehajtható okiratot is.

7. § Vht. 36. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A végrehajtó a végrehajtható okirat adatai és az adós lakóhelyéről, tartózkodási helyéről, székhelyéről, telephelyéről beszerzett adatok alapján, a végrehajtási költség megelőlegezésétől és az átadáshoz, kézbesítéshez szükséges adatok beszerzésének időpontjától számított 15 napon belül intézkedik a végrehajtható okirat átadása vagy kézbesítése iránt.

9. § A Vht. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„45. § (1) A végrehajtó intézkedésével szembeni ellenszegülés esetén a végrehajtó tájékoztatja az ellenszegülést megvalósító személyt az ellenszegülés esetén követendő eljárásról és az ellenszegülés következményeiről, és közvetlenül a legközelebbi, általános rendőri feladatokat ellátó helyi rendőri szervhez fordul, amely köteles a végrehajtási eljárásban haladéktalanul közreműködni az ellenszegülés megszüntetése végett a végrehajtó intézkedésének befejezéséig.

(2) Ellenszegülésnek minősül, ha a jogszerű végrehajtói intézkedéssel érintett személy

a) nem veti alá magát a végrehajtói intézkedésnek és fizikai erőkifejtés útján is igyekszik azt megakadályozni, vagy

b) a végrehajtói intézkedés során a számára jogszerűen adott végrehajtói utasításokat nem hajtja végre, és ezzel akadályozza a végrehajtói intézkedést.

(3) A végrehajtó a rendőrség közreműködését a következő adatokkal tünteti fel a végrehajtási cselekményről készült jegyzőkönyvben:

a) intézkedés alá vont személy neve, anyja neve, születési ideje és helye, valamint személyazonosításra alkalmas okiratának száma vagy arra való utalás, hogy ezen adatok megállapítására irányuló intézkedés milyen okból nem vezetett eredményre,

b) a rendőri intézkedés megtételének ténye és az alkalmazott kényszerítő eszköz megnevezése,

c) az ellenszegülés esetén követendő eljárásról és az ellenszegülés következményeiről történő tájékoztatás megtörténte,

d) egyéb lényeges jognyilatkozatok, körülmények.

(4) A rendőri közreműködés jogszabályban meghatározott költségtérítésének összege végrehajtási költség; azt előlegezni nem kell. A végrehajtó a közreműködő rendőri szerv igazolása és a végrehajtási cselekményről készült jegyzőkönyv alapján megállapítja a költségtérítés összegét, és az erről szóló jegyzőkönyvet kézbesíti a feleknek.

(5) A rendőri szerv az intézkedéstől számított 8 napon belül megküldi a költségtérítés megállapításához szükséges igazolást a végrehajtó részére.

(6) A költségtérítés behajtott összegét a végrehajtó a közreműködő rendőri szerv székhelye szerinti megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság részére fizeti meg.”

10. § A Vht. 47. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A végrehajtás foganatosításához szükséges, e §-ban meghatározott adatok beszerzése iránt a végrehajtó már a végrehajtható okirat kézbesítése előtt intézkedhet.”

11. § A Vht. 50. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bíróság a végrehajtást valamennyi vagy azon végrehajtási cselekményre kiterjedő hatállyal függeszti fel, amely a felfüggesztés okára és céljára figyelemmel feltétlenül szükséges; a felfüggesztés nem terjed ki a végrehajtás foganatosítása során szükséges bírósági döntések meghozatalára és a felfüggesztést megelőzően előterjesztett végrehajtási jogorvoslati kérelmek elbírálására. A végrehajtás felfüggesztésének hatálya a felfüggesztést elrendelő határozat meghozatalának időpontjában áll be.”

12. § (1) A Vht. 74. §-át megelőző „Mentes juttatások” alcíme helyébe a „Letiltás alól mentes juttatások” alcím lép.

(2) A Vht. 74. § c) és g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes a végrehajtás alól)

„c) anyasági támogatás,”

„g) a nevelőszülő részére a gondozásába ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek, utógondozói ellátásban lévő fiatal felnőtt ellátását szolgáló nevelési díj, külön ellátmány és családi pótlék,”

13. § A Vht. 76. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki és a § eredeti szövegének számozása (1) bekezdésre változik:

„(2) A munkáltató jogosult a letiltott összeg kifizetését felfüggeszteni addig, amíg annak összege – az időszakonként esedékessé váló összegek összeadódásával – a négyszáz forintot el nem éri, de legfeljebb hat hónapig. A munkáltató a fizetés felfüggesztéséről a végrehajtót a letiltás kézbesítését követő 8 napon belül, a más kifizetésre jogosultat legkésőbb a fizetéssel egyidejűleg tájékoztatja.”

14. § A Vht. 79/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„79/D. § (1) A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adóst megillető, de szabad rendelkezése alól kikerült – ügyleti biztosíték céljára elkülönítve kezelt – pénzösszeg csak e meghatározott céllal összefüggő, illetve e meghatározott ügyletből eredő követelések fejében vonható végrehajtás alá.

(2) A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztatók által jogszabály alapján nyitott külön számlán elhelyezett, a foglalkoztatottak egészségbiztosítási ellátása céljára elkülönítve kezelt pénzösszeg a foglalkoztatót terhelő, harmadik személyekkel szemben fennálló tartozás fejében nem vonható végrehajtás alá.

(3) Az egészségügyi szolgáltatót megillető, az Egészségbiztosítási Alapból az egészségügyi szolgáltatás finanszírozására folyósított, és e célra a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény alapján elkülönítetten kezelt pénzösszeg csak a finanszírozási szerződésben foglalt feladatok ellátásából eredő követelések fejében vonható végrehajtás alá.”

15. § A Vht. a következő 79/F. §-sal egészül ki:

„79/F. § (1) Ha a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg az adós szabad rendelkezése alól átutalási végzés alapján történő visszatartás alapján került ki, ez az összeg átutalási végzés alapján átutalható vagy kiutalható, és hatósági átutalási megbízás alapján is átutalható.

(2) Az adós szabad rendelkezése alól zárolás iránti végrehajtói felhívás alapján kikerült összeg a zárolással biztosított követelés behajtása érdekében kiadott átutalási végzés vagy hatósági átutalási megbízás alapján utalható át vagy utalható ki.

17. § A Vht. 80. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A bíróság az átutalási végzésben felhívja az adóst megillető összeget kezelő pénzforgalmi szolgáltatót, hogy a fizetési számla mentesnek minősülő összeget meghaladó egyenlegéből a követelés összegét – a felhívásnak megfelelően – utalja ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg utalja át a végrehajtást kérő által megjelölt fizetési számlára.

(3) A bíróság az átutalási végzést a pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett, a végrehajtási kérelemben megjelölt fizetési számlára hozza meg, és a végzést a pénzforgalmi szolgáltatónak, valamint a feleknek kézbesítteti. Ha a végrehajtási kérelemben az adós több pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlát jelöl meg, a bíróság az elsőként feltüntetett fizetési számlára hozza meg az átutalási végzést; másik pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett további számlára a 81. § (5) bekezdése szerint van helye a végzés meghozatalának.”

18. § A Vht. 81. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„81. § (1) A végrehajtási lap kiállítására jogosult bíróság az átutalási végzést a pénzforgalmi szolgáltatónak azzal a rendelkezéssel küldi meg, hogy a végzésben feltüntetett követelés összegét a végzés jogerőre emelkedésének bevárása nélkül utalja ki, vagy utalja át a végrehajtást kérőnek; a végzés elleni fellebbezésnek a végzés végrehajtására nincs halasztó hatálya.

(2) Az okirat végrehajtási záradékolására jogosult bíróság az átutalási végzést a pénzforgalmi szolgáltatónak azzal a rendelkezéssel küldi meg, hogy a végzésben feltüntetett követelés összegét tartsa vissza, és – ha a végzés kézbesítésétől számított 45 napon belül a bíróságtól nem kap más értesítést – azt a végrehajtást kérőnek utalja ki, vagy utalja át. A végzés elleni fellebbezésről a bíróság a pénzforgalmi szolgáltatót haladéktalanul értesíti, és felhívja arra, hogy az összeg visszatartását folytassa, de kiutalást, átutalást újabb értesítésig ne teljesítsen. A bíróság az átutalási végzés jogerőre emelkedéséről a pénzforgalmi szolgáltatót ugyancsak haladéktalanul és azzal a rendelkezéssel értesíti, hogy a visszatartott összeget – az átutalási végzésben foglalt felhívásnak megfelelően – utalja ki, vagy utalja át a végrehajtást kérőnek.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával kell értesíteni a pénzforgalmi szolgáltatót az átutalási végzés megváltoztatásáról és hatályon kívül helyezéséről is.

(4) Ha az átutalási végzés kibocsátása fedezet hiánya miatt nem vagy csak részben vezetett eredményre, egyéb végrehajtható okirat kiállításának akkor van helye, ha a végrehajtást kérő igazolja, hogy az adós pénzforgalmi szolgáltatója az átutalási végzést milyen összegben teljesítette. Ha a kérelmet a függőben tartási határidő lejárta előtt terjesztik elő, a bíróság a végrehajtható okirat kiállításával egyidejűleg értesíti az adós pénzforgalmi szolgáltatóját arról, hogy nem kéri az átutalási végzés további függőben tartását.

(5) A (4) bekezdésben foglalt esetben másik pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számla megjelölése esetén újabb átutalási végzés meghozatalának van helye a végrehajtást kérő kérelmére.”

19. § A Vht. 82/A. § (1) bekezdés második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az adós pénzforgalmi szolgáltatója (e §-ban a továbbiakban: pénzforgalmi szolgáltató) a végrehajtó intézkedésének megfelelően köteles a fizetési számla mentesnek minősülő összeget meghaladó egyenlegéből a megbízásban megjelölt követelés összegét a végrehajtói letéti számlára átutalni.”

22. § A Vht. 123. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az árverésen sem személyesen, sem megbízottja vagy képviselője útján nem árverezhet, az árverező képviseletében sem járhat el, és az ingóságot árvereztetéssel közvetve sem szerezheti meg – a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel –

a) végrehajtó, végrehajtó-helyettes, végrehajtójelölt, végrehajtó egyéb alkalmazottja, végrehajtói iroda, végrehajtói iroda tagja és alkalmazottja,

b) az a jogi személy, gazdasági társaság, amelyben az a) pont szerinti személy vagy szervezet többségi befolyással rendelkezik,

c) az ügyben eljáró végrehajtónak, végrehajtó-helyettesnek és a végrehajtói iroda tagjának közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] és élettársa,

d) az ügyben eljáró végrehajtást foganatosító bíróság állományába tartozó személy és

e) az adós.

(3) Nem minősül kizártnak az árverezésből a (2) bekezdés szerinti személy vagy szervezet, ha az ingóság megszerzésére végrehajtást kérői vagy tulajdonostársi jogállása miatt van jogosultsága, vagy ha külön törvény biztosít számára az ingóság eladása esetére elővásárlási jogot.

(4) Az árverező a vételi ajánlatot nem vonhatja vissza.”

23. § A Vht. a 123. §-t követően a következő 123/A. §-sal egészül ki:

„123/A. § (1) Ha törvény az ingóságra nézve elővásárlási jogot enged annak kényszerértékesítésére, azt e törvény alkalmazásában előárverezési jognak kell tekinteni (a továbbiakban: előárverezési jog); előárverezési jog szerződéssel nem alapítható. Az előárverezési jog bírósági végrehajtás során történő gyakorlásának feltételeit e törvény határozza meg.

(2) Az előárverezésre jogosult az árverésről az árverési hirdetmény közzétételével, ha pedig részére e törvény a hirdetmény kézbesítését írja elő, annak kézbesítésével szerezhet tudomást.

(3) Az előárverezésre jogosultat az árverésen az árverező jogállása illeti meg, ha igazolja az (1) bekezdés szerinti jog fennállását és teljesíti e törvénynek az árverezőre vonatkozó feltételeit. Az előárverezésre jogosult ebben az esetben – amellett, hogy az árverésen árverezőként is részt vehet – valamennyi vételi ajánlat vonatkozásában az árverés (és annak esetleges meghosszabbítását követő) befejezéséig a legmagasabb összegű, érvényes vételi ajánlattal megegyező összegű vételi ajánlat tételével gyakorolhatja előárverezési jogát.

(4) Ha az előárverezésre jogosult a végrehajtóhoz intézett nyilatkozatában a vételi ajánlat tartalmát magáévá teszi és az árverés befejezéséig nem érkezik magasabb, érvényes vételi ajánlat, az előárverezésre jogosultat a legtöbbet felajánló árverező jogállása illeti meg.

(5) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az előárverezési jog a jogutódra átszáll, az előárverezési jog átruházása semmis.

(6) Az elővásárlási jog bírósági végrehajtás során az előárverezési jog alkalmazási körén kívül nem gyakorolható.”

25. § A Vht. 125. § (2) bekezdés második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Ha a fizetést elmulasztó árverező nem térítette meg a különbözetet, a végrehajtó az erről szóló iratokat 15 napon belül a végrehajtást foganatosító bíróságnak beterjeszti, amely a fizetést elmulasztó árverezőt végzéssel kötelezi a különbözet megtérítésére.”

26. § A Vht. 128. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az árverésről a végrehajtó árverési jegyzőkönyvet készít, és ebben – a 35. §-ban említetteken kívül – feltünteti:

a) az elárverezett ingóságot, becsértékét és árverési vételárat,

b) az árverési vevő nevét és a személyazonosításra szolgáló okmányának számát, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet esetén a nevét és székhelyét;

az árverési jegyzőkönyvet az árverési vevő is aláírásával látja el.

52. § A Vht. 165. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„165. § (1) Ha a befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést, a kielégítési sorrend – a követelések jogcímét alapul véve – a következő:

a) gyermektartásdíj,

b) jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj,

c) munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság (65. és 66. §),

d) a büntető- és a büntetésvégrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével),

e) adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,

f) egyéb követelés,

g) a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság.

(2) Egy összegben előre vállalt tartásdíj behajtása esetén a tartásdíjnak a felosztási terv elkészítéséig tartó időszakra eső, időarányosan kiszámított hányada elégítendő ki az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerint, a tartásdíj ezt meghaladó része az egyéb követelések között elégíthető ki.”

53. § A Vht. 170. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„170. § (1) Ha az ingatlan, továbbá a vízi, illetőleg a légi jármű értékesítéséből befolyt összegből jelzálogjoggal biztosított követelést is ki kell elégíteni, az ilyen követelést – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a 165. § (1) bekezdés d)–g) pontjában meghatározott követeléseket megelőzően kell kielégíteni.

(2) Jelzálogjoggal biztosított több követelés esetén e követeléseket a bejegyzett jelzálogjogok rangsorában kell kielégíteni.

(3) Ha a jelzálogjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére a végrehajtási jog ranghelyét követően került sor, a jelzálogjoggal biztosított követelést azon követelést követően lehet – az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásával – kielégíteni, amelyre e végrehajtási jog vonatkozik.”

54. § A Vht. 180. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bíróság a végrehajtható okiratban – megfelelő határidő tűzésével – felhívja a kötelezettet az önkéntes teljesítésre és az önkéntes teljesítés elmaradása esetére elrendeli a gyermek rendőrség közreműködésével történő átadását. A bíróság a végrehajtható okirattal együtt a végrehajtás alapjául szolgáló bírósági határozat másolatát is megküldi a végrehajtónak.

(3) A végrehajtó a végrehajtható okiratot, valamint a végrehajtás alapjául szolgáló bírósági határozat másolatát a gyámhatóság részére is kézbesíti azzal a felhívással, hogy a kötelezett önkéntes teljesítésének előmozdítása érdekében folytasson le helyszíni eljárást, tájékoztassa a kötelezettet az önkéntes teljesítés elmaradásának következményeiről, a gyermek rendőrségi átadásban való részvétele megelőzésének fontosságáról, és eljárásának eredményét a végrehajtható okirat kézbesítésétől számított 15 napon belül közölje a végrehajtóval.

(4) Ha a teljesítés elmaradt, a végrehajtó a helyszíni eljárásra időpontot tűz, és erről értesíti a végrehajtást kérőt, a 180/A. § (1) bekezdése szerinti meghatalmazottat, a gyámhatóságot és a rendőrséget. Ha az eljárás eredménytelen, a végrehajtó a következő helyszíni eljárásra kitűzött időpontról rövid úton küld értesítést az előzőekben felsoroltaknak.”

55. § A Vht. 180/A. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha a személykörözés végrehajtása során a rendőrség a gyermeket előállítja, erről haladéktalanul – rövid úton is – értesíti a végrehajtót, a gyermeket pedig – a végrehajtó egyidejű értesítése mellett – a legközelebbi, ideiglenes hatályú elhelyezés biztosítására is kijelölt gyermekotthonban helyezi el. Az elhelyezésig biztosítani kell az előállítás időpontjában a gyermekkel együtt tartózkodó hozzátartozó számára – kivéve, ha a gyermeket vagy az eljárás sikerességét veszélyezteti –, hogy a gyermekkel együtt legyen, részére a szükséges ellátást biztosítsa.

(8) A gyermek előállítása jogszabályban meghatározott költségtérítésének összegét a kötelezett viseli, az végrehajtási költségnek minősül, amelyet előlegezni nem kell. A költségtérítés igazolására, megállapítására, behajtására és megfizetésére az ellenszegülés megszüntetése érdekében történő rendőrségi közreműködés költségtérítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

57. § (1) A Vht. 184/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a meghatározott cselekmény végrehajtása szabadalombitorlás, használati mintaoltalom bitorlása, mikroelektronikai félvezető termék topográfiájára vonatkozó oltalom bitorlása, növényfajta-oltalom bitorlása, illetve a növényfajta-oltalomból eredő díjigényhez kapcsolódó – a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 109/B. §-ának (3) bekezdésében szabályozott – adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének elmulasztása, védjegybitorlás, földrajzi árujelző-oltalom bitorlása, formatervezési mintaoltalom bitorlása, kiegészítő oltalmi tanúsítvány bitorlása, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmára vonatkozó rendelkezések vagy szerzői jog megsértése miatt indított perben hozott határozat végrehajtására irányul, a végrehajtási lap kiállítására jogosult bíróság – a végrehajtási lap kiállítása helyett – a végrehajtást közvetlenül elrendelő határozatot hoz, amelyben a kötelezettet azonnali teljesítésre hívja fel és egyidejűleg megállapítja a késedelem esetén fizetendő pénzbírság napi összegét.”

(2) A Vht. 184/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha megítélése szerint a meghatározott cselekmény végrehajtásához, az önkéntes teljesítés megállapításához, az eljárás tárgyának beazonosításához segítséget nyújt, a végrehajtást elrendelő bíróság mellékletként csatolja a végrehajtható okirathoz a végrehajtási kérelem mellékleteként előterjesztett, a végrehajtható határozat meghozatalát megelőző eljárásban is az ügyiratok részévé vált képfelvételt.”

(3) A Vht. 184/A. § (2) bekezdés utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A pénzbírságra megfelelően alkalmazni kell a 175. § rendelkezéseit azzal, hogy a kötelezettel szemben kiszabott pénzbírságról szóló értesítést a bíróság megküldi a végrehajtónak; a végrehajtás befejezését megelőzően a végrehajtóhoz érkezett értesítés alapján a pénzbírság behajtását a végrehajtó az alapügyben foganatosítja, annak során a végrehajtót előleg nem illeti meg, a végrehajtás költségét pedig a pénzbírság megfizetésére kötelezett viseli.”

(4) A Vht. 184/A. § (4) bekezdés második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Ha a végrehajtó felhívására a kötelezett azonnal nem teljesít, a végrehajtó a (6) bekezdés szerint jár el.”

58. § A Vht. 191. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A végrehajtó a követelés biztosítása érdekében felhívja az adóst megillető összeget kezelő pénzforgalmi szolgáltatót, hogy a biztosítandó összeget és az eljárás költségeinek fedezésére szolgáló összeget a számláról sem az adós, sem más javára ne fizesse ki, ha pedig a számla egyenlege nem éri el a biztosítandó összeget, a jövőbeni befizetések tekintetében is hasonlóan járjon el (zárolás iránti végrehajtói felhívás). A zárolás iránti végrehajtói felhívás teljesítéséből adódó intézkedéseket a pénzforgalmi szolgáltató köteles haladéktalanul megkezdeni és a fizetési megbízások teljesítésére a pénzforgalomról szóló törvényben meghatározott határidők szerint teljesíteni. A zárolás iránti végrehajtói felhívás teljesítése – a hatósági átutalás és az átutalási végzés kivételével – megelőzi az egyéb fizetési megbízások teljesítését, a hatósági átutalási megbízással, átutalási végzéssel és zárolás iránti másik végrehajtói felhívással való viszonyában pedig a teljesítés sorrendjét a pénzforgalmi szolgáltató általi átvétel időpontja határozza meg. A pénzügyi fedezet hiánya miatt részben vagy egészben nem teljesíthető zárolás iránti végrehajtói felhívást a pénzforgalmi szolgáltató a pénzforgalomról szóló törvény rendelkezései szerint sorbaállítja a teljesítéshez szükséges fedezet biztosításáig.”

59. § A Vht. 217. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„217. § (1) A végrehajtónak a végrehajtási eljárás szabályait és a végrehajtási kifogást előterjesztő jogát vagy jogos érdekét lényegesen sértő intézkedése, illetőleg intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: intézkedése) ellen a fél vagy más érdekelt végrehajtási kifogást (a továbbiakban: kifogás) terjeszthet elő a végrehajtást foganatosító bírósághoz. E § alkalmazásában a végrehajtási eljárás szabályainak lényeges megsértése az olyan jogszabálysértés, amelynek a végrehajtási eljárás lefolytatására érdemi kihatása volt.

(2) A kifogást a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napon belül kell benyújtani a végrehajtónál, aki azt – a kifogásolt intézkedésre vonatkozó iratok másolatával együtt – 3 munkanapon belül továbbítja a végrehajtást foganatosító bíróságnak. Ha az intézkedés később jutott a kifogást előterjesztő tudomására, vagy a kifogás előterjesztésében a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napon túl is akadályozva volt, a végrehajtási kifogás előterjesztésének határidejét a tudomásszerzéstől, illetőleg az akadály megszűnésétől kell számítani, amennyiben a kifogást előterjesztő a későbbi tudomásszerzés vagy az akadályoztatás tényét kellően igazolja. A végrehajtó intézkedésétől számított 3 hónap eltelte után nem lehet kifogást előterjeszteni; e határidő elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak.

(3) A kifogásra a Pp. keresetindításra vonatkozó rendelkezései közül a keresetlevél benyújtására és kellékeire, a keresetlevél alapján teendő intézkedésekre, az áttételre, az elutasításra, valamint a keresetlevél beadásához fűződő jogi hatályok fenntartására vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók. A bíróság a kifogást nyomban, de legkésőbb a beérkezését követő 8 munkanapon belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nem kell-e azt hiánypótlásra visszaadni, nincs-e helye az áttételének vagy érdemi vizsgálat nélküli elutasításának, és a szükséges intézkedéseket megteszi.

(4) A végrehajtó intézkedése ellen bármilyen címen előterjesztett megtámadást kifogásnak kell tekinteni. A kifogásban meg kell jelölni a kifogásolt végrehajtói intézkedést, és azt, hogy a kifogást előterjesztő az intézkedés megsemmisítését vagy megváltoztatását milyen okból, mennyiben kívánja. A végrehajtó intézkedésével szembeni ismételt kifogásban új tény állítására, új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az a kifogásolt intézkedésről való tudomásszerzést követően jutott az előterjesztő tudomására, feltéve, hogy az – elbírálása esetén – reá kedvezőbb döntést eredményezett volna, vagy ha az az intézkedés jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul.

(5) Ha a kifogás elkésett, nem tartalmazza a miniszteri rendeletben meghatározott szakértői díjelőleg letétbe helyezéséről szóló igazolást, vagy olyan intézkedés ellen irányul, amely nyilvánvalóan nem lényegesen jogszabálysértő, továbbá ha a kifogást az előterjesztő felhívás ellenére hiányosan adja be, a bíróság a kifogást hivatalból elutasítja. Azt, aki a kifogást elutasító végzés ellen nyilvánvalóan alaptalan fellebbezéssel él, a másodfokú bíróság pénzbírsággal (Pp. 120. §) sújthatja.

(6) A végrehajtó intézkedésének elmulasztása miatt kifogás különösen akkor terjeszthető elő, ha

a) a jogszabály a végrehajtó részére az intézkedés elvégzésére határidőt állapított meg, azonban az eredménytelenül eltelt,

b) a végrehajtó a végrehajtási eljárásban részt vevő személy, a megkeresett szerv vagy személy részére az eljárási cselekmény elvégzésére határidőt tűzött ki, amely eredménytelenül eltelt, és a végrehajtó a mulasztóval szemben nem alkalmazta a törvény által lehetővé tett intézkedéseket, vagy

c) a végrehajtó elmulasztotta a végrehajtási eljárás ésszerű időn belül történő befejezésére irányuló kötelezettségét azáltal, hogy az ügyben az utolsó érdemi intézkedése óta eltelt az az ésszerű időtartam, amely elegendő volt arra, hogy a végrehajtó az intézkedést elvégezze, azonban ezt nem tette meg.

(7) A kifogást előterjesztő a végrehajtó intézkedésének elmulasztása esetén a kifogásban kérheti a bíróságtól a lényeges jogszabálysértés tényének megállapítását és a végrehajtónak az elmulasztott intézkedés elvégzésére – megfelelő határidő tűzésével – történő utasítását.

60. § A Vht. a 217. §-t követően a következő 217/A. §-sal egészül ki:

„217/A. § (1) A bíróság a végrehajtási kifogásról tárgyaláson kívül, – ha a kifogás elbírálásához szükséges tények a beszerzett iratokból nem állapíthatóak meg, vagy az iratok bizonyító erejét illetően kételye merül fel – a felek meghallgatása vagy egyéb bizonyítás felvétele után, soron kívül határoz.

(2) A bíróság – ha azok nem állnak rendelkezésre – a végrehajtási kifogás beérkezésétől számított 8 munkanapon belül intézkedik a kifogás elbírálásához szükséges iratok beszerzése iránt, a végrehajtó pedig a bíróság megkeresésének 8 munkanapon belül köteles eleget tenni. A bíróság a végrehajtási kifogást elbíráló végzését 45 napon belül hozza meg, kivéve, ha ahhoz a felek meghallgatása vagy egyéb bizonyítás felvétele szükséges.

(3) A bíróság a kifogásról – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a kifogásban foglalt kérelem keretei között dönt. A bíróság a kérelem korlátaira tekintet nélkül határoz a le nem rótt illeték, valamint az állam által előlegezett és meg nem térült költség megfizetéséről.

(4) A bíróság a végrehajtó intézkedését – a kifogásban foglalt kérelem korlátaira tekintet nélkül – megsemmisítheti, és a végrehajtót új intézkedés megtételére kötelezheti, ha a végrehajtási eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt szükséges az intézkedés megismétlése. A végzésnek tartalmaznia kell az intézkedés megsemmisítésének okait és az új eljárásra vonatkozó utasításokat.

(5) Ha a kifogásolt intézkedés a jogszabályoknak megfelel vagy nem lényegesen jogszabálysértő, a bíróság a kifogásolt intézkedést hatályában fenntartja és a kifogást elutasítja. Ha a kifogásolt intézkedés lényegesen jogszabálysértő, a bíróság a kifogásolt intézkedést egészben vagy részben megsemmisíti, vagy – ha jogszabály ezt lehetővé teszi és a döntéshez szükséges tények megállapíthatók – a végrehajtó intézkedését egészben vagy részben megváltoztatja, intézkedés elmulasztása esetén pedig az elmulasztott intézkedés megtételére utasítja a végrehajtót.”

61. § A Vht. a 217/A. §-t követően a következő 217/B. §-sal egészül ki:

„217/B. § (1) Lényegesen jogszabálysértő végrehajtói intézkedés vagy intézkedés elmulasztása esetén az önálló bírósági végrehajtó – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – köteles a kifogással érintett végrehajtási ügyben járó munkadíja 20%-ának, ugyanazon végrehajtási cselekmény tekintetében ismételt eljárási szabálysértés esetén pedig 50%-ának megfelelő pénzösszeg megfizetésére a (3) és (4) bekezdésben meghatározottak szerint.

(2) Nem terheli a végrehajtót az (1) bekezdés szerinti kötelezettség akkor, ha a kifogás elbírálása keretében történik az ingatlan forgalmi értékének meghatározása, vagy ha a lényeges eljárási szabálysértéshez nem a végrehajtó érdekkörében felmerülő ok vezetett.

(3) A bíróság a kifogásnak helyt adó végzésében kötelezi a végrehajtót az (1) bekezdésben meghatározott összegnek a végrehajtói letéti számlára 60 napon belül történő befizetésére. A befizetett összeg – a végrehajtást kérő részére történő kifizetés erejéig – a végrehajtás során befolyt összeget növeli; ezen felüli összeg pedig az államot illeti, azt a bírósági gazdasági hivatal számlájára kell befizetni.

(4) Ha a befizetési határidőn belül sor kerül a végrehajtót megillető díjazás elszámolására, a végrehajtó a befizetési kötelezettségének az őt megillető díjigénynek a befizetendő összeggel történő csökkentésével is eleget tehet.

(5) E § alkalmazásában a végrehajtó munkadíja

a) pénzkövetelés végrehajtása esetén az ügyérték alapján számított munkadíja,

b) meghatározott cselekmény esetén öt órai munkavégzésért járó munkadíja,

c) egyéb végrehajtási ügyben a külön jogszabály szerint járó munkadíja.

(6) A végrehajtó – az összeg megjelölésével – nyilatkozik a bíróságnak arról, ha a (3) bekezdés alapján befizetési kötelezettsége keletkezik az állam felé.”

62. § (1) A Vht. 218. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a bíróság helyt adott a végrehajtási kifogásnak, az erről szóló végzés ellen a végrehajtó is fellebbezhet, feltéve, hogy a végzésben a bíróság)

„b) a végrehajtó által előterjesztett díjjegyzéket vagy a végrehajtási költségek tekintetében a felosztási tervet módosította, illetve a 217/B. § (1) bekezdése szerinti jogkövetkezményt alkalmazta.”

(2) A Vht. 218. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A kifogást elbíráló végzés elleni fellebbezés elbírálására a kifogás elbírálására vonatkozó rendelkezések megfelelően alkalmazandók.”

63. § A Vht. 226. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„226. § (1) A végrehajtó nem járhat el abban az ügyben, amelyben – a Pp.-nek a bíró kizárására vonatkozó szabálya szerint – mint bíró sem járhatna el.

(2) Ha a végrehajtó az eljárásban a vele szemben fennálló kizárási okot maga jelentette be, vagy egyébként a mellőzéséhez hozzájárult, a kizárásról és az eljáró végrehajtó kijelöléséről a kamara elnöke – a kamara elnökével szemben fennálló kizárási ok esetén a helyettesítésére jogosult kamarai vezető – határoz.

(3) Ha

a) a kamara elnökének döntése szerint a kizárási ok nem áll fenn, vagy

b) a kizárási okot nem a végrehajtó jelentette be, és a kizárásához nem járult hozzá,

a kizárásról a Pp. szabályainak megfelelő alkalmazásával a végrehajtást foganatosító bíróság dönt.

(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kamara elnöke a döntését – a kizárási ügyben keletkezett iratokkal együtt –, a b) pontja szerinti esetben pedig a végrehajtó a kizárási indítványt és az indítványra vonatkozó álláspontját tartalmazó iratot beterjeszti a végrehajtást foganatosító bíróságnak.

(5) Ha a bíróság az eljárásból a végrehajtót kizárta, az erről szóló végzést megküldi a kamara elnökének. Az eljáró végrehajtót a kamara elnöke (elnök esetében helyettese) jelöli ki; ugyanazon helyi bíróság mellé kinevezett, ha pedig ez nem lehetséges, a megyében működő helyi bíróság mellé kinevezett – Budapesten és Pest megyében egyaránt budapesti és pest megyei székhelyű – végrehajtó jelölhető ki, ha pedig ez sem lehetséges, bármely végrehajtó kijelölhető az eljárás lefolytatására.

(6) A bíróság kizárási indítványnak helyt adó végzése ellen és a kamara elnökének a végrehajtó kijelölésére vonatkozó döntése ellen jogorvoslatnak helye nincs.”

64. § A Vht. a 226. §-t követően a következő 226/A. §-sal egészül ki:

„226/A. § A végrehajtó által foganatosított végrehajtás adósának vagyonába tartozó dolgot, egyéb vagyoni elemet a végrehajtó, a végrehajtó-helyettes, a végrehajtójelölt, a végrehajtó egyéb alkalmazottja és az a végrehajtói iroda, amelynek a végrehajtó tagja – a 123. § (3) bekezdésében foglalt eset kivételével – sem személyesen, sem megbízottja vagy képviselője útján, közvetve sem szerezheti meg.”

65. § A Vht. 229. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az összeférhetetlenség és a titoktartás szabályai a végrehajtó-helyettesre és a végrehajtójelöltre, a kizárás szabályai a végrehajtó-helyettesre is irányadók azzal, hogy a végrehajtó-helyettes az ügy elintézéséből akkor is ki van zárva, ha az őt alkalmazó végrehajtóval szemben áll fenn kizárási ok.”

66. § (1) A Vht. 250. § (2) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:

(A kamara jogai és feladatai különösen:)

„q) – a bíróság hatáskörébe tartozó ügyek kivételével – dönt a végrehajtó kizárásáról és új végrehajtó kijelöléséről.”

(2) A Vht. 250. § (3) bekezdés b) és c) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A kamara ellátja a következő feladatokat is:)

„b) a végrehajtói hirdetmények elektronikus úton történő közzétételére szolgáló informatikai alkalmazást működtet,

c) működteti a végrehajtási iratok elektronikus kézbesítési rendszerét.

(2) A Vht. 270. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Elsőfokú fegyelmi bíróságként a Budapest Környéki Törvényszék mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróság jár el.

(2) A Vht. 271. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kamara közgyűlése a végrehajtók közül 4 évre az elsőfokú fegyelmi bírósághoz 20, a másodfokú fegyelmi bírósághoz 3 végrehajtót vizsgálóbiztosnak választ meg.”

71. § (1)

(2) A Vht. 272. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„272. § (1) Az Országos Bírói Tanács – a törvényszékek, ítélőtáblák és a Kúria elnökének javaslatai alapján – a bírák közül az elsőfokú fegyelmi bíróságra 30, a másodfokú fegyelmi bíróságra 10 fegyelmi bírót nevez ki 4 évre. A fegyelmi bíróság elnökét és elnökhelyettesét a fegyelmi bírák közül az Országos Bírói Tanács nevezi ki.

(2) Fegyelmi bíróvá nem nevezhető ki az a bíró, aki a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény szerint a szolgálati bíróság bírájává sem nevezhető ki.

(3) A fegyelmi bírói tisztség megszűnik:

a) a kinevezés időtartamának lejártával,

b) a bírói szolgálati viszony megszűnésével,

c) a fegyelmi bírói tisztségről való lemondással vagy

d) ha a fegyelmi bírót kötelességeinek vétkes megszegése, hosszabb időn át történő elmulasztása vagy súlyos elhanyagolása miatt a fegyelmi bíróság – titkos szavazással, a fegyelmi bíróság tagjai legalább kétharmadának szavazatával – tagjainak sorából kizárta.

(2) A Vht. 273. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fegyelmi bíróság fegyelmi bíró és vizsgálóbiztos tagjai működésük megkezdése előtt az Országos Bírói Tanács előtt esküt tesznek.

74. § A Vht. 275. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Fegyelmi bíróként, illetőleg vizsgálóbiztosként nem járhat el az,)

„d) aki tisztségéből vagy hivatalából való felfüggesztés, illetve a bírói vagy végrehajtói szolgálat szünetelése folytán bíróként vagy végrehajtóként nem járhat el.”

75. § A Vht. 276. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az elfogultsági kifogásról a fegyelmi tanács határoz. Ha a kifogást az elsőfokú fegyelmi bíróság elnöke ellen terjesztették elő, a másodfokú fegyelmi bíróság tanácsa, ha pedig a másodfokú fegyelmi bíróság elnöke ellen terjesztették elő, a Kúria elnöke határoz az elfogultsági kifogásról.

(3) Az elsőfokú fegyelmi bíróság elnökének kizártsága esetén az eljáró elsőfokú fegyelmi tanácsot a másodfokú fegyelmi bíróság elnöke, a másodfokú fegyelmi bíróság elnökének kizártsága esetén pedig az eljáró tanácsot a Kúria elnöke jelöli ki.

(2) A Vht. 307. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg)

„g) a végrehajtási ügyvitelre, pénzkezelésre és statisztikára vonatkozó szabályokat, valamint a végrehajtási kérelem előterjesztésére szolgáló végrehajtható okirat nyomtatványok adattartalmát,

- a) 16. § i) pontjában a „bármelyik közjegyző” szövegrész helyébe „az európai fizetési meghagyást kibocsátó közjegyző” szöveg,

- g) 64. § (3) bekezdésében a „Vht. 165. § a)–e) pontjai” szövegrész helyébe a „Vht. 165. § (1) bekezdés a)–g) pontjai” szöveg,

- h) 74. §-ában a „Mentes a végrehajtás alól” szövegrész helyébe a „Mentes a letiltás alól” szöveg,

- r) 223. § (3) bekezdésében a „6 hónapon belül” szövegrész helyébe a „3 hónapon belül” szöveg,

- m) 219. §-a és azt megelőző alcíme,

- n) 270. § (4) bekezdése.

81. § A Pp. 319. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a jogosult a 318. § (1) bekezdésben foglalt kötelezettségeit teljesíti, az iratok megérkezésétől – ideértve a közjegyzői aktanyomat megérkezését is – számított harminc napon – az Ötödik Rész alkalmazása esetén tizenöt napon – belül a bíróság az ügy tárgyalására határnapot tűz ki, és arra a jogosultat felperesként, a kötelezettet pedig alperesként megidézi.”

82. § A Pp. 372. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Vht. 10. § d) pontjában felsorolt bűnügyi követelés végrehajtása esetén – ideértve az ilyen követelés biztosítására elrendelt bűnügyi zárlatot is – az igénypert az állam nevében a követelés jogosultjaként eljárni jogosult ellen kell megindítani.”

83. § A Pp. 388. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bíróságnak a tárgyalást úgy kell kitűznie, hogy az első tárgyalási nap az ellentmondás folytán perré alakult eljárásban a 318. § (1) bekezdésében meghatározott, a jogosult által beadott iratoknak, ha pedig a közjegyzői aktanyomat később érkezett meg a bírósághoz, akkor az aktanyomatnak a bírósághoz való érkezését követő legkésőbb negyvenöt – a 315. § (2) bekezdésében meghatározott perekben a keresetlevélnek a bírósághoz való érkezését követő legkésőbb hatvan – napon belül megtartható legyen.

3. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

85. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 33. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendőr a hatóság vagy az illetékes szerv elé állíthatja azt,)

„d) aki a szülői felügyelet vagy a gyámság, illetőleg a nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban történő elhelyezése alól hatálya alól engedély nélkül kivonja magát, és azt a gyermeket, akinek a körözését gyermek átadására irányuló bírósági végrehajtás során rendelték el;

87. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 31. § (1) bekezdés g) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

(Az egészségügyi szolgáltatóval kötött finanszírozási szerződésben meg kell határozni)

„g) a 35. § (1) bekezdése szerint a finanszírozásra kapott összegek elkülönített kezelésére szolgáló számla számát,”

88. § Az Ebtv. 35. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az egészségügyi szolgáltató a finanszírozási szerződés megkötésével, valamint a számla megváltozása esetén ennek bejelentésével egyidejűleg köteles nyilatkozni a finanszírozásra kapott összegek tekintetében elkülönítetten kezelt számláját vezető hitelintézetnek arról, hogy a számla a (2) bekezdés alapján elkülönítetten kezelt számla.”

89. § Az Ebtv. 82. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A bírósági végrehajtással kapcsolatos és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXX. törvénnyel megállapított 35. § (1a) bekezdés szerinti nyilatkozattételi kötelezettséget a 2012. január 1-jén hatályos finanszírozási szerződéssel rendelkező szolgáltató 2012. március 31-éig teljesíti.

6. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

92. § Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 3. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Igazságügyi szakértő az lehet, aki)

„b) a kérelmében megjelölt szakterületen az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához meghatározott vagy azzal egyenértékű képesítéssel és – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a képesítés megszerzésétől számított, legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik,”

93. § A Szaktv. a 4/A. §-t követően a következő 4/B. §-sal egészül ki:

„4/B. § (1) Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe vétel szempontjából a miniszter rendeletében meghatározott képesítéssel egyenértékűnek kell tekinteni azt a képesítést, amelyet

a) – ha jogszabály kivételt nem tesz – jogszabály egyenértékűnek ismer vagy ismert el,

b) az a) pontban foglaltak hiányában a névjegyzéket vezető hatóság egyenértékűnek ismert el.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak kivételével a képesítés egyenértékűségének megállapítása érdekében az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság – szükség esetén – szakmai véleményt is beszerezhet. A szakvéleményt az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság kötelezően figyelembe veszi. A képesítés megfelelőségének vizsgálatára felkért bizottság szakértőként jogosult eljárni, tevékenységéért díjazás nem illeti meg. Nem szükséges vizsgálni a kérelmező azon képesítésének egyenértékűségét, amely a miniszter rendeletében előírt képesítéssel a jogszabályok alapján egyértelműen nem egyenértékű.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt bizottság elnökét a miniszter jelöli. A bizottság további tagja az oktatásért felelős miniszter és a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara által kijelölt 1-1 személy.

(4) A (2) bekezdésben megjelölt bizottság a képesítés egyenértékűségének vizsgálata során az álláspontját a kérelmező végzettségének képzési anyagára és a szakterülethez előírt képesítés képzési tervére figyelemmel állapítja meg.”

94. § (1) A Szaktv. 5. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az e törvény 2. számú melléklete 1. pont m) alpontjának ma) és mc) alpontja szerint nyilvántartott igazságügyi szakértőnek az a), f)–h) és j) pontjaiban, k) pontjának ka) alpontjában, t), valamint u) pontjában foglalt adatai nyilvánosak, azokat az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a világhálón is közzéteszi.

(3) A névjegyzék (2) bekezdésben fel nem sorolt adatai nem nyilvánosak, azokról csak törvényben foglalt esetben, az arra jogosult részére adható tájékoztatás. Az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a 2. számú melléklet 1. pontjának kb), kc), mf) és o)–r) pontjaiban és sa) alpontjában foglalt adatok kivételével a nyilvántartás adatait a szakértői kamara részére átadja, azt a szakértői kamara a külön törvény rendelkezései szerint nyilvántartja és kezeli.”

(2) A Szaktv. 5. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A 2. számú melléklet 1. pontjának m) pont md) és me) alpontjában foglalt adatokat a szakértői kamara, az a)–i), l), n) és q) pontjában foglalt adatokat az igazságügyi szakértő, az r) és s) pontjában foglalt adatokat az ügyben eljáró hatóság köteles bejelenteni az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságnak. A 2. számú melléklet 1. pont r) és s) pontjában foglalt adatokról az ügyben eljáró hatóság az igazságügyért felelős minisztert és a szakértői kamarát is értesíteni köteles.

99. § A Szaktv. a 17. §-t követően a következő 17/A. §-sal egészül ki:

„17/A. § (1) A szakértőt kérésére várható költségeinek 30%-a erejéig, de legfeljebb 100 000 forint költségelőleg (a továbbiakban: költségelőleg) illeti meg.

(2) Ha a szakértő költségelőleget kér, a kirendelés kézhezvételétől számított 3 napon belül a kirendelő hatóság részére kérelmét és költségelőlegének számítását – ha a szakértő számla kiállítására köteles, az előleg számlájával együtt – megküldi.

(3) Ha a szakértő költségelőleget kért, a kirendelő hatóság a költségelőleget – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – a szakértő költségelőleg számításának kézhezvételétől számított 5 napon belül a benyújtott számla alapján szakértő részére megfizeti. A számla kiállítására nem köteles szakértő részére a költségelőleget átvételi elismervény ellenében, vagy a szakértő által meghatározott fizetési számlára történő átutalással kell kifizetni.

(4) Ha a szakértő költségelőleget kért és az eljárásban külön jogszabály alapján a szakértői díj letétjének kiegészítése volt szükséges, úgy a kirendelő hatóság a költségelőleget a kiegészítést követő 5 napon belül megfizeti.

(5) Ha a szakértő költségelőleget kért, és a költségelőleg megfizetésének igazolását a (3) vagy (4) bekezdésben meghatározott határidőig nem kapta meg, – külön törvényben meghatározott kiemelt jelentőségű ügyek vagy peres eljárások kivételével – a kirendelés alóli felmentését kérheti.

(6) Ha a szakértőt a kirendelő hatóság a kirendelés alól bármely okból felmenti, az erről szóló határozatában – ha a költségelőleg megfizetésre került – a szakértőt a költségelőleg visszafizetésére is kötelezi.

(7) Ha a jogerősen megállapított szakértői díj nem éri el a költségelőleget, a kirendelő hatóság a különbözet visszafizetésére a szakértőt határozatban kötelezi.”

100. § A Szaktv. 24. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A társaságot a névjegyzékből törölni kell, ha)

„a) a cégbíróság a cégjegyzékből – a 24/B. §-ban megjelölt eset kivételével – törli,”

101. § A Szaktv. a 24/A. §-t követően a következő 24/B. §-sal egészül ki:

„24/B. § Ha a társaság társasági formaváltás vagy egyesülés útján szűnt meg, és a jogutód társaság a 20. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel, úgy a jogutódlást az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a névjegyzékben átvezeti.”

102. § A Szaktv. 30/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szakértői módszertani levelet az elnökség akkor fogadja el, ha azt a bizottság többsége, de legalább hat tagja támogatja. Ha a bizottság hat tagból vagy annál kevesebből áll, akkor a szakértői módszertani levelet az elnökség akkor fogadja el, ha azt a bizottság valamennyi tagja támogatja.

104. § A Szaktv. 2. számú melléklet 1. pontja a következő u) ponttal egészül ki:

(Az igazságügyi szakértők névjegyzéke az igazságügyi szakértő következő adatait, és a szakértő tevékenységére vonatkozó tényeket tartalmazza:)

„u) az igazságügyi szakértő tevékenységével kapcsolatos közleményei („közlemények”).”

105. § A Szaktv. 30. § (1) bekezdésében a „névjegyzékben nem szereplő” szövegrész helyébe a „megfelelő szakismerettel rendelkező más” szöveg, 17. § (4) bekezdésében a „szakértői díjat” szövegrész helyébe a „szakértői díjat (költségelőleg fizetése esetén a kifizetett költségelőleggel csökkentett összegét)” szöveg lép.

108. § (1) A fizetési meghagyásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pénz fizetésére irányuló, lejárt követelés – a (3)–(4a) bekezdésben foglalt kivételekkel – fizetési meghagyás útján is érvényesíthető. E § alkalmazásában nem tekinthető pénz fizetésére irányuló követelés érvényesítésének a zálogjogból fakadó igény zálogkötelezettel szembeni érvényesítése.”

(2) Az Fmhtv. 3. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Nem érvényesíthető fizetési meghagyásos eljárás útján az a pénzkövetelés, amelynek a Pp. 24. és 25. §-a szerint számított összege a négyszázmillió forintot meghaladja; e rendelkezés nem zárja ki, hogy a négyszázmillió forintot meghaladó pénzkövetelését a jogosult négyszázmillió forintot meg nem haladó részletekben érvényesítse.”

109. § Az Fmhtv. 24. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A fizetési meghagyás iránti kérelem elutasítása esetén a már kibocsátott fizetési meghagyás hatályát veszti.”

110. § Az Fmhtv. 36. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A közjegyző az ellentmondást hivatalból elutasítja, ha

a) az elkésett,

b) nem az ellentmondás előterjesztésére jogosulttól származik, vagy

c) a jogi képviselővel rendelkező fél, a vállalkozás vagy egyéb jogi személy fél azt nem elektronikus úton terjesztette elő, és a 10. § (3) bekezdésében meghatározott eset sem áll fenn.”

111. § Az Fmhtv. 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az eljárási díj alapja a pénzkövetelésnek az eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított értéke (díjalap); a díjalapba a pénzkövetelés után járó, és azzal együtt érvényesített kamatkövetelés akkor sem számítandó be, ha e kamatköveteléssel egyidejűleg a kamatkövetelés után járó újabb kamatkövetelést is érvényesít a jogosult. Az önállóan érvényesített kamat- és egyéb járulékkövetelés a díjalapba beszámít.”

112. § Az Fmhtv. 52. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A végrehajtás elrendelésére a fizetési meghagyást kibocsátó közjegyző jogosult; a végrehajtás elrendelése iránti ügyek elosztására a 9. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezést alkalmazni kell. Ha a fizetési meghagyást kibocsátó közjegyző valamely okból – ide nem értve a kizárás esetét – nem tud eljárni, az eljáró közjegyzőt a MOKK elnöke (elnökhelyettese) jelöli ki.”

113. § Az Fmhtv. 55. § (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Ha a végrehajtást kérő ugyanazon fizetési meghagyás alapján, ugyanannak a követelésnek a végrehajtását több, egyetemlegesen kötelezett adóssal szemben egyidejűleg kéri, csak az egyik adóssal szemben előterjesztett végrehajtási kérelemre kell megfizetni a végrehajtási díjat, a további adóssal szemben előterjesztett végrehajtható okirat kiállítási kérelemre 5000 Ft díjat kell adósonként megfizetni; az így megfizetett összes díjat az adósokon egyenlő arányban kell behajtani. A díjat a végrehajtást kérő előlegezi és a végrehajtás elrendelése esetén az adós, minden más esetben a végrehajtást kérő viseli.”

114. § Az Fmhtv. 55. § (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Ha a végrehajtást kérő a végrehajtási kérelmét a végrehajtás (biztosítási intézkedés) elrendelése vagy az ügy áttétele tárgyában hozott határozat meghozatala előtt visszavonja, a végrehajtási díj és a biztosítási intézkedés elrendelése iránti díj az (1), illetve a (2) bekezdésben meghatározott összeg 10%-a, de legalább 5000 forint, vagy 50%-a, de legalább 5000 Ft, ha a kérelem visszavonására a hiánypótlás vagy a jogutódlás tárgyában hozott határozat, illetve a hiányoknak a közjegyző által a Vht. 12. § (2) bekezdése szerinti pótlása után kerül sor.”

115. § Az Fmhtv. 61. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) E törvénynek a bírósági végrehajtással kapcsolatos és egyéb, igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2012. március 14-ét követően előterjesztett fizetési meghagyás kibocsátása, végrehajtás elrendelése vagy biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.”

116. § Az Fmhtv.

- a) 9. § (5) bekezdésében a „házastársának a nevét” szövegrész helyébe a „házastársának a vezetéknevét” szöveg, a „képviselőjének neve” szövegrész helyébe a „képviselőjének vezetékneve” szöveg, a „személy nevével” szövegrész helyébe pedig a „személy vezetéknevével” szöveg,

- b) 29. § (1) bekezdésében az „ilyen kérelem előterjesztésére” szövegrész helyébe a „fizetésre halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránti kérelem előterjesztésére kizárólag” szöveg,

- c) 42. § (1) bekezdésében a „fizetési meghagyásos eljárásért” szövegrész helyébe a „fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztéséért” szöveg,

- d) 46. § (3) bekezdés a) pontjában az „átutalással” szövegrész helyébe az „átutalással, online fizetési felület igénybevételével” szöveg,

- e) 46. § (3) bekezdés b) pontjában a „postai készpénz-átutalási megbízással” szövegrész helyébe a „fizetési számlára postai úton történő készpénzbefizetéssel” szöveg,

- f) 49. § (4) bekezdésében az „eljárás megszüntetése” szövegrész helyébe az „eljárás 34. § (1) bekezdés a) pontja alapján történő megszüntetése” szöveg,

- g) 55. § (1) bekezdésében a „végrehajtás elrendeléséért” szövegrész helyébe a „végrehajtási kérelem előterjesztéséért” szöveg,

- h) 55. § (2) bekezdésében a „biztosítási intézkedés elrendeléséért” szövegrész helyébe a „biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem előterjesztéséért” szöveg

lép.

117. § Az Fmhtv.

- a) 24. § (1) bekezdés g) pontjában az „és (4)” szövegrész,

- b) 32. § (2) bekezdésében az „a jogosultnak megfizetni, illetve közjegyzői bizalmi őrzésbe vagy bírói letétbe helyezni vagy” szövegrész, valamint a „szükség esetén” szövegrész

a hatályát veszti.