2011. évi CLXXX. törvény — mi változott? 2012. január 2.

4. § (1) A Vht. 31/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a bírósági végrehajtás elrendelésére a közjegyző rendelkezik hatáskörrel [16. § a) és i) pont, 23/C. §], a 11–12/A. §-ban, 18–19/A. §-ban, 31/D. §-ban, 32. §-ban, 35. §-ban, 47/A. §-ban, 49. §-ban, 50. §-ban a (4) bekezdés és az (5) bekezdés a) és d) pontjának kivételével, 51. §-ban, 56. §-ban, 89. §-ban, 172. §-ban, 179. §-ban, 180. §-ban a (3) és (4) bekezdés kivételével, 181. §-ban, 185. §-ban, 186. §-ban a (3) bekezdés kivételével, 189. §-ban, 190. §-ban, 200–201/A. §-ban és a 204/B. §-ban a bíróság alatt, a 39. §-ban a végrehajtást elrendelő bíróság alatt a közjegyzőt is érteni kell.”

(2) A Vht. 31/E. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a § a következő (4a)–(4c) bekezdésekkel egészül ki:

„(4) Az ügyérték a végrehajtandó követelésnek az eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított értéke; zálogjog érvényesítésére vonatkozó végrehajtási kérelem esetén ehhez a zálogjoggal biztosított követelés – eljárás megindulásakor fennálló, járulékok nélkül számított – értékét, ha pedig a zálogtárgy értéke ennél kisebb, a zálogtárgy értékét kell figyelembe venni. Az ügyérték megállapításánál a Pp. 24. §-át megfelelően alkalmazni kell. A díjat a végrehajtást kérő előlegezi és a végrehajtás elrendelése esetén az adós, minden más esetben a végrehajtást kérő viseli; azt végrehajtási költségként kell behajtani. A fizetési meghagyás végrehajtásának elrendeléséért járó díjról külön törvény rendelkezik.

(4a) Ha a végrehajtást kérő ugyanazon közjegyzői okirat alapján, ugyanannak a követelésnek a végrehajtását több, egyetemlegesen kötelezett adóssal [5. § (1) bekezdés] szemben egyidejűleg kéri, csak az egyik adóssal szemben előterjesztett végrehajtási kérelemre kell megfizetni a (3) bekezdés szerinti díjat, a további adóssal szemben előterjesztett végrehajtható okirat kiállítási kérelemre 5000 Ft díjat kell adósonként megfizetni. A megfizetett összes díjat az adósokon egyenlő arányban kell behajtani.

(4b) Ha a végrehajtást kérő a végrehajtási kérelmét a végrehajtás elrendelése tárgyában hozott határozat meghozatala előtt visszavonja, a díj mértéke a (3) bekezdésben meghatározott összeg

a) 10%-a, de legalább 5000 Ft vagy

b) 50%-a, de legalább 5000 Ft, ha a kérelem visszavonására a hiánypótlás vagy a jogutódlás tárgyában hozott határozat, vagy a hiányoknak a közjegyző által a 12. § (2) bekezdése szerinti pótlása után kerül sor.

(4c) Ha a közjegyző az ügyet átteszi, a végrehajtást kérő a végrehajtási díj helyett a közjegyzőnek az ügyben felmerült készkiadásait köteles megfizetni; ezt a költséget a végrehajtást kérő viseli.”

56. § A Vht. a 183/A. §-t követően a következő 183/B. §-sal egészül ki:

„183/B. § (1) A bérbeadó, a tulajdonos, vagy az egyébként rendelkezésre jogosult (a továbbiakban e §-ban együtt: bérbeadó)

a) a közösségi közlekedés, mint közszolgáltatás biztonságát és zavartalan működését szolgáló, vagy

b) az a) pontba nem tartozó, személy- vagy teherszállítás céljára használt,

a közforgalom számára nyitva álló hivatali, vállalati vagy más épületre, helyiségre, épületnek nem minősülő építményre vagy területre (a továbbiakban e §-ban együtt: helyiség) megkötött helyiségbérleti – vagy egyéb, helyiség használati jogot is biztosító – szerződés (a továbbiakban e §-ban együtt: szerződés) megszűnését követő 60 napon belül kérheti a 183. §-ban meghatározott rendelkezések megfelelő alkalmazását.

(2) A kérelemhez csatolni kell a következő iratokat is:

a) olyan ingatlan-nyilvántartási térkép másolatot, amelyen a bérbeadó a helyiség pontos helyét megjelölte, valamint

b) olyan fényképet, amelyből az ingatlan-nyilvántartási térképen a helyiség helyes megjelölése megállapítható,

c) a szerződés megszűnését eredményező kérelmezői nyilatkozat végrehajtói kézbesítéséről szóló jegyzőkönyvet, vagy a nyilatkozat kézbesítésének egyéb, közokiratba foglalt igazolását, amelyből az is kitűnik, hogy az a) és b) pontban foglalt okiratok is mellékletét képezték a kézbesített iratnak, és

d) a szerződés megszűnését eredményező, közjegyzői okiratba foglalt kérelmezői nyilatkozatot.

(3) Ha a bérbeadó ezt kéri, a 31/D. § szerinti végrehajtói kézbesítés útján kell kézbesíteni a szerződés megszűnését eredményező, közjegyzői okiratba foglalt kérelmezői nyilatkozatot a helyiséget használó részére.

(4) A helyiség kiürítése során a 182/A. § rendelkezései nem alkalmazhatóak.”

69. § (1) A Vht. 270. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Elsőfokú fegyelmi bíróságként működik

a) a Budapest Környéki Törvényszék mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróság a Fővárosi, a Kecskeméti, a Székesfehérvári, az Egri, a Tatabányai, a Balassagyarmati és a Budapest Környéki Törvényszék illetékességi területére kiterjedő jogkörrel,

b) a Győri Törvényszék mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróság a Pécsi, a Győri, a Kaposvári, a Szekszárdi, a Szombathelyi, a Veszprémi és a Zalaegerszegi Törvényszék illetékességi területére kiterjedő jogkörrel, és

c) a Debreceni Törvényszék mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróság a Gyulai, a Miskolci, a Szegedi, a Debreceni, a Szolnoki és a Nyíregyházi Törvényszék illetékességi területére kiterjedő jogkörrel.

(3) Másodfokú fegyelmi bíróságként a Kúria mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróság jár el.”

70. § (1) Vht. 271. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kamara közgyűlése a végrehajtók közül 4 évre a Budapest Környéki és a Győri Törvényszék mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bírósághoz 7-7, a Debreceni Törvényszék mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bírósághoz 6 végrehajtót vizsgálóbiztosnak választ meg.”

(3) A Vht. 271. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Vizsgálóbiztosnak azt a végrehajtót lehet megválasztani, akinek legalább 5 éves végrehajtói gyakorlata van, feltéve hogy vele szemben nincs kizáró ok [275. § (1) bek. a) pont].

(3) A vizsgálóbiztosi tisztség megszűnik

a) a megválasztás időtartamának lejártával,

b) a végrehajtói szolgálat megszűnésével,

c) a vizsgálóbiztosi tisztségről való lemondással vagy

d) ha a fegyelmi bíróság kötelességeinek vétkes megszegése, hosszabb időn át történő elmulasztása vagy súlyos elhanyagolása miatt – titkos szavazással, a fegyelmi bíróság tagjai legalább kétharmadának szavazatával – tagjainak sorából kizárta.”

71. § (1) A Vht. 272. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Minden törvényszék elnöke 1 fegyelmi bírót nevez ki 4 évre a bírák közül az elsőfokú fegyelmi bíróságba, a Kúria elnöke a másodfokú fegyelmi bíróságba 6 bírót a Kúria és az ítélőtáblák bírái közül ugyancsak 4 évre nevez ki.”

72. § (1) A Vht. 273. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„273. § (1) A fegyelmi bíróság tagjai és a vizsgálóbiztosok működésük megkezdése előtt az elsőfokú fegyelmi bíróság székhelye szerinti törvényszék elnöke, illetőleg a Kúria elnöke előtt esküt tesznek.

(2) Az eskü szövege az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvényben foglalt eskü szövegéből és az annak zárómondatát megelőző következő szövegből áll: „Hivatásom gyakorlása során szakmai kötelességeimet lelkiismeretesen és legjobb tudásom szerint teljesítem.” Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során az esküt tevő személyétől függően: fegyelmi bíró, vizsgálóbiztos.”

73. § A Vht. 274. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A fegyelmi bíróság 3 fegyelmi bíróból álló tanácsban jár el, a fegyelmi tanács munkáját az elnök vezeti.”

76. § A Vht. a következő 305. §-sal egészül ki:

„305. § (1) E törvénynek a bírósági végrehajtással kapcsolatos és egyéb, igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXX. törvénnyel (a továbbiakban e §-ban: módosító törvény) megállapított rendelkezéseit – a (2)–(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel – a módosító törvény hatályba lépésének időpontjában folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban és fegyelmi eljárásokban is alkalmazni kell. A 31/E. §-nak a módosító törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2011. december 31-ét követően előterjesztett végrehajtási kérelmek alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) Az ingóság értékesítésére vonatkozó, a módosító törvénnyel megállapított rendelkezéseket azokban az ügyekben kell alkalmazni, amelyekben a módosító törvény hatálybalépését követően történik meg az árverési hirdetmény közzététele. Ha az ingóság árverésére vagy az ingóság árverési hirdetményének közzétételére már a módosító törvény hatálybalépése előtt sor került, a következő árverés kitűzésére, az annak alapján lefolytatott árverésre, valamint a soron következő végrehajtási cselekményekre kell e törvénynek a módosító törvénnyel megállapított rendelkezéseit alkalmazni.

(3) A lefoglalt ingatlan becsértékének megállapítására és értékesítésére vonatkozó, a módosító törvénnyel megállapított rendelkezéseket azokban az ügyekben kell alkalmazni, amelyekben a módosító törvény hatálybalépését követően történik meg a becsérték közléséről történő tájékoztatás. Ha az ingatlan árverésére vagy az ingatlan árverési hirdetmény közzétételére már a módosító törvény hatálybalépése előtt sor került, a következő árverés kitűzésére, az annak alapján lefolytatott árverésre és a soron következő végrehajtási cselekményekre kell e törvénynek a módosító törvénnyel megállapított rendelkezéseit alkalmazni.

(4) E törvénynek a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2008. évi XXXIX. törvénnyel és a módosító törvénnyel megállapított rendelkezéseit – a (3) bekezdésben foglaltak szerint – a 2009. január 1-je előtt lefoglalt ingatlanokra vezetett végrehajtás során is alkalmazni kell.

(5) A végrehajtási kifogás előterjesztésére és elbírálására vonatkozó, a módosító törvénnyel megállapított rendelkezéseket a módosító törvény hatálybalépését követően megtett (elmulasztott) végrehajtói intézkedés ellen előterjesztett végrehajtási kifogás esetében kell alkalmazni. A bírósági végrehajtó a fél vagy más érdekelt részére a módosító törvény hatálybalépését követően első alkalommal kézbesítendő iratban feltünteti a módosító törvénnyel megállapított, a végrehajtási kifogás előterjesztésére és elbírálására vonatkozó rendelkezésekről szóló tájékoztatást.

(6) A végrehajtási ügyek nyilvántartása a 2012. szeptember 1-jétől szolgáltatott és nyilvántartott tényadatok fennállását tanúsítja hitelesen, a 2012. szeptember 1-jét megelőzően szolgáltatott és nyilvántartott adatok tekintetében a kamara által kiállított tanúsítvány tájékoztatást tartalmaz a végrehajtási ügyekről vezetett nyilvántartás adatairól; az erről szóló tájékoztatást a tanúsítvány tartalmazza.

(7) Az elektronikus kapcsolattartásra köteles felek 2012. június 30-áig kötelesek bejelenteni a 35/D. § (1) bekezdésében foglalt adataikat a bírósági végrehajtónak, és bemutatni az adatok igazolására szolgáló iratokat.

(8) A Pest Megyei Bíróság mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróságba fegyelmi bírónak kinevezett bíró, megválasztott vizsgálóbiztos és elnök, elnökhelyettes 2012. január 1-jétől – a fegyelmi bírói vagy vizsgálóbiztosi tisztségének, elnöki, elnökhelyettesi megbízatásának megszűnéséig – a Budapest Környéki Törvényszék mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróság fegyelmi bírája, vizsgálóbiztosa, illetve elnöke, elnökhelyettese. A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróságba fegyelmi bírónak kinevezett bíró, megválasztott vizsgálóbiztos és elnök, elnökhelyettes 2012. január 1-jétől – a fegyelmi bírói, vizsgálóbiztosi, elnöki, elnökhelyettesi tisztségének megszűnéséig – a Győri Törvényszék mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróság fegyelmi bírája, vizsgálóbiztosa, elnöke, elnökhelyettese. A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróságba fegyelmi bírónak kinevezett bíró, megválasztott vizsgálóbiztos és elnök, elnökhelyettes 2012. január 1-jétől – a fegyelmi bírói, vizsgálóbiztosi, elnöki, elnökhelyettesi tisztségének megszűnéséig – a Debreceni Törvényszék mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróság fegyelmi bírája, vizsgálóbiztosa, elnöke, elnökhelyettese. A Legfelsőbb Bíróság mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróságba fegyelmi bírónak kinevezett bíró, megválasztott elnök és elnökhelyettes 2012. január 1-jétől – a fegyelmi bírói vagy elnöki, elnökhelyettesi tisztségének megszűnéséig – a Kúria mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróság fegyelmi bírája, illetve elnöke, elnökhelyettese. A 2012. január 1-je előtt fegyelmi bíróvá megválasztott önálló bírósági végrehajtó fegyelmi bírói tisztsége 2012. január 1-jén megszűnik, a folyamatban lévő fegyelmi ügyek intézésére a fegyelmi bíróság elnöke új tanácsot jelöl ki. Az új tanács kijelölése a módosító törvény hatálybalépése előtt már megtett eljárási cselekmények hatályát nem érinti.

(9) A Győri Törvényszék mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróság és a Debreceni Törvényszék mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróság 2012. március 14-én megszűnik; a 2012. március 14-én folyamatban lévő fegyelmi ügyeket a Budapest Környéki Törvényszék mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bírósághoz kell áttenni, az áttétel a már megtett eljárási cselekmények hatályát nem érinti. A 2012. március 15. napját megelőzőn vizsgálóbiztossá kinevezett önálló bírósági végrehajtó 2012. március 15-étől – a vizsgálóbiztosi tisztségének a 271. § szerinti megszűnéséig – a Budapest Környéki Törvényszék mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróság vizsgálóbiztosa. A 2012. március 15-ét megelőzően az elsőfokú bírósági végrehajtói fegyelmi bíróságra fegyelmi bírónak kinevezett bíró 2012. március 15-étől – a fegyelmi bírói tisztségének a 272. § szerinti megszűnéséig – a Budapest Környéki Törvényszék mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróság fegyelmi bírája.

(10) A Kúria elnöke a Kúria mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróság teljes létszámának biztosítása érdekében a fegyelmi bírák kinevezéséről 2012. január 31-éig dönt. Az Országos Bírói Tanács a fegyelmi bíróságok teljes létszámának biztosítása érdekében a fegyelmi bírák kinevezéséről első alkalommal 2012. május 31-éig dönt.”

- b) 31/E. § (3) bekezdésében a „végrehajtás elrendeléséért” szövegrész helyébe a „végrehajtási kérelem előterjesztéséért” szöveg,

- c) 31/E. § (3) bekezdés a) pontjában a „végrehajtás elrendelése” szövegrész helyébe a „végrehajtás elrendelése iránti kérelem” szöveg,

- d) 31/E. § (3) bekezdés b) pontjában a „biztosítási intézkedés elrendelése” szövegrész helyébe a „biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem” szöveg,

- f) 48. § (2) bekezdésében a „138/B. §” szövegrész helyébe a „140. § (6) bekezdése” szöveg,

- q) 201/B. §-ában az „ideiglenes intézkedést” szövegrész helyébe a „biztosítási intézkedést” szöveg,

- s) 250. § (2) bekezdés m) pontjában a „végrehajtó tagjait és a vizsgálóbiztosokat” szövegrész helyébe a „vizsgálóbiztosait” szöveg,

- t) 254/D. § (6) bekezdésében a „közjegyzői irodával” szövegrész helyébe a „végrehajtói irodával” szöveg

lép.

- a) 10. § c) pontjában a „valamint a közjegyző letiltó és átutalási végzése,” szövegrész,

- b) 31/F. §-a,

- l) 202. § (1) bekezdésében a „hatóság, illetőleg” szövegrész,

80. § A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 25. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A főkövetelés járulékai (kamat, költség stb.) – kivéve az önállóan érvényesített kamat- és egyéb járulékkövetelést – az érték megállapításánál figyelmen kívül maradnak; a pertárgy értékébe a pénzkövetelés után járó, és azzal együtt érvényesített kamatkövetelés akkor sem számítandó be, ha e kamatköveteléssel egyidejűleg a kamatkövetelés után járó újabb kamatkövetelést is érvényesítenek.”

84. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 42. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha ugyanazon határozat alapján, ugyanannak a követelésnek a végrehajtását több, egyetemlegesen kötelezett adóssal szemben egyidejűleg kérik, az (1) bekezdés d) pontja szerinti illetéket csak az egyik adós vonatkozásában előterjesztett végrehajtási kérelem után kell megfizetni, a további, egyetemlegesen kötelezett adós, adósok vonatkozásában előterjesztett végrehajtási kérelem után adósonként 5000 forint illetéket kell megfizetni. Az így megfizetett összes illetéket az egyetemlegesen kötelezett adósokon egyenlő arányban kell behajtani.”

86. § Az Rtv. 101. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„e) az államháztartásért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a végrehajtási eljárásban ellenszegülés megszüntetése érdekében történő rendőri közreműködéssel, valamint a gyermek átadására irányuló bírósági végrehajtás során szükséges előállítással kapcsolatban felmerült költségek mértékét, valamint megtérítésének részletes szabályait.”

95. § A Szaktv. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § (1) A szakértő a tevékenysége során rendelkezésére bocsátott vagy tudomására jutott személyes adatokat a kirendelés vagy megbízás teljesítése, valamint tevékenységének szakmai, módszertani, etikai és a jogszabályoknak való megfelelőségének ellenőrizhetősége céljából jogosult kezelni.

(2) A szakértőt a tevékenysége során tudomására jutott tényekre és adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli, az ügyre vonatkozó tényekről és adatokról csak az ügyben eljáró hatóság, továbbá az adatok kezelésére jogosult más szerv vagy személy részére nyújthat tájékoztatást.

(3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az (1) bekezdésben foglaltak nem zárják ki a szakértői vizsgálat során feltárt tényeknek és adatoknak tudományos vagy oktatási célra – személyazonosításra alkalmatlan módon – történő felhasználását.

(4) Ha a szakértő a vizsgálat során az adott eljárás tárgyát nem képező, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésére utaló körülményről vagy olyan bűncselekmény elkövetésének szándékáról szerez tudomást, amely más személy életét, testi épségét vagy egészségét veszélyeztetné, köteles a tudomására jutott adatokat a nyomozó hatóságnak bejelenteni.”

96. § A Szaktv. a 12/A. §-t követően a következő 12/B. §-sal egészül ki:

„12/B. § (1) A szakértő a tevékenysége során általa kezelt személyes adatokat – ha törvény másképp nem rendelkezik – a kirendelés vagy megbízás befejezését követően haladéktalanul zárolja.

(2) A befejezett kirendelést vagy megbízást követően a szakértő az általa kezelt, zárolt személyes adatokat tevékenysége szakmai, módszertani, etikai megfelelőségének, valamint jogszabályszerűségének ellenőrizhetősége céljából a zárolástól számított 10 évig tárolja, és azokat kizárólag a kirendelő, megbízó, az igazságügyi szakértőkkel szemben etikai eljárás lefolytatására jogosult, valamint a személyes adatok kezelésére jogosult más szerv vagy személy részére továbbíthatja.

(3) A szakértő az (1) bekezdés szerint zárolt személyes adatokat a zárolástól számított 10 év elteltével törli.

(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában befejezettnek minősül a kirendelés vagy megbízás, ha

a) a szakértői tevékenységért járó díj megfizetésre kerül,

b) a szakértőt a kirendelő szerv a kirendelés alól felmenti, vagy a kirendelés alapját képező ügyből kizárja, vagy

c) a megbízás külön jogszabályban foglaltak alapján megszűnik.

(5) A szakértő az érintettet az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény (a továbbiakban: Info tv.) szerint megillető, a szakértő által kezelt adatokra (ideértve az átadott adatokat, a vizsgálat alatt keletkezett adatokat, az adatok forrását, az adatkezelés célját, jogalapját, időtartamát, az adatfeldolgozó nevét, címét és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységét, továbbá – az érintett személyes adatainak továbbítása esetén – az adattovábbítás jogalapját és címzettjét) vonatkozó tájékoztatás kiadását – a kirendelő vagy megbízó bűncselekmények megelőzése vagy üldözése, továbbá az érintett vagy mások jogainak védelme érdekében tett utasítására – megtagadja.

(6) A szakértő az általa vezetett adattovábbítási nyilvántartás adatait az adattovábbítástól számított 20 évig köteles megőrizni.”

97. § A Szaktv. a 12/B. §-t követően a következő 12/C. §-sal egészül ki:

„12/C. § Az igazságügyi szakértő a tevékenységét – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a kamara engedélyével szüneteltetheti.”

98. § A Szaktv. 13. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(A kirendelésnek tartalmaznia kell:)

„l) – indokolt esetben – a kirendelő arra vonatkozó utasítását, hogy a szakértő az érintett részére az általa kezelt adatokra vonatkozó, az Info tv. szerinti tájékoztatást megtagadni köteles.”

103. § A Szaktv. a 32. §-t követően a következő alcímmel és 33. §-sal egészül ki:

„Az Európai Unió jogának való megfelelés

33. § E törvény 12. § (1) bekezdése, 12/B. §-a és 13. § (1) bekezdés l) pontja a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008. november 27-i 2008/977/IB tanácsi kerethatározat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

118. §