2011. évi CLXXVI. törvény — mi változott? 2012. március 1.

49. § Az Eütv. a következő 151. §-sal egészül ki:

„151. § (1) A miniszter az egészségügy területén működő társadalmi szervezetekkel a Nemzeti Betegfórum útján is kapcsolatot tart.

(2) A Nemzeti Betegfórumot az adott betegségben szenvedő személyeket képviselő társadalmi szervezetek alkotják. A Nemzeti Betegfórum

a) a miniszter részére javaslatot tesz, felkérésre véleményez, elemzést, értékelést készít,

b) az adott betegséggel, betegségcsoporttal összefüggésben érdekképviseletet lát el,

c) kapcsolatot tart az egészségügyi szakmai kollégium adott tagozatával, a társadalmi, érdekképviseleti szervezetekkel, az illetékes egészségügyi szakmai kamarákkal, az egyházakkal, valamint az alapítványokkal.”

(3) Az Eütv. 247. § (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„l) a Nemzeti Betegfórum jogállásának, feladatkörének, valamint működésének részletes szabályait”

(rendeletben állapítsa meg.)

75. § (1) Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Eütev.) 12. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A munkáltató a heti 40 órás teljes munkaidőben foglalkoztatott egészségügyi dolgozó rendes munkaideje terhére naptári hetenként legfeljebb 16 óra egészségügyi ügyeletet is elrendelhet. Ebben az esetben az alkalmazott egészségügyi dolgozó a rendes munkaidő teljesítésére vonatkozó kötelezettségét az egészségügyi ügyelet ellátásával teljesíti. Az alkalmazott egészségügyi dolgozót a rendes munkaidőnek minősített egészségügyi ügyelet minden órájára illetményének vagy személyi alapbérének egy órára eső összege illeti meg. Az ilyen módon elrendelt egészségügyi ügyelet

a) a 13. § (1) bekezdése szerinti időkeretbe nem számítandó bele,

b) tekintetében a 12/B. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt korlátozást nem kell alkalmazni, azonban a heti pihenőnapon rendes munkaidő terhére elrendelt egészségügyi ügyelet után az alkalmazott egészségügyi dolgozót Mt. 147. § (3) bekezdése szerinti pótlék illeti meg.”

(2) Az Eütev. 12. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Egészségügyi ügyelet – az (5a) bekezdésben foglaltakon túlmenően – a rendes munkaidő terhére abban az esetben is elrendelhető, ha ebben a felek előzetesen írásban megállapodtak. Ebben az esetben az alkalmazott egészségügyi dolgozó rendes munkaidő teljesítésére vonatkozó kötelezettségét egészségügyi ügyelet ellátásával is teljesítheti. Ha az egészségügyi ügyelet része a rendes munkaidőnek, az alkalmazott egészségügyi dolgozó alapbérére, illetményére a megállapodásban ki kell térni. Eltérő megállapodás hiányában az alkalmazott egészségügyi dolgozót a rendes munkaidőnek minősített egészségügyi ügyelet minden órájára – ha a 13/A. § alapján megállapított ügyeleti díj mértéke annál kevesebb – illetményének vagy személyi alapbérének egy órára eső összege illeti meg.”

76. § (1) Az Eütev. 12/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés szerinti egészségügyi ügyelet esetében a minősítés során meg kell jelölni, hogy annak mely része

a) a munkáltató által a 13. § (1) bekezdése szerinti keret terhére elrendelt munkaidő,

b) 12. § (5a) bekezdése alapján a munkáltató által a rendes munkaidő terhére egyoldalúan elrendelt egészségügyi ügyelet,

c) a 12. § (6) bekezdése szerinti megállapodás alapján rendes munkaidő terhére elrendelt egészségügyi ügyelet,

d) az a), b), c) pontok alapján elrendelt órákat meghaladóan, a 13. § (2) bekezdés alapján önként vállalt többletmunkának minősülő egészségügyi ügyelet.”

(2) Eütev. 12/B. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A 13. § (5) bekezdés b) pontja alapján az alkalmazott egészségügyi dolgozó 12 órát meghaladó napi munkaidőre csak a 13. § (2) bekezdésében foglalt megállapodás alapján, önként vállalt többletmunka terhére osztható be.”

(4) A Gytv. 1. §-a a következő 37. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„37. új pszichoaktív anyag: olyan, a forgalomban újonnan megjelent, gyógyászati felhasználással nem rendelkező anyag vagy vegyületcsoport, amely a központi idegrendszer működésének befolyásolása révén alkalmas a tudatállapot, a viselkedés vagy az érzékelés módosítására, megváltoztatására, és ezért hasonló mértékű fenyegetést jelenthet a közegészségügyre, mint az 1965. évi 4. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a New Yorkban, 1961. március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezmény mellékletének I. és II. Jegyzékén, az 1979. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben, az 1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény mellékletének I. és II. Jegyzékén, vagy az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló törvény mellékletében meghatározott pszichotróp anyagok jegyzékén szereplő anyagok, és erre tekintettel azt a Kormány rendeletében ilyen anyaggá minősítette.”

86. § A Gytv. a 15/A. §-t követően a következő alcímmel és 15/B–15/F. §-sal egészül ki:

„Az új pszichoaktív anyagokkal kapcsolatos külön rendelkezések

15/B. § (1) Valamely anyag vagy vegyületcsoport az új pszichoaktív anyagokra vonatkozó információcseréről, kockázatértékelésről és ellenőrzésről szóló 2005. május 10-i 2005/387/IB tanácsi határozat 4. cikk (1) bekezdése szerinti értesítés (a továbbiakban: értesítés) előzetes szakmai értékelését követően minősíthető új pszichoaktív anyaggá.

(2) Az új pszichoaktív anyaggá minősített anyagokat vagy vegyületcsoportokat a Kormány rendeletében határozza meg.

(3) Az (1) bekezdés szerinti előzetes szakmai értékelés során azt kell vizsgálni, hogy az értesítésben megjelölt anyaggal vagy vegyületcsoporttal kapcsolatban a magyar hatóságok, szakértői intézmények előtt nem ismert olyan adat,

a) amely az értesítésben megjelölt anyag vagy vegyületcsoport gyógyászati felhasználására utalna, és

b) amely kizárja, hogy az anyag vagy vegyületcsoport hasonló mértékű fenyegetést jelenthet a közegészségügyre, mint az 1. § 4. pontjában meghatározott kábítószerek vagy a pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben az 1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 1979. évi 25. törvényerejű rendelet I–II. jegyzékén, valamint az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló törvény mellékletének A) és B) jegyzékén szereplő anyagok.

(4) Az (1) bekezdés szerinti előzetes szakmai értékelést kormányrendeletben kijelölt szakértői szerv végzi.

15/C. § (1) Az új pszichoaktív anyaggá minősítést követő egy éven belül el kell végezni az új pszichoaktív anyag kockázatértékelését, amennyiben azt az Európai Unió Tanácsa nem kezdeményezte.

(2) Ha a vizsgált új pszichoaktív anyagról a magyarországi vagy európai uniós kockázatértékelés eredményeképpen bebizonyosodik, hogy hasonló mértékű fenyegetést jelenthet a közegészségügyre, mint az 1. § 4. pontjában meghatározott kábítószerek vagy a pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben az 1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 1979. évi 25. törvényerejű rendelet I–II. jegyzékén, valamint az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló törvény mellékletének A) és B) jegyzékén szereplő anyagok, a megfelelő kábítószer vagy pszichotróp anyag jegyzékre kell felvenni, és meg kell szüntetni az új pszichoaktív anyaggá minősítését.

(3) Amennyiben a kockázatértékelés nem támasztja alá azt, hogy a vizsgált új pszichoaktív anyag hasonló mértékű fenyegetést jelenthet a közegészségügyre, mint az 1. § 4. pontjában meghatározott kábítószerek vagy a pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben az 1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 1979. évi 25. törvényerejű rendelet I–II. jegyzékén, valamint az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló törvény mellékletének A) és B) jegyzékén szereplő anyagok, akkor meg kell szüntetni az új pszichoaktív anyaggá minősítését.

15/D. § (1) Az új pszichoaktív anyagokkal kapcsolatos jogszabály szerinti tevékenységek kizárólag érvényes, jogszabály szerinti, az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott tevékenységi vagy egy adott vizsgálatra szóló eseti kutatási engedély birtokában folytathatók.

(2) Tevékenységi és eseti kutatási engedélyt kizárólag a Polgári Törvénykönyvben meghatározott gazdálkodó szervezet kaphat, amelynek vezetője, illetve vezető testületének valamennyi tagja büntetlen előéletű, nem áll gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését, valamint egészségügyi tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(3) Jogszabály szerinti új pszichoaktív anyagért felelős személynek és helyettesének (a továbbiakban: új pszichoaktív anyagért felelős) büntetlen előéletű személy jelölhető ki, aki nem áll egészségügyi tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

15/E. § (1) A tevékenységi és eseti kutatási engedély iránti jogszabály szerinti kérelem benyújtásakor a kérelmező gazdálkodó szervezet vezetője, vezető testületének valamennyi tagja, illetve az új pszichoaktív anyagért felelősnek kijelölni kívánt személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy a 15/D. § (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv az egészségügyi államigazgatási szerv részére – annak az engedély kiadásának elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatigénylés során az egészségügyi államigazgatási szerv arra vonatkozóan igényelhet adatot a bűnügyi nyilvántartó szervtől, hogy

a) a gazdálkodó szervezet vezetője, illetve vezető testületének tagja és

b) az új pszichoaktív anyagért felelősnek kijelölni kívánt személy

a 15/D. § (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel

(3) A tevékenységi engedély iránti kérelmet benyújtó nem magyar állampolgár személy az egészségügyi államigazgatási szerv részére az állampolgársága szerinti ország – hatósági bizonyítvány kiállítására vonatkozó – előírásainak megfelelően kiállított érvényes hatósági bizonyítvány hiteles fordításával igazolja azt a tényt, hogy a 15/D. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

(4) Az egészségügyi államigazgatási szerv hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a tevékenységi engedéllyel rendelkező személy a 15/D. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek megfelel.

(5) Az egészségügyi államigazgatási szerv a 15/D. § (2) bekezdésben meghatározott feltétel megállapítása céljából kezeli

a) a tevékenységi engedély iránti kérelmet benyújtó,

b) a tevékenységi engedéllyel rendelkező

azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

(6) A (5) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a jogszabályban meghatározott hatóság

a) a tevékenységi engedély iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy

b) a tevékenységi engedély kiadása esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a tevékenységi engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.

15/F. § (1) Az új pszichoaktív anyagokkal kapcsolatos egyes engedélyezési eljárásokért, illetve az engedély kiadásáért, módosításáért a jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(2) Az egészségügyi államigazgatási szerv e rendelkezés szerinti eljárásban hozott határozatai ellen fellebbezésnek helye nincs.”

91. § (1) A Gytv. 32. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„e) az új pszichoaktív anyagokkal összefüggésben

ea) az új pszichoaktív anyaggá minősített anyagokat vagy vegyületcsoportokat,

eb) az új pszichoaktív anyaggá minősítés, valamint az új pszichoaktív anyag kockázatértékelésének részletes eljárási szabályait,

ec) az értesítés alapján az előzetes szakmai értékelést végző szakértői szerv kijelölését,

ed) az új pszichoaktív anyaggal végezhető tevékenységek részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító engedély iránti kérelem benyújtásának szabályait és az engedély kiadásának rendjét, továbbá

ee) a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket”

(rendeletben szabályozza.)

(3) A Gytv. 32. § (6) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg)

„b) az új pszichoaktív anyagokkal kapcsolatos egyes engedélyezési eljárásokért, illetve az engedély kiadásáért, módosításáért”

(fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét és mértékét, valamint a díj fizetésére vonatkozó egyéb rendelkezéseket.)

(7) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 283/A. §-át követő alcíme helyébe a következő alcím lép, és a Btk. a következő 283/B. §-sal egészül ki:

„Visszaélés új pszichoaktív anyaggal

283/B. § Aki új pszichoaktív anyagot

a) az országba behoz, onnan kivisz, vagy az ország területén átvisz,

b) előállít, kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,

bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

(8) A Btk. 286/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A 283/B. § alkalmazásában új pszichoaktív anyagon az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló törvényben meghatározott fogalmat kell érteni.”

(9) A Btk. 286. §-ában a „vagy kábítószerrel visszaélés (282–283. §) és visszaélés kábítószer előállításához használt anyaggal (283/A. §)” szövegrész helyébe a „, visszaélés kábítószerrel (282–283. §), visszaélés kábítószer előállításához használt anyaggal (283/A. §) és visszaélés új pszichoaktív anyaggal (283/B. §)” szöveg lép.