Civil tv. — mi változott? 2020. július 1.

A 2020. január 1. és 2020. július 1. között hatályba lépett módosítások. 31 sor került be, 79 sor került ki.

← Előző módosítás (2020. január 1.)Következő módosítás (2021. július 1.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 54 változatlan sor ⋯

- c) országos: a civil szervezet legalább hét megyében tartós tevékenységet végez;

- d) nemzetközi: a civil szervezet több országban fejti ki tevékenységét.

- 14. induló tőke: a civil szervezet létrehozásakor az alapító(k), illetve alapító tag(ok) által a civil szervezet rendelkezésére bocsátott vagyon;

- 15. költségvetési támogatás: az államháztartás alrendszerei terhére nyújtott pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatás, amelyet a támogató nem elsősorban ellenszolgáltatás ellenében, de konkrét program megvalósítása vagy meghatározott időszakban a támogatott szervezet működtetése érdekében nyújt. Költségvetési támogatás különösen:

- a) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás,

- b) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás,

- c) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás,

- d) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint felajánlott összege;

- 15.

- 16. közcélú tevékenység: személyek csoportja által, valamely a csoportnál tágabb közösség érdekében – más, e közösségbe nem tartozó személyek érdekeinek sérelme nélkül – végzett tevékenység.

- 17. közeli hozzátartozó: a Ptk.-ban meghatározott közeli hozzátartozó, valamint az élettárs;

- 18. közérdekű kötelezettségvállalás: a Ptk. 6:589–6:592. §-ában meghatározott kötelezettségvállalás;

⋯ 395 változatlan sor ⋯

- b) az adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvény alapján az adózót terhelő adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez, a költségvetési támogatás jogszerű igénybevételéhez a honlapján közzétett,

- c) a Központi Statisztikai Hivatal az általa a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvényben meghatározott statisztikai számjel, valamint a statisztikai regiszterben tárolt nyilvános,

- d) az adóhatóság a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény alapján a kedvezményezett számára kiutalt összegekről és azok felhasználásáról az adóhatóság rendelkezésére álló,

- e) a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerint, a hatósági nyilvántartásban szereplő

- e)

civil szervezetekre vonatkozó adatokat.

(4) A Civil Információs Portál felé a (3) bekezdés szerinti adatokat azok jogerőre emelkedését, érvényessé válását vagy az adatszolgáltató tudomására jutását követő legfeljebb három munkanapos késleltetéssel kell szolgáltatni.

(5) A Civil Információs Portálon a civil szervezetekre vonatkozóan a (3) bekezdés szerint szolgáltatott adatok közül a közzétételt követően közhiteles a civil szervezetre vonatkozóan a (3) bekezdés d) pontja szerinti adatok közül a kiutalt összeg felhasználására vonatkozó adat és a (3) bekezdés e) pontja szerinti adat.

(6) A Civil Információs Portálon jelölni kell azt, hogy mely adat közhiteles.

⋯ 300 változatlan sor ⋯

50. § A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetve közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

### VIII. Fejezet — CIVIL INFORMÁCIÓS CENTRUMOK

### VIII. Fejezet — CIVIL KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLTATÓ KÖZPONTOK

51. § (1) A civil szervezetek működésének szakmai támogatása, fenntarthatóságuk erősítése, továbbá az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatások szabályszerű felhasználásának elősegítése érdekében a miniszter civil információs centrumokat működtet.

(2) A civil információs centrumok nyilvános pályázat útján kiválasztott civil szervezetek.

(2) A civil közösségi szolgáltató központok nyilvános pályázat útján kiválasztott civil szervezetek.

52. § (1) A civil információs centrumok 51. § szerinti tevékenységük keretében az alábbi feladatokat látják el:

52. § (1) A civil közösségi szolgáltató központok 51. § szerinti tevékenységük keretében az alábbi feladatokat látják el:

- a) igény esetén közreműködnek a civil szervezetek e törvény szerinti adminisztratív (elektronikus úton teljesítendő) kötelezettségeik teljesítésében,

- b) elősegítik a civil szervezetek és a helyi önkormányzatok és a nemzetiségi önkormányzatok együttműködését,

⋯ 5 változatlan sor ⋯

(2)

52/A. § (1) Az 51. § (2) bekezdése szerinti nyilvános pályázat nyertesei jogosultak a miniszter által adományozott civil információs centrum cím viselésére a (4) bekezdésben meghatározott szerződés időszaka alatt.

52/A. § (1) Az 51. § (2) bekezdése szerinti nyilvános pályázat nyertesei jogosultak a miniszter által adományozott civil közösségi szolgáltató központ cím viselésére a (4) bekezdésben meghatározott szerződés időszaka alatt.

(2) Minden megyében, valamint a fővárosban a pályázaton nyertes civil szervezet működteti a civil információs centrumot, nyújt szolgáltatást, és a támogatási időszak alatt használhatja a civil információs centrum megnevezést.

(2) Minden megyében, valamint a fővárosban a pályázaton nyertes civil szervezet működteti a civil közösségi szolgáltató központot, nyújt szolgáltatást, és a támogatási időszak alatt használhatja a civil közösségi szolgáltató központ megnevezést.

(3) A civil információs centrum az 51. § és 52. § szerinti szolgáltatásokat ellenszolgáltatás nélkül nyújtja. Az 56. § (1) bekezdés l) pontja szerinti költségvetési támogatásra a miniszter által jóváhagyott egyedi támogatási kérelmek alapján történhet kötelezettségvállalás.

(3) A civil közösségi szolgáltató központ az 51. § és 52. § szerinti szolgáltatásokat ellenszolgáltatás nélkül nyújtja. Az 56. § (1) bekezdés l) pontja szerinti költségvetési támogatásra a miniszter által jóváhagyott egyedi támogatási kérelmek alapján történhet kötelezettségvállalás.

(4) A nyilvános pályázat nyerteseivel a miniszter határozott idejű szakmai együttműködési megállapodást köt. A határozott idő elteltével a cím viselésére vonatkozó jogosultság megszűnik.

(5) A civil információs centrum cím jogosultja évente szakmai beszámolási kötelezettséggel tartozik a miniszter felé. A szakmai beszámoló tartalmazza a szakmai együttműködési megállapodás szerinti tevékenységek időarányos teljesítésének bemutatását.

(5) A civil közösségi szolgáltató központ cím jogosultja évente szakmai beszámolási kötelezettséggel tartozik a miniszter felé. A szakmai beszámoló tartalmazza a szakmai együttműködési megállapodás szerinti tevékenységek időarányos teljesítésének bemutatását.

(6) Ha a miniszter a szakmai együttműködési megállapodásban foglalt tevékenységek időarányos ellátásában mulasztást, hiányosságot, vagy szabálytalanságot állapít meg, a címet azonnali hatállyal visszavonja.

(7) A miniszter a cím visszavonásával egyidejűleg a szakmailag megfelelő pályázatokból álló, döntési lista szerinti, az adott ellátási területre vonatkozó, rangsorban következő civil szervezettel szakmai együttműködési megállapodást köt.

(7)

### VIII/A. Fejezet — A CSALÁD, ESÉLYTEREMTŐ ÉS ÖNKÉNTES HÁZAK

⋯ 14 változatlan sor ⋯

53. § (1) Az államháztartás alrendszerei terhére kötött támogatási szerződés vagy kibocsátott támogatói okirat alapján létesített támogatási jogviszonyt az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályok szabályozzák.

(2)

(2) A Nemzeti Együttműködési Alap terhére nyújtott 56. § (1) bekezdése szerinti, és a Magyar Falu Program jogcímcsoport terhére nyújtott támogatások kedvezményezettje lehet az 5000 fő és az az alatti lakosságszámú településen székhellyel rendelkező azon civil szervezet is, amelynek vezető tisztségviselője a polgármester.

(3) Az államháztartás központi alrendszeréből a civil szervezetek részére nyújtott költségvetési támogatások szakmai összehangolása, az azonos projekt célok párhuzamos finanszírozásának kiszűrése érdekében a miniszter szakmai monitoring rendszert működtet.

⋯ 5 változatlan sor ⋯

(7)–(8)

53/A. § (1) Jelentős költségvetési támogatásnak minősül, ha valamely szervezet a szakmai monitoring rendszer adatai alapján, az államháztartás központi alrendszeréből kapott 20. § (3) bekezdés a) pontja szerinti költségvetési támogatásai (egybeszámított támogatás) összesen meghaladják valamely költségvetési év vonatkozásában az ötvenmillió forintot.

#### 53/A. §

(2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a jelentős költségvetési támogatásban részesülő civil szervezet nyilvántartás szerint képviseletre jogosult vezető tisztségviselőjét (a továbbiakban: kötelezett) – az (1) bekezdés szerinti feltétel teljesülését követően a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállásáról és esedékességének időpontjáról szóló tájékoztató megküldésével a miniszter harmincnapos határidővel felhívja vagyonnyilatkozat tételére.

#### 53/B. §

(3) Nem kell a kötelezettnek vagyonnyilatkozatot tennie, ha

#### 53/C. §

- a) az 53/B. § (4) bekezdés szerinti őrzési időn belül e törvény alapján már tett vagyonnyilatkozatot, vagy

- b) a kötelezett az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) hatálya alatt már tett vagyonnyilatkozatot abban az évben, amikor a (2) bekezdés alapján vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége keletkezik és a kötelezettségének a vagyonnyilatkozat tétel tényét, időpontját és az őrzés helyét rögzítő – a vagyonnyilatkozatot őrző által teljes bizonyító erejű magánokiratban kiadott – nyilatkozat megküldésével tesz eleget.

#### 53/D. §

(4) A (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatás tartalmazza

#### 53/E. §

- a) a Vnytv. melléklete szerinti nyomtatványt,

- b) a nyomtatvány kitöltéséhez szükséges írásbeli útmutatást,

- c) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeire való figyelmeztetést.

(5) A vagyonnyilatkozat átvételére, nyilvántartására, kezelésére és őrzésére és a vagyonnyilatkozatban foglalt személyes adatok védelmére vonatkozó további szabályokat az őrzésért felelős szabályzatban állapítja meg.

53/B. § (1) A vagyonnyilatkozatot a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló érdekeltségi és vagyoni helyzetről, valamint a vagyonnyilatkozat-tétel időpontját megelőző öt naptári évben szerzett bármilyen jogviszonyból származó jövedelemről kell kitölteni.

(2) A vagyonnyilatkozat tartalmazza a Vnytv. 8. § (3) bekezdése szerinti adatokat. A vagyonnyilatkozat-tétel formai követelményeire megfelelően kell alkalmazni a Vnytv. 11. § (1)–(5) bekezdésének rendelkezéseit.

(3) A vagyonnyilatkozat őrzéséért a miniszter felelős (a továbbiakban: őrzésért felelős). A vagyonnyilatkozat átvételét követő tizenöt napon belül a Civil Információs Portálon közzé kell tenni az átadás tényét és idejét azon szervezethez kapcsolt módon, amellyel összefüggésben az 53/A. § (2) bekezdés szerinti kötelezettség keletkezett.

(4) A vagyonnyilatkozatot az átvételtől számított öt évig kell megőrizni.

(5) Ha a kötelezett új vagyonnyilatkozatot tett, az őrzésért felelős a vagyonnyilatkozat általa őrzött példányát nyolc napon belül a kötelezettnek visszaadja.

53/C. § (1) Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét az teljesíti, aki annak esedékességekor valós tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz. A valós tartalom megállapítására vonatkozóan a vagyonnyilatkozat őrzéséért felelős ellenőrzési eljárást folytathat le az 53/D. §-ban foglaltak szerint.

(2) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését az őrzésért felelős ellenőrzi.

(3) Ha a kötelezett a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét nem teljesíti határidőben és e mulasztásra nem különös méltánylást igénylő okból került sor, a miniszter erről szóló tájékoztatása alapján a kincstár azon szervezet támogatásainak kifizetését felfüggeszti, amely a kötelezett 53/A. § (2) bekezdés szerinti felhívását megalapozta.

53/D. § (1) Az őrzésért felelős ellenőrzési eljárást folytathat le, ha a kötelezett vagyoni helyzetére vonatkozó valamely bejelentés szerint alaposan feltehető, hogy vagyongyarapodása a nyilatkozattételi-kötelezettségét megalapozó jogviszonyából, illetve az őrzésért felelős által ismert egyéb törvényes forrásból származó jövedelme alapján nem igazolható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzési eljárás lefolytatása esetén az őrzésért felelős a kötelezettet meghallgatja. Nem lehet meghallgatást sem kezdeményezni, ha a bejelentő névtelen, illetve, ha a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan, vagy olyan tényre, körülményre utal, amelyet az őrzésért felelős már a korábbi meghallgatás során tisztázott. Meghallgatásra – a kötelezett kérelme alapján – a kötelezett által megbízott más személynek a jelenlétében, jegyzőkönyvezés mellett kerülhet sor.

(3) A vagyonnyilatkozat tartalmát abban az esetben ismerheti meg az őrzésért felelős, ha döntenie kell a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezéséről.

(4) Az őrzésért felelős – a vagyonnyilatkozat haladéktalan megküldésével – az állami adóhatóságnál a kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója vagyongyarapodásának az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet szerinti vizsgálatát kezdeményezi, ha

- a) az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során a vagyonnyilatkozatok tartalmából alaposan feltehető, hogy a kötelezett vagyongyarapodása a nyilatkozattételi kötelezettséget megalapozó jogviszonyából, illetve az őrzésért felelős által ismert egyéb törvényes forrásból származó jövedelme alapján nem igazolható,

- b) a meghallgatás során a bejelentésben szereplő tények, adatok, körülmények nem tisztázódnak hitelt érdemlően.

(5) A vagyongyarapodási vizsgálatra a Vnytv. 14. § (6) bekezdését és 15. §-át megfelelően kell alkalmazni.

(6) Ha a Vnytv. 15. § (1) bekezdése szerint az állami adóhatóság által megállapított összeg meghaladja a Vnytv. 16. § (1) bekezdése szerinti mértéket, a felfüggesztett támogatási jogviszony hatályát veszti, az abból származóan a felfüggesztést megelőzően átutalt támogatás Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelt összegére a támogató jogosult.

53/E. § Az 53/A. § (1) bekezdés szerinti egybeszámított támogatás nyomon követése érdekében a civil szervezeteknek nyújtott támogatásokról a Civil Információs Portálon működtetett szakmai monitoring rendszeren keresztül a folyósítást megelőzően tájékoztatást kell nyújtania:

- a) a fejezetet irányító szervnek az 54. § a) pontja szerinti támogatásokról;

- b) az állami adóhatóságnak a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felajánlásáról az Szftv. 6/A. § (4) bekezdés szerint;

- c) a Magyar Államkincstárnak az 54. § c) pontja szerinti támogatásokról.

54. § Az 53. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni az államháztartás alrendszereiből folyósított pénzeszköz esetén, ha

- a) annak rendeltetése az állam vagy valamely közigazgatási szerv felelősségébe tartozó, jogszabályban, vagy kormányhatározatban meghatározott feladat, vagy a feladat egy részének ellátását célozza, vagy

- b) annak nyújtása normatív alapon, vagy a költségvetési törvényben nevesített szervezetek támogatása keretében, vagy a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szftv.) szerint történt, vagy

- b) annak nyújtása normatív alapon, vagy a központi költségvetésről szóló törvényben nevesített szervezetek támogatása keretében, vagy a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szftv.) szerint történt, vagy

- c) az az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból részben vagy egészben támogatott tevékenység fedezetét jelenti.

### X. Fejezet — NEMZETI EGYÜTTMŰKÖDÉSI ALAP

⋯ 17 változatlan sor ⋯

- i) adományosztó szervezeteknek szóló juttatás a Nemzeti Együttműködési Alap Tanácsa (továbbiakban: Tanács), illetve a kollégiumok egységes elvek mentén meghatározott, forrásautomatizmus biztosításáról szóló döntései alapján;

- j) civil érdek-képviseleti tevékenység támogatása;

- k) az Alap működtetésével kapcsolatos költségek fedezete;

- l) civil információs centrumok működésének támogatása.

- l) civil közösségi szolgáltató központok működésének támogatása.

(2) Az Alap rendelkezésére álló tárgyévi támogatási forrás

⋯ 13 változatlan sor ⋯

57. § (1) Az Alap terhére csak az 56. § (1) bekezdés b) vagy l) pontja szerinti támogatás nyújtható azon civil szervezetnek, amely a pályázat megjelenését megelőző utolsó lezárt üzleti évben beszámolóval igazolható éves összes bevétele eléri vagy meghaladja a miniszter rendeletében meghatározott értéket. E bekezdés szerinti esetben az 56. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás csak visszatérítendő formában nyújtható.

(2) A visszatérítési kötelezettség alá eső költségvetési támogatás az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény szerinti adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

(2)

(3) Adók módjára hajtandó be az e törvény rendelkezései szerint nyújtott támogatás azon része is, amit a kedvezményezett a vonatkozó támogatási szerződéstől eltérően használt fel.

(3)

#### 18. Az Alap bevételei

⋯ 2 változatlan sor ⋯

- a) a jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek és természetes személyek befizetései;

- b) a létesítő okirat eltérő rendelkezése hiányában a jogutód nélkül megszűnt civil szervezet, közhasznú szervezet vagyona;

- c) az Szftv. 4. § (1) bekezdés h) pontja szerint felajánlott összeg;

- d) a tárgyévre vonatkozó költségvetési törvényben az Alap támogatásaként meghatározott összeg;

- d) a tárgyévre vonatkozó központi költségvetésről szóló törvényben az Alap támogatásaként meghatározott összeg;

- e) átvett központi költségvetési előirányzatok;

- f) költségvetési támogatás;

- g) egyéb bevételek.

⋯ 44 változatlan sor ⋯

(5) A Tanács valamennyi tagjának kijelölése és a megbízásának átvétele után kezdi meg működését. A Tanács első ülését a miniszter hívja össze.

(6) A szabályszerűen összehívott ülésen a Tanács akkor döntésképes, ha a tagok több mint fele a szavazásban részt vesz. A Tanács minden tagjának egy szavazata van. A Tanács a döntéseit a jelen lévő tagok többségének egyetértésével hozza meg.

(6) A szabályszerűen összehívott ülésen a Tanács akkor határozatképes, ha a tagok több mint fele a szavazásban részt vesz. A Tanács minden tagjának egy szavazata van. A Tanács a döntéseit a jelen lévő tagok többségének egyetértésével hozza meg.

(7) A Tanács működésének részletes szabályait a miniszter által jóváhagyott ügyrend határozza meg. A Tanács az ügyrendjét, illetve annak módosítását a tagok legalább kétharmadának az egyetértésével fogadja el.

⋯ 7 változatlan sor ⋯

(3) A kollégium elnökét a kollégium tagjai közül a miniszter nevezi ki.

(4) A kollégium akkor döntésképes, ha a tagjainak több mint fele a szavazásban részt vesz. A kollégium minden tagjának egy szavazata van.

(4) A kollégium akkor határozatképes, ha a tagjainak több mint fele a szavazásban részt vesz. A kollégium minden tagjának egy szavazata van.

(5) A kollégium működésének szabályait – a jogszabályok és a Tanács vonatkozó döntéseinek keretein belül – ügyrendjében maga határozza meg. A kollégium az ügyrendjét, illetve annak módosítását a tagok legalább kétharmadának egyetértésével fogadja el és a miniszter hagyja jóvá.

⋯ 29 változatlan sor ⋯

65. § (1) A Tanács és a kollégiumok tagjait – a kijelölésüket, illetve megválasztásukat követő harminc napon belül – a miniszter bízza meg. A Tanács és a kollégiumok tagjainak megbízatása négy évre szól.

(2) A Tanács és a kollégiumok tagjainak költségátalányát és költségtérítése elszámolásának szabályait a miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben határozza meg. A költségátalány egy hónapra járó összege a mindenkori kötelező legkisebb munkabér havi összegének felét, költségtérítés esetén pedig a mindenkori kötelező legkisebb munkabér havi összegének kétharmadát nem haladhatja meg.

(2) A Tanács és a kollégiumok tagjainak költségátalányát a miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben határozza meg. A költségátalány egy hónapra járó összege a mindenkori kötelező legkisebb munkabér havi összegét nem haladhatja meg.

66. § (1) Nem lehet a Tanács tagja, és a kollégium tagja

⋯ 14 változatlan sor ⋯

67. § (1) A támogatási igény érvénytelen, ha a döntéshozó, illetve a döntési folyamatban közreműködő személy vagy közeli hozzátartozója

- a) az alapítvány alapítója, a civil szervezet döntéshozó vagy ügyvezető szervének tagja,

- a) az alapítvány alapítója, a civil szervezet vezető tisztségviselője,

- b) a civil szervezettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy,

és ezek a feltételek a vizsgált időpontot megelőző egy éven belül bármikor fennálltak.

⋯ 35 változatlan sor ⋯

(9) A (8) bekezdés alapján megbízott tag megbízatása a 65. § (1) bekezdés szerinti időtartamból hátramaradt időtartamra szól.

(10) Méltatlanná válik a Tanács tagja és a kollégium tagja, ha e megbízása keretében jogszabállyal vagy a Tanács vagy a kollégium ügyrendjével össze nem egyeztethető módon jár el vagy tartósan akadályozza a Tanács vagy a kollégium működését, és az érintett testület tagjai egyharmadának indokolással ellátott és az (5) bekezdés d) pontjának megállapítását kezdeményező javaslatára, e testület összes tagjának egyetértésével dönt a méltatlanság megállapításáról. A döntés meghozatalában nem vehet részt az a tag, akinek a méltatlansága megállapítására irányul az eljárás, a döntésképesség megállapításánál e tagot figyelmen kívül kell hagyni.

(10) Méltatlanná válik a Tanács tagja és a kollégium tagja, ha e megbízása keretében jogszabállyal vagy a Tanács vagy a kollégium ügyrendjével össze nem egyeztethető módon jár el vagy tartósan akadályozza a Tanács vagy a kollégium működését, és az érintett testület tagjai egyharmadának indokolással ellátott és az (5) bekezdés d) pontjának megállapítását kezdeményező javaslatára, e testület összes tagjának egyetértésével dönt a méltatlanság megállapításáról. A döntés meghozatalában nem vehet részt az a tag, akinek a méltatlansága megállapítására irányul az eljárás, a határozatképesség megállapításánál e tagot figyelmen kívül kell hagyni.

69. § (1) A Tanács és a kollégiumok ülései nyilvánosak.

(2) A Tanács, illetve a kollégium zárt ülésről vagy a napirendi pont zárt tárgyalásáról dönthet, ha a személyiségi jogok védelme, a személyes adatok védelme vagy a testület működőképességének fenntartása ezt indokolja. A zárt ülésen hozott döntést közzé kell tenni. A zárt ülés, valamint a napirendi pont zárt tárgyalásának elrendeléséhez a jelen lévő tagok kétharmadának egyetértése szükséges.

(3) Az Alapkezelő – a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 3. §-ában foglaltak szerint – biztosítja a nyertes pályázattal és az elnyert támogatással kapcsolatos, kezelésében lévő adatok nyilvánosságát.

(3)

(4) A pályázati felhívást és a hozzá kapcsolódó döntéseket az Alap honlapján (Civil Információs Portálon) és az alapkezelő honlapján közzé kell tenni.

(4) A pályázati felhívást és a hozzá kapcsolódó döntéseket az Alap honlapján (Civil Információs Portálon) és az Alapkezelő honlapján közzé kell tenni.

(5) Az Alap működésének nyilvánossága érdekében a miniszter a Civil Információs Portál keretein belül internetes honlapot működtet. A honlapon közzétételre kerül

⋯ 34 változatlan sor ⋯

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

- a) az Alap kezelő szervének kijelölését, az Alap kezelésének, az Alap működésére fordítható forrás mértékének, a visszatérítendő támogatás és az Alap felhasználásának a részletes szabályait, az ellenőrzés és beszámolás rendjét, valamint a pályázati rendszerre vonatkozó további előírásokat az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben,

- b) a Civil Információs Portál, a Civil Információs Centrumok hálózata, illetve a támogatások összehangolását szolgáló monitoringrendszer működtetésének és az e törvényben meghatározott adatok honlapon történő közzétételének részletes szabályait,

- b) a Civil Információs Portál, a Civil közösségi szolgáltató központok hálózata, illetve a támogatások összehangolását szolgáló monitoringrendszer működtetésének és az e törvényben meghatározott adatok honlapon történő közzétételének részletes szabályait,

- c) a Tanács és a kollégium létesítésére, működésére, valamint az összeférhetetlenségre és a nyilvánosságra hozatalra vonatkozó részletes eljárási szabályokat,

- d) az Alap testületeinek tevékenységével és az Alap működésével kapcsolatos beszámolók tartalmi elemeit, a beszámolás rendjét,

- e) a Tanács tagjának és a kollégium tagjának járó költségátalány és a költségtérítése elszámolásának szabályait az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben,

⋯ 88 változatlan sor ⋯