Civil tv. — mi változott? 2011. december 23.

77. § A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 326. § (12) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az illetékesség megállapításánál a (2) és (5) bekezdés szabályait kell alkalmazni a következő törvények alapján indult felülvizsgálati eljárásokban:]

„h) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény,”

78. § A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 119. § (8) bekezdés c) pontjában az „a társadalmi szervezet” szövegrész helyébe „az egyesület” szöveg lép.

79. § (1) A Ptk. 1. §-ában a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe a „civil szervezetek” szöveg, 19/A. § (3) bekezdésében a „társadalmi szervezet (pl. egyesület)” szöveg helyébe az „egyesület” szöveg lép.

(2) A Ptk. 61–64. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„61. § (1) Az egyesület olyan Magyarországon önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Az egyesület jogi személy.

(2) Egyesület elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatása céljából nem hozható létre, ilyen tevékenységet csak a célja megvalósításának előmozdítása érdekében, kiegészítő jelleggel végezhet.

(3) Az egyesület alapításához az szükséges, hogy legalább 10 alapító tag az egyesület megalakítását kimondja, az egyesület alapszabályát elfogadja, ügyintéző és képviseleti szerveit megválassza és Magyarországon székhellyel rendelkezik.

(4) Az egyesület megalapítását követően kérni kell annak nyilvántartásba vételét. Az egyesület nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha az egyesület

a) alapszabályában foglalt célok és tevékenységek nem ellentétesek az Alaptörvénnyel, és

b) alapítói eleget tettek a törvényben előírt követelményeknek.

(5) Az egyesület alapszabálya az egyesület valamely szervezeti egységét jogi személlyé nyilváníthatja, ha annak önálló ügyintéző és képviseleti szerve van, továbbá rendelkezik a működéséhez szükséges vagyonnal.

(6) Az egyesület a nyilvántartásba vételével jön létre. Az alapszabály módosítása esetén az egyesület nyilvántartásba vételére irányadó szabályokat kell alkalmazni.

62. § (1) Az egyesület alapszabályában rendelkezni kell a szervezet nevéről, céljáról és székhelyéről, szervezetéről, a tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének módjáról és feltételeiről.

(2) Az egyesület alapszabálya az abban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a szervezet működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését.

(3) Az egyesület tagja

a) részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein;

b) választhat és választható az egyesület szerveibe;

c) köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek;

d) nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását.

(4) Az egyesület alapszabálya különleges jogállású tagságról (pártoló tag, tiszteletbeli tag) is rendelkezhet. A pártoló tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt, a tiszteletbeli tagot az egyesület tagjai választják meg e tagságra. A különleges jogállású tagok az egyesület szerveibe nem választhatnak és az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehetnek részt. Költségvetési szerv egyesület pártoló tagja nem lehet.

(5) Az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének tagja az lehet,

a) aki legalább korlátozottan cselekvőképes, kivéve, ha a cselekvőképességét a bíróság a képviseleti joggal érintett ügycsoportban korlátozta, és

b) a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és

c) aki

ca) magyar állampolgár, vagy

cb) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy

cc) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

(6) Az egyesület szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag – a határozat tudomására jutásáról számított harminc napos jogvesztő határidőben – pert indíthat. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben – a tag kérelmére – a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik.

(7) A vallási tevékenységet is végző egyesületek esetében a vallási tevékenységgel összefüggően meghozott határozatokra nézve a (6) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(8) Az egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

63. § (1) Az egyesület legfőbb szerve a tagok összessége (taggyűlés) vagy a tagok által – az alapszabályban meghatározottak szerint – közvetlenül vagy közvetett úton legfőbb szervként választott testület.

(2) Az egyesület legfőbb szervét szükség szerint, de legalább évenként egyszer össze kell hívni. A legfőbb szervet össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetve ha azt a tagok legalább egytizede vagy az alapszabályban ettől eltérően meghatározott hányada – az ok és a cél megjelölésével – kéri. A legfőbb szerv ülése személyes részvétellel elektronikus úton is lefolytatható, ha a legfőbb szerv tagjainak személyazonossága az igénybe vett elektronikus úton megfelelően igazolható, dokumentálható és ennek lehetőségét és módját a létesítő okirat rögzíti.

(3) Az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve a tagok által ilyen célból – az alapszabályban meghatározottak szerint – közvetlenül vagy közvetett úton választott testület (elnökség) vagy személy.

(4) Az egyesület legfőbb szervének hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály megállapítása és módosítása;

b) az éves költségvetés, illetve az előző évről szóló számviteli beszámoló elfogadása, ha törvény eltérően nem rendelkezik;

c) az ügyintéző és képviseleti szerv éves beszámolójának elfogadása;

d) az egyesület más egyesülettel való egyesülésének, szétválásának vagy feloszlásának kimondása;

e) az ügyintéző és képviseleti szerv tagjainak megválasztása és visszahívása,

f) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe utal.

(5) Az egyesület éves költségvetésének megállapítását, a számviteli beszámoló elfogadását és az ügyintéző és képviseleti szerv éves beszámolójának megtárgyalását az alapszabály – a legfőbb szerv helyett – a szervezet más szervére bízhatja.

(6) Az egyesület szervei határozatképesek, ha tagjainak több mint a fele jelen van, az alapszabály ennél magasabb jelenléti arányt is megállapíthat. Az egyesület szervei határozataikat a jelenlévők szótöbbségével hozzák mindazon kérdésben, amely tekintetében az alapszabály a szótöbbség magasabb arányát nem írja elő.

(7) Ha az egyesület szerveinek ülése nem határozatképes, megismételt ülést kell tartani. A megismételt ülés legkorábban a határozatképtelen ülést követően, későbbi időpontra hívható össze. A megismételt ülés a legfőbb szerv esetében a megjelent tagok számától függetlenül, egyéb egyesületi szerv esetén pedig a (6) bekezdésben foglalt rendelkezés szerint határozatképes.

64. § (1) Az egyesület megszűnik, ha

a) a legfőbb szerv döntése alapján átalakul,

b) a legfőbb szerve a feloszlásáról határoz,

c) a bíróság feloszlatja,

d) a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszűnteti vagy megállapítja megszűnését,

e) a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti,

és az egyesületet a nyilvántartásból törlik.

(2) Az (1) bekezdés b)–e) pontjaiban foglalt esetekben az egyesület jogutód nélkül szűnik meg. Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben végelszámolási eljárást, a c)–d) pontjában foglalt esetekben pedig kényszer-végelszámolást kell lefolytatni.

(3) A legfőbb szerv nem dönthet az egyesület feloszlásáról, ha az egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy az egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította.

(4) Az egyesület alapszabálya vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában a jogutód nélkül megszűnt egyesület – hitelezői igények kielégítése után – megmaradt vagyonát az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott célra kell fordítani és az ott megjelölt módon kell nyilvánosságra hozni.

(5) Az egyesület nyilvántartásból való törlésére az egyesület nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.”

(3) A Ptk.74/A. § (4) bekezdése második mondatának „az igazságügyért felelős miniszter rendeletében” szöveg helyébe „a szervezetek és más, civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról, valamint e szervezetekkel összefüggő egyes polgári peres és nemperes eljárásokról szóló törvényben” szöveg lép.

(4) A Ptk. 74/E. § (5) bekezdésében a „hasonló célú alapítvány” szöveg helyébe „a Nemzeti Együttműködési Alap” szöveg lép.

(5) A Ptk. 74/E. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az alapítvány nyilvántartására, felügyeletére, törvényességi ellenőrzésére, továbbá csőd-, végelszámolási és felszámolási eljárására, megszüntetésére az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni az alapítványokra vonatkozó, ott meghatározott eltérésekkel.”

(6) A Ptk. az 578/I. §-át követően a következő alcímmel és a 578/J. §-sal egészül ki:

„6. Civil társaság

578/J. § (1) Természetes személyek társaságot nem gazdasági érdekű közös céljaik előmozdítására és közösségi célú tevékenységük összehangolására vagyoni hozzájárulás nélkül is létrehozhatnak (civil társaság).

(2) A civil társaságra a polgári jogi társaságra vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a társaságot a társasági szerződésben ügyvitelre kijelölt tag kivételével bármely tag azonnali hatállyal indokolás nélkül felmondhatja, a tag halála, illetve felmondása esetén a társaság pedig csak akkor szűnik meg, ha ezáltal a tagok száma egy főre csökken.”

- a) 62. § (2) bekezdés d) pontjában a „társadalmi szervezetben” szövegrész helyébe a „civil szervezetben” szöveg,

- b) 212/A. § (1)–(3) bekezdésében az „a társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „az egyesület” szöveg,

- c) 251. § (1) bekezdésében és 252. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezetnek” szövegrész helyébe az „egyesületnek” szöveg,

- d) 254. § (1)–(2) bekezdésében és 256. § (3) bekezdés a)–b) pontjában a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg

- f) 296/B. § (2) bekezdésében a „társadalmi szervezete” szövegrész helyébe az „egyesülete” szöveg

81. § A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény

- a) 1. §-ában a „társadalmi szervezetekre” szövegrész helyébe az „egyesületekre” szöveg,

- b) 3. § (3) bekezdésében a „társadalmi szervezetként” szövegrész helyébe az „egyesületként” szöveg,

- c) 3. § (4) bekezdésében, a 15. és 16. §-ában a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg,

- d) 9. § (3) bekezdésében a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg

lép.

82. § Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 5. § (1) bekezdésében az „a társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „az egyesületek” szöveg lép.

83. § Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 18. § c) pontjában a „társadalmi szervezetben” szövegrész helyébe az „egyesületben” szöveg lép.

84. § A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény

- a) 18. § (2) bekezdésében az „a társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „az egyesületek” szöveg,

- b) 24. § (2) bekezdésében és 47. § (1) bekezdés c) pontjában a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg

lép.

85. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés d) pontjában és 57. § (1) bekezdés e) pontjában az „a társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „az egyesület” szöveg lép.

86. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3. § (2) bekezdésében az „a társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „az egyesület” szöveg lép.

87. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bekezdés o) pontjában „a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. §-ának c) pontjában felsorolt tevékenységek” szövegrész helyébe az „az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú tevékenység” szöveg lép.

88. § Az 1956-os Emlékérem és Emléklap alapításáról szóló 1991. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdésében és 1. számú mellékletének 1. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg lép.

89. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az egyesületekre és az alapítványokra e törvényt akkor kell alkalmazni, ha az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény másképpen nem rendelkezik.”

(2) A Cstv. 3. § (1) bekezdés a) pontjában „a sportegyesület” szöveg helyébe „egyesület, alapítvány” szövegrész, a Cstv. 3. § (1) d) pontjában a „sportegyesületnél az ügyintéző képviseleti szerv” szövegrész helyébe az „alapítvány, egyesület képviselője” szöveg lép.

90. § A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 5. § b) pontjában a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg lép.

91. § (1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban Áht.) 100/J. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A fejezeti kezelésű előirányzatból civil szervezet részére az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerint nyújtható költségvetési támogatás.”

(2) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény

- a) 59. § (1) bekezdésében, 61/C. §-ában, 86/I. § (6) bekezdésében, 100/H. § (1)–(3) bekezdésében, 100/J. § (3) bekezdésében, 101/A. § (2) bekezdésében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg lép,

- b) 61/C. §-ában a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg,

- c) 100/H. § (2) bekezdésében a „társadalmi szervezethez” szövegrész helyébe az „egyesülethez” szöveg lép,

- d) 104/A. § (1) bekezdésében a „közhasznú társaság” szövegrész helyébe a „nonprofit gazdasági társaság” szöveg,

- e) 120/B. § (1) bekezdésének c) pontjában a „társadalmi szervezeteknek” szövegrész helyébe az „egyesületeknek” szöveg

lép.

92. § A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény 2. § (1) és (4) bekezdésében a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg lép.

93. § A Magyar Vöröskeresztről szóló 1993. évi XL. törvény 1. § (1)–(2) bekezdésében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg lép.

94. § A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény

- a) 6. § (1) bekezdés i) pontjában az „a társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „az egyesületek” szöveg,

- b) 18. § (2) bekezdésében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg

lép.

95. § A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény

- a) 11. § (1) bekezdés f) pontjában a „társadalmi szervezeteknek” szövegrész helyébe a „civil szervezeteknek” szöveg,

- b) 121. § (1) bekezdés 12. pontjában a „társadalmi szervezet, nemzeti és etnikai kisebbségi érdek-képviseleti szervezet, kisebbségi önkormányzat, egyesület” szövegrész helyébe az „egyesület, kisebbségi érdek–képviseleti szervezet, kisebbségi önkormányzat” szöveg

lép.

96. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény

- a) 52. § (2) bekezdésében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg,

- b) 72. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezetként” szövegrész helyébe az „egyesületként” szöveg

lép.

97. § Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 3. § 23. pontjában a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg lép.

98. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény

- a) 10. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg,

- b) 84. § (2) bekezdés o) pontjában a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe a „civil szervezetek” szöveg,

- c) 92. § (3) bekezdésében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg

lép.

99. § A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény 10. § (3) bekezdésében az „a társadalmi szervezetekre” szövegrész helyébe az „az egyesületekre” szöveg lép.

100. § A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 39. § (4) bekezdésében a „társadalmi szervezete” szövegrész helyébe az „egyesülete” szöveg lép.

101. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

- a) 45. § (3) bekezdés a) pontjában, 97. § (3) bekezdés b) pontjában és a 98. §-t megelőző alcímben a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg,

- b) 46. § (1) bekezdés d) pontjában a „társadalmi szervezetekkel” szövegrész helyébe az „egyesületekkel” szöveg,

- c) a 98. § (1) bekezdésben az „egyesületeket és más, politikai pártnak és érdekképviseletnek nem minősülő – a hatásterületen működő – társadalmi szervezeteket” szövegrész helyébe a „politikai pártnak és érdekképviseletnek nem minősülő, a hatásterületen működő egyesületeket” szöveg

lép.

102. § A Gyermek és Ifjúsági Alapról, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítványról, valamint az ifjúsággal összefüggő egyes állami feladatok ellátásának szervezeti rendjéről szóló 1995. évi LXIV. törvény 7/A. § c) pontjában a „társadalmi szervezetekkel” szövegrész helyébe az „egyesületekkel” szöveg lép.

103. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény

- a) 32. §-ában a „társadalmi szervezet (repülő vagy ejtőernyős egyesület)” szövegrész helyébe a „repülő vagy ejtőernyős egyesület” szöveg,

- b) 35. §-ában az „a társadalmi szervezet (pl. egyesület)” szövegrész helyébe az „az egyesület” szöveg

lép.

104. § A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 5. § f) pontjában és 13. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezetekkel” szövegrész helyébe az „egyesületekkel” szöveg lép.

105. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény

- a) 1. számú melléklet 1.3. pontjában, 3. számú melléklet I. Fejezet 6. pontjában, 11. számú melléklet I. Fejezet 7. pontjában a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg,

- b) 1. számú melléklet 3.2.5. pontjában a „társadalmi szervezettől” szövegrész helyébe az „egyesülettől” szöveg,

- c) 1. számú melléklet 3.3. pontjában a „ , kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezetből” szövegrész helyébe az „egyesületből” szöveg

- d) 1. számú melléklet 8.18. pontjában az „a társadalmi szervezettől” szövegrész helyébe az „az egyesülettől” szöveg,

- e) 1. számú melléklet 8.35. pontjában az „a társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „az egyesület” szöveg

lép.

106. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 22. § (1) bekezdés d) pontjában a „társadalmi szervezetbe” szövegrész helyébe a „civil szervezetbe” szöveg lép.

107. § A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény

- a) 8. § (3) bekezdésében, 10/D. § (2) bekezdésében, 14. § (4) bekezdésében a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg,

- b) 8. § (10) bekezdésében az „a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény 14. § b) pontjában foglalt civil szervezeteket” szövegrész helyébe az „az egyesülési jogról, közhasznúságról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti civil szervezetet” szöveg,

- c) 10/D. § (1) bekezdés be) alpontjában, 10/F. § (1) d) pontjában az „a társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „az egyesületek” szöveg,

- d) 10/F. § (1) bekezdés b) pontjában, 16. § (3) bekezdés b) pontjában a „gazdasági és társadalmi szervezeteknek” szövegrész helyébe a „gazdasági szervezeteknek és egyesületeknek” szöveg,

- e) 17. § (1) bekezdésében, 23/C. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezetekkel” szövegrész helyébe az „egyesületekkel” szöveg

lép.

108. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény

- a) 2. §-a a „társadalmi szervezetek, valamint az egyesületek” szövegrész helyett a „civil szervezetek”,

- b) 11. § (2) bekezdés f) pontja a „társadalmi szervezetekkel” szövegrész helyett a „civil szervezetekkel”,

- c) 12. § (1) bekezdés j) pontja a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyett a „civil szervezetek”

- d) 101. § (3) bekezdésével megállapított Tvt. 4. § r) pontja és 118. §-ával megállapított Tvt. 33. § (1) bekezdése a „társadalmi szervezet” szövegrész helyett az „egyesület” szöveggel lép hatályba.

109. § A fegyveres szervek hivatásos tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény

- a) 21. § (3) bekezdésében a „társadalmi szervezettel” szövegrész helyébe a „civil szervezettel” szöveg,

- b) 65. § (5) bekezdésében az „a társadalmi szervezetben” szövegrész helyébe az „a civil szervezetben” szöveg

lép.

110. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 65. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg lép.

111. § A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény

- a) 11. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezetének, a köztestületnek, az egyesülésnek és más hasonló szervezetnek” szövegrész helyébe az „ egyesülési jog alapján létrejött szervezetének, köztestületének, egyesülésének és más hasonló szervezetének (a továbbiakban együtt: vállalkozások társulása)” szöveg,

- b) 78. § (1) bekezdésében a „ társadalmi szervezetével, a köztestülettel, az egyesüléssel és más hasonló szervezettel” szövegrész helyébe a „társulásával” szöveg,

- c) 78. § (6) bekezdésében a „társadalmi szervezete, köztestülete, egyesülése vagy más hasonló szervezete” szövegrész helyébe a „társulása” szöveg

lép.

112. § A tervező- és szakértő mérnökök, valamint az építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 3. § (2) bekezdés b) pontjában a „társadalmi szervezetekkel” szövegrész helyébe az „egyesületekkel” szöveg lép.

113. § Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény 2. § (1) bekezdés b) pontjában az „a társadalmi szervezet, amelyet alapszabálya szerint sporttevékenység folytatására az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény” szövegrész helyébe az „az egyesület, amelyet alapszabálya szerint sporttevékenység folytatására az egyesülési jogról szóló törvény” szöveg lép.

114. § (1) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 32. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „A Tao. tv. 7. § (1) bekezdés z) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

„z) a közhasznú szervezetnek, a közhasznú szervezettel kötött tartós adományozási szerződés keretében, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú tevékenység támogatására, vagy a Magyar Kármentő Alapnak, illetve a Nemzeti Kulturális Alapnak az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének

1. 20 százaléka közhasznú szervezet, 50 százaléka a Magyar Kármentő Alap és a Nemzeti Kulturális Alap támogatása esetén,

2. további 20 százaléka tartós adományozási szerződés esetén,

de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege,””

(2) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény

a) 2. § (2) bekezdés g) pontjában, 5. § (7) bekezdésében, 6. § (4) bekezdésében, 9. § (1) bekezdésében és az azt megelőző alcímben, a 6. számú melléklet 1. pontját megelőző szövegben az „a társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „az egyesület” szöveg,

b) 4. § 25. pontjában, 28/a. pontjában az „a társadalmi szervezetként” szövegrész helyébe az „az egyesületként” szöveg,

c) 4. § 28/a. pontjában a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg,

d) 8. § (1) bekezdés s) pontjában az „a közhasznú szervezetekről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény” szöveg,

e) 9. § (2) bekezdés b) pontjában, 20. § (1) bekezdés a) pontjában a „társadalmi szervezetnek” szövegrész helyébe az „egyesületnek” szöveg,

f) 9. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. § (11) bekezdésében az „a társadalmi szervezetnek” szövegrész helyébe az „az egyesületnek” szöveg,

g) 9. § (6) bekezdésében, 29/A. § (1) bekezdésében, 3. számú melléklet B) Fejezet 5. pontjában, a 6. számú melléklet címében és A) Fejezetében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg,

h) 16. § (1) bekezdés c) pont ce) alpontjában az „a közhasznú szervezetekről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény” szöveg

i) 29/A. § (1) bekezdésének első mondata helyébe az „E törvény alkalmazásában az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület közhasznú szervezetként besoroltnak tekintendő, ha megfelel az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény VII. fejezetében foglaltaknak.” szöveg

lép.”

115. § A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 128/C. § (8) bekezdésében a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe a „civil szervezetek” szöveg lép.

116. § A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg lép.

117. § (1) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szftv.) 4. § (1) bekezdése a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában kedvezményezett)

„a) azon

aa) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Civil. tv.) szerinti egyesület (kivéve a pártot, biztosító egyesületet, munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet), amelyet a bíróság a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább két évvel, és

ab) alapítvány, amelyet a bíróság a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább két évvel, továbbá

ac) közhasznú alapítvány, egyesület és közalapítvány, amelyet a bíróság a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtt legalább egy évvel – vagy ez idő letelte előtt, amennyiben az aa)–ab) pontban foglalt feltételeknek egyébként megfelel –, közhasznú szervezetként

jogerősen nyilvántartásba vett, és az alapszabálya, illetőleg az alapító okirata szerint a rendelkező nyilatkozat(ok) évét megelőző év első napja óta megszakítás nélkül – Civil tv.-ben meghatározott – közhasznú tevékenységgel ténylegesen foglalkozik;”

(2) Az Szftv. 4. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

„h) a Nemzeti Együttműködési Alap.”

(3) Az Szftv.

- a) 4. § (2) bekezdés c) pontjában az „a Ksztv. 4. § (1) bekezdésének d) pontja – ezzel összefüggésben a 26. §-ának d) pontja – szerinti” szövegrész helyébe az „a Civil tv. 34. § (1) bekezdés d) pontja szerinti” szöveg,

- b) 4. § (2) bekezdés f) pontjában a „kiemelkedően közhasznú alapítvány, társadalmi szervezet” szövegrész helyébe a „közhasznú alapítvány, egyesület” szöveg,

- c) 7. § (8) bekezdés a) pontjában az „a Ksztv. 26. § c) pontjának megfelelő” szövegrész helyébe az „a Civil tv. szerinti” szöveg

lép.

118. § A védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény

- a) 96. § (1) és (5) bekezdésében, 97. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés a) pontjában a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg,

- b) 96. § (4) bekezdésében az „a társadalmi szervezetet” szövegrész helyébe az „az egyesületet” szöveg,

- c) 96. § (4) és (6) bekezdésében az „a társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „az egyesület” szöveg

lép.

119. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 123. § (1) bekezdésében az „a társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „az egyesületek” szöveg lép.

120. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény

- a) 8. § (1) bekezdés c) pontjában az „a társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „az egyesületek” szöveg,

- b) 9. § (3) bekezdésében az „a társadalmi szervezetekkel” szövegrész helyébe az „az egyesületekkel” szöveg,

- c) 50. § (2) bekezdés g) pontjában a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg

lép.

121. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény

- a) 5. § (2) bekezdésében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg,

- b) 5. § (2) bekezdésében a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg

lép.

122. § A magánnyugdíjról és magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 85. § (2) bekezdésében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg lép.

123. § A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény

- a) 51. § (1) bekezdésében az „a társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „az egyesületek” szöveg,

- b) 59. § (4) bekezdésében a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg,

- c) 149. § g) pontjában az „az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerint bejegyzett társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „az egyesülési jogról szóló törvény szerint bejegyzett egyesület” szöveg

lép.

124. § A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény

- a) 83. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg,

- b) 83. § (6) bekezdésében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg

lép.

125. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény

- a) 144. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezeteknek” szövegrész helyébe a „civil szervezeteknek” szöveg,

- b) 156. § (4) bekezdésében a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg,

- c) 156. § (4) bekezdésében az „a társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „az egyesületek” szöveg,

- d) 225. § (1) bekezdés b) pontjában a „társadalmi szervezetekkel” szövegrész helyébe a „civil szervezetekkel” szöveg

lép.

126. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény

- a) preambulumában az „a társadalmi szervezeteken” szövegrész helyébe az „az egyesületeken” szöveg,

- b) 2. § e) pontjában, 39. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg,

- c) 2. § e) pontjában, 17. § (3) bekezdésében, 21. § (2) és (4) bekezdésében, 24. § (2) bekezdésében, 25. § (2) bekezdésében, 39/A. §-ában, 44. § (1) bekezdés a) pontjában, IX. Fejezetének címében, 45. § (1) és (3) bekezdésében, 48. § (7) bekezdésében a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg,

- d) 17. § (5) bekezdésében, 17/B. § (6) bekezdésében, 47. § (7) bekezdésében a „társadalmi szervezetekkel” szövegrész helyébe az „egyesületekkel” szöveg,

- e) 25. § (4) bekezdésében a „társadalmi szervezettel” szövegrész helyébe az „egyesülettel” szöveg,

- f) 46. § (2) bekezdés a) pontjában a „társadalmi szervezeteket” szövegrész helyébe az „egyesületeket” szöveg,

- g) 55. § (1) bekezdés f) és j) pontjában a „társadalmi szervezeteknek” szövegrész helyébe az „egyesületeknek” szöveg

lép.

127. § A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 10/B. §-ában, 15. § (6) bekezdésében, 23. § (4) bekezdésében az „a társadalmi szervezetekkel” szövegrész helyébe az „az egyesületekkel” szöveg lép.

128. § A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény

- a) 58. § (3) bekezdésében az „a közhasznú szervezetekről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény” szöveg,

- b) 71. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezetet” szövegrész helyébe az „egyesületet” szöveg,

- c) 178. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg,

- d) 268. § (2) bekezdésében a „társadalmi szervezettől” szövegrész helyébe az „egyesülettől” szöveg

lép.

129. § A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény

- a) 5. § (2) bekezdésének j) pontjában a „társadalmi szervezeteknek” szövegrész helyébe az „egyesületeknek” szöveg,

- b) 5. § (4) bekezdésében a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg

lép.

130. § Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény

- a) 47. §-ában a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg,

- b) 48. § (1) bekezdésében az „A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény” szövegrész helyébe az „Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény” szöveg

lép.

131. § A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 1. §-a a következő g) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„g) egészségvédelmi érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet: az egyesülési jogról szóló törvény alapján létrehozott egyesület, ha az alapszabályában meghatározott célja dohányzás visszaszorítása, e célnak megfelelően legalább két éve működik, továbbá az ilyen egyesületek szövetsége.”

132. § A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 6. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezettel” szövegrész helyébe az „egyesülettel” szöveg lép.

133. § A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 128/A. §-át megelőző alcímben, a 152/B. § (1)–(3) bekezdésében és az azt megelőző alcímben a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg lép.

134. § A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény

- a) preambulumában a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg,

- b) 2. § e) pontjában, az „a társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „az egyesület” szöveg,

- c) 3. § (4) bekezdésében, 6/A. §-ában, 43. § (2) és (3) bekezdésében az „a társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „az egyesületek” szöveg,

- d) 43. § (3) bekezdés b) pontjában az „a társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „az egyesület” szöveg

lép.

135. § A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 25. § (4) bekezdésében a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg lép.

136. § A köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Kúria elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény 27. § (5) bekezdésében az „a közhasznú szervezetekről szóló törvényben” szövegrész helyébe az „az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben” szöveg lép.

137. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 79. § (2) bekezdés b) pontjában a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg lép.

138. § A hulladákgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 34. § (1) és (3) bekezdésében a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg lép.

139. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (1) bekezdésének 4. c) alpontjában az „a társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „az egyesület” szöveg lép.

140. § A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 1. §-ában a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg lép.

141. § Az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény

- a) 6. § (4) bekezdésében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület, alapítvány” szöveg,

- b) 6. § (5) bekezdésében az „a társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „az egyesület, alapítvány” szöveg

lép.

142. § A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 27. § (2) bekezdésében az „a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény” szövegrész helyébe az „az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény” szöveg lép.

143. § A magyar hősök emlékének megörökítéséről és a Magyar Hősök Emlékünnepéről 2001. évi LXIII. törvény 3. §-ában az „a társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „az egyesületek” szöveg lép.

144. § A büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény

- a) 35. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezetekkel” szövegrész helyébe az „egyesületekkel” szöveg,

- b) 1. számú mellékletének V. fejezet C) pontjának harmadik francia bekezdésében a „társadalmi szervezetben, egyéb civil szervezetben” szövegrész helyébe a „civil szervezetben” szöveg

lép.

145. § A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény

- a) 24. § (3) bekezdésében a „társadalmi szervezettel” szövegrész helyébe az „egyesülettel” szöveg,

- b) 46. § (3) bekezdésében a „társadalmi szervezetnél” szövegrész helyébe az „egyesületnél” szöveg,

- c) 234. §-ában a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg

lép.

146. § A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 13. § (4) bekezdésében az „a társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „az egyesület” szöveg lép.

147. § Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 16/C. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg lép.

148. § (1) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 2. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény hatálya nem terjed ki:)

„g) azon egyesületek tevékenységére, amelyeknél az alapszabály pótlólagos befizetésre, illetve a szolgáltatások csökkentésére hívja fel tagjait, és üzleti tevékenységük kizárólag az 1. számú melléklet A) részének 19. ágazatában szereplő kockázatra terjed ki, és a biztosítási díjbevétel és a tagdíjbevétel együttes összege nem haladja meg az évi 50 millió forintot, és az összes bevételnek legalább a felét az egyesület tagjai fizették be,”

(2) A Bit. 10. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az egyes szervezeti formákra)

„c) kölcsönös biztosító egyesület esetén a Ptk. és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Etv.),”

(előírásait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.)

(3) A Bit. 19–27. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

„A kölcsönös biztosító egyesület

19. § (1) A kölcsönös biztosító egyesület olyan kölcsönösségi alapon működő egyesület, amely kizárólag tagjával kötött szerződés alapján, biztosítási díj ellenében, a biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetében, biztosítástechnikai elvek alapján, előre meghatározott szolgáltatást nyújt.

(2) A kölcsönös biztosító egyesületbe történő belépés feltétele a biztosítási szerződés létrejötte.

(3) A biztosítási szerződés megszűnésével – ha az egyesület alapszabálya másként nem rendelkezik – a tagsági jogviszony nem szűnik meg, feltéve, ha

a) a tag eleget tesz a tagdíjfizetési kötelezettségének,

b) a tagdíjfizetésre nem kötelezett tag eleget tesz a tagsági jogviszonyából eredő egyéb kötelezettségének és egy éven belül új biztosítást köt.

20. § (1) A kölcsönös biztosító egyesület esetében a 66. § szerinti induló tőkén belül a pénzbeli hozzájárulásnak legalább 70 százalékot kell elérnie.

(2) A kölcsönös biztosító egyesület a tevékenységi engedélyét kizárólag akkor kaphatja meg, ha az induló tőke pénzbeli hozzájárulási részét teljes egészében befizették.

(3) A biztosító egyesület elnevezésében köteles egyértelműen utalni arra, hogy kölcsönös biztosító egyesületi formában tevékenykedik.

21. § A kölcsönös biztosító egyesület hitel-, illetve kezesi biztosítási, valamint viszontbiztosításba vételi tevékenységet nem végezhet.

22. § (1) A kölcsönös biztosító egyesület alapszabályában – a Ptk.-ban foglaltakon túl – rendelkezni kell:

a) a kölcsönös biztosító egyesület tevékenységi köréről,

b) induló tőkéjéről és annak befizetési módjáról,

c) a tagdíj kialakításának elveiről, mértékéről, fizetésének módjáról,

d) az eredmény felhasználási elveiről,

e) a veszteség rendezésének módjáról,

f) a tagok által teljesítendő kötelező pótlólagos befizetésről, továbbá – a (2) bekezdésben meghatározott esetet kivéve – a szolgáltatás csökkentéséről arra az esetre, ha más források nem elégségesek az egyesület tárgyévi kötelezettségeinek teljesítésére,

g) megszűnés esetén az egyesületi vagyon felhasználásáról, a fennálló kötelezettségek, ezen belül a biztosítási kötelezettségek elkülönített rendezéséről,

h) a kölcsönös biztosító egyesület átalakulására – beleértve a 27. § (1) bekezdésben foglalt esetet is –, feloszlására vonatkozó – legfőbb szervhez intézett – indítvány előterjesztésének szabályairól.

(2) A kölcsönös biztosító egyesület által kötött felelősségbiztosítási szerződés esetén az (1) bekezdés f) pontjában foglaltak szerinti szolgáltatáscsökkentésre nincs lehetőség.

(3) A százfős taglétszámot egy naptári éven keresztül átlagosan meghaladó kölcsönös biztosító egyesület legfőbb szerve a következő évi rendes ülésén köteles

a) páratlan számú, de legalább három, legfeljebb tizenegy tagú igazgatótanácsot és

b) páratlan számú, de legalább három, legfeljebb tizenöt tagú felügyelőbizottságot

választani.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában az alapszabályban foglalt elnevezéstől függetlenül

a) igazgatótanács alatt az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve,

b) felügyelő bizottság alatt az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének ellenőrzését ellátó testület értendő.

(5) Az igazgatótanács és a felügyelő bizottság tagjait – az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában – a legfőbb szerv titkos szavazással, az alapszabályban meghatározott időtartamra választja meg. Az igazgatótanács és a felügyelőbizottság tagjainak a megbízatása az érintett személy elfogadó nyilatkozatával jön létre.

(6) A legfőbb szervet az alapszabályban meghatározott módon, a tagjainak küldött meghívó útján kell összehívni. Az alapszabály rendelkezhet úgy is, hogy azoknak a tagoknak, akik ezt kívánják, a legfőbb szerv üléséről szóló meghívót elektronikus úton kell megküldeni.

(7) Az ezerfős taglétszámot egy naptári éven keresztül átlagosan meghaladó kölcsönös biztosító egyesület esetében a legfőbb szerv a legfeljebb ötventagú küldöttgyűlés. A küldötteket a tagok, a tagok köréből létszámarányosan öt évre választják. A küldöttek választásának és visszahívásának eljárási szabályait a kölcsönös biztosító egyesület alapszabálya tartalmazza. Az alapszabályban rendelkezni kell az újonnan belépő tagok képviseletéről.

(8) A küldöttválasztó közgyűlést az alapszabályban meghatározott módon, de legalább a kölcsönös biztosító egyesület honlapján és két országos napilapban közzétett hirdetmény útján kell összehívni. Az alapszabály előírhatja, hogy azokat a tagokat, akik ezt kívánják, küldöttválasztó közgyűlés összehívásáról a nyomtatott sajtóban és honlapon történt közlés mellett elektronikus úton is értesíteni kell. A hirdetmény és a tag részére elektronikus úton küldött értesítés közötti eltérés esetén a hirdetményben foglaltak az irányadók.

23. § A tárgyévi nyereségnek az alapszabályban meghatározott része az alapszabályban meghatározott módon és mértékben visszajuttatható a tagoknak, abban az esetben, ha a visszajuttatást követően a szavatoló tőke összege meghaladja a minimális szavatoló tőke szükséglet kétszeresét, vagy – amennyiben magasabb – a minimális biztonsági tőke kétszeresét.

24. § (1) A kölcsönös biztosító egyesület igazgatótanácsa állapítja meg a 22. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott szolgáltatáscsökkentést, illetve a pótlólagos befizetési kötelezettséget, beleértve azok mértékét.

(2) Ha a kölcsönös biztosító egyesület az e törvényben meghatározottak szerinti szükséghelyzetbe került, a Felügyelet jogosult – a 216. § (2) bekezdésében foglaltak mellett – a pótlólagos befizetési kötelezettség megállapítására, feltéve, ha a Felügyelet erre irányuló felhívásának a kölcsönös biztosító egyesület igazgatótanácsa nem tett eleget.

(3) A pótlólagos befizetési kötelezettség alapján a kölcsönös biztosító egyesület tagja által teljesítendő befizetés nem haladhatja meg a kölcsönös biztosító egyesület tagja által a pótlólagos befizetési kötelezettség teljesítése nélkül a kölcsönös biztosító egyesület részére bármilyen jogcímen évente teljesített befizetések száz százalékát.

(4) A kölcsönös biztosító egyesület igazgatótanácsa pótlólagos befizetési kötelezettséget az egyesület korábbi tagjára is előírhat, feltéve, hogy a korábbi tag tagsági jogviszonya a pótlólagos befizetési kötelezettség megállapítását megelőző egy éven belül szűnt meg.

(5) Az igazgatótanács a pótlólagos befizetési kötelezettséget, valamint a szolgáltatások csökkentését a kölcsönös biztosító egyesület minden tagjára, vagy a tagok – biztosítási ágak, ágazatok szerint – elkülönült csoportjára állapíthat meg.

25. § A tagdíjakat, a pótlólagos befizetések és a szolgáltatások csökkentésének lehetőségét, valamint esetköreit az alapszabályban kell meghatározni, azonos feltételek esetén azonos alapelvek szerint.

26. § (1) A Felügyelet a kölcsönös biztosító egyesület biztonságos működése érdekében legfeljebb 90 százalékos viszontbiztosításba adási kötelezettséget írhat elő.

(2) A kölcsönös biztosító egyesület az általa vállalt kockázatot nem adhatja teljes egészében viszontbiztosításba.

27. § (1) A kölcsönös biztosító egyesület – a Ptk.-ban foglaltakon túl – jogutódlással megszűnik, ha a kölcsönös biztosító egyesület biztosító részvénytársasággá átalakul.

(2) A kölcsönös biztosító egyesület átalakulásához – beleértve az (1) bekezdésben foglalt esetet is –, feloszlásához, a legfőbb szerv tagjai legalább háromnegyedének hozzájárulása szükséges.

(3) A kölcsönös biztosító egyesület feloszlása, továbbá a bírósági feloszlatása esetén a feloszlásra vonatkozó döntésben rendelkezni kell a tagok biztosítási jogviszonyának megszüntetéséről.”

(4) A Bit. a 28. §-t követően a következő 28/A–28/C. §-okkal egészül ki:

„28/A (1) Kölcsönös biztosító egyesület biztosító részvénytársasággá alakulhat át. Az átalakulásra a gazdasági társaságokról szóló törvény (a továbbiakban: Gt.), valamint a számvitelről szóló törvény előírásait kell alkalmazni az e §-ban, továbbá a 28/B–28/C. §-ban foglalt eltérésekkel azzal, hogy Gt. vonatkozó szabályai tekintetében a jogelőd gazdasági társaságon a jogelőd kölcsönös biztosító egyesületet kell érteni.

(2) A kölcsönös biztosító egyesület átalakulásával létrejövő részvénytársaság csak zártkörűen alapítható.

(3) A részvénytársasággá történő átalakulással megszűnő kölcsönös biztosító egyesület azon tagjai, akik – az átalakulást előkészítő, első ülést megelőző harmincadik napig – úgy nyilatkoznak, hogy nem kívánnak a létrejövő részvénytársaság tagjaivá válni, tagsági jogviszonyuk az egyesület megszűnésével egyidejűleg megszűnik, őket a saját tőke felosztásakor figyelembe venni nem kell. Az egyesületi tagsági jogviszonyuk megszűnése a biztosítási szerződéses jogviszonyukat nem érinti.

(4) Nem alkalmazhatók a Gt. 70. § (3)–(6) bekezdésében, a 71. § (2)–(3) és (5) bekezdéseiben foglalt rendelkezések.

28/B. § (1) Az igazgatótanács köteles a legfőbb szerv előkészítő ülése elé olyan indítványt terjeszteni, amely

a) tájékoztatást ad az átalakulással elérni kívánt gazdasági célról, az ahhoz szükséges eszközökről, az egyesületi tagok és a munkavállalók jövőbeni helyzetéről;

b) ismerteti az indítványozók és az igazgatótanács álláspontját.

(2) Az igazgatótanács köteles a legfőbb szerv átalakulást előkészítő ülését megelőzően az alapszabályban meghatározott módon, de legalább a kölcsönös biztosító egyesület honlapján és két országos napilapban közzétett hirdetmény útján a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakról a tagokat tájékoztatni. Az alapszabály előírhatja, hogy azokat a tagokat, akik ezt kívánják, a nyomtatott sajtóban és honlapon történt közlés mellett elektronikus úton is tájékoztatni kell. A hirdetmény és a tag részére elektronikus úton küldött tájékoztatás közötti eltérés esetén a hirdetményben foglaltak az irányadók. Az igazgatótanács a tájékoztatási kötelezettségének úgy tesz eleget, hogy a kölcsönös biztosító egyesület tagjainak legalább tizenöt nap álljon rendelkezésére a 28/A. § (3) bekezdésében meghatározott nyilatkozat megtételére.

(3) Az előkészítő ülésen hozott, átalakulásról szóló első döntésnek tartalmaznia kell:

a) az átalakulás szándékát,

b) az átalakulást kezdeményező kölcsönös biztosító egyesület és a létrejövő részvénytársaság nevét, székhelyét,

c) a létrejövő részvénytársaságban résztvevő egyesületi tagok adatait,

d) az átalakuló kölcsönös biztosító egyesület és a létrejövő részvénytársaság vagyonmérleg-tervezetének fordulónapját,

e) az átalakulás könyvvizsgálójának adatait.

(4) Az átalakulásról szóló második döntésnek tartalmaznia kell:

a) az átalakuló kölcsönös biztosító egyesület és a létrejövő részvénytársaság vagyonmérleg-tervezetét,

b) a létrejövő részvénytársaság alapszabályának tervezetét,

c) az átalakulás időpontját,

d) a létrejövő részvénytársaság vezető tisztségviselőinek, a felügyelőbizottság tagjainak nevét és lakóhelyét,

e) a megszűnő kölcsönös biztosító egyesület vagyonmérleg-tervezete alapján a részvénytársaság egyes tagjainak vagyoni részesedésére jutó saját tőke értékét, és az annak megfelelő részvény névértéket,

f) a részvények darabszámát, névértékét, az egyes részvényfajták ismertetését.

(5) A jogutód szervezet (szervezetek) cégbejegyzésével egyidejűleg a jogelőd kölcsönös biztosító egyesületet törölni kell a nyilvántartásból a jogutód feltüntetésével.

(6) Az átalakulással létrejövő szervezet(ek) cégbejegyzését követő harmadik hónap utolsó napjáig mind a jogelődre, mind a jogutódra vonatkozóan a cégbejegyzés napjával végleges vagyonmérleget kell készíteni. E vagyonmérleg és az átalakulási vagyonmérleg-tervezet szerint megállapított saját tőke közötti pozitív különbözetet a jegyzett tőkén felüli vagyonként kell figyelembe venni, negatív különbözet esetén pedig – ha arra a jegyzett tőkén felüli vagyon nem nyújt fedezetet, és a fedezetről a tagok a Gt.-ben meghatározottak szerint nem gondoskodtak – a jegyzett tőkét le kell szállítani.

28/C. § (1) Az átalakulás során az egyesületi tagok vagyoni részesedésére jutó saját tőke értékének meghatározásakor a jogutód szervezet végleges vagyonmérlege szerinti adatokat kell figyelembe venni. Az érték meghatározásakor a biztosítási állományhoz kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok és azok fedezete nem vehetők figyelembe.

(2) Az egyes egyesületi tagoknak a jogutód részvénytársaság saját tőkéből történő vagyoni részesedését a legfőbb szerv határozza meg.

(3) A (2) bekezdés szerinti részesedés arányának meghatározása a tagsági viszonnyal rendelkező tagok között a következő formában történhet:

a) a kölcsönös biztosító egyesületi vagyonból minden tag egyenlő mértékben részesül, vagy

b) a kölcsönös biztosító egyesületi vagyonból minden tag egyenlő mértékben részesül, azon tag kivételével, aki az egyesület saját tőkéjéhez közvetlenül – a tagdíjon kívül – vagyoni hozzájárulást teljesített. Ez utóbbi tag részesedésének aránya az alapszabályban rögzített módon, a vagyoni hozzájárulással arányosan határozható meg.

(4) A 228. § (2) bekezdésében meghatározott biztosító egyesület esetében, amennyiben az egyes tagok által a maradékjoggal rendelkező biztosításokra befizetett biztosítási díjak aránya az életbiztosítási ág biztosítástechnikai tartalékának hozamában, és ennek megfelelően közvetetten a tőkeszerkezetben is nyomon követhető, úgy ezen hozzájárulást az azon elért időarányos hozammal és az esetleges szolgáltatási kifizetésekkel együtt kell figyelembe venni.

(5) Az egyesület legfelsőbb szerve a (3) bekezdés b) pontja és a (4) bekezdés alapján történő részesedésmeghatározási mód esetén nem határozhatja el az egyesületi tagok részesedése meghatározásának olyan formáját, amely a döntésben kisebbségben lévő tagok jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár.”

(5) A Bit. 57. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Felügyelet engedélye szükséges:)

„f) a biztosító átalakulásához (egyesülés, szétválás, részvénytársasággá történő átalakulás),”

(6) A Bit. 57. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti esetekben a biztosító átalakulásának lebonyolítását bemutató átalakulási tervet kell készíteni, amelyet a Felügyelet részére be kell nyújtani. Az átalakulási tervnek – a tevékenység megkezdésének engedélyezése során vizsgált feltételeken, illetve a Gt. átalakulásra vonatkozó szabályainál meghatározottakon túl – tartalmaznia kell:

a) az átalakulás tervezett időpontját,

b) a jogutód biztosítóhoz (biztosítókhoz) kerülő biztosítási állomány pontos meghatározását és annak szerződési feltételeit,

c) a jogutód biztosítóhoz (biztosítókhoz) kerülő állományhoz kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok és azok fedezetének megjelölését,

d) annak bemutatását, hogy a jogutód biztosító rendelkezik a saját állományához tartozó minimális szavatoló tőkén túl az átvett állományhoz szükséges minimális szavatoló tőkével,

e) kölcsönös biztosító egyesület részvénytársasággá történő átalakulása esetén az egyes egyesületi tagoknak a részvénytársaság saját tőkéből történő vagyoni részesedését és annak meghatározásának elveit.

(5) A biztosító átalakulásának engedélyezése iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha

a) a (4) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek,

b) egyébként valószínűsíthető, hogy az átalakulás következtében a biztosítottak – kölcsönös biztosító egyesület részvénytársasággá történő átalakulása esetén a tagok – érdeke sérülne.”

(7) A Bit. 57. § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az (1) bekezdés h) és i) pontjai, valamint – ha a biztosítási állományt harmadik országban, illetve tagállamban bejegyzett biztosítótól veszik át – e) pontjának tárgyában kiadott felügyeleti engedély nem mentesíti a kérelmezőt a kockázatviselés helye szerinti ország előírásai által megkívánt egyéb engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.”

(8) A. Bit. 123. § (2) bekezdés a) pontjának aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szavatoló tőke a következő tőkeelemekből áll:

a) a befizetett jegyzett tőke, illetve biztosító egyesület vagy szövetkezet esetén a tényleges alaptőke, ha a következő feltételek fennállnak:)

„aa) az egyesület, a szövetkezet alapszabályában rendelkezni kell arról, hogy a tulajdonosok, tagok részére a saját tőke terhére – a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségeken kívül – kizárólag olyan mértékben lehet kifizetést teljesíteni, amelynek következtében a szavatoló tőke összege nem csökken a minimális szavatoló tőke szintjének kétszerese, vagy – amennyiben magasabb – a minimális biztonsági tőke kétszerese alá; a biztosító megszűnése esetén akkor, ha a biztosító egyéb kötelezettségeit rendezte,”

(9) A Bit. 126. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (2) bekezdésben meghatározott összeg helyett a minimális biztonsági tőke összege:]

„a) a (3) bekezdés szerinti egyesületnél – a b) pontban foglaltak kivételével – ha az egyesület éves díjbevételének és tagdíjbevételének együttes összege az utolsó 3 üzleti évben:”

(10) A Bit. 207. § (4) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(4) A szorzószám]

„d) a 126. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti biztosító egyesület esetén, ha éves díjbevételének és tagdíjbevételének együttes összege nem éri el a 126. § (4) bekezdésének bf) alpontjában meghatározott összeget: fél,”

(11) A Bit. 199. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Kölcsönös biztosító egyesület esetében, amennyiben az Etv. 11. § (3) bekezdésben foglalt körülmények valamelyike áll elő, a bíróság haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.”

(12) A Bit. 217. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A biztosító részvénytársaság és a biztosító szövetkezet elleni felszámolási eljárásra – az e fejezetben foglalt eltérésekkel – a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezéseit, a kölcsönös biztosító egyesület elleni felszámolási eljárásra – az e fejezetben foglalt eltérésekkel – az Etv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A biztosító részvénytársaság és a biztosító szövetkezet végelszámolási eljárására – az e fejezetben foglalt eltérésekkel – a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény (a továbbiakban: Ctv.) rendelkezéseit, a kölcsönös biztosító egyesület elleni végelszámolási eljárásra – az e fejezetben foglalt eltérésekkel – az Etv. rendelkezéseit kell alkalmazni.”

(13) A Bit. 217. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A biztosító részvénytársaság, a harmadik országbeli biztosító fióktelepe, a biztosító szövetkezet és a – a 126. § (4) bekezdés b) pontjának eleget tevő kölcsönös biztosító egyesület kivételével – kölcsönös biztosító egyesület végelszámolásával és felszámolásával kapcsolatos eljárás lefolytatására a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességgel rendelkezik.”

(14) A Bit. 217. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A biztosító részvénytársaság, a fióktelep és a biztosító szövetkezet, továbbá a kölcsönös biztosító egyesület ellen csődeljárásnak helye nincs.”

(15) A Bit. 219. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A végelszámolásról szóló döntés vagy a felszámolást elrendelő végzés Cégközlönyben, valamint a Civil Információs Portálon történő közzétételét követően a Felügyelet soron kívül köteles annak tartalmát az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétenni a 220. § (7) bekezdésében meghatározott nyomtatványon.”

(16) Hatályát veszti a Bit. 219/A. §-a.

(17) A Bit. 220. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Biztosító részvénytársaság, a harmadik országbeli biztosító fióktelepe, biztosító szövetkezet és a kölcsönös biztosító egyesület felszámolójának vagy – a 126. § (4) bekezdés b) pontjának megfelelő kölcsönös biztosító egyesület végelszámolója kivételével – végelszámolójának, kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki.”

(18) A Bit. 222. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felszámolás, illetve a végelszámolás kezdő időpontjában)

„b) a megszűnt biztosítási szerződések esetében a megszűnés napjáig járó biztosítási díjak szedhetők be;”

(19) A Bit. 223. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„223. § (1) A biztosító részvénytársaság, a harmadik országbeli biztosító fióktelepe, a biztosító szövetkezet és a kölcsönös biztosító egyesület elleni felszámolási eljárás megindítását kizárólag a Felügyelet kezdeményezheti.

(2) A Felügyelet felszámolási eljárást abban az esetben kezdeményez, ha

a) a felügyeleti intézkedés ellenére az esedékes és nem vitatott fizetési kötelezettségeinek pénzügyi fedezet hiánya miatt 15 munkanapon belül nem tesz eleget, vagy a szanálási tervét a Felügyelet által meghatározott időn belül nem tudja végrehajtani, vagy

b) a biztosító részvénytársaság, a harmadik országbeli biztosító fióktelepe, a biztosító szövetkezet és a biztosító egyesület tartozásai saját tőkéjét tartósan meghaladják (túladósodás).

(3) A kölcsönös biztosító egyesület felszámolása esetén az Etv. 10. § (3), (5) és (6) bekezdése nem alkalmazható.

(4) A bíróság a felszámolás iránti kérelemről a benyújtástól számított nyolc napon belül határoz. A bíróság a felszámolást a Felügyelet által kezdeményezett felszámolási eljárásban a biztosító fizetésképtelenség megállapítása nélkül köteles elrendelni. A felszámolást elrendelő végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.”

(20) A Bit. 224. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A biztosító biztosítási szerződésből származó kötelezettségeit az alábbi sorrendben teljesíti:

a) betegségbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségek, továbbá a balesetbiztosítási szerződésből eredő, a felelősségbiztosítási szerződésből eredő járadékfizetési kötelezettségek (a Kártalanítási Alapot, Kártalanítási Számlát megillető követelések kivételével),

b) az életbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségek,

c) felelősségbiztosítási szerződésből eredő, a felszámolás kezdő időpontjáig bekövetkezett – és a Cstv.–ben meghatározott határidőn belül bejelentett – biztosítási események alapján elismert szolgáltatások (a Kártalanítási Alapot, Kártalanítási Számlát megillető követelések kivételével),

d) a felszámolás kezdő időpontjáig bekövetkezett – és a Cstv.-ben meghatározott határidőn belül bejelentett – biztosítási események alapján elismert szolgáltatások,

e) a Kártalanítási Alapot, Kártalanítási Számlát az általa teljesített szolgáltatások alapján megillető követelések,

f) az előre fizetett biztosítási díjakból származó visszafizetési kötelezettségek,

g) az egyéb követelések.”

149. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény

- a) 3. § (3) bekezdésének e) pontjában a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe a „civil szervezet” szöveg,

- b) 66. § (1) bekezdésének a) pontjában a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg

lép.

150. § A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény 12. § (4) bekezdésének d) pontjában a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe a „civil szervezet” szöveg lép.

151. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban Art.) 31. § (5) bekezdésében az „a társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „az egyesület” szöveg lép.

152. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 28. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg lép.

153. § Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 3. § e) pontjában a „társadalmi és érdek-képviseleti szervezet” szövegrész helyébe a „civil szervezet” szöveg lép.

154. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.)

- a) 16. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg,

- b) 19. § (1) bekezdésében, 22. § (1) bekezdés f) pontjában, 28. § (1) bekezdésében, 42. § (3) bekezdés a) pontjában, 43. § (2) bekezdés a) pontjában, 44. § (2) bekezdés a) pontjában a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg,

- c) 20. § (3) bekezdésében a „társadalmi szervezetekre” szövegrész helyébe az „egyesületekre” szöveg,

- d) 21. § (2) bekezdésében az „a közhasznú szervezetekről szóló törvény szabályai alapján közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú” szövegrész helyébe az „az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (továbbiakban: Civil tv.) szabályai alapján közhasznú” szöveg

- e) 25. § (3) bekezdés e) pontjában a „társadalmi szervezeteket” szövegrész helyébe az „egyesületeket” szöveg,

- f) 28. § (2) bekezdés f) pontjában a „társadalmi szervezeti” szövegrész helyébe az „egyesületi” szöveg,

- g) 38. § (1) bekezdésében az „a Civil tv. szerinti közhasznú társasági nyilvántartásba vétel nélkül, kiemelkedően közhasznú” szövegrész helyébe az „a Civil tv. szerinti nyilvántartásba vétel nélkül közhasznú” szöveg,

- h) 40. § (1) bekezdésében, 42. § (1) bekezdésében, 43. § (1) bekezdésében, valamint 44. § (1) bekezdésében az „a közhasznú szervezetekről szóló törvény szerinti közhasznú társasági nyilvántartásba vétel nélkül kiemelkedően közhasznú” szövegrészek helyébe az „a Civil tv. szerinti nyilvántartásba vétel nélkül közhasznú” szöveg

lép.

155. § A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény 2. § 5. a) pontjában az „a társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „az egyesület” szöveg lép.

156. § A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 4. §

- a) 4. pont c) alpontjában az „a közhasznú szervezetekről szóló törvényben” szövegrész helyébe az „az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben” szöveg,

- b) 9. pontjában az „az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrejött társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „az egyesülési jogról szóló törvény alapján létrejött egyesület” szöveg

lép.

157. § A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 4. § (1) bekezdésében a „szakmai és társadalmi szervezeteket” szövegrész helyébe a „szakmai szervezeteket és egyesületeket” szöveg lép.

158. § A Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény

- a) 4. § (3) bekezdésében az „a társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „az egyesületek” szöveg,

- b) 7. § (1) bekezdés i) pontjában a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg

lép.

159. § A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény

- a) 2. § (1) bekezdés c) pontjában és 11. § (4) bekezdés a) pontjában a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg

- b) 3. § (1) bekezdés d) pontjában a „közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet” szövegrész helyébe a „civil szervezet, közhasznú szervezet” szöveg

- c) 11. § (3) bekezdés b) pontjában a „közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében” szövegrész helyébe a „civil szervezet, közhasznú szervezet esetében” szöveg

lép.

160. § Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 18. § (2) bekezdés d) pontjában az „a társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „az egyesület” szöveg lép.

161. § A kisebbségi önkormányzati képviselők választásról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi CXIV. törvény 26. § (2) bekezdés a) pontjában a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg lép.

162. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 36. § (1) bekezdésében „– a közhasznú szervezetekről szóló törvényben írt feltételek szerint – kiemelkedően” szövegrész helyébe „– az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben írt feltételek szerint –” szöveg lép.

163. § (1) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 139/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (továbbiakban Civil tv.) közhasznú szervezetekre vonatkozó rendelkezéseit a közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézményekre a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a Civil tv. 37. § (2) bekezdésének a)–b) és d) pontjában, valamint 37. § (3) bekezdésének a)–d) pontjaiban foglalt rendelkezéseket a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell rögzíteni, azzal, hogy a szenátus legalább évi két alkalommal tart ülést,

b) a Civil tv. 37. § (2) bekezdésének c) pontja esetében a felügyelő szerv működésére, hatáskörére vonatkozó szabályokat a fenntartó határozza meg az intézmény alapító okiratában, ahol kötelező gondoskodnia a felügyelő szerv létrehozásáról is.”

(2) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény

- a) 128. § (1) bekezdésében az „a társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „az egyesületek” szöveg,

- b) 139/A. § (5) bekezdésében az „a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: a közhasznú szervezetekről szóló törvény) 6. §-a” szövegrész helyébe az „az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény 36. § (2) bekezdés” szöveg

lép.

164. § A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 8. § (1) bekezdésben a „társadalmi szervezetet” szövegrész helyébe az „egyesületet” szöveg lép.

165. § (1) A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (továbbiakban: Gt.) 4. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A nonprofit gazdasági társaság külön törvényben meghatározottak szerint közhasznú jogállású lehet.”

(2) A Gt. 4. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A nonprofit gazdasági társaság az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Civil tv.) 32. § (2)–(4) bekezdéstől eltérően a létrejöttét követően is kezdeményezheti közhasznú jogállásának megállapítását – amelyet a cégbíróság a létesítő okiratban tartalmi követelményeinek elbírálását követően – köteles nyilvántartásba venni, ha

a) közszolgáltatási szerződést kötött és

b) a kérelmező magánokiratban vállalja a Civil tv. szerinti közhasznúsági feltételek teljesítését.

(8) Ha a szervezet két lezárt üzleti év adatai alapján a (7) bekezdés b) pontja szerinti vállalása ellenére sem teljesíti a Civil tv. szerinti feltételeket, a két év vonatkozásában – vagy ha a szervezet létrejöttét követő két éven belül jogutód nélkül megszűnik, a működés teljes időtartamára – visszamenőlegesen társasági adófizetési kötelezettsége keletkezik az összes bevételre, mint adóalapra vetítve, függetlenül a bevétel forrásától. Ezen adófizetési kötelezettség, valamint az adóalap semmilyen jogcímen nem csökkenthető.”

(3) a Gt. 4. § (6) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Ilyen rendelkezés hiányában a cégbíróság a megmaradt vagyont a Nemzeti Együttműködési Alap támogatására fordítja.”

166. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény

- a) 30. § (2) bekezdés b) pontjában, 98. § (1) bekezdésében, 2. számú mellékletének I. Fejezet 4. a) pontjában, 3. számú mellékletének II. Fejezet 10. pontjában a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg,

- b) 102. § (3) bekezdés g) pontjában a „társadalmi szervezeteket” szövegrész helyébe az „egyesületeket” szöveg,

- c) 111. § (1) bekezdés e) pontjában a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg

lép.

167. § A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 8. § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A szociális szövetkezet külön törvényben meghatározottak szerint közhasznú jogállású lehet.”

168. § A polgárőrségről szóló 2006. évi LII. törvény 1. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg lép.

169. § Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII törvény 2. § h) pontjában a „társadalmi szervezetekkel” szövegrész helyébe a „civil szervezetekkel” szöveg lép.

170. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 18/A. § (3) bekezdésében az „a társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „a civil szervezetek” szöveg lép.

171. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 92/A. §-ában a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg lép.

172. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény

- a) preambulumában a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg

- b) 5. § (1) bekezdés d) pontjában a „társadalmi szervezettel” szövegrész helyébe az „egyesülettel” szöveg,

- c) 37. § (3) bekezdésében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg

lép.

173. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény

- a) 163. § (3) bekezdésének felvezető szövegében a „társadalmi szervezetekkel” szövegrész helyébe az „egyesületekkel” szöveg,

- b) 163. § (3) bekezdés a) pontjában, 170. § (2) bekezdés 7. pontjában a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg,

- c) 163. § (3) bekezdés b) pontjában a „társadalmi szervezeteknek” szövegrész helyébe az „egyesületeknek” szöveg

lép.

174. § Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007. évi XCIX. törvény 2. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha az európai területi társulás tevékenysége, működése megfelel a külön törvényben előírt, a közhasznúság megállapítására vonatkozó feltételeknek, az európai területi társulás közhasznú jogállást szerezhet.”

175. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény

- a) 85. § (4) bekezdés b) pontjában az „a társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, az egyesület” szövegrész helyébe az „az egyesület, a szövetség, a civil társaság” szöveg, továbbá az „(alapító okiratban)” szövegrész helyébe az „(alapító okiratban, társasági szerződésben)” szöveg,

- b) 85. § (4) bekezdés f) pontjában az „a közhasznú szervezetekről szóló törvény szerint közhasznúként vagy kiemelkedően közhasznúként nyilvántartásba vett személy, szervezet” szövegrész helyébe az „az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerint közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett civil szervezet” szöveg,

- c) 257/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „tevékenységnek, feladatnak ellátását szolgálja, amely a közhasznú szervezetekről szóló törvény alapján közhasznú tevékenység vagy kiemelkedően közhasznú besorolást megalapozó közfeladat” szövegrész helyébe a „tevékenységnek ellátását szolgálja, amely az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény alapján közhasznú tevékenység” szöveg,

- d) 259. § 9/A. pontjában az „a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet részére a közhasznú szervezetekről szóló törvényben nevesített közhasznú tevékenység, a kiemelkedően közhasznú besorolást megalapozó közfeladat” szövegrész helyébe az „a közhasznú szervezet részére az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben nevesített közhasznú tevékenység” szöveg

lép.

176. § (1) A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 5. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az (1) bekezdés alapján a honlap üzemeltetésére kijelölt szerv a civil szervezettel, mint kedvezményezettel összefüggésben a honlapon közétett adatokat a közzététellel egy időben az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján megküldi a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszternek.”

(2) A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény

- a) 6. § (1) bekezdés e) pontjában, 6. § (3) bekezdésében, 8. § (1) bekezdés e) pontjában a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg,

- b) 6. § (1) bekezdés e) és f) pontjában, 6. § (3) bekezdésében, 8. § (1) bekezdés e) pontjában az „a társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „az egyesület” szöveg,

- c) 6. § (3) és (4) bekezdésében a „Nemzeti Civil Alapprogram” szövegrészek helyébe a „Nemzeti Együttműködési Alap” szöveg

lép.

177. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 133. § (1) bekezdés 5. pontjában a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg lép.

178. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításról szóló 2008. évi XLII. törvény 64. § (3) bekezdésében a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg lép.

179. § A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 26. § (2) bekezdésében a „társadalmi szervezetet” szövegrész helyébe az „egyesületet” szöveg lép.

180. § A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 2. § (1) bekezdés k) pontjában az „a társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „az egyesületek” szöveg lép.

181. § Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény 6. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg lép.

182. § A tisztességes eljárás védelméről valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CLXIII. törvény

- a) 10. § (8) bekezdésében a „társadalmi szervezet, egyház vagy szakszervezet” szövegrész helyébe az „egyesület vagy egyház” szöveg

- b) 10. § (8) bekezdésében a „a társadalmi szervezet, az egyház vagy a szakszervezet” szövegrész helyébe az „az egyesület vagy az egyház” szöveg,

- c) 18. § (2) bekezdésében a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg

lép.

183. § A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 116. § (8) bekezdés a) pontjában a „társadalmi szervezeteket” szövegrész helyébe az „egyesületeket” szöveg lép.

184. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény

- a) 140. § (1) bekezdés b) pontjában, 142. § (3) bekezdésében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg,

- b) 142. § (5) bekezdésében a „társadalmi szervezetet” szövegrész helyébe az „egyesületet” szöveg

lép.

185. § Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 5. § (3) bekezdésében az „a társadalmi szervezeteknél” szövegrész helyébe az „az egyesületeknél” szöveg lép.

186. § A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XLI. törvény

- a) 7. § (3) bekezdésének az Nvt. 7. § (9c) bekezdését megállapító rendelkezése a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyett a „civil szervezetek”,

- b) 9. §-ának az Nvt. 7/B. § (1) bekezdését megállapító rendelkezése a „társadalmi szervezet” szövegrész helyett a „civil szervezet”,

- c) 9. §-ának az Nvt. 7/B. § (4) bekezdését megállapító rendelkezése a „társadalmi szervezetet” szövegrész helyett a „civil szervezet”

- d) 10. §-ának az Nvt. 8. § (5) bekezdés b) pontját megállapító rendelkezése a „társadalmi szervezeteknek” szövegrész helyett a „civil szervezeteknek”

szöveggel lép hatályba.

187. § A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény

- a) 4. § (2) bekezdés k) pontja a „k) gondoskodik a világörökség állapotának figyelemmel kísérése, értékeinek megóvása során a létesítő okiratuk szerint kulturális örökség védelmével, illetve természeti értékek esetén a természetvédelemmel foglalkozó civil szervezetekkel való együttműködésről.” szöveggel,

- b) 7. § (2) bekezdés b) pontja „b) a világörökségi területek világörökségi kezelési terveinek kidolgozásában és felülvizsgálatában, az azzal kapcsolatos egyeztetések (az érintett tulajdonosokkal, önkormányzatokkal, a külön jogszabályban meghatározott tudományos, szakmai és civil szervezetekkel) lefolytatásában való közreműködés;” szöveggel,

- c) 7. § (2) bekezdés f) pontja „f) az érintett partnerekkel – köztük a létesítő okiratuk szerint kulturális örökség védelmével, illetve természeti értékek esetén a természetvédelemmel foglalkozó civil szervezetekkel – folyamatosan együttműködve a világörökségi terület értékmegőrzésével és fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósításának kezdeményezése, szervezése, előmozdítása, valamint” szöveggel,

- d) 10. §-ának (2) bekezdése a „társadalmi szervezet” szövegrész helyett az „egyesület” szöveggel

lép hatályba.

188. § (1) A Magyar Művészeti Akadémia jogállásáról és feladatairól szóló 2011. évi CIX. törvény

- a) 2. § (5) bekezdésében „a közhasznú szervezetekről szóló törvény alapján közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősíthető.” szövegrész helyébe „az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény alapján közhasznú szervezetnek minősíthető.” szöveg,

- b) 4. § (2) bekezdésének m) pontjában a „társadalmi szervezeteit”szövegrész helyébe a „civil szervezeteit” szöveg,

- c) 12. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe a „civil szervezetek” szöveg, (2) bekezdésben a „társadalmi szervezettel” szövegrész helyébe a „civil szervezettel” szöveg,

- d) 30. § (4) bekezdésében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe a „civil szervezet” szöveg, az „a társadalmi szervezeteknek” szövegrész helyébe a „civil szervezeteknek” szöveg

lép.

(2) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 1. melléklet III. Fejezetében foglalt táblázat Adat oszlop 6. sora a „társadalmi szervezet” szövegrész helyett az „egyesület” szöveggel lép hatályba.

189. § (1) A Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 18. §-ának (4) bekezdésében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyett az „egyesület”

szöveggel lép hatályba.

(2) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 3. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) Az Szja tv. 7. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:)

„d) a magánszemély által fizetett tagdíjra, hozzájárulásra, felajánlásra tekintettel a vállalkozási tevékenységet nem folytató egyesület, köztestület által a magánszemély részére nyújtott szolgáltatást, amennyiben azt a társadalmi szervezet, a köztestület az alapszabálya alapján, a cél szerinti tevékenységével összefüggésben, a rendeltetésszerű joggyakorlás keretében nyújtja;””

(3) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 20. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Az Szja tv. 70. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Egyes meghatározott juttatásnak minősül az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azzal, hogy a jövedelem meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni az e törvény előírásai szerint adómentes juttatásokat.

(2a) Ha a kifizető egyesület, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is), a (2) bekezdéstől eltérően mentes az adó alól az adóévben reprezentáció és a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része, amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát nem haladja meg.””

(4) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 31. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„31. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 4. §-a a következő 1/a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„1/a. adomány: a közhasznú szervezet részére az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú tevékenység támogatására, valamint a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő egyház részére az ott meghatározott tevékenysége támogatására, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás céljára az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy az nem jelent az e törvényben és a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározottakon túl vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának (részvényesének), vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a magánszemély tag (részvényes) közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás;””

(5) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 43. § 5. pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(A Tao tv.)

„5. A 7. § (7) bekezdésében a „a kiemelten közhasznú szervezet vagy a Magyar Kármentő Alap” szövegrész helyébe a „a Magyar Kármentő Alap vagy a Nemzeti Kulturális Alap” szöveg; a „célját, továbbá közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében a közhasznúsági fokozatot.” szövegrész helyébe „célját.” szöveg,”

(6) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 45. §-a következő szöveggel lép hatályba:

„„45. § A Tao tv. a következő 29/Q. §-sal egészül ki:

„(1) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezéseit – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – első ízben a 2012. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

(2) Az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei között, továbbá a szoftverfejlesztő alkalmazására tekintettel 2011. december 31-ig elszámolt bérköltség után az e törvény 22. § (10) bekezdésének 2011. december 31-én hatályos szövege szerint meghatározott adókedvezmény utoljára a 2014. évi adóalap utáni adóból vehető igénybe.

(3) Csökkenti a társasági adó alapját a 2007-től 2009-ig tartó üzleti években megállapított, ki nem fizetett osztalék 2010. január 1-jét követő elengedésére tekintettel elszámolt rendkívüli bevétel összege, nem növeli az osztalékot megállapító társaság tagjánál az elengedett követelésre tekintettel elszámolt rendkívüli ráfordítás összege (kivéve, ha a követelést ellenőrzött külföldi társasággal szemben engedte el), függetlenül attól, hogy az osztalékot megállapító társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll.

(4) A 8. § (1) bekezdés k) és 1) pontja, valamint 8. § (2) bekezdése rendelkezéseit – az eltérő üzleti évet alkalmazó adózókra is kiterjedően – a hatálybalépésüket követően értékesített (kivezetett) részesedés, illetve termőföldből átminősített ingatlan adókötelezettségére kell alkalmazni.

(5) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított 17. § (9) bekezdését először a 2012. évben kezdődő adóévben megvalósuló közvetlen vagy közvetett többségi befolyás szerzése esetén és a 2012. évben kezdődő adóév adóalapjának megállapításakor kell alkalmazni.””

(7) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 66 . §-a a következő szöveggel lép hatályba :

„66. § Az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XCVI. törvény 46. §-ában „az adózó e törvény kihirdetése napjától 2011 . december 31-ig” szövegrész helyébe az „adózó, vagy ha az adóalany székhelye, állandó telephelye vagy lakóhelye, illetve szokásos tartózkodási helye külföldön van, az adózó, vagy az adó alanya által az adókötelezettség teljesítése érdekében megbízott belföldön lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező üzembentartó vagy, az Art .-ban meghatározott pénzügyi képviselő 2011. november 1-jétől 2012 . január 15-ig”

szöveg lép .

(8) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 5. számú melléklete 2. pontja a következő szöveggel lép hatályba:

„2. A Tao tv. 3 . számú melléklete A/13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép :

(Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások)

„13. az adózó által (a közhasznú szervezet kivételével) az adóévben nem adomány céljából visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredmény e a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámoló elkészítését követően nyilatkozat útján igazol;””

(9) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 5. számú melléklete 6. pontja a következő szöveggel lép hatályba:

„6. A Tao tv. 3. számú melléklete a következő B/17. ponttal egészül ki:

(A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségelv ráfordítások)

„17. az adóévben adomány jogcímen visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy az adózó rendelkezik a közhasznú szervezet, az egyház, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt.””

(10) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 170. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„170. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a törvény alkalmazásában adóalany:

a) a magánszemély,

b) a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéb szervezet,

c) a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése.

(2) Adómentes valamennyi helyi adó alól – a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és – kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában – a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság.

(3) A (2) bekezdés szerinti mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az építmény- és telekadóban a (2) bekezdés szerinti mentesség – az ott felsorolt adóalanyok számára – csak az alapító okiratban, alapszabályban meghatározott alaptevékenység kifejtésére szolgáló épület és telek után jár. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározottak szerint adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.

(5) A törvény hatálya – a 34. §-ban foglaltak kivételével – nem terjed ki a Magyar Államra, a helyi önkormányzatra, az országos és helyi kisebbségi önkormányzatra, a költségvetési szervre, az egyházra, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re, az Államadósság Kezelő Központ Zrt-re, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetre, továbbá a helyi iparűzési adó vonatkozásában a Magyar Nemzeti Bankra.

(6) Ha e törvény az adóalanyiságot az év első napján fennálló állapothoz köti és az önkormányzat az adót év közben vezeti be, akkor a bevezetés évében az adó alanyának azt kell tekinteni, aki/amely az adót bevezető rendelet hatálybalépésének napján megfelel az adóalanyiság követelményeinek.””

28. Hatályon kívül helyező rendelkezések”

190. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3. § (2) bekezdésében hatályát veszti a „ , kiemelkedően közhasznú” szövegrész.

191. § A szakszervezeti vagyon védelméről, a munkavállalók szervezkedési és szervezeteik működési esélyegyenlőségéről szóló 1991. évi XXVIII. törvény 1. §-ában hatályát veszti az „1989. évi II.” szövegrész.

192. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény

- a) 18/K. § (2) bekezdés e) pontjában a „ , kiemelkedően közhasznú” szövegrész és a (a fokozat megjelölésével) szövegrész,

- b) 61/C. §-ában és 100/J. § (3) bekezdésében a „vagy kiemelkedően közhasznú” szövegrész

hatályát veszti.

193. § A Magyar Vöröskeresztről szóló 1993. évi XL. törvény 6. § (1) bekezdésében hatályát veszti az „1989. évi II.” szövegrész.

194. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 3.1. pontjában és 3.2.6.2. pontjában hatályát veszti a „ , kiemelkedően közhasznú” szövegrész.

195. § A fegyveres erők hivatásos tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 21/A. §-ában hatályát veszti a „társadalmi szervezeteknek nem minősülő, de” és a „valamint a tömegmozgalomhoz” szövegrész.

196. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény

- a) 5. § (7) bekezdésében hatályukat vesztik a „ , kiemelkedően közhasznú szervezetre” szövegrészek,

- b) 6. § (4) bekezdésében hatályukat vesztik a „ , a kiemelkedően közhasznú” szövegrészek,

- c) 6. § (6) bekezdés b) pontjában hatályát veszti a „ , kiemelkedően közhasznú” szövegrész,

- d) 8. §-át követő alcím címében hatályát veszti a „ , kiemelkedően közhasznú” szövegrész,

- e) 9. § (1) bekezdésében hatályát veszti a „ , kiemelkedően közhasznú szervezetként” szövegrész,

- f) 26. § (11) bekezdésében hatályát veszti a „ , kiemelkedően közhasznú szervezetként” szövegrész,

- g) 9. § (2) bekezdés b) pontjában és 9. § (6) bekezdésében hatályát veszti az „ , a kiemelkedően közhasznú szervezetként” szövegrész,

- h) 9. § (3) bekezdés b) pontjában hatályát veszti a „ , kiemelkedően közhasznú” szövegrész,

- i) 9. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontjában hatályát veszti a „ , a kiemelkedően közhasznú” szövegrész,

- j) 9. § (7) bekezdésében hatályát veszti az „esetében az összes bevétele 10 százaléka, de legfeljebb 20 millió forint, kiemelkedően közhasznú szervezet” szövegrész,

- k) 13. §-át követő alcím címében, 13/A. § (1), (3) bekezdésében, és 20. § (1) bekezdés e) pontjában, továbbá 26. § (11) bekezdésében, valamint 6. számú mellékletének E) fejezetében hatályát veszti az „ , a kiemelkedően közhasznú” szövegrész,

- l) 13/A. § (2) bekezdésében hatályukat vesztik az „ , a kiemelkedően közhasznú” szövegrészek,

- m) 13/A. § (2) bekezdés c) pontjában, (3) bekezdésében, (4) és (5) bekezdésében, 18. § (5) bekezdésében, 20. § (2) bekezdésében, valamint 5. számú mellékletének 3. pontjában, továbbá a 6. számú melléklet E) fejezetének címében hatályát veszti a „ , kiemelkedően közhasznú” szövegrész,

- n) 20. § (1) bekezdés a) pontjában hatályát veszti a „ , kiemelkedően közhasznú szervezetnek” szövegrész,

- o) 6. számú mellékletének címében hatályát veszti a „ , kiemelkedően közhasznú” szövegrész,

- p) 6. számú melléklet A) fejezetében hatályukat vesztik a „ , kiemelkedően közhasznú szervezetnek” szövegrészek,

- q) 6. számú melléklet D) fejezetében – beleértve annak címét is – hatályukat vesztik a „ , kiemelkedően közhasznú szervezetként” szövegrészek.

197. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 2. § e) pontjában hatályát veszti az „1989. évi II.” szövegrész.

198. § A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 93. § (1) bekezdésében az „– az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 17. §-ával összhangban –” szövegrész hatályát veszti.

199. § A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 24. § (3) bekezdésében hatályát veszti a „társadalmi szervezetnek nem minősülő, de”, és a „valamint a tömegmozgalomhoz” szövegrész.

200. § Az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény 2. § 21. pontjában hatályát veszti az „1989. évi II.” szövegrész.

201. § A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 10. § (2) bekezdés c) pontjában hatályát veszti az „1989. évi II.” szövegrész.

202. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 13. § d) pontjában hatályát veszti a „kiemelkedően” szövegrész.

203. § A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 3. § (3) bekezdésében hatályát veszti a „ , kiemelkedően közhasznú” szövegrész.

204. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (3) bekezdés m) pontjában és 31. § (5) bekezdésében hatályát veszti a „ , kiemelkedően közhasznú” szövegrész.

205. § A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 11. § (3) bekezdés b) pontjában hatályát veszti a „ , kiemelkedően közhasznú” szövegrész.

206. § A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 95. § (3) bekezdésében hatályát veszti az „1989. évi II.” szövegrész.

207. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (2) bekezdés e) pontjában hatályát veszti a „kiemelkedően” szövegrész.

208. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 259. § 9/A. pont c) alpontjában hatályát veszti az „a kiemelkedően közhasznú szervezet,” szövegrész, valamint a „ , továbbá közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében a közhasznúsági fokozatot” szövegrész.

210. § Nem lép hatályba a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XLI. törvénynek az Nvt. 1. § g) pontját megállapító rendelkezése.

211. § Nem lép hatályba az egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2010. évi CXXXV. törvény 73. § (2) bekezdése.