2011. évi CLXXIX. törvény — mi változott? 2021. június 26.
A 2021. május 14. és 2021. június 26. között hatályba lépett módosítások. 32 sor került be, 1 sor került ki.
← Előző módosítás (2021. május 14.)Következő módosítás (2021. december 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 207 változatlan sor ⋯
(3) A nemzetiségi képviselő és a nemzetiségi szószóló tevékenységével összefüggésben jogosult tájékoztatást kérni az országos nemzetiségi önkormányzat elnökétől, közgyűlésétől és intézményeitől.
(4) Az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlésén az adott nemzetiséghez tartozó nemzetiségi képviselő és nemzetiségi szószóló állandó meghívottként, tanácskozási joggal vehet részt.
(4) Az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlésén – tekintet nélkül arra, hogy a közgyűlés ülése nyilvános vagy zárt – az adott nemzetiséghez tartozó nemzetiségi képviselő és nemzetiségi szószóló állandó meghívottként, tanácskozási joggal vehet részt.
(5) Az országos nemzetiségi önkormányzat évente legalább egy alkalommal lehetőséget biztosít a nemzetiségi képviselő és a nemzetiségi szószóló részére, hogy tájékoztatást nyújthasson az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlésének saját, és az Országgyűlés nemzetiségekkel kapcsolatos tevékenységéről, illetve döntéseiről.
⋯ 899 változatlan sor ⋯
(3) Az országos nemzetiségi önkormányzat elláthatja továbbá a 116. § (1) bekezdésében felsorolt közfeladatokat, valamint az érintett miniszter engedélyével szociális ellátó intézmény alapítására és fenntartására jogosult.
117/A. § (1) Az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlése legkorábban az országgyűlési képviselők általános választását megelőző naptári év október 1-jén, legkésőbb az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követő húsz naptári napon belül, át nem ruházható hatáskörében határozatban dönt a nemzetiségi lista állításáról.
(2) A döntésből személyes érintettség miatt a közgyűlés tagja nem zárható ki.
(3) A döntésnek – e törvényben megjelölt egyéb feltételeken túl – tartalmaznia kell
- a) a jelöltek nevét és a listán elfoglalt helyük sorszámát, továbbá
- b) a jelöltek személyi azonosítóját.
(4) A döntés – a személyi azonosító kivételével – nyilvános. A döntést legkésőbb a döntést követő naptári napon írásba kell foglalni és – a személyi azonosító kivételével – az országos nemzetiségi önkormányzat honlapján közzé kell tenni. A döntésről készült jegyzőkönyvet legkésőbb a döntést követő harmadik naptári napig írásba kell foglalni és az országos nemzetiségi önkormányzat törvényességi felügyeletét ellátó fővárosi és megyei kormányhivatalnak meg kell küldeni.
(5) E § alkalmazásában a 101. § (1) bekezdés c) pontja szerinti képviselet esetén a megbízás érvényességéhez a megbízott személy nevét és személyi azonosítóját a megbízás tényével együtt tartalmaznia kell az (1) bekezdés szerinti döntésnek. A megbízás együttesen magában foglalja az országgyűlési képviselők választásán állított országos lista bejelentésével, adatainak módosításával, visszavonásával és az országos listával kapcsolatos egyéb kapcsolattartói feladatok ellátásával kapcsolatos képviseletet.
(6) A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (3) bekezdésében és 207/A. §-ában foglalt hatáskörök gyakorlásához a közgyűlés döntése szükséges, amelyre az (1)–(5) bekezdésben – az (1) bekezdés szerinti határidő kivételével –, továbbá a 117/B. §-ban foglaltakat alkalmazni kell.
117/B. § (1) A 117/A. § (1) bekezdése szerinti döntés elleni jogorvoslatként kizárólag közigazgatási nemperes eljárás indítható. A közigazgatási nemperes eljárás megindítására a központi névjegyzékben az országgyűlési képviselők választására is kiterjedő hatállyal nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgár, az országos nemzetiségi önkormányzat által állított nemzetiségi listán szereplő jelölt, a listaállítást megelőző általános országos nemzetiségi önkormányzati választáson listát állító nemzetiségi jelölő szervezet, az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlésének tagja, továbbá az ügyben érintett természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet – különösen a települési és a területi nemzetiségi önkormányzat, a 2. § 14. pontja szerinti nemzetiségi szervezet, illetve a 2. § 15. pontja szerinti nemzetiségi egyesület – jogosult. A közigazgatási nemperes eljárás megindítására és elbírálására a Ve.-nek a Nemzeti Választási Bizottság határozatának felülvizsgálatára vonatkozó szabályait kell alkalmazni a (2), (4) és (5) bekezdésben foglalt eltérésekkel.
(2) A közigazgatási nemperes eljárást az országos nemzetiségi önkormányzat törvényességi felügyeletét ellátó fővárosi és megyei kormányhivatal útján kell megindítani. A kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a 117/A. § (1) bekezdése szerinti döntés közzétételétől számított harmadik naptári napon megérkezzen a fővárosi és megyei kormányhivatalhoz. A kérelemhez a döntésről készült jegyzőkönyv kivételével minden bizonyítékot mellékelni kell. A fővárosi és megyei kormányhivatal a jogorvoslati kérelmet és mellékleteit, valamint a döntésről készült jegyzőkönyvet a közgyűlés döntésének közzétételét követő negyedik naptári napon felterjeszti 9 óráig a Fővárosi Törvényszékhez. A felterjesztés fővárosi és megyei kormányhivatal általi elmulasztása esetén az elkésettség jogkövetkezményeit nem lehet alkalmazni.
(3) A fővárosi és megyei kormányhivatal az eljárásban érintett szerv, amely a törvényes határidőben a 117/A. § (1) bekezdése szerinti döntés ellen közigazgatási nemperes eljárást indíthat.
(4) Közigazgatási nemperes eljárás indítására e törvény rendelkezésének súlyos megsértésére hivatkozással lehet felülvizsgálati kérelmet benyújtani. A felülvizsgálati kérelem alapján a Fővárosi Törvényszék a közgyűlés döntését helybenhagyja vagy megsemmisíti.
(5) A Fővárosi Törvényszék a határozatáról tájékoztatja a kérelmezőt, az országos nemzetiségi önkormányzatot, a fővárosi és megyei kormányhivatalt, valamint a Nemzeti Választási Bizottságot.
(6) A jogorvoslati kérelem hiányában jogerőre emelkedett közgyűlési döntésről a fővárosi és megyei kormányhivatal haladéktalanul tájékoztatja a Nemzeti Választási Bizottságot.
118. § (1) Az országos önkormányzat
- a) véleményt nyilvánít az általa képviselt nemzetiségeket e minőségében érintő jogszabályok tervezetéről,
⋯ 296 változatlan sor ⋯
(7) Az 1. § (2) bekezdése, a 2. § 14. pontja, az 5. § (3) bekezdésében az „és a nemzetiségi szószóló” szövegrész, az 5. § (5) bekezdése, a 6. § (1)–(4) bekezdése, a 77. § (3) bekezdése, a 88. § (1) bekezdés második mondata, a 91. § (2) bekezdés b) pontja, a 100. §, a 101. § (1) bekezdés e) pontja, a 101. § (3) bekezdése, a 103. §, a 104. §, a 105. § (1) bekezdése, a 109. § (3)–(9) bekezdése, a 110. §, a 111. §, a 117. § (1) bekezdésében a „legfeljebb négy elnökhelyettest választ, továbbá” szövegrész, a 119. § (4) bekezdése, a 123. § (1)–(3) bekezdése, a 123. § (4) bekezdés a) pontja, a 138. § (2) bekezdése, a 155. § a 2014. évi általános nemzetiségi önkormányzati választások kitűzésének napján lép hatályba.
### A törvény rövidített megnevezése
157/A. § E törvényt más jogszabályban „Njtv.” rövidítéssel kell megjelölni.
### Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményeknek való megfelelés
158. § Az 1–157. §, a 159–166. §, valamint az 1. és 2. melléklet az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
⋯ 565 változatlan sor ⋯