2011. évi CLXXIX. törvény — mi változott? 2020. július 1.

tekintettel a nemzetiségek védelme érdekében Magyarország aktív közreműködésével megalkotott nemzetközi dokumentumokban foglaltakra, különösen az Egyesült Nemzetek Szervezetének a Polgári és Politikai Jogokról szóló Nemzetközi Egyezségokmányára, az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkére és 3. cikkének (3) bekezdésére, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet keretében végzett munkára, a Koppenhágai Dokumentumra, az Európa Tanácsnak az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságjogok Védelméről szóló Egyezményére, valamint a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájában és a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményben megfogalmazottak széleskörű érvényesítésére, szem előtt tartva, hogy

- 4b. nemzetiségi nevelésben-oktatásban részt vevő köznevelési intézmény: az a köznevelési intézmény, amelynek alapító okirata a nemzeti köznevelésről szóló törvényben foglaltak szerint tartalmazza a nemzetiségi feladatok ellátását, feltéve, hogy e feladatokat a köznevelési intézmény ténylegesen ellátja, továbbá óvoda, iskola és kollégium esetén a tanulók huszonöt százalékánál kevesebben vesznek részt a nemzetiségi óvodai nevelésben, illetve a nemzetiségi iskolai nevelésben-oktatásban;

- 12. hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti hozzátartozó;

- 15. nemzetiségi egyesület: alapszabálya szerint adott nemzetiség érdekvédelmét, érdekképviseletét, a nemzetiségi kulturális autonómiával közvetlenül összefüggő tevékenységet ellátó egyesület;

- 16. nemzetiségi alapítvány: az alapító okirata szerint adott nemzetiség érdekvédelmét, érdekképviseletét, a nemzetiségi kulturális autonómiával közvetlenül összefüggő tevékenységet ellátó alapítvány.

- c) a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselője vagy a nemzetiségi szószólója útján részt venni az Országgyűlés munkájában, különösen a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő kérdésekben.

(5) Azokon a településeken, ahol valamely nemzetiségnek a legutóbbi népszámlálás során a regisztrált aránya eléri a húsz százalékot, az érintett települési nemzetiségi önkormányzat kérésére a képviselő-testület köteles jegyzőkönyveit és határozatait a magyar mellett az adott nemzetiség nyelvén is vezetni, szövegezni. Értelmezési vita esetén a magyar nyelvű változat a hiteles.

(6) Azokon a településeken, ahol valamely nemzetiségnek a legutóbbi népszámlálás során regisztrált aránya eléri a húsz százalékot, az érintett települési nemzetiségi önkormányzat kérésére a helyi köztisztviselői és közalkalmazotti, valamint közjegyzői és bírósági végrehajtó állások betöltése során – az általános szakmai követelmények megtartása mellett – biztosítani kell az adott nemzetiség anyanyelvét is ismerő személy alkalmazását.

6. § (1) Azokon a településeken, ahol valamely nemzetiségnek a legutóbbi népszámlálás során regisztrált aránya eléri a tíz százalékot, a helyi önkormányzat az illetékességi területén működő érintett települési nemzetiségi önkormányzat kérésére köteles biztosítani, hogy

(2)

(3) Azokon a településeken, ahol valamely nemzetiségnek a legutóbbi népszámlálás során regisztrált aránya eléri a tíz százalékot, a helyi önkormányzat által fenntartott vagy finanszírozott médiaszolgáltató – az illetékességi területén működő települési nemzetiségi önkormányzat kérésére – rendszeres nemzetiségi közszolgálati műsort biztosít az adott településen élő nemzetiségi közösség anyanyelvű tájékoztatása érdekében. A rendelkezés a helyi önkormányzat által kiadott vagy finanszírozott sajtótermékre is vonatkozik.

(5) Az 5. § (5) és (6) bekezdése, valamint az (1)–(4) bekezdés szerinti nyelvhasználati jogok gyakorolhatóságát a települési nemzetiségi önkormányzat mellett a települési székhelyű nemzetiségi egyesület is kezdeményezheti.

(6) Ha a településen, a legutóbbi népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire nyújtott adatszolgáltatás nemzetiségenként összesített adatai szerint nemzetiséghez tartozó személyek élnek – az érintett nemzetiség települési nemzetiségi önkormányzata, települési székhelyű nemzetiségi egyesülete kezdeményezésére – a képviselő-testület biztosíthatja az 5. § (5) és (6) bekezdése, valamint az (1)–(4) bekezdés szerinti nyelvhasználati jogokat.

(9) A helyi önkormányzat képviselő-testülete a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete kezdeményezésére a nemzetiségek ügyeivel foglalkozó bizottságot hoz létre, vagy e feladattal megbízza valamely bizottságát. A nemzetiségi ügyekkel foglalkozó bizottságban a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének kijelölt tagja tanácskozási jogú állandó meghívottként a napirendi pontokhoz hozzászólhat.

13. § (1) A nemzetiséghez tartozó személy joga, hogy nemzetiséghez tartozását hivatalos statisztikai adatgyűjtés, valamint népszámlálás alkalmával önkéntesen és névtelenül megvallhassa.

14. § A nemzetiséghez tartozó személyeknek a közéletben való részvétele – e minőségükre tekintettel – nem korlátozható. Érdekeik kifejezésére, védelmére – jogszabályi keretek között – egyesületeket, pártokat hozhatnak létre.

(3) A nemzetiséghez tartozó gyermek – törvényes képviselője döntésétől függően – nemzetiségi anyanyelvű, nemzetiségi kétnyelvű vagy kiegészítő nemzetiségi óvodai nevelésben, illetve nemzetiségi anyanyelvű, nemzetiségi kétnyelvű, vagy nemzetiségi nyelvoktató iskolai nevelésben-oktatásban, kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatásban vagy roma nemzetiségi köznevelésben, illetve nemzetiségi kollégiumi nevelésben jogosult részt venni. A roma nemzetiségi óvodai nevelés, iskolai nevelés-oktatás folyhat kizárólag magyar nyelven, de a gyermek törvényes képviselőjének igénye alapján az intézményfenntartó köteles biztosítani a romani és a beás nyelvek oktatását is. A 14. életévét betöltött, nem cselekvőképtelen gyermek esetében a gyermek törvényes képviselője e döntési jogát a gyermekkel közösen gyakorolja, a köznevelési intézménybe történő beiratkozáskor.

(5) A településen meg kell szervezni és fenn kell tartani a nemzetiségi óvodai nevelést, továbbá a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatást, – a roma nemzetiség esetében a (3) bekezdés szerinti igénynek megfelelően – ha ezt ugyanahhoz a nemzetiséghez tartozó legalább nyolc (gyermek) tanuló törvényes képviselője a fenntartótól kérte, és az óvodai csoport, iskolai osztály a nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezései alapján megszervezhető. A fenntartó kevesebb jelentkező esetén is indíthat nemzetiségi osztályt, csoportot.

(6) Amennyiben az (5) bekezdésben meghatározottak szerint nem kerül sor a nemzetiségi nevelés-oktatás egy településen belüli megszervezésére, a feladatellátásra köteles szerv tájékoztatja a nemzetiségi nevelés-oktatás megszervezésére vonatkozó igényről az érintett országos nemzetiségi önkormányzatot, amelynek kezdeményezésére a feladatellátásra köteles szerv megteremti a kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatás feltételeit. A kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatást az országos nemzetiségi önkormányzat maga is megszervezheti. Amennyiben az országos nemzetiségi önkormányzat a nevelés-oktatás megszervezését nem vállalja, azt az érintett térség egyik területi, ennek hiányában a települési nemzetiségi önkormányzata is megszervezheti. Beiskolázást segítő kiegészítő nemzetiségi óvodai nevelést a nemzetiségi nevelési-oktatási intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat szervezhet.

24. § (1) A nemzetiségi önkormányzat köznevelési intézményt, illetve szakképző intézményt alapíthat és tarthat fenn. A nemzetiségi önkormányzat által fenntartott

(2) A nemzetiségi önkormányzat által fenntartott köznevelési intézményben történő foglalkoztatásra a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) A fenntartói jog átadásával együtt a köznevelési intézmény nevelési-oktatási feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyont a feladatátvételt követően haladéktalanul, de legkésőbb a nevelési, illetve a tanév kezdetéig ingyenesen a fenntartó nemzetiségi önkormányzat tulajdonába kell adni, azzal, hogy a vagyonelemek tulajdonjoga visszaszáll az eredeti tulajdonosra akkor, ha

- a) a fenntartó jogutód nélkül megszűnik, vagy

- b) a köznevelési intézmény megszűnik.

28. § A nemzetiségi nevelési, oktatási intézményt az érintett nemzetiséghez nem tartozók csak akkor vehetik igénybe, ha az intézmény – az adott nemzetiség igényeinek kielégítése után – betöltetlen férőhellyel rendelkezik. A felvétel vagy átvétel és a beiratkozás a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozott szabályok alapján történhet.

31. § Az állam biztosítja, hogy a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő tanulók számára a tankönyvek térítésmentesen rendelkezésre álljanak.

(3) A kulturális feladat átadásával együtt a feladat ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyont a feladatátvételt követően haladéktalanul, de legfeljebb hat hónapon belül ingyenesen az átvevő vagyonkezelésébe kell adni mindaddig, amíg a kulturális közfeladatnak az átvevő részéről történő ellátása az adott ingatlanban meg nem szűnik.

- c) a jogszabályoknak és közérdekű közleményeknek a nemzetiségek anyanyelvén történő ismertetését;

43. § A magyarországi kulturális örökség digitalizálása és archiválása során biztosítani kell a nemzetiségekkel kapcsolatos kulturális értékek digitalizálását és archiválását is. A digitalizálási és archiválási feladatok ellátásakor ki kell kérni az érintett nemzetiségi közösség országos önkormányzata által megjelölt szakmai szervezet, illetve szakértő véleményét.

56. § (1) A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választását abban az esetben kell kitűzni, ha a településen az adott nemzetiség önszerveződése fokának és a településen való honosságának vizsgálata alapján az országos nemzetiségi önkormányzat szükségesnek tartja a település nemzetiségi közösségének önigazgatását.

(2) Az országos nemzetiségi önkormányzat a nemzetiség adott településen való honosságának vizsgálata során köteles kikérni a Magyar Tudományos Akadémia elnökének állásfoglalását.

(3) Az országos nemzetiségi önkormányzat azokról a településekről, ahol az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján a nemzetiségi közösség önigazgatása szükséges, a választás évében május 31-ig tájékoztatja – a Nemzeti Választási Bizottság által meghatározott módon – a Nemzeti Választási Bizottságot.

(4) A területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választását ki kell tűzni, ha a fővárosban, megyében kitűzött települési választások száma legalább tíz.

(5) Az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választását ki kell tűzni.

(6) Az (1) bekezdéstől eltérően települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választását akkor is ki kell tűzni, ha a településen az adott nemzetiséghez tartozó személyek száma – a legutóbbi népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire nyújtott adatszolgáltatás nemzetiségenként összesített adatai szerint – a huszonöt főt eléri, és a településen adott nemzetiségi önkormányzat működik.

(2) Ha a listán kevesebb jelölt van, mint a lista által megszerzett mandátumok száma, a ki nem osztott mandátum betöltetlen marad. Eredménytelen a választás, ha a kiosztott mandátumok száma nem éri el az 51. §-ban és az 52. §-ban meghatározott képviselői helyek számának több, mint felét.

- c) a képviselők számának a testület működéséhez szükséges létszám alá csökkenése napján, a testület feloszlatása, feloszlásának kimondása miatti időközi választás napján.

(3) Egyes, a közgyűlés szervezeti és működési szabályzatában meghatározott feladatok ellátásának felügyeletére az országos nemzetiségi önkormányzat tanácsnokot választhat. A tanácsnok részére a közgyűlés – a nemzetiségi önkormányzat költségvetése terhére, a nemzetiségi közfeladat-ellátás veszélyeztetése nélkül – a bizottsági elnököt megillető tiszteletdíjat és egyéb juttatást állapíthat meg.

(5) Amennyiben a nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához szükséges (4) bekezdés szerinti döntés nem születik meg az ott meghatározott határidőben, a nemzetiségi önkormányzat a fővárosi és megyei kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárását kezdeményezheti. A nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással a nemzetiségi önkormányzat közvetlenül is közigazgatási pert indíthat.

- c) a testületi ülések előkészítése, különösen a meghívók, az előterjesztések, valamint a testületi ülések jegyzőkönyvei esetében, továbbá a jegyzőkönyvek benyújtásában való közreműködés és valamennyi hivatalos levelezés előkészítése és postázása;

(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének teljesítése érdekében a helyi önkormányzat az erre vonatkozó írásbeli kezdeményezés kézhezvételétől számított harminc napon belül biztosítja a rendeltetésszerű helyiséghasználatot. A települési önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzattal, a területi önkormányzat a területi nemzetiségi önkormányzattal a helyiséghasználatra, a további feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozóan közigazgatási szerződésben megállapodik. A megállapodást szükség szerint, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő harminc napon belül felül kell vizsgálni. A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában rögzíti a megállapodás szerinti működési feltételeket, a megállapodás megkötését, módosítását követő harminc napon belül.

(4) A helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat megállapodásában rögzíteni kell, hogy a jegyző vagy annak – a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő – megbízottja a helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel, továbbá a nemzetiségi önkormányzat kérésére szakmai segítséget nyújt annak ülésén és azon kívül is a nemzetiségi önkormányzat működését érintően.

(6) Ha a (2)–(4) bekezdés szerinti megállapodás megkötésére határidőben nem kerül sor, a fővárosi és a megyei kormányhivatal eljárást folytat le, ennek keretében egyeztetést tart a felek között. Az egyeztetés eredménytelensége esetén a nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással a nemzetiségi önkormányzat közigazgatási pert indíthat.

81. § (1) Az e törvény által meghatározott nemzetiségi jogok, különösen a kollektív nyelvhasználat, hagyományápolás és kultúra, a helyi sajtó, az esélyegyenlőség, társadalmi felzárkózás és a szociális ellátás kérdéskörében a nemzetiségi lakosságot e minőségében érintő helyi önkormányzati határozatot a képviselő-testület csak az e lakosságot képviselő települési nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértésével hozhatja meg.

(1a) A nemzetiségi önkormányzat részére az (1) bekezdésben biztosított egyetértési joggal kapcsolatban, a nyilatkozat megtételére – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – harminc nap áll rendelkezésre. A határidő – bármely érdekeltnek a másik félhez intézett nyilatkozata alapján – egy alkalommal további tizenöt nappal meghosszabbodik. A határidő jogvesztő. Ha a nemzetiségi önkormányzat a nyitva álló határidőben nem nyilatkozik, a másik fél az egyetértési nyilatkozat pótlása iránt közigazgatási pert indíthat. A perköltséget a felperes viseli.

(1b) Ha az (1) bekezdésben meghatározott kérdéskörökben a nemzetiségi önkormányzat egyetértését nem kérték ki vagy nyilatkozatának tartalmát figyelmen kívül hagyták, a nemzetiségi önkormányzat – a határozatról való tudomásszerzést követő harminc napon belül – közigazgatási pert indíthat. A perköltséget a felperes viseli.

(2) A nemzetiségi intézmények esetében:

- a) a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó vezetőinek megbízására (vezetői megbízás visszavonására),

- b) a munka törvénykönyvéről szóló törvény hatálya alá tartozó vezető állású munkavállalói munkaszerződésének megkötéséhez (megszüntetéséhez)

– ha nem az adott nemzetiség önkormányzata gyakorolja a megbízási, illetve munkáltatói jogot –, valamint a nemzetiséghez tartozók oktatási és kulturális önigazgatására is kiterjedő fenntartói döntés meghozatalára csak az adott nemzetiség önkormányzata egyetértésével, egyházi köznevelési intézmény vagy egyházi felsőoktatási intézmény esetében az adott nemzetiség önkormányzata véleményének kikérésével kerülhet sor. Érintett települési nemzetiségi önkormányzat hiányában az érintett területi, ennek hiányában az országos önkormányzat, ennek hiányában az adott nemzetiség helyi egyesületeinek véleményét ki kell kérni.

82. § (1) Ha a 81. § szerinti tárgykörökben a helyi önkormányzat rendeletet alkot, a fővárosi és megyei kormányhivatal a nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére vizsgálja a rendeletet, és megteszi a szükséges törvényességi felügyeleti intézkedést. A nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással a települési és területi nemzetiségi önkormányzat közvetlenül is indítványozhatja az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatát.

(2) Ha jogszabály az e törvényben meghatározott tárgykörökön túl egyéb tárgyban ír elő együttműködési kötelezettséget, és a feladatkörében eljáró állami, önkormányzati szerv, egyházi jogi személy az előírt egyetértés, vélemény hiányában valósítja meg közigazgatási cselekményét, vagy vélemény hiányában alkot jogszabályt, az érintett nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére a felettes szerv, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal a döntést megvizsgálja, és megteszi a szükséges intézkedéseket. A nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással a nemzetiségi önkormányzat közvetlenül is közigazgatási pert indíthat, illetve az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatát indítványozhatja. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van.

(3) Az egyetértési és a véleményezési jog jogosultja jogait az ez irányú kezdeményezés kézhezvételétől vagy az egyéb módon történő tudomására jutásától számított harminc napon belül gyakorolhatja. E határidő elmulasztása jogvesztő. Az egyetértési, véleményezési jog jogosultjának nyilatkozatáról, a nyilatkozat elmulasztásáról a döntéshozót az előterjesztőnek a döntést megelőzően tájékoztatnia kell.

83. § (1) Az e törvény által meghatározott nemzetiségi jogok védelmében, különösen a helyi kollektív nyelvhasználat, az oktatás, nevelés, hagyományápolás és kultúra, a helyi sajtó, az esélyegyenlőség, társadalmi felzárkózás és a szociális ellátás tárgyában folyó hatósági eljárásokban az adott nemzetiség területileg illetékes települési nemzetiségi önkormányzatát, ennek hiányában területi, ennek hiányában országos önkormányzatát az – általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény által meghatározott rendben – ügyféli jogállás, e körben nyilatkozattételi és jogorvoslati jogosultság illeti meg.

88/A. § A nemzetiségi önkormányzat működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. A szervezeti és működési szabályzat legalább az alábbiakról rendelkezik:

- a) a nemzetiségi önkormányzat hivatalos megnevezéséről, székhelyéről, telephelyéről, elérhetőségéről;

- b) a képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolásáról;

- c) a képviselő-testület üléseinek összehívásáról, vezetéséről, tanácskozási rendjéről, nyelvhasználatáról;

- d) a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokról, az ülés rendjének fenntartásáról és az annak érdekében hozható intézkedésekről;

- e) a nyilvánosság biztosításáról;

- f) a döntéshozatalról és a szavazás módjáról;

- g) a nemzetiségi önkormányzat ülésének jegyzőkönyvéről, vezetésének nyelvéről, valamint fővárosi és megyei kormányhivatalnak való megküldéséről;

- h) a közmeghallgatásról;

- i) a nemzetiségi önkormányzat szerveiről, azok jogállásáról, feladatairól;

- j) a nemzetiségi önkormányzat bizottságairól, működésük szabályairól;

- k) a helyi önkormányzattal vagy annak szerveivel való kapcsolattartás módjáról.

89. § A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése szükség szerint, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú, de évente legalább négy ülést tart. Az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni

- c) a fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezésére, amennyiben az indítvány tartalmazza a testületi ülés összehívásának indokát, napirendjét és helyszínét, továbbá

- d) a közigazgatási szerv megkeresésére, amennyiben az indítvány a nemzetiségi önkormányzat egyetértésének, véleményének vagy állásfoglalásának beszerzésére irányul.

90. § Az ülést az elnök hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az elnökhelyettes, több elnökhelyettes esetén az elnök által írásban kijelölt elnökhelyettes gyakorolja. Az elnöki és az elnökhelyettesi tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén, illetve kijelölt elnökhelyettes hiányában a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik az ülések összehívásának és vezetésének módjáról.

(3) A jegyzőkönyvet az ülést levezető elnök és a testület által a képviselők közül kijelölt jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. A települési nemzetiségi önkormányzat elnöke a jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt munkanapon belül megküldi a fővárosi és megyei kormányhivatalnak, valamint a helyi önkormányzat által a 80. § szerinti megállapodásban megjelölt személynek.

97. § (1) A települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete évente legalább egyszer, a szervezeti és működési szabályzatban szabályozott rendben közmeghallgatást tart. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.

(2) A közmeghallgatás a képviselő-testület olyan ülése, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi nemzetiségi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.

(3) A képviselő-testület a közmeghallgatás időpontját legalább tizenöt nappal korábban – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon – közzéteszi.

- b) a 87. § (3) bekezdésében foglaltak alapján kiírt időközi választás napján,

- c) választójogának elvesztésével,

- d) összeférhetetlenségének kimondásával,

- e) méltatlanság megállapításával,

- f) a 103. § (2) bekezdése szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztásával,

- g) lemondással,

- h) a képviselő-testület, közgyűlés feloszlatásával,

- i) a képviselő-testület, közgyűlés feloszlásával,

- j) ha a nemzetiségi önkormányzati képviselő annak az ülésnek az időpontjától számítva, amelyről első ízben távol maradt, egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület, közgyűlés ülésén,

- k) a képviselő halálával.

(2) Az (1) bekezdés a)–f) és j) pontja esetén a képviselő-testület, közgyűlés határozatban állapítja meg a képviselői megbízatás megszűnését. Határozatát a döntéshozatalt követő munkanapon megküldi

(2) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – a képviselő nem gyakorolhatja képviselői jogait, és nem részesülhet tiszteletdíjban, természetbeni juttatásban, költségtérítésben. Amennyiben a képviselő kilencven napon belül nem tesz eleget vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének, nemzetiségi önkormányzati képviselői megbízatása megszűnik.

104. § (1) A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése három tagból vagy öt tagból álló bizottságot (bizottságokat) hozhat létre. Az országos nemzetiségi önkormányzat kötelezően létrehozandó bizottsága a pénzügyi bizottság.

(2) A három tagból álló bizottság legalább egy képviselője a nemzetiségi önkormányzat képviselője, az öt tagból álló bizottság legalább két képviselője a nemzetiségi önkormányzat képviselője.

105. § (1) Az alakuló ülésen a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése a tagjai közül társadalmi megbízatású elnököt, az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású elnökhelyettest választ. Az országos nemzetiségi önkormányzat főállású elnököt és elnökhelyetteseket is választhat. Az országos nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában rögzíti az elnöki, elnökhelyettesi tisztség betöltésének módját.

(2) A települési nemzetiségi önkormányzat elnöke a települési önkormányzat képviselő-testületi, közgyűlési és bizottsági ülésén tanácskozási joggal vesz részt. A területi nemzetiségi önkormányzat elnöke a megyei önkormányzat képviselő-testületi, bizottsági ülésén tanácskozási joggal vesz részt. Az országos nemzetiségi önkormányzat elnöke a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületi, közgyűlési ülésén tanácskozási joggal részt vehet.

(3) A nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joga gyakorlása során javaslatot tehet a helyi önkormányzat feladatkörébe tartozó, a nemzetiségi jogokat közvetlenül érintő ügy megtárgyalására. A helyi önkormányzati képviselő-testület, közgyűlés, bizottság soron következő ülésén köteles a javaslatot, kezdeményezést megtárgyalni, a tárgyban döntést hozni, és annak eredményéről a kezdeményezés, javaslat benyújtásától számított negyvenöt napon belül értesíteni a nemzetiségi önkormányzatot.

(3a) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott ügy megtárgyalására nem kerül sor, a nemzetiségi önkormányzat – a mulasztásról való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül – a fővárosi és megyei kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárását kezdeményezheti. A nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással a nemzetiségi önkormányzat közigazgatási pert indíthat.

(3) A nemzetiségi önkormányzati képviselő megválasztásától számított harminc napon belül köteles kérelmezni felvételét az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisba (a továbbiakban: adatbázis). A nemzetiségi önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvételére irányuló kérelme benyújtásának hónapját követő hónap utolsó napjáig köteles a képviselő-testületnél, közgyűlésnél igazolni az adatbázisba való felvételének megtörténtét. A nemzetiségi önkormányzati képviselő a képviselői jogokat nem gyakorolhatja, amíg kötelezettségeit nem teljesíti. Amennyiben az állami adóhatóság az adatbázisba történő felvételt követően megállapítja, hogy az önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvétel feltételeinek nem felel meg, az adatbázisból törli, amelyről írásban értesíti a képviselő-testületet, közgyűlést és a fővárosi és megyei kormányhivatalt.

(5) A büntetőeljárásról szóló törvényben foglaltakra figyelemmel az eljáró bíróság a nemzetiségi önkormányzati képviselő bűnösségét megállapító jogerős ítélet meghozataláról haladéktalanul tájékoztatja a képviselő-testületet és a kormányhivatalt.

(2) Az (1) bekezdés b) és e)–f) pontja esetén a képviselő-testület, közgyűlés határozatban állapítja meg az elnöki megbízatás megszűnését. Határozatát a döntéshozatalt követő munkanapon megküldi

(2)

115. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat kötelező közfeladata:

- d) a képviselt közösség érdekképviseletével, esélyegyenlőségének megteremtésével kapcsolatos feladatok ellátása, különös tekintettel a helyi önkormányzatnak a nemzetiségek jogainak érvényesítésével kapcsolatos feladataira,

(2) Az újonnan alakult helyi nemzetiségi önkormányzat helyett az (1) bekezdés f)–h) pontjában meghatározott feladatokat az országos nemzetiségi önkormányzat látja el.

(3) Az újonnan alakult helyi nemzetiségi önkormányzat a megalakulását követő tíz évig intézményt nem alapíthat és nem vehet át.

- d) a nemzetiségi kulturális autonómia fejlesztése érdekében országos szintű nemzetiségi intézményhálózatot tart fenn,

- e) az 56. § (1) bekezdése szerinti javaslat megtétele.

(3) Az országos nemzetiségi önkormányzat elláthatja továbbá a 116. § (1) bekezdésében felsorolt közfeladatokat, valamint az érintett miniszter engedélyével szociális ellátó intézmény alapítására és fenntartására jogosult.

(5) A nemzetiségi önkormányzat által fenntartott nemzetiségi kulturális és tudományos intézmények foglalkoztatottjainak jogviszonyára a munka törvénykönyvéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

123. § (1) Az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlése át nem ruházható hatáskörében, pályázat alapján, határozatlan időre, gazdaságtudományi, jogi, igazgatásszervezői, közigazgatási, államtudományi, vagy felsőoktatásban szerzett egyéb egyetemi vagy főiskolai végzettséggel és közigazgatási szakvizsgával rendelkező, legalább kétévi közigazgatási gyakorlatot szerzett hivatalvezetőt nevez ki az országos nemzetiségi önkormányzati hivatal élére. Az érvényesen pályázó jelöltek közül a hivatalvezető személyére az elnök tesz javaslatot. Amennyiben az elnök egyik pályázót sem támogatja, új pályázatot kell kiírni.

- e) évente beszámol a közgyűlésnek a hivatal tevékenységéről,

- f) a közgyűlés felé történő utólagos beszámolása mellett, az elnök megbízatása megszűnésének napjától az új elnök megválasztásának napjáig – az alapvető munkáltatói jogok gyakorlása kivételével – kizárólag az országos nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges tárgyévi kiadási előirányzatai terhére vonatkozó kötelezettségvállalás gyakorlására jogosult.

(5)

132. § (1) Az önkormányzati gazdálkodás biztonságáért a képviselő-testület, illetve a közgyűlés, a szabályszerűségéért pedig az elnök felel. A veszteséges gazdálkodás következményeiért a központi költségvetés nem tartozik felelősséggel.

133. § A nemzetiségi önkormányzat önálló pénzforgalmi számlát vezet. A nemzetiségi önkormányzat az önálló fizetési számla nyitása során a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 18. §-a szerinti feltételeket teljesíti azzal, hogy létrejöttének, illetve a nyilvántartásba vételére vonatkozó okmánynak az illetékes választási bizottság igazolása, továbbá az alakuló ülés jegyzőkönyve minősül.

138. § (1) A bármely módon megszűnő nemzetiségi önkormányzat jogutóda a soron következő általános vagy időközi választáson újonnan választott, megalakult nemzetiségi önkormányzat.

(2) Ha az általános nemzetiségi önkormányzati választás eredményeképpen nem alakul új helyi nemzetiségi önkormányzat, a megszűnt helyi nemzetiségi önkormányzat vagyona az adott nemzetiség országos nemzetiségi önkormányzatára száll át azzal, hogy azt kizárólag nemzetiségi célra lehet felhasználni. Ha a megszűnt helyi nemzetiségi önkormányzat a megszűnés időpontjában rendelkezik fennálló tartozással, akkor a tartozás a pozitív vagyonelemek mértékéig száll át az adott nemzetiség országos nemzetiségi önkormányzatára. Ha a helyi nemzetiségi önkormányzattal szemben a megszűnését követően kerül megállapításra követelés, akkor az leírható behajthatatlan követelésként.

140. § (1) Az önkormányzat vagy a képviselő-testület, közgyűlés megbízatásának megszűnésével egyidejűleg az elnök megbízatása is megszűnik, azonban az elnök elszámolási kötelezettséggel tartozik az önkormányzati vagyon, ezen belül az állami támogatás jogszerű és időarányos felhasználásáról az új képviselő-testületnek, közgyűlésnek. Ha a képviselők száma a működéshez szükséges létszám alá csökken vagy nem alakul új képviselő-testület, közgyűlés, az elszámolási kötelezettség a települési és területi nemzetiségi önkormányzat esetén a fővárosi és megyei kormányhivatal, országos nemzetiségi önkormányzat esetén az országos önkormányzati hivatal felé áll fenn.

141. § (1) A leköszönő elnök a megbízatása megszűnését követő hatvan napon belül, tisztségéből történő felfüggesztése esetén három napon belül átadja munkakörét az új elnöknek, vagy a szervezeti és működési szabályzatban kijelölt elnökhelyettesnek, e tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén az országos önkormányzati hivatal vezetőjének, települési vagy területi nemzetiségi önkormányzat esetén a fővárosi és megyei kormányhivatalnak.

(2) Az Országgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik – a fejezetet irányító szervek vezetőinek a költségvetési fejezetek között együttesen kezdeményezett előirányzat-átcsoportosítása kivételével – a központi költségvetésről szóló törvényben a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében megállapított,

- d) a nemzetiségpolitikai tevékenység támogatását

szolgáló előirányzatok évközi csökkentése.

151. § (1) A nemzetiségpolitikáért felelős miniszter:

(2) A nemzetiségpolitikáért felelős miniszter – az (1) bekezdés e) pontjában foglalt ösztöndíj vonatkozásában – az ösztöndíjkérelem elbírálása, az ösztöndíj folyósításának és az egyéb jogszabályban meghatározott jogosultsági követelmények ellenőrzése céljából kezeli

- a) a tanuló természetes személyazonosító és nemzetiséghez tartozásra vonatkozó különleges adatait,

- b) a tanuló lakcím és kapcsolattartási adatait,

- c) a tanuló adóazonosító jelét, tajszámát és OM-azonosítóját,

- d) a tanuló oktatási intézményének adatait,

- e) a tanuló vagy szülője, törvényes képviselője számlavezető pénzintézetének, kifizetési bankszámlájának adatait, valamint

- f) a korlátozottan cselekvőképes kiskorú esetében a tanuló szülője vagy törvényes képviselője azonosító és kapcsolattartási adatait.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott személyes adatok kezelésére kizárólag a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter jogosult.

(4) A nemzetiségpolitikáért felelős miniszter a kezelt adatokat – a számviteli törvényben meghatározott adatok kivételével – az adatkezelésre okot adó körülmény megszűnésétől számított 3 év elteltével törli.

158. § Az 1–157. §, a 159–166. §, valamint az 1. és 2. melléklet az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

164. § A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosításáról szóló 2020. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv2.) hatálybalépését megelőzően történt, a 25. § (6) bekezdése, illetve a 39. § (3) bekezdése szerinti feladatátvétel esetén, a Módtv2.-vel megállapított 25. § (6) bekezdése szerinti tulajdonátruházási szerződést, illetve a 39. § (3) bekezdése szerinti vagyonkezelői szerződést legkésőbb a Módtv2. hatálybalépését követő hat hónapon belül meg kell kötni.

165. § A 115. § (2) és (3) bekezdését első alkalommal a Módtv2. hatálybalépését követő nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választása eredményeként létrejövő új helyi nemzetiségi önkormányzatokra kell alkalmazni.

#### 242. §

4. Egyéb, darabonként vagy készletenként (gyűjteményenként) a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap hathavi összegét meghaladó értékű ingóság:

7. A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap hathavi összegét meghaladó készpénz: Ft

8. Az összességében a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap hathavi összegét meghaladó pénzintézeti számlakövetelés vagy más, szerződés alapján fennálló pénzkövetelés: