2011. évi CLXXIV. törvény — mi változott? 2012. január 1.

1. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 327/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ügyész akkor kérheti a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát, ha a határozat az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívásban (a továbbiakban: ügyészi felhívás) a törvénysértés orvoslására megállapított határidő elteltét követően sem felel meg a jogszabályok rendelkezéseinek.”

(2) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 337. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

### „Eljárás ügyészi felhívás, illetve felügyeleti intézkedés esetében”

4. § A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 332. § (2) bekezdésében az „óvás” szövegrész helyébe a „felhívás” szöveg, 337. § (1) bekezdésében az „óvást nyújtott be” szövegrész helyébe a „felhívással élt” szöveg, az „óvás elbírálásáig, illetőleg” szövegrész helyébe az „ügyészi felhívás elbírálásáig, illetve” szöveg, 337. § (2) bekezdésében az „óvás” szövegrész helyébe az „ügyészi felhívás” szöveg, 337. § (3) bekezdésében az „óvás” szövegrész helyébe az „ügyészi felhívás” szöveg lép.

7. § Hatályát veszti a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 337. § (4) bekezdése.

9. § Hatályát veszti a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 39. § (2) bekezdése.

10. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 1. § (2) bekezdésében a „Versenyhivatal, a Pénzügyi” szövegrész helyébe a „Versenyhivatal, az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Pénzügyi” szöveg lép.

11. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 24. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa:]

„a) a miniszter e törvényben meghatározott feladatainak részletes szabályait és kijelölje az e törvény 5/A. § (2)–(3) bekezdésében, 8. § (3) bekezdésében, 14. § (4) és (6) bekezdésében, 16. § (1) és (3) bekezdésében, 17. § (1) és (4) bekezdésében, (6) bekezdésében, (8) bekezdésében az előterjesztést kivéve, a 19. § (2) és (3) bekezdésében, 20. §-ában, továbbá a 20/A. § (3) bekezdésében meghatározott feladatokat a miniszter nevében ellátó állampolgársági ügyekben eljáró szervet,”

12. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 11. § (1) bekezdésében az „A miniszter” szövegrész helyébe az „Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv” szöveg, 12. §-ában az „a miniszter” szövegrész helyébe az „az állampolgársági ügyekben eljáró szerv” szöveg, 13. § (1) bekezdés d) pontjában az „ügyintézésért felelős” szövegrész helyébe az „ügyekben eljáró” szöveg, 17. § (2) bekezdésében az „ügyintézésért felelős” szövegrész helyébe az „ügyekben eljáró” szöveg, 17. § (3) bekezdésében az „a miniszter” szövegrész helyébe az „az állampolgársági ügyekben eljáró szerv” szöveg, 17. § (7) bekezdésében az „ügyben eljáró” szövegrész helyébe az „ügyekben eljáró” szöveg, 17. § (9) bekezdésében az „a miniszter” szövegrész helyébe az „az állampolgársági ügyekben eljáró szerv” szöveg, 19. § (1) bekezdésében az „ügyintézésért felelős” szövegrész helyébe az „ügyekben eljáró” szöveg lép.

14. § (1) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 2. § (1) bekezdés j)–l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és 2. § (1) bekezdése a következő m)–p) ponttal egészül ki:

[Az állami feladatok:]

„j) a vízrajzi tevékenység szabályozása;

k) a vizek kártételei elleni védelem érdekében a vízkár-elhárítási tevékenység szabályozása;

l) a vizek kártételei elleni védelem érdekében a vízkár-elhárítási tevékenység szervezése, irányítása, ellenőrzése, a helyi közfeladatokat meghaladó védekezés;

m) vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítése;

n) az állami tulajdonú vízi utak fenntartásának, valamint fejlesztésének felügyelete;

o) a vízrajzi tevékenység ellátása;

p) a vízkészletek mennyiségi és minőségi számbavétele.”

(2) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és 2. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az (1) bekezdésben felsorolt feladatok közül

a) a Kormány az a), f), i) és az m) pontban;

b) a vízgazdálkodásért felelős miniszter a c), d), e), g), j) és a k) pontban;

c) a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter az l), n) és o) pontban;

d) a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter és a vízgazdálkodásért felelős miniszter együttesen a b), h) és p) pontban

meghatározott feladatokat látja el.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt feladatok közül a c) és a d) pontban említetteket a vízgazdálkodásért felelős miniszter a Kormány által meghatározott munkamegosztás szerinti rendben az érdekelt miniszterek közreműködésével látja el.”

(3) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A vízügyi igazgatási szervek látják el az állam kizárólagos tulajdonában lévő vizeknek és vízilétesítményeknek a vagyonkezelését.”

(4) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A vízügyi igazgatási szervek feladata a folyók vízkár-elhárítási célú szabályozása, a kettőnél több települést szolgáló vízkár-elhárítási létesítmények – az árvízvédelmi fővédvonalak, vízkár-elhárítási célú tározók, belvízvédelmi főművek (a továbbiakban: védművek) – építése, ezek, valamint az állam kizárólagos tulajdonában lévő védművek fenntartása és fejlesztése, azokon a védekezés ellátása, továbbá a mezőgazdasági vízszolgáltatás és vízkárelhárítás feladatainak ellátása.”

(5) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az árvíz- és belvízvédekezés országos irányítása

a) a rendkívüli védekezési készültség beálltáig a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter;

b) a rendkívüli védekezési készültség tartama alatt, ha veszélyhelyzet kihirdetésére nem kerül sor, a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter;

c) veszélyhelyzet kihirdetése esetén a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti kormányzati koordinációs szerv

hatáskörébe tartozik.”

(6) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány]

„t) a vizek kártételei elleni védekezés részletes feladatainak és módjának;”

[rendeletben történő megállapítására.]

15. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 7/A. § (6) bekezdésében a „vízügyi igazgatási és hatósági feladatokat ellátó szervek” szövegrész helyébe a „vízgazdálkodásért felelős miniszter” szöveg, 10. § (1) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „vízgazdálkodásért felelős miniszter” szöveg, 11. § (1) bekezdés a) pontjában a „miniszter” szövegrész helyébe a „vízgazdálkodásért felelős miniszter” szöveg, 14. § (6) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „vízgazdálkodásért felelős miniszter” szöveg, 17. § (4) bekezdésében a „megyei közgyűlés” szövegrész helyébe a „megyei, fővárosi védelmi bizottság” szöveg, 17. § (5) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter” szöveg, 17. § (6) bekezdésében a „megyei közgyűlés” szövegrész helyébe a „megyei, fővárosi védelmi bizottság” szöveg, 20. § (1) bekezdésében a „vízügyi igazgatási szervnek” szövegrész helyébe a „vízügyi hatóság” szöveg, 20. § (2) bekezdésében a „vízügyi igazgatási szerv” szövegrész helyébe a „vízügyi hatóság” szöveg, 24. § (7) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „vízgazdálkodásért felelős miniszter” szöveg, 39. § (1) bekezdésében a „környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság” szövegrész helyébe a „vízügyi igazgatási szerv” szöveg, 45. § (8) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „vízgazdálkodásért felelős miniszter” szöveg, 45. § (9) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg lép.

16. § Hatályát veszti a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés u) pontja, 1. számú melléklet 5. pontjában az „ – a miniszter által – ” szövegrész.

18. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 51. § (1) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „természetvédelmi hatóság” szöveg lép.

19. § (1) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„43/A. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal eljárásaiért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj teljes összege a Gazdasági Versenyhivatal saját bevétele, amelyet a Gazdasági Versenyhivatal a működésével kapcsolatos kiadások fedezésére használ fel.

(2) A Gazdasági Versenyhivatal az (1) bekezdés szerinti bevételeiből legfeljebb a tényleges adott évi bevétel 15%-ának megfelelő mértékig tartalékot képezhet. Az így képzett tartalék a következő években kizárólag a működés fedezetére használható fel, az más célra nem vonható el.”

(2) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 62. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

„Igazgatási szolgáltatási díj és eljárási költség

62. § (1) Ha az eljárás a 67. § (2) bekezdése alapján kérelemre indul, az eljárásért – a jogorvoslati eljárást ide nem értve – igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke

a) ha az eljáró versenytanács a 24. § alapján indított eljárásban a 63. § (4) bekezdése alapján a 63. § (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról dönt, tizenhatmillió forint,

b) egyéb esetben négymillió forint.

(2) Az eljárás kezdeményezésekor meg kell fizetni az (1) bekezdés b) pontja szerinti igazgatási szolgáltatási díjat.

(3) Ha az eljáró versenytanács a 24. § alapján indított eljárásban a 63. § (4) bekezdése alapján a 63. § (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról dönt, végzésében – nyolcnapos határidő megjelölésével és a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés mellett – felszólítja a kérelmezőt az (1) bekezdés a) pontja szerinti igazgatási szolgáltatási díj a (2) bekezdés szerint megfizetett összegen túli részének megfizetésére. Ha a kérelmező a kitűzött határidőn belül a fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az eljárást meg kell szüntetni; az igazgatási szolgáltatási díjnak a (2) bekezdés szerint megfizetett része visszatérítésének ebben az esetben nincs helye.

(4) Az eljárásnak a hiánypótlási felhívás nemteljesítése miatt történő megszüntetése esetén az eljárás díjmentes, a már megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat vissza kell téríteni.

(5) Az eljárásnak a kérelem visszavonása miatt történő megszüntetése esetén a már megfizetett igazgatási szolgáltatási díj felét vissza kell téríteni.

(6) Az igazgatási szolgáltatási díjba valamennyi eljárási költség beleszámít.”

(3) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény a 62. §-t követően a következő 62/A. és 62/B. §-sal egészül ki:

„62/A. § (1) Az igazgatási szolgáltatási díjat – az ügyfelek eltérő megállapodása hiányában – a kérelmező köteles megfizetni.

(2) Az igazgatási szolgáltatási díjat a Gazdasági Versenyhivatalnak a Magyar Államkincstárnál vezetett, a Gazdasági Versenyhivatal előirányzat-felhasználási keretszámlája javára történő átutalással kell megfizetni.

(3) Az átutalási megbízáson fel kell tüntetni a kérelmező ügyfél nevét és az összefonódás közvetlen részt vevőinek nevét, vagy – ha az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére az eljárás megindítását követően kerül sor – az ügyiratszámot, illetve – a 62. § (3) bekezdése szerinti esetben – a 63. § (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról hozott döntés iktatószámát.

(4) A 62. § (4) bekezdése szerinti esetben az igazgatási szolgáltatási díjat, a 62. § (5) bekezdése szerinti esetben pedig az igazgatási szolgáltatási díj megfelelő részét a Gazdasági Versenyhivatal haladéktalanul hivatalból visszatéríti arra a fizetési számlaszámra történő átutalással, ahonnan az igazgatási szolgáltatási díjat befizették. Túlfizetés esetén a díjtöbbletet hivatalból vagy kérelemre harminc napon belül kell visszatéríteni a befizető részére.

(5) Az igazgatási szolgáltatási díjra alkalmazni kell az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 28. § (2) bekezdés a) és – a 62. § (4) és (5) bekezdése szerinti eset kivételével – b) pontját, 28. § (3) bekezdését, valamint 31. § (3) bekezdését. Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése alól mentesség nem adható.

(6) A díjak kezelésére, elszámolására, nyilvántartására az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló külön jogszabály rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

62/B. § (1) A 67. § (3) bekezdése alapján hivatalból indított eljárásban felmerült eljárási költség viselésére azt az ügyfelet kell kötelezni, amelyik a kérelem benyújtására a 68. § (1) bekezdése alapján köteles lett volna.

(2) A hivatalból indított eljárásban felmerült egyéb eljárási költséget a törvénybe ütköző magatartás megállapítása esetén az ügyfél viseli. Ha több vállalkozás együttesen valósította meg a törvénybe ütköző magatartást, az eljárási költség megfizetéséért egyetemlegesen felelnek.

(3) Az eljárási költség megfizetése alól mentesség nem adható.”

(4) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 79/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A díj a (4) bekezdés szerinti végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül esedékes. A díj kifizetését a központi költségvetésről szóló törvénynek a központi bírságbevételeket tartalmazó fejezete kiadási előirányzatainak terhére kell teljesíteni.”

(5) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény a következő 95/B. §-sal egészül ki:

„95/B. § E törvénynek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények, valamint a miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXIV. törvény (a továbbiakban: Ket-módtv.) 19. §-ával megállapított, az igazgatási szolgáltatási díjra és eljárási költségekre vonatkozó rendelkezéseit az e rendelkezések hatálybalépése után indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”

23. § Hatályát veszti az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény 5. § (7) bekezdése.

28. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 159. § (5) bekezdés c) pontjában az „a miniszter” szövegrész helyébe az „az egészségügyi államigazgatási szerv” szöveg lép.

29. § A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 15/A. § (1) bekezdésében a „természetvédelemért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „természetvédelmi hatóság” szöveg, 15/B. § (1) bekezdésében a „természetvédelemért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „természetvédelmi hatóság” szöveg, 15/B. § (2) bekezdésében a „természetvédelemért felelős minisztert” szövegrész helyébe a „természetvédelmi hatóságot” szöveg, 15/B. § (3) bekezdésében a „természetvédelemért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „természetvédelmi hatóság” szöveg, 15/C. § (1) bekezdésében a „természetvédelemért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „természetvédelmi hatóság” szöveg, 15/C. § (4) bekezdésében a „természetvédelemért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „természetvédelmi hatóság” szöveg lép.

30. § Hatályát veszti a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 1. § (5) bekezdésében a „hatósági” szövegrész, 5. §-ában a „hatósági” szövegrészek, 13. § (1) bekezdésében a „hatósági” szövegrész, 13. § (2) bekezdésében a „hatósági” szövegrész, 13. § (3) bekezdésében a „hatósági” szövegrészek, 13/A. § (1) bekezdésében a „hatósági” szövegrészek, 13/A. § (2) bekezdés c) pontjában a „hatósági” szövegrész, 13/A. § (4) bekezdésében a „hatósági” szövegrész, 29. § b) pont bd) alpontjában a „hatósági” szövegrész.

33. § A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az oktatásért felelős miniszter szakmai ellenőrzés keretében az e törvényben meghatározottak szerint ellenőrzi a tankönyvkiadók és tankönyvforgalmazók tevékenységét, indokolt esetben intézkedést kezdeményez, illetve intézkedést hoz.”

37. § (1) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 13. §-át megelőző alcímének címe helyébe a következő szöveg lép:

### „Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével kapcsolatos egyes szabályok”

(2) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény a következő V/A. Fejezettel egészül ki:

„V/A. FEJEZET

AZ EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG

A hatóság jogállása

33. § (1) Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését a hatóság ellenőrzi.

(2) A hatóság autonóm államigazgatási szerv.

(3) A hatóság független, csak a törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható, a feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el. A hatóság számára feladatot csak törvény állapíthat meg.

(4) A hatóság ellátja – kormányrendeletben meghatározott kivétellel – a légijárműveken utazó fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek jogairól szóló, 2006. július 5-i 1107/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikkében meghatározott végrehajtó szerv feladatait.

A hatóság költségvetése és gazdálkodása

34. § (1) A hatóság fejezeti jogosítványokkal felruházott központi költségvetési szerv, amelynek költségvetése az egyenlő bánásmód biztosításáért és társadalmi felzárkózásért felelős miniszter költségvetési fejezetén belül önálló címet képez.

(2) A hatóság tárgyévi költségvetésének kiadási és bevételi fő összegei – az államháztartásról szóló törvényben meghatározott, az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, illetve annak következményei elhárítása érdekében meghozott átmeneti intézkedés, valamint a hatóság saját vagy irányító szervi hatáskörében meghozott intézkedése kivételével – kizárólag az Országgyűlés által csökkenthetők.

(3) A hatóság által kiszabott bírság a központi költségvetés bevétele.

(4) Az előző évi bevételeiből származó maradványt a hatóság a következő években a feladatai teljesítésére felhasználhatja.

A hatóság elnöke

35. § (1) A hatóságot elnök vezeti. A hatóság elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A hatóság elnökévé az a magyar állampolgárságú, az országgyűlési képviselők választásán választható, az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése vagy az emberi jogok védelme területén kiemelkedő tudással rendelkező jogász nevezhető ki, aki jogi szakvizsgával és legalább ötéves, jogi végzettséghez kötött munkakörben vagy a közigazgatásban eltöltött szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(2) A hatóság elnökének nem nevezhető ki az, aki a kinevezésre irányuló javaslat megtételének időpontját megelőző négy évben országgyűlési képviselő, európai parlamenti képviselő, köztársasági elnök, a Kormány tagja, államtitkár, helyi önkormányzati képviselő, polgármester, alpolgármester, főpolgármester, főpolgármester-helyettes, megyei képviselő-testület elnöke vagy alelnöke, nemzetiségi önkormányzat tagja, illetve párt tisztségviselője vagy alkalmazottja volt.

(3) A köztársasági elnök a hatóság elnökét kilenc évre nevezi ki.

(4) A hatóság elnöke a kinevezését követően a köztársasági elnök előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti tartalommal esküt tesz.

36. § (1) A hatóság elnöke nem lehet tagja pártnak, nem folytathat politikai tevékenységet, megbízatása összeegyeztethetetlen minden más állami vagy önkormányzati tisztséggel és megbízatással.

(2) A hatóság elnöke más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért – a tudományos, az oktatói, a művészeti, a szerzői jogi védelem alá eső, továbbá a lektori és a szerkesztői tevékenységet kivéve – díjazást nem fogadhat el.

(3) A hatóság elnöke nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, továbbá gazdasági társaság személyes közreműködésre kötelezett tagja.

37. § (1) A hatóság elnöke a kinevezését követő harminc napon belül, majd ezt követően minden évben január 31-éig, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz.

(2) A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása esetén – a vagyonnyilatkozat benyújtásáig – a hatóság elnöke tisztségét nem gyakorolhatja, javadalmazásban nem részesül.

(3) A vagyonnyilatkozat nyilvános, oldalhű másolatát a hatóság honlapján haladéktalanul közzé kell tenni. A vagyonnyilatkozat a honlapról a hatóság elnöke megbízatásának megszűnését követő egy év elteltéig nem távolítható el.

(4) A hatóság elnökének vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást a miniszterelnöknél bárki kezdeményezheti a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó olyan tényállítással, amely konkrétan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát. Ha a kezdeményezés nem felel meg az e bekezdésben foglalt követelményeknek, nyilvánvalóan alaptalan, vagy az ismételten benyújtott kezdeményezés új tényállítást vagy adatot nem tartalmaz, a miniszterelnök az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. A vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát a miniszterelnök ellenőrzi.

(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a miniszterelnök felhívására a hatóság elnöke köteles a vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat haladéktalanul, írásban bejelenteni a miniszterelnök részére. Az ellenőrzés eredményéről az adatok megküldésével a miniszterelnök tájékoztatja a köztársasági elnököt. Az adatokba csak a miniszterelnök és a köztársasági elnök tekinthet be.

(6) A hatóság elnöke által benyújtott igazoló adatokat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lezárulását követő harmincadik napon törölni kell.

38. § (1) A hatóság elnöke miniszteri illetményre és juttatásokra jogosult, azzal, hogy a vezetői illetménypótlék mértéke a miniszteri vezetői illetménypótlék másfélszerese.

(2) A hatóság elnökét naptári évenként negyven munkanap szabadság illeti meg.

39. § (1) A hatóság elnöke a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak minősül.

(2) A hatóság elnöke megbízatásának időtartama közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban töltött időnek számít.

40. § (1) A hatóság elnökének megbízatása megszűnik

a) a megbízatási idejének lejártával,

b) lemondásával,

c) halálával,

d) a kinevezéséhez szükséges feltételek hiányának megállapításával,

e) összeférhetetlensége megállapításával,

f) felmentésével,

g) a tisztségétől való megfosztással.

(2) A hatóság elnöke a miniszterelnök útján a köztársasági elnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat megbízatásáról. A hatóság elnökének megbízatása a lemondás közlését követő, a lemondásban megjelölt napon, ennek hiányában a lemondás közlésének napján szűnik meg. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

(3) Ha a hatóság elnöke a 36. § szerinti összeférhetetlenségét a kinevezésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, a köztársasági elnök a miniszterelnök indítványára, az indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül dönt az összeférhetetlenség megállapításának kérdésében.

(4) A köztársasági elnök – a miniszterelnök indítványára – felmenti a hatóság elnökét, ha a hatóság elnöke neki fel nem róható okból kilencven napon túlmenően nem képes eleget tenni megbízatásából eredő feladatainak.

(5) A köztársasági elnök – a miniszterelnök indítványára – megfosztja tisztségétől a hatóság elnökét, ha a hatóság elnöke neki felróható okból kilencven napon túlmenően nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, vagy vagyonnyilatkozatában szándékosan lényeges adatot, tényt valótlanul közöl.

(6) A hatóság elnökének kinevezéséhez szükséges feltételek hiányát a miniszterelnök indítványára a köztársasági elnök állapítja meg.

(7) A megbízatás az (1) bekezdés a), b) és f) pontja szerinti megszűnése esetén a hatóság elnökét a megszűnéskori havi illetménye háromszorosának megfelelő összegű külön illetmény illeti meg.

(8) A köztársasági elnöknek a (3)–(6) bekezdéssel és a 35. §-sal a hatáskörébe utalt döntéséhez ellenjegyzés nem szükséges.

A hatóság elnökének helyettese

41. § (1) A hatóság elnökének munkáját az általa határozatlan időre kinevezett helyettes segíti. A hatóság elnökhelyettese felett az elnök gyakorolja a munkáltatói jogokat.

(2) A hatóság elnökhelyettesévé magyar állampolgárságú, az országgyűlési képviselők választásán választható, az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése vagy az emberi jogok védelme területén kiemelkedő tudással rendelkező felsőfokú végzettségű szakember nevezhető ki.

(3) A hatóság elnökhelyettese összeférhetetlenségére a 36. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(4) A hatóság elnökhelyettese a hatóság elnöke akadályoztatása esetén, illetve ha az elnöki tisztség nincs betöltve, gyakorolja a hatóság elnök hatásköreit és ellátja feladatait.

42. § Az elnökhelyettes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére és a vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárásra a 37. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során a miniszterelnök helyett a hatóság elnöke jár el, és az ellenőrzés eredményéről nem kell tájékoztatni a köztársasági elnököt.

43. § (1) A hatóság elnökhelyettese államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.

(2) A hatóság elnökhelyettesét naptári évenként negyven munkanap szabadság illeti meg.

(3) A hatóság elnökhelyettese a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak minősül.

(4) A hatóság elnökhelyettese megbízatásának időtartama közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban töltött időnek számít.

44. § (1) A hatóság elnökhelyettesének megbízatása megszűnik

a) lemondásával,

b) halálával,

c) a kinevezéséhez szükséges feltételek hiányának megállapításával,

d) összeférhetetlensége megállapításával,

e) felmentésével,

f) a tisztségétől való megfosztással.

(2) A hatóság elnökhelyettese a hatóság elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat megbízatásáról. A hatóság elnökhelyettesének megbízatása a lemondás közlését követő, a lemondásban megjelölt napon, ennek hiányában a lemondás közlésének napján szűnik meg. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

(3) Ha a hatóság elnökhelyettese a 36. § szerinti összeférhetetlenségét a kinevezésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, a hatóság elnöke dönt az összeférhetetlenség megállapításának kérdésében.

(4) A hatóság elnöke felmenti a hatóság elnökhelyettesét, ha a hatóság elnökhelyettese neki fel nem róható okból kilencven napon túlmenően nem képes eleget tenni megbízatásából eredő feladatainak.

(5) A hatóság elnöke a hatóság elnökhelyettesét felmentheti, ezzel egyidejűleg a hatóság elnökhelyettesének a hatóságnál köztisztviselői munkakört kell felajánlani.

(6) A hatóság elnöke megfosztja tisztségétől a hatóság elnökhelyettesét, ha a hatóság elnökhelyettese neki felróható okból kilencven napon túlmenően nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, vagy vagyonnyilatkozatában szándékosan lényeges adatot, tényt valótlanul közöl.

(7) A hatóság elnökhelyettesének kinevezéséhez szükséges feltételek hiányát a hatóság elnöke állapítja meg.

(8) A megbízatás az (1) bekezdés a) és e) pontja szerinti megszűnése esetén a hatóság elnökhelyettesét a megszűnéskori havi illetménye háromszorosának megfelelő összegű külön illetmény illeti meg.

A hatóság személyi állománya

45. § A hatóság köztisztviselői és munkavállalói felett a munkáltatói jogokat a hatóság elnöke gyakorolja.”

(3) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 14. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „A hatóság” szövegrész helyébe az „Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (a továbbiakban: hatóság)” szöveg lép.

(4) Hatályát veszti az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 13. §-a.

44. § A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény 3/A. §-ában a „vízgazdálkodásért” szövegrész helyébe a „vízügyi igazgatási szervek irányításáért” szöveg lép.

45. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 13. § (2) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki:

[E törvény rendelkezéseit]

„k) a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével kapcsolatos hatósági és szakértői eljárásokban,

l) a jegybanki ellenőrzés során, a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény szerinti eljárásokban, valamint a forgalomban lévő magyar törvényes fizetőeszközről utánzat készítésével kapcsolatos eljárásokban”

[csak akkor kell alkalmazni, ha az ügyfajtára vonatkozó törvény eltérő szabályokat nem állapít meg.]

(2) A Ket. 14. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Törvény vagy kormányrendelet e törvény rendelkezéseitől eltérő szabályokat állapíthat meg

a) a közbeszerzéssel kapcsolatos jogorvoslati,

b) a honvédelmi és katonai célú építmények, ingatlanok építésügyi hatósági engedélyezésére, illetve működési és védőterületeik kijelölésére vonatkozó, valamint

c) az egészségügyről szóló törvény szerinti rendkívüli halállal kapcsolatos

eljárásban.”

(3) A Ket. 20. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A hatóság eljárási kötelezettségének elmulasztása esetén a mulasztás megszüntetésére felszólító, az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívásban (a továbbiakban: ügyészi felhívás) megállapított határidő eredménytelen elteltét követően az ügyész a közigazgatási ügyekben eljáró bírósághoz fordulhat a hatóság eljárásra kötelezése iránt.”

(4) A Ket. 97. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Kérelemre induló jogorvoslati eljárások

a) a fellebbezési eljárás,

b) a bírósági felülvizsgálat,

c) az újrafelvételi eljárás,

d) az Alkotmánybíróság határozata alapján indítható eljárás.

(3) Hivatalból kerül sor a közigazgatási döntés felülvizsgálatára

a) a döntést hozó hatóság saját hatáskörében indított eljárás keretében,

b) a felügyeleti eljárás keretében,

c) az ügyészi felhívás nyomán.”

(5) A Ket. 100. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[Nincs helye fellebbezésnek]

„f) a képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen.”

(6) A Ket. 100. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés a), c)–f) pontjában meghatározott esetben az első fokú döntés bírósági felülvizsgálatának van helye.”

(7) A Ket. a 112. §-t követően a következő alcímmel és 113. §-sal egészül ki:

„Az Alkotmánybíróság határozata alapján indítható eljárás

113. § (1) Ha az ügyfelek között létrejött egyezséget jóváhagyó határozat meghozatala során alkalmazott alaptörvény-ellenes jogszabály, illetve jogszabályi rendelkezés ellen az ügyfél alkotmányjogi panaszt nyújt be, és ez alapján az Alkotmánybíróság a jogszabályt, illetve jogszabályi rendelkezést megsemmisíti, ha az Alkotmánybíróság nem mondja ki a megsemmisített jogszabálynak vagy jogszabályi rendelkezésnek az Alkotmánybíróság eljárására okot adó ügyben való alkalmazhatóságát, az ügyfél az alkotmánybírósági határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül kérelmet nyújthat be az egyezséget jóváhagyó hatósághoz a határozat módosítása, illetve visszavonása iránt.

(2) Az egyezséget jóváhagyó hatóság a határozat módosítása, illetve visszavonása iránti eljárásban e törvény I–IV. Fejezetének megfelelő alkalmazásával jár el.

(3) Ha az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz alapján csak valamely jogszabályi rendelkezés lehetséges értelmezését nyilvánítja alaptörvény-ellenessé, az (1)–(2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni az alaptörvény-ellenes értelmezés eredményeképpen hozott határozat tekintetében is.”

(8) A Ket. 120. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

„Ügyészi fellépés

120. § Ha az ügyész az e törvény hatálya alá tartozó ügyben lép fel a törvénysértés orvoslása érdekében, annak elbírálására az ügyészségről szóló törvénynek az ügyészség közérdekvédelmi feladatairól szóló fejezetében foglaltak az irányadók.”

(9) A Ket. 171. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„171. § (1) E törvény rendelkezéseitől a 2005. július 1-je előtt jogszabályban kihirdetett nemzetközi szerződés eltérhet.

(2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik,

a) e törvény rendelkezéseit a törvény,

b) e törvénynek a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 58. alcímével módosított rendelkezéseit az e rendelkezések,

c) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények, valamint a miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXIV. törvény 45. §-ával, 49. §-ával és 52. §-ával módosított rendelkezéseit az e rendelkezések

hatálybalépését követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”

49. § (1) A Ket. 9. § (1) bekezdésében az „A Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg, 18. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg, 18. § (2) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg, 27. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaságnak” szövegrész helyébe a „Magyarországnak” szöveg, 28. § (1) bekezdés a) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg, 94. § (2) bekezdés a) pontjában az „autonóm államigazgatási szerv vagy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete” szövegrész helyébe az „autonóm államigazgatási szerv vagy önálló szabályozó szerv” szöveg, 100. § (1) bekezdés d) pontjában az „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke, autonóm államigazgatási szerv” szövegrész helyébe az „autonóm államigazgatási szerv, önálló szabályozó szerv” szöveg, 109. § (2) bekezdésében az „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke, autonóm államigazgatási szerv vagy” szövegrész helyébe az „autonóm államigazgatási szerv, önálló szabályozó szerv,” szöveg, 172. § e) pontjában a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg lép.

(2) A Ket. 114. § (2) bekezdésében az „óvás” szövegrész helyébe a „felhívás” szöveg, 114. § (5) bekezdésében az „intézkedés” szövegrész helyébe a „felhívás” szöveg, 148. § (2) bekezdés d) pontjában az „óvásban” szövegrész helyébe az „ügyészi felhívásban” szöveg lép.

52. § Hatályát veszti a Ket. 12. § (3) bekezdés c) pontjában az „ , a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője” szövegrész, 13. § (2) bekezdés f) pontja, 19. § (2) bekezdésében az „a részönkormányzat testületére,” szövegrész, 20. § (5) bekezdésében az „a részönkormányzat testülete,” szövegrész, 25. § (2) bekezdésében az „ , a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője pedig a megyei jogú város” szövegrész, 47. § (3) bekezdésében az „a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője a megyei jogú város területéről,” szövegrész, 117. §-a és az azt megelőző alcím.

56. § (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 3. § (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

[A miniszter feladata:]

„m) a transzeurópai hagyományos és nagysebességű vasúti rendszerekre vonatkozó, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő átjárhatósági műszaki előírásokban szabályozott esetekben a tagállam nevében az Európai Unió Bizottsága értesítése.”

(2) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 80. § (1) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a 80. § (1) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:

[A közlekedési hatóság feladat- és hatáskörébe tartozik:]

„q) a transzeurópai hagyományos és nagysebességű vasúti rendszerekre vonatkozó, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő átjárhatósági műszaki előírásokban a hatósági engedélyezési és ellenőrzési feladatok ellátása,

r) mindazon feladatok ellátása, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal.”

57. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 2. § (2) bekezdés a) és b) pontjában a „miniszter” szövegrészek helyébe a „hatóság” szöveg lép.

58. § Hatályát veszti a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 8. § (3) bekezdésében a „ , valamint a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényben” szövegrész, 11. §-a és az azt megelőző alcím.

61. § Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 27. § (2) bekezdés h) pontjában a „vízgazdálkodásért” szövegrész helyébe a „vízügyi igazgatási szervek irányításáért” szöveg lép.

68. § A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény 40. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A társulat közfeladatainak ellátása feletti szakmai felügyeletet a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter, az irányítása alatt álló, a társulat működési területe szerinti vízügyi igazgatási szerv útján látja el.”

69. § A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény 1. § 18. pontjában a „környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság” szövegrész helyébe a „vízügyi igazgatási szerv” szöveg, 4. § (3) bekezdésében a „vízgazdálkodásért” szövegrész helyébe a „vízügyi igazgatási szervek irányításáért” szöveg, 21. § (4) bekezdésében a „vízgazdálkodásért felelős illetékes állami szervezet” szövegrész helyébe a „vízügyi igazgatási szerv” szöveg, 61. § (2) bekezdésében a „vízgazdálkodásért felelős illetékes állami szervezet” szövegrész helyébe a „társulati mű fekvése szerint illetékes vízügyi igazgatási szerv” szöveg lép.

70. § (1) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A minősített adatot kezelő szerv vezetője, valamint a biztonsági vezető felhasználói engedély nélkül jogosult a feladat- és hatáskörébe tartozó minősített adatra vonatkozó – a 18. §-ban meghatározott – rendelkezési jogosultságok gyakorlására.”

(2) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Közigazgatási, – a büntetőeljárást kivéve – bírósági, szabálysértési vagy egyéb hatósági eljárásban a nemzeti minősített adathoz történő hozzáférést a minősítő engedélyezheti. Az ügyészi törvényességi felügyeleti eljárásban, valamint az ügyész által közérdekből indítható polgári peres eljárásban a nemzeti minősített adat felhasználására vonatkozó engedély kiadása nem tagadható meg.”

(3) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Nemzeti Biztonsági Felügyelet feladata a minősített adat védelmének hatósági felügyelete, a minősített adatok kezelésének hatósági engedélyezése és felügyelete, valamint a nemzeti iparbiztonsági hatósági feladatok ellátása. A Nemzeti Biztonsági Felügyelet a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelős miniszter irányítása alatt álló, a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelős miniszter által vezetett minisztérium szervezeti keretében önálló feladattal és hatósági jogkörrel rendelkező szervezet.”

(4) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 20. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Nemzeti Biztonsági Felügyelet]

„d) a minősített adatot kezelő rendszerek elemeire vonatkozóan követelményeket határoz meg, és megfelelőségükről – vizsgálatok, megfelelőségi igazolások alapján – tanúsítványt, illetve ajánlást ad ki,”

(5) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Nemzeti Biztonsági Felügyelet közigazgatási hatósági eljárásban hozott döntése ellen fellebbezésnek nincs helye, a döntés bírósági felülvizsgálatát annak közlésétől számított tizenöt napon belül lehet kezdeményezni.”

71. § A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 7. § (1) bekezdésében a „különböző forrásból származó eredeti minősített adatok” szövegrész helyébe a „megismételt minősített adat” szöveg, 20. § (2) bekezdés i) pontjában a „tanúsítványt módosítására” szövegrész helyébe a „tanúsítvány módosítására” szöveg, 23. § (4) bekezdésében a „kezeli” szövegrész helyébe a „kezelheti” szöveg lép.

72. § A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény 3. § (1) bekezdésében az „a Kormány rendeletében” szövegrész helyébe a „törvényben vagy a Kormány rendeletében” szöveg lép.