2011. évi CLXX. törvény — mi változott? 2019. január 1.

- a) életjáradékra jogosult: az a természetes személy, aki az életjáradék nyújtójával megkötött, ügyvéd által ellenjegyzett szerződés alapján a tulajdonában álló lakóingatlan tulajdonjogát az életjáradék nyújtójára átruházta, ennek fejében haláláig havi rendszerességgel a szerződésben meghatározott pénzösszegre (a továbbiakban: járadék) jogosult,

- b) életjáradék nyújtója: életjáradéki szerződés megkötésével üzletszerűen foglalkozó olyan magyarországi székhelyű gazdasági társaság, amelynek tevékenységét a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó állami hatóság felügyeli,

- g) hozzátartozó: a házastárs, élettárs, szülő, gyermek, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek, örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülő,

- nc) olyan lakhatási célú ingatlan, amelyen bérleti jogviszony nem áll fenn és a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzetben a károsultak átmeneti ingyenes elhelyezését szolgálja vagy jogszabályban meghatározott más módon hasznosításra kerül.

3. § (1) A Nemzeti Eszközkezelő

- a) a hiteladós által – ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a zálogkötelezettel együttesen – megvételre felajánlott, a hiteladós vagy a zálogkötelezett lakhatását biztosító lakóingatlant az állam nevében és javára megvásárolja,

- b) az életjáradék nyújtójának tulajdonjogát megszerezve hosszú távon biztosítja, hogy az életjáradékra jogosultnak az életjáradékra való jogosultsága és egyben a lakhatását biztosító lakóingatlan használati joga az életjáradéki szerződés szabályai szerint az életjáradékra jogosult haláláig folyamatosan fennálljon,

- c) az általa megvásárolt lakóingatlan vonatkozásában eljár az állam tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése érdekében,

- d) az általa megvásárolt lakóingatlan, a lakhatási célú ingatlan és a tartalék ingatlan (a továbbiakban együtt: ingatlan) felett vagyonkezelői jogot gyakorol,

- e) a vagyonkezelésében lévő állami vagyont közvetlenül vagy magánjogi szerződés útján hasznosítja,

- f) a vagyonkezelésében lévő állami vagyonnal kapcsolatos magánjogi jogviszonyokban képviseli az államot,

- g) az állami feladatok ellátása során az állami vagyont használó természetes személyek részére az állami tulajdon használatához szükséges szolgáltatásokat nyújt.

(2) A Nemzeti Eszközkezelő az (1) bekezdésben meghatározott feladatait az állam teherbíró képességéhez igazodva, a társadalmi szükségletek, a célszerűség és a gazdaságosság szempontjai figyelembevételével, a rendelkezésére álló források erejéig látja el.

5. § (1) A Nemzeti Eszközkezelő és a pénzügyi intézmény a lakóingatlanok Nemzeti Eszközkezelő általi megvásárlása érdekében történő együttműködésre vonatkozó keretszerződést köt.

(2) A keretszerződés tartalmazza különösen a hiteladós, illetve a zálogkötelezett által e törvény alapján benyújtandó igazolásoknak és nyilatkozatoknak a Nemzeti Eszközkezelő részére történő megküldése módját és a lakóingatlanok megvásárlásának kezdeményezésére szolgáló formanyomtatvány formai és tartalmi követelményeit.

6. § A lakóingatlant a Nemzeti Eszközkezelő abban az állapotban veszi át az eladótól, és adja bérbe, amelyben az az adásvételi szerződés megkötésének időpontjában van.

(2) A Nemzeti Eszközkezelő a vagyonkezelés során

- a) az állami vagyont elsődlegesen bérleti szerződés alapján bérbeadással hasznosítja,

- b) kezdeményezheti a vagyonkezelésében lévő lakóingatlan ingyenes önkormányzati tulajdonba adását,

- c)

(3a) A Nemzeti Eszközkezelő a megüresedett lakóingatlant (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: Ingatlan) a vagyonkezelési szerződés módosítása mellett – további hasznosítás vagy értékesítés érdekében – az MNV Zrt. részére átadhatja. Az Ingatlan MNV Zrt.-nek történő átadása esetében a vagyonkezelési szerződés e bekezdés szerinti módosítása miatti részleges megszűnésével az Ingatlan tekintetében a Nemzeti Eszközkezelő 3. § (1) bekezdés d) pontja szerinti törvényi kijelölésen alapuló vagyonkezelői joga is megszűnik.

7/A. § (1) A lakóingatlan ingyenes önkormányzati tulajdonba adását az MNV Zrt. abban az esetben kezdeményezi az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszternél, ha a települési önkormányzat a közigazgatási területén levő, a Nemzeti Eszközkezelő által az önkormányzati tulajdonba adás kezdeményezésének időpontjáig az állam nevében megvásárolt összes lakóingatlant átveszi.

(2) Ha a lakóingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat nem veszi át a lakóingatlanokat, a lakóingatlanok (1) bekezdés szerinti tulajdonba adását más települési önkormányzat is kérheti, ha a saját közigazgatási területén él az átvétel lehetőségével.

(3) A lakóingatlanokat átvevő települési önkormányzat a lakóingatlan önkormányzati tulajdonba kerülését követő két éven belül a bérlő számára a Nemzeti Eszközkezelő által kötött bérleti szerződésben meghatározottaknál hátrányosabb feltételeket nem határozhat meg.

(4) A Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésében lévő lakóingatlan ingyenes önkormányzati tulajdonba adása esetén a települési önkormányzat az átadott vagyont elsősorban bérleti szerződés alapján, bérbeadással hasznosítja.

(5) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonba adás az (1) bekezdésben meghatározott feltétel hiányában akkor is kezdeményezhető, ha a települési önkormányzat az önkormányzati tulajdonba adás kezdeményezésének időpontjáig valamennyi – a közigazgatási területén lévő – olyan lakóingatlan átvételét vállalja, amelyre vonatkozóan az önkormányzati tulajdonba adás kezdeményezésének időpontjáig az e törvény szerint létrejött bérleti jogviszony megszűnt.

22. § (1) A Nemzeti Eszközkezelő

- a) a hiteladóssal vagy – a 8. § (3) bekezdése szerinti esetben – a zálogkötelezettel az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg a megvásárolt lakóingatlanra,

- b) pályázat alapján kiválasztott személlyel vagy személyekkel a lakhatási célú ingatlanra és

- c) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő személlyel vagy személyekkel – jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a tartalék ingatlanra

[az a)–c) pont szerinti személy a továbbiakban együtt: bérlő] lakásbérleti szerződést köt.

(1a) Ha a megvásárolt lakóingatlannak több tulajdonosa volt, a Nemzeti Eszközkezelő a lakásbérleti szerződést a lakóingatlan valamennyi, a Nemzeti Eszközkezelő általi megvásárlása időpontjában az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosával mint bérlőtársakkal köti meg.

(1b) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben kizárólag határozatlan időre szóló bérleti szerződés köthető.

(3) A lakhatási célú ingatlanban elhelyezett természetes személlyel az 1. § n) pont nc) alpontja esetében a Nemzeti Eszközkezelő használati megállapodást köt.

- a) a bérlő az ingatlanba a lakásbérleti szerződés létrejöttét követően csak a házastársát vagy élettársát, saját, illetve házastársa vagy élettársa nevelésében álló, családi pótlékra jogosító gyermeket, továbbá a családi pótlék összegének számítása szempontjából figyelembe vett gyermeket, a zálogkötelezettet, illetve a hiteladóst fogadhatja be, a Nemzeti Eszközkezelő előzetes írásbeli hozzájárulásával,

- b) a lakóingatlanra, illetve a lakhatási célú ingatlanra bérlőtársi jogviszonyt létesíteni – a 22. § (1) és (1a) bekezdésében meghatározott eset kivételével – nem lehet,

- d) a bérlő halála esetén a bérlővel annak életében együtt lakó házastársa vagy élettársa, a bérlő, illetve házastársa vagy élettársa családi pótlékra jogosító gyermeke, illetve a bérlővel még életében együtt lakó gyermeke, továbbá a zálogkötelezett, illetve a hiteladós a lakásbérleti jogot folytathatják,

- g) a bérlő szavatol azért, hogy a lakóingatlan a Nemzeti Eszközkezelőnek történő átadásakor rendeltetésszerű használatra alkalmas legyen,

- h) a bérlőt terhelik az ingatlan használatával kapcsolatos közüzemi költségek, valamint társasházi lakás esetében a közös költség fizetése,

- i) a bérbeadó jogosult a bérleti szerződést felmondani, ha a bérlő felszólítás ellenére sem fizeti meg a lakbért, az ingatlannal kapcsolatos közüzemi díjakat vagy társasházi lakás esetében a közös költséget,

- j) a bérbeadó az ingatlan állapotát és rendeltetésszerű használatát évente legalább egy alkalommal ellenőrzi, amit a bérlő tűrni köteles,

- k) a lakásbérleti szerződésben a bérlő hozzájárul ahhoz, hogy a Nemzeti Eszközkezelő a közüzemi szolgáltatótól a bérlő közüzemi díjhátralékának mértékéről vagy annak hiányáról adatszolgáltatást kérjen.

- l) bérlőtársi jogviszony esetén, ha a bérbeadó a bérleti szerződést olyan okból mondja fel, amely felmondási ok valamennyi bérlőtárssal szemben fennáll, a felmondást elég, ha a bérbeadó az egyik bérlőtárssal közli.

24/A. § (1) A Nemzeti Eszközkezelő az életjáradék nyújtóját jogosult az állam nevében és javára abban az esetben megvásárolni, ha az életjáradék nyújtója

- a) nem áll végelszámolás alatt, vonatkozásában csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzést nem tettek közzé vagy ellene felszámolási eljárást jogerősen nem rendeltek el,

- b) nem áll a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény alapján a bíróság jogerős ítéletében megállapított szankció hatálya alatt és erre irányuló eljárás sem folyik ellene,

- c) tulajdonjoga az életjáradékra jogosultaktól megvásárolt valamennyi ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásban szabályszerűen bejegyzésre került, és

- d) az életjáradék nyújtójának piaci értékét független, nemzetközileg elismert könyvvizsgáló értékelő meghatározta, és a vételár ezt az értéket nem haladja meg.

(2)

25. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg

- a) a szociálisan rászorult személyek körét és a szociális rászorultság igazolásának módját,

- b) a Nemzeti Eszközkezelő és a bérlő között létrejött lakásbérleti szerződésben a bérlő szociális helyzetére tekintettel érvényesíthető lakbér mértékét,

- c) a bérleti szerződés bérbeadó általi felmondására vonatkozó részletes, a hiteladós szociális helyzetét is figyelembe vevő feltételeket és szabályokat,

- d) az e törvény hatálya alá tartozó lakóingatlanok bérlők közötti cseréjéhez való hozzájárulás feltételeit,

- e) a Nemzeti Eszközkezelő által megvásárolandó lakóingatlanok maximális számát, valamint ezen lakóingatlanok kiválasztásának módját, ha a megvételre felajánlott lakóingatlanok száma a jogszabályban meghatározott maximális havi darabszámot az adott hónapban meghaladja,

- f) a Nemzeti Eszközkezelő 4. § (2) bekezdésében megjelölt feladatainak ellátását kizárólagos jog alapján végző költségvetési szervek és gazdasági társaságok körét, valamint e feladatok ellátásával összefüggő kötelezettségeiket,

- g) a lakhatási célú ingatlan bérlői pályázat útján történő kiválasztásának szabályait,

- h) a tartalék ingatlan hasznosításának, bérbeadásának feltételeit, különös tekintettel a bérlőkiválasztás módjára, a lakbér mértékére, a bérleti szerződés időtartamára, a bérlő kötelezettségeire, valamint a tartalék ingatlan veszélyhelyzetben történő kiválasztásának és használatba adásának szabályait,

- i) a Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésében lévő lakóingatlanok elidegenítésére vonatkozó részletes szabályokat,

- j)

30. § (1) A Nemzeti Eszközkezelő működésével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXX. törvény kihirdetésétől számított 60. napig felajánlott lakóingatlanok vonatkozásában a Nemzeti Eszközkezelőre a 13. § (4) bekezdésében meghatározott határidő számításánál kezdőnapként a Nemzeti Eszközkezelő működésével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXX. törvény kihirdetésétől számított 60. napot kell tekinteni, figyelembe véve a Kormány rendeletében meghatározott havi maximális ingatlanmennyiséget.

(2) Az (1) bekezdés a végrehajtási jog szünetelésére vonatkozóan, a 15. §-ban meghatározott rendelkezés alkalmazását nem érinti.

30/A. § E törvénynek a Nemzeti Eszközkezelővel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi LIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépésekor

- a) folyamatban lévő ügyekre és

- b) – a Módtv.-vel megállapított 18. § (3) bekezdése kivételével – már megkötött szerződésekre is alkalmazni kell.

30/B. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvénnyel (a továbbiakban: 2015. évi CV. törvény) megállapított 1. § d) pontot, 8. § (1) bekezdés b) és e)–g) pontot, 9. §-t és 9/A. §-t a pénzügyi intézmény által a 2015. évi CV. törvény hatálybalépését követően benyújtott szándéknyilatkozatok esetében kell alkalmazni. A 2015. évi CV. törvénnyel megállapított 10. § (1) bekezdést a Nemzeti Eszközkezelő által a 2015. évi CV. törvény hatálybalépését megelőzően megvásárolt lakóingatlanokra is alkalmazni kell. A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. az ingatlan-nyilvántartásba már bejegyzett visszavásárlási jog lejárati határnapjának módosítása iránt a járási földhivatalt az illetékességi területén található ingatlanok helyrajzi számmal történő felsorolást tartalmazó kérelemmel keresi meg. A kérelem alapján a járási földhivatal a kérelemben megjelölt ingatlanok esetében a jogszabály alapján módosítja a visszavásárlási jog lejárati határnapját.