2011. évi CLXX. törvény — mi változott? 2013. június 28.

A 2013. május 17. és 2013. június 28. között hatályba lépett módosítások. 29 sor került be, 23 sor került ki.

← Előző módosítás (2013. május 17.)Következő módosítás (2014. január 1.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 25 változatlan sor ⋯

- ic) a harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény alapján bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik,

- id) a hontalan, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény alapján ilyen jogállásúnak ismerték el,

- j) végrehajtás alá vont ingatlan: az a lakóingatlan, amelyet – a végrehajtási jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésével – végrehajtás alá vontak,

- k) zálogkötelezett: a hiteladós személyétől eltérő azon természetes személy, akinek lakóingatlanán pénzügyi intézménnyel kötött jelzáloghitel-szerződés biztosítékaként jelzálogjogot jegyeztek be az ingatlan-nyilvántartásba.

- l) tartalék ingatlan: a Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésébe adott, az e törvény szerint nem lakóingatlannak és nem lakhatási célú ingatlannak minősülő egyéb ingatlan, valamint a Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésében lévő lakóingatlan, amelyre nézve a bérleti jogviszony megszűnt és jogszabályban meghatározott módon hasznosításra kerül.

### II. Fejezet — A NEMZETI ESZKÖZKEZELŐ

⋯ 18 változatlan sor ⋯

- a) a hiteladós által – ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a zálogkötelezettel együttesen – megvételre felajánlott, a hiteladós vagy a zálogkötelezett lakhatását biztosító lakóingatlant az állam nevében és javára megvásárolja,

- b) az általa megvásárolt lakóingatlan vonatkozásában eljár az állam tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése érdekében,

- c) az általa megvásárolt lakóingatlan és a lakhatási célú ingatlan felett vagyonkezelői jogot gyakorol,

- c) az általa megvásárolt lakóingatlan, a lakhatási célú ingatlan és a tartalék ingatlan (a továbbiakban együtt: ingatlan) felett vagyonkezelői jogot gyakorol,

- d) a vagyonkezelésében lévő állami vagyont közvetlenül vagy magánjogi szerződés útján hasznosítja,

- e) a vagyonkezelésében lévő állami vagyonnal kapcsolatos magánjogi jogviszonyokban képviseli az államot,

- f) az állami feladatok ellátása során az állami vagyont használó természetes személyek részére az állami tulajdon használatához szükséges szolgáltatásokat nyújt.

⋯ 12 változatlan sor ⋯

6. § A lakóingatlant a Nemzeti Eszközkezelő abban az állapotban veszi át az eladótól, és adja bérbe, amelyben az az adásvételi szerződés megkötésének időpontjában van.

7. § (1) A Nemzeti Eszközkezelőt a vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú lakóingatlanok után vagyonkezelési díjfizetési kötelezettség és visszapótlási kötelezettség nem terheli. A Nemzeti Eszközkezelő a vagyonkezelésében lévő eszközök számviteli jogszabályok szerinti értékcsökkenését a költségek és ráfordítások helyett a vagyonkezelt eszközökkel kapcsolatos hosszúlejáratú kötelezettségekkel szemben számolja el.

7. § (1) A Nemzeti Eszközkezelőt a vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú ingatlanok után vagyonkezelési díjfizetési kötelezettség és visszapótlási kötelezettség nem terheli. A Nemzeti Eszközkezelő a vagyonkezelésében lévő eszközök számviteli jogszabályok szerinti értékcsökkenését a költségek és ráfordítások helyett a vagyonkezelt eszközökkel kapcsolatos hosszúlejáratú kötelezettségekkel szemben számolja el.

(2) A Nemzeti Eszközkezelő a vagyonkezelés során

⋯ 11 változatlan sor ⋯

(4) A Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésében lévő lakóingatlan ingyenes önkormányzati tulajdonba adása esetén a települési önkormányzat az átadott vagyont elsősorban bérleti szerződés alapján, bérbeadással hasznosítja.

(5)

(5) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonba adás az (1) bekezdésben meghatározott feltétel hiányában akkor is kezdeményezhető, ha a települési önkormányzat az önkormányzati tulajdonba adás kezdeményezésének időpontjáig valamennyi – a közigazgatási területén lévő – olyan lakóingatlan átvételét vállalja, amelyre vonatkozóan az önkormányzati tulajdonba adás kezdeményezésének időpontjáig az e törvény szerint létrejött bérleti jogviszony megszűnt.

### III. Fejezet — A LAKÓINGATLAN MEGVÁSÁRLÁSÁNAK SZABÁLYAI

⋯ 4 változatlan sor ⋯

- a) a hiteladós vagy a vele egy háztartásban élő hozzátartozója a Kormány rendeletében foglaltak szerint szociálisan rászorult személy,

- b) a hiteladós bejelentett lakóhelye 2011. szeptember 28-án és azt követően folyamatosan az állam számára megvételre felajánlott lakóingatlan,

- c)

- d) a hiteladósnak – vagy ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a zálogkötelezettnek – más lakhatást biztosító használati joga nincs, illetve ha a hiteladósnak – vagy ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a zálogkötelezettnek – más lakhatást biztosító használati joga van, abban az esetben az adott ingatlan már nem felelne meg a benne lakó személyekre számítandó méltányolható lakásigénynek, amennyiben a hiteladós – vagy ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a zálogkötelezett – és megvételre felajánlott lakóingatlanban lakó házastársa, bejegyzett élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbefogadott, mostoha- vagy neveltgyermeke, örökbefogadó-, mostoha- vagy nevelőszülője, vagy testvére is az adott ingatlanban lakna,

- d) a hiteladósnak – vagy ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a zálogkötelezettnek – más lakhatást biztosító használati joga nincs, illetve ha a hiteladósnak – vagy ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a zálogkötelezettnek – más lakhatást biztosító használati joga van, abban az esetben az adott lakóingatlan már nem felelne meg a benne lakó személyekre számítandó méltányolható lakásigénynek, amennyiben a hiteladós – vagy ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a zálogkötelezett – és megvételre felajánlott lakóingatlanban lakó házastársa, bejegyzett élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbefogadott, mostoha- vagy neveltgyermeke, örökbefogadó-, mostoha- vagy nevelőszülője, vagy testvére is az adott ingatlanban lakna,

- e) a lakóingatlanon pénzügyi intézmény javára bejegyzett olyan jelzálogjog áll fenn, amely 2009. december 30-a előtt megkötött jelzáloghitel-szerződés alapján jött létre,

- f) a jelzáloghitel-szerződés ingatlanfedezetét az államnak megvételre felajánlott lakóingatlanon kívül más lakóingatlan nem képezi,

- g) a lakóingatlannak a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor megállapított forgalmi értéke Budapesten és a megyei jogú városokban a húszmillió forintot, egyéb településeken a tizenötmillió forintot nem haladta meg, és a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor jelzáloghitel-szerződésben meghatározott hitel összege nem haladta meg a lakóingatlan jelzáloghitel kihelyezésekor megállapított forgalmi értékének a nyolcvan százalékát, a jogszabályon alapuló állami készfizető kezességvállalás esetében a száz százalékát, de elérte a huszonöt százalékát,

⋯ 50 változatlan sor ⋯

(2) A pénzügyi intézmény a szándéknyilatkozat benyújtásától számított legkésőbb 30 napon belül dönt arról, hogy a lakóingatlan tulajdonjogának átruházásához előzetes elvi hozzájárulását adja. Ha a pénzügyi intézmény a tulajdonjog átruházásához nem járul hozzá, erről haladéktalanul tájékoztatja a hiteladóst, és – ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van – a zálogkötelezettet.

13. § (1) A pénzügyi intézmény minden hónap 15. napjáig írásban bejelenti a Nemzeti Eszközkezelőnek azon lakóingatlanok címét, helyrajzi számát, az ingatlan tulajdonosának nevét, amelyekre vonatkozó szándéknyilatkozatot az előző havi bejelentés óta továbbított.

13. § (1) A pénzügyi intézmény minden hónap 15. napjáig írásban bejelenti a Nemzeti Eszközkezelőnek azon lakóingatlanok címét, helyrajzi számát, a lakóingatlan tulajdonosának nevét, amelyekre vonatkozó szándéknyilatkozatot az előző havi bejelentés óta továbbított.

(2) A pénzügyi intézmény által a Nemzeti Eszközkezelőnek továbbított, a 11. § (2) bekezdése szerinti szándéknyilatkozathoz

⋯ 11 változatlan sor ⋯

(5) Ha ugyanazon hitelező javára a szándéknyilatkozattal érintett lakóingatlan vonatkozásában több jelzálogjogot is bejegyeztek az ingatlan-nyilvántartásba, e hitelezőt a követelés bejelentése és a vételár 20. § szerinti felosztása során minden bejegyzett jelzálogjog tekintetében önálló hitelezőnek kell tekinteni, kivéve ha a jelzálogjogok az ingatlan-nyilvántartásban közvetlenül egymást követő ranghelyen állnak, vagy a hitelezők összevont alapú felügyelet hatálya alá tartoznak. A zálogjogi ranghelyek sorrendjénél nem kell figyelembe venni a lakásépítési vagy lakásvásárlási kedvezményből eredően, illetve bármely más korábbi állami támogatásra tekintettel az állammal szemben fizetési kötelezettséget biztosító, az államnak az ingatlanra e jogcímekre tekintettel bejegyzett jelzálogjogát.

(6) Ha a jelzálogjogosultnak egymást követően van az ingatlanon bejegyzett jelzálogjoga, vagy a hitelezők összevont alapú felügyelet hatálya alá tartoznak, a követeléseket a vételárfelosztásnál egy követelésként kell figyelembe venni, a legelőrébb álló jelzálogjoghoz tartozó, az 1. mellékletben meghatározott kielégítési mértéknek megfelelően.

(6) Ha a jelzálogjogosultnak egymást követően van a lakóingatlanon bejegyzett jelzálogjoga, vagy a hitelezők összevont alapú felügyelet hatálya alá tartoznak, a követeléseket a vételárfelosztásnál egy követelésként kell figyelembe venni, a legelőrébb álló jelzálogjoghoz tartozó, az 1. mellékletben meghatározott kielégítési mértéknek megfelelően.

13/A. § (1) Nem akadálya a lakóingatlan átruházásának, ha a lakóingatlanon bejegyzett jelzálogjoggal rendelkező, pénzügyi intézménynek nem minősülő hitelező a jelzálogjoggal biztosított követelésének összegéről nem nyilatkozik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a Nemzeti Eszközkezelő a hitelező javára e törvény alapján megállapítható vételárhányadot bírósági letétbe helyezéssel teljesíti, és erről tájékoztatja a pénzügyi intézménynek nem minősülő hitelezőt, a hiteladóst és – ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van – a zálogkötelezettet.

(3) Ha az érintett ingatlan tulajdoni lapja alapján a jelzálogjoggal biztosított követelés tőkeösszege és járulékai nem határozhatók meg pontosan, a vételárhányad számításának alapját az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjog által biztosított követelés tulajdoni lapon szereplő összege képezi.

(3) Ha az érintett lakóingatlan tulajdoni lapja alapján a jelzálogjoggal biztosított követelés tőkeösszege és járulékai nem határozhatók meg pontosan, a vételárhányad számításának alapját az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjog által biztosított követelés tulajdoni lapon szereplő összege képezi.

14. § (1) A Nemzeti Eszközkezelő a követelés bejelentését követő 15 napon belül a hitelezők bejelentett követelései alapján vételár-felosztási tervet készít, és tájékoztatja a hitelezőket a részükre kifizethető vételárhányadról.

⋯ 20 változatlan sor ⋯

- b) a Nemzeti Eszközkezelő a lakóingatlant nem vásárolja meg, vagy

- c) a Nemzeti Eszközkezelő a lakóingatlant megvásárolja, de a végrehajtás nem kizárólag a lakóingatlanra vonatkozóan indult.

(2) A végrehajtás az (1) bekezdésben foglalt esetben attól a naptól folytatódik, amikor a pénzügyi intézménynek a hozzájárulása elutasításáról vagy a Nemzeti Eszközkezelőnek a vételi ajánlat visszautasításáról, vagy az ingatlan megvásárlásáról szóló tájékoztatását a végrehajtó kézhez veszi.

(2) A végrehajtás az (1) bekezdésben foglalt esetben attól a naptól folytatódik, amikor a pénzügyi intézménynek a hozzájárulása elutasításáról vagy a Nemzeti Eszközkezelőnek a vételi ajánlat visszautasításáról, vagy a lakóingatlan megvásárlásáról szóló tájékoztatását a végrehajtó kézhez veszi.

#### 10. Az adásvételi szerződés megkötésének és az állam tulajdonszerzésének szabályai

⋯ 28 változatlan sor ⋯

(4) A Nemzeti Eszközkezelő az építésügyi hatóság eljárásában ügyfélnek minősül.

19. § A Nemzeti Eszközkezelő az állam tulajdonjogának bejegyzése érdekében az adásvételi szerződést akkor nyújtja be az ingatlanügyi hatósághoz, ha a 9. § alapján fizetendő vételár 20. § szerinti hányadát a hitelezőknek kifizette. Az állam tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésével egyidejűleg az ingatlant terhelő jogokat a 18. § (2) bekezdése szerint fennmaradó jogok kivételével az ingatlanügyi hatóság törli az ingatlan-nyilvántartásból.

19. § A Nemzeti Eszközkezelő az állam tulajdonjogának bejegyzése érdekében az adásvételi szerződést akkor nyújtja be az ingatlanügyi hatósághoz, ha a 9. § alapján fizetendő vételár 20. § szerinti hányadát a hitelezőknek kifizette. Az állam tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésével egyidejűleg a lakóingatlant terhelő jogokat a 18. § (2) bekezdése szerint fennmaradó jogok kivételével az ingatlanügyi hatóság törli az ingatlan-nyilvántartásból.

#### 11. A vételár felosztása

20. § A Nemzeti Eszközkezelő a vételár kifizetése során a hitelezők követelését a hitelezők számára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjogok ranghelyének sorrendjében elégíti ki – a 21. § (2) bekezdésben foglalt kivétellel –, a hitelező által a Nemzeti Eszközkezelőhöz írásban bejelentett követelés 1. mellékletben meghatározott mértékében.

21. § (1) Ha a Nemzeti Eszközkezelő által fizetendő vételár meghaladja a lakóingatlanra bejegyzett jelzálogjoggal rendelkező jogosultak követelésének az e törvényben meghatározott mértékű kielégítéséhez szükséges összeget, és a lakóingatlant végrehajtás alá vonták, a fennmaradó vételárhányadot a Nemzeti Eszközkezelő a végrehajtó kezéhez teljesíti. A fennmaradó vételárhányadot az ingatlanra korábban árverést kitűző végrehajtónak, ha pedig az árverés kitűzésére még nem került sor, annak a végrehajtónak kell kifizetni, aki által lefolytatott végrehajtási eljárásban a legkorábban került bejegyzésre a végrehajtási jog az ingatlan-nyilvántartásba.

(2) Ha a lakóingatlan értékesítése miatt a hiteladósnak, vagy – ha a lakóingatlan a zálogkötelezett tulajdonában van – a zálogkötelezettnek korábbi lakásépítési vagy lakásfelújítási kedvezményből eredően, illetve bármely más korábbi állami támogatásra tekintettel az állammal szemben fizetési kötelezettsége keletkezne vagy az államnak az ingatlanra e jogcímekre tekintettel jelzálogjog van bejegyezve, a Nemzeti Eszközkezelő a vételárat a lakóingatlanra bejegyzett jelzálogjoggal rendelkező egyéb hitelezők követelésének az e törvényben meghatározott mértékű kielégítését követően elsősorban az állammal szemben fennálló kötelezettség teljesítésére fordítja.

(2) Ha a lakóingatlan értékesítése miatt a hiteladósnak, vagy – ha a lakóingatlan a zálogkötelezett tulajdonában van – a zálogkötelezettnek korábbi lakásépítési vagy lakásfelújítási kedvezményből eredően, illetve bármely más korábbi állami támogatásra tekintettel az állammal szemben fizetési kötelezettsége keletkezne vagy az államnak a lakóingatlanra e jogcímekre tekintettel jelzálogjog van bejegyezve, a Nemzeti Eszközkezelő a vételárat a lakóingatlanra bejegyzett jelzálogjoggal rendelkező egyéb hitelezők követelésének az e törvényben meghatározott mértékű kielégítését követően elsősorban az állammal szemben fennálló kötelezettség teljesítésére fordítja.

(3) Ha a Nemzeti Eszközkezelő által fizetendő vételár meghaladja a hitelezők követelésének az e törvényben meghatározott mértékű kielégítéséhez szükséges összeget, a fennmaradó vételárhányad a hiteladóst vagy – ha a lakóingatlan a zálogkötelezett tulajdonában van – a zálogkötelezettet illeti meg azzal, hogy a Nemzeti Eszközkezelő hathavi bérleti díj összegének megfelelő összeget a bérleti jogviszony fennállásáig óvadékként visszatarthat.

⋯ 3 változatlan sor ⋯

22. § (1) A Nemzeti Eszközkezelő

- a) a hiteladóssal vagy – a 8. § (3) bekezdése szerinti esetben – a zálogkötelezettel az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg a megvásárolt lakóingatlanra

- b) a pályázat alapján kiválasztott, jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő személlyel vagy személyekkel a lakhatási célú ingatlanra

- a) a hiteladóssal vagy – a 8. § (3) bekezdése szerinti esetben – a zálogkötelezettel az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg a megvásárolt lakóingatlanra,

- b) a pályázat alapján kiválasztott, jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő személlyel vagy személyekkel a lakhatási célú ingatlanra és

- c) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő személlyel vagy személyekkel – jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a tartalék ingatlanra

[az a) és b) pont szerinti személy a továbbiakban együtt: bérlő] vonatkozóan határozatlan időtartamra lakásbérleti szerződést köt.

[az a)–c) pont szerinti személy a továbbiakban együtt: bérlő] lakásbérleti szerződést köt.

(1a) Ha a megvásárolt lakóingatlannak több tulajdonosa volt, a Nemzeti Eszközkezelő a lakásbérleti szerződést a lakóingatlan valamennyi, a Nemzeti Eszközkezelő általi megvásárlása időpontjában az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosával mint bérlőtársakkal köti meg.

(1b) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben kizárólag határozatlan időre szóló bérleti szerződés köthető.

(2) A lakásbérleti szerződés alapján a bérlő köteles a megállapított lakbért a Nemzeti Eszközkezelő részére havi rendszerességgel megfizetni.

23. § A lakásbérleti szerződés létrejöttére, tartalmára és megszűnésére a Lakástörvény szabályait a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

- a) a bérlő a lakóingatlanba, illetve a lakhatási célú ingatlanba a lakásbérleti szerződés létrejöttét követően csak a házastársát vagy élettársát, saját, illetve házastársa vagy élettársa nevelésében álló, családi pótlékra jogosító gyermeket, továbbá a családi pótlék összegének számítása szempontjából figyelembe vett gyermeket, a zálogkötelezettet, illetve a hiteladóst fogadhatja be, a Nemzeti Eszközkezelő előzetes írásbeli hozzájárulásával,

- a) a bérlő az ingatlanba a lakásbérleti szerződés létrejöttét követően csak a házastársát vagy élettársát, saját, illetve házastársa vagy élettársa nevelésében álló, családi pótlékra jogosító gyermeket, továbbá a családi pótlék összegének számítása szempontjából figyelembe vett gyermeket, a zálogkötelezettet, illetve a hiteladóst fogadhatja be, a Nemzeti Eszközkezelő előzetes írásbeli hozzájárulásával,

- b) a lakóingatlanra, illetve a lakhatási célú ingatlanra bérlőtársi jogviszonyt létesíteni – a 22. § (1) és (1a) bekezdésében meghatározott eset kivételével – nem lehet,

- c) a lakásbérleti szerződés megszűnése után a volt bérlő és a lakóingatlanban, illetve a lakhatási célú ingatlanban visszamaradó más személyek elhelyezésre nem tarthatnak igényt,

- c) a lakásbérleti szerződés megszűnése után a volt bérlő és az ingatlanban visszamaradó más személyek elhelyezésre nem tarthatnak igényt,

- d) a bérlő halála esetén a bérlővel annak életében együtt lakó házastársa vagy élettársa, a bérlő, illetve házastársa vagy élettársa családi pótlékra jogosító gyermeke, illetve a bérlővel még életében együtt lakó gyermeke, továbbá a zálogkötelezett, illetve a hiteladós a lakásbérleti jogot folytathatják,

- e) a Nemzeti Eszközkezelő a lakásbérleti szerződésben kikötheti a bérlő lakásban történő életvitelszerű bentlakásának kötelezettségét,

- f) a lakóingatlannal összefüggésben felmerülő, a Lakástörvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott költségek a bérlőt, a lakhatási célú ingatlanok esetében a Lakástörvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott költségek közül a pótlással és a cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik,

- e) a Nemzeti Eszközkezelő a lakásbérleti szerződésben kikötheti a bérlő ingatlanban történő életvitelszerű bentlakásának kötelezettségét,

- f) a lakóingatlannal és a tartalék ingatlannal összefüggésben felmerülő, a Lakástörvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott költségek a bérlőt, a lakhatási célú ingatlanok esetében a Lakástörvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott költségek közül a pótlással és a cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik,

- g) a bérlő szavatol azért, hogy a lakóingatlan a Nemzeti Eszközkezelőnek történő átadásakor rendeltetésszerű használatra alkalmas legyen,

- h) a bérlőt terhelik a lakóingatlan, illetve a lakhatási célú ingatlan használatával kapcsolatos közüzemi költségek, valamint társasházi lakás esetében a közös költség fizetése,

- h) a bérlőt terhelik az ingatlan használatával kapcsolatos közüzemi költségek, valamint társasházi lakás esetében a közös költség fizetése,

- i) a bérbeadó jogosult a bérleti szerződést felmondani, ha a bérlő felszólítás ellenére sem fizeti meg a lakbért, az ingatlannal kapcsolatos közüzemi díjakat vagy társasházi lakás esetében a közös költséget,

- j) a bérbeadó az ingatlan állapotát és rendeltetésszerű használatát évente legalább egy alkalommal ellenőrzi, amit a bérlő tűrni köteles,

- k) a lakásbérleti szerződésben a bérlő hozzájárul ahhoz, hogy a Nemzeti Eszközkezelő a közüzemi szolgáltatótól a bérlő közüzemi díjhátralékának mértékéről vagy annak hiányáról adatszolgáltatást kérjen.

⋯ 5 változatlan sor ⋯

24. § (1) A Nemzeti Eszközkezelő a lakásbérleti szerződést felmondhatja, ha a bérlő vagy a háztartás más tagja az adásvételi szerződés megkötése érdekében hamisított vagy valótlan tartalmú iratokkal, nyilatkozatokkal a Nemzeti Eszközkezelőt megtévesztette.

(2) Ha a Nemzeti Eszközkezelő a lakásbérleti jogviszonyt felmondja, az üresen maradt lakóingatlanra, illetve a lakhatási célú ingatlanra más, az e törvény szerint bérleti jogviszony létesítésére jogosult bérlővel bérleti szerződést köthet.

(2) Ha lakásbérleti jogviszony megszűnik, az üresen maradt ingatlanra a Nemzeti Eszközkezelő más, e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő bérlővel bérleti szerződést köthet.

### V. Fejezet — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

⋯ 7 változatlan sor ⋯

- d) az e törvény hatálya alá tartozó lakóingatlanok bérlők közötti cseréjéhez való hozzájárulás feltételeit,

- e) a Nemzeti Eszközkezelő által megvásárolandó lakóingatlanok maximális számát, valamint ezen lakóingatlanok kiválasztásának módját, ha a megvételre felajánlott lakóingatlanok száma a jogszabályban meghatározott maximális havi darabszámot az adott hónapban meghaladja,

- f) a Nemzeti Eszközkezelő 4. § (2) bekezdésében megjelölt feladatainak ellátását kizárólagos jog alapján végző költségvetési szervek és gazdasági társaságok körét, valamint e feladatok ellátásával összefüggő kötelezettségeiket,

- g) a lakhatási célú ingatlan bérlői pályázat útján történő kiválasztásának szabályait.

- g) a lakhatási célú ingatlan bérlői pályázat útján történő kiválasztásának szabályait,

- h) a tartalék ingatlan hasznosításának, bérbeadásának feltételeit, különös tekintettel a bérlőkiválasztás módjára, a lakbér mértékére, a bérleti szerződés időtartamára és a bérlő kötelezettségeire,

- i) a Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésében lévő lakóingatlanok elidegenítésére vonatkozó részletes szabályokat.

#### 15. Hatályba léptető rendelkezés

⋯ 11 változatlan sor ⋯

#### 17. Átmeneti rendelkezések

30. § (1) A Nemzeti Eszközkezelő működésével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXX. törvény kihirdetésétől számított 60. napig felajánlott ingatlanok vonatkozásában a Nemzeti Eszközkezelőre a 13. § (4) bekezdésében meghatározott határidő számításánál kezdőnapként a Nemzeti Eszközkezelő működésével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXX. törvény kihirdetésétől számított 60. napot kell tekinteni, figyelembe véve a Kormány rendeletében meghatározott havi maximális ingatlanmennyiséget.

30. § (1) A Nemzeti Eszközkezelő működésével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXX. törvény kihirdetésétől számított 60. napig felajánlott lakóingatlanok vonatkozásában a Nemzeti Eszközkezelőre a 13. § (4) bekezdésében meghatározott határidő számításánál kezdőnapként a Nemzeti Eszközkezelő működésével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXX. törvény kihirdetésétől számított 60. napot kell tekinteni, figyelembe véve a Kormány rendeletében meghatározott havi maximális ingatlanmennyiséget.

(2) Az (1) bekezdés a végrehajtási jog szünetelésére vonatkozóan, a 15. §-ban meghatározott rendelkezés alkalmazását nem érinti.

⋯ 14 változatlan sor ⋯