2011. évi CLXVII. törvény — mi változott? 2012. január 2.

#### 12. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

24. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 15. pontjában az „igénybevételével” szövegrész helyébe az „ , a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék igénybevételével” szöveg lép.

#### 13. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

25. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 30. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési segélyt (a továbbiakban: álláskeresési segély) kell megállapítani, ha]

„e) korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül.”

26. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 57/A. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben meghatározott szervek a jogszabályban meghatározott feladataik ellátásával összefüggésben a következő adatok nyilvántartására jogosultak:]

„j) az arra vonatkozó adatok, hogy az álláskereső korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül-e.”

(2) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 57/A. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Az állami foglalkoztatási szerv – a (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti adatok és a TAJ megküldésével – hivatalból értesíti a nyugdíjfolyósító szervet, ha korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő személynek állapít meg vagy szüntet meg álláskeresési járadékot.”

27. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„i) öregségi nyugdíjra jogosult személy: aki

ia) az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, vagy

ib) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül, vagy

ic) a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban, öregségi járadékban vagy növelt összegű öregségi járadékban részesül,”

28. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény

- a) 30. § (1) bekezdés d) pontjában az „idővel” szövegrész helyébe az „idővel, és” szöveg,

- b) 39. § (2) bekezdés f) pontjában a „korengedményes nyugdíjak” szövegrész helyébe a „korengedményes nyugdíj helyébe lépő korhatár előtti ellátás” szöveg

lép.

29. § Hatályát veszti a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény

- a) 39. § (3) bekezdés a) pontjában az „az előnyugdíj,” szövegrész,

- b) 58. § (5) bekezdés h) pontjában az „a társadalombiztosítási jogszabályok által egyes munkakörökben biztosított korkedvezmény figyelembevételével,” szövegrész.

#### 14. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

30. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 80. § (2) bekezdésében a „korengedményes nyugdíjat” szövegrész helyébe a „korengedményes nyugdíjat és a helyébe lépő korhatár előtti ellátást” szöveg lép.

#### 15. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosítása

31. § A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 95. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A végkielégítésnek a (4) bekezdésben meghatározott mértéke háromhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a munkavállaló munkaviszonya az (1) bekezdésben meghatározott módon az öregségi nyugdíjra való jogosultság [87/A. § (1) bekezdés a) pont] megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a munkavállalót, ha az e bekezdésben foglaltak alapján korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült.”

32. § Hatályát veszti a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 65. § (3) bekezdés c) pontjában az „ , illetve a korengedményes nyugdíjazásra” szövegrész.

#### 16. A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása

33. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 17. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közszolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha)

„g) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltételt a felmentési idő leteltekor teljesítő köztisztviselő kérelmezi.”

34. § Hatályát veszti a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény

- a) 17. § (2) bekezdés f) pontja,

- b) 17. § (9) bekezdése,

- c) 19. § (2) bekezdésében a „vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíjra” szöveg,

- d) 49/E. § (7) bekezdésében az „f) vagy” szövegrész.

#### 17. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

35. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 30. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt – a 30/A–30B. §-ban foglalt korlátozással – felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha)

„f) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltételt a felmentési idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi.”

36. § Hatályát veszti a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

- a) 16. § (2) bekezdés d) pontjában az „a korengedményes nyugdíjazásra és” szövegrész,

- b) 30. § (1) bekezdés e) pontja,

- c) 37. § (7) bekezdésében a „vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíjra” szövegrész,

- d) 78. § (3) bekezdésében az „ , e)” szövegrész.

#### 18. A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosítása

37. § A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény 1. § (4) bekezdésében a „nyugdíjasnak minősülő” szövegrész helyébe a „nyugdíjasnak minősülő, vagy legkésőbb a munkaviszony megszűnését követő naptól kezdődően korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő (a továbbiakban együtt: nyugdíjas)” szöveg lép.

#### 19. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

38. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontjában az „öregségi nyugdíj” szövegrész helyébe az „öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék” szöveg lép.

#### 20. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

39. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 49. §-a a következő 46. és 47. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„46. Biztosítással járó jogviszony:

a) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a), b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszony,

b) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy esetén EGT-államban fennálló, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelő jogviszony,

c) a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén – ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik – a szerződő államban fennálló, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelő jogviszony.

47. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Unió és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.”

40. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény VI. RÉSZE a következő 49/B. és 49/C. §-sal egészül ki:

„49/B. § (1) Átmeneti bányászjáradékra jogosult az a személy, aki

a) bányavállalkozónál föld alatti munkakörben

aa) legalább huszonöt év, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint figyelembe vehető szolgálati időt szerzett, vagy

ab) legalább 5000 – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint szolgálati időként figyelembe vehető – műszakot töltött el azzal, hogy a mecseki ércbányászatban elért műszakszámnak az 1,67-szeresét, a mecseki szénbányászatban elért műszakszámnak pedig az 1,25-szörösét kell a műszakszám meghatározása során figyelembe venni,

b) az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be,

c) azon a napon, amelytől kezdődően az átmeneti bányászjáradékot megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll, és

d) azon a napon, amelytől kezdődően az átmeneti bányászjáradékot megállapítják, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendszeres pénzellátásban – az özvegyi nyugdíj, a baleseti hozzátartozói nyugellátások, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások kivételével – nem részesül.

(2) 2012. január 1-jétől – a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben – átmeneti bányászjáradékként kell továbbfolyósítani annak az 1950. évben vagy azt követően született, bányásznyugdíjban részesülő, a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontjának hatálya alá nem tartozó személynek a bányásznyugdíját, aki 2011. december 31-én rendelkezik az (1) bekezdésben meghatározott szolgálati idővel vagy műszakszámmal, az átmeneti bányászjáradék szüneteltetésére vonatkozó szabályok figyelembevételével.

(3) Az átmeneti bányászjáradékot a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-ában foglaltak szerint kell emelni.

49/C. § (1) Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet másként nem rendelkezik, az igényérvényesítésre, az átmeneti bányászjáradék megállapítására, folyósítására, a szolgálati idő meghatározására és számítására, az átmeneti bányászjáradékra jogosító idő megállapítására, a jogorvoslatra, az eljárási költségek viselésére, a jogalap nélküli ellátás visszafizetésére és megtérítésére, a késedelmi kamat megtérítésére, a tartozás elengedésére, mérséklésére és fizetési kedvezmény engedélyezésére, a végrehajtásra, valamint az adatkezelésre az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ahol az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabály nyugellátást vagy nyugdíjat említ, azon átmeneti bányászjáradékot kell érteni.

(2) Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet másként nem rendelkezik, az átmeneti bányászjáradék szüneteltetésére, megszűnésére és fedezetére, a megszűnéssel kapcsolatos jogkövetkezményekre, valamint az átmeneti bányászjáradékban részesülő személyek öregségi nyugdíjára a korhatár előtti ellátásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ahol a korhatár előtti ellátásra vonatkozó szabály korhatár előtti ellátást említ, azon átmeneti bányászjáradékot kell érteni.”

41. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány)

„v) az átmeneti bányászjáradék megállapításának, folyósításának, szüneteltetésének és megszüntetésének eljárására”

(vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.)

#### 21. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása

42. § A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 19. § (5) bekezdésében a „nyugállományba” szövegrész helyébe a „nyugállományba – ideértve azt is, aki legkésőbb a munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony megszűnését követő naptól kezdődően korhatár előtti ellátásban részesül –” szöveg lép.

#### 22. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

43. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 2. § (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában a kiegészítő nyugdíjpénztárnál)

„a) nyugdíjkorhatár: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerinti öregségi nyugdíjkorhatár, továbbá az az időpont, amelytől a pénztártag öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban vagy nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesül. A nyugdíjkorhatár betöltése után a pénztártag a várakozási idő időtartamától függetlenül jogosulttá válik a nyugdíjszolgáltatásra;”

#### 23. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

44. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 67. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adós társadalombiztosítási nyugellátásából, korhatár előtti ellátásából, szolgálati járandóságából, balettművészeti életjáradékából és átmeneti bányászjáradékából (a továbbiakban együtt: nyugellátás) legfeljebb 33 százalékot lehet levonni.”

#### 24. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosítása

45. § Hatályát veszti a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény

- a) 13/A. §-a,

- b) 13/B. § (1) bekezdésében az „ , illetve a korkedvezménnyel csökkentett, reá irányadó korhatárt” szövegrész,

- c) 19. § (3) bekezdésében az „öregségi nyugdíja, valamint” szövegrész.

#### 25. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

46. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 23. pont a) és b) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő: nyugdíj:)

„a) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátások és hozzátartozói nyugellátások, a rehabilitációs járadékról szóló törvényben meghatározott rehabilitációs járadék, továbbá a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított nyugdíj előtti munkanélküli-segély, álláskeresési segély, ha annak megállapítására a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor;

b) a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvényben meghatározott korhatár előtti ellátás és szolgálati járandóság;”

(2) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 23. pont g) és h) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő: nyugdíj:)

„g) a Kiváló és Érdemes Művészeket, valamint a Népművészet Mestereit és özvegyüket megillető, törvényben meghatározott járadék (nyugdíj-kiegészítés), az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényben meghatározott balettművészeti életjáradék, valamint a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátás;

h) a bányászatról szóló törvényben meghatározott átmeneti bányászjáradék, a nyugdíjas bányászok szénjárandóságának pénzbeli megváltásáról szóló kormányrendelet alapján folyósított pénzbeli szénjárandóság, valamint ugyanezen kormányrendelet szerint a pénzbeli szénjárandóságra jogosult magánszemély – a jogosult elhalálozása esetén a kormányrendeletben meghatározott közeli hozzátartozója – számára a jogosult volt munkáltatója, vagy a munkáltató jogutódja által folyósított pénzbeli szénjárandóságnak a kormányrendeletben meghatározott mértéket meg nem haladó része;”

#### 26. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása

47. § A Hszt. 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E törvény rendelkezéseit a fegyveres szervek szerződéses állományú tagjaira, továbbá – a rájuk vonatkozó mértékben – a hivatásos állományból nyugállományba helyezett vagy nyugállományba vonult személyekre, valamint a törvényben meghatározott esetben és körben a fegyveres szervek hivatásos, szerződéses és nyugállományú tagjainak hozzátartozóira, továbbá a szolgálati járandóságban részesülőkre és hozzátartozóikra is alkalmazni kell.”

48. § A Hszt. a „Pályázati rendszer” alcímet megelőzően a következő alcímmel és 44/A. §-sal egészül ki:

„Nyugdíj előtti rendelkezési állomány

44/A. § (1) A hivatásos állomány tagját a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése előtt öt évvel, kérelmére vagy – a munkáltató érdekkörében felmerült okból, beleegyezésével – a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró erre irányuló döntése alapján nyugdíj előtti rendelkezési állományba kell helyezni, ha legalább 30 év szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik.

(2) A hivatásos állomány nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezett tagja

a) csak veszélyhelyzet, megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején hívható szolgálatba,

b) arra az időtartamra, amíg nem hívják szolgálatba, a személyi jövedelemadó és a járulékok levonása után számított illetménye megegyezik azzal az összeggel, amely a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezéskor öregségi nyugdíjként megilletné – figyelembe véve a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvényben foglaltakat is –, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte volna,

c) szolgálatba hívása időtartamára a ténylegesen betöltendő beosztása szerinti, de legalább az utolsó havi illetményének megfelelő díjazásra jogosult,

d) szabadságra nem jogosult, kivéve, ha szolgálatba hívják, amelynek tartamára tekintettel az éves szabadság időarányosan illeti meg.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti összegről a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárót annak kérelmére a nyugdíjmegállapító szerv tájékoztatja. A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott illetmény emelésének mértéke megegyezik az öregségi nyugdíjemelés mértékével.”

49. § A Hszt. 52. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„52. § A hivatásos szolgálat felső korhatára megegyezik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott öregségi nyugdíjkorhatárral.”

50. § A Hszt. 56. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A hivatásos állomány nő tagjának szolgálati viszonyát kérelmére felmentéssel meg kell szüntetni, ha rendelkezik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. tv.) 18. § (2a)–(2d) bekezdése szerinti jogosultsági idővel.”

51. § A Hszt. 59. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A törvény erejénél fogva szűnik meg a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya)

„a) a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése;”

(miatt.)

52. § A Hszt. az „Az előmenetel feltételei” alcímet megelőzően a következő alcímmel és 70/A. §-sal egészül ki:

„Könnyített szolgálat

70/A. § (1) A hivatásos állomány tagját, ha betöltötte 52. életévét és legalább 25 év tényleges szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik, kérelmére – amennyiben részére a fegyveres szervnél könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthető munkakör felajánlható – könnyített szolgálat formájában kell foglalkoztatni.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában

a) a szolgálati viszonyban töltött időbe be kell számítani az 1996. augusztus 31-ét követő hivatásos állományba vételt közvetlenül megelőzően fegyveres szervnél, a Magyar Honvédségnél vagy a miniszter által vezetett minisztériumnál 2012. január 1-je előtt megszakítás nélkül közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban eltöltött időt azzal, hogy e jogviszonyokban eltöltött idő ötven százalékos mértékben vehető figyelembe, továbbá

b) az e törvény alapján létesített szerződéses jogviszonyban eltöltött időt is szolgálati viszonyban töltött időnek kell tekinteni.

(3) Könnyített szolgálat ellátása esetén a szolgálatteljesítési idő heti 35 óra, túlszolgálat nem rendelhető el. A könnyített szolgálatot 06.00 és 22.00 óra között kell teljesíteni.

(4) A könnyített szolgálatban történő foglalkoztatás megkezdésekor a hivatásos állomány könnyített szolgálatban foglalkoztatott tagjának illetményét a könnyített szolgálatot megelőző utolsó havi illetménye alapján számított távolléti díjnak megfelelő összegben kell megállapítani. Az így megállapított illetmény a könnyített szolgálat időtartama alatt nem csökkenhet.

(5) A könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthető munkaköröket a miniszter határozza meg.”

53. § A Hszt. XVII. Fejezete a következő 205/A. §-sal egészül ki:

„205/A. § A 204. és 205. §-ban meghatározott rendelkezéseket a szolgálati járandóságban részesülőkre is megfelelően alkalmazni kell.”

54. § A Hszt. 264/C. §-át megelőző alcíme és 264/C–264/F. §-a helyébe a következő alcím és rendelkezések lépnek:

„Különleges foglalkoztatási állomány

„264/C. § (1) Ha az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt a szolgálati járandóságra jogosult

a) vállalja, hogy hivatásos szolgálati viszony keretében a különleges foglakoztatási állományban (a továbbiakban: szenior állomány) teljesít szolgálatot,

b) megfelel a miniszter által meghatározott alkalmassági követelményeknek, és

c) a szolgálati járandóságát a különleges foglalkoztatási állomány idejére szünetelteti,

kérelmére – függetlenül attól, hogy melyik fegyveres szervnél vagy a Magyar Honvédségnél állt fenn szolgálati viszonya – a rendőrség különleges foglalkoztatási állományába kell venni.

(2) A szenior állományba tartozó szolgálati beosztást nem lát el.

(3) A szenior állományban történő foglalkoztatásra a rendőrség és a szolgálati járandóságra jogosult határozott idejű szerződést köt, amely alapján az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig foglalkoztatható.

(4) A szenior állományban foglalkoztatottnak a személyi jövedelemadó és a járulékok levonása után számított illetménye nem lehet alacsonyabb a részére a szenior állományba vétel előtt folyósított szolgálati járandóságnak – a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (2)–(5) bekezdése szerinti csökkentés nélkül számított – összegénél, és el kell, hogy érje a mindenkori kötelező legkisebb munkabér havi összegének 150 százalékát. Az illetményemelés mértéke megegyezik az öregségi nyugdíjemelés mértékével.

(5) Szenior állományba vételkor a szolgálati időt a szolgálati nyugállományba helyezéskor elismert hivatásos szolgálati idő alapján kell megállapítani.

264/D. § (1) A szenior állomány tagja – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – fegyver nélküli szolgálatot lát el.

(2) A szenior állományban foglalkoztatott szolgálatteljesítési ideje heti 35 óra, részére túlszolgálat nem rendelhető el, a szolgálatot 06.00 és 22.00 óra között kell teljesíteni.

(3) A szenior állomány tagját a szolgálati feladataira figyelemmel megállapított felszereléssel kell ellátni.

(4) Kihirdetett veszélyhelyzet, megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején a szenior állományban foglalkoztatottra a (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók.

264/E. § A szenior állományban foglalkoztatott a hivatásos szolgálati viszony létesítését követően, a tényleges szolgálat megkezdése előtt, a szolgálati feladatok jellegének megfelelő képzésben részesül.

264/F. § (1) A szenior állományban foglalkoztatott szolgálati viszonya az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt is megszűnik

a) a szenior állomány tagjának kérelmére, vagy

b) ha a szenior állomány tagja nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének vagy a szenior állomány tagjára vonatkozó egészségi, fizikai és pszichikai követelményeknek.

(2) A szenior állományban foglalkoztatott szolgálati viszonyának megszüntetésére irányuló kérelemben meg kell jelölni a szolgálati viszony megszüntetésének időpontját. A kérelmet a szolgálati viszony megszüntetésének időpontját megelőzően legalább 60 nappal be kell nyújtani.

(3) Ha a szenior állomány tagjának szolgálati viszonya kérelemre szűnik meg, a szenior állományba egy alkalommal visszavehető.

(4) Megüresedett szolgálati beosztás betöltésénél a szenior állomány tagját – ha megfelel a 64. §-ban meghatározott feltételeknek – előnyben kell részesíteni.”

55. § A Hszt. XXVI. Fejezete a következő 341/D. §-sal egészül ki:

„341/D. § A hivatásos állomány tagjának szolgálati idejét 2011. december 31-ével az akkor hatályos szabályok szerint meg kell állapítani és rögzíteni kell. A szolgálati idő rögzítését 2012. április 30-áig kell elvégezni, és erről a hivatásos állomány tagját írásban tájékoztatni kell. Az így rögzített szolgálati időt a nyugdíj előtti rendelkezési állomány, a felmentési idő, a végkielégítés, a könnyített szolgálat, a pótszabadság mértéke és a jubileumi jutalom szempontjából kell szolgálati viszonyban töltött időnek elismerni.”

56. § (1) A Hszt. 342. § (2) bekezdés 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az általa irányított vagy felügyelt fegyveres szerv tekintetében rendeletben szabályozza:)

„20. a szenior állományba vétel fizikai, pszichikai és egészségi feltételeit, a ruházati ellátási normát és a felszerelést;”

(2) A Hszt. 342. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a könnyített szolgálat teljesítésének feltételeit, a könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthető munkaköröket, valamint az e körből kizárt tevékenységeket és kapcsolódó mentesítéseket rendeletben – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a polgári hírszerző szolgálat esetében utasításban – állapítsa meg.”

57. § A Hszt.

- a) 56. § (1) bekezdés c) pontjában a „szolgálati nyugellátásra szerzett jogosultságot” szövegrész helyébe az „a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény megfelelő alkalmazásával nyugdíjasnak minősül” szöveg,

- b) 63. § (6) bekezdés a) pontjában a „nyugellátásra jogosult” szövegrész helyébe az „a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény megfelelő alkalmazásával nyugdíjasnak minősül, szolgálati járandóságra jogosult, vagy az 56. § (7) bekezdése alapján a felmentését maga kérte” szöveg,

- c) 64. § (1) bekezdésében a „felmentéssel szüntették meg” szövegrész helyébe a „felmentéssel vagy az 59/A. § (1) bekezdése alapján közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezéssel szüntették meg” szöveg,

- d) 64. § (5) bekezdésében a „nyugállományba helyezett” szövegrész helyébe a „szolgálati járandóságban részesülő volt” szöveg, a „nyugellátásának” szövegrész helyébe a „járandóságának” szöveg,

- e) 81. § (1) bekezdésében a „nyugállományba helyezéssel” szövegrész helyébe a „nyugállományba vonulással” szöveg, az „elérésével vagy azt követően” szövegrész helyébe az „elérésével” szöveg,

- f) 181. § (3) bekezdésében a „társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. tv.)” szövegrész helyébe a „Tny. tv.” szöveg,

- g) 204. § (1) bekezdésében a „nyugállományba helyezett” szövegrész helyébe a „nyugállományba helyezett vagy nyugállományba vonult” szöveg,

- h) 7. számú melléklete XII. pontjában a „nyugállományba helyezés ideje” szövegrész helyébe a „nyugállományba helyezés, nyugállományba vonulás ideje” szöveg

lép.

58. § Hatályát veszti a Hszt.

- a) 43. § (3) bekezdésében a „szolgálati vagy” szövegrész,

- b) 52/A. §-a és az azt megelőző alcím,

- c) 53. §-át megelőző alcímben az „egyéb” szövegrész,

- d) 55. § (3) bekezdésében az „– a szolgálati nyugdíjra, valamint a szolgálati idő kedvezményes számítására vonatkozó jog kivételével –” szövegrész,

- e) 56. § (4) bekezdése,

- f) 58/A. §-ában a „ , ha szolgálati nyugdíjra még nem jogosult” szövegrész,

- g) 61. § (2) bekezdés e) pontja,

- h) 61/A. §-a,

- i) 63. § (6) bekezdés b) pontjában az „és nyugdíjjogosultságot nem szerzett” szövegrész,

- j) 64. § (1) bekezdésében az „– amennyiben a hivatásos állomány tagjára vonatkozó felső korhatár eléréséig a szolgálati nyugdíjjogosultság 182. § (2) bekezdésben meghatározott feltételek szerint megszerezhető –” szövegrész,

- k) 182–184. §-a és a 182. §-t megelőző alcím,

- l) 192. §-a,

- m) 192/A. § (1) bekezdése,

- n) 264/G–264/L. §-a,

- o) 300. § (1) bekezdés d) pontja,

- p) 326. § (1) bekezdésében az „ , a nyugdíjjogosultság, a nyugdíj mértéke” szövegrész,

- q) 326. § (2) bekezdése,

- r) 326/A. §-ában az „ , a nyugdíjjogosultság és a nyugdíj mértéke” szövegrész,

- s) 328. § (1)–(3) bekezdése,

- t) 328. § (4) bekezdésében „az (1) bekezdésben meghatározottakon túl” szövegrész,

- u) 329. §-a,

- v) 331. §-a,

- w) 341. §-a,

- x) 342. § (1) bekezdés d) pontjában a „ , valamint a szolgálati idő kedvezményes számítására jogosító, fokozott igénybevétellel járó szolgálati beosztások meghatározását – azonos megnevezésű szolgálati beosztások esetén a szakterület vagy az ellátandó feladat megjelölésével – a 329. § (1) bekezdés c) pontja alapján, valamint a jogosultság megállapításának szabályait” szövegrész.

#### 27. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása

59. § A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha a jogsértést korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő személynek a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában történő foglalkoztatásával követik el, a munkaügyi hatóság a jogsértést megállapító jogerős határozatát közli a korhatár előtti ellátást, illetve a szolgálati járandóságot megállapító szervvel.”

#### 28. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

60. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 20/B. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki)

„b) nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, időskorúak járadékában vagy olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik.”

61. § A Tbj. 4. § f) pont 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában saját jogú nyugdíjas az a természetes személy, aki)

„1. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a 14. § (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,”

62. § (1) A Tbj. 16. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egészségügyi szolgáltatásra jogosult – az e törvény szerint biztosított, illetőleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl – az, aki)

„e) bányászati keresetkiegészítésben vagy átmeneti bányászjáradékban részesül,”

(2) A Tbj. 16. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egészségügyi szolgáltatásra jogosult – az e törvény szerint biztosított, illetőleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl – az, aki)

„g) Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól, felekezettől nyugdíjban vagy a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi vagy rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül,”

(3) A Tbj. 16. § (1) bekezdése a következő u) és v) ponttal egészül ki:

(Egészségügyi szolgáltatásra jogosult – az e törvény szerint biztosított, illetőleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl – az, aki)

„u) a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény alapján korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesül,

v) az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényben meghatározott balettművészeti életjáradékban részesül.”

63. § A Tbj. 44/A. § (4) bekezdésében a „korengedményes nyugdíjban” szövegrész helyébe a „korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátásban” szöveg lép.

64. § (1) Hatályát veszti a Tbj.

- a) 20/A. § (1) bekezdésében, 27. § (5) bekezdésében, 29. § (8) bekezdésében a „Tny. tv. szerint” szövegrész,

- b) 31. § (7) bekezdése,

- c) 44/A. § (3) bekezdés c) pontja.

#### 30. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

65. § (1) A Tny. 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha jogszabály kivételt nem tesz, a mezőgazdasági szövetkezeti járadékra, a mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékra és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékára a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó nyugellátásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”

(2) A Tny. 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló, 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet (a továbbiakban: SR.) VIII. melléklet 11. cikk (1) bekezdése alapján erre jogosult személy kérheti a szerzett nyugdíjjogosultság biztosításmatematikai egyenértékének a Nyugdíjbiztosítási Alapnak történő átadását. Az SR. VIII. melléklet 11. cikk (1) és (2) bekezdésének végrehajtásához szükséges egyéb szabályokról külön törvény rendelkezik.”

66. § A Tny. 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„68. § (1) A biztosított (volt biztosított) – legfeljebb naptári évenként egyszer – a nyugdíj-megállapító szervtől kérheti a szolgálati idejének, nő esetén a 18. § (2b)–(2d) szerinti jogosultsági idejének megállapítását.

(2) A kérelemhez csatolni kell a biztosított által feltüntetett, a nyugdíj-megállapító szerv nyilvántartásában nem, vagy eltérő tartalommal szereplő szolgálati időre, jogosultsági időre vonatkozó, az igénylő rendelkezésére álló igazolásokat, okiratokat.

(3) A nyugdíj-megállapító szerv az elismert szolgálati időt, jogosultsági időt határozatban állapítja meg.”

67. § A Tny. 83/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, a 18. § (2a)–(2d) bekezdése alapján megállapított, vagy a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja alapján továbbfolyósított öregségi teljes nyugdíjban részesülő személy a tárgyévben a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell. Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást – a 84. § alkalmazásával – vissza kell fizetni. Ha a nyugdíjas 2007. december 31-én korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 1. § c) pontja szerinti korhatár előtti öregségi nyugdíjban részesült, a 2012. június 30-át követően szerzett jövedelem vehető figyelembe.”

68. § A Tny.

- a) 50. § (2) bekezdés a) pontjában a „nyugellátásban” szövegrész helyébe a „nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban” szöveg,

- b) 50. § (2) bekezdés b) pontjában a „nyugellátásban” szövegrész helyébe a „nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban” szöveg

lép.

69. § Hatályát veszti a Tny.

- a) 8–8/C. §-a és a 8. §-t megelőző alcím,

- b) 18/A–19. §-a,

- c) 79. § (5) bekezdése,

- d) 83/B. § (5) bekezdése,

- e) 95. § (8) bekezdésében a „ , valamint a korkedvezményre és egyéb, jogszabályban meghatározott, foglalkozáshoz kapcsolódó kedvezményre jogosító idő” szövegrész.

#### 31. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása

70. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 4. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„b) nyugdíjkorhatár:

1. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerinti öregségi nyugdíjkorhatár,

2. az az időpont, amelytől a pénztártag öregségi nyugdíjban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,”

#### 32. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

71. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 47. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Nem jár táppénz)

„f) a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék folyósításának az idejére, ide nem értve a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék, illetve az átmeneti bányászjáradék mellett végzett munka alapján járó táppénzt.”

72. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 49. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében és a) pontjában a „gyermeknevelési támogatás vagy az ápolási díj” szövegrészek helyébe a „gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék vagy az átmeneti bányászjáradék” szöveg lép.

#### 33. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

73. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából egyedülállónak kell tekinteni azt a szülőt, gyámot is, aki saját maga, illetve akinek a házastársa, élettársa)

„d) nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül, feltéve, ha nyugdíjának, ellátásának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és egyéb jövedelme nincs,”

74. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 27. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján járó nyugellátást, illetve annak minősülő nyugellátást” szövegrész helyébe a „társadalombiztosítási nyugellátást, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint társadalombiztosítási nyugellátással egy tekintet alá eső ellátást, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátást, a Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjat, a korhatár előtti ellátást, a szolgálati járandóságot, a balettművészeti életjáradékot, az átmeneti bányászjáradékot” szöveg lép.

#### 34. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

75. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (7) bekezdés 3. pontjában és 41. § (1) bekezdésében a „korengedményes nyugdíj” szövegrész helyébe a „korengedményes nyugdíj, illetve a helyébe lépő korhatár előtti ellátás” szöveg lép.

#### 35. A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló

2001. évi XCV. törvény módosítása

76. § A Hjt. 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E törvény rendelkezéseit – a rájuk vonatkozó mértékben – az önkéntes tartalékos katonákra, a honvéd tisztjelöltekre, a honvéd altiszt-jelöltekre, az állományból nyugállományba helyezett vagy nyugállományba vonult személyekre, a szolgálati járandóságban részesülő személyekre, valamint a törvényben meghatározott esetben és körben az állomány tagjainak hozzátartozóira és a nyugállományú vagy szolgálati járandóságban részesülő személyek hozzátartozóira is alkalmazni kell.”

77. § (1) A Hjt. 48. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(A Honvédség személyi állományába tartozó, de a Honvédségnél szolgálati beosztást be nem töltő személyt rendelkezési állományba kell helyezni. Ennek megfelelően a Honvédség rendelkezési állományába tartozik,)

„n) a hivatásos állomány legalább 30 év tényleges szolgálati idővel rendelkező tagja, a szolgálat felső korhatárának elérése előtt 5 évvel, de legfeljebb a szolgálat felső korhatáráig, a szolgálat érdekében vagy a hivatásos állomány tagjának kérelmére (a továbbiakban: nyugdíj előtti rendelkezési állomány).”

(2) A Hjt. 48. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A hivatásos állomány nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezett tagja

a) csak veszélyhelyzet, megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején hívható szolgálatba,

b) arra az időtartamra, amíg nem hívják szolgálatba, a személyi jövedelemadó és a járulékok levonása után számított illetménye megegyezik azzal az összeggel, amely a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezéskor öregségi nyugdíjként megilletné, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte volna,

c) szolgálatba hívása tartamára a ténylegesen betöltendő beosztása szerinti, de legalább az utolsó havi illetményének megfelelő díjazásra jogosult,

d) szabadságra nem jogosult, kivéve, ha szolgálatba hívják, amelynek tartamára tekintettel az éves szabadság időarányosan illeti meg.

(9) A (8) bekezdés b) pontja szerinti összegről a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárót annak kérelmére a nyugdíjmegállapító szerv tájékoztatja.”

78. § A Hjt. 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„55. § A szolgálat felső korhatára megegyezik a társadalombiztosítási szabályok szerinti öregségi nyugdíjkorhatárral.”

79. § A Hjt. 59. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A hivatásos állomány nő tagjának szolgálati viszonyát kérelmére felmentéssel meg kell szüntetni, ha rendelkezik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. tv.) 18. § (2a)–(2d) bekezdése szerinti jogosultsági idővel.”

80. § A Hjt. 62. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A törvény erejénél fogva szűnik meg az állomány tagjának a szolgálati viszonya:)

„f) fizikai alkalmatlansága megállapítása esetén, az e törvényben megállapított kivételekkel,”

81. § A Hjt. 69. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A szolgálati járandóságban részesülő vagy rendvédelmi szervnél különleges foglalkoztatási állományban lévő volt hivatásos katona állományba az (1)–(4) bekezdésben meghatározott feltételeknek való megfelelés esetén akkor vehető vissza, ha a szolgálati járandóságának folyósítását a hivatásos szolgálat idejére szünetelteti.”

82. § A Hjt. az „Az előmenetel általános szabályai” alcímet megelőzően az alábbi alcímmel és az azt követő 77/A. §-sal egészül ki:

„A könnyített szolgálat

77/A. § (1) A hivatásos állomány tagját, ha betöltötte 52. életévét és legalább 15 év tényleges szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik, kérelmére – amennyiben részére a Honvédségnél könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthető munkakör felajánlható – könnyített szolgálat formájában kell foglalkoztatni.

(2) A hivatásos állomány tagja, ha nem rendelkezik 15 év tényleges szolgálati idővel, kezdeményezheti, hogy az állományba vételét közvetlenül megelőzően, a Honvédségnél vagy a rendvédelmi szerveknél 2012. január 1-je előtt, megszakítás nélkül közszolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban eltöltött idők 50 százalékos mértékben beszámításra kerüljenek. Az e számítási mód alkalmazásával elért 15 éves szolgálati idő esetében a hivatásos állomány 52. életévét betöltött tagja a könnyített szolgálatra jogosulttá válik.

(3) Könnyített szolgálat ellátása esetén a hivatásos állomány tagja fizikai alkalmasságának vizsgálata során a miniszter rendeletében meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(4) A hivatásos állomány könnyített szolgálatot teljesítő tagja a rendeletben meghatározott szolgálati tevékenységben nem vehet részt, illetménye azonban a könnyített szolgálatot megelőző utolsó – vezetői pótlék nélkül számított – havi távolléti díjánál nem lehet alacsonyabb.

(5) A könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthető munkaköröket a miniszter határozza meg.”

83. § A Hjt. 82. § (4) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:

„Az állomány – a 77/A. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő – tagjának a fizikai követelményeknek való megfelelését a megismételt ellenőrzésen kérelemre – ha van más, általa könnyített szolgálat formájában betölthető beosztás – a könnyített szolgálat követelményrendszere szerint kell megállapítani.”

84. § A Hjt. 114/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Ha az önkéntes tartalékos katona szolgálati járandóságban részesül, a szerződés megkötéséről és megszűnéséről a Honvédség központi személyügyi nyilvántartó szerve értesíti a nyugdíjfolyósító szervet.”

85. § A Hjt. 209. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állomány tagja, a hivatásos állományból nyugállományba helyezett vagy szolgálati járandóságban részesülő személy elhalálozása esetén özvegyének (élettársának) özvegyi nyugdíj, gyermekének árvaellátás, szülőjének szülői nyugdíj jár.”

86. § A Hjt. XVII. Fejezete a következő 234/A. §-sal egészül ki:

„234/A. § Az e fejezet rendelkezéseit a szolgálati járandóságban részesülőkre is megfelelően alkalmazni kell.”

87. § A Hjt. 235. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény rendelkezései alapján szociális gondoskodási körbe tartozik:)

„a) az állomány, a nyugállomány tagja és a szolgálati járandóságban részesülő – kivéve, ha az utóbbiak szolgálati viszonya az 56. § e) és f) pontja, az 59. § (2) bekezdés c) pontja vagy a 62. § (1) bekezdés d) vagy g)–k) pontja alapján szűnt meg, illetve a 230. § (5) bekezdése alapján az egyenruha viselésétől és rendfokozata használatától eltiltották –, valamint azok közeli hozzátartozói;”

88. § A Hjt. a következő 283. §-sal egészül ki:

„283. § A szolgálati időt 2011. december 31-ével az akkor hatályos szabályok szerint meg kell állapítani és rögzíteni kell. A szolgálati idő rögzítését 2012. április 30-áig kell elvégezni és erről a hivatásos állomány tagját írásban tájékoztatni kell. Az így rögzített szolgálati időt a nyugdíj előtti rendelkezési állomány, a felmentési idő, a végkielégítés, a könnyített szolgálat, a pótszabadság mértéke és a jubileumi jutalom szempontjából kell szolgálati viszonyban töltött időnek elismerni.”

89. § A Hjt. 287. § (2) bekezdésének a) pontja a következő aa) alponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza a szolgálati viszony létesítésének, módosításának, szünetelésének, megszüntetésének, tartalmának részletes szabályait, az ezekkel összefüggő személyügyi hatáskörök gyakorlásának, a személyügyi igazgatásnak és nyilvántartásnak a rendjét, ideértve:)

„aa) a könnyített szolgálat teljesítésének feltételeit, a könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthető munkaköröket, valamint az e körből kizárt tevékenységeket és kapcsolódó mentesítéseket,”

90. § A Hjt.

- a) 58. § (4) bekezdésében az „a szolgálati nyugdíjra, a szolgálati idő 262. § szerinti számítására, valamint” szövegrész helyébe a „külön törvényben foglaltak szerint a rögzített nyugdíjra és” szöveg,

- b) 67. § (7) bekezdés a) pontjában a „nyugellátásra szerzett jogosultságot” szövegrész helyébe az „a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény megfelelő alkalmazásával nyugdíjasnak minősül, szolgálati járandóságra jogosult, vagy az 59. § (2a) bekezdése alapján a felmentését maga kérte” szöveg,

- c) 202. § (3) bekezdésében a „társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. tv.)” szövegrész helyébe a „Tny. tv.” szöveg,

- d) 222. § (1) bekezdésében a „nyugdíj-” szövegrész helyébe a „nyugdíj-, szolgálati járandóság” szöveg,

- e) 224. § (7) bekezdésében a „helyezik” szövegrész helyébe a „helyezték” szöveg,

- f) 225. § (3) bekezdés a) pontjában a „nyugállományba helyezettekről” szövegrész helyébe a „nyugállományba helyezettekről és a szolgálati járandóságban részesülőkről” szöveg,

- g) 237. § (3) bekezdésében a „nyugállomány elhunyt tagját” szövegrész helyébe a „nyugállomány elhunyt tagját vagy a szolgálati járandóságban részesült elhunytat” szöveg,

- h) 237. § (5) bekezdésében a „nyugállomány tagja” szövegrész helyébe a „nyugállomány tagja vagy a szolgálati járandóságban részesülő személy” szöveg,

- i) 237. § (7) bekezdésében a „nyugállomány tagjának” szövegrész helyébe a „nyugállomány tagjának vagy a szolgálati járandóságban részesülő személy” szöveg,

- j) 259. § (1) bekezdésében a „ , jubileumi jutalom, a nyugdíjjogosultság és a nyugdíj mértéke” szövegrész helyébe az „és a jubileumi jutalom” szöveg

lép.

91. § Hatályát veszti a Hjt.

- a) 47. § (2) bekezdésében a „szolgálati vagy” szövegrész,

- b) 58. § (5) bekezdése,

- c) 58. § (6) bekezdésében az „a 262. § szerinti szolgálati idő számítására, valamint” szövegrész,

- d) 59. § (1) bekezdés c) pontjában a „szolgálati nyugellátásra szerzett jogosultságot és” szövegrész,

- e) 59. § (4) bekezdése,

- f) 60. § (4) bekezdése,

- g) 63. § (3) bekezdése,

- h) 65. § (2) bekezdés e) pontjában a „szolgálati” szövegrész,

- i) 69. § (7) bekezdése,

- j) 78. § (2) bekezdésében a „legalább a szolgálati nyugdíjjogosultság eléréséig terjedő” szövegrész,

- k) 87. § (1) és (2) bekezdése,

- l) 122. § (1) bekezdésének b) pontjában az „önhibájából kívüli okból szolgálati, illetőleg rokkantsági (baleseti rokkantsági)” szövegrész,

- m) 126. § (2) bekezdésének b) pontjában a „szolgálati” szövegrész,

- n) 203–206. §-a, valamint a 203., 204. és 206. §-t megelőző alcímek,

- o) 213–214/B. §-a,

- p) 215. § (1) bekezdése,

- q) 261. és 262. §-a,

- r) 264. § (2) bekezdésében az „és a 261.” szövegrész.

#### 36. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

92. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény

- a) 16. § (3) bekezdés i) pontjában a „kiegészítő tevékenység” szövegrész helyébe a „kiegészítő tevékenység, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balettművészeti életjáradék vagy átmeneti bányászjáradék mellett folytatott tevékenység” szöveg,

- b) 31. § (2) bekezdés 5. pontjában a „nyugdíjas státuszáról,” szövegrész helyébe a „nyugdíjas státuszáról, illetve arról, hogy korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül-e, továbbá” szöveg,

- c) 31. § (10) bekezdésében a „rehabilitációs járadék” szövegrész helyébe a „rehabilitációs járadék, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balettművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék” szöveg,

- d) 31. § (15) bekezdésében a „nyugdíjas státusza” szövegrész helyébe a „nyugdíjas státusza, illetve hogy a magánszemély korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül-e” szöveg,

- e) 52. § (4) bekezdés h) pontjában a „rehabilitációs járadékot,” szövegrész helyébe a „rehabilitációs járadékot, korhatár előtti ellátást, szolgálati járandóságot, balettművészeti életjáradékot, átmeneti bányászjáradékot” szöveg,

- f) 52. § (7) bekezdés b) pont be) alpontjában a „vagy rehabilitációs járadék” szövegrész helyébe a „rehabilitációs járadék, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balettművészeti életjáradék vagy átmeneti bányászjáradék” szöveg,

- g) 52. § (7) bekezdés e) pontjában a „nyugdíjas státusszal rendelkező” szövegrész helyébe a „nyugdíjas státusszal rendelkező vagy korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban részesülő” szöveg,

- h) 54. § (15) bekezdésében a „nyugellátás” szövegrész helyébe a „nyugellátás, illetve a korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balettművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék” szöveg,

- i) 3. számú melléklet F) pontjában a „rehabilitációs járadékot” szövegrészek helyébe a „rehabilitációs járadékot, korhatár előtti ellátást, szolgálati járandóságot, balettművészeti életjáradékot, átmeneti bányászjáradékot” szöveg, a „nyugdíj” szövegrész helyébe a „nyugdíj, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balettművészeti életjáradék vagy átmeneti bányászjáradék” szöveg, a „rehabilitációs járadék” szövegrész helyébe a „rehabilitációs járadék, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balettművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék” szöveg

lép.

#### 37. A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosítása

93. § A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 3. § (1) bekezdés d) pontja szerinti határozott időre szóló foglalkoztatásra irányuló jogviszony nem szüntethető meg felmentéssel a 3. § (1) bekezdés c) pontjában szereplő okból. A foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozó jogszabályokban foglaltakon túl a jogviszony megszűnik továbbá]

„a) a programban részt vevő öregségi nyugdíjra való jogosultsága életkori, valamint szolgálati időre vonatkozó feltételeinek megszerzésével, vagy”

94. § A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény a következő 8. §-sal egészül ki:

„8. § A programban 2012. január 1-jén részt vevő személy munkavégzésre irányuló jogviszonya – a kinevezés-, illetve munkaszerződés-módosításban foglaltaktól eltérően – akkor is az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzésének időpontjában szűnik meg, ha ez későbbi, mint a programba történő belépés miatt szükségessé vált kinevezés-, illetve munkaszerződés-módosításban szereplő, a munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésére meghatározott időpont. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a munkavégzésre irányuló jogviszony ezen időpont előtt valamely, e törvényben szabályozott egyéb okból megszűnjön.”

#### 38. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosítása

95. § A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 13. § (2) bekezdés i) pontjában az „ellátásaival” szövegrész helyébe az „ellátásaival, a korhatár előtti ellátással, a szolgálati járandósággal, a balettművészeti életjáradékkal és az átmeneti bányászjáradékkal” szöveg lép.

#### 39. A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása

96. § A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 2. § 25. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában nyugdíjkorhatár:)

„b) az az időpont, amelytől a tag öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,”

#### 40. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló

2008. évi XCIX. törvény módosítása

97. § Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény V. Fejezete a 43. §-t követően a következő 3. Címmel, valamint 43/A. § és 43/B. §-sal egészül ki:

„3. CÍM

BALETTMŰVÉSZETI ÉLETJÁRADÉK

43/A. § (1) Balettművészeti életjáradékra jogosult az a személy, aki

a) a Magyar Nemzeti Balettnál, a Győri Balettnál, a Pécsi Balettnál, a Szegedi Kortárs Balettnál vagy ezek jogelődjeinél összesen legalább huszonöt éven át – ide nem értve a képzés idejét – magántáncosi vagy tánckari tevékenységet főfoglalkozásszerűen folytatott,

b) legalább huszonöt év szolgálati időt szerzett,

c) az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be,

d) azon a napon, amelytől kezdődően a balettművészeti életjáradékot megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll, és

e) azon a napon, amelytől kezdődően a balettművészeti életjáradékot megállapítják, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendszeres pénzellátásban – az özvegyi nyugdíj, a baleseti hozzátartozói nyugellátások, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások kivételével – nem részesül.

(2) 2012. január 1-jétől – a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben – balettművészeti életjáradékként kell továbbfolyósítani annak az 1950. évben vagy azt követően született, az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet alapján öregségi nyugdíjban részesülő, és a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontjának hatálya alá nem tartozó személynek az öregségi nyugdíját, aki 2011. december 31-én rendelkezik az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétellel.

(3) A balettművészeti életjáradékot a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-ában foglaltak szerint kell emelni.

43/B. § (1) Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet másként nem rendelkezik, az igényérvényesítésre, a balettművészeti életjáradék megállapítására, folyósítására, a szolgálati idő meghatározására és számítására, a balettművészeti életjáradékra jogosító idő megállapítására, a jogorvoslatra, az eljárási költségek viselésére, a jogalap nélküli ellátás visszafizetésére és megtérítésére, a késedelmi kamat megtérítésére, a tartozás elengedésére, mérséklésére és fizetési kedvezmény engedélyezésére, a végrehajtásra, valamint az adatkezelésre az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ahol az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabály nyugellátást vagy nyugdíjat említ, azon balettművészeti életjáradékot kell érteni.

(2) Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet másként nem rendelkezik, a balettművészeti életjáradék szüneteltetésére, megszűnésére és fedezetére, a megszűnéssel kapcsolatos jogkövetkezményekre, valamint a balettművészeti életjáradékban részesülő személyek öregségi nyugdíjára a korhatár előtti ellátásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ahol a korhatár előtti ellátásra vonatkozó szabály korhatár előtti ellátást említ, azon művészjáradékot kell érteni.”

98. § Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 44. §-a következő 53. és 54. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„53. biztosítással járó jogviszony:

a) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a), b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszony,

b) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy esetén EGT-államban fennálló, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelő jogviszony,

c) a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén – ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik – a szerződő államban fennálló, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelő jogviszony,

54. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Unió és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.”

99. § Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 47. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)

„c) határozza meg a balettművészeti életjáradék megállapításának, folyósításának, szüneteltetésének és megszüntetésének részletes eljárási szabályait.”

#### 41. A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény módosítása

100. § A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 8. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kormánytisztviselői jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha)

„h) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltételt a felmentési idő leteltekor teljesítő kormánytisztviselő kérelmezi.”

101. § A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 57. § (2) bekezdésében a „(4)–(6)” szövegrész helyébe az „(5) és (6)” szöveg lép.

102. § Hatályát veszti a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény

- a) 8. § (2) bekezdés g) pontja,

- b) 8. § (8) bekezdése,

- c) 10. § (4) bekezdése,

- d) 23. § (6) bekezdésében a „g) vagy” szövegrész.

#### 42. Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló

2010. évi XC. törvény módosítása

103. § Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 9. § (1) és (1a) bekezdésében a „nyugellátás” szövegrész helyébe a „nyugellátás, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balettművészeti életjáradék vagy átmeneti bányászjáradék” szöveg lép.”

104. § (1) Hatályát veszti

- a) az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 10. §-a,

- b) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló 1995. évi LII. törvény,

- c) az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetéséről szóló 1991. évi XII. törvény módosításáról szóló 1996. évi XXIV. törvény,

- d) az öregségi nyugdíjkorhatár emeléséről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 1996. évi LIX. törvény,

- e) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 1999. évi LVI. törvény 38. § (3) bekezdése,

- f) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény módosításáról szóló 2000. évi XXXIII. törvény 23. § (4) bekezdése,

- g) a pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról szóló 2001. évi LXXIV. törvény 161. § (11) bekezdése,

- h) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2003. évi XLV. törvény 139. §-a,

- i) az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 7. § (3) és (4) bekezdése,

- j) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi CVI. törvény,

- k) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 2007. évi CLVI. törvény 22. § (3)–(5) bekezdése,

- l) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 2009. évi XL. törvény 8. § (5) és (7) bekezdése, valamint 9. és 10. §-a,

- m) a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. törvény 52. § (12) és (17) bekezdése,

- n) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 2009. évi CXXVII. törvény,

- o) a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosításáról szóló 2010. évi XXIII. törvény,

- p) a bányásznyugdíjról szóló 150/1991. (XII. 4.) Korm. rendelet,

- q) az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet,

- r) a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról szóló 283/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet.