2011. évi CLXIV. törvény — mi változott? 2022. január 1.
A 2021. január 1. és 2022. január 1. között hatályba lépett módosítások. 38 sor került be, 13 sor került ki.
← Előző módosítás (2021. január 1.)Következő módosítás (2022. július 28.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 207 változatlan sor ⋯
- d) akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig,
- e) akivel szemben a bíróság próbára bocsátást alkalmazott, a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított három évig,
- f) aki büntetőeljárás – ide nem értve a magánvádas vagy a pótmagánvádas eljárást – hatálya alatt áll,
- g) akit ügyészként, bíróként, kormánytisztviselőként, állami tisztviselőként, köztisztviselőként, végrehajtóként, közalkalmazottként, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának tagjaként, vagy rendvédelmi alkalmazottjaként, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban álló foglalkoztatottként igazságügyi alkalmazottként, alügyészként és fogalmazóként, ügyvédként, ügyvédjelöltként, közjegyzőként, közjegyző helyettesként a legsúlyosabb fegyelmi büntetéssel sújtottak, mindaddig, amíg a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
- g) akit ügyészként, bíróként, kormánytisztviselőként, állami tisztviselőként, köztisztviselőként, végrehajtóként, egészségügyi alkalmazottként, közalkalmazottként, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának tagjaként, vagy rendvédelmi alkalmazottjaként, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban álló foglalkoztatottként igazságügyi alkalmazottként, alügyészként és fogalmazóként, ügyvédként, ügyvédjelöltként, közjegyzőként, közjegyző helyettesként a legsúlyosabb fegyelmi büntetéssel sújtottak, mindaddig, amíg a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
- h) aki külön törvényben szabályozott vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét megszegte.
(4a) Nem nevezhető ki ügyésznek az a személy,
⋯ 918 változatlan sor ⋯
85. § (1) A fegyelmi jogkört gyakorolja:
- a) a legfőbb ügyész – a legfőbb ügyészségi főosztályi szervezetbe tartozó osztályvezető ügyész kivételével – a magasabb vezető állású ügyészek felett;
- b) a legfőbb ügyész helyettes a titkárságán szolgálatot teljesítő ügyészek felett;
- b) a legfőbb ügyész helyettes és a főtitkár a titkárságán szolgálatot teljesítő ügyészek felett;
- c) a főosztályvezető ügyész a vezetése alatt álló főosztály a) pontban nem említett ügyészei felett;
- d) a főosztályi szervezetbe nem tartozó legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyész a vezetése alatt álló osztály ügyészei felett;
- e) a fellebbviteli főügyész a vezetése alatt álló fellebbviteli főügyészség a) pontban nem említett ügyészei felett;
⋯ 60 változatlan sor ⋯
(3) A hivatalvesztés fegyelmi büntetés esetén az ügyész állásából való felfüggesztését fenn kell tartani, vagy el kell rendelni. Más fegyelmi büntetés kiszabása esetén a felfüggesztést meg kell szüntetni.
94. § (1) A legfőbb ügyész helyettes, a főosztályvezető ügyész, a főosztályi szervezetbe nem tartozó legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyész, a fellebbviteli főügyész és a főügyész által hozott fegyelmi határozat ellen az eljárás alá vont ügyész és képviselője a határozat kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt a legfőbb ügyészhez kifogással élhet.
94. § (1) A legfőbb ügyész helyettes, a főtitkár, a főosztályvezető ügyész, a főosztályi szervezetbe nem tartozó legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyész, a fellebbviteli főügyész és a főügyész által hozott fegyelmi határozat ellen az eljárás alá vont ügyész és képviselője a határozat kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt a legfőbb ügyészhez kifogással élhet.
(2) A legfőbb ügyész a kifogást elutasítja, vagy annak helyt ad, s a határozatot egészben vagy részben az ügyész javára megváltoztatja, megalapozatlanság esetén pedig a határozatot hatályon kívül helyezi, és a fegyelmi jogkör gyakorlóját új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja. Az új eljárásra a 86. § (2) bekezdésében meghatározott határidők, egyebekben a fegyelmi eljárás szabályai vonatkoznak.
⋯ 105 változatlan sor ⋯
(4) Az ügyésznek a személyi nyilvántartásban szereplő adatairól és az iratok tartalmáról törvényben meghatározott adatkörök tekintetében a központosított illetményszámfejtést végző szerv részére lehet adatot továbbítani.
### XIII/A. Fejezet — A FŐTITKÁR ÉS A FŐTITKÁR-HELYETTES
108/A. § (1) A legfőbb ügyész az ügyészség szervezetéről és működéséről szóló utasításban meghatározott vezetői feladatok ellátására a határozatlan időre kinevezett ügyészek, illetve tisztviselők közül főtitkárt és főtitkár-helyettest nevezhet ki.
(2) Az ügyészek közül kinevezett főtitkár, illetve főtitkár-helyettes – a 18. § (2) bekezdésében felsoroltakon túl szintén – magasabb vezető állású ügyész, és rá az e törvény magasabb vezető állású ügyészre vonatkozó rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A tisztviselők közül kinevezett főtitkár, illetve főtitkár-helyettes – a 127. § (2) bekezdésében felsoroltakon túl szintén – magasabb vezető állású tisztviselő, és rá az e törvény magasabb vezető állású tisztviselőre vonatkozó rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A 127. § (1) és (4) bekezdése a főtitkárra és a főtitkár-helyettesre nem alkalmazható.
108/B. § (1) A főtitkár és a főtitkár-helyettes kinevezése az őt kinevező legfőbb ügyész megbízatási idejére szól. Ha a legfőbb ügyész megbízatása a megbízatási időtartam letelte előtt szűnik meg, a főtitkárnak és a főtitkár-helyettesnek a megbízatása is megszűnik. A legfőbb ügyész újraválasztása esetén a főtitkár és a főtitkár-helyettes kinevezése az őt kinevező legfőbb ügyész megbízatási idejére meghosszabbodik.
(2) A legfőbb ügyész a megválasztott legfőbb ügyésszel egyeztetve a megbízatási ideje lejártát legalább 20, de legfeljebb 30 nappal megelőzően kiírja a főtitkári és főtitkár-helyettesi tisztségre vonatkozó pályázatot. A megválasztott legfőbb ügyész a pályázatokat hivatalba lépését követően haladéktalanul elbírálja. Ha a legfőbb ügyész megbízatása a megbízatási időtartam letelte előtt szűnik meg, a pályázatot a megválasztott legfőbb ügyész hivatalba lépését követően haladéktalanul kiírja. A legfőbb ügyész újraválasztása esetén pályázat kiírására nem kerül sor.
108/C. § (1) A főtitkár az illetményén kívül a Kúria főtitkárával azonos juttatásra jogosult.
(2) A főtitkár-helyettes az illetményén kívül a Kúria főtitkár-helyettesével azonos juttatásra jogosult.
(3) A főtitkárt és a főtitkár-helyettest megillető juttatások igénybevételével kapcsolatban felmerült költség – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a központi költségvetésről szóló törvény ügyészségre vonatkozó költségvetési fejezetét terheli.
(4) A főtitkár és a főtitkár-helyettes köteles a részére járó juttatások igénybevételéhez szükséges adatokat – ideértve az adatok megváltozását is – haladéktalanul közölni az érintett szervvel. A jogalap nélkül felvett juttatást az erre irányuló felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül kell visszafizetni.
108/D. § Ha a főtitkár, illetve a főtitkár-helyettes tisztviselő, a 147. § (3) bekezdése szerinti vezetői pótszabadság mértéke a főtitkár esetén 15 munkanap, a főtitkár-helyettes esetén 13 munkanap.
### XIV. Fejezet — AZ ALÜGYÉSZ ÉS AZ ÜGYÉSZSÉGI FOGALMAZÓ ÜGYÉSZSÉGI SZOLGÁLATI VISZONYA
109. § (1) Ügyészségi fogalmazóvá azt az egyetemi jogi végzettséggel rendelkező magyar állampolgárt lehet kinevezni, aki nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt. A katonai ügyészségi fogalmazóvá történő kinevezés további feltétele, hogy a kinevezendő személy a Magyar Honvédség hivatásos állományú tisztje legyen.
⋯ 548 változatlan sor ⋯
(2) A végkielégítés összegének megállapításakor – az (1) bekezdésben említetten kívül – ügyészségi szolgálati viszonyban töltött időnek kell tekinteni a bírói szolgálati viszonyban, az igazságügyi szolgálati jogviszonyban megszakítás nélkül eltöltött időt.
(3) A jubileumi jutalomra jogosító idők számítása során és a fizikai alkalmazott alapszabadságának megállapításakor az ügyészségi szolgálati viszonyban töltött idő számításánál – az (1) bekezdésben említetten kívül – az Alkotmánybíróságnál és a bíróságnál szolgálati viszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, továbbá más foglalkoztatási jogviszonyban (szolgálati viszonyban, munkaviszonyban), valamint 1992. január 20-át követően szövetkezetnél munkaviszony jellegű jogviszonyban töltött időt is figyelembe kell venni.
(3) A jubileumi jutalomra jogosító idők számítása során és a fizikai alkalmazott alapszabadságának megállapításakor az ügyészségi szolgálati viszonyban töltött idő számításánál – az (1) bekezdésben említetten kívül – az Alkotmánybíróságnál és a bíróságnál szolgálati viszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, továbbá más foglalkoztatási jogviszonyban (szolgálati viszonyban, munkaviszonyban), valamint 1992. január 20-át követően szövetkezetnél munkaviszony jellegű jogviszonyban töltött időt is figyelembe kell venni.
(4) A jubileumi jutalomra jogosító idők számítása során ügyészségi szolgálati viszonyban töltött időnek tekintendő az (1) és (3) bekezdésben írtakon túl az ügyvédi tevékenység és a közjegyzői szolgálat tartama, ide nem értve a jogviszony szünetelését.
⋯ 54 változatlan sor ⋯
158/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság igénybevételére vonatkozó szabályokat.
159. § (1) E törvény I. Fejezete, III–XIII. Fejezete, 151. és 152. §-a, 154–157. §-a, 158. § (2) bekezdése, 161–165/K. §-a, valamint 1–3. és 7. melléklete az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
159. § (1) E törvény I. Fejezete, III–XIII/A. Fejezete, 151. és 152. §-a, 154–157. §-a, 158. § (2) bekezdése, 161–165/K. §-a, valamint 1–3. és 7. melléklete az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2) E törvénynek más jogszabályban alkalmazandó rövid megjelölése: Üjt.
⋯ 198 változatlan sor ⋯
A vezetői munkakörök %
| 1. | A főosztályvezető ügyész A fővárosi főügyész Országos illetékességű főügyészség főügyésze | 200 |
| | A | B |
| --- | --- | --- |
| 2. | A főosztályvezető-helyettes ügyész | 150 |
| 1. | A főtitkár A főosztályvezető ügyész A fővárosi főügyész Országos illetékességű főügyészség főügyésze | 200 |
| 2. | A főtitkár-helyettes A főosztályvezető-helyettes ügyész | 150 |
| 3. | A legfőbb ügyészségi főosztályi szervezetbe nem tartozó osztályvezető ügyész A fellebbviteli főügyész A főügyész | 120 |
| 4. | A legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyész A fellebbviteli főügyészhelyettes A fővárosi főügyészhelyettes Országos illetékességű főügyészség főügyészhelyettese | 100 |
| 5. | A fellebbviteli főügyészségi osztályvezető ügyész | 80 |
⋯ 202 változatlan sor ⋯
| | A | B | C |
| --- | --- | --- | --- |
| 1. | Fizetési fokozat | Alsó határ szorzószáma | Felső határ szorzószáma |
| 2. | Gazdasági főigazgató, Főosztályvezető, az OKRI igazgatója | 1,23 | 1,85 |
| 3. | Főosztályvezető-helyettes, az OKRI igazgatóhelyettese | 1,09 | 1,74 |
| 4. | Osztályvezető | 0,97 | 1,62 |
| 5. | Osztályvezető-helyettes | 0,68 | 1,51 |
| 6. | Csoportvezető | 0,64 | 1,45 |
| 7. | irodavezető | 0,53 | 1,39 |
| 2. | Főtitkár | 1.91 | 2.61 |
| 3. | Főtitkár-helyettes | 1,51 | 2.15 |
| 4. | Gazdasági főigazgató, Főosztályvezető, az OKRI igazgatója | 1,23 | 1,85 |
| 5. | Főosztályvezető-helyettes, az OKRI igazgatóhelyettese | 1,09 | 1,74 |
| 6. | Osztályvezető | 0,97 | 1,62 |
| 7. | Osztályvezető-helyettes | 0,68 | 1,51 |
| 8. | Csoportvezető | 0,64 | 1,45 |
| 9. | Irodavezető | 0,53 | 1,39 |
### 7. melléklet a 2011. évi CLXIV. törvényhez
⋯ 40 változatlan sor ⋯