2011. évi CLXII. törvény — mi változott? 2025. február 19.

55. § (1) A Kúria bírájának kivételével az 1. fizetési fokozatba tartozó bíró alapszabadsága évi 30 munkanap, ezt követően az alapszabadság a második fizetési fokozatban évi két munkanappal, majd fizetési fokozatonként évi egy munkanappal emelkedik.

(1a) A Kúria bírájának alapszabadsága három éves szolgálati időig harminc munkanap, négy év szolgálati idő után harminckét munkanap, majd ezt követően az alapszabadság 3 évenként további egy munkanappal emelkedik.

(2) A bírót az 50. életéve betöltésének évétől – a fizetési fokozatától, illetve az (1a) bekezdésben foglalt számítástól függetlenül – évi 40 munkanap alapszabadság illeti meg.

(1a) A Kúria bírája esetében az egy fizetési fokozattal való visszavetés fegyelmi büntetés helyett legfeljebb egyévi, két fizetési fokozattal való visszavetés helyett legfeljebb kétévi időtartamra illetménycsökkentés fegyelmi büntetést kell kiszabni, a csökkentés mértéke az illetmény öt százalékáig terjedhet.

- b) egy fizetési fokozattal való visszavetés, két fizetési fokozattal való visszavetés – a Kúria bírája esetében egyévi illetménycsökkentés, kétévi illetménycsökkentés –, illetve a vezetői tisztségből való felmentés esetén két évig,

158/A. § (1) A Kúria főtitkárának havi illetménye a Kúria elnöke havi illetményének a 90 százaléka. A Kúria főtitkárának juttatásaira az állami vezetők és az államigazgatási szervek köztisztviselői számára biztosított juttatásokról és azok feltételeiről szóló kormányrendeletnek az államtitkár részére biztosított juttatásokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) A Kúria főtitkár-helyettesének havi illetménye a Kúria elnöke havi illetményének a 80 százaléka. A Kúria főtitkár-helyettesének juttatásaira az állami vezetők és az államigazgatási szervek köztisztviselői számára biztosított juttatásokról és azok feltételeiről szóló kormányrendeletnek a helyettes államtitkár részére biztosított juttatásokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

#### 58/B. A Kúria további vezetőinek illetménye

158/B. § (1) A Kúria kollégiumvezetőjének és a Kúria kollégiumvezető-helyettesének havi illetménye a Kúria elnöke havi illetményének a 80 százaléka.

(2) A Kúria tanácselnökének havi illetménye a Kúria elnöke havi illetményének a 70 százaléka.

#### 58/C. A Kúria bíráinak illetménye

158/C. § A kúriai bíró havi illetménye a Kúria elnöke havi illetményének a 60 százaléka.

168. § A Kúria bírájának kivételével a bíró illetménye alapilletményből, továbbá pótlékból tevődik össze. A beosztási pótlék, a vezetői pótlék és a címpótlék alapilletmény jellegű.

169. § (1) A Kúria bírájának kivételével a bíró alapilletményét az e törvény szerint számított szolgálati ideje alapján, a bírói illetményalap és a törvény 2. mellékletében fizetési fokozatonként meghatározott szorzószámok szorzataként kell megállapítani.

170. § (1) Az 1. fizetési fokozatba kell besorolni a Kúria bírájának kivételével azt a bírót, aki a kinevezésekor bírói szolgálati idővel még nem rendelkezik vagy a beszámított szolgálati idő a 3 évet nem haladja meg.

(2) A Kúria bírájának kivételével a bíró minden 3 év szolgálati idő megszerzése után eggyel magasabb fizetési fokozatba lép.

171. § A Kúria bírájának kivételével a bírót – kiváló, magasabb bírói beosztásra alkalmas, illetve kiválóan alkalmas minősítés esetén – a bírói tisztségének fennállása alatt két alkalommal a kollégium előterjesztésére eggyel magasabb fizetési fokozatba lehet besorolni. Két soron kívüli előresorolás között legalább hat évnek kell eltelnie. A soron kívüli előresorolásnál a korábbi fizetési fokozatban eltöltött időt az új fizetési fokozatban eltöltött időként kell figyelembe venni. A soron kívüli előresorolásokat az adott év első napjával kell végrehajtani.

173. § (1) A járásbírósági bíró, a törvényszéki bíró, az ítélőtábla bírája beosztási pótlékra jogosult.

- d)

- d)

címet adományozhat.

- d)

címet adományoz.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti cím adományozásával címpótlékként a címzetes törvényszéki bíró a bírói illetményalap összegének a 30 százalékát, a címzetes táblabíró az 50 százalékát, a címzetes kúriai bíró a 80 százalékát kitevő összegre jogosult. Egyidejűleg a tényleges beosztással járó beosztási pótlékra való jogosultság megszűnik.

175. § Ha a bírót – a fegyelmi okot kivéve – szolgálati érdekből alacsonyabb szintű bíróságra helyezik át, vagy alacsonyabb szintű bíróságra rendelik ki, korábbi beosztási pótlékára, illetve címére és a címmel járó pótlékra továbbra is jogosult. Ha a Kúria bíráját – a fegyelmi okot kivéve – szolgálati érdekből alacsonyabb szintű bíróságra helyezik át, vagy alacsonyabb szintű bíróságra rendelik ki, kúriai bírói illetményre továbbra is jogosult. Szolgálati érdeknek minősül az is, ha a bírót alacsonyabb szintű bíróságon vezetőnek nevezik ki, vagy újabb beosztására pályázat nélkül került sor.

176. § (1) A bírósági vezető – a Kúria vezetőinek kivételével – vezetői pótlékra a 3. mellékletben foglaltak szerint jogosult.

179. § (1) A Kúria bírájának kivételével a bíró idegennyelv-ismereti pótlékra jogosult, ha munkakörében az idegen nyelvet a munkáltatója rendelkezése szerint használja, és az adott nyelvből az állami nyelvvizsga letételét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű igazolással rendelkezik.

(3) Ha a Kúria bírájának kivételével a bíró a (2) bekezdésben meghatározott idegen nyelvekből szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsgával rendelkezik, az (1) bekezdésben foglalt komplex nyelvvizsgára meghatározott mérték szerint jogosult pótlékra.

(4) Ha a Kúria bírájának kivételével a bíró ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de különböző fokozatú, illetve különböző típusú és különböző fokozatú nyelvvizsgával rendelkezik, a magasabb mértékű pótlékra jogosult. Ha a Kúria bírájának kivételével a bíró különböző típusú, de azonos fokozatú nyelvvizsgával rendelkezik, nem jogosult a komplex nyelvvizsgánál magasabb mértékű pótlékra.

(5) Ha a Kúria bírájának kivételével a bíró – a felsőfokú szaknyelvi vizsga kivételével – tanulmányi szerződés alapján pénzbeli támogatást kap a nyelvvizsga megszerzéséhez, idegennyelv-ismereti pótlékra mindaddig nem jogosult, amíg a havonta fizetendő pótlék halmozott összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján kifizetett pénzbeli támogatás mértékét.

181. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója – a központi költségvetésről szóló törvény bíróságokra vonatkozó költségvetési fejezetében meghatározott személyi juttatások kiemelt előirányzatán belül – a Kúria bírájának kivételével a bíró részére határozott időre, illetve a feladat ellátásának idejére kiegészítő pótlékot állapíthat meg, ha a bíróság alaptevékenységébe tartozó munkaköri feladatai mellett sajtószóvivői, instruktori vagy más, a működéshez szükséges feladatokat rendszeresen teljesít.

182. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója – a központi költségvetésről szóló törvény bíróságokra vonatkozó költségvetési fejezetében meghatározott személyi juttatások kiemelt előirányzatán belül – a Kúria bírájának kivételével a bíró részére képzettségi pótlékot állapíthat meg felsőfokú iskolarendszerű képzésben, továbbképzésben szerzett szakképesítés, szakképzettség, továbbá doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozat elnyerése esetén, ha a megszerzett ismeretek a munkaköre ellátásánál vagy a bíróság feladatainak teljesítése során közvetlenül hasznosíthatók.

(3) Ha a Kúria bírájának kivételével a bíró a munkáltatóval kötött tanulmányi szerződés alapján pénzügyi támogatást kap a képzettség megszerzéséhez, a képzettségi pótlékra addig nem jogosult, amíg a havonta fizethető pótlék összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján számára nyújtott pénzügyi támogatás mértékét.

232/Z. § (1) A Kúria bíráit és bírósági vezetőit az e törvénynek a Módtv2. 101. § és 102. §-ával megállapított rendelkezései alapján kiszámított illetmény 2025. január 1-jétől illeti meg, ez az illetmény nem lehet kevesebb, mint az érintett illetményének a Módtv2. 101. § és 102. §-ának hatályba lépése előtti összege. Az illetmény már folyósított és megemelt összege közötti különbözet kifizetésére 2025. január 1-jére visszamenőleg, legkésőbb a Módtv2. 101. § és 102. §-ának hatálybalépését követő 60. napig kerül sor.

(2) Ha a Kúria bírái számára az e törvénynek a Módtv2.-vel megállapított rendelkezései alapján járó szabadsága a korábbi szabadságához képest csökkenne, mindaddig a Módtv2. hatálybalépése előtt megállapított szabadságára jogosult, amíg annak mértékét az e törvény Módtv2.-vel megállapított rendelkezései szerinti szabadsága meg nem haladja.

237. § (1) E törvény 1–4. alcíme, III. Fejezete, 19–22. alcíme, 25–30. alcíme, V–X. Fejezete, XII. Fejezete, XIII. Fejezete, 223. §-a, 224. §-a, 232/L–232/U. §-a, 232/W. §-a, 232/X. §-a, 232/Y. §-a, 232/Z. §-a 236. §-a, valamint 2–4. melléklete az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

| 2 | Az ítélőtábla elnöke A Fővárosi Törvényszék elnöke | 150 |

| 3 | Az ítélőtábla elnökhelyettese A törvényszék elnöke | 120 |

| 4 | Az ítélőtábla kollégiumvezetője A Fővárosi Törvényszék elnökhelyettese | 100 |

| 5 | Az ítélőtábla kollégiumvezető-helyettese | 80 |

| 6 | A Fővárosi Törvényszék kollégiumvezetője A törvényszék elnökhelyettese | 70 |

| 7 | A nagyobb járásbíróság elnöke | 60 |

| 8 | Az ítélőtábla tanácselnöke | 50 |

| 9 | A Fővárosi Törvényszék kollégiumvezető-helyettese A törvényszék kollégiumvezetője | 45 |

| 10 | A törvényszék kollégiumvezető-helyettese A törvényszék csoportvezetője A nagyobb járásbíróság elnökhelyettese A kisebb járásbíróság elnöke | 40 |

| 11 | A törvényszék csoportvezető-helyettese A törvényszék tanácselnöke A nagyobb járásbíróság csoportvezetője | 30 |

| 12 | A nagyobb járásbíróság csoportvezető-helyettese A kisebb járásbíróság elnökhelyettese | 25 |