2011. évi CLXII. törvény — mi változott? 2013. január 1.

A 2012. december 31. és 2013. január 1. között hatályba lépett módosítások. 28 sor került be, 10 sor került ki.

← Előző módosítás (2012. december 31.)Következő módosítás (2013. január 2.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 469 változatlan sor ⋯

(3) A részmunkaidő kikötése

- a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,

- b) ha a bírónak a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 134. § (3) bekezdés b) pontja alapján ki kell adni a rendes szabadságát, a szabadság leteltét követő naptól

- b) ha a bírónak a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 123. § (3) bekezdése alapján ki kell adni a rendes szabadságát, a szabadság leteltét követő naptól

hatályos.

⋯ 50 változatlan sor ⋯

(3) A bírósági vezetők évi 5 munkanap pótszabadságra jogosultak. Az évi alapszabadság és a vezetői pótszabadság együttes mértéke a 40 munkanapot nem haladhatja meg.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója a bíró kérésére – rendkívül indokolt esetben – fizetés nélküli szabadságot engedélyezhet, azonban annak teljes időtartama az 1 évet nem haladhatja meg.

(4) A szabadság kiadásának az időpontját – a bíró előzetes meghallgatása után – a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg. A szabadságok kiadására a bíróságokon szabadságolási tervet kell készíteni.

(5) A rendes szabadság egynegyedét – a bírói szolgálati viszony első 3 hónapját kivéve – a bíró kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A bírónak az erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legalább 15 nappal be kell jelentenie, kivételes méltányolást érdemlő körülmény esetén ettől el lehet tekinteni.

(6) Ha a bíró a szolgálati viszonya megszűnéséig több napot volt szabadságon, mint amennyi a bíróságnál töltött időre megilletné, a különbözet idejére kifizetett illetményt, illetve e törvény alapján időarányosan járó juttatások megfelelő részét köteles visszafizetni. A túlfizetés nem követelhető vissza, ha a szolgálati viszony a bíró halála, nyugdíjazása alapján szűnt meg.

(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója a bíró kérésére – rendkívül indokolt esetben – fizetés nélküli szabadságot engedélyezhet, azonban annak teljes időtartama az 1 évet nem haladhatja meg.

56. § A Bíróságok Napja július 15-e, amely a bíróságokon – az igazságügyi alkalmazottakra is kiterjedően – munkaszüneti nap.

#### 28. Az OBH-ba beosztott bíró jogállása

⋯ 741 változatlan sor ⋯

(2) A beosztási pótlék összege a bírói illetményalap összegének

- a) a járásbírósági bírónál 10,

- b)

- b) a közigazgatási és munkaügyi bírósági bírónál 15,

- c) a törvényszéki bírónál 20,

- d) az ítélőtábla bírájánál 40,

- e) a Kúria bírájánál 60 százaléka.

⋯ 28 változatlan sor ⋯

(2) A vezetői pótlékra való jogosultság szempontjából kiemelt járásbíróságnak minősül az a járásbíróság, ahol a bírák engedélyezett létszáma az 50 főt meghaladja, nagyobb járásbíróságnak minősül a törvényszék székhelyén működő járásbíróság, továbbá az a bíróság, ahol a bírák engedélyezett létszáma a 8 főt meghaladja.

#### 178. §

178. § (1) A vezetői pótlék összegének a megállapítása szempontjából annak a közigazgatási és munkaügyi bíróságnak az elnöke és elnökhelyettese, ahol

- a) a bírák engedélyezett létszáma az 50 főt meghaladja a törvényszék elnökével és elnökhelyettesével,

- b) a bírák engedélyezett létszáma a 8 főt meghaladja a nagyobb járásbíróság elnökével és elnökhelyettesével,

- c) ahol a bírák engedélyezett létszáma a 8 főt nem haladja meg, a kisebb járásbíróság elnökével és elnökhelyettesével azonos beosztásúnak minősül.

(2) Ha a közigazgatási és munkaügyi bíróságon a bírák engedélyezett létszáma az 50 főt meghaladja, akkor a közigazgatási és munkaügyi bíróság csoportvezetője a nagyobb járásbíróság elnökével, csoportvezető-helyettese a kisebb járásbíróság elnökével azonos beosztásúnak minősül. Ha a közigazgatási és munkaügyi bíróságon a bírák engedélyezett létszáma a 8 főt meghaladja, akkor csoportok felállítása esetén a csoportvezető és a csoportvezető-helyettes a nagyobb járásbíróság csoportvezetőjével, illetve a nagyobb járásbíróság csoportvezető-helyettesével azonos beosztásúnak minősül.

(3) A vezetői pótlék összegének a megállapítása szempontjából a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumvezető a törvényszék kollégiumvezetőjével, a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumvezető helyettese a törvényszék kollégiumvezető-helyettesével azonos beosztásúnak minősül.

#### 67. Az idegennyelv-ismereti pótlék

179. § (1) A bíró idegennyelv-ismereti pótlékra jogosult, ha munkakörében az idegen nyelvet a munkáltatója rendelkezése szerint használja, és az adott nyelvből az állami nyelvvizsga letételét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű igazolással rendelkezik.

⋯ 383 változatlan sor ⋯

### XV. Fejezet — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

222. § (1) A bírák szolgálati viszonyára az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 6. §-át, 7. §-át, 9. §-át, 10. § (2) és (4) bekezdését, 12. §-át, 20. § (3) bekezdését, 22. § (1) és (3)–(6) bekezdését, 23. §-át, 24. § (1) bekezdés első mondatának első fordulatát és második mondatát, valamint (3) és (4) bekezdését, 25. §-át, 27. és 28. §-át, 29. § (1) és (3)–(5) bekezdését, 45. § (4) bekezdését, 51. § (2) és (5) bekezdését, 55. § (1) bekezdését, 65. § (3) bekezdését, 70. § (4) bekezdését, 80. §-át, 93. § (2)–(4) bekezdését, 102. § (1) és (5) bekezdését, 103. §-át, 104. § (1) bekezdését, 134. § (1)–(3) bekezdését, 146. § (1) és (2) bekezdését, (3) bekezdés a)–c) és e) pontját, valamint (4) bekezdését, 154–156. §-át, 157. § (1) bekezdését, 160–164. §-át, 231. §-át, 270. §-át, 271. §-át, 272. § (2)–(9) bekezdését, 274. § (1) bekezdésének első fordulatát, valamint (2)–(5) bekezdését, 275. §-át, 286. §-át, 287. § (4) bekezdését, 294. § (1) bekezdés g) pontját és (2) bekezdését, valamint a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 130. § (2) bekezdését, 132. § (2) bekezdését, 133. §-át, 134. § (1)–(3) bekezdését, (4) bekezdésének első mondatát, továbbá (5)–(11) bekezdését, 135–140/A. §-át, 151/A. § (1) és (2), valamint (5) és (6) bekezdését, megfelelően alkalmazni kell.

222. § (1) A bírák szolgálati viszonyára az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az Mt. 6. §-át, 7. §-át, 9. §-át, 10. § (2) és (4) bekezdését, 12. §-át, 20. § (3) bekezdését, 22. § (1) és (3)–(6) bekezdését, 23. §-át, 24. § (1) bekezdés első mondatának első fordulatát és második mondatát, valamint (3) és (4) bekezdését, 25. §-át, 27. és 28. §-át, 29. § (1) és (3)–(5) bekezdését, 45. § (4) bekezdését, 51. § (2) és (5) bekezdését, 55. § (1) bekezdését, 65. § (3) bekezdését, 70. § (4) bekezdését, 80. §-át, 93. § (2)–(4) bekezdését, 102. § (1) és (5) bekezdését, 103. §-át, 104. § (1) bekezdését, 115. § (2) bekezdését, 118. §-át, 120–121. §-át, 122. § (3)–(5) bekezdését, 123. § (1)–(4) bekezdését, (5) bekezdés a) és b) pontját, valamint (7) bekezdését, 124–131. §-át, 133. § (1) és (2) bekezdését, 134. § (1)–(3) bekezdését, 146. § (1) és (2) bekezdését, (3) bekezdés a)–c) és e) pontját, valamint (4) bekezdését, 148. §-át, 149. § (1) bekezdését, 152. §-át, 154–156. §-át, 157. § (1) bekezdését, 160–164. §-át, 231. §-át, 270. §-át, 271. §-át, 272. § (2)–(9) bekezdését, 274. § (1) bekezdésének első fordulatát, valamint (2)–(5) bekezdését, 275. §-át, 286. §-át, 287. § (4) bekezdését, 294. § (1) bekezdés g) pontját és (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(2) Az Mt.

- a) 29. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell megfelelően alkalmazni, hogy a távolléti díj helyett átlagilletményt kell megfizetni,

- b) 135. § (1) bekezdését, valamint 165. § (1) bekezdés e)–g) pontját azzal az eltéréssel kell megfelelően alkalmazni, hogy az abban foglaltaktól a felek megállapodása nem térhet el,

- c) 229. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy felmondás alatt a lemondást kell érteni,

- d) 232–234. §-át az üzemi tanácsra vonatkozó rendelkezések kivételével megfelelően alkalmazni kell.

- b) 123. § (6) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szabadság esedékességének évét követő kiadása az e törvényben megállapított alapszabadságra vonatkozik,

- c) 135. § (1) bekezdését, valamint 165. § (1) bekezdés e)–g) pontját azzal az eltéréssel kell megfelelően alkalmazni, hogy az abban foglaltaktól a felek megállapodása nem térhet el,

- d) 229. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy felmondás alatt a lemondást kell érteni,

- e) 232–234. §-át az üzemi tanácsra vonatkozó rendelkezések kivételével megfelelően alkalmazni kell.

223. § Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a katonai bíró szolgálati viszonyára a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a katonai bíró bármilyen illetményre és a jubileumi jutalomra e törvény alapján jogosult, és fegyelmi felelősségre vonására kizárólag e törvény alapján kerülhet sor.

223. § Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a katonai bíró szolgálati viszonyára a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a katonai bíró bármilyen illetményre és a jubileumi jutalomra e törvény alapján jogosult, és fegyelmi felelősségre vonására kizárólag e törvény alapján kerülhet sor.

224. § A köztársasági elnöknek az e törvénnyel a hatáskörébe utalt döntéséhez ellenjegyzés nem szükséges.

⋯ 45 változatlan sor ⋯

232. § Az OBT e törvény hatályba lépésétől számított 1 éven belül felülvizsgálja az Országos Igazságszolgáltatási Tanács által a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 24. § (5) bekezdése alapján az együttalkalmazási tilalom alól adott felmentéseket.

232/A. § A 174. § (2) bekezdés alkalmazásában ítélőtáblai, illetve törvényszéki szolgálati időnek számít 2013. január 1. napját követően annak a volt ítélőtáblai, illetve törvényszéki bírónak a szolgálati ideje, akinek a törvényszékre, illetve a közigazgatási és munkaügyi bíróságra történő áthelyezésére a közigazgatási és munkaügyi bíróságok felállításakor, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény rendelkezéseire tekintettel került sor.

233. § E törvény

- a) az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött keretmegállapodásról szóló, 1996. június 3-i 96/34/EK tanácsi irányelvnek,

- b) az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a részmunkaidős foglalkoztatásról kötött keretmegállapodásról szóló, 1997. december 15-i 97/81/EK tanácsi irányelvnek,

- c) az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról szóló, 1999. június 28-i 1999/70/EK tanácsi irányelvnek,

- d) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

- e) a BUSINESSEUROPE, az UEAPME, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött felülvizsgált keretmegállapodás végrehajtásáról és a 96/34/EK hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. március 8-i 2010/18/EU tanácsi irányelvnek

- f) a munkaadónak a munkavállalóval szembeni, a szerződés, illetve a munkaviszony feltételeire vonatkozó tájékoztatási kötelezettségéről szóló, 1991. október 14-i 91/533/EGK tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

⋯ 453 változatlan sor ⋯