2011. évi CLV. törvény — mi változott? 2015. december 31.

A 2015. szeptember 1. és 2015. december 31. között hatályba lépett módosítások. 5 sor került be, 12 sor került ki.

← Előző módosítás (2015. szeptember 1.)Következő módosítás (2016. január 1.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 25 változatlan sor ⋯

2. § (1) Szakképzési hozzájárulásra kötelezett – a (3)–(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a belföldi székhelyű

- a) gazdasági társaság, kivéve a szakképzésről szóló törvény szerinti, szakképzési feladatot ellátó nonprofit gazdasági társaságot,

- a) gazdasági társaság,

- b) szövetkezet, kivéve a lakásszövetkezetet, a szociális szövetkezetet, valamint az iskolaszövetkezetet,

- c) állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, közös vállalat, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat – kivéve a víziközmű-társulatot –, egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat,

- d) ügyvédi iroda, végrehajtó iroda és szabadalmi ügyvivő iroda,

⋯ 56 változatlan sor ⋯

5. § A szakképzési hozzájárulás teljesíthető

- a) a szakképzésről szóló törvényben foglaltak szerint azon iskolai rendszerű képzések esetében, amelyek állami fenntartású szakképző iskolában vagy szakképzési megállapodás alapján, költségvetési hozzájárulással nem állami szakképző iskolában kerülnek megszervezésre

- aa) a szakképzésről szóló törvényben meghatározott szakképző iskola (a továbbiakban: szakképző iskola) és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött együttműködési megállapodás alapján, az iskolai rendszerű szakképzésben a nappali rendszerű oktatásban és a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban, vagy

- ab) a szakképző iskola tanulója és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött tanulószerződés alapján

folytatott gyakorlati képzés – ideértve a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlatot is – szervezésével,

⋯ 25 változatlan sor ⋯

(2) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségét kizárólag az 5. § a) pontja alapján gyakorlati képzés szervezésével teljesíti, és a csökkentő tételek összege meghaladja a bruttó kötelezettsége mértékét, az azt meghaladó részt a (2a) és (2b) bekezdésben meghatározottak szerint – a (2a) bekezdés b) pont ba) alpontja kivételével –, a 9. § (1) és (3) bekezdése szerinti eljárás során az állami adóhatóságtól visszaigényelheti.

(2a) Ha az 5. § a) pont aa) és ab) alpontja alapján számított csökkentő tételek összege a bruttó kötelezettség mértékét meghaladja, és

(2a)–(2b)

- a) az 5. § a) pont aa) alpontja alapján számított csökkentő tétel összege nagyobb vagy egyenlő, mint a bruttó kötelezettség mértéke, akkor kizárólag az 5. § a) pont ab) alpontja szerint számított csökkentő tétel vehető figyelembe a visszaigénylésnél;

- b) az 5. § a) pont aa) alpontja alapján számított csökkentő tétel összege kisebb, mint a bruttó kötelezettség mértéke, és

- ba) az 5. § a) pont aa) alpontja alapján számított csökkentő tétel összege nagyobb vagy egyenlő, mint az 5. § a) pont ab) alpontja alapján számított csökkentő tétel, akkor a csökkentő tételek legfeljebb a bruttó kötelezettség mértékéig vehetők figyelembe;

- bb) az 5. § a) pont aa) alpontja alapján számított csökkentő tétel összege kisebb, mint az 5. § a) pont ab) alpontja alapján számított csökkentő tétel, akkor a csökkentő tételeknek a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó összege visszaigényelhető.

(2b) Ha a hozzájárulásra kötelezett bruttó kötelezettsége nulla, kizárólag az 5. § a) pont ab) alpontja alapján számított csökkentő tétel vehető figyelembe a visszaigénylésnél.

(3) A gyakorlati képzést szervező átalányadózó hozzájárulásra kötelezettet nem illeti meg a (2)–(2b) bekezdés szerinti visszatérítés.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint nem csökkentheti bruttó kötelezettsége mértékét az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodásban az 5. § a) pont aa) alpontjától eltérően, a szakképzésről szóló törvény együttműködési megállapodásra vonatkozó szabályaiban meghatározott időtartamot meghaladó mértékben vállal kötelezettséget és tanulószerződéssel nem rendelkezik.

⋯ 64 változatlan sor ⋯

- g) az állami fenntartású szakképző iskolák felnőttoktatási tevékenységének támogatására szolgáló keretösszeget,

- h) a központi keretösszeget,

- i) a 19/A. § (2) bekezdés b) pontja és (3) bekezdése szerinti feladatokra elkülönített keretösszeget,

- j) a hozzájárulásra nem kötelezett, a szakképzésről szóló törvény szerint tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szerv, szervezet normatív támogatását szolgáló keretösszeget.

- j)

13. § (1) Az alaprész feletti rendelkezési jogot a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter gyakorolja.

⋯ 16 változatlan sor ⋯

- b) támogatás nyújtható saját tulajdonában álló olyan tanműhely létesítéséhez, amelyben az iskolai rendszerű szakképzés keretében az 5. § a) pont ab) alpontjában meghatározottak szerint gyakorlati képzés folytatását tervezi,

- c) támogatás nyújtható tanműhelyben az 5. § a) pont ab) alpontjában meghatározottak szerint folytatott gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló beruházáshoz, valamint a vagyoni értékű jogok közé sorolható szoftverfelhasználási jogának a megszerzéséhez, és a szellemi jogvédelem alatt álló szoftvertermék beszerzéséhez.

15. § Az alaprész pénzeszközeiből támogatás nyújtható a szakképzésről szóló törvényben meghatározott tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szerv, szervezet részére, az általa kötött tanulószerződés alapján, az általa folytatott gyakorlati képzésre a 12. § j) pontjában meghatározott keretösszeg mértékéig.

15. §

16. § Az állam az alaprész pénzeszközeiből a szakiskola szakképzési évfolyamán, az első szakképesítésre felkészítő, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, tanulói jogviszonyban lévő, hiány-szakképesítést tanulók részére szakiskolai tanulmányi ösztöndíj biztosításával a 12. § c) pontja szerint rendelkezésre álló költségvetési évre megállapított keretösszeg mértékéig támogatást nyújthat. A szakiskolai tanulmányi ösztöndíj folyósításával összefüggő feladatokat az iskola látja el.

⋯ 215 változatlan sor ⋯