2011. évi CLIV. törvény — mi változott? 2011. november 27.

20. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 6. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) 2012. június 30-ától a bíróság és a felek közötti írásbeli közlésekre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Természetes személyek esetén a beadványokat és más hivatalos iratokat papír alapon is be lehet nyújtani, illetve kézbesíteni.”

(2) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 7. § (5) bekezdésében a „2011. december 5-étől” szövegrész helyébe a „2012. június 30-ától” szöveg lép.

71. § Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 12. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Intézeti gyógyszertár a 16. § (2) bekezdésben foglalt esetben a gyógyszerhiánnyal érintett gyógyszert másik intézeti gyógyszertártól is beszerezheti.”

72. § (1) A Gytv. 16. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a forgalomba hozatali engedély jogosultja a gyógyszert Magyarország területén nem kívánja forgalmazni, ezt a tényt az utolsó gyártási tétel gyógyszer-nagykereskedőnek történő átadásakor, de legkésőbb a forgalmazás várható megszüntetése előtt három hónappal a vele szerződéses jogviszonyban álló gyógyszer-nagykereskedőkkel, a gyógyszerészeti államigazgatási szervvel és az egészségbiztosítási szervvel tudatni köteles, úgy, hogy a forgalmazás várható idejének megszűnéséig a gyógyszer addigi felhasználásából számított szükséges mennyiség rendelkezésre állását biztosítja. A forgalomba hozatali engedély jogosultja által bejelentett és az ellátáshoz szükséges készlet rendelkezésre állását a gyógyszerészeti államigazgatási szerv vizsgálja.

(2) Ha a forgalomba hozatali engedély jogosultja Magyarországon a gyógyszerrel a folyamatos ellátást nem tudja biztosítani és a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátásról szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 21. § (4) bekezdésében foglalt gyógyszerhiány esete áll fenn vagy az előreláthatólag bekövetkezik, a forgalomba hozatali engedély jogosultja ezt a tényt, valamint ennek időtartamát, az ezen idő alatt is elérhető mennyiség nagyságrendjét a vele szerződéses jogviszonyban álló gyógyszer-nagykereskedőkkel, a gyógyszerészeti államigazgatási szervvel és az egészségbiztosítási szervvel haladéktalanul tudatni köteles.”

(2) A Gytv. 16. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A forgalomba hozatali engedély jogosultjának biztosítania kell, hogy a Magyarországon vele szerződésben álló gyógyszer-nagykereskedők együttesen az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott hatóanyagú gyógyszerekből az ott meghatározott mennyiségű készlettel folyamatosan rendelkezzenek. Az érintett hatóanyagok köre a gyógyszerészeti államigazgatási szerv javaslata alapján kerül meghatározásra.”

(3) A Gytv. 16. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az (2) bekezdés szerinti gyógyszerhiányra vonatkozó bejelentést a gyógyszerészeti államigazgatási szerv honlapján közzéteszi és erről az állami egészségügyi, katasztrófa- és védelmi készlet kezelőjét és az egészségbiztosítási szervet értesíti.

(7) Az (2) bekezdés szerinti gyógyszerhiány esetében a forgalomba hozatali engedély jogosultja és a gyógyszer-nagykereskedő a gyógyszerhiány kezelése érdekében az egészségügyért felelős miniszter rendeletében foglaltak szerint köteles együttműködni az állami egészségügyi, katasztrófa- és védelmi készlet kezelőjével, a gyógyszerészeti államigazgatási szervvel és az egészségbiztosítási szervvel.”

73. § (1) A Gytv. 25. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Azt a gyógyszert, amely az EGT-megállapodásban részes államban nem, de más országban forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezik, különleges esetben gyógyászati célra akkor lehet alkalmazni, ha felhasználását különös méltánylást érdemlő betegellátási érdek vagy a Gyftv. 21. § (4) bekezdésében foglalt gyógyszerhiány indokolja, és alkalmazását – a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint – a gyógyszerészeti államigazgatási szerv engedélyezte. Azt a gyógyszert, amelyet az EGT-megállapodásban részes államban forgalomba hozatalra engedélyeztek, gyógyászati célra akkor lehet alkalmazni, ha azt a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően a gyógyszerészeti államigazgatási szervnek bejelentették.”

(2) A Gytv. 25. § a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Gyógyszert a (6) bekezdésben foglaltakon túl akkor is lehet indikáción túli gyógyszerrendelés keretében rendelni, illetve alkalmazni, ha

a) az adott indikációban forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerhez a beteg hozzájutása olyan aránytalanul nagymértékben akadályozott, ami a gyógyszeres kezelés megkezdésének késlekedése miatt visszafordíthatatlan egészségkárosodáshoz vezethet,

b) jogszabály szerinti bizonyítékok alapján az adott gyógyszer indikáción túli alkalmazásával esély van a gyógyszeres kezelés sikerességére, illetve a beteg állapotának javítására vagy stabilizálására, és

c) a (6) bekezdés b)–c) pontjában foglaltak teljesülnek.”

74. § (1) A Gytv. 32. § (5) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy]

„g) az orvosi, a sürgős szükség esetén indokolt indikáción túli, valamint a gyógyszerhiány esetén történő gyógyszerrendelés szabályait,”

[rendeletben szabályozza.]

(2) A Gytv. 32. § (5) bekezdése a következő s)–u) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy]

„s) a 16. § (5) bekezdése szerinti, a folyamatos ellátás biztosításához szükséges készletek mennyiségét, és hatóanyagok körét,

t) a farmakovigilanciával kapcsolatos szabályokat,

u) a gyógyszerhiány kezelése érdekében a gyógyszerhiánnyal érintett gyógyszer forgalomba hozatali engedély jogosultja, a gyógyszer-nagykereskedő, az állami egészségügyi, katasztrófa- és védelmi készlet kezelője, az egészségbiztosítási szerv, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv közötti együttműködésre vonatkozó szabályokat”

[rendeletben szabályozza.]

(2) A Ktjv. az alábbi új, 6/C. §-sal egészül ki:

„6/C. § (1) A munkáltató személyében a jogszabály rendelkezése folytán bekövetkező olyan változás esetén, ha a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alól az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatóhoz kerül, a munkáltató érintett szervezete, illetve tevékenysége keretében foglalkoztatott köztisztviselő közszolgálati jogviszonya – a (3), (4) és a (9) bekezdésben foglalt kivétellel – a jogállásváltozás időpontjában kormánytisztviselői jogviszonnyá alakul át.

(2) A jogviszony átalakulásáról az érintetteket az átvevő munkáltató az átalakulást követő harminc napon belül tájékoztatja.

(3) A jogviszony kormánytisztviselői jogviszonnyá történő átalakulását követő negyvenöt napon belül a köztisztviselőt a kormánytisztviselői jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint be kell sorolni, és illetményét meg kell állapítani.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem alakul át a köztisztviselő jogviszonya, ha az átvevő munkáltató e törvény rendelkezései alapján nem létesíthet kormánytisztviselői jogviszonyt az átadással érintett köztisztviselővel, ebben az esetben a közszolgálati jogviszony a törvény erejénél fogva az átadás időpontjában megszűnik. A jogviszony megszűnéséről a köztisztviselőt az átadás napjával írásban értesíteni kell. A jogviszony megszűnése esetén a köztisztviselő számára a Ktv. 19. § alkalmazásával megállapított végkielégítést kell megfizetni.

(5) Határozatlan időtartamú közszolgálati jogviszony – eltérő törvényi rendelkezés hiányában – határozatlan időtartamú kormánytisztviselői jogviszonnyá alakul át. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a jogviszony teljes munkaidős kormánytisztviselői jogviszonnyá alakul át.

(6) Az átalakult jogviszony esetén a köztisztviselőnek az átalakulással érintett, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál közszolgálati jogviszonyként elismert idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el.

(7) A közszolgálati jogviszonyban álló vezető jogviszonyának átalakulását követően – a kormánytisztviselői jogviszonyra vonatkozó szabály figyelembevételével – kell a vezetői munkakör szintjét és megnevezését megállapítani.”

78. § (1) A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének (a továbbiakban: központi alrendszer) 2011. évi

a) bevételi főösszegét 12 974 191,6 millió forintban,

b) kiadási főösszegét 14 491 291,2 millió forintban,

c) hiányát 1 517 099,6 millió forintban állapítja meg.”

(2) A Kötv. 5. §-a az alábbi (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az (1) bekezdés szerinti céltartalék terhére támogatható a központi költségvetési szerveknél a feladatok változásával, a szervezetek, szervezetrendszerek korszerűsítésével, a feladatellátás ésszerűsítésével megvalósuló, kiadás- és költségvetési támogatás-megtakarítást eredményező létszámcsökkentések személyi és munkaadókat terhelő járulék kifizetése. Az előirányzatok átcsoportosítására a Kormány kap felhatalmazást.”

(3) A Kötv. 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal fejezet, 1. Nemzeti Adó- és Vámhivatal Igazgatása cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzatán legfeljebb 18 000,0 millió forint, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzatán legfeljebb 4860,0 millió forint előirányzat-módosítás engedélyezhető, ha a költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet 2. cím, 1. Általános forgalmi adó alcím előirányzata, 2. Jövedéki adó alcím előirányzata a 3. cím, 1. Személyi jövedelemadó alcím előirányzata, a Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 1. Munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék alcím előirányzata, a 2. alcím, 1. Biztosított által fizetett nyugdíjjárulék jogcím-csoport előirányzata, az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 1. Munkáltatói egészségbiztosítási járulék alcím előirányzata, a 2. Biztosítotti egészségbiztosítási járulék alcím előirányzata együttesen legalább 101,0%-ban teljesül.”

(4) A Kötv. 36. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a helyi önkormányzat normatív hozzájárulásról és támogatásról való lemondása olyan – nem helyi önkormányzat részére történő – feladatellátással függ össze, amelyre a feladatot átvevő jogosult a 13. §, illetve a 42. § szerinti normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételére, a feladatátadással év közben felszabaduló összeggel a helyi önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulás és támogatás, illetve az Önkormányzati fejezeti tartalék előirányzatát csökkenteni kell, és az annak további folyósításáról gondoskodó minisztériumi fejezet ilyen célú előirányzatát meg kell emelni.”

(5) A Kötv. 39. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A (2) és (3) bekezdés szerinti illetékbevételt a Kincstár – a (6) bekezdésben foglalt kivétellel – a tárgyhónapot követő hónap 20-áig utalja át a fővárosi, a megyei, és a megyei jogú városi önkormányzatok pénzforgalmi számlájára.”

(6) A Kötv. 39. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A (3) bekezdés alapján a megyei önkormányzatokat a 2011. december 1-jétől beszedett illetékből megillető részesedés – a NAV kimutatása alapján – a központi költségvetés bevételét képezi.”

(7) A Kötv. 75. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Országgyűlés 2011. december 1-jei hatállyal lemond a Magyar Államnak a Várpalota és Régiója Környezetvédelmi Rehabilitációs Programra létrehozott céltársulásban részt vevő Balatonalmádi, Berhida, Ősi, Öskü, Pétfürdő, Tés, és Várpalota települések önkormányzataival szemben fennálló kölcsön követelés tőke- és kamatösszegéről.”

(8) A Kötv. 76. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy az államháztartásért felelős miniszter a Magyar Állam nevében kötelezettséget vállaljon az Európa Tanács Fejlesztési Bank (a továbbiakban: CEB) 2011. évi 386. számú határozatában szereplő 17 904 000 euró összegnek megfelelő alaptőke emelésre. A tőkeemelésből

a) 2 004 000 euró összeg a CEB tartalékai terhére, Magyarország részére történő jóváírásként valósul meg,

b) 15 900 000 euró összeg a Magyar Állam feltételes fizetési kötelezettségvállalásával a lehívható tőkerészt növeli.

(4) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy az államháztartásért felelős miniszter a Magyar Állam nevében kötelezettséget vállaljon a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (a továbbiakban: Világbank) 2011. évi 613. számú határozatában szereplő 274 565 260 USD összegnek megfelelő alaptőke emelésre. A tőkeemelésből

a) 16 473 915,6 USD összegű fizetési kötelezettséget a Világbank felé nemzeti valutában, a 2012–2016. években, egyenlő részletekben kell teljesíteni,

b) 258 091 344,4 USD összeg a Magyar Állam feltételes fizetési kötelezettségvállalásával a lehívható tőkerészt növeli.

(5) Az Országgyűlés

a) jóváhagyja a Világbank felé Magyarország által a korábbi években, nemzeti valutában vállalt kötelezettségek USD összegre történő átalakítását, amely a Magyar Állam számára a 2012–2017. évek között 26 502 569,06 USD-nak megfelelő összeg nemzeti valutában teljesítendő fizetési kötelezettséget eredményez,

b) felhatalmazza az államháztartásért felelős minisztert, hogy az átalakítás végrehajtását szabályozó visszavásárlási megállapodást a Világbankkal megkösse.”

(9) A Kötv. 75. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az Országgyűlés hozzájárul, hogy a Magyar Állam legkésőbb 2011. december 30-i hatállyal ellenérték nélkül átvállaljon a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. (a továbbiakban: MÁV Zrt.) hitelviszonyon alapuló tartozásaiból legfeljebb 64 000,0 millió forint tőkeösszegű adósságot és annak járulékait. A MÁV Zrt.-t ezen tartozás-átvállalás tekintetében nem terheli illetékkötelezettség. Az átvállalandó adósság részleteit a Kormány állapítja meg. A Magyar Államot az átvállalás során az államháztartásért felelős miniszter képviseli.”

(10) A Kötv. a következő 77/A. §-sal egészül ki:

„77/A. § A Magyar Állam a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-nek nyújtandó tőkeemelést állampapírok átadásával is teljesítheti.”

(11) A Kötv. 1. mellékletében

- a) A XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet 16. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím kiegészül a 18. MFB tőkeemelése alcímmel, amelynek támogatási és kiadási előirányzata 60 000,0 millió forint. A XVII. fejezet 1–16. cím összesen támogatási előirányzata 308 227,1 millió forintra, kiadási előirányzata 401 846,2 millió forintra, a XVII. fejezet összesen támogatási előirányzata 308 227,1 millió forintra, kiadási előirányzata 634 228,0 millió forintra változik.

- b) a XX. Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Normatív támogatások alcím, 3. Közoktatási célú humánszolgáltatások és kiegészítő támogatás jogcím-csoport támogatási és kiadási előirányzata 107 575,0 millió forintra változik.

- c) a XX. Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 19. Szociális célú humánszolgáltatások alcím,

- ca) 1. Szociális célú humánszolgáltatások normatív állami támogatása jogcím-csoport támogatási előirányzata 37 562,1 millió forintra, 5. Egyéb működési célú kiadások kiemelt előirányzat kiadási előirányzata 37 546,1 millió forintra változik,

- cb) 3. Egyházi szociális intézményi normatíva kiegészítése jogcím-csoport támogatási előirányzata 14 715,5 millió forintra, 5. Egyéb működési célú kiadások kiemelt előirányzat kiadási előirányzata 14 708,5 millió forintra változik.

- d) a XX. Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet 1–20. cím összesen támogatási előirányzata 540 225,5 millió forintra, kiadási előirányzata 907 081,6 millió forintra, a XX. fejezet összesen támogatási előirányzata 540 225,5 millió forintra, kiadási előirányzata 1 535 370,6 millió forintra változik.

- e) A XLI. A központi költségvetés kamatelszámolásai, tőkevisszatérülései, az adósság és követelés-kezelés költségei fejezet 4. Tőke követelések visszatérülései cím, 2. Nemzetközi pénzügyi szervezetek és külföldi pénzintézetek belföldre kihelyezett hiteleinek tőke-visszatérülése alcím, 3. OECF hitel tőke-visszatérülése jogcímcsoport bevételi előirányzata 3687,3 millió forintra, a XLI. fejezet összesen bevételi előirányzata 62 906,0 millió forintra változik.

- f) A XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 38. Adósság-átvállalás és tartozás-elengedés cím

- fa) 3. alcímének megnevezése „Várpalota és Régiója Környezetvédelmi Rehabilitációs Programra létrehozott céltársulás kölcsönének elengedése” megnevezésre, kiadási előirányzata 3600,0 millió forintra változik;

- fb) kiegészül a 4. A megyei önkormányzatoktól és a Fővárosi Önkormányzattól átvállalt adósság alcímmel, 1. Adósság-átvállalás jogcímcsoporttal, amelynek kiadási előirányzata 70 000,0 millió forint, 2. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból eredő fizetési kötelezettség teljesítése jogcímcsoporttal, amelynek kiadási előirányzata 130 000,0 millió forint;

- fc) kiegészül az 5. A MÁV Zrt.-től átvállalt adósság alcímmel, amelynek kiadási előirányzata 64 000,0 millió forint; a XLII. fejezet összesen kiadási előirányzata 1 461 900,2 millió forintra változik.

- g) A központi alrendszer bevételi főösszege 12 974 191,6 millió forintra, kiadási főösszege 14 491 291,2 millió forintra, a főösszegek egyenlege –1 517 099,6 millió forintra változik.

(12) A Kötv. 9. melléklet 1. pontja kiegészül a következő rendelkezéssel:

„XLII. A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI fejezetben

Várpalota és Régiója Környezetvédelmi Rehabilitációs Programra létrehozott céltársulás kölcsönének elengedése (38. cím, 3. alcím)

A megyei önkormányzatoktól és a Fővárosi Önkormányzattól átvállalt adósság (38. cím, 4. alcím)

A MÁV Zrt.-től átvállalt adósság (38. cím, 5. alcím)”

80. § Nem lép hatályba az alapítványok elektronikus nyilvántartásáról, valamint a nyilvántartásból történő adatszolgáltatásról szóló 2010. évi XVI. törvény.