2011. évi CLI. törvény — mi változott? 2026. január 1.
A 2025. január 1. és 2026. január 1. között hatályba lépett módosítások. 52 sor került be, 10 sor került ki.
← Előző módosítás (2025. január 1.)Következő módosítás (2026. július 29.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 19 változatlan sor ⋯
3. § Az Alkotmánybíróság székhelye Budapest.
4. § Az Alkotmánybíróság költségvetése a központi költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezet. Az Alkotmánybíróság a költségvetésére vonatkozó javaslatát és a költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolóját maga állítja össze, és azt a Kormány változtatás nélkül terjeszti be a központi költségvetésről, illetve az annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslat részeként az Országgyűlésnek. Az Alkotmánybíróság költségvetését úgy kell megállapítani, hogy ne legyen kevesebb az előző évi központi költségvetésben megállapított összegnél.
4. § (1) Az Alkotmánybíróság költségvetése a központi költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezet. Az Alkotmánybíróság a költségvetésére vonatkozó javaslatát és a költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolóját maga állítja össze, és azt a Kormány változtatás nélkül terjeszti be a központi költségvetésről, illetve az annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslat részeként az Országgyűlésnek.
(2) Az Alkotmánybíróság költségvetését – ezen belül a személyi kiadások előirányzatát – úgy kell megállapítani, hogy az ne legyen kevesebb az előző évi központi költségvetésben megállapított összegnél azzal, hogy a személyi juttatások előirányzatának összegét – az egyéb előirányzatok csökkentése nélkül – korrigálni kell
- a) az év közben biztosított többletforrások összességével, illetve
- b) a költségvetési év során bekövetkező – a kúriai bírók személyi juttatásaira irányadó jogszabályból eredő – illetménynövekedés eléréséhez szükséges költségvetési forrás mértékével.
(3) A (2) bekezdést kell alkalmazni az egyéb működési kiadások előirányzatán belül a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó előirányzata összegének meghatározása tekintetében is.
#### 3. Az Alkotmánybíróság tagjának jogállása
5. § Az Alkotmánybíróság tagja független, csak az Alaptörvénynek és a törvényeknek van alárendelve.
⋯ 99 változatlan sor ⋯
- b) neki felróható okból egy évig nem vesz részt az Alkotmánybíróság munkájában, vagy
- c) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl.
(6) Az Alkotmánybíróság tagja megbízatásának megszűnését a 15. § (1) bekezdés b) pontja esetében – a megbízatási idő lejártának napjával – és a 15. § (2) bekezdés a)–b) pontja esetében az elnök állapítja meg, és a teljes ülésen bejelenti. A 15. § (2) bekezdés c)–f) pontja esetén az Alkotmánybíróság teljes ülése hoz határozatot, amelyet a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.
(6) Az Alkotmánybíróság tagja megbízatásának megszűnését a 15. § (1) bekezdés b) pontja esetében – a megbízatási idő lejártának napjával – és a 15. § (2) bekezdés a)–b) pontja esetében az elnök állapítja meg, és a teljes ülésen bejelenti. A 15. § (2) bekezdés c)–f) pontja esetén az Alkotmánybíróság teljes ülése hoz határozatot, amelyet az Alkotmánybíróság Határozatai hivatalos lapban közzé kell tenni.
#### 4. Az Alkotmánybíróság elnöke és elnökhelyettese
⋯ 49 változatlan sor ⋯
(3) Ha az elnök megbízatása a (2) bekezdésben meghatározott okokból két évnél hamarabb szűnt meg, de legalább egy évig a tisztségét betöltötte, a (2) bekezdésben megjelölt juttatás felére jogosult.
(3a) Ha a (3) bekezdés szerinti feltételek fennállnak, és az elnök legalább két évig az Alkotmánybíróság tagja volt, akkor a (2) bekezdés szerint jogosult juttatásra.
(4) Az Alkotmánybíróság volt elnökét – ha egyúttal az Alkotmánybíróságban betöltött tagsága is megszűnt – a megbízatása megszűnését követően további két évig személyes gépkocsihasználat illeti meg évi harmincezer km keretig.
(5) Az Alkotmánybíróság volt elnökét – ha egyúttal az Alkotmánybíróságban betöltött tagsága is megszűnt – a megbízatása megszűnését követően további két évig kétfős titkárság alkalmazása illeti meg.
⋯ 2 változatlan sor ⋯
(7) Az Alkotmánybíróság volt elnökét nem illetik meg az ebben a §-ban meghatározott jogosultságok és juttatások, ha megbízatása a 15. § (2) bekezdés c) vagy f) pontja alapján szűnt meg.
(8) Az Alkotmánybíróság volt elnökét nem illetik meg a (4) és (5) bekezdésben meghatározott jogosultságok és juttatások, ha a megbízatásának megszűnését követően olyan tisztséget tölt be, amely alapján a (4) és (5) bekezdésben meghatározott jogosultságokra és juttatásokra jogosult.
21. § (1) Az elnök munkáját az elnökhelyettes segíti.
(2) Az elnökhelyettest az Alkotmánybíróság tagjai sorából az elnök javaslatára az Alkotmánybíróság teljes ülése választja meg.
⋯ 12 változatlan sor ⋯
22. § (1) Alkotmánybíróság igazgatási munkaszervezete az Alkotmánybíróság Hivatala, amely ellátja az Alkotmánybíróság szervezeti működtetési, ügyviteli és döntés-előkészítési feladatait.
(2) Az Alkotmánybíróság Hivatalát a főtitkár vezeti. A főtitkárt az elnök javaslatára a teljes ülés választja meg. A főtitkár a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) szerinti közigazgatási államtitkári illetménysáv felső határának megfelelő összegű illetményre és közigazgatási államtitkári juttatásokra jogosult.
(2) Az Alkotmánybíróság Hivatalát a főtitkár vezeti. A főtitkárt az elnök javaslatára a teljes ülés választja meg. A főtitkár havi illetménye az Alkotmánybíróság elnöke havi illetményének 65%-a. Az Alkotmánybíróság főtitkárának juttatásaira az állami vezetők juttatásairól szóló kormányrendeletnek a közigazgatási államtitkár részére biztosított juttatásokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(2a) A főtitkár minden naptári évben húsz munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.
⋯ 5 változatlan sor ⋯
(6) Az Alkotmánybíróság Hivatalának szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat az Alkotmánybíróság Szervezeti és Működési Szabályzata állapítja meg.
(7) Az Alkotmánybíróság Hivatalának költségvetési, pénzügyi, gazdálkodási, üzemeltetési, fenntartási, gépkocsi-üzemeltetési és humánpolitikai feladatait a gazdasági főosztály látja el. A gazdasági főosztályt a gazdasági főigazgató vezeti. A gazdasági főigazgató az Alkotmánybíróság Hivatalának helyettes vezetője. A gazdasági főigazgató a Kit. szerinti helyettes államtitkári illetménysáv felső határának megfelelő összegű illetményre és helyettes államtitkári juttatásokra jogosult.
(7) Az Alkotmánybíróság Hivatalának költségvetési, pénzügyi, gazdálkodási, üzemeltetési, fenntartási, gépkocsi-üzemeltetési és humánpolitikai feladatait a gazdasági főosztály látja el. A gazdasági főosztályt a gazdasági főigazgató vezeti. A gazdasági főigazgató az Alkotmánybíróság Hivatalának helyettes vezetője. A gazdasági főigazgató havi illetménye az Alkotmánybíróság elnöke havi illetményének 55%-a. Az Alkotmánybíróság gazdasági főigazgatójának juttatásaira az állami vezetők juttatásairól szóló kormányrendeletnek a helyettes államtitkár részére biztosított juttatásokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(8) A gazdasági főigazgató minden naptári évben húsz munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.
⋯ 129 változatlan sor ⋯
(5) Az Alkotmánybíróság e §-ban meghatározott jogkörében a teljes ülés jelenlévő tagjai kétharmadának egyetértésével hozza meg döntését.
#### 13/A. A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatásának tényét megállapító határozat vizsgálata
35/A. § (1) Az Alkotmánybíróság az Országgyűlés Alaptörvény 14. cikk (2) bekezdése alapján meghozott, a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatásának tényét megállapító határozatát az Alaptörvénnyel való összhangja és törvényessége tekintetében hivatalból előzetesen vizsgálja. Az Országgyűlés elnöke a határozatot az elfogadása napján megküldi az Alkotmánybíróság részére.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárásban az Alkotmánybíróság a törvényesség tekintetében különösen azt vizsgálja, hogy az Országgyűlés határozata – a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 5/A. §-ában foglaltakra tekintettel – megfelelően rendelkezik-e arról, hogy az átmeneti akadályoztatás ténye a köztársasági elnöknek az átmeneti akadályoztatása megszűnéséről szóló írásbeli nyilatkozatával, a nyilatkozatban meghatározott – a nyilatkozattétel időpontjánál nem korábbi − időpontban megszűnik.
(3) Az Alkotmánybíróság az eljárást az Országgyűlés határozatának meghozatalától számított három munkanapon belül folytatja le. Az elnök gondoskodik az ügynek az e határidő betartását szolgáló időben történő napirendre vételéről.
(4) Az Országgyűlés elnöke és jegyzői az (1) bekezdés szerinti határozatot csak akkor írják alá, ha az Alkotmánybíróság az Országgyűlés határozatát helybenhagyja, ellenkező esetben a határozat közzétételére nem kerül sor.
#### 14. A hatásköri összeütközés feloldása
36. § (1) Ha – a bíróságok és a közigazgatási hatóságok kivételével – az állami szervek, illetve állami és önkormányzati szervek között hatásköri összeütközés merül fel, az érintett szerv az Alkotmánybíróságnál indítványozhatja a hatásköri összeütközés Alaptörvény értelmezése alapján történő megszüntetését.
⋯ 62 változatlan sor ⋯
(4) Az Alkotmánybíróság a 33. §-ban és a 33/A. §-ban meghatározott hatáskörében az Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy az Országgyűlés határozatának megsemmisítése mellett az Országgyűlést új határozat meghozatalára hívja fel.
(5) Az Alkotmánybíróság a 35/A. §-ban meghatározott hatáskörében eljárva
- a) az Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy
- b) megállapítja, hogy az Országgyűlés határozata alaptörvény-ellenes vagy nem felel meg a 35/A. § (2) bekezdésében foglaltaknak.
42. § (1) Ha az Alkotmánybíróság olyan jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközését állapítja meg, amely a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabállyal az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes, a nemzetközi szerződéssel ellentétes jogszabályt teljesen vagy részben megsemmisíti.
(2) Ha az Alkotmánybíróság olyan jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközését állapítja meg, amellyel a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes, az ellentét feloldása érdekében – a körülmények mérlegelése alapján, határidő megjelölésével – felhívja a Kormányt, illetve a jogalkotót, hogy a megjelölt határidőben tegye meg az ellentét feloldása érdekében szükséges intézkedéseket.
⋯ 6 változatlan sor ⋯
(4) Az Alkotmánybíróság a bírói döntés megsemmisítése esetén megsemmisítheti a döntéssel felülvizsgált más bírósági vagy hatósági döntéseket is.
44. § (1) Az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény, az Alaptörvény módosítása és a jogszabály megsemmisítéséről, a jogszabály hatálybalépésének ideiglenes felfüggesztéséről, az Országgyűlés népszavazás elrendelésével összefüggő határozatának vizsgálatáról, a köztársasági elnök tisztségtől való megfosztásáról, valamint az Alaptörvény értelmezéséről, továbbá az előzetes európai uniós értelmező véleményéről szóló határozatát a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. Az Alkotmánybíróság elrendelheti más határozatának vagy végzésének a Magyar Közlönyben való közzétételét is. Az Alkotmánybíróság határozatait és végzéseit az Alkotmánybíróság Határozatai hivatalos lapban is közzé kell tenni.
44. § (1) Az Alkotmánybíróság határozatait, végzéseit, teljes ülési állásfoglalásait, valamint minősített adatot nem tartalmazó normatív határozatait az Alkotmánybíróság Határozatai hivatalos lapban kell közzétenni.
(2) Az Alkotmánybíróság határozatai az Alkotmánybíróság Hivatalának honlapján digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, díjmentesen hozzáférhetőek. A határozatok közzétételére a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény bírósági határozatok nyilvánosságára vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
45. § (1) A megsemmisített jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés az Alkotmánybíróság megsemmisítésről szóló határozatának a Magyar Közlönyben vagy az Alkotmánybíróság Határozatai hivatalos lapban – amennyiben ez utóbbi esetben történő közzétételre a Magyar Közlönyt megelőzően kerül sor – való közzétételét követő napon hatályát veszti, és e naptól nem alkalmazható, a kihirdetett, de hatályba nem lépett jogszabály pedig nem lép hatályba.
45. § (1) A megsemmisített jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés az Alkotmánybíróság megsemmisítésről szóló határozatának az Alkotmánybíróság Határozatai hivatalos lapban való közzétételét követő napon hatályát veszti, és e naptól nem alkalmazható, a kihirdetett, de hatályba nem lépett jogszabály pedig nem lép hatályba.
(1a) Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk (6) bekezdés b) pontja szerinti esetben az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását a kihirdetésére visszamenőleges hatállyal semmisíti meg.
⋯ 35 változatlan sor ⋯
(3) A teljes ülésen hivatalból vesz részt a főtitkár, továbbá részt vehetnek az elnök által meghívott személyek.
(4) A teljes ülés akkor határozatképes, ha azon legalább az Alkotmánybíróság tagjainak kétharmada, köztük az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén az elnökhelyettes jelen van.
(4) A teljes ülés akkor határozatképes, ha azon legalább az Alkotmánybíróság hivatalban lévő tagjainak kétharmada, köztük
- a) az elnök,
- b) az elnök akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, vagy
- c) az elnök és az elnökhelyettes együttes akadályoztatása esetén az Alkotmánybíróság elnök által kijelölt tagja
jelen van.
(4a) A (4) bekezdés c) pontja szerinti esetben az Alkotmánybíróság elnök által kijelölt tagja eseti jelleggel az elnök jogkörében eljárva összehívja és vezeti a teljes ülést.
(5) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a teljes ülés döntéseit nyílt szavazással, szótöbbséggel, tartózkodó szavazat nélkül hozza meg. Az Alkotmánybíróság tagja a döntésben köteles részt venni. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(6) A teljes ülés az 50. § (2) bekezdés d)–e) pontjai szerinti személyi kérdésekben titkos szavazással hozza meg döntését. Az 50. § (2) bekezdés d) pontja szerinti személyi kérdésben az érintett tag nem szavazhat.
⋯ 24 változatlan sor ⋯
(2) Az Alkotmánybíróság teljes ülésén dönt
- a) a 23. §-ban, a 23/A. §-ban, a 24/A. §-ban, a 35. §-ban és a 38. §-ban meghatározott eljárásban,
- a) a 23. §-ban, a 23/A. §-ban, a 24/A. §-ban, a 35. §-ban, a 35/A. §-ban és a 38. §-ban meghatározott eljárásban,
- b) alaptörvény-ellenes vagy nemzetközi szerződésbe ütköző törvény megsemmisítéséről, valamint a tanács által érdemben vizsgált ügyben törvény megsemmisítéséről,
- c) az Alkotmánybíróság ügyrendjének, valamint szervezeti és működési szabályzatának megalkotásáról,
- d) az Alkotmánybíróság tagja
⋯ 7 változatlan sor ⋯
#### 19. Az eljárás megindítása
51. § (1) Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény, valamint e törvény szerint arra jogosult indítványa alapján jár el.
51. § (1) Az Alkotmánybíróság – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az Alaptörvény, valamint e törvény szerint arra jogosult indítványa alapján jár el.
(2)
⋯ 209 változatlan sor ⋯
70. § (1) Az Alkotmánybíróság eljárására vonatkozó részletes szabályokat az Alkotmánybíróság ügyrendje állapítja meg.
(2) Az Alkotmánybíróság teljes ülése az Alkotmánybíróságról szóló törvény és az Ügyrend egységes értelmezése, valamint az Alkotmánybíróság egységes joggyakorlatának kialakítása érdekében iránymutató jellegű teljes ülési állásfoglalást ad ki. A teljes ülési állásfoglalást a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.
(2) Az Alkotmánybíróság teljes ülése az Alkotmánybíróságról szóló törvény és az Ügyrend egységes értelmezése, valamint az Alkotmánybíróság egységes joggyakorlatának kialakítása érdekében iránymutató jellegű teljes ülési állásfoglalást ad ki. A teljes ülési állásfoglalást az Alkotmánybíróság Határozatai hivatalos lapban közzé kell tenni.
71. § (1) E törvény hatálybalépésével minden olyan folyamatban lévő eljárás megszűnik, amely tartalma szerint jogszabály alkotmányellenességének a 24. § (1) bekezdésében meghatározott utólagos vizsgálatára irányul, és amelyet nem az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés e) pontjában meghatározott indítványozó terjesztett elő.
⋯ 29 változatlan sor ⋯
(2) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.
74/D. § (1) A 2026. január 1-jén az Alkotmánybíróság Hivatalában foglalkoztatott köztisztviselők esetében a közszolgálati munkaszerződést – figyelemmel a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 98. § (3) bekezdésére is – 2026. január 31-éig kell megkötni.
(2) A közszolgálati munkaszerződést a köztisztviselő 2025. december 31-én hatályos kinevezése szerinti időtartamra kell megkötni. A köztisztviselő közszolgálati munkaszerződésben megállapított illetménye nem lehet kevesebb annál, mint amekkora összegre illetményként a kinevezési okirata alapján 2025. december 31-én jogosult volt.
(3) Ha a közszolgálati munkaszerződés megkötésére az (1) bekezdés szerinti határidőben a köztisztviselőnek felróható okból, vagy annak ellenére nem kerül sor, hogy a közszolgálati munkaszerződés tervezete a 2025. december 31-én fennálló kinevezés lényeges tartalmi elemeihez képest a köztisztviselő számára hátrányos eltérést nem állapít meg, a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya a lemondásra vonatkozó szabályok szerint szűnik meg azzal, hogy a lemondás közlése napjának 2026. január 31-ét kell tekinteni.
(4) A köztisztviselőt – ha a (3) bekezdés szerinti eset nem áll fenn – a közszolgálati munkaszerződés tervezetének vele való közlésétől számított öt munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére – a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 29. § (8) bekezdésének alkalmazásával, a kinevezésmódosítást megelőző illetménye alatt a 2025. december 31-én irányadó illetményét értve – fel kell menteni.
75. § Ahol e törvény közjogi szervezetszabályozó eszközt említ, azon az állami irányítás egyéb jogi eszközét, ahol törvényt említ, azon a törvényerejű rendeletet is érteni kell.