2011. évi CLI. törvény — mi változott? 2023. június 1.
A 2022. december 15. és 2023. június 1. között hatályba lépett módosítások. 13 sor került be, 14 sor került ki.
← Előző módosítás (2022. december 15.)Következő módosítás (2023. december 14.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 52 változatlan sor ⋯
(3) Ha az Alkotmánybíróság tagjával kapcsolatban tevékenysége során összeférhetetlenségi ok merül fel, azt haladéktalanul meg kell szüntetnie.
10/A. § Az Alkotmánybíróság tagja kérelmezheti – az Alkotmánybíróság elnöke útján – a köztársasági elnöknél a bíróvá történő kinevezését. A kérelemről az Alkotmánybíróság elnöke – annak a köztársasági elnökhöz történő továbbításával egyidejűleg – tájékoztatja az Országos Bírósági Hivatal elnökét.
#### 10/A. §
11. § (1) Az Alkotmánybíróság tagja a megválasztását követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozatra az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – kell megfelelően alkalmazni.
⋯ 228 változatlan sor ⋯
27. § (1) Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés
- a) az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti vagy hatáskörét az Alaptörvénybe ütközően korlátozza, és
- a) az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és
- b) az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
(2) Jogállásától függetlenül érintettnek minősül az a személy vagy szervezet,
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem illetik meg a közhatalmat gyakorló indítványozót.
- a) aki (amely) a bíróság eljárásában fél volt,
- b) akire (amelyre) a döntés rendelkezést tartalmaz, vagy
- c) akinek (amelynek) jogára, kötelezettségére, magatartása jogszerűségére a bíróság döntése kiterjed.
(3) Közhatalmat gyakorló indítványozó esetén vizsgálni kell, hogy a panaszában megjelölt, Alaptörvényben biztosított jog megilleti-e.
28. § (1) Az Alkotmánybíróság a 27. §-ban meghatározott bírói döntés felülvizsgálatára irányuló eljárásban a 26. § szerinti, jogszabály Alaptörvénnyel való összhangját illető vizsgálatot is lefolytathatja.
(2) Az Alkotmánybíróság a 26. § alapján indítványozott eljárásban a bírói döntés alkotmányosságát is vizsgálhatja.
⋯ 63 változatlan sor ⋯
(2) Az Alkotmánybíróság dönt arról, hogy a felmerült vitában mely szervnek van hatásköre, és kijelöli az eljárásra kötelezett szervet.
36/A. § (1) Az Alkotmánybíróság a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 108/A. § (1), illetve (9) bekezdésében meghatározott jogosult által benyújtott, határozott kérelmet tartalmazó jogorvoslati kérelemre vizsgálja, hogy a kötelezett eleget tett-e a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 108/A. § (1), illetve (9) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek.
(2) A jogorvoslati kérelem alapján az elnök gondoskodik az ügynek a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 108/A. § (5) bekezdése szerinti határidő betartását szolgáló időben történő napirendre vételéről.
36/B. § (1) Az Alkotmánybíróság a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 108/A. § (10) bekezdésében meghatározott esetben a jogosult által benyújtott, határozott kérelmet tartalmazó jogorvoslati kérelemre jár el.
(2) A jogorvoslati kérelem alapján az elnök gondoskodik az ügynek a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 108/A. § (5) bekezdése szerinti határidő betartását szolgáló időben történő napirendre vételéről.
#### 15. Az önkormányzati rendelet, a közjogi szervezetszabályozó eszközök és jogegységi határozatok vizsgálata
37. § (1) Az Alkotmánybíróság a 24–26. §-ban meghatározott hatáskörében az önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangját akkor vizsgálja, ha a vizsgálat tárgya az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata nélkül, kizárólag az Alaptörvénnyel való összhang megállapítása.
⋯ 206 változatlan sor ⋯
- d) a beadvány nem minősül indítványnak, vagy
- e) az indítvány nyilvánvalóan alaptalan.
(4a) Közhatalmat gyakorló indítványozó hatásköre korlátozását kifogásoló indítványának érdemi elbírálására csak akkor kerül sor, ha a támadott döntés az indítványozó
(4a)
- a) működésének súlyos zavarát eredményezi, vagy
- b) valamely, Alaptörvényben foglalt hatáskörét sérti.
(5) Az Alkotmánybíróságnak az indítvány érdemi vizsgálat nélküli visszautasításáról szóló döntését – a főtitkár javaslatára – az Alkotmánybíróság egyesbíróként eljárva hozza meg.
56. § (1) Az Alkotmánybíróság az ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban eljárva dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról.
⋯ 132 változatlan sor ⋯
(9) Az e törvényben foglaltak nem érintik a hatálybalépését megelőzően hivatalt betöltött volt elnöknek a korábbi jogszabályok alapján megállapított juttatásait azzal, hogy az e törvény hatálybalépését megelőzően hivatalt betöltött volt elnök a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény 25. § (1) bekezdése és 22. § (1) bekezdése szerinti juttatásokra akkor jogosult, ha e törvény hatálybalépéséig az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és a juttatást kérelmezte.
(10) Az Alkotmánybíróság az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény hatálybalépésekor hivatalban lévő tagja – ha még nem töltötte be az Alaptörvény 26. cikk (2) bekezdése szerinti általános öregségi nyugdíjkorhatárt – kérelmezheti – az Alkotmánybíróság elnöke útján – a köztársasági elnöknél bíróvá történő kinevezését. A kérelemről az Alkotmánybíróság elnöke – annak a köztársasági elnökhöz történő továbbításával egyidejűleg – tájékoztatja az Országos Bírósági Hivatal elnökét.
(10)
(11) Az Alkotmánybíróság 2020. január 1-jén hivatalban lévő elnöke a megbízatása megszűnéséig jogosult – hivatalos és magánprogramokra is kiterjedően – a védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló jogszabályban foglaltak szerint személyvédelemre.
⋯ 39 változatlan sor ⋯