2011. évi CLI. törvény — mi változott? 2013. december 11.

A 2013. augusztus 1. és 2013. december 11. között hatályba lépett módosítások. 10 sor került be, 8 sor került ki.

← Előző módosítás (2013. augusztus 1.)Következő módosítás (2013. december 19.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 27 változatlan sor ⋯

6. § (1) Az Alkotmánybíróság tagjává megválasztható minden olyan büntetlen előéletű, és az országgyűlési képviselők választásán választható magyar állampolgár, aki

- a) jogász végzettséggel rendelkezik,

- b) 45. életévét betöltötte, és

- b) 45. életévét betöltötte, de 70. életévét még nem töltötte be, és

- c) kiemelkedő tudású elméleti jogász (egyetemi tanár vagy a Magyar Tudományos Akadémia doktora), vagy legalább húszévi, jogi területen folytatott szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogi szakmai gyakorlatot olyan munkakörben kell eltölteni, amely betöltésének feltétele a jogász végzettség.

⋯ 52 változatlan sor ⋯

15. § (1) Az Alkotmánybíróságban betöltött tagság megszűnik

- a) a 70. életév betöltésével, vagy

- a)

- b) a megbízatási időtartam leteltével.

(2) Az Alkotmánybíróságban betöltött tagság megszűnik továbbá

⋯ 5 változatlan sor ⋯

- e) felmentéssel vagy

- f) kizárással.

(3) Ha az Alkotmánybíróság tagjának megbízatása az (1) bekezdés alapján szűnik meg, az Alkotmánybíróság új tagját a 8. § (1)–(3) bekezdésben foglaltak szerint kell megválasztani. Ha az Országgyűlés az Alkotmánybíróság új tagját a 8. § (3) bekezdésben meghatározott határidőig nem választja meg, az Alkotmánybíróság tagjának megbízatása az utódja hivatalba lépéséig meghosszabbodik. Ha az Alkotmánybíróság több tagjának szűnik meg egyidejűleg a megbízatása, mint ahány tagot az Országgyűlés a határidőig választ, az életkorban fiatalabb tag megbízatása hosszabbodik meg.

(3)

(4) Ha az Alkotmánybíróság tagjának megbízatása a (2) bekezdés alapján szűnik meg, az Alkotmánybíróság új tagját az Országgyűlés az Alkotmánybíróság volt tagja megbízatásának megszűnésétől számított hatvan napon belül választja meg.

⋯ 18 változatlan sor ⋯

- b) neki felróható okból egy évig nem vesz részt az Alkotmánybíróság munkájában, vagy

- c) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl.

(6) Az Alkotmánybíróság tagja megbízatásának megszűnését a 15. § (1) bekezdés a)–b) pontja és a 15. § (2) bekezdés a)–b) pontja esetében az elnök állapítja meg, és a teljes ülésen bejelenti. A 15. § (2) bekezdés c)–f) pontja esetén az Alkotmánybíróság teljes ülése hoz határozatot, amelyet a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

(6) Az Alkotmánybíróság tagja megbízatásának megszűnését a 15. § (1) bekezdés b) pontja esetében – a megbízatási idő lejártának napjával – és a 15. § (2) bekezdés a)–b) pontja esetében az elnök állapítja meg, és a teljes ülésen bejelenti. A 15. § (2) bekezdés c)–f) pontja esetén az Alkotmánybíróság teljes ülése hoz határozatot, amelyet a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

#### 4. Az Alkotmánybíróság elnöke és elnökhelyettese

⋯ 45 változatlan sor ⋯

20. § (1) Ha az elnök megbízatása megszűnt, jogosult az e megbízatására utaló elnevezést használni.

(2) Az Alkotmánybíróság volt elnöke, ha e tisztségét legalább két évig betöltötte, és megbízatása a megbízatási időtartam letelte, a 70. életév betöltése vagy felmentése miatt szűnt meg, további hat hónapon, ha megbízatása lemondása miatt szűnt meg, további három hónapon keresztül a havi díjazásának megfelelő összegű juttatásra jogosult, amely nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.

(2) Az Alkotmánybíróság volt elnöke, ha e tisztségét legalább két évig betöltötte, és megbízatása a megbízatási időtartam letelte vagy felmentése miatt szűnt meg, további hat hónapon, ha megbízatása lemondása miatt szűnt meg, további három hónapon keresztül a havi díjazásának megfelelő összegű juttatásra jogosult, amely nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.

(3) Ha az elnök megbízatása a (2) bekezdésben meghatározott okokból két évnél hamarabb szűnt meg, de legalább egy évig a tisztségét betöltötte, a (2) bekezdésben megjelölt juttatás felére jogosult.

⋯ 78 változatlan sor ⋯

- a) az Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be, és

- b) jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, az Alkotmánybíróság eljárása kivételesen akkor is kezdeményezhető az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja, illetve az Alaptörvény VII. cikk (2) bekezdése alapján, ha

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, az Alkotmánybíróság eljárása kivételesen akkor is kezdeményezhető az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján, ha

- a) az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és

- b) nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már kimerítette.

⋯ 35 változatlan sor ⋯

33. § (1) Az Országgyűlés népszavazást elrendelő, valamint kötelezően elrendelendő népszavazás elrendelését elutasító határozatát az Alkotmánybíróság az elrendelés vagy elutasítás Alaptörvénnyel való összhangja és törvényessége tekintetében bárki indítványára felülvizsgálja. Az indítványnak az Országgyűlés határozatának közzétételét követő tizenöt napon belül be kell érkeznie.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárásban az Alkotmánybíróság a határozat érdemében csak akkor folytat vizsgálatot, ha az aláírásgyűjtő ív hitelesítése és a népszavazás elrendelése között a körülményekben olyan lényeges változás következett be, amelyet a kérdés hitelesítéséről, illetve az azzal szembeni felülvizsgálati kérelemről hozott döntés során az Országos Választási Bizottság, illetve a Kúria nem vehetett figyelembe, és a döntést érdemben befolyásolhatja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárásban az Alkotmánybíróság a határozat érdemében csak akkor folytat vizsgálatot, ha az aláírásgyűjtő ív hitelesítése és a népszavazás elrendelése között a körülményekben olyan lényeges változás következett be, amelyet a kérdés hitelesítéséről, illetve az azzal szembeni felülvizsgálati kérelemről hozott döntés során a Nemzeti Választási Bizottság, illetve a Kúria nem vehetett figyelembe, és a döntést érdemben befolyásolhatja.

(3) Az Alkotmánybíróság nem vizsgálja érdemben azt az indítványt, amelyben az indítványozó a népszavazási kérdés tartalmát illető, illetve a hitelesítéssel összefüggő alkotmányossági aggályokra hivatkozik.

⋯ 201 változatlan sor ⋯

(6) Az indítvány mellékleteként meg kell küldeni az Alkotmánybíróság részére azokat a dokumentumokat, amelyek az indítványban foglaltakat igazolják.

53. § (1) Az eljárás megindítására vonatkozó írásbeli indítványt közvetlenül az Alkotmánybíróságnál kell előterjeszteni. Az Országgyűlés népszavazás elrendelésével összefüggő határozatának vizsgálatára irányuló indítvány beérkezéséről az Alkotmánybíróság haladéktalanul tájékoztatja a köztársasági elnököt és az Országos Választási Bizottságot.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az alkotmányjogi panasz iránti indítványt – a 26. § (2) bekezdése szerinti eset kivételével – az ügyben első fokon eljárt bíróságnál kell az Alkotmánybírósághoz címezve benyújtani.

⋯ 182 változatlan sor ⋯

74. § A 26–27. §-ban meghatározott alkotmányjogi panasz eljárás e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárások tekintetében is kezdeményezhető.

74/A. § A 15. § (1) bekezdésének, valamint a 16. § (6) bekezdésének az egyes törvényeknek az Alaptörvény ötödik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCVII. törvénnyel megállapított szövegét az Alkotmánybíróság az egyes törvényeknek az Alaptörvény ötödik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCVII. törvény hatálybalépésekor megbízatásukat töltő tagjai tekintetében is alkalmazni kell.

75. § Ahol e törvény közjogi szervezetszabályozó eszközt említ, azon az állami irányítás egyéb jogi eszközét, ahol törvényt említ, azon a törvényerejű rendeletet is érteni kell.