§Nyílt Jogtár

2011. évi CIX. törvény — mi változott? 2023. január 1.

A 2022. november 5. és 2023. január 1. között hatályba lépett módosítások. 57 sor került be, 7 sor került ki.

Előző módosítás (2022. november 5.)Következő módosítás (2026. január 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
# 2011. évi CIX. törvény
a Magyar Művészeti Akadémiáról
A nemzet kötelessége, hogy visszatérve az európai akadémiai eszméhez – a kulturális értékek védelme és gyarapítása, a művészeti és történeti hagyományok megőrzése, a magas színvonalú művészi alkotómunka közösségi feltételeinek megerősítése, az alkotómunka szabadságának védelme, a magyar művészeti élet kimagasló teljesítményt nyújtó képviselőinek személyes megbecsülése céljából – létrehozza a köztestületként működő Magyar Művészeti Akadémiát.Ennek érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.
A nemzet kötelessége, hogy visszatérve az európai akadémiai eszméhez – a kulturális értékek védelme és gyarapítása, a művészeti és történeti hagyományok megőrzése, a magas színvonalú művészi alkotómunka közösségi feltételeinek megerősítése, az alkotómunka szabadságának védelme, a magyar művészeti élet kimagasló teljesítményt nyújtó képviselőinek személyes megbecsülése céljából – létrehozza a köztestületként működő Magyar Művészeti Akadémiát.
Ennek érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.
### I. Fejezet — A MAGYAR MŰVÉSZETI AKADÉMIA JOGÁLLÁSA ÉS FELADATAI
#### 1. A Magyar Művészeti Akadémia jogállása
143 változatlan sor ⋯
#### 4.
12. §
#### 12. §
#### 5. A közgyűlés
240 változatlan sor ⋯
- j) népművészet, valamint
- k) cirkuszművészet.
(3) A díjazott az adományozásról okiratot kap, jogosult a Nemzet Művésze cím viselésére, és az adományozást követő hónap első napjától élete végéig havi életjáradékban részesül. Az életjáradék összege havonta az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a huszonháromszorosa.
(3) A díjazott az adományozásról okiratot kap, jogosult a Nemzet Művésze cím viselésére, és az adományozást követő hónap első napjától élete végéig havi életjáradékban részesül. Az életjáradék összege havonta a szociális vetítési alap összegének huszonháromszorosa.
(4) Ha a díjazott Nemzet Színésze, Magyar Mozgókép Mestere vagy Magyar Állami Operaház Mesterművésze cím (a továbbiakban együtt: egyéb művészeti elismerés) viselésére is jogosult, a (3) bekezdés szerinti életjáradék igénybevételével egyidejűleg az egyéb művészeti elismerésre tekintettel a központi költségvetés terhére havi juttatásban, életjáradékban vagy egyéb jutalomban nem részesíthető.
88 változatlan sor ⋯
(3) Aki több művészeti elismerésben, vagy több alkalommal azonos elismerésben részesült, csak az egyik elismerése alapján részesülhet művészjáradékban.
(4) A művészjáradék havi mértéke az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének 425%-a. A művészjáradék élethosszig tartó juttatás.
(4) A művészjáradék havi mértéke a szociális vetítési alap összegének 425%-a. A művészjáradék élethosszig tartó juttatás.
28/M. § (1) A művészjáradék iránti kérelmet írásban kell előterjeszteni az MMA Titkárságán mint az eljáró közigazgatási hatóságnál
61 változatlan sor ⋯
30/D. § A Módtv2.-vel megállapított 7. § (9) bekezdését első alkalommal a 2022. évi Nemzet Művésze díjak odaítélését követően kell alkalmazni azzal, hogy ezen egyszeri alkalommal nemcsak a Nemzet Művésze díj 2022. évi díjazottja választható – az Alapszabályban rögzített feltételekkel és az Alapszabály szerinti egyszerűsített eljárásban – rendes taggá, hanem a Nemzet Művésze címet a 2022. évet megelőzően elnyert díjazott is.
30/E. § A Módtv2.-vel módosított 7. § (3) bekezdése szerinti létszámnak való megfelelés érdekében a Módtv2.-nek a 7. § (3) bekezdését módosító 30. § (2) bekezdése hatálybalépését követő első alkalommal az MMA rendes és levelező tagjainak megválasztását – a 30/D. §-ban meghatározott kivétellel – a 7. § (4)–(8) bekezdésétől, valamint 8. § (1) bekezdésétől eltérően a 30/F. §-ban és a 30/G. §-ban meghatározott eljárási szabályok szerint kell lefolytatni.
30/F. § (1) Az akadémikus – az MMA elnöke felhívására és az általa megjelölt határidőn belül – ajánlást tehet egy rendes és egy levelező tag megválasztására. Az akadémikus csak olyan személyt ajánlhat, aki
- a) megfelel az e törvény által a rendes vagy levelező taggal szemben támasztott követelményeknek, és
- b) művészeti vagy művészetelméleti tevékenységét – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – azon tagozat által képviselt művészeti ágban folytatja, amely tagozatban az ajánló akadémikus a szavazati jogát gyakorolja.
(2) A Művészetelméleti Tagozatban szavazati jogot gyakorló akadémikus bármely művészeti ágra és tagozatra vonatkozóan benyújthat levelező tagságra való ajánlást, feltéve, hogy a levelező tagságra ajánlott művész az ajánló akadémikus által megjelölt tagozat által képviselt művészeti ágban folytatja munkáját.
(3) Érvénytelen az ajánlás, ha az akadémikus
- a) egy tagi státusz kategóriájában egynél több főt ajánl, vagy
- b) olyan ajánlást tesz, amely nem felel meg az (1) bekezdés b) pontjában vagy a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek.
(4) Az ajánlást az Alapszabály szerinti ajánlólapon kell benyújtani, és ahhoz mellékelni kell
- a) a szakmai indokolást,
- b) az ajánlott személy írásbeli nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a tagválasztási eljárásban való részvételhez, és megválasztása esetén elfogadja a tagságra vonatkozó előírásokat,
- c) levelező tagságra való ajánlás esetén az ajánlott személy szakmai életrajzát és a legjelentősebb műveiről készült jegyzéket.
(5) Érvényes, de hiányos ajánlás esetén egy alkalommal hiánypótlásnak van helye.
(6) A tagozat által támogatott tagjelölt – a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel – az a személy lehet,
- a) akire nézve az ajánlás érvényes, hiánytalan, és megfelel az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételeknek, továbbá
- b) akinek tagjelöltté válását a tagozat ülésén jelen lévő, a tagozat munkájában szavazati joggal részt vevő akadémikusok egyszerű többsége titkos szavazás során támogatja.
(7) Művészetelméleti szakember – a (6) bekezdés a) pontjának megfelelő, nem a Művészetelméleti Tagozatban tett – levelező tagságra történő ajánlása esetén a tagozat szavaz arról, hogy támogatja-e az ajánlásnak a Művészetelméleti Tagozat részére a (8) bekezdés szerinti szavazás lefolytatása céljából való átadását. A tagozat a legtöbb szavazatot elnyert legfeljebb két jelölt ajánlását adhatja át a Művészetelméleti Tagozatnak. Szavazategyenlőség esetén a döntés érdekében a szavazás korlátlanul ismételhető.
(8) A Művészetelméleti Tagozat által támogatott levelező tagjelöltté az a személy válik,
- a) akinek ajánlása megfelel a (6) bekezdés a) pontjának, és
- b) akinek levelező tagjelöltté válását a tagozat ülésén jelen lévő, a tagozat munkájában szavazati joggal részt vevő akadémikusok egyszerű többsége titkos szavazás során támogatja.
(9) A tagozat által támogatott tagjelöltek közül – a (6) bekezdés b) pontja és a (8) bekezdés b) pontja szerinti szavazás során megszerzett szavazatok száma alapján, tagi státusz szerinti kategóriánként – az első tíz személy válik regisztrált tagjelöltté. Ha az első tíz helyen szavazategyenlőség miatt tíznél több támogatott tagjelölt áll, valamennyien regisztrált tagjelöltté válnak.
30/G. § (1) Az elnökség meghatározza a felvehető rendes tagi létszámkeretet arra figyelemmel, hogy a Nemzet Művésze címmel nem rendelkező rendes tagok létszáma ne haladja meg a 245 főt.
(2) Az elnökség a regisztrált rendes tagjelöltek művészeti és szakmai kiválósági szempontok alapján való értékelését követően – az (1) bekezdés szerinti létszámkeret figyelembevétele mellett – a jelen lévő tagjai egyszerű többségi szavazatával dönt arról, hogy mely személyek rendes taggá választását kezdeményezi, azzal, hogy szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(3) Az elnökség a közgyűlés elé terjesztendő rendes tagjelöltek létszámának és a levelező tagok törvényi létszámhatárának figyelembevételével meghatározza a felvehető levelező tagi létszámkeretet, és a levelező tagok felvételére nézve is lefolytatja a (2) bekezdés szerinti eljárást.
(4) A rendes és a levelező taggá választásról – közvetlen és titkos, listás szavazással, jelenlévő szavazati jogú tagjainak egyszerű többségével – a közgyűlés dönt oly módon, hogy a levelező tagokat a rendes tagok megválasztását követően kell megválasztani. A rendes és levelező tagsági jogviszony kezdőnapja a közgyűlésnek a rendes és a levelező taggá választásról hozott döntését követő nap. A megválasztott tag – a 20. § (3) bekezdésének megfelelően – nyilatkozik arról, hogy mely tagozat munkájában kíván szavazati joggal és tanácskozási joggal részt venni.
#### 12. Módosuló rendelkezések
31–32. §
#### 31. §
33. §
#### 32. §
34–35. §
#### 33. §
#### 34. §
#### 35. §