2011. évi CIX. törvény — mi változott? 2018. január 1.
A 2017. december 14. és 2018. január 1. között hatályba lépett módosítások. 79 sor került be, 39 sor került ki.
← Előző módosítás (2017. december 14.)Következő módosítás (2018. április 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 29 változatlan sor ⋯
(4) A Magyar Művészeti Akadémia név használatára kizárólag az e törvény szerint létrehozott köztestület jogosult.
(5) Az MMA az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti feltételek teljesítésére tekintet nélkül közhasznú szervezetnek minősül. Az MMA-t a Fővárosi Törvényszék tartja nyilván.
(5)
3. § (1) Az MMA a központi költségvetésben önálló fejezetet alkot, amely tartalmazza az MMA által irányított költségvetési szervek költségvetését is.
⋯ 96 változatlan sor ⋯
(2) A közgyűlési képviselők száma nem lehet több 50 főnél.
(3) A közgyűlési képviselő mandátuma négy évre szól.
(3) A közgyűlési képviselő mandátuma két évre szól. Ha a közgyűlési képviselő mandátuma a két év eltelte előtt megszűnik, akkor a helyére új közgyűlési képviselő az előző közgyűlési képviselő eredeti mandátumából hátralévő időre választható. A közgyűlési képviselő egy alkalommal választható újra. A közgyűlési képviselő újraválaszthatóságának korlátozása szempontjából nem kell figyelembe venni a közgyűlési képviselő azon mandátumát, amely az előző közgyűlési képviselő eredeti mandátumából hátralévő időre szólt.
9. § Az elnökség ajánlására az MMA tiszteletbeli tagjává kimagasló munkájáért hazai vagy nemzetközi szinten elismert közéleti személyiség választható.
⋯ 27 változatlan sor ⋯
- ia) átruházásáról, megterheléséről, ha a vagyonelem forgalmi értéke meghaladja a 25 millió forintot, továbbá – értékhatártól függetlenül – átruházásának és megterhelésének elveiről, valamint
- ib) használatba adásának, egyéb módon történő hasznosításának elveiről;
- j) dönt zártkörűen működő részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság alapítása, ilyen gazdasági társaságokban részesedés szerzése elveiről;
- k) dönt – az i) pont ia) alpontjában foglalt eltéréssel – az MMA általi kötelezettségvállalásról (a továbbiakban: egyéb kötelezettségvállalás), ha annak értéke meghaladja a 100 millió forintot;
- l) elfogadja az Alapszabály részét képező
- la) az i) pont ia) és ib) alpontja, valamint a j) pont szerinti elvekre is figyelemmel megállapított vagyongazdálkodási szabályzatot és
- lb) közbeszerzési szabályzatot;
- k) dönt – az i) pont ia) alpontjában foglalt eltéréssel – az MMA általi kötelezettségvállalásról (a továbbiakban: egyéb kötelezettségvállalás), ha annak értéke meghaladja az 500 millió forintot;
- l) elfogadja az i) és j) pont szerinti elvekre is figyelemmel megállapított vagyongazdálkodási szabályzatot;
- m) jóváhagyja a felügyelő testület ügyrendjét;
- n) dönt mindarról, amit jogszabály vagy az Alapszabály a hatáskörébe utal.
⋯ 15 változatlan sor ⋯
17. § (1) Két közgyűlés között az elnökség az MMA döntéshozó testülete azzal, hogy a 14. § a)–d), f) és h–m) pontjában meghatározott ügyekben dönteni kizárólag a közgyűlés jogosult, a 14. § i) pont ia) alpontja és k) pontja szerinti esetben értékhatártól függően, figyelemmel az (5) bekezdésben foglaltakra.
(2) Az elnökség két közgyűlés között az (1) bekezdés szerint hozott döntéseiről – a döntést követő első közgyűlésen – a közgyűlés számára beszámolni köteles.
(2) Az elnökség két közgyűlés között az (1) bekezdés és az (5) bekezdés h) pontja szerint hozott döntéseiről – a döntést követő első közgyűlésen – a közgyűlés számára beszámolni köteles.
(3) Az MMA elnökségének tagjai:
⋯ 19 változatlan sor ⋯
- ga) az MMA vagyona átruházásáról, megterheléséről, amennyiben a vagyontárgy forgalmi értéke nem haladja meg a 25 millió forintot,
- gb) az MMA vagyona használatba adásáról, egyéb módon történő hasznosításáról,
- gc) zártkörűen működő részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság alapításáról, ilyen gazdasági társaságokban részesedés szerzéséről;
- h) dönt az MMA általi egyéb kötelezettségvállalásról, amennyiben annak értéke meghaladja az 50 millió forintot és a döntés nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe;
- gd) a közbeszerzési szabályzat elfogadásáról,
- h) dönt az MMA általi egyéb kötelezettségvállalásról, amennyiben annak értéke meghaladja a 150 millió forintot és a döntés nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe;
- i) javaslatot tesz az 5/A. § (2) bekezdése szerinti stratégiai együttműködési megállapodás megkötésére;
- j) vezeti a nem akadémikus tagok központi köztestületi nyilvántartását; továbbá
- k) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a közgyűlés vagy az Alapszabály a hatáskörébe utal.
⋯ 54 változatlan sor ⋯
(2) Az MMA tevékenységét a közgyűlés határozatainak megfelelően és az Alapszabályban meghatározott módon az elnök irányítja és gyakorolja a tulajdonosi jogokat a jelen törvény és egyéb jogszabályok alapján. Az MMA-t az elnök képviseli. Az elnök ellátja az MMA költségvetési fejezetét irányító szerv vezetőjének feladatait.
(2a) Az elnök dönt az egyéb kötelezettségvállalásról, ha annak értéke nem haladja meg az 50 millió forintot és a döntés nem tartozik az elnökség vagy a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
(2a) Az elnök dönt az egyéb kötelezettségvállalásról, ha annak értéke nem haladja meg a 150 millió forintot és a döntés nem tartozik az elnökség vagy a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az elnök az 50 millió forintot meghaladó értékű egyéb kötelezettségvállalásokról való döntéséről a soron következő közgyűlésen beszámol.
(3) Az elnököt – akadályoztatása esetén – a főtitkár helyettesíti.
⋯ 35 változatlan sor ⋯
- b) az MMA számára ingyenesen átruházott (adományozott) vagyon (ideértve a tag által juttatott vagyont is), valamint
- c) az MMA közfeladatai ellátása érdekében az a) és b) pontban foglaltaktól eltérő módon a tulajdonába került vagyon.
(4) Az MMA vagyonának átruházásáról, megterheléséről, használatba adásáról (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: hasznosítás) – ide nem értve a pénzeszköz-felhasználást – e törvényben és a vagyongazdálkodási szabályzatban meghatározottak szerint a közgyűlés vagy az elnökség dönt.
(4) Az MMA vagyonának átruházásáról, megterheléséről, használatba adásáról (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: hasznosítás) – ide nem értve a pénzeszköz-felhasználást – e törvényben és a vagyongazdálkodási szabályzatban meghatározottak szerint a közgyűlés, az elnökség vagy az elnök dönt. Az MMA-nak jogszabályban vagy a Kormány egyedi határozatában elrendelt célra juttatott vagyon hasznosításáról és az MMA jóváhagyott elemi költségvetésében meghatározott célt szolgáló összeg felhasználásáról – annak felhasználási célhoz kötöttségére figyelemmel – nem kell külön döntést hozni.
(5) Az MMA vagyonának hasznosítására – ide nem értve a pénzeszköz-felhasználást – kizárólag külső, független szakértő által megállapított értékbecslés alapján kerülhet sor. A vagyon hasznosítására – a 28. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott kivétellel – az MMA nyilvános pályázatot ír ki a vagyongazdálkodási szabályzatban meghatározott részletes szabályok szerint, ha az érvényes értékbecsléssel megállapított forgalmi érték ingatlan esetében a 25 millió forintot, egyéb vagyonelem esetében az 5 millió forintot meghaladja. A vagyon hasznosítására irányuló szerződés – ide nem értve a vagyon átruházását, megterhelését célzó szerződést – megkötéséről, ha a szerződéssel érintett vagyon forgalmi értéke az 50 millió forintot nem haladja meg, az elnök, ha az 50 millió forintot meghaladja, az elnökség, és ha a 100 millió forintot meghaladja, a közgyűlés dönt.
(5) Az MMA vagyonának hasznosítására – ide nem értve a pénzeszköz-felhasználást – kizárólag külső, független szakértő által megállapított értékbecslés alapján kerülhet sor. A vagyon hasznosítására – a 28. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott kivétellel – az MMA nyilvános pályázatot ír ki a vagyongazdálkodási szabályzatban meghatározott részletes szabályok szerint, ha az érvényes értékbecsléssel megállapított forgalmi érték ingatlan esetében a 25 millió forintot, egyéb vagyonelem esetében az 5 millió forintot meghaladja. A vagyon hasznosítására irányuló szerződés – ide nem értve a vagyon átruházását, megterhelését célzó szerződést – megkötéséről, ha a szerződéssel érintett vagyon forgalmi értéke a 150 millió forintot nem haladja meg, az elnök, ha a 150 millió forintot meghaladja, az elnökség, és ha az 500 millió forintot meghaladja, a közgyűlés dönt.
(6) Az MMA a vagyona hasznosításából származó, átmenetileg szabad pénzeszközeit állampapírok vásárlásával hasznosíthatja.
⋯ 55 változatlan sor ⋯
28/B. § (1) A Nemzet Művésze címet egyidejűleg legfeljebb 70 személy viselheti.
(2) Ha a Nemzet Művésze címet egyidejűleg viselők száma 70 fő alá csökken, az elnökség határozza meg, hogy a megüresedett díjazotti helyen a díj a 28/A. § (2) bekezdésében meghatározott mely művészeti területen adományozható azzal, hogy az egyes művészeti területeken a Nemzet Művésze címet viselők száma lehetőleg ne legyen kevesebb egy főnél.
(2) Ha a Nemzet Művésze címet egyidejűleg viselők száma 70 fő alá csökken, az elnökség – tárgyév június 15-éig – meghatározza, hogy a megüresedett díjazotti helyen a díj a 28/A. § (2) bekezdésében meghatározott mely művészeti területen adományozható azzal, hogy az egyes művészeti területeken a Nemzet Művésze címet viselők száma lehetőleg ne legyen kevesebb egy főnél.
28/C. § (1) A díj kizárólag egyéni teljesítmény elismeréseként és személyenként egy alkalommal adományozható.
⋯ 3 változatlan sor ⋯
28/D. § (1) A díjat az MMA elnöke az MMA megalakulásának évfordulója (november 5.) alkalmából adományozza. A díjat az MMA elnöke és a miniszterelnök vagy az általuk kijelölt egy-egy személy adja át.
(2) A díj adományozására tárgyév június 30. napjáig javaslatot tehet
(2) A díj adományozására tárgyév július 15. napjáig javaslatot tehet
- a) a díj birtokosa,
- b) a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a tagozat és
- c) a kultúráért felelős miniszter.
(3) Az elnökség határozza meg, hogy mely tagozat a 28/A. § (2) bekezdésében meghatározott mely művészeti területen tehet a díj adományozására javaslatot.
(3) Az elnökség tárgyév június 15. napjáig meghatározza, hogy mely tagozat a 28/A. § (2) bekezdésében meghatározott mely művészeti területen tehet a díj adományozására javaslatot.
(4) A díj adományozását a javaslattételre jogosultnál bárki kezdeményezheti.
⋯ 13 változatlan sor ⋯
(7) A Bizottság elnökére vagy valamely tagjára vonatkozó díjazási javaslattétel esetén, ha a jelölést az érintett elfogadja, az érintett helyett az arra jogosult a tárgyévi döntésre új elnököt vagy tagot kér fel.
28/F. § A Bizottság a javaslattal érintett személyt tárgyév július 31. napjáig tájékoztatja a jelölésről. Ha a díjra javasolt személy tárgyév szeptember 15. napjáig nyilatkozik arról, hogy a díjat nem fogadja el, részére a Bizottság a díjat nem ítélheti oda. Az így megüresedett díjazotti helyre a tárgyévet követő évben tehető javaslat és ítélhető oda a díj.
28/F. § A Bizottság a 28/E. § (1) bekezdése szerinti döntésével érintett személyt tárgyév július 31. napjáig tájékoztatja a döntéséről, és szeptember 15. napjáig történő nyilatkozattételre hívja fel arra vonatkozóan, hogy egyéb művészeti elismerést birtokol-e, és elfogadja-e a Nemzet Művésze díjat. Nem részesíthető a díjban, aki a határidő elteltéig nem tesz a díj elfogadására vonatkozó nyilatkozatot. Az így megüresedett díjazotti helyre a tárgyévet követő évben tehető javaslat és ítélhető oda a díj.
28/G. § A díj adományozásával és a Bizottság működésével kapcsolatos adminisztratív és titkársági feladatokat az MMA Titkársága látja el.
⋯ 19 változatlan sor ⋯
28/K. § A díj adományozásával kapcsolatos eljárási szabályokról és a Bizottság működéséről e törvény keretei között az Alapszabály rendelkezik.
### III/B. Fejezet — MŰVÉSZJÁRADÉK
28/L. § (1) Az MMA a kiemelkedő művészeti teljesítmények és művészi életút iránti tisztelete kifejezéseképpen rendszeres díjazást (a továbbiakban: művészjáradék) nyújt azon, 65. életévét betöltött személynek, aki
- a) Kossuth-díjban, a Magyarország Kiváló Művésze, a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze, a Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze, a Magyarország Érdemes Művésze, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja, a Magyarország Babérkoszorúja és a Népművészet Mestere díjak valamelyikében,
- b) a Népművészet Ifjú Mestere és a Táncsics Mihály-díj kivételével a kultúráért felelős miniszter feladatkörében adományozható
- ba) művészeti díjban – a Balassa Péter-díjat beleértve –,
- bb) művészet-igazgatási területen végzett vagy művészetelméleti tevékenységre tekintettel adományozott művészet- és közművelődés-igazgatási, művészetelméleti és közművelődés-elméleti díjban,
- c) Ybl Miklós-díjban, természetes személy részére adományozott Pro Architectura díjban, vagy
- d) a közgyűlés által adományozott, a Magyar Művészeti Akadémia Életműdíja, a Magyar Művészeti Akadémia Nagydíja, a Magyar Művészeti Akadémia Művészeti Írói Díja, és a Magyar Művészeti Akadémia Kováts Flórián Emlékérme díjak valamelyikében
részesült.
(2) Nem részesülhet művészjáradékban
- a) a Nemzet Színésze cím viselésére jogosult személy,
- b) a Nemzet Művésze díjban részesített személy,
- c) a Magyar Állami Operaház Mesterművésze címben részesített személy,
- d) a Magyar Mozgókép Mestere cím birtokosa,
- e) az akadémikus,
- f) a kultúráért felelős miniszter által adományozott művészeti életpálya elismerésre tekintettel a művészjáradék kérelmezése időpontjában járadékban részesülő személy [az a)–f) pontban meghatározottak a továbbiakban együtt: a művészjáradék megállapítását kizáró elismerés], valamint
- g) aki a művészjáradék megállapítását megalapozó elismerésről lemondott, vagy akitől a művészjáradék megállapítását megalapozó elismerést visszavonták.
(3) Aki több művészeti elismerésben, vagy több alkalommal azonos elismerésben részesült, csak az egyik elismerése alapján részesülhet művészjáradékban.
(4) A művészjáradék havi mértéke az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének 425%-a. A művészjáradék élethosszig tartó juttatás.
28/M. § (1) A művészjáradék iránti kérelmet írásban kell előterjeszteni a Titkárságon
- a) a kérelmező természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, állandó lakcíme és tartózkodási helye, folyószámláját vezető pénzintézet neve feltüntetésével, a kérelmező Titkársággal való kapcsolattartását szolgáló telefonszáma megjelölésével,
- b) azon művészeti elismerés megnevezésével, amelyre tekintettel a kérelmező a művészjáradékot igényli, továbbá azon időpont meghatározásával, amikor a kérelmező az elismerésben részesült,
- c) a 28/L. § (1) bekezdés a)–c) pontja esetében a művészeti elismerésről szóló okirat hiteles másolatának vagy a kérelmező megkeresésére az elismerés adományozója vagy annak jogutódja által kiállított, a művészeti elismerés tényéről szóló igazolás csatolása mellett, valamint
- d) a kérelmező arról szóló nyilatkozatának megtételével, miszerint
- da) a művészjáradék megállapítását kizáró elismeréssel nem rendelkezik,
- db) a művészjáradék megállapítását megalapozó elismerésről történő lemondás vagy visszavonás esetén, vagy a művészjáradék megállapítását kizáró elismerés szerzése esetén e tényről a Titkárságot 15 napon belül írásban értesíti, valamint
- dc) büntetőjogi felelőssége tudatában kijelenti, hogy a kérelemben foglaltak a valóságnak megfelelnek.
(2) A Titkárság a művészjáradék megállapítása iránti eljárásban hozott függő hatályú döntésében nem rendelkezik arról, hogy a művészjáradék a kérelmezőt megilleti.
28/N. § (1) A Titkárság a művészjáradékot az arról szóló határozata kiadását követő hónap első napjától, teljes hónapra állapítja meg, és tárgyhónapra, a tárgyhónap 10. napjáig folyósítja. A művészjáradék visszamenőleg nem állapítható meg.
(2) A művészjáradékra jogosult köteles a Titkárságnak 15 napon belül bejelenteni minden olyan tényt, adatot, amely az ellátásra való jogosultságát érinti, így különösen, ha a művészjáradék megállapítását kizáró elismerést szerzett.
(3) A művészjáradék folyósítása megszűnik a művészjáradékban részesülő személy
- a) művészjáradék megállapítását kizáró elismerésben való részesülése esetén, az abban való részesítést követő hónap első napjától,
- b) művészjáradékról a jövőre nézve történő, a hatóságnál írásban tett lemondása esetén, a lemondást követő hónap első napjától,
- c) művészjáradék megállapítását megalapozó elismerésről történő lemondása esetén a lemondást követő hónap első napjától,
- d) művészjáradék megállapítását megalapozó elismerésének visszavonása esetén a visszavonást követő hónap első napjától,
- e) halála esetén, az elhalálozást követő hónap első napjától.
(4) Aki a művészjáradékot jogalap nélkül vette fel, köteles azt a Titkárság írásbeli felszólítására, a jogalap nélkül felvett ellátás folyósításától számított 60 napon belül visszafizetni.
(5) A művészjáradék jogalap nélküli felvétele miatt a Titkárság által követelt tartozást – a művészjáradékot jogalap nélkül felvett személy kérelmére – az MMA kivételes méltánylást érdemlő esetben, a jogalap nélkül felvett művészjáradék felvételének összes körülményére tekintettel, méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti.
28/O. § A művészjáradék fedezetét az MMA költségvetésében kell megtervezni.
### IV. Fejezet — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
#### 9/A. Felhatalmazó rendelkezés
⋯ 6 változatlan sor ⋯
(2) A 33. § 2012. január 1-jén lép hatályba.
(3) E törvény 3. §-át, 14. § d) pontját, 32. § (3) bekezdését első alkalommal a 2012. évi költségvetés előkészítésekor kell alkalmazni.
(3)
#### 11. Átmeneti rendelkezések
30. § (1) A törvény hatálybalépését követő 120 napon belül – de legkorábban a (4) bekezdésben a nyilatkozattételre meghatározott határidő lejártát követő 15 nap elteltével – az MMA alakuló közgyűlést tart.
30. § (1) A közgyűlési képviselők megbízatása 2018. május 31-én megszűnik; az új közgyűlési képviselőket az egyes kulturális és sporttárgyú törvények, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) által módosított 8/B. § alapján 2018. május 31-éig – 2018. június 1-jén kezdődő mandátummal – meg kell választani. A 2018. május 31-én megszűnő közgyűlési képviselői megbízást a közgyűlési képviselő újraválaszthatóságának korlátozása szempontjából nem kell figyelembe venni.
(2) Az alakuló közgyűlés előkészítésére nyolctagú bizottság (a továbbiakban: Szervező Bizottság) alakul, amelynek két tagját a köztársasági elnök, két tagját a miniszterelnök, két tagját az Országgyűlés elnöke, két tagját az Országgyűlés kulturális ügyekért felelős bizottsága kéri fel a törvény hatálybalépését követő 15 napon belül.
(2) A Módtv. hatálybalépését követően a pártoló tag felvételének lehetősége megszűnik azzal, hogy a már megválasztott pártoló tagok tagsági jogviszonya fennmarad.
(3) A Szervező Bizottság feladata az alakuló közgyűlésen részt vevők minősítése és regisztrációja.
(3) A felügyelő testületi tagok megbízatása 2019. május 31-én megszűnik; az új felügyelő testületi tagokat a Módtv. által megállapított 18. § (1) bekezdése alapján 2019. május 31-éig – 2019. június 1-jével kezdődő mandátummal – meg kell választani. A 2019. május 31-én megszűnő felügyelő testületi tagi megbízást a felügyelő testületi tag újraválaszthatóságának korlátozása szempontjából nem kell figyelembe venni.
(4) Az MMA alakuló közgyűlésén az 1992. január 31-én alapított Magyar Művészeti Akadémia civil szervezet azon tagjai vehetnek részt, akik 2011. január 1-jén rendes tagjai voltak civil szervezeteknek és megfelelnek a 7. § (1) bekezdésben támasztott feltételeknek, és amennyiben erre irányuló szándékukat a törvény hatálybalépését követő 45 napon belül a Szervező Bizottság felhívására és részére írásban kinyilvánítják.
(4) A tagozatvezetők megbízatása 2018. március 31-én megszűnik, az új tagozatvezetőket a Módtv. által megállapított 20. § (4) bekezdése alapján 2018. március 31-éig – 2018. április 1-jével kezdődő mandátummal – meg kell választani. A 2018. március 31-én megszűnő tagozatvezetői megbízást a tagozatvezető újraválaszthatóságának korlátozása szempontjából nem kell figyelembe venni.
(5) Az alakuló közgyűlést a (4) bekezdés szerinti körben az (1) bekezdésben meghatározottak szerint a Szervező Bizottság hívja össze. Az alakuló közgyűlés dönt az Alapszabály elfogadásáról, megválasztja az elnököt, a két alelnököt, a főtitkárt, a közgyűlés által választandó egyéb elnökségi tagokat és a felügyelő testület egy tagját.
(5) A 24. § (1) bekezdését 2026. november 5-éig akként kell alkalmazni, hogy ha a főtitkár mandátuma a megbízásától számított öt éven belül megszűnik, új főtitkárt a közgyűlés az előző főtitkár eredeti mandátumából hátralévő időre választ. A főtitkár ezen okból rövidebb mandátumát az újraválaszthatósága korlátozása szempontjából nem kell figyelembe venni.
(6) Az első felügyelő testület tagjait a törvény hatálybalépését követő 120 napon belül kell kinevezni. A felügyelő testület a valamennyi tagja kinevezését, megválasztását követő 30 napon belül köteles ügyrendjének megállapítására, amelyet az alakuló ülést követő első közgyűlés hagy jóvá.
30/A. § (1) A bíróság hivatalból, 2018. január 1-jei hatállyal törli nyilvántartásából az MMA közhasznú jogállására vonatkozó adatot.
(7) Az MMA az alakuló közgyűlést követően tagválasztásra köteles, akként, hogy az MMA rendes tagjainak száma 2012. december 31-ig lehetőleg elérje a 200 főt.
(2) A Módtv.-nyel megállapított 28/L. § (1) bekezdése szerinti művészjáradék legkorábban 2018. március 1-jétől állapítható meg.
(8) A (6) bekezdés szerint 2012. december 31-ig kinevezett és megválasztott felügyelő testületi tagok megbízatása 2014. május 31. napján megszűnik. Az új felügyelő testületi tagokat 2014. május 31-ig kell kinevezni, megválasztani a Magyar Művészeti Akadémia kultúrstratégiai szerepének megerősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról, valamint egyéb kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXI. törvénnyel megállapított 18. § (1) bekezdése szerint, 2014. június 1-jei hatállyal. Az új felügyelő testület 2014. július 30-ig köteles az ügyrendjének megállapítására, amelyet az új testület alakuló ülését követő első közgyűlés hagy jóvá.
30/A. § (1) A díj az első két alkalommal arra figyelemmel adományozható, hogy 2015. november 5-én a Nemzet Művésze címet egyidejűleg viselők száma 70 fő, és ebből a Nemzet Művésze címmel
- a) 12 fő az irodalom;
- b) 10-10 fő a színházművészet, a zeneművészet és a képzőművészet;
- c) 7 fő az iparművészet;
- d) 6-6 fő a filmművészet és az építőművészet;
- e) 3-3 fő a táncművészet és a népművészet;
- f) 2 fő a fotóművészet; valamint
- g) 1 fő a cirkuszművészet
művészeti területen rendelkezik.
(2) A Bizottság tagjait a Bizottság elnöke és a kultúráért felelős miniszter első alkalommal 2014. március 31. napjáig kéri fel.
#### 12. Módosuló rendelkezések
31–32. §
⋯ 4 változatlan sor ⋯