2011. évi CIX. törvény — mi változott? 2014. március 1.
A 2013. január 1. és 2014. március 1. között hatályba lépett módosítások. 205 sor került be, 59 sor került ki.
← Előző módosítás (2013. január 1.)Következő módosítás (2014. március 15.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 7 változatlan sor ⋯
#### 1. A Magyar Művészeti Akadémia jogállása
1. § (1) A Magyar Művészeti Akadémia (a továbbiakban: MMA) az önkormányzás elvén alapuló köztestület, amely a művészettel – különösen az irodalommal, a zenével, a képző- és az iparművészettel, valamint az építészettel, a fotó-, a film-, az előadó-, a népművészettel –, továbbá a művészet elemzésével, támogatásával, oktatásával, hazai és nemzetközi bemutatásával, közkinccsé tételével és a magyar művészek képviseletével összefüggő országos közfeladatokat lát el.
1. § (1) A Magyar Művészeti Akadémia (a továbbiakban: MMA) az önkormányzás elvén alapuló köztestület, amely a művészettel – különösen az irodalommal, a zenével, a képző- az ipar- és tervezőművészettel, valamint az építészettel, a fotó-, a film-, az előadó-, a népművészettel –, továbbá a művészet elemzésével, támogatásával, oktatásával, hazai és nemzetközi bemutatásával, közkinccsé tételével és a magyar művészek képviseletével összefüggő országos közfeladatokat lát el.
(2) Az MMA-t a rendes és a levelező, valamint a pártoló és a tiszteletbeli tagok alkotják, akik a jelen törvényben meghatározott köztestületi jogaikat közvetlen részvétel útján – e törvényben meghatározott módon – gyakorolják.
(2) Az MMA-t a rendes tagok, a levelező tagok, a nem akadémikus tagok, valamint a pártoló és a tiszteletbeli tagok alkotják, akik e törvényben meghatározott köztestületi jogaikat közvetlen részvétel vagy képviselet útján – e törvényben meghatározott módon – gyakorolják.
2. § (1) Az MMA véleményét a hazai művészeti életet – és ezzel összefüggésben a közfeladatai ellátását –, valamint az MMA működésének feltételeit érintő jogszabályok, kormányzati programok vagy intézkedések előkészítése során ki kell kérni.
⋯ 31 változatlan sor ⋯
- n) jogszabály vagy egyedi megkeresés, felkérés alapján képviseli a művészeket közfeladat ellátásában közreműködő különböző döntés-előkészítő, véleményező és egyéb testületekben, szervezetekben,
- o) együttműködik a határon túli magyar művészeti szervezetekkel, és külföldi, hasonló rendeltetésű intézményekkel,
- p) gondoskodik a magyar művészeti élet alkotóinak személyes megbecsüléséről,
- q) a különböző művészeti ágak művelése érdekében tagozatokat hoz létre és működtet.
- q) a különböző művészeti ágak művelése és korszerű művészetelméleti álláspontok kialakítása érdekében tagozatokat hoz létre és működtet.
(3) Az MMA közfeladatait éves programterv keretei között valósítja meg.
⋯ 3 változatlan sor ⋯
(3) Az MMA a törvényben rögzített tájékoztatók elkészítéséhez – a közzétett adatok felhasználásán túl – az adatokat önkéntes adatszolgáltatáson alapuló saját adatgyűjtés és más szervektől való adatátvétel útján szerzi be, figyelemmel az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben foglaltakra.
#### 2/A. Az MMA együttműködése egyéb szervezetekkel
5/A. § (1) Az MMA elősegíti a művészeket, művészetelméleti szakembereket összefogó hazai, határon túli magyar, külföldi és nemzetközi civil szervezetek szakmai és közéleti tevékenységének fenntartását és fejlesztését, valamint nyitott a külföldi hasonló rendeltetésű intézményekkel való együttműködésre.
(2) Az MMA az (1) bekezdésben meghatározott szervezetekkel stratégiai együttműködési megállapodást köthet.
### II. Fejezet — A MAGYAR MŰVÉSZETI AKADÉMIA SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE
#### 3. A köztestületi tagok
6. § Az MMA tagjai a rendes, a levelező, a tiszteletbeli és a pártoló tagok. Az MMA tagjait – a 7. § (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a közgyűlés választja közvetlen és titkos szavazás útján.
6. § Az MMA köztestületi tagjai a rendes tagok, a levelező tagok, a nem akadémikus tagok, a tiszteletbeli tagok és a pártoló tagok. Az MMA tagjait – a 7. § (2) bekezdésében és a 8/A. § (1) bekezdésében meghatározott kivétellel – a közgyűlés választja közvetlen és titkos szavazás útján.
7. § (1) A rendes tagok a magyar művészeti életben kimagasló szellemi vagy alkotói teljesítményt felmutató művészek. Kimagasló szellemi vagy alkotói teljesítménynek minősül az adott művészeti ágban való széles körű társadalmi ismertség, illetve elismertség, így különösen
7. § (1) Rendes taggá választható a magyar művészeti életben kimagasló szellemi vagy alkotói teljesítményt felmutató művész. Kimagasló szellemi vagy alkotói teljesítménynek minősül az adott művészeti ágban való széles körű társadalmi ismertség, illetve elismertség, így különösen
- a) a művész vagy a mű igazolhatóan széles körű nyilvánosság előtt való megjelenése vagy
- b) valamely állam vagy nemzetközi szervezet, valamely kulturális, művészeti intézmény vagy civil szervezet által alapított, művészek számára vagy művészek számára is adományozható elismerésben való részesülés.
(1a) Rendes taggá választható – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – az a személy, aki a művészeti tevékenységgel kapcsolatos korszerű elméleti álláspontok megismertetésével és közvetítésével, tendenciák megfigyelésével, garanciarendszerek kidolgozásával kimagasló eredményeket és széles körű társadalmi elismertséget ért el.
(2) A 30. § szerint regisztrált személyek az MMA rendes tagjai.
(3) Az MMA rendes tagjainak száma nem lehet több 250 főnél.
(4) Amennyiben valamely művész az MMA rendes tagjára vonatkozó, jelen törvényben, illetve az Alapszabályban támasztott feltételeknek megfelel és rendelkezik az MMA legalább négy rendes tagjának ajánlásával, úgy rendes tagként való jelöléséről az MMA 20. § (1) és (2) bekezdés szerinti tagozata dönt. A tagozat támogatása esetén a művész regisztrált tagjelöltté válik. Rendes tagot a közgyűlés a regisztrált tagjelöltek közül választ.
(4) Ha valamely művész vagy művészetelméleti szakember az MMA rendes tagjára vonatkozó, e törvényben támasztott feltételeknek megfelel és rendelkezik az MMA legalább négy rendes vagy levelező tagjának ajánlásával, úgy rendes tagként való jelöléséről az MMA 20. § (1) és (2) bekezdése szerinti tagozata dönt. A tagozat támogatása esetén a művész vagy művészetelméleti szakember regisztrált tagjelöltté válik. Rendes tagot a közgyűlés a regisztrált tagjelöltek közül választ.
8. § (1) A közgyűlés a 7. § (3) bekezdés szerinti létszám felett a 7. § (4) bekezdésben meghatározott módon levelező tagokat választhat. A levelező tagnak meg kell felelnie a 7. § (1) bekezdésben, illetve az Alapszabályban meghatározott feltételeknek.
8. § (1) A közgyűlés a 7. § (4) bekezdésében meghatározott eljárás alkalmazásával levelező tagokat választhat. A levelező tagnak meg kell felelnie a 7. § (1) vagy (1a) bekezdésében meghatározott feltételeknek.
(2) A levelező tag a 13. § (2) bekezdés és a 20. § (3) bekezdés szerint gyakorolja köztestületi jogait.
(3) A levelező tagok száma nem lehet több 50 főnél.
8/A. § (1) Nem akadémikus tagként felvételét kérheti az MMA-ba
- a) a DLA fokozattal,
- b) az Alapszabályban meghatározott hazai művészeti szakmai elismeréssel vagy
- c) külföldi művészeti szakmai elismeréssel
rendelkező személy.
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján felvételét kérő személyt az elnökség felveszi a nem akadémikus tagok központi köztestületi nyilvántartásába.
(3) Az (1) bekezdés c) pontja alapján felvételét kérő személyt az elnökség a kérelmező által megjelölt tagozat támogató javaslata alapján felveszi a nem akadémikus tagok központi köztestületi nyilvántartásába.
(4) A nem akadémikus tag képviselő útján, a 13. § (2) bekezdése, a 16. § (4) bekezdése és a 20. § (3a) bekezdése szerint gyakorolja köztestületi jogait.
8/B. § (1) A nem akadémikus tagok köztestületi jogaik gyakorlására maguk közül közgyűlési képviselőket (a továbbiakban: közgyűlési képviselő) választanak. A közgyűlési képviselők számát tagozatonként – a rendes és levelező tagok, valamint a nem akadémikus tagok létszámának tagozatonkénti megoszlására figyelemmel – az elnökség határozza meg azzal, hogy minden, nem akadémikus taggal rendelkező tagozat rendelkezzen legalább két fő közgyűlési képviselővel.
(2) A közgyűlési képviselők száma nem lehet több 50 főnél.
(3) A közgyűlési képviselő mandátuma négy évre szól.
9. § Az elnökség ajánlására az MMA tiszteletbeli tagjává kimagasló munkájáért hazai vagy nemzetközi szinten elismert közéleti személyiség választható.
10. § Az elnökség ajánlására az MMA pártoló tagjává az MMA érdekében kimagasló szellemi vagy anyagi támogatást vállalt személy választható.
11. § (1) Az MMA – a 4. § (2) bekezdés p) pontja alapján – a rendes és a levelező tagok magyar művészeti életben nyújtott kimagasló szellemi, alkotói teljesítményét és köztestületi munkáját havi életjáradék folyósításával is elismeri; elhalálozásuk esetén annak meghatározott hányada hozzátartozói ellátásként (özvegyi és árvaellátásként) folyósítható.
(2) A tagság jelen törvényben nem szabályozott feltételeiről és az ajánlás, valamint a választás részletes szabályairól e törvény keretei között az MMA Alapszabálya rendelkezik.
(2) A tagfelvételi eljárás és a közgyűlési képviselők megválasztásának részletes szabályairól e törvény keretei között az Alapszabály rendelkezik.
#### 4. A társult szervezet
#### 4.
12. § (1) Az MMA elősegíti a művészeket összefogó magyarországi székhelyű civil szervezetek szakmai és közéleti tevékenységének fenntartását és fejlesztését, valamint nyitott a velük való együttműködésre.
12. §
(2) Az elnökség javaslatára a közgyűlés dönt az (1) bekezdés szerinti civil szervezettel való együttműködésről, ennek keretében különösen a társult szervezeti státusz megadásáról és az együttműködés feltételeiről.
(3) Az MMA a társult szervezettel együttműködési megállapodást köt.
#### 5. A közgyűlés
13. § (1) A közgyűlés a köztestület legfőbb döntéshozó szerve.
(2) A közgyűlést a rendes tagok alkotják, akik köztestületi jogaikat a közgyűlésen szavazati joguk útján gyakorolják. A közgyűlésen tanácskozási joggal részt vehetnek az MMA levelező, tiszteletbeli, valamint pártoló tagjai és a társult szervezetek képviselői.
(2) A közgyűlést a rendes tagok, a levelező tagok és a közgyűlési képviselők alkotják, akik köztestületi jogaikat a közgyűlésen – ha e törvény másként nem rendelkezik – szavazati joguk útján gyakorolják. A közgyűlésen tanácskozási joggal részt vehet az MMA tiszteletbeli, valamint pártoló tagja.
14. § Az MMA közgyűlése
- a) jóváhagyja az MMA Alapszabályát és szükség szerint módosítja azt;
- b) jóváhagyja az Országgyűlés és a Kormány számára készülő beszámolókat;
- c) a tagozatok vezetői kivételével megválasztja és visszahívja az MMA tisztségviselőit;
- b) jóváhagyja az 5. § (1) és (2) bekezdése szerinti beszámolót és tájékoztatókat;
- c) a nem akadémikus tag kivételével dönt a tagok megválasztásról, valamint a tagozatok vezetői kivételével megválasztja és visszahívja az MMA tisztségviselőit;
- d) az államháztartásról szóló törvény és a költségvetési törvény keretei között jóváhagyja az MMA költségvetési és a költségvetés végrehajtására vonatkozó javaslatát;
- e) véleményt nyilvánít a művészeti élet, a művészet alapvető fontosságú kérdéseiben;
- f) dönt költségvetési szerv alapításáról, átalakításáról, megszüntetéséről;
- g) egyes közfeladatok ellátása érdekében az MMA tagjaiból munkacsoportot hozhat létre;
- h) határoz a 12. § (3) bekezdés szerinti együttműködési megállapodás megkötéséről, valamint határon túli magyar művészeti szervezetekkel, és külföldi, hasonló rendeltetésű intézményekkel való együttműködésről, az együttműködés módjáról;
- i) a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően határoz az MMA vagyona;
- ia) elidegenítéséről, megterheléséről, amennyiben a vagyonelem forgalmi értéke meghaladja a 25 millió forintot, valamint – értékhatártól függetlenül – a vagyon elidegenítése és megterhelése elveiről,
- h) határoz az 5/A. § (2) bekezdése szerinti stratégiai együttműködési megállapodás megkötéséről;
- i) a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően határoz az MMA vagyona
- ia) átruházásáról, megterheléséről, ha a vagyonelem forgalmi értéke meghaladja a 25 millió forintot, továbbá – értékhatártól függetlenül – átruházásának és megterhelésének elveiről, valamint
- ib) használatba adásának, egyéb módon történő hasznosításának elveiről;
- j) dönt zártkörűen működő részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság alapítása, ilyen gazdasági társaságokban részesedés szerzése elveiről;
- k) dönt – az ia) pontban foglaltakat ide nem értve – az MMA általi kötelezettségvállalásról (a továbbiakban: egyéb kötelezettségvállalás), amennyiben annak értéke meghaladja a 100 millió forintot;
- l) elfogadja a vagyongazdálkodási és a közbeszerzési szabályzatot;
- k) dönt – az i) pont ia) alpontjában foglalt eltéréssel – az MMA általi kötelezettségvállalásról (a továbbiakban: egyéb kötelezettségvállalás), ha annak értéke meghaladja a 100 millió forintot;
- l) elfogadja az Alapszabály részét képező
- la) az i) pont ia) és ib) alpontja, valamint a j) pont szerinti elvekre is figyelemmel megállapított vagyongazdálkodási szabályzatot és
- lb) közbeszerzési szabályzatot;
- m) jóváhagyja a felügyelő testület ügyrendjét;
- n) dönt mindarról, amit jogszabály vagy az Alapszabály a hatáskörébe utal.
15. § (1) Az MMA szükség szerint, de évente legalább kétszer közgyűlést tart.
(2) A közgyűlést a napirend megjelölésével az MMA elnöke hívja össze.
(2) A közgyűlést a napirend megjelölésével az MMA elnöke, valamint a 18. § (6) bekezdése esetén az MMA felügyelő testülete hívja össze.
(3) Közgyűlést kell tartani akkor is, ha ezt – a napirend megjelölésével – a rendes tagok egyötöde vagy a felügyelő testület írásban kezdeményezi. Az Alapszabály meghatározhatja a közgyűlés kötelező összehívásának további eseteit is.
(3) Közgyűlést kell tartani akkor is, ha ezt – a napirend megjelölésével – a rendes tagok, a levelező tagok és a közgyűlési képviselők (a továbbiakban együtt: szavazati jogú tagok) egyötöde vagy a felügyelő testület írásban kezdeményezi. Az Alapszabály meghatározhatja a közgyűlés kötelező összehívásának további eseteit is.
16. § (1) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a rendes tagok több mint fele jelen van. A határozatképtelenség esetén követendő eljárásra az Alapszabály rendelkezései irányadóak.
16. § (1) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazati jogú tagok több mint fele jelen van. A határozatképtelenség esetén követendő eljárásra az Alapszabály rendelkezései irányadóak.
(2) A közgyűlés határozatait a jelen levő rendes tagok több mint felének a szavazatával hozza, kivéve, ha jelen törvény vagy az Alapszabály másként rendelkezik. Az e törvényben meghatározott tisztségviselők és a közgyűlés által választandó felügyelő testületi tag megválasztásakor titkos szavazást kell tartani.
(2) A közgyűlés határozatait a jelen levő szavazati jogú tagok több mint felének a szavazatával hozza, kivéve, ha jelen törvény vagy az Alapszabály másként rendelkezik. Az e törvényben meghatározott tisztségviselők és a közgyűlés által választandó felügyelő testületi tag megválasztásakor titkos szavazást kell tartani.
(3) Az Alapszabály elfogadásához és módosításához a közgyűlésen megjelent rendes tagok kétharmadának szavazata szükséges.
(3) Az Alapszabály elfogadásához és módosításához a közgyűlésen megjelent szavazati jogú tagok kétharmadának szavazata szükséges.
(4) A közgyűlési képviselő a tagválasztás, valamint a rendes és a levelező tag köztestületi jogainak gyakorlásával összefüggő döntések során szavazati joggal nem rendelkezik.
#### 6. Az elnökség
17. § (1) Két közgyűlés között az elnökség az MMA döntéshozó testülete azzal, hogy a 14. § a)–d), f) és h–m) pontban meghatározott ügyekben dönteni kizárólag a közgyűlés jogosult, a 14. § ia) alpont szerinti esetben értékhatártól függően, figyelemmel az (5) bekezdésben foglaltakra.
17. § (1) Két közgyűlés között az elnökség az MMA döntéshozó testülete azzal, hogy a 14. § a)–d), f) és h–m) pontjában meghatározott ügyekben dönteni kizárólag a közgyűlés jogosult, a 14. § i) pont ia) alpontja és k) pontja szerinti esetben értékhatártól függően, figyelemmel az (5) bekezdésben foglaltakra.
(2) Az elnökség két közgyűlés között az (1) bekezdés szerint hozott döntéseiről – a döntést követő első közgyűlésen – a közgyűlés számára beszámolni köteles.
(3) Az MMA elnökségének tagjai: az elnök, a két alelnök, a főtitkár és a közgyűlés által három évre választott négy rendes tag, illetve a 25. § szerinti esetben a tiszteletbeli elnök.
(3) Az MMA elnökségének tagjai: az elnök, a két alelnök, a főtitkár és a közgyűlés által három évre választott négy rendes vagy levelező tag, illetve a 25. § szerinti esetben a tiszteletbeli elnök.
(4) Az elnökség ülésére – tanácskozási joggal – meg kell hívni a felügyelő testület tagjait, a művészeti tagozatok vezetőit és a társult szervezetek képviselőit.
(4) Az elnökség ülésére – tanácskozási joggal – meg kell hívni a felügyelő testület tagjait, a művészeti tagozatok vezetőit.
(5) Az elnökség az (1) bekezdésben foglaltakon túl
- a) irányítja az MMA működését;
- b) előkészíti az MMA éves programtervét és felügyeli annak végrehajtását;
- c) megtárgyalja az 5. § (1) és (2) bekezdésben rögzített beszámolókat;
- c) megtárgyalja az 5. § (1) és (2) bekezdéseiben rögzített beszámolót és tájékoztatókat;
- d) megtárgyalja az MMA éves költségvetését és költségvetési beszámolóját;
- e) gondoskodik a közgyűlés döntéseinek végrehajtásáról;
- f) tájékoztatja a felügyelő testületet a közgyűlés és saját döntéseiről, valamint azok végrehajtásáról;
- g) a 14. § i) és j) pontja szerint meghatározott elvek szerint dönt
- ga) az MMA vagyona elidegenítéséről, megterheléséről, amennyiben a vagyontárgy forgalmi értéke nem haladja meg a 25 millió forintot,
- ga) az MMA vagyona átruházásáról, megterheléséről, amennyiben a vagyontárgy forgalmi értéke nem haladja meg a 25 millió forintot,
- gb) az MMA vagyona használatba adásáról, egyéb módon történő hasznosításáról,
- gc) zártkörűen működő részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság alapításáról, ilyen gazdasági társaságokban részesedés szerzéséről;
- h) dönt az MMA általi egyéb kötelezettségvállalásról, amennyiben annak értéke meghaladja az 50 millió forintot és a döntés nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe;
- i) ellátja továbbá mindazon a feladatokat, amelyeket a közgyűlés vagy az Alapszabály a hatáskörébe utal.
- i) javaslatot tesz az 5/A. § (2) bekezdése szerinti stratégiai együttműködési megállapodás megkötésére;
- j) vezeti a nem akadémikus tagok központi köztestületi nyilvántartását; továbbá
- k) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a közgyűlés vagy az Alapszabály a hatáskörébe utal.
(6) Az elnökség szükség szerint, de legalább havonta egy alkalommal ülésezik. Az Alapszabály rendelkezhet az elnökség gyakoribb összehívásáról, valamint meghatározhatja az elnökség kötelező összehívásának eseteit.
⋯ 1 változatlan sor ⋯
#### 7. A felügyelő testület
18. § (1) A köztestületi vagyonkezelés és a köztestület gazdálkodásának törvényességét, a vagyonkezelés és gazdálkodás során e törvény céljainak érvényesülését öttagú felügyelő testület ellenőrzi. A felügyelő testület tagja büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választható magyar állampolgár lehet. A felügyelő testület egy tagját a Kormány, egy tagját az Országgyűlés kulturális ügyekért felelős bizottsága nevezi ki és hívja vissza, további három tagját a közgyűlés választja és hívja vissza. A közgyűlés egy tagot a rendes tagjai közül választ. A felügyelő testület tagjainak megbízatása öt évre szól. A felügyelő testület tagjai a felügyelő testület megbízatásának idejére maguk közül elnököt választanak.
18. § (1) A köztestületi vagyonkezelés és a köztestület gazdálkodásának törvényességét, a vagyonkezelés és gazdálkodás során e törvény céljainak érvényesülését öttagú felügyelő testület ellenőrzi. A felügyelő testület tagja büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választható magyar állampolgár lehet. A felügyelő testület egy tagját a Kormány, egy tagját az Országgyűlés kulturális ügyekért felelős bizottsága nevezi ki és hívja vissza, további három tagját a közgyűlés választja és hívja vissza. A közgyűlés egy tagot a rendes vagy levelező tagjai közül választ. A felügyelő testület tagjainak megbízatása öt évre szól. A felügyelő testület tagjai a felügyelő testület megbízatásának idejére maguk közül elnököt választanak.
(2) A felügyelő testület köteles előzetesen megvizsgálni és véleményezni a közgyűlés és az elnökség ülésének napirendjén szereplő, (1) bekezdés szerinti ellenőrzési feladata szempontjából jelentős valamennyi előterjesztést.
⋯ 17 változatlan sor ⋯
#### 8. Tagozatok
20. § (1) Az MMA közfeladatai ellátását művészeti áganként vagy művészeti ágak csoportjaiként szerveződő tagozatok segítik.
20. § (1) Az MMA közfeladatainak ellátását tagozatok segítik.
(2) A tagozat az MMA-nak a rendes és a levelező tagjait magába foglaló egysége. A tagozatok felsorolását az Alapszabály tartalmazza.
(2) A tagozat az MMA-nak a rendes és a levelező tagjait, valamint a közgyűlési képviselőket magában foglaló egysége. A tagozatok felsorolását az Alapszabály tartalmazza.
(3) A rendes és a levelező tag egyidejűleg több tagozat tagja lehet, de szavazati joggal két közgyűlés közötti időszakban egy tagozatban rendelkezik, egyéb tagozatban tagként tanácskozásra jogosult.
(3a) A közgyűlési képviselő annak a tagozatnak a munkájában vehet részt, amely tagozatban közgyűlési képviselővé választották. A közgyűlési képviselő a tagjelölés és a tagok köztestületi jogainak gyakorlásával összefüggő tagozati döntések során szavazati joggal nem rendelkezik.
(4) A tagozat az Alapszabályban meghatározott módon maga választja meg a tisztségviselőit.
(5) A tagozatra vonatkozó egyéb szabályokat az Alapszabály tartalmazza.
(6) Az Alapszabály a tagozat tagjává váláshoz a tagozat szerinti művészeti ág vagy ágak jellemzői alapján e törvény keretei között a tag kimagasló szellemi vagy alkotói teljesítményének minősülő különös feltételeket határoz meg, amelyek a rendes vagy levelező taggá választás 7. § (1) bekezdés szerinti feltételének minősülnek abban az esetben, ha a felvételét kezdeményező művész valamely tagozat szerinti művészeti ág képviselője és felvételét az MMA e meglévő tagozatába kéri.
(6)
#### 9. Tisztségviselők
21. § Az MMA tisztségviselői az elnökség tagjai, továbbá a tagozatok vezetői.
22. § (1) Az MMA elnökét a magyar állampolgárságú rendes tagok közül három évre a közgyűlés választja, őt tisztségében a köztársasági elnök megerősíti. A köztársasági elnök döntéséhez ellenjegyzés nem szükséges. Az elnök legfeljebb egy alkalommal újraválasztható.
22. § (1) Az MMA elnökét a magyar állampolgárságú rendes vagy levelező tagok közül három évre a közgyűlés választja, őt tisztségében a köztársasági elnök megerősíti. A köztársasági elnök döntéséhez ellenjegyzés nem szükséges. Az elnök legfeljebb egy alkalommal újraválasztható.
(2) Az MMA tevékenységét a közgyűlés határozatainak megfelelően és az Alapszabályban meghatározott módon az elnök irányítja és gyakorolja a tulajdonosi jogokat a jelen törvény és egyéb jogszabályok alapján. Az MMA-t az elnök képviseli. Az elnök ellátja az MMA költségvetési fejezetét irányító szerv vezetőjének feladatait.
(2a) Az elnök dönt az egyéb kötelezettségvállalásról, ha annak értéke nem haladja meg az 50 millió forintot és a döntés nem tartozik az elnökség vagy a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
(3) Az elnököt – akadályoztatása esetén – a főtitkár helyettesíti.
23. § Az elnököt feladatai ellátásában – a határon túli magyar ügyekben, illetőleg a nemzetközi ügyekben – két, a közgyűlés által három évre a rendes tagok közül választott alelnök segíti. Az alelnökök egy alkalommal újraválaszthatók.
23. § Az elnököt feladatai ellátásában – a határon túli magyar ügyekben és a nemzetközi ügyekben – két, a közgyűlés által három évre a rendes vagy levelező tagok közül választott alelnök segíti. Az alelnök egy alkalommal újraválasztható.
24. § (1) A főtitkárt – öt évre – a közgyűlés választja az Alapszabályban meghatározott módon. A főtitkár legfeljebb egy alkalommal újraválasztható.
(2) A főtitkár vezeti a 28. § (1) bekezdésben meghatározott, az MMA működését biztosító költségvetési szervet.
(3) A főtitkár részletes feladatait – a (2) bekezdésre is figyelemmel – az Alapszabály és a 28. § (2) bekezdés szerinti alapító okirat határozza meg.
(3) A főtitkár részletes feladatait – a (2) bekezdésre is figyelemmel – az Alapszabály és a 28. § (3) bekezdése szerinti alapító okirat határozza meg.
25. § (1) A közgyűlés – az elnökség ajánlására – az MMA rendes tagja számára tiszteletbeli elnöki címet adományozhat.
⋯ 11 változatlan sor ⋯
### III. Fejezet — A MAGYAR MŰVÉSZETI AKADÉMIA GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONA
27. § (1) Az MMA feladatai ellátása érdekében a vagyonával önállóan gazdálkodik, ennek részletes szabályait az Alapszabály határozza meg.
27. § (1) Az MMA – közfeladatai ellátása érdekében – a vagyonával önállóan gazdálkodik, ennek részletes szabályait a vagyongazdálkodási szabályzat határozza meg.
(2) Az MMA tulajdonát az alábbiak képezhetik (a továbbiakban együtt: vagyon):
(2) Az MMA vagyona lehet
- a) ingatlan, ingóság,
- b) tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír, egyéb gazdasági társasági részesedés,
- c) immateriális javak, vagyoni értékű jogok.
- a) ingatlan és ingó (ideértve a pénzeszközöket is) dolog,
- b) tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír, egyéb gazdasági társasági részesedés, valamint
- c) immateriális javak, vagyoni értékű jog.
(3) Az MMA vagyona lehet
(3) Az MMA vagyona származása szerint lehet
- a) törvény alapján az MMA tulajdonába adott állami vagyon,
- b) az MMA számára ingyenesen juttatott (felajánlott) vagyon (ideértve a 6. § szerinti tag által juttatott vagyont is),
- c) az MMA közfeladatai ellátása érdekében az a) és b) pontoktól eltérően a tulajdonába került vagyon.
- b) az MMA számára ingyenesen átruházott (adományozott) vagyon (ideértve a tag által juttatott vagyont is), valamint
- c) az MMA közfeladatai ellátása érdekében az a) és b) pontban foglaltaktól eltérő módon a tulajdonába került vagyon.
(4) A vagyon elidegenítéséről, megterheléséről, hasznosításáról, használatba adásáról (e § tekintetében a továbbiakban együtt: hasznosítás) a jelen törvényben meghatározottak szerint a közgyűlés vagy az elnökség dönt, a közgyűlés által elfogadott vagyongazdálkodási irányelvek alapján.
(4) Az MMA vagyonának átruházásáról, megterheléséről, használatba adásáról (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: hasznosítás) – ide nem értve a pénzeszköz-felhasználást – e törvényben és a vagyongazdálkodási szabályzatban meghatározottak szerint a közgyűlés vagy az elnökség dönt.
(5) Az MMA vagyonának hasznosítására kizárólag érvényes értékbecslés alapján kerülhet sor. A vagyon hasznosítására az MMA nyilvános pályázatot köteles kiírni az Alapszabályban meghatározott részletes szabályok szerint, ha az érvényes értékbecsléssel megállapított forgalmi érték ingatlan esetében a 25 millió forintot, egyéb vagyonelem esetében az egy millió forintot meghaladja.
(5) Az MMA vagyonának hasznosítására – ide nem értve a pénzeszköz-felhasználást – kizárólag külső, független szakértő által megállapított értékbecslés alapján kerülhet sor. A vagyon hasznosítására – a 28. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott kivétellel – az MMA nyilvános pályázatot ír ki a vagyongazdálkodási szabályzatban meghatározott részletes szabályok szerint, ha az érvényes értékbecsléssel megállapított forgalmi érték ingatlan esetében a 25 millió forintot, egyéb vagyonelem esetében az 5 millió forintot meghaladja. A vagyon hasznosítására irányuló szerződés – ide nem értve a vagyon átruházását, megterhelését célzó szerződést – megkötéséről, ha a szerződéssel érintett vagyon forgalmi értéke az 50 millió forintot nem haladja meg, az elnök, ha az 50 millió forintot meghaladja, az elnökség, és ha a 100 millió forintot meghaladja, a közgyűlés dönt.
(6) Az MMA a vagyona hasznosításával kapcsolatos pénzforgalom lebonyolítására a Magyar Államkincstárnál elkülönített pénzforgalmi számlát köteles nyitni. Az MMA a vagyonhasznosítás átmenetileg szabad pénzeszközeit a Magyar Államkincstár hálózatában értékesített állampapírok vásárlásával hasznosíthatja.
(6) Az MMA a vagyona hasznosításából származó, átmenetileg szabad pénzeszközeit állampapírok vásárlásával hasznosíthatja.
(7) Az MMA a vagyona terhére – a jelen törvény céljával összhangban – zártkörűen működő részvénytársaságot, korlátolt felelősségű társaságot alapíthat, vagy ilyen gazdasági társaságban részesedést szerezhet, feltéve, hogy a gazdasági társaságban – ha törvény más feltételeket nem határoz meg – legalább többségi befolyással rendelkezik.
(7) Az MMA a vagyona terhére – közfeladatai ellátása céljából – zártkörűen működő részvénytársaságot, korlátolt felelősségű társaságot alapíthat, vagy ilyen gazdasági társaságban – ha törvény más feltételt nem határoz meg – legalább a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti többségi befolyást szerezhet.
(8) A (7) bekezdés szerinti gazdasági társaság további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat, és gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet.
⋯ 3 változatlan sor ⋯
(11) A (7) bekezdés szerinti gazdasági társaság köteles az MMA közgyűlését és elnökségét értesíteni, ha lejárt tartozásainak összértéke meghaladja mérlegfőösszegének 10%-át.
(12) Az MMA az irányítása alá tartozó költségvetési szervekkel a vagyon használatba adásáról vagyonhasználati szerződést köt. A vagyonhasználati szerződés megkötésére a 14. § k) pontban és a 17. § (5) bekezdés h) pontban foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell. A vagyonhasználati szerződés főbb tartalmi és formai elemeit az Alapszabály tartalmazza.
(12) Az MMA irányítása alá tartozó költségvetési szerv saját tulajdonnal nem rendelkezik, vagyont kizárólag az MMA képviseletében eljárva, az MMA javára szerezhet.
(13) Az MMA működésének és fejlesztésének elősegítésére – tulajdonába kerülő – adományokat, támogatásokat fogadhat el.
(13) Az MMA működésének és fejlesztésének elősegítésére – tulajdonába kerülő – adományokat, támogatásokat fogadhat el. Az elfogadás feltételeit és a kapcsolódó részletszabályokat a vagyongazdálkodási szabályzat határozza meg.
(14) Az MMA tulajdonába az állami vagyonról szóló törvény alapján ingyenesen átadott állami vagyon nem idegeníthető el és nem terhelhető meg, az az MMA megszűnése esetén – a (13) bekezdésben foglalt feltétellel – a Magyar Államot illeti, az az MMA hitelezői kielégítésére nem szolgálhat.
(14) Az MMA tulajdonába az állami vagyonról szóló törvény alapján ingyenesen átadott állami vagyon nem idegeníthető el és nem terhelhető meg, az az MMA megszűnése esetén – a (13) bekezdésben foglalt feltétellel – az államot illeti, az az MMA hitelezői kielégítésére nem szolgálhat.
(15) Az MMA és az általa irányított költségvetési szervek gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
28. § (1) Az MMA a közfeladatai szervezését, valamint a költségvetési fejezeti és az MMA által irányított költségvetési szervekkel kapcsolatos, a köztestület közfeladatai ellátásával összefüggő igazgatási, gazdálkodási, így különösen pénzügyi, vagyonkezelési és ellenőrzési feladatokat az MMA által irányított költségvetési szerv (a továbbiakban: MMA Titkársága) látja el. Az MMA Titkárságának a közfeladat szervezési, igazgatási és gazdálkodási feladatokat ellátó alkalmazottja – a főtitkárt is beleértve – közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő és közszolgálati ügykezelő.
28. § (1) Az MMA
(2) Az MMA Titkársága feladatait az alapító okirata rögzíti, amelyet az MMA elnöke ad ki.
- a) közfeladatainak szervezését,
- b) vagyonának hasznosításával összefüggő pénzügyi, vagyonkezelési és ellenőrzési feladatokat, valamint
- c) költségvetési fejezetével és az MMA által irányított költségvetési szervekkel kapcsolatos, a köztestület közfeladatai ellátásával összefüggő igazgatási és gazdálkodási feladatokat
(3) Az MMA által irányított költségvetési szerveknél foglalkoztatottra – az MMA Titkárságának a közfeladat szervezési, igazgatási és gazdálkodási feladatokat ellátó köztisztviselője, közszolgálati ügykezelője, illetve munkavállalója kivételével – a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
az MMA Titkársága látja el.
(2) Az MMA Titkársága az MMA irányítása alá tartozó költségvetési szerv, amelynek a közfeladat-szervezési, igazgatási és gazdálkodási feladatokat ellátó alkalmazottja – a főtitkárt is beleértve – közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő és közszolgálati ügykezelő.
(3) Az MMA Titkárságának alapító okiratát az MMA elnöke adja ki.
(4) Az MMA Titkárságának vagyonkezelési feladatait, illetve vagyonhasználati jogait részletesen a vagyongazdálkodási szabályzat határozza meg. Ha az MMA a vagyona hasznosításával összefüggő valamely pénzügyi, vagyonkezelési és ellenőrzési feladat ellátására az irányítása alá tartozó egyéb költségvetési szervet bíz meg, azzal – pályázat kiírása nélkül – vagyon hasznosítására irányuló szerződést köt. A vagyon hasznosítására irányuló szerződés megkötésére a 27. § (5) bekezdését alkalmazni kell. A vagyon hasznosítására irányuló szerződés tartalmára és formájára irányadó rendelkezéseket a vagyongazdálkodási szabályzat határozza meg.
(5) Az MMA által irányított költségvetési szerveknél foglalkoztatottra – az MMA Titkárságának a közfeladat-szervezési, igazgatási és gazdálkodási feladatokat ellátó köztisztviselője, közszolgálati ügykezelője vagy munkavállalója kivételével – a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt kell alkalmazni.
### III/A. Fejezet — A NEMZET MŰVÉSZE DÍJ
28/A. § (1) Az Országgyűlés a magyar művészeti élet kimagasló teljesítményt nyújtó, leginkább elismert – megelőzőleg Kossuth-díjban részesített és 65. életévét, táncművész, valamint cirkuszművész esetében 50. életévét betöltött – képviselőinek személyes megbecsülése, méltó életkörülményeinek biztosítása céljából Nemzet Művésze díjat (a továbbiakban: díj) alapít.
(2) A díj az alábbi művészeti területeken adományozható:
- a) színházművészet,
- b) irodalom,
- c) zeneművészet,
- d) képzőművészet,
- e) filmművészet,
- f) építőművészet,
- g) táncművészet,
- h) iparművészet,
- i) fotóművészet,
- j) népművészet, valamint
- k) cirkuszművészet.
(3) A díjazott az adományozásról okiratot kap, jogosult a Nemzet Művésze cím viselésére, és az adományozást követő hónap első napjától élete végéig havi életjáradékban részesül. Az életjáradék összege havonta az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a huszonháromszorosa.
(4) Ha a díjazott Nemzet Színésze, Magyar Mozgókép Mestere vagy Magyar Állami Operaház Mesterművésze cím (a továbbiakban együtt: egyéb művészeti elismerés) viselésére is jogosult, a (3) bekezdés szerinti életjáradék igénybevételével egyidejűleg az egyéb művészeti elismerésre tekintettel a központi költségvetés terhére havi juttatásban, életjáradékban vagy egyéb jutalomban nem részesíthető.
28/B. § (1) A Nemzet Művésze címet egyidejűleg legfeljebb 70 személy viselheti.
(2)
28/C. § (1) A díj kizárólag egyéni teljesítmény elismeréseként és személyenként egy alkalommal adományozható.
(2) A díj megosztva vagy posztumusz nem adományozható.
(3) A díj nem adományozható a köztársasági elnök, országgyűlési képviselő, európai parlamenti képviselő, az Alkotmánybíróság tagja, a Kúria elnöke és elnökhelyettese, a legfőbb ügyész és helyettese, az Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnöke, az alapvető jogok biztosa és helyettesei, valamint állami vezető részére.
28/D. § (1) A díjat az MMA elnöke az MMA megalakulásának évfordulója (november 5.) alkalmából adományozza. A díjat az MMA elnöke és a miniszterelnök vagy az általuk kijelölt egy-egy személy adja át.
(2) A díj adományozására tárgyév június 30. napjáig javaslatot tehet
- a) a díj birtokosa,
- b) a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a tagozat és
- c) a kultúráért felelős miniszter.
(3) Az elnökség határozza meg, hogy mely tagozat a 28/A. § (2) bekezdésében meghatározott mely művészeti területen tehet a díj adományozására javaslatot.
(4) A díj adományozását a javaslattételre jogosultnál bárki kezdeményezheti.
(5) Az írásban előterjesztett javaslatnak tartalmaznia kell a jelölt szakmai életútját és művészeti teljesítménye ismertetését, valamint azokat az indokokat, amelyek a díj odaítélését megalapozhatják.
28/E. § (1) A díj odaítéléséről a Nemzet Művésze díj Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) dönt.
(2) A Bizottságot 11 Kossuth-díjjal kitüntetett művész alkotja.
(3) A Bizottság elnöke az MMA elnöke, amennyiben Kossuth-díjjal kitüntetett személy. Ha az MMA elnöke nem Kossuth-díjjal kitüntetett személy, a Bizottság elnökét az elnökség kéri fel az MMA Kossuth-díjjal kitüntetett rendes vagy levelező tagjai közül.
(4) A Bizottság 8 tagját a Bizottság elnöke, 2 tagját a kultúráért felelős miniszter kéri fel legfeljebb 3 évre.
(5) A Bizottság tagjainak felkérése során törekedni kell a 28/A. § (2) bekezdése szerinti egyes művészeti területek lehetőség szerinti reprezentálására, amelynek érdekében a tagok jelölése során a Bizottság elnöke és a kultúráért felelős miniszter együttműködésre köteles.
(6) A Bizottság saját tagjai közül alelnököt választ.
(7) A Bizottság elnökére vagy valamely tagjára vonatkozó díjazási javaslattétel esetén, ha a jelölést az érintett elfogadja, az érintett helyett az arra jogosult a tárgyévi döntésre új elnököt vagy tagot kér fel.
28/F. § A Bizottság a javaslattal érintett személyt tárgyév július 31. napjáig tájékoztatja a jelölésről. Ha a díjra javasolt személy tárgyév szeptember 15. napjáig nyilatkozik arról, hogy a díjat nem fogadja el, részére a Bizottság a díjat nem ítélheti oda. Az így megüresedett díjazotti helyre a tárgyévet követő évben tehető javaslat és ítélhető oda a díj.
28/G. § A díj adományozásával és a Bizottság működésével kapcsolatos adminisztratív és titkársági feladatokat az MMA Titkársága látja el.
28/H. § (1) A Nemzet Művésze cím viselésére és a díjjal járó életjáradékra nem jogosult az a személy, akitől a díjat visszavonták vagy aki a díjról lemondott.
(2) A Bizottság érdemtelenség esetén a díj visszavonásáról dönthet. Érdemtelenség esete áll fenn különösen, ha a díjazottat bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélik, függetlenül attól, hogy mentesült-e az elítéléshez fűződő jogkövetkezmények alól.
(3) A díjazott a díjról – a Bizottsághoz címzett írásbeli nyilatkozat útján – lemondhat.
28/I. § (1) Az MMA Titkársága a díjazottakról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza
- a) a díjazott nevét, születési helyét és időpontját,
- b) a díj adományozásának időpontját és rövid indokolását,
- c) az egyéb művészeti elismerés adományozásának időpontját,
- d) a díj visszavonása esetén a visszavonás időpontját, valamint
- e) a díjról való lemondás esetén a lemondás időpontját.
(2) A díj adományozásával és visszavonásával kapcsolatos eljárás lefolytatásához szükséges személyes adatok biztosítása céljából a Bizottság tagjai részére az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból adat továbbítható. Az MMA Titkárságának a főtitkár által erre felhatalmazott köztisztviselője a nyilvántartásba jogosult betekinteni.
(3) A nyilvántartás az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a díj adományozásától – visszavonása esetén a visszavonástól, lemondás esetén a lemondástól – számított harminc évig tartalmazza.
28/J. § A díjjal járó életjáradék összegét és a díj adományozásával járó egyéb költségeket az MMA költségvetése tartalmazza.
28/K. § A díj adományozásával kapcsolatos eljárási szabályokról és a Bizottság működéséről e törvény keretei között az Alapszabály rendelkezik.
### IV. Fejezet — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
#### 9/A. Felhatalmazó rendelkezés
28/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a rendes és a levelező tagokat megillető életjáradék mértékét, a folyósítására vonatkozó részletes szabályokat, valamint az életjáradékban részesített tag elhalálozása esetén megállapítható hozzátartozói ellátásokra vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg.
28/L. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a rendes és a levelező tagokat megillető életjáradék mértékét, a folyósítására vonatkozó részletes szabályokat, valamint az életjáradékban részesített tag elhalálozása esetén megállapítható hozzátartozói ellátásokra vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg.
#### 10. Hatálybalépés
⋯ 21 változatlan sor ⋯
(8) A (6) bekezdés szerint 2012. december 31-ig kinevezett és megválasztott felügyelő testületi tagok megbízatása 2014. május 31. napján megszűnik. Az új felügyelő testületi tagokat 2014. május 31-ig kell kinevezni, megválasztani a Magyar Művészeti Akadémia kultúrstratégiai szerepének megerősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról, valamint egyéb kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXI. törvénnyel megállapított 18. § (1) bekezdése szerint, 2014. június 1-jei hatállyal. Az új felügyelő testület 2014. július 30-ig köteles az ügyrendjének megállapítására, amelyet az új testület alakuló ülését követő első közgyűlés hagy jóvá.
30/A. § (1) A díj az első két alkalommal arra figyelemmel adományozható, hogy 2015. november 5-én a Nemzet Művésze címet egyidejűleg viselők száma 70 fő, és ebből a Nemzet Művésze címmel
- a) 12 fő az irodalom;
- b) 10-10 fő a színházművészet, a zeneművészet és a képzőművészet;
- c) 7 fő az iparművészet;
- d) 6-6 fő a filmművészet és az építőművészet;
- e) 3-3 fő a táncművészet és a népművészet;
- f) 2 fő a fotóművészet; valamint
- g) 1 fő a cirkuszművészet
művészeti területen rendelkezik.
(2) A Bizottság tagjait a Bizottság elnöke és a kultúráért felelős miniszter első alkalommal 2014. március 31. napjáig kéri fel.
#### 12. Módosuló rendelkezések
31–32. §
⋯ 4 változatlan sor ⋯