Nftv. — mi változott? 2024. január 1.
A 2023. december 21. és 2024. január 1. között hatályba lépett módosítások. 13 sor került be, 3 sor került ki.
← Előző módosítás (2023. december 21.)Következő módosítás (2024. február 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 792 változatlan sor ⋯
39. § (1) Minden magyar állampolgárnak joga, hogy az e törvényben meghatározott feltételek szerint felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytasson, magyar állami ösztöndíjjal, magyar állami részösztöndíjjal támogatott [a továbbiakban együtt: magyar állami (rész)ösztöndíj] vagy önköltséges képzésben. Ez a jog megilleti továbbá
- a) a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket,
- b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, Magyarország területén élő hontalant, menekültet, oltalmazottat, menedékest, befogadottat, bevándoroltat, letelepedettet,
- b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, Magyarország területén élő hontalant, menekültet, oltalmazottat, menedékest, befogadottat, huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezőt,
- c) nemzetközi megállapodás alapján a magyar állampolgárokkal azonos elbírálás alá eső külföldit,
- d) azoknak az országoknak az állampolgárait, amelyekben a magyar állampolgár a viszonosság elve alapján igénybe veheti az adott állam felsőoktatási szolgáltatásait,
- e) a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény (a továbbiakban: kedvezménytörvény) hatálya alá tartozó, de magyar állampolgársággal vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával nem rendelkező személyt,
- f) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott – magát magyar nemzetiségűnek valló – harmadik országbeli állampolgárt, feltéve, hogy nem áll a kedvezménytörvény hatálya alatt és magyar állampolgársággal sem rendelkezik
- f) a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben meghatározott – magát magyar nemzetiségűnek valló – harmadik országbeli állampolgárt, feltéve, hogy nem áll a kedvezménytörvény hatálya alatt és magyar állampolgársággal sem rendelkezik
- g) a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedéllyel (EU Kék Kártyával) rendelkező harmadik országbeli állampolgárt,
- h) az összevont engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárokat.
⋯ 133 változatlan sor ⋯
(2) A felsőoktatási intézmény a vele hallgatói jogviszonyban nem álló személyeket – részismereti képzés céljából – hallgatói jogviszony keretében, az intézmény bármely kurzusára, moduljára – külön felvételi eljárás nélkül – önköltséges képzésre felveheti. Az intézmény a tanulmányi teljesítményről a tanulmányi rendszeréből a tárgyleírást (tematika) is tartalmazó mikrotanúsítványt köteles kiállítani. Az elvégzett kurzus, modul teljesítése felsőfokú tanulmányokba a kreditátvitel szabályai szerint beszámítható.
(2a) A felsőoktatási intézmény önköltséges részismereti képzés céljából hallgatójával is létesíthet újabb képzési jogviszonyt. A felsőoktatási intézmény a részismereti képzés eredményes elvégzéséről mikrotanúsítványt állít ki.
(3) Az (1)–(2) bekezdésekben meghatározott kérelmek teljesítésének feltételeit a fogadó felsőoktatási intézmény határozza meg.
(4) Aki a felsőoktatási intézménybe felvételt vagy átvételt nyert, a felvételről, átvételről szóló döntés véglegessé válását követően jogosult beiratkozással hallgatói jogviszonyt létesíteni, valamint köteles a 43. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségek teljesítésére.
⋯ 321 változatlan sor ⋯
(9) A (8) bekezdés rendelkezéseit a 40. § (6) bekezdése és az 53. § (5) bekezdés b) pontja szerinti idegen nyelvi követelményekre, valamint a doktori képzésre alkalmazni kell.
(10) A felsőoktatási intézmény a hallgató által elért tanulási eredményről, a hallgató kérésére, mikrotanúsítványt állít ki.
49/A. § A felsőoktatási intézmény gondoskodik az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismeretek oktatásáról, a tanterv részeként biztosítja a feltételeket ahhoz, hogy a hallgató megszerezhesse a tantervben meghatározott, az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismereteket. A felsőoktatási intézmény a tantervben foglaltak szerint biztosítja a tudásmérés lehetőségét a hallgató részére és értékeli az idegen szaknyelvi ismeretek megszerzését. A felsőoktatási intézmény a tantervben meghatározhat az idegen szaknyelvi ismeretként elfogadható államilag elismert nyelvvizsgát vagy más nyelvtudásmérést.
50. § (1) A felsőoktatási intézmény annak a hallgatónak, aki a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelményeket és az előírt szakmai gyakorlatot – a szakdolgozat, diplomamunka elkészítése kivételével – teljesítette, és az előírt krediteket megszerezte, végbizonyítványt állít ki (abszolutórium).
⋯ 698 változatlan sor ⋯
(2a)
(2b) A (2) bekezdés f)–h) pontja nem alkalmazható a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, a bevándorolt vagy a letelepedett jogállású hallgató esetében.
(2b) A (2) bekezdés f)–h) pontja nem alkalmazható a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező vagy a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező hallgató esetében.
(2c) A (2) bekezdés h) pontjában meghatározott egészségügyi alkalmassági vizsgálat elrendelése esetén az ösztöndíjprogram lebonyolító szerve, az ösztöndíjprogram megvalósításában részt vevő felsőoktatási vagy egyéb képző intézmények, valamint az ösztöndíjprogram működéséért felelős szakmai felügyeleti szerv (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: adatkezelők) az ösztöndíjra pályázó, illetve az ösztöndíjban részesülő személy egészségügyi alkalmassági vizsgálata céljából a pályázati eljárásban való részvétel és az ösztöndíj elnyerése érdekében a benyújtott pályázat benyújtásától az ösztöndíjas jogviszony megszűnéséig kezeli az ösztöndíjra pályázó és az ösztöndíjban részesülő személynek az egészségügyi alkalmassági vizsgálat elvégzéséhez szükséges személyes adatait. Az adatkezelők kölcsönösen továbbíthatják egymás felé a pályázó, illetve az ösztöndíjas e bekezdésben meghatározott adatait.
⋯ 594 változatlan sor ⋯
rendelkezik.
(1c) A tanárképző központ pedagógusképző központtá alakítható, amely esetben a feladatait a teljes pedagógusképzéshez kapcsolódóan látja el. Ebben az esetben a pedagógusképző központ az (1)–(1b) bekezdésben foglaltakon túlmenően önálló költségkerettel rendelkezhet, valamint feladata a köznevelés alapvető, tartalmi-szabályozó dokumentumát figyelembe vevő tartalmi összehangolás is.
(1d) Az (1c) bekezdés szerinti pedagógusképző központ munkáját a tanárképzés területén a felsőoktatási intézmény tanárképzési tanácsa segíti, amelynek feladata többek között a tanárképzéssel összefüggő szakmai, tartalmi, gyakorlati képzéshez kapcsolódó feladatok összehangolásának támogatása, a mintatantervek, tantárgyleírások felülvizsgálata és a mindenkori köznevelés tartalmi szabályozó dokumentumainak történő megfelelés biztosítása. A tanárképzési tanács tagjai a gyakorlóiskolák és partnerintézmények szakvezetői, továbbá szakfelelősei. A tanárképzési tanács tagjainak legalább felét a szakfelelősök alkotják. A tanárképzési tanács tagjait a rektor nevezi ki öt évre.
(2) A tanárképző központ koordinálja különösen a hallgatói meghallgatást, kiválasztást, felvételt, átvételt, a kreditelismerés, a pedagógiai szakképzés, a záróvizsga letételének folyamatát, és szervezi, ellenőrzi, valamint értékeli az iskolai gyakorlatot. Nyomon követi a hallgatói előremenetelt, pályakövetést végez.
(3) A pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmények – alapfeladatuk keretében – részt vesznek a pedagógus-továbbképzésben. A pedagógus-továbbképzés szakmai jellegű koordinációjának biztosítása a tanárképző központ főigazgatójának a feladata.
⋯ 283 változatlan sor ⋯
- 27. a hallgatói hitel igénybevételének feltételeit és eljárási szabályait, a hitelszerződés megkötésének, a hallgatói hitel kamata meghatározásának, igénylésének, folyósításának, törlesztésének, előtörlesztésének, támogatásának, záró elszámolásának, megszűnésének, továbbá felmondásának részletes szabályait, a Diákhitel szervezet éves beszámoló készítésének és könyvvezetésének sajátosságait, valamint a hallgatói hitelrendszer működtetésének részletes szabályait.
- 28. az átalakulással érintett felsőoktatási intézmény által fenntartott jogi személyiségű szervezeti egységként működtetett köznevelési intézmény jogutódlásával kapcsolatos egyedi kérdéseket.
- 29. az alapnormatíva képzési területenként alkalmazandó súlyszorzóját.
- 30. a felsőoktatási intézmények által kiállított okiratok külföldi felhasználásra történő felülhitelesítését,
- 31. a mikrotanúsítvány kötelező tartalmi elemeit.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
⋯ 859 változatlan sor ⋯