Nftv. — mi változott? 2021. május 28.

- a) a fenntartó kérelmére az oktatási hivataltól megkapta a működési engedélyt, nyilvántartásba vették és

(6) A felsőoktatási képzésben részt vevő hallgatók elhelyezését szolgáló szervezet (kollégium, diákotthon) – felsőoktatási intézményhez szervezetileg nem tartozó intézmény esetén felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján – elláthatja a felsőfokú tanulmányok megkezdését elősegítő felkészítés feladatait, részt vehet a felsőfokú képzésben is, és szakkollégiumként is működhet vagy ilyen szervezet keretében szakkollégium is működhet.

14/A. § (1) Az állami felsőoktatási intézmény által ellátott, a 2. § (1) bekezdés szerinti alaptevékenysége körébe nem tartozó, ahhoz közvetlenül nem kapcsolódó, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott, valamint a felsőoktatási intézmény alapító okiratában megjelenített közfeladat tekintetében – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a (2)–(5) bekezdés szerinti sajátos döntéshozatali, működési szabályokat kell alkalmazni.

17. § (1) A felsőoktatásban a képzés, a képzési és kimeneti követelményekben foglaltak szerint megszervezhető teljes idejű képzésként, részidős képzésként, továbbá távoktatásként. A teljes idejű képzés félévenként legalább kettőszáz, doktori képzés esetén legalább negyven tanórából vagy ennek megfelelő zárt rendszerű elektronikus távolléti oktatásból áll.

(3) A felsőoktatási intézmény a tanulmányi rendszerében kezelt és rögzítésre kerülő adatok ellenőrzését, továbbá a tanulmányi rendszeren keresztül benyújtott dokumentumok és elektronikus űrlapok adatainak előzetes ellenőrzését és a benyújtó általi hitelesítését elsősorban a Szabályozott Elektronikus Ügyintézési Szolgáltatások (a továbbiakban: SZEÜSZ) és a Központi Elektronikus Ügyintézési Szolgáltatások (a továbbiakban: KEÜSZ) díjmentes felhasználásával köteles elvégezni.

(4) A felsőoktatási intézmény a tanulmányi rendszerében tárolt adatok alapján, szakonként – a hallgatói lemorzsolódás csökkentése és a sikeres felvételi eljárások elősegítésének érdekében –, jogszabályban előírt módon és tartalommal középiskolai rangsort köteles vezetni, és ezen adatokat a tanulmányi rendszer minden felhasználója számára, továbbá a szakképzésről szóló törvényben meghatározott regisztrációs és tanulmányi alaprendszerek számára a tanulmányi rendszerén keresztül elektronikus úton hozzáférhetővé kell tennie.

(2a) A felsőoktatási intézmény részeként működő klinikai központban egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott tudományos fokozattal rendelkező, vagy a fokozat megszerzését megkezdő munkavállaló a felsőoktatási intézményben további munkavégzésre irányuló jogviszonyban, oktatói vagy tudományos kutatói munkakörben – oktatói munkakör tekintetében a tanításra fordított idő foglalkoztatási követelményrendszerben történő meghatározásával – foglalkoztatható. A további jogviszony díjazását a munkáltató az ellátandó oktatási, kutatási feladatokra tekintettel és minőségi elvek szerint határozza meg.

(2b) A felsőoktatási intézmény részeként működő klinikai központban egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló a felsőoktatási intézményben tudományos fokozatot nem igénylő, további munkavégzésre irányuló jogviszonyban felsőoktatási egészségügyi szakoktatóként foglalkoztatható. A további jogviszony díjazását a munkáltató az oktatási, kutatási és egyéb feladatok nagysága és minőségi elvek szerint határozza meg.

- a) hátrányos helyzetű jelentkezői és hallgatói csoport,

- c) fogyatékossággal élő jelentkezők és hallgatók csoportjához tartozók,

- d) nemzetiséghez tartozó jelentkezők és hallgatók csoportjához tartozók esélyegyenlőségét az a)–d) pontban meghatározott hallgatói csoportok tekintetében a felsőoktatási felvételi eljárás, illetve a felsőoktatási tanulmányai, a d) pontban meghatározott csoport tekintetében a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott hallgatói létszám meghatározása során biztosítja.

41/A. § (1) A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv által lebonyolított központi felsőoktatási felvételi eljárásra más, az ügyintézés módjára vonatkozó jogszabályi rendelkezés alkalmazásának csak e törvény rendelkezése esetén van helye. A központi felsőoktatási felvételi eljárás során a nyelvhasználat tekintetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A központi felsőoktatási felvételi eljárás elektronikus eljárás, amelyet a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv az e célra létrehozott személyes ügyintézési felületen bonyolít le.

(4) Aki a felsőoktatási intézménybe felvételt vagy átvételt nyert, a felvételről, átvételről szóló döntés véglegessé válását követően jogosult beiratkozással hallgatói jogviszonyt létesíteni, valamint köteles a 43. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségek teljesítésére.

(8) A hallgató vagy a volt hallgató kérheti felvételét – a központi felsőoktatási felvételi eljárásban történő részvétel nélkül, önköltséges képzésre – azonos, illetve másik felsőoktatási intézmény informatika képzési területének olyan szakára, ahol az adott felsőoktatási intézmény kreditátviteli szabályai szerint legalább 30 beszámítható kreditponttal rendelkezik.

43. § (1) A hallgató joga, hogy a jogszabályokban és az intézményi szabályozásban meghatározottak szerint teljes körű, pontos és elsősorban a tanulmányi rendszeren keresztül hozzáférhető formában – lehetőség szerint személyre szabott – információt kapjon a tanulmányai megkezdéséhez és folytatásához, kialakítsa tanulmányi rendjét, igénybe vegye a felsőoktatási intézményben elérhető képzési lehetőségeket, kapacitásokat; állapotának, személyes adottságainak, fogyatékosságának megfelelő ellátásban részesüljön.

(1a) A nem tanári mesterképzési szakkal vagy osztatlan szakkal párhuzamos képzésben vagy a nem tanári osztatlan vagy mesterképzési szakot követően felvett tanárszakon, szakmai tanárszakon, továbbá a Kormány rendeletében meghatározott azon tanárszakon folytatott tanulmányok esetén, amely csak a szakterülete szerinti nem tanári mesterképzési szakra épülően második, további mesterképzési szakon folyó tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben vehető fel, az (1) bekezdés szerinti támogatási idő további két félévvel lehet hosszabb.

(7) A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal, hogy aki egy képzési ciklusban magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben tanulmányokat folytat, ugyanazon képzési ciklusba tartozó további (párhuzamos) képzés folytatása esetén – a 39. § (4a) bekezdése szerint felvett tanárszak kivételével – a támogatási időből félévente a párhuzamosan folytatott állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzések számának megfelelő számú félévet le kell vonni.

(6) A kreditátviteli bizottság az előzetesen nem formális, informális tanulás során megszerzett tudást, munkatapasztalatot, továbbá a szakképesítést és szakképzettséget eredményező tanulás során szerzett ismereteket – az e törvényben, valamint kormányrendeletben meghatározottak szerint – tanulmányi követelmény teljesítéseként elismerheti. A kreditátviteli bizottság eseti döntését kell alkalmazni öt évig az azonos kreditelismerésre vonatkozó kérelemnél.

(6a) A kreditátviteli bizottság döntéseit és azok érvényességi idejét, továbbá a felsőoktatási intézmény összes kurzusának, moduljának tárgyleírását a tanulmányi rendszeren keresztül minden hallgató és oktató számára hozzáférhetővé kell tenni.

(8) Az olyan hallgató részére, akinek a továbbtanulási elismerési kérelméről azzal a feltétellel hozott döntést a felsőoktatási intézmény, hogy utóbb be kell mutatnia jogszabályban előírt okiratot, akkor állítható ki oklevél, ha a hallgató az okiratbemutatási kötelezettségének eleget tett.

(4) A doktorandusznak a komplex vizsgát követő három tanéven belül a doktori szabályzatban meghatározottak szerinti doktori értekezést kell benyújtania. Ez a határidő különös méltányolást érdemlő esetekben legfeljebb egy tanévvel a doktori szabályzatban meghatározottak szerint meghosszabbítható. A fokozatszerzési eljárásban a hallgatói jogviszony szünetelése legfeljebb két félév lehet.

(7) Ha a főiskolai vagy egyetemi tanár kinevezésére vonatkozó javaslatra a Magyar Tudományos Akadémia – művészeti területen a Magyar Művészeti Akadémia, sporttudományi területen a Magyar Olimpiai Bizottság – kezdeményezésére kerül sor, a miniszter a (2) bekezdés c) pontja szerinti intézkedését a 28. § (3)–(5) bekezdésében meghatározott személyi feltételek teljesítését követően hozza meg.

(2a) Ha a nem magyar állampolgár magyarországi tanulmányait távolléti oktatás keretében kezdi meg vagy tanulmányait távolléti oktatás keretében folytatja, hallgatói jogviszonyt létesíthet a (2) bekezdés a) pontja szerinti engedély nélkül is. A hallgatónak a távolléti oktatás keretében megkezdett képzésének nem távolléti oktatás keretében történő folytatását megelőzően be kell szereznie a (2) bekezdés a) pontja szerinti engedélyt és a felsőoktatási intézmény részére be kell mutatnia a felvételi eljárás és a beiratkozás során elektronikusan bemutatott iratai közül azokat, amelyeket a felsőoktatási intézmény előír.

(5) A szellemitulajdon-kezelési szabályzatban rögzíteni kell a fenntartó arra vonatkozó elvi döntését, hogy a nem állami felsőoktatási intézményben létrehozott szellemi alkotásokhoz fűződő jogok, valamint a szellemi alkotás hasznosítására létrejövő, a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény 34. §-a szerinti hasznosító vállalkozás részesedése kit illet meg.

(5) Felsőoktatási intézmény üzemeltetéssel, szervezéssel összefüggő tevékenység, valamint kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység ellátására, továbbá a (6) bekezdésben foglaltak szerint, intézményi társaságot hozhat létre. Ezen túlmenően a 2. § (1) bekezdésében meghatározott alaptevékenységének ellátására intézményi társaság nem hozható létre.

(6) Nemzetközi pályázati feltételeknek való megfelelés érdekében, illetve más nemzetközi együttműködési vagy szerződéses kötelezettség teljesítése céljából a felsőoktatási intézmény a Kormány hozzájárulásával a 2. § (1) bekezdése szerinti – oktatási és művészeti alkotó – alaptevékenység körébe tartozó tevékenység ellátására intézményi társaságot létrehozhat, fenntarthat, vagy ilyen intézményi társaságban részesedést szerezhet.

(2c) A magán felsőoktatási intézmény szervezeti egységét – ide nem értve a 14. § (3) bekezdés szerinti, törvény alapján jogi személyiségű szervezeti egységként működtetett köznevelési intézményt, szakképző intézményt – a magán felsőoktatási intézmény alapító okirata jogi személlyé nyilváníthatja. A szervezeti egység jogi személyiségét az alapító okirat, illetve annak módosításának az oktatási hivatal általi bejegyzése révén szerzi meg.

(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott főigazgató – kivéve az egyházi felsőoktatási intézményeket – az iskolai rendszerű köznevelési oktatás irányítási felelőssége körében eljáró oktatásért felelős miniszter egyetértésével bízható meg.

(1b) A tanárképző központ főigazgatójának az a személy bízható meg, aki

- a) tudományos fokozattal, vagy

- b) az Nkt. 67. §-a szerinti, a köznevelési intézmény intézményvezetői megbízásához szükséges feltételekkel és a szakterületének megfelelő tudományos munkássággal

rendelkezik.

(3) A pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmények – alapfeladatuk keretében – részt vesznek a pedagógus-továbbképzésben. A pedagógus-továbbképzés szakmai jellegű koordinációjának biztosítása a tanárképző központ főigazgatójának a feladata.

- 9. halmozottan hátrányos helyzetű: az a felvételi jelentkezés határidejének napjáig huszonötödik életévét be nem töltött személy, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül;

- 10. hátrányos helyzetű: az a felvételi jelentkezés határidejének napjáig huszonötödik életévét be nem töltött személy, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint hátrányos helyzetűnek minősül;

- 43a. tanulmányi rendszer: a felsőoktatási intézmény rendeltetésszerű működéséhez, a képzéshez, a kutatáshoz, a felsőoktatási kutatás-fejlesztési vállalkozási tevékenységhez és ezek külső kapcsolatainak megszervezéséhez, a felsőoktatási intézmény iratkezelésének biztosításához, a tanulmányi rendszer üzemeltetője, a miniszter, a hatóság és a fenntartó általi közvetlen intézményi, hallgatói, oktatói kommunikáció biztosításához, az oktatói munka hallgatói véleményezésének személyazonosításra alkalmatlan módon történő biztosításához, a munkáltatói jogok gyakorlásához, illetve a felsőoktatási intézmény által foglalkoztatottak jogainak gyakorlásához, kötelezettségeik teljesítéséhez és az ezekhez kapcsolódó igazolások kiállításához, a jogszabályban meghatározott nyilvántartások vezetéséhez, a jogszabályban, illetve a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában biztosított kedvezményekre való jogosultság megállapításához, elbírálásához és igazolásához, a végzettek pályakövetése céljából adatvédelmi követelményekkel való összhangban kezelt személyes és különleges adatoknak a nyilvántartásához, a zárt rendszerű elektronikus távolléti oktatás intézményi szintű biztosításához, a SZEÜSZ, illetve KEÜSZ szolgáltatások eléréséhez, a szakdolgozatok (diplomamunka) nyilvántartásához és elektronikus megőrzéséhez, e törvény 3. melléklete szerint nyilvántartott adatok tárolásához és megőrzéséhez, valamint a felsőoktatási információs rendszerrel elektronikus úton való kapcsolattartáshoz a felsőoktatási intézmény által használt intézményi alaprendszer a moduljaival és a kapcsolódó rendszerekkel együtt, amelyet úgy szükséges kialakítani, hogy az biztosítsa az ahhoz való egyenlő esélyű hozzáférést, továbbá minden kliensének, felhasználói felületének és a megvalósított funkcionalitásainak magyar nyelven is elérhetőnek kell lennie;

- 45. telephely: az alapító okiratban meghatározott, a székhelyen kívül működő szervezeti egység működési helye;

- 49. zárt rendszerű elektronikus távolléti oktatás: a képzés olyan formája, amelyben az elméleti képzési ismeretanyag oktatása digitális tananyaggal, továbbá az oktató és hallgató együttműködése az informatikai hálózaton (internet, intranet) keresztül zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszerrel valósul meg, amelynek során az oktató, az oktatásszervező és a képzésben részt vevő hallgató vagy személy közös kommunikációs eszköze a számítógép és az informatikai hálózat, továbbá a zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszer és a tanulmányi rendszer;

- 50. zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszer: a képzésben részt vevő személy képzését tervező, szervező és ellenőrző, a képzéshez szükséges digitális tananyagot, valamint kiegészítő ismeretanyagot a képzési program szerint számára eljuttató (webböngészőben megjelenítő), minősített és tanúsított zárt informatikai rendszer, amely a képzésszervezésen túl adatbázisában manipulálhatatlanul rögzíti és értékeli – valamint a tanulmányi rendszer számára közvetíti – a képzésben részt vevő személy képzési programban rögzített előrehaladását, ellenőrző kérdésekre adott válaszait, eredményeit, tevékenységét, és végrehajtja – a képzésben részt vevő személy teljesítményének értékelése alapján – a képzési program szerint lehetséges navigációs kéréseit, továbbá biztosítja az oktató, az oktatásszervező és a képzésben részt vevő hallgató vagy személy interaktív és távolléti kapcsolattal megvalósuló, teljes értékű on-line és off-line együttműködését.

- 23. a magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzésből eredő kötelezettségek teljesítésének rendjét, a hallgatói képzési szerződés nyilvántartásával, kezelésével kapcsolatos eljárási szabályokat, valamint a hallgatói képzési szerződés feltételeit,

(2) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: 2005. évi felsőoktatási törvény) alapján megkezdett képzéseket – folyamatos képzésben – változatlan szakmai követelmények, és vizsgarend keretében, változatlan oklevél kiadásával, bizonyítvány kiállításával kell befejezni.

(4b) Az (1) bekezdés szerinti fenntartóváltással érintett felsőoktatási intézmény a fenntartóváltáshoz kapcsolódóan ingyenes vagyonjuttatásként kapott eszközöket – ide nem értve a (4c) bekezdésben foglalt pénzeszközöket – nyilvántartási értéken mint bekerülési értéken a tőketartalékkal szemben köteles a könyveibe felvenni. Azon eszközöknél, amelyekhez a jogelődnél részben vagy egészben halasztott bevétel kapcsolódott, az ingyenes vagyonjuttatásként történő átvételt a jogelőd könyveiben halasztott bevételként megjelenő összeg erejéig a tőketartalék helyett a halasztott bevételekkel szemben kell elszámolni. A vagyonjuttatásként történő átvételkor azon tárgyi eszközök és immateriális javak esetében, amelyeket a jogelődnél 2014. január 1-jét megelőzően szereztek be, az eszközök vagyonjuttatáskori bekerülési értékének megfelelő összegben a tőketartalék terhére halasztott bevétel képezhető azzal, hogy azok a felsőoktatási intézmények, amelyek esetében 2020. december 31. napját megelőzően kerültek közérdekű vagyonkezelő alapítvány fenntartásába, 2021. január 1-jén élhetnek az érintett eszközök nettó értékének megfelelő összegben a halasztott bevétel tőketartalék terhére történő felvételével.

(4e) Az (1) bekezdés szerinti fenntartóváltással érintett felsőoktatási intézmény a hallgatók számára kifizetett pénzbeli juttatásokat a számvitelről szóló törvény szerinti egyéb ráfordítások terhére köteles elszámolni.

(13) E törvénynek a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi LIII. törvénnyel megállapított 41/A. § (3) bekezdését első alkalommal a 2022. évi általános felvételi eljárásban kell alkalmazni.

g) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból kikerülés időpontja és oka.

bb) a hallgatói (vendéghallgatói) jogviszony típusa, keletkezésének és megszűnésének időpontja és módja, a hallgató által folytatott képzés megnevezése, állami támogatottsága és munkarendje, a képzés befejezésének várható időpontja, a hallgató tanulmányainak értékelése, vizsgaadatok, megkezdett félévek, igénybe vett támogatási idő, a hallgatói jogviszony szünetelése,

bl) szakdolgozat (diplomamunka) és az oklevélmelléklet elektronikus példánya, a gyakorlat teljesítésére, az abszolutóriumra, a záróvizsgára (doktori védésre), a nyelvvizsgára, valamint az oklevélre, oklevélmellékletre vonatkozó adatok,

j) a Diákhitel Központ által megítélt hitel fennállására, típusára, valamint kötött felhasználású hitel esetén a hallgató által igényelt diákhitel összegére, a hitelszerződés számára, a felsőoktatási intézmény részére átutalt összegre és az átutalás dátumára vonatkozó adat.

k) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból kikerülés időpontja és oka.