Nftv. — mi változott? 2019. április 3.

- ec)

- ga)

13. § (1) A felsőoktatási intézmény első számú felelős vezetője és képviselője a rektor, aki eljár és dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, az alapító okirat, a szervezeti és működési szabályzat, a kollektív szerződés nem utal más személy vagy testület hatáskörébe. A 13/A. § (2) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott feladatai tekintetében a kancellár a felsőoktatási intézmény vezetőjeként és képviselőjeként jár el. Az állami felsőoktatási intézmény rektora a kancellár döntésével vagy intézkedésével szemben, illetve intézkedésének elmulasztása esetén a fenntartóhoz intézett kifogással élhet.

- e) kancellár,

- f) nem állami felsőoktatási intézmény esetében az elnök.

- f) nem állami felsőoktatási intézményben megbízza az elnököt és a kancellárt – utóbbi hiányában a magasabb vezetőként (vezető állású munkavállalóként) foglalkoztatott gazdasági vezetőt –, illetve visszavonja a megbízásukat;

(7) A (2) és (4) bekezdésben meghatározott hozzájárulások, támogatások fedezetét – a (4) bekezdés e) pontjában meghatározott hozzájárulás, támogatás, illetve a 117/C. § (3) bekezdése szerinti felsőoktatási intézmény részére biztosított a (2) és (4) bekezdésben meghatározott hozzájárulás, támogatás fedezetét ide nem értve – a miniszter által vezetett minisztérium fejezetében kell megtervezni, elszámolni.

(2) Az állami fenntartású felsőoktatási intézmény kincstárnál vezetett külön fizetési számlájának egyenlege, valamint az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott maradvány, illetve az e törvényben meghatározott gazdasági társaságtól kapott osztalék, továbbá a Kormány által társasági üzletrész vásárlása céljára biztosított támogatás terhére tulajdonosi joggyakorló szervezet engedélyéhez, jóváhagyásához nem kötött döntésével zártkörűen működő részvénytársaságot vagy korlátolt felelősségű társaságot (a továbbiakban együtt: intézményi társaság) alapíthat, illetve ezekben szerezhet részesedést.

(2) A magán felsőoktatási intézmények a 12. § (7) és (8) bekezdésében, 13. § (7) bekezdés e) pontjában, a 29. § (1) bekezdésében, a 37. § (1) bekezdés e) pontjában és (3)–(6) bekezdésében, a 83. § (1) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezésektől, továbbá a 13. § (5) bekezdésében előírt nyelvi követelmény nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal való igazolási kötelezettségétől a szervezeti és működési szabályzatukban eltérhetnek azzal, hogy a 37. § (1) bekezdésében meghatározottak mellett magasabb vezetőként (vezető állású munkavállalóként) gazdasági vezetőt foglalkoztatnak. Magán felsőoktatási intézményekben a 13/B–13/D. § nem alkalmazható.

(2a) A magán felsőoktatási intézményben megbízott kancellár foglalkoztatására magasabb vezetőként (vezető állású munkavállalóként) kerülhet sor. A magán felsőoktatási intézményben foglalkoztatott kancellárra – az alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában – a 13/A. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a 37. § (4a) bekezdése nem alkalmazható. Ha a magán felsőoktatási intézményben kancellár foglalkoztatására kerül sor, a felsőoktatási intézmény a (2) bekezdés szerinti magasabb vezetőként (vezető állású munkavállalóként) foglalkoztatott gazdasági vezetőre vonatkozó rendelkezéstől eltérhet.

(2b) A magán felsőoktatási intézmény alapító okirata úgy is rendelkezhet, hogy – a felsőoktatási intézménynek a kutatás és a tanítás tartalmával és módszereivel kapcsolatban az Alaptörvényben biztosított önállóságát nem sértve – az intézményi munkaszervezet vezetésére, valamint a fenntartó által meghatározott feladatok ellátására elnöki tisztség hozható létre. Az elnök a feladatai teljesítéséhez szükséges mértékben egyetértési jogot gyakorol a rektori hatáskörök tekintetében, és részt vesz az intézmény képviseletében. Egyebekben feladatai teljesítése körében a rektorral és a kancellárral – illetve ahol kancellár nem került megbízásra, a gazdasági vezetővel – együttműködik. Az elnök véleményezi a rektorjelöltre vonatkozó személyi javaslatot és ellátja az e törvényben, az alapító okiratban, valamint a szervezeti és működési szabályzatban foglalt feladatokat, azzal, hogy feladatköre az oktatási-kutatási tevékenység vezetéséhez – különösen a 12. § (1) bekezdésében, a 13. § (7) bekezdés a) pont ab)–ac) alpontban, és b)–c) pontban, a 16. § (4) bekezdésében, a 29. § (2) és (3) bekezdésében, a 31. § (6)–(7) bekezdésben, az 52. § (8) bekezdésében, az 59. § (1) bekezdés f) pontjában, a 69. § (1) és (2) bekezdésében, a 72. § (2) bekezdésében, a 75. § (1) bekezdésében – a rektor számára biztosított hatáskörök gyakorlására nem terjedhet ki. Ha a magán felsőoktatási intézményben elnöki tisztség kerül létrehozásra, azt a rektor is betöltheti. Ugyanazon személy egyidejűleg elnöki és kancellári – ennek hiányában gazdasági vezetői – megbízást nem láthat el.

(6) A magán felsőoktatási intézmény alapító okirata a 12. § (3) bekezdésében és a 73. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően úgy is rendelkezhet, hogy a fenntartó hagyja jóvá a felsőoktatási intézmény költségvetését, a számviteli rendelkezések alapján elkészített éves beszámolóját, szervezeti és működési szabályzatát, intézményfejlesztési, vagyongazdálkodási tervét, gazdálkodó szervezet alapítását, gazdálkodó szervezetben történő részesedés szerzését, valamint a fenntartó írja ki a rektori pályázatot.

(6a) A magán felsőoktatási intézmény alapító okirata a 12. § (3) bekezdés d) pontjában foglaltaktól eltérően úgy is rendelkezhet, hogy a szenátus javaslatot tesz a rektori pályázati felhívás tartalmára és véleményezi a rektori pályázatokat, továbbá értékeli a rektor vezetői tevékenységét.

- b)

114/L. § A Budapesti Corvinus Egyetem a 2019/2020. tanév őszi félévében jogosult a 46. § (1) bekezdés a) pontja szerinti képzés meghirdetésére, a 2019/2020. tanév tavaszi félévében első évfolyamon kezdődő és azt követően meghirdetett képzéseit – a 117/C. § (11) bekezdés szerinti megállapodás hiányában – önköltséges képzésként folytatja.

117/C. § (1) A 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti fenntartó által működtetett felsőoktatási intézmény fenntartói joga mint vagyoni értékű jog – a Kormány külön engedélyével – a Kormány által létrehozott alapítványra átruházható. A fenntartóváltás az 1. mellékletnek a felsőoktatási intézmény tekintetében történt módosításáról szóló törvény hatálybalépésének napján hatályosul.

(2) Az (1) bekezdés szerinti fenntartóváltás a felsőoktatási intézmény

- a) költségvetési szervi jogállását megszünteti,

- b) 5. § (1) bekezdésében meghatározott jogalanyiságát nem érinti.

(3) A fenntartóváltást követően a felsőoktatási intézmény – a kizárólag a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény által gyakorolható jogosultságok és kötelezettségek kivételével – általános és kizárólagos jogutódja az (1) bekezdés szerinti fenntartóváltással érintett, a Kormány külön döntésében megjelölt, felsőoktatási intézménynek.

(4) A jogutódlás a felsőoktatási intézménnyel szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá, és arra való hivatkozással szerződésszegési igényt vagy biztosíték nyújtására vonatkozó igényt nem lehet érvényesíteni.

(5) A fenntartóváltás következtében a felsőoktatási intézmény mint munkáltató által foglalkoztatott közalkalmazottak közalkalmazotti jogviszonya a fenntartói jog átszállásának időpontjában megszűnik és – a (7) és (8) bekezdésben meghatározottak szerint – a megszűnését követő nappal munkaviszonnyá alakul. A munkáltató és foglalkoztatott közötti jogállásváltozásra a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25/A. § (7) bekezdésében foglaltakat, valamint a 37. § (2) bekezdés c) pont rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) Az (5) bekezdés szerinti jogállásváltozás folytán létesített munkaviszony első

- a) évében a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénynek a munkáltatói felmentésre,

- b) öt évében a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénynek a jubileumi jutalomra

vonatkozó szabályait még alkalmazni kell. Az a) és b) pontban megjelölt időszak elteltét követően a munka törvénykönyve vonatkozó rendelkezései alkalmazandóak.

(7) A 37. § szerinti magasabb vezetők és vezetők vezetői megbízása esetén a közalkalmazotti jogviszony a kinevezés szerint alakul át munkaviszonnyá, ezzel egyidejűleg a létrejött munkaszerződés a vezetői megbízás határozott idejére és annak tartalma szerint – a (8) bekezdésben meghatározott eltéréssel – módosul. A vezetői megbízás lejáratát követően a munkaviszony a felek eltérő megállapodása hiányában a korábbi munkaszerződésre módosul vissza azzal, hogy a munka törvénykönyve munkaszerződés módosítására vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.

(8) Amennyiben a felsőoktatási intézmény 37. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, valamint a 94. § (2a) bekezdés alkalmazása esetén a 37. § (1) bekezdés e) pontja szerinti magasabb vezetője vezetői megbízása az (1) bekezdés szerinti fenntartóváltás időpontját megelőző, illetve követő három hónapos időszakon belül járna le és az arra jogosult a magasabb vezetői feladatra újabb személyt nem bízott meg, a 37. § (1) bekezdés a) és e) pontja szerinti magasabb vezető vezetői megbízása az adott magasabb vezetői feladat ellátására kiírt vezetői pályázat eredményes lebonyolításáig, ennek hiányában a vezetői feladat ellátására való megbízásig, de legfeljebb a fenntartóváltás időpontjától számított egyéves időtartamra meghosszabbodik, azzal, hogy ebben az esetben a 37. § (3) és (6) bekezdésében előírt korlátozások nem alkalmazhatók.

(9) Az (1) bekezdés szerinti fenntartóváltás során az Nkt. 84. § (3) bekezdése szerinti tilalmat, az Nkt. 83. § (4)–(6) bekezdésében és 84. § (7) bekezdésében meghatározott eljárási szabályokat nem kell alkalmazni.

(10) A magán felsőoktatási intézmény által meghirdetett azon ösztöndíj esetében, amely a képzés felsőoktatási intézmény által meghatározott költségét fedezi, a (3) bekezdés szerinti magán felsőoktatási intézmény a felsőoktatási felvételi eljárásban a magán felsőoktatási intézmény által finanszírozott ösztöndíjas képzés meghirdetését is kezdeményezheti. A felsőoktatási információs rendszer működtetéséért felelős szerv a felvételi eljárás során az ösztöndíjas képzést és az arra történő jelentkezést a 46. § (1) bekezdés a) pontja szerinti képzésként hirdeti meg, azzal, hogy a képzést támogató szervezetre külön tájékoztatást tesz közzé. A magán felsőoktatási intézmény által meghirdetett ösztöndíjas képzésre történő felvételi jelentkezés során a felsőoktatási információs rendszer működtetéséért felelős szerv a felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodásban meghatározott feltételekkel hoz az ösztöndíjas képzésre vonatkozó besorolási döntést. Az ilyen képzésben részt vevő hallgató a képzés finanszírozása szempontjából önköltséges hallgatónak minősül. E képzésre a 46. § (4) bekezdésében, 47–48. §-ban, 48/A–48/S. §-ában foglaltak nem alkalmazhatók.

(11) A (3) bekezdés szerinti magán felsőoktatási intézmény – feltéve, hogy a Kormány a támogatásra megállapodásban vállalt kötelezettséget – a megállapodásban foglalt feltételek mellett lehet jogosult a 84. § (2) és (4) bekezdésben meghatározott támogatásokra. E támogatások fedezetét a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell megtervezni, elszámolni.