Nftv. — mi változott? 2016. november 30.

(3a) Az alkalmazott tudományok egyeteme az a felsőoktatási intézmény, amelyik

- a) legalább négy alapképzési szakon és két mesterképzési szakon jogosult képzésre,

- c) munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott oktatóinak, kutatóinak legalább negyvenöt százaléka tudományos fokozattal rendelkezik,

- d) képzéseit képes idegen nyelven folytatni az általa indított szakok egy részén, valamint

- e) tudományos diákkört működtet.

(7) A konzisztórium üléseit a kancellár készíti elő.

13/C. § (1) A szenátus a 12. § (3) bekezdés c) pontjában, e) pont ed) és ee) alpontjában, g) pont gb) és gc) alpontjában meghatározott gazdasági következménnyel járó döntésének érvényességéhez a konzisztórium előzetes egyetértése szükséges.

(2) A szenátus a konzisztórium döntésével szemben, illetve annak elmulasztása esetén a fenntartóhoz intézett kifogással élhet.

#### 8. A képzés megszervezésének módozatai

(2) A teljes idejű képzést a nappali képzés munkarendje szerint heti öt napból álló tanítási hét keretében, a munkanapokon kell megszervezni. E rendelkezéstől a felsőoktatási intézmény hallgatói önkormányzatának egyetértésével el lehet térni. A teljes idejű képzés duális képzésként is megszervezhető.

- b) felsőoktatási felvételi rendszer, amely a felsőoktatási felvételi eljárás lebonyolításához szükséges intézményi és személyes adatokat tartalmazza,

- c) felsőoktatási személyi nyilvántartás, amely a hallgatók és a felsőoktatásban alkalmazottak adatait tartalmazza,

- d) oklevél-nyilvántartás, ami a felsőoktatási intézmények által a felsőfokú tanulmányok lezárását követően kiadott tanúsítványok, oklevelek, oklevélmellékletek, valamint az odaítélt doktori fokozatok adatait tartalmazza,

(3) A felsőoktatási információs rendszerbe – kormányrendeletben meghatározottak szerint – kötelesek adatot szolgáltatni a felsőoktatási intézmények, az intézményfenntartók.

(2) A Kormány külön engedélye hiányában költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény vagy annak kiváló szervezeti egysége kizárólag költségvetési szervvel egyesülhet.

21. § (1) Beolvadás esetén a beolvadó felsőoktatási intézmény megszűnik, és a befogadó felsőoktatási intézmény – jogutódként – látja el a beolvadt felsőoktatási intézmény feladatait.

(2) Az összeolvadás eredményeképpen új felsőoktatási intézmény jön létre, amely jogutódja az egyesüléssel érintett felsőoktatási intézményeknek.

(2) A doktori képzésben részt vevő hallgató támogatási ideje legfeljebb nyolc félév.

(5) A hallgató által igénybe vett támogatási időnek minősül minden olyan félév, amelyre a hallgató bejelentkezett.

(2) Amennyiben a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató a hallgatói jogviszonyának fennállása alatt a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésében finanszírozási formát vált, és önköltséges formában folytatja a tanulmányait az adott képzésen, a 48/A. § b)–d) pontjaiban meghatározott kötelezettségek csak a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott időszakra vonatkozóan terhelik.

(4) A hitéleti képzésben részt vevő magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatót a 48/A. § b) és d) pontjában meghatározott kötelezettségek nem terhelik és a 48/A. § c) pontjában foglaltak a hitéleti képzés sajátos követelményeinek figyelembe vételével érvényesíthetők.

(7) Ha a hallgató párhuzamos képzésben folytatja tanulmányait, vagy egymást követően több oklevelet szerez, a 48/A. § b) és d) pontja szerinti kötelezettséget az első oklevél megszerzésének időpontjától kell számítani, és képzésenként teljesíteni kell.

48/C. § (1) A hallgató által teljesítendő feltételek tekintetében a magyar állam köteles:

(3) A magyar állami részösztöndíjas hallgató esetében az állami ösztöndíj adott félévre számított összege az azonos képzésen tanulmányokat folytató magyar állami ösztöndíjas hallgató ugyanazon félévére megállapított állami ösztöndíjának ötven százaléka.

48/D. § (1)

(3)

- b) az állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzéshez kötődő hallgatói jogviszony létesítése tényének, valamint az oklevél megszerzése időpontjának a tanulmányi adminisztrációs nyilvántartásban történő rögzítéséről,

- c) a b) pontban meghatározott adatoknak a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv részére történő szolgáltatásáról.

48/I. § (1) A képzés befejezését megelőzően a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv a nyilvántartása alapján a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatóval évente közli az általa igénybe vett állami ösztöndíj összegét.

(2) A magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés befejezésének, vagy ha a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató az adott képzést nem fejezi be, a hallgatói jogviszony megszűnésének időpontjától számított hatvan napon belül közli a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatóval az adott képzésen általa igénybe vett állami ösztöndíj teljes összegét.

folytatott tanulmányokat magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben és szakváltásra nem került sor.

- a) a külföldi felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokra,

- b) nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése érdekében felnőttképzésben folytatott tanulmányokra

(3) A részletfizetés ideje alatt megvalósuló – 48/M. § (1) bekezdés, illetve 48/O. § szerinti – körülmény, a mentesség megállapításának időpontjában még fennálló kötelezettség teljesítésére vonatkozik.

(2) Az állami adóhatóság a visszatérítési kötelezettség érvényesítésére folytatott végrehajtási eljárásában a végrehajtási jogot az ingatlan-nyilvántartásba a Magyar Állam javára jegyezteti be.

48/S. § A 48/A. § c) és d) pontja alapján teljesített befizetés a Felsőoktatási Struktúraátalakítási Alap bevételét képezi.

(6) A kreditátviteli bizottság az előzetesen nem formális, informális tanulás során megszerzett tudást, munkatapasztalatot – az e törvényben, valamint kormányrendeletben meghatározottak szerint – tanulmányi követelmény teljesítéseként elismerheti.

(8) A fogyatékossággal élő hallgató részére biztosítani kell a fogyatékossághoz igazodó felkészítést és vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségeit. Indokolt esetben mentesíteni kell egyes tantárgyak, tantárgyrészek tanulása vagy a beszámolás kötelezettsége alól. Szükség esetén mentesíteni kell a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alól. A vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni a segédeszköz – így különösen írógép, számítógép – alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. Az e bekezdés alapján nyújtott mentesítés kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható és nem vezethet az oklevél által tanúsított szakképzettség megszerzéséhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli felmentéshez.

- a) alapfokozat „Bachelor” vagy „baccalaureus” (rövidítve:. BA, BSc),

- b) mesterfokozat „Master” vagy „magister” (rövidítve MA, MSc).

(7) Az orvos, a fogorvos, a gyógyszerész, az állatorvos, a jogász és az államtudományi szakon oklevelet szerzett személyek a doktori cím használatára jogosultak. Ezek rövidített jelölése: dr. med., dr. med. dent., dr. pharm., dr. vet., dr. jur., dr. rer. pol.

(2) A doktori képzés során a komplex vizsgát követően a fokozatszerzési eljárásban a hallgató a kutatási és disszertációs szakasz teljesítésével vesz részt, amelynek célja a doktori fokozat megszerzése.

(4) A doktorandusznak a komplex vizsgát követő három éven belül a doktori szabályzatban meghatározottak szerinti doktori értekezést kell benyújtania. Ez a határidő különös méltányolást érdemlő, a 45. § (2) bekezdésben szabályozott esetekben legfeljebb egy évvel a doktori szabályzatban meghatározottak szerint meghosszabbítható. A fokozatszerzési eljárásban a hallgatói jogviszony szünetelése legfeljebb két félév lehet.

- f) a doktori iskola megszűnésével,

- g) a diákotthonok nyilvántartásba vételével,

- h) felsőoktatási szakkollégiumok nyilvántartásba vételével

kapcsolatos ügyekben.

(4a) A MAB a szakértői véleményét a (3) bekezdés a) pontjában és a 8. § (2) bekezdésében szabályozott eljárásokban a felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdjeinek (Standards and Guidelines in the European Higher Education Area, a továbbiakban: ESG) figyelembe vételével hozza meg. Az oktatási hivatal határozatában ismertetni kell a MAB ESG-nek való megfelelésről hozott szakértői megállapítását.

- c) a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) száz százalékától a minimálbér ötvenszereséig terjedő mértékű felügyeleti bírságot szabhat ki,

- d) külföldi felsőoktatási intézmények esetében ellenőrzésének eredményéről tájékoztatja az intézmény honos országának illetékes szerveit.

(4) A 67. §-ban és e § (1)–(3) bekezdésében szabályozott eljárásokra, hatósági ellenőrzésekre a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni.

- a) felsőoktatási intézmény működési engedélyének kiadására irányuló eljárásban négy hónap;

- b) felsőoktatási intézmény működési engedélyének felülvizsgálatára irányuló eljárásban hat hónap;

- d) a 65–66. § szerinti törvényességi ellenőrzés esetén, az oktatási hivatal eljárását is beleértve százhúsz nap;

- e) a 68. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hatósági ellenőrzés esetén kilencven nap;

- f) diákotthon nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárásban két hónap;

- g) felsőoktatási intézmény nyilvántartásba vételi eljárásban két hónap.

(7) Az e törvény szerinti hatósági eljárásokat az eljáró hatóság a büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amellyel kapcsolatban büntetőeljárás indult.

69. § (1) A felsőoktatási intézmény rektora az egyetemi tanári munkaköri cím adományozásával kapcsolatos javaslatának elkészítése előtt beszerzi a MAB szakértői véleményét.

(2) A felsőoktatási intézmény rektora a szakértői véleményben foglaltak mérlegelésével készíti el javaslatát az egyetemi tanári kinevezésre, melyet a szakértői véleménnyel együtt megküld a felsőoktatási intézmény fenntartójának. A nem állami felsőoktatási intézmény fenntartója a rektor javaslatát a MAB szakértői véleményével és a saját álláspontjának ismertetésével együtt megküldi a miniszternek.

(4) A hallgató akkor jogosult az (3) bekezdésben meghatározott ösztöndíjra, ha külföldi tanulmányait a felsőoktatási intézmény hozzájárulásával kezdte meg.

#### 50. A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés térítési díj fizetése mellett igénybe vehető szolgáltatásai

(2) Az állami támogatás célja

- a) a hallgatói juttatások,

- e) a hallgatói sport,

- f) egyes speciális felsőoktatási feladatok ellátásának,

- g) a 10. § szerint minősített intézmények támogatásának,

biztosítása.

(4) A felsőoktatási intézmény részére adható támogatás lehet különösen:

(8) A (2) bekezdésben meghatározott jogcímek – az a) és f) pontban meghatározott jogcímek kivételével – nem jelentenek felhasználási kötöttséget.

84/C. § A 10. § alapján a kiemelt felsőoktatási intézmény, kutatóegyetem, kutató kar, az alkalmazott tudományok főiskolája – kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint – támogatásban részesíthető.

84/D. § Az állami felsőoktatási intézmény költségvetésében a köznevelési feladatellátáshoz biztosított költségvetési támogatás legfeljebb 85%-a munkabérre, illetményre, legalább 15%-a a működtetésre (különösen a közüzemi költségekre, dologi és karbantartási kiadásokra, szakmai anyagokra) fordítható.

(7) A hitéleti képzés tekintetében a 6. § (5) bekezdés a) pontjában szabályozott eljárásban csak azt kell vizsgálni, hogy biztosítottak-e a képzés tárgyi feltételei. A felsőoktatási intézmény határozza meg továbbá a felvételi eljárás rendjét és – az érettségi vizsga meglétét kivéve – a felvétel követelményeit.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatásra jogosulttá válhat az az egyházi felsőoktatási intézmény, kollégium és diákotthon is, amelynek fenntartójával a miniszter felsőoktatási feladatok ellátására megállapodást köt.

93. § (1) A kizárólag hitéleti képzést folytató felsőoktatási intézmény jogosult működésének szüneteltetésére. A szüneteltetésre csak akkor kerülhet sor, ha az intézménynek nincsen hallgatója. A szüneteltetésre és annak megszüntetésére a fenntartó bejelentése alapján az oktatási hivatal által történő nyilvántartásba vétel időpontjától kerül sor. Az öt évet meghaladó időtartamú szünetelés esetén, a tevékenység újraindítását megelőzően, az oktatási hivatal hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a működési engedélyben foglalt feltételek teljesülését.

(3) Ahol e törvény munkaviszonyt említ, azon egyházi felsőoktatási intézmények esetén az egyházi személy jogviszonyt is érteni kell.

(2) A magán felsőoktatási intézmények a 12. § (7) és (8) bekezdésében, a 29. § (1) bekezdésében, a 37. § (1) bekezdés e) pontjában és (3)–(6) bekezdésében, a 83. § (1) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezésektől, továbbá a 13. § (5) bekezdésében előírt nyelvi követelmény nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal való igazolási kötelezettségétől a szervezeti és működési szabályzatukban eltérhetnek azzal, hogy a 37. § (1) bekezdésben meghatározottak mellett magasabb vezetőként gazdasági vezetőt foglalkoztatnak. Magán felsőoktatási intézményekben a 13/A–13/D. § és a 37. § (4a) bekezdése nem alkalmazható.

(4) A magán felsőoktatási intézmény a 2. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott feladatok szerinti tevékenységet folytathat, ennek megvalósítása érdekében – e törvényben és a Kormány által meghatározottak szerint – gazdálkodik (a továbbiakban: magán felsőoktatási intézmény gazdálkodási rendje).

- c) az intézmény felelős vezetője és képviselője a rektor, aki eljár és dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló törvény, a szervezeti és működési szabályzat, a kollektív szerződés nem utal más személy vagy testület hatáskörébe;

- d) az intézményben a szükséges gazdálkodási intézkedések és javaslatok előkészítéséért a gazdasági főigazgató felelős, konzisztórium létesítésére nem kerül sor.

(2) Azokat a kérdéseket, amelyeket e törvény alapján a foglalkoztatási követelményrendszerben kell szabályozni, a felsőoktatási intézmény kollektív szerződése is szabályozhatja.

(3) Magyarország címere elhelyezhető a felsőoktatási intézmény alapfeladatának ellátását szolgáló helyiségekben, címtábláján, épületeinek homlokzatán, továbbá feltüntethető a körbélyegzőjén és a felsőoktatási intézmény által kiadott okleveleken, oklevélmellékleteken.

- 25. a habilitációs eljárás rendjét,

- 26. felsőoktatási intézmény volt oktatójának, óraadó oktatójának adományozható címeket, az adományozás feltételeit.

- 27. a hallgatói hitel igénybevételének feltételeit és eljárási szabályait, a hitelszerződés megkötésének, a hallgatói hitel kamata meghatározásának, igénylésének, folyósításának, törlesztésének, előtörlesztésének, támogatásának, záró elszámolásának, megszűnésének, továbbá felmondásának részletes szabályait, a Diákhitel szervezet éves beszámoló készítésének és könyvvezetésének sajátosságait, valamint a hallgatói hitelrendszer működtetésének részletes szabályait.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

113. § (1) A nyelvvizsga-bizonyítványt az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján az oklevél kiadásának előfeltételeként akkor kell megkövetelni, ha a képzés indításakor annak meglétét előírták.

(3) A felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága határozza meg a 49. § (5)–(6) bekezdése alapján, hogy a felsőoktatásról szóló 1993. évi törvény rendelkezései alapján kiadott bizonyítványokat, illetve okleveleket az e törvény alapján induló képzésekben milyen feltételek mellett, hány kredittel számítja be. Az ismeretek összevetését el kell végezni, függetlenül attól, hogy a hallgató a korábbi oklevél megszerzéséért folytatott tanulmányai során kreditrendszerű képzésben vagy nem kreditrendszerű képzésben vett részt.

(2) E törvénynek – az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CCVI. törvénnyel megállapított – 16. § (1) bekezdését, 47. § (2) bekezdését, 48. § (2a) bekezdését, 53. § (1)–(4a) bekezdését és (5) bekezdés a) és b) pontját, 53/A. § (3) bekezdését, 59. § (1) bekezdés j)–l) pontját, 72. § (5) bekezdését, 84/A. § (4) bekezdését, 108. § 1., 1a. pontját, 114/D. § (1) bekezdés b) pontját először a 2016/2017. tanév első félévében doktori képzésben hallgatói jogviszonyt létesítő hallgatókra kell alkalmazni.

114/A. § (1) E törvénynek – az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvénnyel megállapított – 39. § (5) és (6) bekezdése alapján 2013. szeptemberében és azt követően szakirányú továbbképzésre, doktori képzésre felvehető magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott létszám megegyezik a Kormány által a 2012. évre vonatkozóan megállapított létszámmal; a mesterképzésbe felvehető magyar állami (rész)ösztöndíjas létszám az adott évet megelőző harmadik évben felsőfokú szakképzésbe – ennek hiányában felsőoktatási szakképzésbe –, alapképzésbe, egységes, osztatlan képzésbe államilag, illetve magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre felvett létszám harmincöt százaléka.

(2) E törvénynek az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvénnyel (a továbbiakban: 2012. évi CCVIII. törvény) megállapított 44. § (3a) bekezdését a 2012. szeptemberében első évfolyamon induló alap-, osztatlan, illetve mesterképzésre, felsőoktatási szakképzésre, szakirányú továbbképzésre, valamint az azt követő évfolyamokra felvett hallgatók tekintetében kell alkalmazni, feltéve, hogy a szakmai gyakorlat teljesítésére 2013. január 1-jét követően kerül sor.

(2)

114/D. § (1) E törvénynek a 2012. évi CCVIII. törvénnyel megállapított 85/A. § (1) bekezdése alapján

(3) E törvénynek – az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi LXXX. törvénnyel megállapított – 12. § (3) bekezdés h) pont he) alpontját, 64. § (5) bekezdését, 85/A. § (1) bekezdés c) pontját, 85/C. § a) pont ab) alpontját, 110. § (1) bekezdés 21. pontját és 114/D. § (1) bekezdés c) pontját a 2016/2017. tanév második félévétől kezdődően kell alkalmazni.

#### 70. Szervezeti, foglalkoztatási rendelkezések

115. § (1) E törvénynek a felsőoktatási intézmények működéséhez kapcsolódó eljárási szabályait a 2012. szeptember 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(3)

(6) E törvénynek – az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXI. törvénnyel megállapított – 28. § (1) bekezdés b) pontját, valamint 31. § (2) és (3) bekezdését a 2015. augusztus 31-én adjunktusi munkakört betöltők tekintetében 2018. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

(7) E törvénynek – az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXI. törvénnyel megállapított – 31. § (5) bekezdés a) pontja alapján a felülvizsgálatot, ellenőrzést a munkáltató első alkalommal 2016-ban folytatja le.

(9) E törvénynek – az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXI. törvénnyel megállapított – 48/E. § (4) bekezdésében foglaltakat a 2015. augusztus 31-ét megelőzően tett hallgatói nyilatkozaton – továbbá a 111. § (8) bekezdése alapján azzal egyenértékű jognyilatkozaton – alapuló magyar állami (rész)ösztöndíjas jogosultság, illetve kötelezettség esetén 2017. augusztus 1-jétől kezdődően kell alkalmazni.

- j) rendelkezésére bocsátott ingatlanvagyont, a vagyon feletti rendelkezés jogát,

- 1.2. azokat a képzési területeket, tudományterületeket, képzési szinteket, amelyeken a felsőoktatási intézmény képzést folytat, illetve folytathat.

- 2. A működési engedély az 1. pontban foglalt keretek között tartalmazza a felsőoktatási intézmény

- b) – figyelemmel a hallgatók fogadásához és az oktatási tevékenység folytatásához rendelkezésre álló személyi feltételekre, helyiségekre és eszközökre – valamennyi évfolyamra számítva, teljes kihasználtsággal működve mekkora maximális hallgatói létszámot fogadhat,

- e) által fenntartott köznevelési intézmény gyakorlóintézményi besorolását,

- f) ESG-nek való megfeleléséről hozott szakértői megállapítást.

- 3. A külföldi felsőoktatási intézmény működési engedélye tartalmazza a külföldi felsőoktatási intézmény

- a) származási országa szerinti államilag elismert felsőoktatási intézményként történő működését engedélyező külföldi döntés megnevezését, számát,

- c) intézményi minőségbiztosítási rendszerének a rá irányadó külföldi előírások szerinti megfelelését, valamint annak határidejét, amennyiben rendelkezik ilyen rendszerrel.

#### II. A szervezeti és működési szabályzat

1. E törvény alapján nyilvántartott adatok:

b) lakóhely, tartózkodási hely, értesítési cím;

a) felvétellel összefüggő adatok:

ab) az érettségi vizsga adatai,

a) a felsőoktatási intézmény

ac)

b) a Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézmény

c) a MAB, a Felsőoktatási Tervezési Testület, a Magyar Rektori Konferencia, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és a Doktoranduszok Országos Szövetsége, Országos Doktori Tanács esetében

ca) a szervezet neve, székhelye,

d) a 67. § (3) bekezdés g) pontja szerinti diákotthon

e) a 8. § (6) bekezdése szerinti megállapodás és az abban szereplő adatok,

f) a 95/A. § (1) bekezdésben meghatározottak szerint fenntartott magán felsőoktatási intézmény esetén

fb) a felsőoktatási intézmény rendszeres pénzügyi támogatását biztosító külföldi támogató neve, székhelye, képviselője, értesítési címe, elérhetősége (telefon, e-mail).

II/B. Alkalmazotti személyi törzs

1. E törvény alapján nyilvántartott adatok:

b) lakóhely, tartózkodási hely, értesítési cím;

a) a hallgatói jogviszonnyal összefüggő adatok:

ab) nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat – külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek esetén a tartózkodási jogot igazoló okmány – megnevezése, száma,

ak) a törzslap azonosító száma,

am) a szakmai gyakorlat teljesítésére, az abszolutóriumra, a záróvizsgára (doktori védésre), a nyelvvizsgára, a korábban megszerzett oklevélre vonatkozó adatok,

a) felvétellel összefüggő adatok:

ab) az érettségi vizsga adatai,

2. A vallási, világnézeti elkötelezettségre, annak igazolására mint jelentkezési feltételre vonatkozó személyes adatot nem lehet nyilvántartani. A többi adat az érintett hozzájárulásával tartható nyilván.

III. Az adatkezelésnek és az adattovábbításnak a felsőoktatási információs rendszer működéséhez kapcsolódó egyes kérdései

#### A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer pályázati eljárása keretében nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok

- a) természetes személyazonosító adatai

- b) adóazonosító jele

- c) lakóhelye

- 4. Az adatkezelés időtartama: az ösztöndíj időtartamának lejártától számított 5 év.

- 5. Az ösztöndíjrendszerrel összefüggésben kezelt személyes és különleges adatok továbbítására jogosultak köre és feltételei:

- a) a 2. pontban meghatározott adatkezelők kölcsönösen továbbíthatják egymás felé a pályázó 1. pontban meghatározott valamennyi adatát,

### 5. melléklet a 2011. évi CCIV. törvényhez

A magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szervnél nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok

c) hazai munkaviszony(ok) létesítésére és időtartamára vonatkozó adatai,

f) gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának időtartamára vonatkozó adatai,

1/A. E törvény által a felsőoktatási felvételre jelentkezőkről nyilvántartott adatok

c) a jelentkező ügyfélkapus kapcsolati kódja.

3. Az adatkezelés célja:

4. Az adatkezelés időtartama:

5. Továbbítható:

A magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv a (volt) állami (rész)ösztöndíjas hallgató természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szervnek. A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szervet.

b) az állami foglalkoztatási szerv a (volt) magyar állami ösztöndíjas hallgatónak a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben meghatározott álláskeresőként történő nyilvántartásba vételére, valamint az álláskeresőként eltöltött időtartamra,

d) az egészségbiztosítási szerv a csecsemőgondozási díjnak és a gyermekgondozási díjnak a (volt) magyar állami ösztöndíjas hallgató részére történő folyósítás időtartamára,

f) az adóhatóság a (volt) magyar állami ösztöndíjas hallgatónak hazai munkaviszony(ok) létesítésére és időtartamára,

- 1. A nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyveinek nyilvántartásában nyilvántartott adatok:

- a) a vizsgázó személy természetes személyazonosító adatai;

- 2. Az adatkezelés célja: A nyelvvizsga-bizonyítványok nyomtatása, hitelesítése, az elveszett nyelvvizsga-bizonyítványok után hatósági igazolvány kiállítása.

- 3. Az adatkezelés időtartama: A nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyveinek nyilvántartásában adatot a nyelvvizsga letételétől számított nyolcvan évig lehet kezelni.

- 4. Továbbítható:

- a) a bíróságnak, a rendőrségnek, az ügyészségnek, a bírósági végrehajtónak, valamint az államigazgatási szervnek a konkrét ügy eldöntéséhez szükséges adat;

- b) a nemzetbiztonsági szolgálatnak az Nbtv.-ben meghatározott feladatok ellátásához szükséges valamennyi adat.