Nftv. — mi változott? 2014. július 24.

(6) A felsőoktatási képzésben részt vevő hallgatók elhelyezését szolgáló szervezet (kollégium, diákotthon) – felsőoktatási intézményhez szervezetileg nem tartozó intézmény esetén felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján – elláthatja a felsőfokú tanulmányok megkezdését elősegítő felkészítés feladatait, részt vehet a felsőfokú képzésben is, és szakkollégiumként is működhet.

(7) A hallgatók lakhatási feltételeinek biztosításához felsőoktatási intézmény részeként kollégium működtethető, illetve a felsőoktatási intézményhez szervezetileg nem tartozó intézményként diákotthon hozható létre. A diákotthon – az alapítótól függően költségvetési szervként vagy nem költségvetési szervként működő – jogi személy.

(8) Diákotthon alapítója egyházi vagy magán felsőoktatási intézmény lehet, valamint az, aki felsőoktatási intézményt alapíthat.

10. § (1) A miniszter nemzetstratégiai célok megvalósítása érdekében, – kormányrendeletben meghatározottak szerint – felsőoktatási intézményt kiemelt felsőoktatási intézménnyé minősíthet.

- b) egy – a honlapján akadálymentes módon nyilvánosságra hozott – szervezeti és működési szabályzatot fogadhat el, amelynek részeit a 2. melléklet sorolja fel,

(2) A felsőoktatási intézménynek az alaptevékenységéhez igazodóan biztosítania kell egészségfejlesztést is beleértve a rendszeres testmozgás és sporttevékenység megszervezését, a könyvtári szolgáltatást, a tudásalapú gazdasághoz kapcsolódó pénzügyi- és vállalkozói-, az anyanyelvi, szaknyelvi ismeretek fejlesztését, lehetőséget kell teremtenie az idegen nyelvi szaknyelvi ismeretek fejlesztésére.

- d) javaslatot tesz a rektori pályázati felhívás tartalmára, elbírálja a rektori pályázatokat és megválasztja a rektorjelöltet, továbbá értékeli a rektor vezetői tevékenységét;

- gc) gazdálkodó szervezet alapításáról, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről;

- ha)

(7) Az állami felsőoktatási intézményben a szenátus tagjai – a rektor, kancellár kivételével – választás útján nyerik el megbízatásukat. A szenátus működésével kapcsolatos minden kérdést a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni, a következők figyelembevételével:

(8) Nem ruházhatók át a (3) bekezdés a–g) és hb) valamint hd), hf) pontjában meghatározott jogkörök

13. § (1) A felsőoktatási intézmény első számú felelős vezetője és képviselője a rektor, aki eljár és dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, a szervezeti és működési szabályzat, a kollektív szerződés nem utal más személy vagy testület hatáskörébe. Az állami felsőoktatási intézmény rektora a kancellár döntésével vagy intézkedésével szemben, illetve intézkedésének elmulasztása esetén a fenntartóhoz intézett kifogással élhet.

(2) Állami felsőoktatási intézményben a rektor a felsőoktatási intézmény alaptevékenységnek megfelelő működéséért felelős, ennek keretében gyakorolja az oktatói, kutatói, illetve tanári munkakörben foglalkoztatottak felett a munkáltatói jogokat, valamint a 25. § (3) bekezdése szerinti megbízási jogviszonnyal kapcsolatos, a megbízót megillető jogosultságokat. Az oktatói, kutatói, illetve tanári munkakörben foglalkoztatottak, a megbízási jogviszonyban állók tekintetében illetmény, illetve egyéb jogviszonyra tekintettel történő juttatás megállapítására a rektor a kancellár egyetértésével jogosult.

(4) A gazdasági vezető, állami felsőoktatási intézményben a kancellár felelős a gazdálkodási intézkedések és javaslatok előkészítéséért.

13/A. § (1) Állami felsőoktatási intézményben az intézmény működtetését a kancellár végzi.

(2) A kancellár

- a) felel a felsőoktatási intézmény gazdasági, pénzügyi, kontrolling, számviteli, munkaügyi, jogi, igazgatási, informatikai tevékenységéért, az intézmény vagyongazdálkodásáért, ideértve a műszaki, létesítményhasznosítási, üzemeltetési, logisztikai, szolgáltatási, beszerzési és közbeszerzési ügyeket is, irányítja e területen a működést,

- b) felel a szükséges gazdálkodási, valamint az a) pontban meghatározott területeken szükséges intézkedések és javaslatok előkészítéséért, ennek keretében egyetértési jogot gyakorol a 12. § (1) bekezdés, valamint 13. § (1) bekezdés szerinti jogosultnak az intézmény gazdálkodását, szervezetét, működését érintő gazdasági következménnyel járó döntései és intézkedései tekintetében, az egyetértés e döntések érvényességének, illetve hatálybalépésének feltétele,

- c) a felsőoktatási intézmény rendelkezésére álló források felhasználásával gondoskodik annak feltételeiről, hogy a felsőoktatási intézmény gazdálkodása az alapfeladatok ellátását biztosítsa,

- d) gyakorolja az intézmények részvételével működő gazdasági társaságokban és gazdálkodó szervezetekben a tulajdonosi jogokat,

- e) a 13. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel munkáltatói jogot gyakorol a felsőoktatási intézményben foglalkoztatott alkalmazottak felett, gondoskodik a jogszabályoknak megfelelő pénzügyi-szakmai kompetencia biztosításáról,

- f) gondoskodik a gazdasági vezetői feladatok ellátásáról,

- g) feladatai ellátása során a rektor tekintetében fennálló együttműködési kötelezettségének köteles eleget tenni.

(3) Kancellári megbízást az kaphat, illetve a kancellári megbízás azzal tartható fenn, aki

- a) felsőoktatási intézményben, gazdasági társaságban, a központi vagy területi közigazgatásban szerzett hároméves vezetői gyakorlattal, és

- b) felsőfokú végzettséggel

rendelkezik.

(4) A kancellár a felsőoktatási intézménnyel áll közalkalmazotti jogviszonyban, felette a munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja.

(5) A kancellár a (2) bekezdés b), d) és e) pontjában meghatározott jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében az intézmény vezető beosztású alkalmazottjára átruházhatja. A kancellár a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott hatáskör átruházása során biztosítja a felsőoktatási intézmény magasabb vezetője számára a vezetői feladatok ellátásához szükséges hatáskörök gyakorlását. Az átruházott hatáskör gyakorlója a hatáskört nem adhatja tovább.

14. § (1) A felsőoktatási intézményben informatikai, szociális, sport, könyvtári, levéltári, múzeumi, egészségügyi szolgáltató – kormányrendeletben meghatározottak szerint kollégiumi – és egyéb – így különösen tanműhely, tanszálloda, tangazdaság, művészeti gyakorlóhely, botanikus kert, valamint termelő feladatot ellátó – szervezeti egység hozható létre. Egy szak képzéséért több telephely esetén is csak egy oktatási szervezeti egység lehet a felelős. A felelős megnevezését a képzési program tartalmazza.

(2) A felsőoktatási intézmény könyvtára, könyvtári rendszere szakirodalmi, információs, oktatási és kutatási feladatokat ellátó nyilvános tudományos közgyűjtemény, amely muzeális intézményi, levéltári funkciót is elláthat. Az állami egyetemi könyvtárak biztosítják a hagyományos és virtuális tanulási környezetet, a tananyagok és a szakirodalom elérhetőségét, tudománymetriai szolgáltatásokat nyújtanak, ellátják az intézmény tartalomgazdai feladatait, továbbá a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról, és a közművelődésről szóló törvényben meghatározott nyilvános könyvtári, valamint szak- és felsőoktatási könyvtári feladatokat. Az egyetemi könyvtárak az országos Dokumentum-ellátási Rendszerből – jogszabályban meghatározottak szerint – támogatást kapnak.

(3) A felsőoktatási intézmény nem oktatási szervezeti egységei intézményi központtá szervezhetők. Az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység, amely a Kormány által a miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátásra kijelölt szervnél – a köznevelési intézmény szakmai alapdokumentumának a fenntartó általi benyújtásával – az oktatási hivatal nyilvántartásába való bejegyzéssel jön létre és a nyilvántartásból való törléssel szüntethető meg. Az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény vezetőjének a munkáltatója a rektor, a köznevelési intézmény további alkalmazottjai tekintetében – a bérgazdálkodást érintő, a kancellár egyetértésével hozott döntések kivételével – a köznevelési intézmény vezetője gyakorolja a munkáltatói jogokat.

(3a) Az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény tekintetében a 4. § (4) bekezdése szerinti jogosult a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) szerint dönt a köznevelési intézmény létesítéséről, nevének megállapításáról, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról.

17. § (1) A felsőoktatásban a képzés, a képzési és kimeneti követelményekben foglaltak szerint, megszervezhető teljes idejű képzésként, részidős képzésként, továbbá távoktatásként. A teljes idejű képzés félévenként legalább háromszáz tanórából áll.

(2) A teljes idejű képzést a nappali képzés munkarendje szerint heti öt napból álló tanítási hét keretében, a munkanapokon kell megszervezni. A teljes idejű képzés duális képzésként is megszervezhető. E rendelkezésektől a felsőoktatási intézmény hallgatói önkormányzatának egyetértésével el lehet térni.

- f) az állami oktatásirányítást, illetve a fenntartói irányítást támogató ágazati vezetői információs rendszer, amely a felsőoktatási információs rendszert alkotó alrendszerekből, valamint az intézményi nyilvántartásokból – törvény eltérő rendelkezése hiányában személyazonosításra alkalmatlan módon – szolgáltatott adatokból álló, csoportosított adatokat, kimutatásokat szolgáltat.

20. § (1) A felsőoktatási intézmények tevékenységének összehangolása céljából az intézményeket át lehet alakítani. Az átalakulás egyesülés vagy különválás lehet. Az egyesülés beolvadás vagy összeolvadás, a különválás szétválás vagy kiválás lehet. Az átalakulásról a szenátus vagy a szenátusok előzetes véleményének ismeretében a fenntartó hoz döntést.

(2) A Kormány külön engedélye hiányában költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény vagy annak kiváló szervezeti egysége kizárólag költségvetési szervvel egyesülhet.

21. § (1) Beolvadás esetén a beolvadó felsőoktatási intézmény megszűnik, és a befogadó felsőoktatási intézmény – jogutódként – látja el a beolvadt felsőoktatási intézmény feladatait.

(2) Az összeolvadás eredményeképpen új felsőoktatási intézmény jön létre, amely jogutódja az egyesüléssel érintett felsőoktatási intézményeknek.

(3) Szétválás esetén az eredeti felsőoktatási intézmény megszűnik, és új felsőoktatási intézmények jönnek létre. A létrejövő intézmények a megszűnő felsőoktatási intézmény jogutódai. A jogutódlásról a megszűnéssel és az alapítással kapcsolatos eljárásban kell dönteni.

(4) Kiválás esetén az eredeti felsőoktatási intézmény továbbfolytatja működését, a kiváló szervezeti egységet új intézményként lehet megalapítani vagy másik felsőoktatási intézménybe olvadhat be.

(5) Az (1)–(4) bekezdésben szabályozott átalakulást követően az új intézmény létesítésére vonatkozó eljárást le kell folytatni, azzal, hogy amennyiben az alaptevékenység keretében ellátott feladatok köre, továbbá az intézményi működés körülményei nem változnak, a működés engedélyezésére szakértői vélemény nélkül kerül sor.

(3) Az oktatási hivatal a felsőoktatási intézmény átalakulásával kapcsolatos jogerős határozatát a Kormány által meghatározottak szerint, továbbá a miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzéteszi.

- c)

- b) a (4) bekezdésben meghatározott kizáró ok fennállását a rektor megállapítja.

(3) Az oktató – függetlenül attól, hogy hány felsőoktatási intézményben lát el oktatói feladatot – az intézmény működési feltételei meglétének mérlegelése során egy felsőoktatási intézményben vehető figyelembe. Az oktató, írásban adott nyilatkozata határozza meg, hogy melyik az a felsőoktatási intézmény, amelyiknél figyelembe lehet őt venni.

- c) a 26. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozata alapján az intézmény működési feltételeinek mérlegelése során az intézményben nem vehető figyelembe. E pont esetében a munka törvénykönyve és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény munkaviszonyra, illetve közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó rendelkezései közül a felmondási, illetve felmentési időre, illetve a végkielégítésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

- e) kancellár.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott vezetői megbízások határozott időre – az (1) bekezdés a)–d) pontja esetében három évre – adhatók. Az (1) bekezdés a), c) és d) pontjában felsorolt megbízások egy, az (1) bekezdés b) és e) pontjában, továbbá a (2) bekezdésben felsorolt megbízások több alkalommal meghosszabbíthatók. Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott vezetői megbízásokra nyilvános pályázatot kell kiírni.

(4) A rektori megbízásra benyújtott valamennyi, a pályázati feltételeknek megfelelt pályázatot a szenátus véleményezi, és valamennyi tagja többségének szavazatával dönt a rektorjelölt személyéről. Adott felsőoktatási intézményben ugyanazon személy – a vezetői megbízási ciklusoktól függetlenül – összesen legfeljebb két alkalommal kaphat rektori magasabb vezetői megbízást az esetleges jogelőd intézményekre is tekintettel. A rektori magasabb vezetői pályázatot a fenntartó írja ki.

(4a) A kancellári megbízásra irányuló pályázat kiírásáról, a személyi javaslatok felterjesztéséről a miniszter gondoskodik. A pályázat benyújtásának a határideje a közzétételtől számított tizenöt napnál rövidebb nem lehet. A kancellár megbízására, a megbízás visszavonására a miniszterelnök jogosult.

(5) A magasabb vezetői és vezetői megbízásokra benyújtott pályázatok rangsorolásáról a (4a) bekezdés szerinti, a gazdasági vezetői és a belső ellenőrzési vezetői pályázat kivételével a szenátus, vagy a 12. § (8) bekezdése alapján a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott átruházott hatáskörben eljáró testület vagy személy (a továbbiakban e bekezdésben együttesen: szenátus) dönt. A szenátus döntését – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlójának. A munkáltatói jogkör gyakorlója a szenátus véleményének mérlegelésével dönt a vezetői megbízásról. A (4a) bekezdésben meghatározott vezetői megbízás esetében a rektor a megbízott személlyel – a megbízásra jogosult által meghatározottak szerint – létesít a felsőoktatási intézményben foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt.

(3) A hallgató a felsőoktatási intézmény irányában teljesítendő fizetési kötelezettségének teljesítéséhez részletfizetési kedvezményre, halasztásra, mentességre a szervezeti és működési szabályzatban foglalt feltételek és eljárás szerint a rektornak – a fenntartó tájékoztatása mellett meghozott – döntése alapján jogosult.

- d)

(3) Egy adott fokozat (oklevél) megszerzéséhez igénybe vehető támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje. Az adott szak támogatási idejébe az azonos szakon korábban igénybe vett támogatási időt be kell számítani. Ha a hallgató az így meghatározott támogatási idő alatt az adott fokozatot (oklevelet) nem tudja megszerezni, a tanulmányait e szakon önköltséges képzési formában folytathatja akkor is, ha az (1) bekezdés szerinti támogatási időt egyébként még nem merítette ki.

(3) Ha a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre felvett hallgatónak a tanulmányai befejezése előtt megszűnik a hallgatói jogviszonya, vagy a hallgató a tanulmányait bármely okból önköltséges formában folytatja tovább, helyére – ilyen irányú kérelem esetén – a felsőoktatási intézményben önköltséges formában azonos szakon tanulmányokat folytató hallgató léphet. Az átsorolásról a felsőoktatási intézmény a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre átsorolását kérő önköltséges hallgatók tanulmányi teljesítménye alapján dönt.

(8) A 48/A. § a) pontjában meghatározott kötelezettség a szakváltást nem korlátozza. A szakváltás történhet a képzés munkarendjének, nyelvének, helyének megváltoztatásával, átvétellel, felvételi eljárás útján. A felvételi eljárás útján történő szakváltás az oklevél szerzése nélkül befejezett felsőoktatási képzést követő egy éven belül teljesített beiratkozással lehetséges. Szakváltás esetén a feltételek teljesítése szempontjából az újabb szak képzési ideje, képzési költsége az irányadó.

- b) az az időszak, amely alatt a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató részére álláskeresési járadékot folyósítottak.

48/M. § (1) A volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatónak nem kell teljesítenie a 48/A. § a) pontjában meghatározott feltételt, illetve a 48/A. § c) pont alapján fennálló még nem teljesített kötelezettséget, ha három gyermeket szül.

(2) A volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatónak nem kell teljesítenie a 48/A. § c) pontja alapján meghatározott kötelezettséget, ha beiratkozását követően az adott szakon

folytatott tanulmányokat magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben és szakváltásra nem került sor.

(3) A részletfizetés ideje alatt megvalósuló – 48/M. § (1) bekezdés, illetve 48/O. § szerinti – körülmény, a mentesség megállapításának időpontjában még fennálló kötelezettség teljesítésére vonatkozik.

(7) A (3)–(6) bekezdésben meghatározottak végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket a tanulmányi és vizsgaszabályzatban kell szabályozni, azzal a megkötéssel, hogy a hallgató a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzéséhez – a felsőoktatási intézményben folytatott, illetve más korábbi tanulmányok, továbbá az előzetesen megszerzett tudás kreditértékként való elismerése esetén is – a tanulmányi és vizsgaszabályzat szerinti kreditet, de legalább a képzés kreditértékének harmadát az adott intézményben köteles teljesíteni.

(4) Oklevél kiállítására csak az e törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézmény jogosult. Az oklevél megnevezést csak a felsőoktatási intézmények által e törvény alapján kiállított szakképzettséget és – a felsőoktatási szakképzés és a szakirányú továbbképzés kivételével – felsőfokú végzettségi szintet, doktori fokozatot igazoló okiratra lehet használni.

- b) két idegen nyelv a tudományterület műveléséhez szükséges ismeretének a doktori szabályzatban meghatározottak szerinti igazolása, amely siket doktorjelölt esetében a nem magyar jelnyelv ismeretének az igazolásával is történhet;

- c) az önálló tudományos munkásság, sporttudományi tevékenység bemutatása cikkekkel, tanulmányokkal vagy más módon, művészeti (DLA-) fokozat megszerzésének feltételeként önálló művészeti alkotótevékenység eredményeinek bemutatása;

- b)

- d) új képzési, oktatási módszerek, megoldások, szervezeti formák, az intézményi hálózatfejlesztések támogatása,

(7) Ha a főiskolai, vagy egyetemi tanár kinevezésére vonatkozó javaslatra a Magyar Tudományos Akadémia – művészeti területen a Magyar Művészeti Akadémia, sporttudományi területen a Magyar Olimpiai Bizottság – kezdeményezésére kerül sor, a miniszter a (2) bekezdés c) pontja szerinti intézkedését a 28. § (3)–(5) bekezdésében meghatározott személyi feltételek teljesítését követően hozza meg.

- e) a doktori iskola létesítésével,

- f) a doktori iskola megszűnésével,

- g) a diákotthonok nyilvántartásba vételével,

- h) felsőoktatási szakkollégiumok nyilvántartásba vételével

kapcsolatos ügyekben.

(4) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban a MAB a jogszabályban foglaltakon kívül értékeli a jelölt oktatói, tudományos, illetve művészeti, sporttudományi eredményeit.

71. § (1) A MAB-nak húsz tagja van. Kilenc tagot delegál a miniszter, kettő tagot a Magyar Tudományos Akadémia, egy tagot a Magyar Művészeti Akadémia, három tagot a Magyar Rektori Konferencia, kettő tagot a felsőoktatási intézményt fenntartó egyházi jogi személyek, egy tagot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, egy tagot a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, egy tagot a Doktoranduszok Országos Szövetsége. A tagoknak – a Doktoranduszok Országos Szövetsége és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája által delegált tag kivételével – tudományos fokozattal kell rendelkezniük. A delegálók a delegálás során egyeztetni kötelesek a nagyobb tudományterületek arányos képviselete érdekében. Nem lehet a MAB tagja, aki a Felsőoktatási Tervezési Testület tagja, rektor, kancellár vagy kormánytisztviselő.

(4) A delegált tagokat – a miniszter előterjesztésére – a miniszterelnök bízza meg. A megbízás egy alkalommal meghosszabbítható. A tagok megbízatása – a Doktoranduszok Országos Szövetsége és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája által delegált tag kivételével – hat évre szól. A Doktoranduszok Országos Szövetsége és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája által delegált tagokat a miniszterelnök kettő évre bízza meg.

- a) saját hatáskörben – állami felsőoktatási intézmény esetén az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben (a továbbiakban: az államháztartásról szóló törvény) írt egyetértéshez nem kötött intézkedésével – kiadja, illetve módosítja a felsőoktatási intézmény alapító okiratát;

- f) nem állami felsőoktatási intézményben megbízza a gazdasági vezetőt, illetve visszavonja a megbízását;

- hb) éves képzési tevékenységének – különösen az indított szakok, a képzés megszervezésének módozatai, a tervezett szakos hallgatói kapacitás – kialakításához;

- i) a felsőoktatási intézmény működése, gazdálkodása ellenőrzése céljából jogosult az intézmény tanulmányi, gazdálkodási, illetve egyéb nyilvántartási adataihoz való hozzáférésre a 3. mellékletben foglaltak szerint;

- j) jóváhagyásával határozza meg a felsőoktatási intézmény az intézményben folytatott képzés költségét.

(3) A felsőoktatási intézmény a szervezeti és működési szabályzatát, intézményfejlesztési tervét, költségvetését, valamint ezek módosítását a szenátus döntésétől számított tizenöt napon belül megküldi a fenntartónak. Ha a felsőoktatási intézmény a költségvetésétől eltérő döntést kíván hozni, azt előzetesen meg kell küldenie a fenntartónak. A fenntartó a szenátus által hozott egyéb döntések megküldését is kérheti. Az állami felsőoktatási intézmény esetén az intézményfejlesztési tervet, költségvetést, valamint ezek módosítását tájékoztatás céljából az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszternek, valamint az államháztartásért felelős miniszternek is meg kell küldeni.

(4) A fenntartó a felsőoktatási intézmény költségvetésével, a költségvetés végrehajtásának ütemtervével kapcsolatos észrevételeit a megküldéstől számított harminc napon belül, a szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos észrevételeit a megküldéstől számított hatvan napon belül, az intézményfejlesztési tervvel kapcsolatos észrevételeit kilencven napon belül közölheti a felsőoktatási intézménnyel. Ez a határidő egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható. Ha a fenntartó a felsőoktatási intézmény költségvetésével, vagy a szervezeti és működési szabályzatban, illetve az intézményfejlesztési tervben foglaltakkal nem ért egyet – megfelelő határidő tűzésével – visszaküldi azt a felsőoktatási intézménynek, kezdeményezve annak átdolgozását.

(4a) A fenntartó a 73. § (5) bekezdésében foglaltak biztosítására további ellenőrzést is végezhet, az intézményt beszámolóra, tájékoztatásra kötelezheti, a felsőoktatási intézmény működésével kapcsolatosan felhívással, kifogással élhet.

- a) egységes elvek szerint határozza meg a rektor, kancellár juttatásait,

- b) hagyja jóvá a rektor munkaköri leírásának az oktatói, kutatói feladatoktól elkülönülő részét, valamint a kancellár munkaköri leírását.

(2a) A rektor akadályoztatása, érintettsége vagy a rektori tisztség átmeneti betöltetlensége esetén a rektor helyettesítésére jogosult rektorhelyettes a felsőoktatási intézmény, illetve a szenátus vezetőjeként jár el.

- b) a belső ellenőrzési vezető megbízásának és a megbízása visszavonásának jogát a fenntartó előzetes egyetértésével a kancellár

(6)

(2) Az (1) bekezdés szerinti felsőoktatási intézmény működéséhez a magyar állam – jogszabályban meghatározott támogatással, nemzetközi szerződés, munkaterv szerint, illetve pályázati úton vagy megállapodás alapján – hozzájárulhat. A pályázatot a miniszter írhatja ki, megállapodást a miniszter köthet.

(3) A 39. § (1) bekezdés f) pontja szerinti – a miniszter által kiírt pályázatot elnyert – személyek a miniszter által meghatározott létszámban jogosultak magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben részt venni.

84/E. § A MAB támogatását, amely a szakértői testület várható egyéb éves bevételére is tekintettel a törvényes, megfelelő színvonalú működést biztosítja, a miniszter által vezetett minisztérium fejezetében előirányzatként kell megtervezni.

a felsőoktatási intézménynek a 85/A. § szerint nyújtott költségvetési forrás, valamint az intézmény bevételeiből, külső adományokból, hozzájárulásokból keletkezett források terhére nyújtható.

(2) Az egyházi felsőoktatási intézmény hitéleti képzésére biztosított támogatás megegyezik a pedagógus képzéshez nyújtott, a 84/A. § (3) bekezdésében meghatározott képzési támogatással, illetve a 84/A. § (2) bekezdésében meghatározott képzési támogatás átlagával. Az egyházi felsőoktatási intézmények hitéleti képzésben részesülő hallgatóinak képzésére fordított előirányzatot külön költségvetési előirányzatként kell megtervezni.

(6) Az egyházi felsőoktatási intézmény működésére a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény és az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény rendelkezéseit, e törvény 94. § (2), (3), (6) és (8) bekezdését, valamint a 95. § (2), (3) és (6) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A magán felsőoktatási intézmények a 12. § (7) és (8) bekezdésében, a 29. § (1) bekezdésében, a 37. § (1) bekezdés e) pontjában, (3)–(6) bekezdésében, a 83. § (1) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezésektől a szervezeti és működési szabályzatukban eltérhetnek, azzal hogy a 37. § (1) bekezdésben meghatározottak mellett magasabb vezetőként gazdasági vezetőt foglalkoztatnak. Magán felsőoktatási intézményekben a 13/A. § és a 37. § (4a) bekezdése nem alkalmazható.

(6) A magán felsőoktatási intézmény alapító okirata a 12. § (3) bekezdésében és a 73. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően úgy is rendelkezhet, hogy a fenntartó hagyja jóvá a felsőoktatási intézmény költségvetését, a számviteli rendelkezések alapján elkészített éves beszámolóját, szervezeti és működési szabályzatát, intézményfejlesztési tervét.

(3) A felsőoktatási intézmény alapító okiratában kötelezően feltüntetendő alaptevékenysége a közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézmény esetében megegyezik közhasznú (cél szerinti) tevékenységével. A közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézmény vállalkozási tevékenységet is folytathat. A cél szerinti tevékenység és a vállalkozási tevékenység tekintetében a közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézményt megilletik mindazok a kedvezmények, amelyet az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Civil tv.) 36. § (2) bekezdés meghatároz.

(6) A Civil tv. közhasznú szervezetekre vonatkozó rendelkezéseit a közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézményekre a következő eltérésekkel kell alkalmazni,

(3) Az egészségügyi felsőoktatási intézményben az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős magasabb vezetői megbízással rendelkező vezetőt a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni (a továbbiakban: egészségügyi szolgáltatásért felelős vezető). Az egészségügyi szolgáltatásért felelős vezető önállóan irányítja az egészségügyi szolgáltatás megszervezését, e feladatok tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogokat. Ha az egészségügyi szolgáltatásért felelős vezető nem a kancellár, feladatait, kötelezettségeit és kötelezettségvállalási jogosultságát a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni.

(4) A művészeti felsőoktatási intézmény az egyetem vagy főiskola elnevezést akkor is használhatja, ha egy képzési területen jogosult alap- vagy mesterképzésre, illetve egy tudományterületen doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére. Az intézmény – alapító okirata szerint – eltérhet a 13. § (5) bekezdésben meghatározott feltételtől.

(9) A művészeti felsőoktatásban – a 105. § (5) bekezdésében foglaltakon túl – az e törvényben előírt alkalmazási, foglalkoztatási, képesítési feltétel teljesítése szempontjából a doktori fokozattal egyenértékű a jogszabály alapján adományozott díj annak tekintetében, aki a díj tulajdonosa, feltéve hogy az érintett legalább alapképzésben szerzett oklevéllel rendelkezik.

(3) A képzésben részt vevőket a Kormány – az állami ösztöndíj mellett – pályázati eljárásban odaítélt Klebelsberg Képzési Ösztöndíjjal támogatja. Az ösztöndíj igénybevételének rendjét, feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg.

104. § (1) E törvény rendelkezéseit a közigazgatási, a rendészeti, a katonai felsőoktatásra, valamint az ilyen képzést folytató felsőoktatási intézményre, az intézményben foglalkoztatottakra, hallgatókra vonatkozóan a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló törvényben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tekintetében:

- a) a 13/A. § és a 37. § (4a) bekezdése nem alkalmazható, ebben az intézményben a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló törvényben meghatározott magasabb vezetői megbízások adhatók;

- b) a rektor pályázatát az intézmény Fenntartói Testülete írja ki és a szenátus véleményezését követően dönt a rektorjelölt személyéről;

- c) az intézmény felelős vezetője és képviselője a rektor, aki eljár és dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló törvény, a szervezeti és működési szabályzat, a kollektív szerződés nem utal más személy vagy testület hatáskörébe;

- d) az intézményben a szükséges gazdálkodási intézkedések és javaslatok előkészítéséért a gazdasági főigazgató felelős.

(1a) A honvéd tisztjelöltek tisztjelölti szolgálati viszonya tekintetében e törvényt a honvédek jogállásáról szóló törvényben foglalt eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

- 1. a. duális képzés: a műszaki, informatika, agrár, természettudomány vagy gazdaságtudományok képzési területen indított gyakorlatigényes alapképzési szakon, illetve e képzési területhez tartozó mesterképzési szakon folytatott képzés azon formája, amelyben a szak – képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően meghatározott, teljes idejű, a képzési időszakra, a képzés módszereire, a tanórára, a megszerzett tudás értékelésére egyedi rendelkezéseket tartalmazó – tanterve szerint a gyakorlati képzés a Duális Képzési Tanács által meghatározott keretek között, minősített szervezetnél folyik;

- 8. hallgatói képzési szerződés: a felsőoktatási intézmény és az önköltséges képzésre besorolást nyert hallgató között a 39. § (3) bekezdése szerint létesített szerződés;

- 9. halmozottan hátrányos helyzetű: az a beiratkozás (jelentkezés) időpontjában huszonötödik életévét be nem töltött személy, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül;

- 10. hátrányos helyzetű: az a beiratkozás (jelentkezés) időpontjában huszonötödik életévét be nem töltött személy, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint hátrányos helyzetűnek minősül;

- 6. a felsőoktatási információs rendszer működtetésével, az adattovábbítással, továbbá a diákigazolvánnyal, az oktatói igazolvánnyal, az oktatói azonosító számmal és a hallgatói azonosító számmal kapcsolatos eljárási szabályokat, a diákigazolvány és az oktatói igazolvány kibocsátásához kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjakat és azok mértékét, a felsőoktatási intézmények által kötelezően használt, központilag kibocsátásra kerülő nyomtatványok – az oklevél megszerzését megelőzően kiállítható, a tanulmányok sikeres befejezését és a záróvizsga megszerzését tanúsító igazolás kiadásának feltételei – tartalmi és formai követelményeit, a támogatási idő nyilvántartásának, a magyar állami (rész)ösztöndíjas és az önköltséges hallgatók közötti átsorolásnak a rendjét,

- 19. a MAB elnöke, tagjai, tisztségviselői részére biztosított tiszteletdíj megállapításának szabályait, a MAB létrehozásával, működésével, hatáskörével, a Felsőoktatási Tervezési Testület, a Duális Képzési Tanács létrehozásával, működésével, hatáskörével kapcsolatos kérdéseket,

- 27. a hallgatói hitel igénybevételének feltételeit és eljárási szabályait, a hitelszerződés megkötésének, a hallgatói hitel kamata meghatározásának, igénylésének, folyósításának, törlesztésének, előtörlesztésének, támogatásának, záró elszámolásának, megszűnésének, továbbá felmondásának részletes szabályait, a Diákhitel szervezet éves beszámoló készítésének és könyvvezetésének sajátosságait, valamint a hallgatói hitelrendszer működtetésének részletes szabályait.

(2)

(6)

(4) A 2005. évi felsőoktatási törvény rendelkezései szerint felsőfokú szakképzésben szerzett bizonyítvány alapján legalább harminc, legfeljebb hatvan kredit számítható be az azonos képzési területhez tartozó alapképzésbe. E keretek között a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága határozza meg a 49. § (5)–(6) bekezdése alapján, hogy a kiadott bizonyítványokat, az e törvény alapján induló képzésben milyen feltételek mellett, hány kredittel számítja be. A 2005. évi felsőoktatási törvény alapján nyilvántartásba vett felsőfokú szakképzés 2012 szeptemberét követően nem indítható. A már megkezdett képzések változatlan feltételek mellett kifutó rendszerben – de legfeljebb a 2015/2016-os tanévben – fejezhetők be.

(2)

(2)

114/E. § A 28. § (5) bekezdés által meghatározott habilitációs követelményt 2015. december 31-ét követően

- a) a 29. § (1) bekezdés szerint meghirdetett pályázat alapján betöltött egyetemi tanári munkakör, továbbá

- b) a 64. § (7) bekezdés szerint kezdeményezett egyetemi tanári kinevezés tekintetében kell alkalmazni.

114/F. § E törvénynek – az egyes oktatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXVI. törvénnyel megállapított – 108. § 9–10. pontjában foglaltakat első alkalommal a 2015/2016. tanévre történő felsőoktatási jelentkezéssel kapcsolatos általános felvételi eljárásban, illetve az azt követően megkezdett felsőoktatási tanulmányokat folytató hallgatóra kell alkalmazni, azzal, hogy a 2015/2016. tanévre történő felsőoktatási jelentkezéssel kapcsolatos általános felvételi eljárás befejezéséig a jelentkező, illetve sikeres felvételi vizsga esetén a 2015. szeptemberében első évfolyamon tanulmányokat megkezdő hallgató, valamint a 2015. augusztus 31-én már hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgató legfeljebb az adott szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott képzési idő alatt a 2014. június 30-án hatályos rendelkezések szerint is minősülhet hátrányos helyzetűnek, halmozottan hátrányos helyzetűnek.

(4e)

#### 116. §

(7)

(8)

117/A. § (1) A kancellár megbízásáig a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény 2014. június 30-án hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni az állami felsőoktatási intézményben. A kancellár megbízásával egyidejűleg az igazgatási feladatot ellátó hivatal vezetőjének a magasabb vezetői megbízása vezetői megbízássá alakul át. A kancellár megbízását követő huszadik munkanapon a gazdasági főigazgató magasabb vezetői megbízása megszűnik.

(2) A gazdasági főigazgató legkésőbb a vezetői megbízása megszűnésének napján jegyzőkönyv felvétele mellett személyesen adja át munkakörét, feladat- és hatáskörének gyakorlását, továbbá az általa vezetett szervezeti egységet a kancellárnak vagy a kancellár által meghatalmazott személynek (a továbbiakban: átvevő). A jegyzőkönyv tartalmát, az átadás időpontját, valamint módját az átvevő határozza meg. A jegyzőkönyvben a gazdasági főigazgató teljes körű személyi felelősséget vállal az általa tett nyilatkozatok és az átadott, ismertetett adatok, információk, tények, okiratok, dokumentumok valóságtartalmáért, teljeskörűségéért.

(3) A kancellár a megbízását követő hatvan napon belül köteles javaslatot tenni a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatának a módosítására. A szervezeti és működési szabályzat módosítását a szenátus húsz napon belül köteles megtárgyalni. A kancellár a megbízását követő százhúsz napon belül áttekinti a felsőoktatási intézményben adott vezetői, magasabb vezetői megbízásokat, és a változó szervezeti és működési rend kialakítása céljából, az átszervezésre tekintettel a 13/A. § (2) bekezdés e) pontja szerinti körben jogosult döntést hozni a vezetői, magasabb vezetői megbízások visszavonásáról, fenntartásáról.

(4) E törvénynek – az egyes oktatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXVI. törvénnyel megállapított – 37. § (3) bekezdését az egyes oktatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXVI. törvény hatálybalépését követően adott magasabb vezetői megbízások tekintetében kell alkalmazni.

(5) E törvénynek – az egyes oktatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXVI. törvénnyel megállapított – 71. § (1) és (4) bekezdése alapján a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által delegált tag megbízása 2018. február 28-ig, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája által delegált tag megbízása 2016. február 29-ig terjedő időszakra történik. A megjelölt határnapot követően a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája a 71. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint jogosult tagot delegálni azzal, hogy a MAB tagjaként 2018. február 28-ig, illetve 2016. február 29-ig teljesített megbízást a hosszabbítás szempontjából figyelembe kell venni.

(6) E törvénynek – az egyes oktatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXVI. törvénnyel megállapított – 75. § (4) bekezdés b) pontját az állami felsőoktatási intézmény belső ellenőrzési vezetője tekintetében a kancellár által kiírt pályázatra és az az alapján adott vezetői megbízásra kell alkalmazni. A kancellár megbízását megelőzően az állami felsőoktatási intézmény fenntartója önállóan – egyetértéshez nem kötött intézkedésével – jogosult a belső ellenőrzési vezetői pályázat kiírására, a belső ellenőrzési vezető megbízására, a megbízás visszavonására.

(7) E törvénynek – az egyes oktatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXVI. törvénnyel megállapított – 48/B. § (8) bekezdésében foglaltakat a 2015. szeptember 1-jét követően történt szakváltás tekintetében kell alkalmazni.

117/B. § (1) Az államháztartásról szóló törvény 11/A. § (1) bekezdése szerinti gazdasági társaság és az általa fenntartott felsőoktatási intézmény feladatellátásának központi költségvetési szerv által történő átvételekor az államháztartásról szóló törvény 9/A. alcímében foglalt rendelkezéseket az e §-ban meghatározott eltéréssel kell alkalmazni.

(2) A nem állami felsőoktatási intézményt fenntartó gazdasági társaság által gyakorolt fenntartói jog az (1) bekezdés szerinti átvétel időpontjában e törvény erejénél fogva megszűnik.

(3) A feladatellátás átvételekor

- a) az államháztartásról szóló törvény 11/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti társaság alatt a fenntartó társaságot, b) pontja szerinti társaság alatt a társaság által fenntartott felsőoktatási intézményt,

- b) a felsőoktatási intézmény esetében ügyvezetés alatt a rektort,

- c) a felsőoktatási intézmény tekintetében cégbíróság alatt a felsőoktatási intézmények nyilvántartásáért felelős szervet

kell érteni.

(4) A feladatellátás átvétele során az átvevő költségvetési szerv az (5) bekezdés szerinti jogutód állami felsőoktatási intézmény.

(5) Az állami tulajdonú gazdasági társaság és az általa fenntartott felsőoktatási intézmény tekintetében az átvevő állami felsőoktatási intézményt a Kormány rendeletben jelöli ki. A jogutód felsőoktatási intézmény működési engedélyezése során a 21. § (5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(6) Az (1) bekezdés szerinti átvétel során az Nkt. 84. § (3) bekezdése szerinti tilalmat, az Nkt. 83. § (4)–(6) bekezdésében és 84. § (7) bekezdésében meghatározott eljárási szabályokat nem kell alkalmazni.

f) a hallgató által fizetett díjak és térítések – a kötelezettséghez kapcsolódó részletfizetési kedvezmény, halasztás, mentesség – adatai;

g) hallgatói támogatásban gyermekellátási segélyben, gyermekgondozási díjban, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban, lakhatási támogatásban részesülés esetén e támogatások adatai;

h) a hallgató részére hallgatói jogviszonyára tekintettel folyósított – a 85. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint a Kormány által rendelettel alapított – ösztöndíj adatai.

ab) tisztségviselőinek – rektor, kancellár, gazdasági vezető, belső ellenőrzés vezetője, gazdasági tanács elnöke és tagjai, a szenátus tagjai, az igazgatási feladatot ellátó hivatal vezetője, kollégiumi vezető, szakkollégium képviselője – neve, értesítési címe, elérhetősége (telefon, e-mail),

ca) a szervezet neve, székhelye,

cb) a vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága, felülvizsgálati bizottsága tagjainak neve és értesítési címe;

3. Az 1. pontban felsorolt adatok továbbíthatók: a társadalombiztosítási, illetmény és munkabér vagy más juttatás kifizetőhelyének (minden olyan adat, amely az illetmény, munkabér vagy más juttatás, jogosultság megállapításához, igénybevételéhez szükséges); a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a bírósági végrehajtónak, államigazgatási szervnek (a konkrét ügy eldöntéséhez szükséges adatok); a nemzetbiztonsági szolgálatnak (valamennyi adat); a fenntartónak (a fenntartói jogok gyakorlásához szükséges valamennyi adat); a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak (a szakértői tevékenyég ellátásához szükséges valamennyi adat); a felsőoktatási intézménynek (az alkalmazottjával kapcsolatos minden adat); továbbá a köznevelési információs rendszernek (az 1. a) és b) pont szerinti adat annak biztosítása érdekében, hogy egy személynek csak egy azonosító száma legyen).

ap) a képzés során megszerzett, illetve elismert kreditek száma,

aq) kollégiumi elhelyezés esetén a kollégium megnevezése, az adott félévre vonatkozó elhelyezés ténye,

ar) diákotthoni elhelyezés esetén a diákotthon megnevezése és OM-azonosítója, az adott félévre vonatkozó elhelyezés ténye;

e) a hallgató által fizetett díjak és térítések – a kötelezettséghez kapcsolódó részletfizetési kedvezmény, halasztás, mentesség – adatai;

f) hallgatói támogatásban, gyermekellátási segélyben, gyermekgondozási díjban, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban, lakhatási támogatásban részesülés esetén e támogatások adatai;

g) a hallgató részére hallgatói jogviszonyára tekintettel folyósított – a 85. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint a Kormány által rendelettel alapított – ösztöndíj adatai.

2. A felsőoktatási információs rendszer működtetéséért felelős szerv a felsőoktatási információs rendszerben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatairól, állampolgárságáról, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból kikerülés okáról és időpontjáról, és lakcíméről – azonosítás, ellenőrzés és hitelesítés céljából – térítésmentesen, elektronikus úton adatot igényelhet a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szervétől. A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv a felsőoktatási információs rendszerben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait, személyi igazolvány számát és lakcímét elektronikus úton megküldi a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a felsőoktatási információs rendszer működtetőjének. A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak, lakcímének, állampolgárságának a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról és a természetes személynek a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból kikerülése okáról és időpontjára a kapcsolati kódon értesíti a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervet. A felsőoktatási információs rendszer működtetéséért felelős szerv a jelen pont szerint tudomására jutott adatokat – az e törvényben meghatározott ideig – tárolhatja, és felhasználhatja az érintett személyek és adatszolgáltató intézmények tájékoztatására.

IV. A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY FENNTARTÓJA ÁLTAL NYILVÁNTARTOTT ÉS KEZELT SZEMÉLYES ÉS KÜLÖNLEGES ADATOK

1. E törvény alapján nyilvántartott adatok:

A felsőoktatási intézmény fenntartója az I/A. 4. és I/B. 4. pont alapján részére a felsőoktatási intézmény által a fenntartói irányítással összefüggő feladatok ellátása, a fenntartói jogok gyakorlása céljából egyedileg, vagy informatikai rendszere útján továbbított, illetve közvetlenül hozzáférhetővé tett személyes és különleges adatok.

2. Az adatkezelés időtartama: az adattovábbítástól számított öt évig.

3. Az 1. pontban felsorolt adatok továbbíthatók: a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a bírósági végrehajtónak, államigazgatási szervnek (a konkrét ügy eldöntéséhez szükséges adatok); a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak (a foglalkoztatással összefüggő adatok); a nemzetbiztonsági szolgálatnak (valamennyi adat); a Diákhitel Központnak (a hallgatói hitel jogszerű folyósításával és a tanulmányok folytatásával összefüggő adatok); az Avtv2. 28. §-a alapján a fenntartóhoz intézett adatmegismerési kérelem teljesítése céljából a kérelmezőnek az Avtv2. 26. § (3) bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adatnak minősülő adatok.

g) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból való kikerülésének oka és időpontja,

h) állampolgársága,

6. A magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv a nyilvántartott személyek azonosítása és a változások követése, ellenőrzése céljából térítésmentesen, elektronikus úton az 1. pont szerinti, az adott szerv által nyilvántartott adatot igényelheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szervétől, az állami foglalkoztatási szervtől a kincstártól, az egészségbiztosítási szervtől, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől, a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervtől és az adóhatóságtól.

7. A magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv azonosítás és a változások követése, ellenőrzése céljából történő adatigényléshez a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szervének, az állami foglalkoztatási szervnek, a kincstárnak, az egészségbiztosítási szervnek, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek, a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervnek és az adóhatóságnak megküldheti a nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait, továbbá adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét. A sikeres azonosítást követően

a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve a (volt) magyar állami ösztöndíjas hallgató nevére, születési nevére, lakcímére (lakóhely és tartózkodási hely) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból kikerülés okára és időpontjára, állampolgárságára,

e) a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv a (volt) magyar állami ösztöndíjas hallgató természetes személyazonosító adataira, adóazonosító jelére, társadalombiztosítási azonosító jelére, elektronikus levelezési címére, felsőoktatási képzésére, a hallgatói jogviszonyára, a jelentkező természetes személyazonosító adataira, felsőoktatási képzésére, lakcímére,