2011. évi CCII. törvény — mi változott? 2023. július 1.

13. § Magyarország Országgyűlése az állami szuverenitásból következően a kimagasló teljesítmények megbecsülésére és elismerésére az alábbi állami kitüntetéseket és rendjeleket (a továbbiakban: állami kitüntetések) alapítja, illetve megújítja:

14. § A Magyar Szent István Rend (a továbbiakban: Szent István Rend) – a Mária Terézia magyar királynő által 1764. május 5-én alapított Szent István Rend megújításaként – Magyarország érdekében tett legkiemelkedőbb különleges érdemek, kimagasló életművek, nemzetközi téren szerzett jelentős értékek elismerésére szolgál.

15. § (1) A Magyar Corvin-lánc (a továbbiakban: Corvin-lánc) a magyar tudomány és művészet, valamint a magyar oktatás és művelődés fellendítése terén szerzett kimagasló érdemek elismerésére szolgál.

(2) A Corvin-lánc kitüntetéssel adományozottak alkotják a Magyar Corvin-lánc Testületet (a továbbiakban: Corvin-lánc Testület).

(3) A Corvin-lánccal kapcsolatos feladatokat a nemzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban működő Magyar Corvin-lánc Iroda (a továbbiakban: Corvin-lánc Iroda) látja el.

17. § A Magyar Érdemrend és Magyar Érdemkereszt a nemzet szolgálatában, az ország fejlődésének elősegítésében, a haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában végzett kimagasló, példamutató tevékenység elismerésére szolgál.

18. § (1) Magyarország állami kitüntetéseit a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök adományozza.

(2) A Magyar Érdemkereszt adományozására a miniszter tesz javaslatot a miniszterelnöknek az előterjesztésre.

(3) Külföldi állampolgár esetében a külpolitikáért felelős miniszter tesz javaslatot a miniszterelnöknek az előterjesztésre.

(4) Magyar állampolgár számára külföldi állami kitüntetés viselését a külpolitikáért felelős miniszter előterjesztése alapján a köztársasági elnök megtilthatja.

19. § (1) Az állami kitüntetéseket a köztársasági elnök vagy személyes megbízottja adja át ünnepélyes körülmények között.

(3) Az állami kitüntetések adományozásáról szóló határozatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

(4) A miniszterelnöki előterjesztéssel kapcsolatos teendőket a nemzetpolitikáért felelős miniszter látja el. Az állami kitüntetések adományozásával összefüggő további teendőket a Köztársasági Elnöki Hivatal látja el, az ezekkel összefüggő kiadások fedezetét a Köztársasági Elnöki Hivatal költségvetésében kell biztosítani.

20. § Az állami kitüntetésekre és adományozásuk előkészítésére vonatkozó alapvető közös szabályokat az 1. melléklet, az egyes állami kitüntetésekkel kapcsolatos részletes szabályokat a 2. melléklet tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdés szerinti elismerés elnevezésében és külső formájában nem hasonlíthat az állami kitüntetésekhez, valamint a Kossuth-díjhoz és a Széchenyi-díjhoz.

- a) az elismerés elnevezését, fajtáit (osztályait),

- d) állapítsa meg az e törvény, a Kormány és a miniszterelnök által alapított kitüntetések, díjak adományozására vonatkozó részletes eljárási szabályokat, valamint

- e) állapítsa meg a Corvin-lánc adományozásával, a Corvin-lánccal kapcsolatos jogosultságokkal, kötelezettséggel és feladatokkal, valamint a Corvin-lánc Testülettel és a Corvin-lánc Irodával kapcsolatos részletes szabályokat.

27. § (1) Az I. és II. Fejezet, a 24. § (1) bekezdése, a 24. § (2) bekezdés d) és e) pontja, a 24. § (3)–(5) bekezdése, a 25. §, a 26. § és a 31. § az Alaptörvény I) cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

#### Az állami kitüntetésekre és adományozásuk előkészítésére vonatkozó alapvető szabályok

- 1. Magyarország köztársasági elnöke a Szent István Rend és a Magyar Érdemrend nagykereszt a lánccal és az arany sugaras csillaggal osztályának kitüntetettje.

- 2. Az állami kitüntetések adományozása díjmentesen történik, kérelmezésük nem engedhető meg.

- 3. A kitüntetett személy jogosult magát a megfelelő állami kitüntetés tulajdonosának nevezni. Kiváltság az adományozással nem jár.

- 4. Az állami kitüntetések e törvényben meghatározott ugyanazon osztálya ugyanazon személy részére egy ízben adományozható.

- 5. Az állami kitüntetések magasabb osztályának adományozása esetében a kitüntetett az előzetesen kapott alacsonyabb osztálynak is kitüntetettje marad. A polgári és katonai tagozat jelvényei együtt is viselhetők.

- 6. Állami kitüntetések posztumusz adományozására nem kerül sor.

- 7. Az állami kitüntetések adományozását a kitüntetési javaslatok előkészítéséért felelős, külön jogszabályban meghatározott szervnél vagy a feladatkör alapján érintett miniszternél (a továbbiakban: előterjesztő) lehet indítványozni, azzal, hogy önmaga, továbbá a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója kitüntetését senki nem indítványozhatja.

- 8. Állami kitüntetés adományozására javaslatot előterjesztőként a Kormány tagja – nem magyar állampolgár esetében a külpolitikáért felelős miniszter – tehet.

- 9. A 2. mellékletben meghatározott kivételektől eltekintve az állami kitüntetéssel kitüntetett személy újabb kitüntetésre az előző állami kitüntetés adományozásától számított tíz éven belül csak kivételesen, abban az esetben javasolható, ha az előző állami kitüntetés adományozását követően szerzett, az annak alapjául szolgáló érdemeket felülmúló, kimagasló érdemek azt indokolják.

- 10. Az állami kitüntetési javaslatok előkészítéséért felelős szerv és az előterjesztő az adományozásra irányuló eljárásban a kitüntetésre érdemesség megállapítása és a többszöri kitüntetés megelőzése céljából kezelheti az indítványozott és a javaslatban megjelölt személy (a továbbiakban: jelölt) nevét, születési helyét és idejét, valamint az életútjára és a kitüntetésre méltatott érdemeire közvetlenül vonatkozó, az állami kitüntetés adományozásához figyelembe vett adatokat, a javaslatot tartalmazó előterjesztésről való döntés időpontjáig.

- 11. A jelölt állami kitüntetésre való érdemessége megállapítása céljából az előkészítésért felelős szerv vagy az előterjesztő a külön törvényben meghatározott bűntettesek nyilvántartásából vagy a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából adatot igényelhet, amely kizárólag arra irányulhat, hogy a jelölt megfelel-e a 18. § (5) bekezdésében meghatározott feltételeknek. Az ellenőrzést követően a bűnügyi nyilvántartásból kapott adatot haladéktalanul törölni kell, és az előkészítő iratban a kizáró ok fennállásának tényét vagy annak hiányát kell feltüntetni.

- 12. Az e törvénnyel alapított állami kitüntetések adományozásáról a nemzetpolitikáért felelős miniszter nyilvántartást vezet. A nyilvántartás a kitüntetett személy nevét, születési helyét és idejét, az adományozott kitüntetési osztály megjelölését, valamint az adományozás rövid indokolását, az átadás időpontját tartalmazza.

- 13. Az e törvénnyel alapított állami kitüntetés adományozására irányuló előterjesztésben a megalapozott döntéshez szükséges részletességgel be kell mutatni a jelölt személy életútját, valamint az állami kitüntetés alapjául szolgáló érdemeket.

- 14. Az adományozásra jelölt az adományozást megelőzően nyilatkozatot tesz az állami kitüntetés elfogadásáról.

- 15. Az adományozási eljárás lefolytatásához szükséges adatok biztosítása céljából a kitüntetési javaslat előkészítéséért felelős szerv, az előterjesztő, valamint az elismerés adományozására jogosult a 12. pont szerinti nyilvántartásból adatot igényelhet. A köztársasági elnök, illetve hivatalának köztisztviselője a nyilvántartásba jogosult betekinteni.

#### Az állami kitüntetések leírása és az adományozás részletes szabályai

- 1. A Magyar Szent István Rend jelvénye a Szent Korona megjelenített arany ábrázolásáról függ le. A rendjel aranyszegélyű, zöld zománcozású, hullámos talpú kereszt, mely mindkét oldalán egyformán kidolgozott. A kereszt előlapja vörös középmedalionjában, arany szegélyezésű, zöld hármas halmon álló, fehér kettős kereszt, ennek talpánál nyitott-, leveles arany koronával. E motívumtól balra, illetve jobbra a rendalapítóra utaló arany M T (=MARIA THERESIA) betűkkel. Az előlap középmedalionjának arany szegélyű, fehér körgyűrűjében a Rend hagyományos jelmondata szerepel arany betűkkel: PUBLICUM MERITORUM PRAEMIUM. A kereszt hátlapja fehér középmedalionjában a Rendnek nevet adó első magyar királyra vonatkozó felirat szerepel arany betűkkel: SANCTO/STEPHANO/REGIS/APOSTOLICO. A hátlap középmedalionjának arany szegélyű, fehér zománcozású körgyűrűjében, körben zöld tölgyfakoszorú van.

- 2. Az adományozott jogosult

- 3. Magyar állampolgárok számára évenként legfeljebb három Szent István Rend kitüntetés adományozható.

#### II. A Magyar Corvin-lánc

Az adományozás rendje és feltételei

- 1. A Corvin-lánc azon magyar és külföldi állampolgár részére adományozható, aki

- a) a kitüntetés alapszabályát elfogadja,

- b) vállalja, hogy közreműködik a Corvin-lánc Testület (a továbbiakban e fejezetben: Testület) munkájában.

- 2. A Corvin-lánccal adományozottak száma egy időben a tizenötöt nem haladhatja meg.

- 3. Ha az adományozottak száma a tizenötöt eléri, további adományozásra az adományozottak egyikének kiesése esetén van lehetőség. A Corvin-lánc adományozására csak a Testület által támogatott javaslat terjeszthető elő.

- 4. A Corvin-lánc ugyanazon személy részére egy ízben adományozható. A kitüntetés leírása

- 5. A Corvin-lánc kitüntetés az olasz művésztől eredő, XV. századbeli, harmincöt milliméter átmérőjű érem másolata, amely Mátyás királyt mellképben, jobboldali profilban ábrázolja „Mathias Rex Hungariae” körirattal. Az érmet gazdag, részben zománcozott, áttört művű renaissance díszítmény övezi, melybe felül mondatszalag fonódik „Pro scientia – litteris – et artibus” felirattal. A díszítményes érem fölött aranykoszorúban Mátyás király zománcos címere van, amely arany bevonatú ezüst nyakláncon függ. A függőrész teljes hossza száz milliméter.

- 6. A Corvin-lánc kisebbített alakja a Magyar Corvin-lánc függő részének hű másolata negyven milliméteres méretben.

- 3. A Magyar Érdemrend osztályai:

- c) középkereszt a csillaggal,

- d) középkereszt,

- 5. A nagykereszt a nyaklánccal osztály kizárólag államfők részére adományozható. Az arany nyakláncon viselt nagykereszthez, arany sugaras csillag tartozik.

- 6. A Magyar Érdemrend középkeresztje 52 mm átmérőjű. 40 mm széles szalagon a nyakban viselendő. A polgári tagozat középkeresztjének szalagján a 34 mm széles sötét smaragdzöld sávot jobbról-balról 1,5 mm széles fehér és 1,5 mm széles vörös csík szegélyezi. A katonai tagozat középkeresztjének szalagján a 34 mm széles vörös sávot jobbról-balról 1,5 mm széles fehér és 1,5 mm széles zöld csík szegélyezi. A középkereszthez a bal mellre tűzendő, nyolc egyenlő sugarú, ezüstös domború csillag adományozható. A korábban adományozott középkereszthez újabb érdemek elismeréseként külön is adományozható a csillag.

- 9. A Magyar Érdemkereszt osztályai:

- 10. A Magyar Érdemkereszt 2 mm széles kör alakú, egymásba fonódó babérkoszorúban elhelyezett 42 mm átmérőjű fényezett szélű kereszt, melynek rajza a Magyar Érdemrenddel azonos, de zománcozás nélküli, és az osztály szerint arany, ezüst, illetve bronz bevonatú.

- 11. A Magyar Érdemkereszt háromszögben összehajtott 40 mm széles szalagon a bal mell fölé tűzve viselendő. Polgári tagozatának szalagján a 34 mm széles sötét smaragdzöld sávot jobbról-balról 1,5 mm széles vörös csík szegélyezi; a bronz osztály szalagjának közepén egy 2 mm széles vörös sáv, az ezüst osztály szalagján két 2 mm széles vörös sáv, az arany osztály szalagján három 2 mm széles vörös sáv húzódik. A katonai tagozat szalagján a 34 mm széles vörös sávot jobbról-balról 1,5 mm széles fehér és 1,5 mm széles zöld csík szegélyezi; a bronz osztály szalagjának közepén egy 2 mm széles zöld sáv, az ezüst osztály szalagján két 2 mm széles zöld sáv, az arany osztály szalagján három 2 mm széles zöld sáv húzódik. A kis díszítmény

- b) a középkereszt a csillaggal eredeti szalagja, keresztje és csillagja helyett a lovagkereszt viselendő a középkereszt csillagjának 20 mm átmérőjű kicsinyített másával ékesített szalagon,

- c) a középkereszt eredeti szalagja és keresztje helyett a lovagkereszt viselendő a középkereszt keresztjének 18 mm átmérőjű kicsinyített másával ékesített szalagon,

- d) a tisztikereszt eredeti jelvénye helyett a lovagkereszt viselendő a tisztikereszt jelvényének 16 mm átmérőjű, valósághű másával ékesített szalagon.

- 15. Az alapszabályokban felsorolt kitüntetések helyett a katonai szabályzatokban előírt esetekben 40 mm széles és 10 mm magas szalagsávok viselendők; a nagykereszt szalagsávján a nagykereszt csillagjának, a csillagdíszítményes középkereszt, és a középkereszt szalagsávján a középkereszt keresztjének, a tisztikereszt szalagsávján Magyarország címerének 10 mm magas kicsinyített mása helyezkedik el.

- 16. Magánalkalmakkor a kitüntetések osztályainak megfelelő, arányosan kicsinyített miniatűr viselhető szalagon.

- 17. Az alapszabályokban felsorolt kitüntetések helyett polgári ruhán magánalkalmakkor 12 mm átmérőjű rozetta viselhető; a nagykereszt rozettáján a nagykereszt csillagjának, a csillagdíszítményes középkereszt rozettáján a középkereszt csillagjának, a középkereszt rozettáján a középkereszt keresztjének, a tisztikereszt rozettáján Magyarország címerének 10 mm magas kicsinyített mása helyezkedik el.

- 19. Magyar állampolgár kitüntetése esetében a kitüntetés alapjául szolgáló érdemek nagyságán kívül a felterjesztendő személy közéleti szerepének, életkorának, esetleges korábbi kitüntetéseinek figyelembevételével a miniszterelnök terjeszti elő az adományozandó osztályt.

- 20. Magyar állampolgárok számára a Magyar Érdemrend nagykeresztjéből évenként legfeljebb öt, középkeresztjéből a csillaggal évenként legfeljebb húsz, középkeresztjéből évenként legfeljebb negyven, tisztikeresztjéből évenként legfeljebb száznegyven, lovagkeresztjéből évenként legfeljebb kettőszáznyolcvan adományozható.

- 21. Magyar állampolgárok számára a Magyar Arany Érdemkeresztből évenként legfeljebb kettőszáz, a Magyar Ezüst Érdemkeresztből évente legfeljebb kettőszázötven, a Magyar Bronz Érdemkeresztből évente legfeljebb háromszázötven adományozható.