2010. évi XXXVIII. törvény — mi változott? 2025. január 1.
A 2024. szeptember 1. és 2025. január 1. között hatályba lépett módosítások. 5 sor került be, 5 sor került ki.
← Előző módosítás (2024. szeptember 1.)Következő módosítás (2025. január 15.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 91 változatlan sor ⋯
9. § (1) A hagyatéki eljárásban a képviselőként fellépő személy képviseleti jogosultságát hivatalból kell vizsgálni.
(2) Az eljárásban a jogi képviselet nem kötelező.
(2) Az eljárásban a jogi képviselet nem kötelező. Ha az eljárás során a fél jogi képviselővel jár el, az a Pp. 244. §-ának alkalmazása szempontjából nem minősül a jogi képviselővel történő eljárás választásának.
10. § Az eljárásban az ügy érdemében is végzéssel kell határozni.
⋯ 665 változatlan sor ⋯
75. § (1) A hagyatéki eljárás költségeinek megfizetésére megfelelő határidőt kell tűzni, amely az eljárást befejező végzés jogerőre emelkedésétől számított 15 napnál későbbi nem lehet.
(2) A meg nem fizetett közjegyzői díjazás erejéig a hagyatékon a közjegyzőt törvényes zálogjog illeti meg.
(2) A meg nem fizetett közjegyzői díjazás és járulékai erejéig – ideértve az igényérvényesítés költségeit is – a hagyatékon a közjegyzőt törvényes zálogjog és elidegenítési és terhelési tilalom illeti meg.
(3) A törvényes zálogjog létrejöttét a közjegyző – a zálogjoggal biztosított követelés meghatározását is magában foglaló – végzéssel állapítja meg.
(3) A törvényes zálogjog és az elidegenítési és terhelési tilalom létrejöttét a közjegyző – a zálogjoggal biztosított követelés meghatározását is magában foglaló – végzéssel állapítja meg.
(4) A közjegyzőt megillető törvényes zálogjogot a megfelelő nyilvántartásba a közjegyző (3) bekezdés szerinti jogerős végzése alapján a megkeresésben megjelölt hagyatéki vagyontárgyra vonatkozóan a közjegyző megkeresésére jelzálogjogként kell bejegyezni, ehhez a zálogkötelezett bejegyzési engedélye, illetve a bejegyzéshez hozzájáruló zálogjogi nyilatkozata nem szükséges.
(4) A közjegyzőt megillető törvényes zálogjogot a megfelelő nyilvántartásba a közjegyző (3) bekezdés szerinti jogerős végzése alapján a megkeresésben megjelölt hagyatéki vagyontárgyra vonatkozóan a közjegyző megkeresésére jelzálogjogként kell bejegyezni, ehhez a zálogkötelezett bejegyzési engedélye, illetve a bejegyzéshez hozzájáruló zálogjogi nyilatkozata nem szükséges. Az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzéséhez a tulajdonos bejegyzési engedélye nem szükséges.
(5) Arra alkalmas hagyatéki vagyontárgyon a törvényes zálogjog a közjegyző (3) bekezdés szerinti végzése és megkeresése alapján a zálogkötelezett hozzájárulása nélkül óvadékként is létrejöhet.
⋯ 540 változatlan sor ⋯
(2) A jegyző és a közjegyző az örökhagyó gondnokság alatt állásának megállapítása és az erről rendelkezésére álló adat ellenőrzése céljából arra vonatkozóan igényelhet adatot a gondnokoltak nyilvántartásából, hogy abban az örökhagyó szerepel-e és ki a gondnoka (név, cím, egyéb elérhetőség).
(3) A jegyző és a közjegyző az örökhagyó vagyonának megállapítása és a rendelkezésre álló adatok ellenőrzése céljából adatot igényelhet a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből közvetlenül, az egyedi azonosító jellel ellátott (lajstromozott) vagyontárgyak nyilvántartásából és a zálogjogi, valamint a hitelbiztosítéki nyilvántartásból.
(3) A jegyző és a közjegyző az örökhagyó vagyonának megállapítása és a rendelkezésre álló adatok ellenőrzése céljából adatot igényelhet a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből közvetlenül, az egyedi azonosító jellel ellátott (lajstromozott) vagyontárgyak nyilvántartásából, a járműnyilvántartásból és a zálogjogi, valamint a hitelbiztosítéki nyilvántartásból.
(4) A jegyző és a közjegyző az ismert vagy ismeretlen öröklésben érdekelt e törvény szerint kezelhető adatainak megállapítása és az ezekről rendelkezésére álló adatok ellenőrzése céljából adatot igényelhet a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, valamint az anyakönyvből.
⋯ 79 változatlan sor ⋯