2010. évi XXXVIII. törvény — mi változott? 2024. július 9.

- l) öröklésben érdekelt: az örökösként érdekelt, továbbá az, aki az eljárásban hagyatéki hitelezőként, igénylőként vagy kötelesrészre jogosultként lépett fel, továbbá a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti végrendeleti végrehajtó és hagyatéki gondnok, valamint a biztosítási intézkedés, illetve a jogorvoslat iránti kérelem előterjesztése körében a gyámhatóság, valamint az a harmadik személy, akinek a részére az örökhagyó kizárólagos tulajdonában álló ingatlant, vagy osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanban az örökhagyó hagyatékát képező tulajdoni hányadot a törvényes öröklés szabályai szerint közösen öröklő törvényes örökösök – ideértve a csupán kötelesrészre jogosult, de a kötelesrészét az ingatlanból természetben megkapó törvényes örököst is – a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Foktftv.) 18/A. § (1) bekezdés c) pontja vagy 18/B. § (1) bekezdés c) pontja alapján hagyatéki eljárás keretében egyben kívánják értékesíteni, és e harmadik személy a közjegyzőnek bejelentette, hogy az ingatlant vagy tulajdoni illetőséget a hagyatéki eljárás keretében hajlandó megvásárolni, valamint aki elővásárlóként a mezőgazdasági igazgatási szerv döntése alapján e személy helyett az ingatlant vagy tulajdoni illetőséget megszerezni jogosult;

(6) A jegyző tájékoztatja az örökösként érdekelteket a Foktftv. 18/A. §-ában, illetve 18/B. §-ában foglaltakról, ha a hagyaték tárgyát képező ingatlan vagy tulajdoni illetőség a Foktftv. 18/A. §-a, illetve 18/B. §-a hatálya alá tartozhat.

- d) az örökösként érdekeltek egyezségükbe – a hagyatéki hitelezőn kívül – más személyt is be akarnak vonni, vagy a törvényes örökösök – ideértve a csupán kötelesrészre jogosult, de a kötelesrészét az ingatlanból természetben megkapó törvényes örököst is – a Foktftv. 18/A. § (1) bekezdés c) pontja vagy 18/B. § (1) bekezdés c) pontja alapján a hagyatékot képező ingatlant vagy tulajdoni illetőséget hagyatéki eljárás keretében harmadik személy részére egyben kívánják értékesíteni,

(5) A törvényes örökös a tárgyalás nélkül meghozott hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése előtt kérheti hagyatéki tárgyalás kitűzését, ha az örökséget visszautasítja, más öröklésben érdekelttel egyezséget kíván kötni, vagy a hagyaték tárgyalás nélküli átadása alapjául szolgált, az iratokhoz csatolt egyezségtől el kíván térni, illetve örökségét vagy annak egy részét hagyatéki hitelező követelésének kielégítése fejében a hagyatéki hitelezőre vagy a hagyatéki eljárásban kieséses örökösre kívánja átruházni, igénylővel kíván egyezséget kötni, vagy az örökségét, illetve annak egy részét a 94. § (3) bekezdése szerint a magyar államnak fel kívánja ajánlani, vagy a törvényes örökös bejelenti, hogy a törvényes örökösök a Foktftv. 18/A. § (1) bekezdés c) pontja vagy 18/B. § (1) bekezdés c) pontja alapján a hagyatékot képező ingatlant vagy tulajdoni illetőséget hagyatéki eljárás keretében harmadik személy részére egyben kívánják értékesíteni. A törvényes örököst erre a jogára a tárgyalás nélkül meghozott hagyatékátadó végzésben figyelmeztetni kell.

(6) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény alapján a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja, a közjegyző

- a) belföldi természetes személy és tagállami állampolgár örökös esetében a hagyaték átadásáról szóló végzésben megállapítja a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 34. § (3a) bekezdése szerinti kötelezettséget,

- b) az a) pontba nem tartozó esetben a végintézkedés ezzel ellentétes rendelkezését semmisnek tekinti; a hagyaték érintett része tekintetében a végrendeleti örökösre, a halál esetére megajándékozottra, a bizalmi vagyonkezelőre, vagy a végintézkedéssel létesített alapítványra való átszállás nem állapítható meg, illetve a hagyaték érintett része a végrendeleti örökösnek, a halál esetére megajándékozottnak, a bizalmi vagyonkezelőnek, a végintézkedéssel létesített alapítványnak ideiglenes hatállyal sem adható át.

(7) A (6) bekezdés a) pontja szerinti esetben a közjegyző az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi az államot megillető vételi jog és annak biztosítására szolgáló elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését.

(3) Ha az örökösként érdekelt a hagyatéki eljárásban az általa öröklés, halál esetére szóló ajándékozás, dologi hagyomány, végintézkedéssel létesített bizalmi vagyonkezelés jogcímén megszerzett, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező-, erdőgazdasági hasznosítású földet vagy tanyát, az ahhoz tartozó berendezést, felszerelési tárgyakat, állatállományt, munkaeszközöket, továbbá utat, árkot, halastavat, mocsarat, csatornát ajándék jogcímén a magyar államnak felajánlja, az ajándékot elfogadottnak kell tekinteni, és a közjegyző a felajánlott vagyontárgyat ajándék jogcímén a magyar államnak adja át az ajándékozó örökösként érdekelt jogszerzésének – öröklés, halál esetére szóló ajándékozás, dologi hagyomány, végintézkedéssel létesített bizalmi vagyonkezelés – megfelelő jogcímen történt közbenső jogszerzése megállapításával.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak esetén az örökös illetékfizetési kötelezettségére az örököstársnak való ingyenes átengedés szabályait kell alkalmazni, a 73. § alkalmazása során örökösnek az állami vagyonnal kapcsolatos polgári jogi jogviszonyokban képviselő szervet kell tekinteni.

### Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése a hagyatéki eljárás keretében harmadik személy részére történő értékesítéssel

95. § (1) Ha a Foktftv. 18/A. § (1) bekezdés c) pontja alapján az ingatlant, vagy a Foktftv. 18/B. § (1) bekezdés c) pontja alapján a hagyatékot képező tulajdoni illetőséget – ideértve azt is, ha az ingatlan kivett út, kivett árok, illetve kivett csatorna alrészletet is tartalmaz – az örököstársak (ideértve a csupán kötelesrészre jogosult, de a kötelesrészét az ingatlanból természetben megkapó törvényes örököst is) a hagyatéki eljárás keretében harmadik személy részére egyben értékesítik, és az ingatlan vagy a hagyatékot képező tulajdoni illetőség teljes hatályú átadásának akadálya nincs, a közjegyző a tulajdonjog átruházására vonatkozó jognyilatkozatokat egyezségbe foglalja. Az egyezség tartalmára a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény adásvételi szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A közjegyző a szerző fél tulajdonszerzési képességét, valamint a tulajdonjog megszerzésének a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben előírt feltételeinek fennállását nem vizsgálja.

(3) A közjegyző a felek egyezségét megküldi a mezőgazdasági igazgatási szervnek, egyidejűleg a hagyatéki eljárást a mezőgazdasági igazgatási szerv döntésének közléséig felfüggeszti. A hagyatéki eljárás felfüggesztése alatt rész-hagyatékátadó végzés (79. §) hozható.

(4) Ha az ingatlan vagy tulajdoni illetőség teljes hatállyal történő átadásának akadálya nincs, a közjegyző a mezőgazdasági igazgatási szervnek az egyezséget jóváhagyó döntése alapján a felek egyezségét a mezőgazdasági igazgatási szerv döntésében szereplő személlyel – aki az egyezségben a vevőként egyezséget kötő személy helyébe lép, ha ez a személy nem azonos az egyezségben vevőként szereplő személlyel – jóváhagyja és az ingatlant adásvétel jogcímén e harmadik személy részére adja át az örökösként érdekeltnek minősülő törvényes örököstársak – ideértve a csupán kötelesrészre jogosult, de a kötelesrészét az ingatlanból természetben megkapó törvényes örököst is – közössége tagjai öröklés jogcímén történt közbenső jogszerzése megállapításával az egyes törvényes örököstársakat – ideértve a csupán kötelesrészre jogosult, de a kötelesrészét az ingatlanból természetben megkapó törvényes örököst is – illető tulajdoni hányad feltüntetése nélkül. Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv az egyezség jóváhagyását megtagadta, a közjegyző az egyezség jóváhagyását megtagadja és a hagyatéki eljárást folytatja.

(5) Az (1)–(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény szerinti mező-, erdőgazdasági hasznosítású földet, vagy annak tulajdoni illetőségét a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti tanyának minősülő ingatlant, vagy annak tulajdoni illetőségét az örökösként érdekelt a hagyatéki eljárásban adásvétel jogcímén ruházza át az öröklésben érdekelt más személyre, vagy a kieséses örökösre.

### A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény alapján mező-, erdőgazdasági hasznosítású földnek minősülő kis értékű ingatlanok átadásának különös szabályai

104/A. § (1) A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény 28/A. §-a szerinti hagyaték esetében a közjegyző a hirdetményi kézbesítés szabályai szerint hirdetményt bocsát ki, amelyben feltünteti a hagyatéki eljárás tárgyát képező ingatlanokat, illetve tulajdoni illetőségeket és felhív mindenkit, aki a hagyatékra öröklésben érdekeltként igényt tart, vagy a hagyatékkal szemben öröklésben érdekeltként igényt kíván érvényesíteni, hogy azt a közjegyzőnek a hirdetmény kézbesítésétől számított egy éven belül (a továbbiakban: igénybejelentési határidő) írásban jelentse be (a továbbiakban: igénybejelentés).

(2) A közjegyző a hagyatéki eljárásról az államot az állami vagyonnal kapcsolatos polgári jogi jogviszonyokban képviselő szerven keresztül a hirdetmény megküldésével tájékoztatja, valamint a hirdetményt megküldi a hagyatéki leltárban szereplő ismert öröklésben érdekelteknek.

104/B. § (1) A hirdetmény közzétételéhez fűződő jogkövetkezmények az országos kamara nyilvántartásában való közzététel napján állnak be.

(2) Az igénybejelentési határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs.

(3) Ha az igénybejelentési határidő alatt a közjegyzőhöz igénybejelentés érkezik, az eljárást az általános szabályok szerint kell lefolytatni.

(4) Ha az igénybejelentési határidő alatt a közjegyzőhöz igénybejelentés nem érkezik, és a közjegyző a hagyatékot szállomány jogcímén az államnak átadja, a hagyatékátadó végzést a közjegyző a hirdetményi kézbesítés szabályai szerint kézbesíti, annak egy kiadmányát pedig megküldi azoknak, akiknek a hirdetményt az 104/A. § (2) bekezdése szerint megküldte. A hagyatékátadó végzés ellen a hirdetményi kézbesítésétől számított 15 nap alatt fellebbezni lehet.

(5) Az államot mint szállományost az örökös jogállása illeti meg azzal, hogy az igénybejelentési határidő alatt be nem jelentett igényeket az állammal szemben az állam tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartási bejegyzése ranghely szerinti időpontjától számított 5 éves elévülési határidőn belül lehet érvényesíteni.

127. § E törvénynek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XVII. törvénnyel megállapított 104/A. § (2) bekezdését és 104/B. § (4) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben akként kell alkalmazni, hogy a 104/A. § (2) bekezdése szerinti hirdetményt és a hagyatékátadó végzés 104/B. § (4) bekezdése szerinti kiadmányát nem kell megküldeni az öröklésből a rendelkezésre álló adatok alapján kiesett személyeknek, ugyanakkor meg kell küldeni a hagyatéki leltárban nem szereplő ismert öröklésben érdekelteknek is.