2010. évi XXXVIII. törvény — mi változott? 2011. január 1.

- c) az a) és b) pontokban foglaltak hiányában az örökhagyó belföldi elhalálozásának helye,

- d) az a)–c) pontokban foglaltak hiányában a hagyatéki vagyon fekvésének helye,

- e) az a)–d) pontokban foglaltak hiányában a Magyar Országos Közjegyzői Kamara – az öröklésben érdekelt hozzá benyújtott kérelme alapján történő – kijelölése

szerinti közjegyző illetékes.

- dc) az örökhagyó hagyatékához tartozó, a halállal az örökösként érdekeltre átszálló jognak vagy követelésnek a hagyatéki eljárásban fellépő kötelezettje, és

- h) kieséses örökös: aki a hagyaték megnyíltával az örökhagyónak – sem a törvényes, sem a végrendeleti öröklés rendje szerint – nem örököse, de ha valamelyik örökös az öröklésből kiesett volna, akkor az örökhagyó törvényes vagy végrendeleti örökösévé lenne;

- l) öröklésben érdekelt: az örökösként érdekelt, továbbá az, aki az eljárásban hagyatéki hitelezőként, igénylőként vagy kötelesrészre jogosultként lépett fel, továbbá a biztosítási intézkedés, illetve a jogorvoslat iránti kérelem előterjesztése körében a gyámhatóság;

- n) örökösként érdekelt: aki az eljárásban örökösként lép fel, ideértve azt is, akit az örökhagyó dologi hagyományban vagy halála esetére szóló ajándékban részesített, valamint az utóörököst és a dologi utóhagyományost is;

- o) utóörökös: aki az örökhagyó végrendeleti intézkedése alapján az örökségben vagy annak egy részében valamely eseménytől vagy időponttól kezdve az eddigi örököst váltja fel.

(2) A meghagyás és a kötelmi hagyomány jogosultjára a hagyatéki eljárásban a hagyatéki hitelezőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) Ha az örökhagyó végakaratának egésze vagy része végrehajtására végrendeletében cselekvőképes nagykorú vagy jogi személyt nevez meg, e személy (végrendeleti végrehajtó) öröklésben érdekeltnek tekintendő.

(5) Ha végintézkedésében az örökhagyó alapítvány létrehozásáról rendelkezett, azt a hagyatéki eljárásban örökösként érdekeltnek kell tekinteni.

11. § (1) A közjegyző a hagyatéki eljárás iratait bíróság részére postai úton kézbesíti, a megkeresett bíróság pedig postai úton válaszol a megkeresésre. A cégbírósággal való levelezésre a (2) bekezdésében meghatározott eljárás alkalmazandó.

(2) A közjegyző a hagyatéki eljárás iratait cégbíróság, közigazgatási szerv vagy más hatóság részére elektronikus úton, a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvény rendelkezései szerint kézbesíti, a megkeresett cégbíróság, közigazgatási szerv vagy más hatóság pedig a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvény rendelkezései szerint válaszol a megkeresésre.

(3) A hagyatéki eljárásban érdekelt a hagyatéki ügy megjelölésével elektronikus beadványában kérheti, hogy a részére szóló iratok a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényben foglalt, a hivatalos szerv iratainak kézbesítésére vonatkozó szabályok szerint, elektronikus úton kerüljenek kézbesítésre.

(4)

(5) Az elektronikus úton való kézbesítés alóli kivételt jelenti, ha az okirat papír alapú bemutatása, megtekintése szükséges, vagy a kézbesítés elektronikus úton nem lehetséges; erre különösen akkor kerülhet sor, ha az eredetileg papír alapú okiratok nagy mennyisége miatt azok digitalizálása aránytalan nehézséggel járna, vagy ha a papír alapú okirat valódisága vitás. A postai úton történő kézbesítést a közjegyző hivatalból elrendelheti és indokolt kérelemre engedélyezheti.

(2) A megkeresésben foglaltak teljesítését csak akkor lehet megtagadni, ha az jogszabályba ütközik. Ha a megkeresés teljesítésére más jogosult, a megkeresett a megkeresést haladéktalanul, de legkésőbb a megkeresés megérkezésétől számított öt napon belül a megkeresés teljesítésére jogosulthoz továbbítja, és erről egyidejűleg tájékoztatja a megkeresőt.

(3) A megkeresést térítésmentesen, az abban foglalt határidőn belül kell teljesíteni. A megkeresett szerv vezetője ezt a határidőt annak letelte előtt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja. Ha az adat elektronikusan rögzített nyilvántartásban áll rendelkezésre, a megkeresést öt napon belül kell teljesíteni.

18. § (1) Ha a közjegyző végzése több személyt vagy vagyontárgyat, illetve ügyet érint, és a végzésben foglalt egyes rendelkezések alapján történő intézkedésekhez a végzés rendelkező részét az abban foglaltak teljesítése céljából valamely hatóságnak, intézménynek vagy egyéb, az intézkedésben érdekeltnek meg kell küldeni, a közjegyző a végzésnek csak az adott személyre és vagyontárgyra vonatkozó kivonatát küldi meg, amely az intézkedés foganatosításához szükséges.

(2) Ha a közjegyzőnek hatósági megkeresésre vagy az érdekelt kérelmére kell a hagyatékban, vagy annak egy részében érvényesülő öröklési rendet igazolnia, a közjegyző a végzésnek csak az adott személyre és vagyontárgyra vonatkozó olyan kivonatát küldi meg, amely a megkeresés vagy a kérelem teljesítéséhez szükséges.

(3) Ha végrendeletben az örökhagyó alapítvány létrehozásáról rendelkezett, arról a bíróságot a közjegyző értesíti. Az alapítvány nyilvántartásba vételéről a bíróság kérelem nélkül, a végrendelet tartalma alapján dönt.

(3) Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt bejelentést a jegyzőnél kell megtenni. Ha a bejelentés nem tartalmazza a (2) bekezdésben írottakat, a jegyző a bejelentőt nyolc napon belül – megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – hiánypótlásra hívja fel. A jegyző az eljárást végzéssel megszünteti, ha a bejelentő a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, és az erre megállapított határidő eltelte előtt a határidő meghosszabbítását sem kérte. A jegyző az eljárást megszünteti akkor is, ha a bejelentő a hiányokat a meghosszabbított határidő alatt sem pótolta. Az e bekezdés szerinti megszüntető végzés meghozatalára és az ellene rendelkezésre álló jogorvoslatra a Ket. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(4) A jegyző az eljárás megindulását követő nyolc napon belül megkezdi a leltározást.

- b) a jegyző vagy a közjegyző rendelkezésére álló adatok alapján valószínű, hogy a bejelentett hagyatéki tartozások meghaladják a hagyaték értékét.

- ac) cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes nagykorú,

- e) a hatósági tanú igénybevételére

vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

23. § (1) A leltárt 30 napon belül el kell készíteni. E határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a jegyző a kötelező leltározás alá eső vagyontárgyról vagy a leltár felvételét kötelezővé tevő tényről, körülményről okiratból tudomást szerzett. A (4) bekezdésben meghatározott kivételen kívül e határidő meghosszabbítása, valamint a leltár elkészítésének felfüggesztése vagy szünetelése nem lehetséges.

(2)

- c) cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes nagykorú,

(2) A leltárba felvett ingóság értékének feltüntetése előtt az öröklésben érdekeltek arra – az érték meghatározását megkönnyítő adatok közlésével, a tárgy általuk becsült értékének megjelölésével – nyilatkozatot tehetnek. Erről a helyszíni leltározásról és a meghallgatásról szóló értesítés tájékoztatást tartalmaz.

28. § (1) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján az örökhagyó a halálakor közjegyző, ügyvéd, önálló bírósági végrehajtó, igazságügyi szakértő, gyám vagy gondnok volt, ennek tényét, valamint azoknak a vagyontárgyaknak, iratoknak a jegyzékét, amelyek az örökhagyó e tevékenységével kapcsolatosak és a leltárban nem szerepelnek, jegyzőkönyvben kell feltüntetni.

(3) A jegyző vagy a közjegyző a (2) bekezdésben meghatározott szakmai szervezet részére az (1) bekezdésben foglalt jegyzőkönyvet megküldi. A jegyzőkönyvet akkor is meg kell küldeni, ha leltározásra nem került sor.

(4) A jegyző vagy a közjegyző a szükséges intézkedések megtétele végett haladéktalanul értesíti a halálesetről – ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy a halál pillanatában ilyen személy volt – az örökhagyó gondnokát, illetve gyámját.

(5) Ha a leltározás során az örökhagyó életbiztosítási vagy halálesetre szóló balesetbiztosítási szerződése a jegyző vagy a közjegyző birtokába kerül, akkor a szerződésben szereplő biztosítót az örökhagyó haláláról értesíti.

- a) az öröklésben érdekelt méhmagzat, cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes, ismeretlen helyen levő vagy ügyeinek vitelében akadályozott személy öröklési érdeke veszélyeztetve van,

(3) Ha az öröklésben méhmagzat, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy látszik érdekeltnek, a jegyző a hagyatéki leltár felvétele során e személy törvényes képviselőjét, ügygondnokát és a nevében eljáró eseti gondnokot, valamint az ismeretlen helyen tartózkodó vagy az ügyben más okból eljárni nem tudó, törvényes képviselővel vagy meghatalmazottal nem rendelkező személy részére kirendelt ügygondnokot vagy eseti gondnokot meghallgatja.

- c) felelős őrzésre birtokba adását (birtokban hagyását),

- d) a zárlatát, szükség esetén zár alá vétellel – ha e törvény másképp nem rendelkezik – a bírósági végrehajtásról szóló törvényben szereplő zárlat szabályainak és a zárgondnokra vonatkozó szabályoknak a megfelelő alkalmazásával,

- f) értékesítését, és a vételárnak az a) vagy b) pont szerinti megőrzését, ha azok

- fa) gyors romlásnak vannak kitéve,

- fb) huzamos tárolásra alkalmatlanok,

- fc) kezelésük, tárolásuk, illetve őrzésük – különösen a vagyontárgyak értékére vagy tárolási, kezelési költségeire tekintettel – aránytalan és jelentős költséggel járna, vagy

- fd) értékük az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolás miatt jelentősen csökkenne.

(2) Ha a leltár szerint a hagyatékban a gazdasági társaságokról szóló törvényben vagy a szövetkezetekről szóló törvényben meghatározott társasági, illetve szövetkezeti részesedés van, – amíg a leltárt meg nem küldték a közjegyzőnek, a jegyző, azt követően – a közjegyző biztosítási intézkedésként a tagsági (szövetkezeti) jogok gyakorlására a társaság (szövetkezet) vagy a működésében érintett más személy, szervezet indokolt kérelmére ügygondnokot rendelhet ki, ha az intézkedés nyilvánvalóan a társasági (szövetkezeti) vagyon megóvása vagy a társaság (szövetkezet) működésének biztosítása érdekében szükséges. Az ügygondnok vagyoncsökkenést eredményező határozat hozatalát a szavazatával nem támogathatja és a hagyaték terhére vagyoni kötelezettségeket nem vállalhat, kivéve, ha ezzel az érintett társaságot (szövetkezetet) és az örökösként érdekeltet nyilvánvaló károsodástól óvja meg.

(3) Ha a leltár szerint a hagyatékban követelés van, annak behajtására az öröklésben érdekelt kérelmére a közjegyző ügygondnokot rendelhet ki.

(4) Ha arra hivatalból nem került sor, az ügygondnokot bármelyik örökösként érdekelt kérelmére a közjegyző (a leltár megküldéséig a jegyző) végzésben kirendeli, és feladatáról a végzés megküldésével egyidejűleg – ha az a végrendelet későbbi előkerülése miatt változik, akkor ismételten – tájékoztatja. Ha valamennyi öröklésben érdekelt közös kérelemben kéri meghatározott személy ügygondnokul történő kirendelését, akkor a kérelemben megjelölt személyt kell kirendelni; e kérelemben az öröklésben érdekelteknek nyilatkozniuk kell arról, hogy más öröklésben érdekeltről nincs tudomásuk.

(5) A (2)–(4) bekezdésekben meghatározott ügygondnok csak akkor rendelhető ki, ha az eljárásának előrelátható díját és költségeit a kérelmező – a hagyatéki eljárás költségeitől függetlenül – megelőlegezi és viseli.

(6) Végrendeleti öröklés esetében az (1)–(5) bekezdésben foglaltakat csak akkor lehet alkalmazni, ha az adott tevékenységet nem végrendeleti végrehajtó látja el.

- a) méhmagzat, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy és nincs törvényes képviselője vagy törvényes képviselője akár a törvény kizáró rendelkezése folytán, akár tényleges akadály miatt az ügyben nem járhat el, vagy

34. § (1) A jegyző által elrendelt biztosítási intézkedést a jegyző maga foganatosítja. A közjegyző által elrendelt biztosítási intézkedést a közjegyző maga is foganatosíthatja, vagy annak foganatosítása végett a vagyontárgy fekvése szerint illetékes jegyzőt keresi meg. A megkeresett jegyző a megkeresést haladéktalanul köteles teljesíteni.

(2) A végrendeleti végrehajtó és a kirendelt ügygondnok az általa foganatosított biztosítási intézkedéséről a jegyző vagy a közjegyző utasítása szerint beszámol.

38. § (1) Ha a biztosítási intézkedéssel érintett vagyontárgyon fennálló rendelkezési, birtok- vagy használati jogot közhiteles vagy pénzforgalmi szolgáltató által vezetett nyilvántartás tartalmazza, és az intézkedés nyilvántartásba vételére jogszabály lehetőséget biztosít, az intézkedés nyilvántartásba vétele iránt a nyilvántartást vezető hatóságot vagy pénzforgalmi szolgáltatót meg kell keresni. A megkeresett a biztosítási intézkedést haladéktalanul nyilvántartásba veszi, és ennek megtörténtéről a megkeresőt tájékoztatja.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségről a biztosítási intézkedést elrendelő végzés tájékoztatást tartalmaz.

46. § (1) Ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy az örökhagyó írásbeli végintézkedést tett, a közjegyző – ha annak eredeti példánya nem áll rendelkezésére – annak (vagy törvény rendelkezése esetén hiteles másolatának vagy kiadmányának) átadására felhívja az azt birtokában tartó hatóságot vagy személyt.

- a) az öröklésben érdekeltnek nincs törvényes képviselője és méhmagzat, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy,

(2) Ha a közjegyző által ismert adatok arra utalnak, hogy az öröklésben érdekeltnek cselekvőképességét korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezése indokolt és annak elmaradása a hagyatéki eljárásban károsodását okozhatja, erről a közjegyző az illetékes ügyészt vagy az illetékes gyámhatóságot, az öröklésben érdekeltnek az érdekeltségére vonatkozó és a rendelkezésre álló más adatok közlése mellett, a gondnokság alá helyezési eljárás esetleges megindítása végett értesíti.

(3) A végintézkedéssel létesített alapítvány nyilvántartásba vételéig az alapítvány javára rendelt vagyon kezeléséről – ha az nem a végrendeleti végrehajtó feladata – a közjegyző által kirendelt ügygondnok a biztosítási intézkedésekre irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával köteles gondoskodni.

(2) A közjegyző az özvegyi jog jogosultját és a törvényes állagörökösöket az özvegyi jog megváltásának lehetőségéről az idézésben tájékoztatja.

(2) A tárgyalás elhalasztása esetén, ha az öröklésben érdekeltek – az elhalasztást megelőzően vagy azt követően – egyezően kérik, a közjegyző tárgyaláson kívül, a rendelkezésre álló adatok alapján dönthet a hagyaték átadásáról, és e döntést kézbesítés útján közli.

- bb) polgári per vagy a bíróság hatáskörébe tartozó más polgári eljárás

van folyamatban.

72. § (1) A hagyatéki eljárás költsége:

- b) az ügygondnok eljárásának külön jogszabályban meghatározott díja és költségtérítése (gondnoki díjazás),

- c) a biztosítási intézkedés elrendelésével és foganatosításával kapcsolatban felmerült, külön jogszabályban meghatározott költség (biztosítási intézkedés költsége), valamint

- d) a külföldi hatósághoz intézett megkereséssel összefüggésben felmerült költség.

- c) az igénylő okirattal valószínűsíti,

hogy az ingó vagyontárgy nem tartozik a hagyatékhoz, hanem az igénylőt illeti meg.

- b) a vagyontárgy tulajdonjogára igényt tartó személy a hagyatéki tárgyalás berekesztéséig közokirattal igazolja, hogy javára a tulajdonjogot a nyilvántartásba bejegyezték.

(2) A közjegyző akkor is teljes hatállyal adja át a hagyatékot, ha csak másodlagos öröklési vita merült fel és e vitában az igény előterjesztője a teljes hatályú hagyatékátadáshoz hozzájárult, vagy az igénye összegének megfelelő pénzösszeget a többi örökösként érdekelt biztosítékként közjegyzői letétbe helyezte. A közjegyző a letétbe helyezett biztosíték összegét a teljes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követő 30. nap leteltét követően haladéktalanul a letevőnek fizeti ki, kivéve, ha az igény előterjesztője a 30. napig – az érkeztetett keresetlevél egy példányával – igazolja, hogy igénye érvényesítése érdekében bírósági eljárást kezdeményezett. A közjegyzői letétbe helyezett biztosítékkal egy tekintet alá esik, ha az örökösként érdekelt beleegyezik, hogy a hagyatékba tartozó ingatlanra az igény összege erejéig jelzálogjogot jegyezzenek be, és a bejegyzés költségeit megelőlegezi. A közjegyző a költségeknek az örökösként érdekelt általi megelőlegezése után a jelzálog bejegyzése iránt megkeresi az ingatlanügyi hatóságot. Ha az örökösként érdekelt a törlés díját megelőlegezi, és az, aki a vitatott igényt a hagyatéki eljárásban előterjesztette a teljes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követő 30 napon belül – az érkeztetett keresetlevél egy példányával – nem igazolja, hogy igénye érvényesítése érdekében bírósági eljárást kezdeményezett, a közjegyző a jelzálog törlése iránt megkeresi az ingatlanügyi hatóságot.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott bírósági eljárást kezdeményező keresetlevélben – a jogszabályban meghatározottakon kívül – fel kell tüntetni a pénzösszeg letételének, illetve a jelzálogjog bejegyzésének tényét, és kérelmet kell előterjeszteni az azokról való döntés iránt. A bíróság jogerős ítéletét vagy a pert megszüntető vagy megszűnését megállapító végzését a közjegyzői letéttel kapcsolatos intézkedések megtétele céljából a közjegyzőnek, a jelzálogjoggal kapcsolatos intézkedések megtétele céljából az ingatlanügyi hatóságnak is megküldi; ugyanezen célból a keresetlevél idézés kibocsátása nélkül történő jogerős elutasításáról szóló végzést csak akkor küldi meg a közjegyzőnek, illetve az ingatlanügyi hatóságnak, ha a keresetlevél beadásához fűződő jogi hatályok fennmaradása nem következett be.

84. § A közjegyző özvegyi joggal terhelten és teljes hatállyal adja át a hagyatékot, ha csak e jog vagy annak terjedelme vitás.

(2) A hagyatékot ideiglenes hatállyal megszerző a neki ideiglenesen átadott hagyatékot – kivéve a biztosítási intézkedés alapján más személy birtokába kerülő, illetve abban maradó vagyontárgyat – birtokában tarthatja, a birtokában nem lévő vagyontárgyakat birtokba veheti és azokat jóhiszemű birtokosként használhatja, de el nem idegenítheti és meg nem terhelheti a hagyaték teljes hatályú átadásáig vagy a hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válásának megállapításáig.

- ab) ha az érdekeltek között méhmagzat, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy van, akkor a gyámhatósággal;

(2) Ha az örökösként érdekelt a hagyatéki eljárásban az általa öröklés, halál esetére szóló ajándékozás, dologi hagyomány jogcímén megszerzett hagyatéki vagyon egészét vagy részét az öröklésben érdekelt más személyre, a kieséses örökösre vagy a hagyatéki hitelezőre átruházza, avagy az igénylőnek – az eredetileg a hagyatékhoz tartozónak tekintett – vagyontárgyra vonatkozó igényét elismeri, a közjegyző ezeket a jognyilatkozatokat egyezségbe foglalja, és dönt az egyezség jóváhagyása felől. Ha a közjegyző ezen egyezséget jóváhagyta, a hagyatékot az egyezség szerinti jogcímen szerző félnek adja át az örökös öröklés jogcímén történő közbenső jogszerzésének megállapítása mellett.

(3) Ha az örökösként érdekelt a hagyatéki eljárásban az általa öröklés, halál esetére szóló ajándékozás, dologi hagyomány jogcímén megszerzett a mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld, a hozzá tartozó berendezés, felszerelési tárgyak, állatállomány és munkaeszközök öröklését a Magyar Állam részére felajánlja, azt elfogadottnak kell tekinteni. Ilyenkor a közjegyző a hagyatékot ajándékozás jogcímén a Magyar Államnak adja át az örökös öröklés jogcímén történő közbenső jogszerzésének megállapítása mellett.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak esetén az örökös illetékfizetési kötelezettségére az örököstársnak való ingyenes átengedés szabályait kell alkalmazni.

### Az özvegyi jog megváltása

96. § (1) Az özvegyi jog megváltását az özvegy, illetve az örökösként érdekelt a hagyatéki tárgyalás berekesztéséig kérheti.

(2) Az özvegyi jog megváltásának a póthagyatéki vagyonra nézve a póthagyatéki eljárásban is helye van.

(3) A megváltásra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha örökhagyó életbiztosítási vagy halálesetre szóló balesetbiztosítási szerződésének kedvezményezettje az örökös.

(4) Az özvegyi jog megváltása iránti kérelem az özvegyi joggal terhelt hagyatéki vagyon, illetve vagyontárgy meghatározott hányadára, illetőleg meghatározott vagyontárgyra is előterjeszthető.

97. § (1) Ha az özvegyi jog megváltásáról egyezség születik, annak jóváhagyásáról a közjegyző dönt, és a hagyatékot ennek megfelelően adja át.

(2) Egyezség hiányában, ha az örökösök között öröklési jogi vita nincs, és a hagyaték teljes hatályú átadásának van helye, a közjegyző a megváltás kérdésében külön végzéssel dönt. Ennek érdekében – szükség esetében – bizonyítást folytat le és döntése során figyelembe veszi a haszonélvező jogait és méltányos érdekeit. A közjegyző a hagyatékot a külön végzés jogerőre emelkedése után – a külön végzésben foglaltakra is figyelemmel – teljes hatállyal adja át. Ha a külön végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a megváltás kérdésében egyik érdekelt sem érvényesíti igényét a bíróság előtt, a közjegyző külön végzése végrehajthatóvá válik, a megváltáshoz fűződő jogok pedig elenyésznek. A 30 napos perindítási határidő számítása, illetve a közjegyző külön végzésének jogerőre emelkedése vagy megváltoztatása tekintetében a külön törvényben meghatározott közvetítői eljárás (93. §) megindításának, illetve eredményének jogkövetkezményeit megfelelően alkalmazni kell.

(3) Egyezség hiányában, ha az örökösök között öröklési jogi vita van, a közjegyző a hagyatékot az özvegyi joggal terhelten a törvényes öröklés általános rendje szerint ideiglenes hatállyal adja át az örökösöknek. A megváltáshoz fűződő jogait az érdekelt a 114. §-ban foglaltaknak megfelelően perrel érvényesítheti. Ha azonban 30 nap alatt igényét nem érvényesíti, a megváltáshoz fűződő jogok elenyésznek. A 30 napos perindítási határidő számítása tekintetében a külön törvényben meghatározott közvetítői eljárás (93. §) megindításának jogkövetkezményeit megfelelően alkalmazni kell.

(4) Ha a bíróság utóbb öröklési jogi vita felől dönt, és ez a megváltás alapjául szolgáló hagyaték megosztása tekintetében változást eredményezhet, az érdekelt a megváltáshoz fűződő jogát a bíróság előtt legkésőbb az elsőfokú határozat meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig érvényesítheti.

98. § (1) A jegyző vagy a közjegyző amint arról tudomást szerez, hogy az örökhagyó végrendeleti végrehajtót nevezett meg, haladéktalanul értesíti őt, és a végrendelet rá vonatkozó tartalmát vele közli.

(2) A jegyző vagy a közjegyző amint a végrendeleti végrehajtó személyéről tudomást szerez, értesíti a végrendeleti végrehajtót jogairól és kötelezettségeiről, valamint felhívja őt, hogy nyilatkozzon megbízatása elfogadásáról. A megbízatás elfogadottnak minősül az erről szóló nyilatkozatnak a jegyző vagy a közjegyző előtt, a jegyző vagy a közjegyző által felvett jegyzőkönyvbe foglaltan történő megtételével, illetve az elfogadásról szóló, teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozatnak a jegyző vagy a közjegyző általi dokumentált átvételével.

(3) Ha a végrendeleti végrehajtó az értesítés és tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül megbízatását a (2) bekezdés szerint nem fogadja el, a hagyatéki eljárásban úgy kell tekinteni, mintha a végrendeleti végrehajtói megbízatás nem jött volna létre. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

(4) A végrendeleti végrehajtó megbízatásának létrejöttét vagy létre nem jöttét a jegyző vagy közjegyző végzéssel állapítja meg; a végzést az öröklésben érdekeltekkel – ha a végzést a jegyző hozta meg, azt a közjegyzővel is – közölni kell.

(5) A végrendeleti végrehajtó megbízatásának létrejöttét megállapító végzésben fel kell tüntetni a végrendeleti végrehajtónak a végrendelet és a jogszabályok szerinti jogait és kötelezettségeit. Egyes jogosultságainak gyakorlása vagy egyes kötelezettségeinek teljesítése céljából a végrendeleti végrehajtó kérelmére a közjegyző a végzés egyes rendelkezéseiről kivonatot készít.

99. § (1) A végrendeleti végrehajtó jogaira és kötelezettségeire a végintézkedés az irányadó; feladatát az örökhagyó utasításai és rendes gazdálkodás szabályai szerinti köteles ellátni. Különböző feladatokra más-más végrendeleti végrehajtó is megnevezhető. A jogszabályok betartása alól az örökhagyó jogszabályba ütköző utasítása nem mentesíti, de ha az örökhagyó célja jogszerű magatartással elérhető, a jogellenes utasítás teljesítése helyett a végrendeleti végrehajtó ez utóbbit köteles megtenni.

(2) Ha a végrendelet a végrendeleti végrehajtó jogait és kötelezettségeit nem határozza meg, a végrendeleti végrehajtó joga és kötelezettsége, hogy

- a) az eljáró hatóságokat a hagyaték leltározásában segítse, és az örökösök javára szükség esetén biztosítási intézkedés elrendelését indítványozza,

- b) követelje a végintézkedés rendelkezéseinek foganatosítását az örököstől, a hagyományostól, és ennek érdekében, amíg az örökhagyó végintézkedésében részesített személy maga fel nem lép, annak javára, de a saját nevében a bíróság előtt is eljárjon,

- c) a hagyatéki vagyon kezelésére irányuló jogkörében a hagyatékot birtokba vegye, és

- ca) a hagyatéki hitelezőket – különösen a halaszthatatlan kifizetéseket – a saját nevében eljárva, de a hagyaték terhére kielégítse,

- cb) a hagyatéki követeléseket a saját nevében eljárva, de a hagyaték javára érvényesítse,

- cc) az örökhagyó gazdasági társaságban (szövetkezetben) fennálló és a hagyaték megnyíltával az örökösre átszállt tagsági jogait gyakorolja,

- d) a hagyatékátadó végzés (ideértve a rész-hagyatékátadó végzést is) jogerőre emelkedését követően maga foganatosítsa annak rendelkezéseit.

(3) A végrendeleti végrehajtó a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feladata ellátása során a hagyatékhoz tartozó vagyontárgy vonatkozásában

- a) kötelezettségeket nem vállalhat, illetve a vagyontárgyat nem idegenítheti el, kivéve, ha ahhoz minden öröklésben érdekelt hozzájárult,

- b) a hagyaték terhére ingyenesen nem rendelkezhet.

100. § (1) A végrendeleti végrehajtóra a törvényben foglalt eltérésekkel a megbízottra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(2) A végrendeleti végrehajtó az e minőségében végzett tevékenységével az öröklésben érdekelteknek – a rájuk vonatkozó rész tekintetében – okozott károkért a szerződésen kívüli károkozás szabályai szerint felel.

(3) A végrendeleti végrehajtó indokolt kiadásait az örökösök kötelesek megtéríteni. Ha a végrendeleti végrehajtót az örökhagyó a hagyatékban részesítette, a megbízatás teljesítéséért járó díjba a részesítés értéke – a végrendelet arra vonatkozó rendelkezésének hiányában – nem számít bele.

101. § (1) A végrendeleti végrehajtó megbízatása megszűnik:

- a) a végintézkedésben arra meghatározott határidő elteltével, feltétel bekövetkeztével vagy ezek hiányában a hagyatéki eljárás jogerős befejeződésével,

- b) a végrendeleti végrehajtó halálával, megszűnésével,

- c) lemondással,

- d) a megbízatás megvonásával,

- e) ha a megbízatás betöltéséhez szükséges, a törvényben előírt feltételek már a megbízatás elfogadásakor sem álltak fenn, vagy utóbb megszűntek.

(2) A végrendeleti végrehajtó megbízatásáról való lemondására a megbízatás elfogadásának alaki követelményei irányadóak; hatálya a közjegyzőhöz érkezéssel áll be.

(3) A végrendeleti végrehajtótól megbízatását az öröklésben érdekelt személyek egyhangúlag, ugyanazon okiratba foglalt közös nyilatkozatban megvonhatják. A nyilatkozatot a közjegyző részére el kell juttatni, aki azt a végrendeleti végrehajtóval haladéktalanul közli; a megvonás hatálya e közléssel áll be.

(4) A közjegyző a végrendeleti végrehajtót az örökhagyó egyes rendelkezéseinek teljesítése alól nemperes eljárásban felmentheti, ha azt a végrendeleti végrehajtó és a feladat teljesítésében érdekelt személyek közösen kérik és a rendelkezések teljesítése a hagyatékot jelentősen veszélyeztetné.

(5) Amennyiben a végrendeleti végrehajtó megbízatása a hagyatéki eljárás során megszűnik, a megbízatás megszűnését – az (1) bekezdés b) pontjában foglalt eset kivételével – a jegyző vagy a közjegyző bármely érdekelt kérelmére végzéssel megállapítja. A végrendeleti végrehajtó felmentését az örökhagyó egyes rendelkezéseinek teljesítése alól – ezek pontos megjelölésével – a közjegyző végzéssel állapítja meg; a végzést az öröklésben érdekeltekkel közölni kell. A felmentés kérdésében a közjegyző a hagyatéki eljárást érdemben befejező végzésben is dönthet. A megbízatás megszűnéséhez és a felmentés megállapításához szükséges tények, körülmények fennállását vagy bekövetkeztét teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy közokirattal kell igazolni.

(5) A (2) bekezdés b) pontja alapján kiállított öröklési bizonyítványhoz a közjegyző annyiban van kötve, hogy attól eltérő határozatot osztályos egyezség alapján nem hozhat, valamint a hagyatékon (a hagyatéknak azon a részén, amelyre az öröklési bizonyítvány kiállítása vonatkozik) az özvegyi jog megváltásának is csak pénzben lehet helye.

- a) méhmagzat, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy,

108. § (1) A megismételt hagyatéki eljárás eredménye alapján a közjegyző új végzése a korábbi hagyatéki eljárást érdemben befejező végzést hatályában fenntartja, vagy (részben vagy egészben) hatályon kívül helyezi, és a korábbi végzéstől eltérő hagyatéki eljárást érdemben befejező végzést hoz.

(2) A közjegyző megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, hogy a megismételt hagyatéki eljárás megindítása tényének az ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzését törölje, ha az eljárást

- a) megszüntette, vagy olyan teljes hatályú vagy azzá vált hagyatékátadó végzéssel fejezte be, amely az ingatlannak ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapotához képest, az oda bejegyzett jogokban és jogilag jelentős tényekben változást nem eredményez,

- b) ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzéssel fejezte be, és a hagyatéki per megindítását igazoló keresetlevél a perindítás tényének feljegyzése iránti kérelmet nem tartalmaz, vagy

- c) olyan teljes hatályú vagy azzá vált hagyatékátadó végzéssel fejezte be, amelynek alapján az ingatlan- nyilvántartásba változást bejegyezni nem lehet, és a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül az ingatlanra vonatkozó tulajdonjogi per indítása érdekében benyújtott keresetlevél nem tartalmazza azt a kérelmet, hogy a bíróság a pernek a megismételt hagyatéki eljárás megindítása tényének ranghelyén való feljegyzése érdekében az ingatlanügyi hatóságot keresse meg.

(3) A közjegyzőnél a (2) bekezdés c) pontjában foglalt törlési feltétel fenn nem állását a felperes az ott megjelölt határidő elteltét követő 8. napig a bíróság által érkeztetett keresetlevél bemutatásával igazolhatja. Ennek elmaradása esetén a közjegyző megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, hogy a megismételt hagyatéki eljárás megindítása tényének az ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzését törölje.

(4) A közjegyző akkor is megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, hogy a megismételt hagyatéki eljárás megindítása tényének az ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzését törölje, ha a keresetlevélnek a bírósághoz való érkezésétől számított 45 napon belül az ingatlan-nyilvántartásba – ideértve a megkeresés széljegyzését is – a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti per a megismételt hagyatéki eljárás megindítása ténye feljegyzésének ranghelyén nem kerül feljegyzésre.

(5) A közjegyző a megismételt hagyatéki eljárás megindítása ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzésének lehetőségéről, a feljegyzés jogkövetkezményéről és törlési módjairól az eljárást megindítót tájékoztatja, ha feljegyzés iránti kérelmet nem terjesztett elő vagy jogi képviselővel nem rendelkezik.

- k) az özvegyi jog megváltása tárgyában hozott,

- l) a hagyatékátadási terhek és az öröklési illeték ideiglenes hatályú hagyatékátadás esetén a hagyatékból való kifizetésének engedélyezése tárgyában hozott, valamint

- m) a megismételt hagyatéki eljárás ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzése tárgyában hozott

végzés ellen.

- a) méhmagzat, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy,

- e) a törvényes képviselő a), b) és c) pontjában meghatározott adatai, ha az öröklésben érdekelt méhmagzat, cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes, ismeretlen helyen levő, vagy ügyeinek vitelében akadályozott személy.

- e) az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a hagyatéki eljárásban kirendelt zár-, ügygondnok és eseti gondnok díját, felszámítható költségeit, valamint ezek megfizetésének módját,