2010. évi XXXIX. törvény — mi változott? 2011. január 2.

(3) A Gyvt. 5. §-a s) pontjának se) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában fenntartó:]

„se) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely államban (a továbbiakban: EGT-állam), valamint – ha az Európai Közösséggel és tagállamaival létrejött nemzetközi szerződés alapján az adott állam szolgáltatói a letelepedés szabadsága tekintetében az EGT-államok szolgáltatóival azonos jogállást élveznek – az EGT-államoktól eltérő más államban honos vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe [az sc)–se) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: nem állami fenntartó],”

6. § (1) A Gyvt. 51. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az otthontalanná vált szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el a gyermek és szülője, valamint legfeljebb 21. életévének betöltéséig a gyermek nagykorú testvére, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított, és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől, családjától.”

10. § A Gyvt. a következő 128/A. §-sal egészül ki:

„128/A. § A gyámhivatal jóváhagyása szükséges a gondnokolt ingatlan vagyonán kívüli, az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét meghaladó vagy a gondnokot kirendelő bírósági határozatban ettől eltérően megállapított értékű egyéb vagyonára vonatkozó törvényes képviselői jognyilatkozat érvényességéhez.”

12. § (1) A Gyvt. 133/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A más szerv eljárásában történő képviseletre kirendelt ügygondnok, eseti gondnok munkadíját és költségeit – a (11) bekezdésben foglaltak kivételével – a kirendelést kérelmező szerv fizeti meg.”

(3) A Gyvt. 133/A. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Az eseti gondnok munkadíját és költségeit a gyámhivatal fizeti meg, ha az

a) hagyatéki eljárásban vagy

b) bírósági végrehajtási eljárásban

merült fel és e költség másra át nem hárítható.”

14. § A Gyvt. 137. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A nyilvántartás adattartalma nyilvános.”

15. § A Gyvt. 140. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A nyilvántartás adattartalma nyilvános.”

17. § A Gyvt. 142. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 137. § (2) bekezdése, a 138–139. §, a 140. § (1) és (2) bekezdése, a 141. § szerinti nyilvántartások nem nyilvánosak.”

(2) Az Szt. 4. §-a (1) bekezdése m) pontjának me) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában fenntartó:]

„me) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely államban (a továbbiakban: EGT-állam), valamint – ha az Európai Közösséggel és tagállamaival létrejött nemzetközi szerződés alapján az adott állam szolgáltatói a letelepedés szabadsága tekintetében az EGT-államok szolgáltatóival azonos jogállást élveznek – az EGT-államoktól eltérő más államban honos vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe [az mc)–me) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: nem állami fenntartó];”

25. § Az Szt. 57. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdés a), b) és d) pontjaiban meghatározott intézmény legalább tíz fő, legfeljebb százötven fő ellátását biztosítja. Telephellyel rendelkező szociális intézmény esetén a férőhelyszámot az ellátást nyújtó székhelyen és az egyes telephelyeken külön-külön kell vizsgálni. 2011. január 1-jét követően fogyatékos személyek ápolást-gondozást nyújtó intézményi ellátása céljából új férőhelyet csak lakóotthoni formában lehet létrehozni.”

26. § Az Szt. 92/J. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A Kormány által erre kijelölt szerv a szakértői tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről a Gyvt. szerint névjegyzéket vezet.”

27. § Az Szt. 92/K. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A Kormány által kijelölt szerv a működési engedéllyel rendelkező szociális szolgáltatókról, intézményekről nyilvántartást vezet, amelynek adattartalma nyilvános.”

28. § Az Szt. 122/B. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A szerződéses szolgáltatások alapján kötött szerződés – függetlenül a közbeszerzés vagy a pályáztatás alkalmazásától – tartalmazza]

„a) a szolgáltató nevét, székhelyét és adószámát,”

29. § Az Szt. 129. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„129. § Fogyatékos személyek ápolást-gondozást nyújtó intézményeinek címzett támogatással történő beruházása esetén kizárólag az ötven főnél nagyobb férőhelyszámú intézmény kiváltása támogatható.”

30. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 17. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

„Lakóhely, közösségbe való befogadás, önálló életvitel

17. § (1) A fogyatékos személynek joga van a fogyatékosságának, személyes körülményeinek megfelelő – családi, lakóotthoni, intézményi – lakhatási forma megválasztásához.

(2) A fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó, 50 főnél nagyobb férőhelyszámú szociális intézmények kiváltására a (3)–(5) bekezdésben foglaltak szerint kerül sor.

(3) 2013. december 31-éig legalább 1500 fő fogyatékos és pszichiátriai beteg személynek ellátást nyújtó intézményi férőhely kiváltásához az európai uniós társfinanszírozással megvalósuló fejlesztési programok nyújtanak támogatást.

(4) A (3) bekezdés szerint kiváltásra nem kerülő intézményi férőhelyek kiváltására az Országgyűlés 2010. december 31-éig ütemtervet fogad el a kötelezettek és a végrehajtás határidejének rögzítésével.

(5) A kiváltást a 2007. évi XCII. törvénnyel kihirdetett, a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény 19. cikkében meghatározottak figyelembevételével kell végrehajtani.”

31. § A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Önkéntes az lehet, aki tizedik életévét betöltötte.”

33. § A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 11. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás, az igénynek a bíróság előtti érvényesítése, a külön törvény szerinti közvetítő vagy békéltető igénybevételének kezdeményezése, az igény megegyezéssel történő módosítása, az egyezségkötés, valamint a kötelezett elismerése az elévülést megszakítja. Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülés megszakítását előidéző eljárás jogerős befejezése után az elévülési idő újra kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.”

34. § Az Mt. 177. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A személyhez fűződő jogai megsértése esetén a munkavállalót az őt ért nem vagyoni sérelemért sérelemdíj illeti meg.”

35. § A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 15. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A tanuló gyakorlati képzése minden olyan szakképző iskola vagy gyakorlati képzést végző vállalkozás által fenntartott, illetőleg működtetett gyakorlóhelyen megszervezhető és folytatható, ahol a gyakorlati követelményekre való felkészítés jogszabályban előírt feltételei biztosítottak (a szakképző iskola és a vállalkozás a továbbiakban együtt: gyakorlati képzés szervezője). A gyakorlati képzés szervezésében – a gyakorlati képzés szervezőjével kötött megállapodás alapján – a központi képzőhely is részt vehet.”

36. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 16/B. §-ban meghatározott támogatás a Munkaerőpiaci Alapba a 39. § (13) bekezdése szerint átcsoportosított pénzeszközből nyújtható. E támogatással kapcsolatos, a 2010. költségvetési éven túl áthúzódó kötelezettségvállalás fedezetét a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprész központi kerete finanszírozza.”

(2) Az Flt. 26. §-a a következő (7)–(8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó személyek esetében az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában szerzett bért, szakmai jövedelmet vagy átlagkeresetet az (1) bekezdésben meghatározott járulékalapként kell figyelembe venni.

(8) A 27. § (12) bekezdésében meghatározott ideiglenes ellátás összege a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka.”

(3) Az Flt. 27. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A folyósítási idő számítása szempontjából a jogosultsági idő csak egyszer vehető figyelembe. Ha az álláskereső az álláskeresési járadék folyósításának számára meghatározott időtartamát teljes mértékben nem vette igénybe, az ismételt folyósításnál a járadékfolyósítás időtartamának alapját képező jogosultsági időt a tényleges járadékfolyósítási időtartamnak megfelelően csökkenteni kell. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó személy által, az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában igénybevett munkanélküli ellátás tekintetében is.”

(4) Az Flt. 27. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Ha az állami foglalkoztatási szerv a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó álláskereső részére ideiglenes ellátást állapít meg, az ellátás addig folyósítható, amíg az – álláskeresési járadék vagy álláskeresési segély megállapításához szükséges – az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában szerzett jogosultsági időre, valamint szakmai jövedelemre, bérre vagy átlagkeresetre, valamint az igénybe vett munkanélküli ellátásra vonatkozó bizonyíték rendelkezésre nem áll. Az ideiglenes ellátás folyósításának időtartama nem haladhatja meg a 180 napot.”

(5) Az Flt. 28. §-ának (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[Meg kell szüntetni az álláskeresési járadék folyósítását, ha az álláskereső:]

„i) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló közösségi rendeletek hatálya alá tartozik, az Európai Gazdasági Térség másik tagállamába távozik, és legfeljebb a távozás időpontjától számított három hónap elteltével a Magyar Köztársaság területére nem tér vissza.”

(6) Az Flt. 36. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló közösségi rendeletek hatálya alá tartozó álláskereső legalább tizenöt munkanappal a távozást megelőzően köteles bejelenteni az állami foglalkoztatási szervnek, ha munkakeresés céljából az Európai Gazdasági Térség másik tagállamába kíván távozni.”

(7) Az Flt. 58. §-a (8) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg]

„a) – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – az álláskeresési járadék összege kiszámításának, ennek keretében a 26. § (1) bekezdésében meghatározott járulékalap havi átlagos összege meghatározásának, valamint az álláskeresési járadék és álláskeresési segély folyósításának”

[szabályait.]

(8) Az Flt. 60. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„60. § (1) Ez a törvény

a) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelv 11. cikk (1) bekezdése a) pontjának és 21. cikkének,

b) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a törvény

a) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.”

37. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 57/B. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg az 57/B. § jelenlegi rendelkezésének jelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) A megbízott vezető az 57. § (1) bekezdése szerinti pótszabadságra nem jogosult.”

(2) A Kjt. 85. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a Kjt. jelenlegi 85. § (9) bekezdésének megjelölése 85/A. §-ra változik:

„(9) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy az ágazati irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szervek tekintetében rendeletben határozza meg a külföldi kiküldetést teljesítő közalkalmazottak pénzbeni járandóságaira és a kiküldetésre vonatkozó részletes szabályokat.”

38. § (1) A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. törvény 30. §-ának az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63/A. §-ának (11) bekezdését megállapító rendelkezése a következő szöveggel lép hatályba:

„(11) Esélyegyenlőségi szakértői tevékenység folytatását a Kormány által erre kijelölt szerv annak engedélyezi, aki

a) rendelkezik felsőfokú végzettséggel vagy felsőfokú szakképesítéssel,

b) a külön jogszabályban meghatározott képzésben vett részt,

c) rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott szakmai gyakorlattal, és

d) büntetlen előéletű, valamint nem áll az esélyegyenlőségi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.”

(2) A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. törvény 30. §-ának az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63/A. §-át megállapító rendelkezése a következő (12)–(16) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(12) Az esélyegyenlőségi szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, és nem áll az esélyegyenlőségi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a Kormány által erre kijelölt szerv részére – annak az esélyegyenlőségi szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során a Kormány által erre kijelölt szerv a (13) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.

(13) A Kormány által erre kijelölt szerv az esélyegyenlőségi szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, és nem áll-e az esélyegyenlőségi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a Kormány által erre kijelölt szerv adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy az esélyegyenlőségi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(14) A (12) és (13) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a Kormány által erre kijelölt szerv

a) az esélyegyenlőségi szakértői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy

b) az esélyegyenlőségi szakértő nyilvántartásba vétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.

(15) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg az (1) bekezdésben meghatározott szempontokat, az esélyegyenlőségi szakértői tevékenység végzésére és annak feltételeire, a szakértő képesítésére, továbbképzésére, működésére és a szakmai gyakorlatra vonatkozó rendelkezéseket, a névjegyzékbe vétel, a névjegyzékről történő kirendelés, a szüneteltetés, a panaszeljárás és a névjegyzékből való törlés szabályait, továbbá a névjegyzéket vezető szerv kijelölését.

(16) Felhatalmazást kap a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg – az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével – az esélyegyenlőségi szakértői névjegyzékkel összefüggő eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és megfizetésének részletes szabályait.”

40. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Cst. 45. §-ának (5) bekezdésében az „és a jogosult házastársa, élettársa” szövegrész hatályát veszti.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Fot. 29. §-ának (5) bekezdése hatályát veszti.

41. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Gyvt. 25. §-a (2) bekezdésének b) pontjában az „ingatlan vagyonának értéke” szövegrész helyébe az „ingatlan vagyonának értéke a nagykorúvá válásakor” szövegrész lép.

(2) 2010. május 1-jén a Gyvt.

- a) 24. §-ának (8) bekezdésében a „Ptk. 232. §-ának (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvben” szövegrész,

- b) 135. §-a (4) bekezdésének c) pontjában a „Ptk. 685. §-ának b) pontja” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv” szövegrész lép.

(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Flt. 14. § (1) bekezdésének b) pontjában a „munkanélküli járadékra” szövegrész helyébe az „álláskeresési járadékra és álláskeresési segélyre” szöveg, 36. §-át megelőző alcím helyébe „Az ellátásokra vonatkozó közös rendelkezések alcím”, 56. §-a (2) bekezdésének a)–b) pontjában az „a munkanélküli ellátás” szövegrész helyébe az „az álláskeresési járadék és álláskeresési segély” szövegrész, 58. §-a (5) bekezdése e) pontjának első mondatában a „vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik” szövegrész helyébe a „külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül” szöveg, 59. §-ának (2) bekezdésében az „a munkanélküli járadék” szövegrész helyébe az „az álláskeresési járadék” szöveg, az „a munkanélküli járadékra” szövegrész helyébe az „az álláskeresési járadékra, valamint álláskeresési segélyre” szöveg lép.