2010. évi XLIII. törvény — mi változott? 2022. május 25.
A 2022. január 1. és 2022. május 25. között hatályba lépett módosítások. 21 sor került be, 15 sor került ki.
← Előző módosítás (2022. január 1.)Következő módosítás (2022. június 18.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 7 változatlan sor ⋯
### A törvény hatálya
1. § (1) E törvény hatálya a központi államigazgatási szervekre, a Kormány tagjaira, az államtitkárokra, valamint a biztosi jogviszonyban álló személyekre terjed ki.
1. § (1) E törvény hatálya a központi államigazgatási szervekre, a Kormány tagjaira, a miniszterelnök politikai igazgatójára, az államtitkárokra, valamint a biztosi jogviszonyban álló személyekre terjed ki.
(2) Központi államigazgatási szerv
⋯ 58 változatlan sor ⋯
(2) Ha jogszabály a központi államigazgatási szervnek címez hatáskört, azt a szerv vezetője gyakorolja.
(3) A központi államigazgatási szerv szervezeti és működési szabályzata a szerv vezetőjének hatáskörébe tartozó egyes ügyekben a kiadmányozási jogot
(3) A központi államigazgatási szerv szervezeti és működési szabályzata – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a szerv vezetőjének hatáskörébe tartozó egyes ügyekben a kiadmányozási jogot
- a) a szervnél politikai felsővezetőként politikai szolgálati jogviszonyban vagy szakmai felsővezetőként kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személyre,
- b) a szervnél szakmai vezetőként kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személyre,
⋯ 28 változatlan sor ⋯
(6) A politikai felsővezető, a kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos, a miniszteri biztos, valamint a kormányzati főhivatal és a központi hivatal vezetője és helyettese a tárgyév március 1-jétől a következő év február utolsó napjáig terjedő időszakra vonatkozó havi illetménye, valamint a miniszterelnöki megbízott havi vagy egyszeri díjazása nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.
(7) A (6) bekezdés nem alkalmazható, ha a miniszterelnök a miniszternek személyi illetményt állapít meg a 39/A. § szerint.
(7) A (6) bekezdés nem alkalmazható, ha a miniszterelnök a miniszternek vagy a miniszterelnök politikai igazgatójának személyi illetményt állapít meg a 39/A. § vagy a 41. § szerint.
(8) A politikai felsővezető illetménye, jutalma és célprémiuma nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.
⋯ 20 változatlan sor ⋯
(2) Ha
- a) a miniszterelnök e tisztségét legalább két évig betöltötte, és megbízatása az Alaptörvény 20. cikk (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott okból szűnik meg,
- b) a miniszter és az államtitkár e tisztségét legalább három évig betöltötte, és megbízatása a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével, a felmentésével vagy a halálával szűnik meg,
- b) a miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója és az államtitkár e tisztségét legalább három évig betöltötte, és megbízatása a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével, a felmentésével vagy a halálával szűnik meg,
a hatáskörgyakorlás megszűnésétől számított tizenöt napon belül egy összegben hathavi – lemondás esetén pedig háromhavi – illetményével megegyező összegű juttatásra jogosult.
(3) A miniszterelnök halála esetén házastársát, ennek hiányában élettársát (a továbbiakban együtt: özvegy) – özvegy hiányában örökösét, több örökös esetén örököseit – egy összegben a miniszterelnök hathavi illetményének megfelelő összegű juttatás illeti meg. A miniszter és az államtitkár halála esetén a (2) és (4) bekezdés szerinti juttatás a miniszter és az államtitkár özvegyét – özvegy hiányában a miniszter és az államtitkár örökösét, több örökös esetén örököseit – illeti meg.
(3) A miniszterelnök halála esetén házastársát, ennek hiányában élettársát (a továbbiakban együtt: özvegy) – özvegy hiányában örökösét, több örökös esetén örököseit – egy összegben a miniszterelnök hathavi illetményének megfelelő összegű juttatás illeti meg. A miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója és az államtitkár halála esetén a (2) és (4) bekezdés szerinti juttatás a miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója és az államtitkár özvegyét – özvegy hiányában a miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója és az államtitkár örökösét, több örökös esetén örököseit – illeti meg.
(3a) A miniszterelnök halála esetén a rá tekintettel járó hozzátartozói nyugellátás megállapítása szempontjából a mindenkori miniszterelnöki illetmény havi összegét kell a miniszterelnök öregségi nyugdíjaként figyelembe venni.
(4) Ha a politikai felsővezető megbízatása a (2) bekezdésben meghatározott okokból
- a) miniszterelnök esetében két évnél,
- b) miniszter, államtitkár esetén három évnél hamarabb szűnt meg, de legalább egy évig a tisztségét betöltötte, a (2) bekezdésben megjelölt juttatás felére jogosult.
- b) miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója, államtitkár esetén három évnél hamarabb szűnt meg, de legalább egy évig a tisztségét betöltötte, a (2) bekezdésben megjelölt juttatás felére jogosult.
(5) Ha a politikai felsővezető a megbízatásának megszűnését követően újabb politikai felsővezetői megbízatást vagy szakmai felsővezetői kinevezést kap, a (2) és (4) bekezdésben meghatározott juttatás összege megegyezik a hatásköre gyakorlásának megszűnésétől az új megbízatással vagy kinevezéssel összefüggő hivatalba lépéséig terjedő időre járó illetménnyel.
⋯ 3 változatlan sor ⋯
(8) A (2), (3) és (4) bekezdésben meghatározott juttatás nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.
14. § (1) A miniszter és az államtitkár a miniszterelnök által meghatározott összegű jutalomban részesülhet. Az államtitkár jutalmára a tevékenységét irányító miniszter – a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára útján – tesz javaslatot. Az államtitkár számára célprémiumot a miniszterelnök állapíthat meg. A célprémiumra az államtitkár tevékenységét irányító miniszter tesz javaslatot.
14. § (1) A miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója és az államtitkár a miniszterelnök által meghatározott összegű jutalomban részesülhet. Az államtitkár jutalmára a tevékenységét irányító miniszter – a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára útján – tesz javaslatot. Az államtitkár számára célprémiumot a miniszterelnök állapíthat meg. A célprémiumra az államtitkár tevékenységét irányító miniszter tesz javaslatot.
(2)
⋯ 129 változatlan sor ⋯
(2) A személyi illetmény a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra állapítható meg.
(3) A személyi illetmény havi összege nem haladhatja meg a miniszter által irányított vagy felügyelt központi államigazgatási szerv, központi államigazgatási szervnek nem minősülő költségvetési szerv, illetve a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaság által ugyanazon személynek a tárgyévet megelőző évben kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint munkaviszonyból származó jövedelemnek minősülő, legnagyobb éves jövedelem egytizenkettedét.
(3) A személyi illetmény havi összege nem haladhatja meg a bármely miniszter által irányított vagy felügyelt központi államigazgatási szerv, központi államigazgatási szervnek nem minősülő költségvetési szerv, illetve a bármely miniszter tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaság által ugyanazon személynek a tárgyévet megelőző évben kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint munkaviszonyból származó jövedelemnek minősülő, legnagyobb éves jövedelem egytizenkettedét.
(4) A miniszter részére személyi illetmény alkalmazása esetén illetménykiegészítés, pótlék nem fizethető.
40. §
40. § (1) A miniszterelnök politikai igazgatójának alapilletménye a köztisztviselői illetményalap 15,6-szorosa.
41. §
(2) A miniszterelnök politikai igazgatója illetménykiegészítésre jogosult, amelynek összege az alapilletmény 50%-a.
(3) A miniszterelnök politikai igazgatójának vezetői illetménypótléka az alapilletmény 65%-a.
(4) A miniszterelnök politikai igazgatójának alapilletményét a miniszterelnök át nem ruházható hatáskörében legfeljebb 20%-kal csökkentheti.
41. § A miniszterelnök a miniszterelnök politikai igazgatója részére az e törvényben meghatározott javadalmazásra vonatkozó szabályoktól eltérő személyi illetményt állapíthat meg a 39/A. §-ban foglaltak alapján azzal, hogy a személyi illetmény havi összege nem haladhatja meg a bármely miniszter részére a 39/A. § (3) bekezdése alapján megállapítható személyi illetmény havi legnagyobb összegét.
42. §
43. §
⋯ 12 változatlan sor ⋯
50. §
51. § (1) Annak az államtitkárnak az alapilletménye, aki egyidejűleg országgyűlési képviselői mandátumot is betölt, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 132. §-a szerinti illetményalap 12-szerese.
51. § (1)
(2) Az (1) bekezdés szerinti államtitkár illetménykiegészítésre jogosult, amelynek összege az alapilletmény 50%-a.
(2)
(3) Az (1) bekezdés szerinti államtitkár vezetői illetménypótléka az alapilletmény 65%-a.
(3)
(4) Az (1) bekezdés szerinti államtitkár alapilletményét a miniszter át nem ruházható hatáskörében legfeljebb 30%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg.
(4)
(5) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó államtitkár a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti közigazgatási államtitkári illetményre jogosult, amelynek összegét a miniszter állapítja meg.
(5) Az államtitkár a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti közigazgatási államtitkári illetményre jogosult, amelynek összegét a miniszter állapítja meg.
(6) Az (1)–(5) bekezdés alkalmazásában a miniszter alatt a miniszterelnököt kell érteni, ha az államtitkár tevékenységét a miniszterelnök irányítja.
⋯ 125 változatlan sor ⋯