2010. évi XCIV. törvény
az egyes ágazatokat terhelő különadóról
Az Országgyűlés az államháztartás egyensúlyának javítása érdekében, az általános adófizetési kötelezettséget meghaladó közteherviselésre képes adózók különadó-kötelezettségéről a következő törvényt alkotja:
Értelmező rendelkezések¶
1. § E törvény alkalmazásában:
- 1. bolti kiskereskedelmi tevékenység: a 2009. január 1-jén hatályos Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere (a továbbiakban : TEÁOR' 08) szerint a 45.1 ágazatba – ide nem értve a gépjármű, pótkocsi nagykereskedelmét –, 45.32, 45.40 ágazatba – ide nem értve a motorkerékpár javítását, nagykereskedelmét –, továbbá a 47.1–47.9 ágazatokba sorolt tevékenységek, azaz minden olyan kereskedelmi tevékenység, melynek folytatása esetén a vevő a vállalkozónak nem minősülő magánszemély is lehet,
- 2. távközlési tevékenység: az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény szerinti elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtása,
- 3. vállalkozási tevékenység: jövedelem- és nyereségszerzésre irányuló, üzletszerű gazdasági tevékenység,
- 4. energiaellátó: a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (Távhő tv.) 10. §-ának 1. pontja szerinti energiaellátó (ide értve a villamosenergiáról szóló törvény vagy a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltatót is), ha a Távhő tv. szerinti energiaellátói minőségében végzett tevékenységéből származó, számviteli törvény szerinti nettó árbevétele az adóévet megelőző évben – a tevékenységét adóévben kezdő energiaellátó esetén az adóévben – eléri az összes, számviteli törvény szerinti nettó árbevétel legalább 5%-át,
- 5. nettó árbevétel: a számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalany esetén a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele; a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó egyszerűsített vállalkozói adóalany esetében az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti, általános forgalmi adó nélküli bevétel; a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti általános forgalmi adó nélküli bevétel.
- 6. vállalkozó: a helyi adókról szóló törvény szerinti vállalkozó.
Adókötelezettség¶
2. § Adóköteles
- a) a bolti kiskereskedelmi tevékenység,
- b) a távközlési tevékenység folytatása, továbbá
- c) az energiaellátó vállalkozási tevékenysége.
Adóalany¶
3. § (1) Az adó alanya a 2. § szerinti adóköteles tevékenységet folytató jogi személy, az adózás rendjéről szóló törvény szerinti egyéb szervezet, egyéni vállalkozó.
(2) Adóalany a külföldi illetőségű szervezet, magánszemély is, a belföldön, fióktelep útján kifejtett, 2. § szerinti adóköteles tevékenysége vonatkozásában.
Adóalap¶
4. § (1) Az adó alapja az adóalanynak az adóévben a 2. § szerinti tevékenységéből származó nettó árbevétele.
(2) A 2. § a) pont szerinti tevékenység folytatása esetén az adóalapba tartozik a kiskereskedelmi forgalomban eladásra szánt, beszerzett áruk szállítójának (az áru előállítójának, forgalmazójának) – a beszerzett áruk értékesítésével összefüggésben – nyújtott szolgáltatásból származó árbevétel, valamint e szállító által adott engedményből származó bevétel összege.
Adómérték¶
5. § Az adó mértéke
- a) a 2. § a) pontja szerinti tevékenységvégzés esetén az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0%, az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1%, az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,4%, az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5%,
- b) a 2. § b) pontja szerinti tevékenységvégzés esetén az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0%, az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 4,5%, az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó része után 6,5%,
- c) a 2. § c) pontja szerinti tevékenységvégzés esetén az adóalap 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,3%, az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó része után 1,05%.
A kétszeres adóztatás elkerülése¶
6. § Ha az adóalany 2. § c) pontja szerinti tevékenysége a 2. § a) és/vagy b) pontja szerint is adóköteles, akkor a 2. § a), illetve b) pontja szerinti tevékenység után az 5. § a) és c), illetve az 5. § b) és c) pontjai szerinti adómértékek alkalmazásával számított adóösszegek közül csak a nagyobbat kell megfizetni.
Kapcsolt vállalkozás adó- és adóelőlegfizetési kötelezettségének megállapítása¶
7. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok adóját úgy kell megállapítani, hogy az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok 2. § a)–b) pontjai szerinti tevékenységéből származó nettó árbevételét össze kell adni, és az eredmény alapulvételével az 5. § szerinti adómértékkel kiszámított összeget az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az általuk elért, 2. § a)–b) pontja szerinti tevékenységből származó nettó árbevétel az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összes, 2. § a)–b) pontja szerinti tevékenységből származó nettó árbevételben képvisel.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt, az adó számítási módja szerint – a 8. §-ban foglaltakra is figyelemmel – kell megállapítani az adóelőleget is.
(3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti számítások végrehajtása érdekében az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok kötelesek együttműködni. A számítások dokumentálását (ideértve az elkészítést és a megőrzést is) az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok mindegyike köteles elvégezni. A számítások dokumentációját az adóhatóság kérésére be kell mutatni.
Eljárási rendelkezések¶
8. § (1) Az adó alanya adókötelezettségét az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig állapítja meg és vallja be az e célra rendszeresített nyomtatványon az állami adóhatósághoz.
(2) Az adóalany az adóévre – a (3) bekezdés a)–b) pontja szerinti esetben az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig, a (3) bekezdés c)–d) pontja szerinti esetben a 2. § szerinti tevékenység megkezdését követő 15 napon belül az erre a célra rendszeresített nyomtatványon – az állami adóhatósághoz adóelőleget köteles bevallani. Nem kell adóelőleget bevallani az előtársaságnak.
(3) Az adóelőleg összege
- a) ha az adóalany adóévet megelőző adóéve 12 hónap, akkor az adóévet megelőző adóévben folytatott 2. § szerinti tevékenységből származó nettó árbevétel alapulvételével az 5. § szerint számított összeg,
- b) ha az adóalany adóévet megelőző adóéve 12 hónapnál rövidebb, akkor az adóévet megelőző adóévben folytatott 2. § szerinti tevékenységből származó nettó árbevétel 12 hónapra számított összegének alapulvételével az 5. § szerint számított összeg,
- c) a 2. § szerinti tevékenységet az adóévben jogelőd nélkül kezdő adóalany esetében az adóévre várható adó összege,
- d) átalakulással létrejött adóalany esetén a jogelőd által az adóévben az átalakulás napjáig elért, 2. § szerinti tevékenységből származó nettó árbevétel alapulvételével, az 5. § szerinti adómértékkel számított összeg olyan aránya, amilyen arányban az átalakulással létrejött adóalany (ide értve kiválás esetén a fennmaradó társaságot is) a jogelőd vagyonából részesült.
(4) Az adóalany adófizetési kötelezettségét a bevallás-benyújtására előírt határnapig, az adóelőleg-fizetési kötelezettséget a (3) bekezdés a)–b) pontja szerinti esetben két egyenlő részletben, az adóév hetedik hónapjának 20. napjáig és tizedik hónapjának 20. napjáig, a (3) bekezdés c)–d) pontja szerinti esetben két egyenlő részletben, a bejelentkezéssel egyidejűleg és az adóév utolsó napjáig teljesíti. Amennyiben az adóévre megfizetett adóelőleg összege több, mint az adóévre bevallott adóösszeg, a különbözetet az adóalany az adóévi adóról szóló bevallás benyújtásának napjától igényelheti vissza az adózás rendjéről szóló törvény adóvisszatérítési szabályai alapján.
(5) Az adófizetésre nem kötelezett adóalanynak adó- és adóelőlegbevallás benyújtási kötelezettsége nincs.
(6) Az adóval kapcsolatos hatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el, az adóból származó bevétel a központi költségvetés bevétele.
(7) Az e törvényben nem szabályozott eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény előírásai az irányadók.
(8) A számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalany az e törvény alapján megállapított adót az adózás előtti eredmény terhére számolja el.
Átmeneti és záró rendelkezések¶
9. § (1) A 2010. adóévben az adó alanya az, aki 2010. október 1. napján vagy azt követően a 2010. évben a 2. § szerinti tevékenységet végez.
(2) A 2010. évi adó alapja – a 4. §-ban foglaltaktól eltérően, a 7. §-ban foglaltakra figyelemmel – az adóalany 2010. évi, 2. § szerinti tevékenységéből származó nettó árbevétele.
(3) A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalany esetében a 2010. évi adó alapja a 2010. évben kezdődő üzleti évében elért, 2. § szerinti tevékenységéből származó nettó árbevétele.
(4) A 2. § szerinti tevékenységét 2010. évben kezdő adóalany esetében – ide nem értve a (3) bekezdésben említett adóalanyt – a 2010. évi adó alapja a 2010. évben folytatott, 2. § szerinti tevékenységből származó nettó árbevétel.
(5) Az adóalany a 2010. évi adóelőlegét – a 8. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően – 2010. december 20-ig köteles megállapítani, bevallani és megfizetni.
(6) A 2010. évi adóelőleg összege – a 7. §-ban foglaltakra is figyelemmel – az adóalany 2009. évi, 2. § szerinti tevékenységéből származó nettó árbevételének alapulvételével az 5. § szerint számított összeg.
(7) A 2. § szerinti tevékenységét 2010. évben kezdő adóalany esetében, továbbá annak a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalanynak az esetében, akinek nincs 2010. december 20-ig beszámolóval lezárt utolsó üzleti éve, a 2010. évi adóelőleg összege – a (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a 2010. adóévre, illetve a beszámolóval le nem zárt üzleti évre várható adó összege.
(8) Ha az adóalany a (7) bekezdés szerinti esetben az adóelőleg (5) bekezdés szerinti esedékességéig a 2010. évi várható adó összegét nem fizette meg legalább a 2010. évi végleges adó 90%-ának mértékéig, akkor a megfizetett előleg és a végleges 2010. évi adó 90%-ának különbözete után 20%-os mulasztási bírságot fizet.
9/A. § Az 5. §-nak a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló CLIII. törvénnyel megállapított szövegét már a 2010. adóévi adókötelezettség megállapítása során is alkalmazni kell.
10. § (1) E törvény a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.
(2) E törvény 2013. január 1-jén hatályát veszti azzal, hogy az adóalanynak a 2012. adóévre vonatkozó adómegállapítási, adóbevallási, adó- és adóelőlegfizetési kötelezettségeit a 2012. december 31-én hatályos szabályok alapján kell teljesíteni.